Merjünk bátrak lenni!

Feladta: 2015, április, 30 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , , , | 2 hozzászólás

“Már megint tudatosan félremagyarázzák a Miniszterelnök Úr szavait!“, illetve “Már megint kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben!” – körülbelül ezt hangoztatta tegnap a maffiapárti kommunikáció. No meg azt, hogy a kormány ennek ellenére bátran kiáll a Zemberek akarata mellett, a Zemberek védelme érdekében akárkivel és akármivel szemben, bármikor. … Kivéve, ha …

“Merjünk nagyok lenni, merjünk kiállni az igazunkért, merjünk bátrak lenni!“ – körülbelül ezek azok az intelmek, melyeket Orbántól hallhatunk immáron sok-sok esztendeje. Ámde azt is tapasztalhattuk, hogy a “miniszterelnök” valahányszor beleböffentett valamit a honi közéletbe (de akár úgy is interpretálhatnám a dolgot, hogy “valahányszor feltette szaros gumicsizmáját a terített asztalra és belefingott a nullás lisztbe”), s ebből nemzetközi botrány kavarodott, rögvest inába szállt az a nagybüdös bátorsága, s a Maffiakórus nekiállt hazudozni – valami egészen arcpirító módon. Hogy az kérem nem is úgy volt. Hogy már megint félreértik, sőt, tudatosan félreértelmezik a Kedves Vezető szavait! Mer’ ő nem is aszonta, hanem azt hogy … és akkor itt jön ugyanaz a duma, csak “megmagyarázva”, “átértelmezve”.

Múlt pénteki Rádiószózatában a Géniusz gyakorlatilag országos vészhelyzetet hirdetett. Két esztendő alatt meghúszszorozódott az országba illegálisan érkező megélhetési migránsok száma. Ezek veszélyeztetik a közbiztonságot és a Zemberek munkahelyeit is. Ámde a töketlenkedő Brüsszel nem képes megvédeni minket, így a kormánynak nincs más választása, mint cselekedni. A kabinet megszigorítaná a migránsokkal kapcsolatos eljárásokat úgy, hogy az ilyeneket a lehető legrövidebb időn belül visszafordítsák oda, ahonnan érkeztek. Addig is őrizetbe veszik őket, erre alkalmas gyűjtőtáborokba zárják, s mivel nem igazságos, hogy hívatlan jelenlétük költségeit a magyar adófizetők állják, munkára kényszerítik őket.

Ámde minálunk egyfajta közvetlen demokrácia is érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a kabinet “együtt kormányoz” a Néppel, aminek első számú eszköze a Nemzeti Konzultáció. Ennek okán a kormány, mielőtt bármit is tenne, a migráns-kérdés kezelésének ügyében kikéri a Zemberek véleményét. Egy olyan, június elsejéig tartó konzultáció keretében, melynek tucatnyi kérdésére mind a nyolc millió választásra jogosult tetszése szerint válaszolhat, a kitöltött kérdőívet ingyenesen visszajuttatva a kabinetnek, ahol azokat kiértékelik, majd a Népakaratnak megfelelően teszik meg lépéseiket.

Ehhöz képest a magyar sajtó szóvá teszi, hogy a “Konzultáció” egymilliárdnyi közpénzt emészt fel, kérdései sugalmazóak, hangulatkeltőek – már az elsőben összemossák a migrációt a terrorizmussal! – , beikszelhető válaszai pedig “bolondbiztosak”. Kiértékelésük átláthatatlan: semmiféle kontroll-lehetőség nincs arra, hogy összesen hány és valódi válasz érkezik, azok pedig mit is tartalmaznak. A kormány tehát ennek alapján azt mondhat amit akar, s szokása szerint erre hivatkozva meghozza eleve elhatározott, tehát önkényes döntéseit.

Néhány nappal később, a miniszterelnöki “roadshow” keretében Orbán Pécset tiszteli meg magasztos jelenlétével. Az itt tartott “sajtótájékoztató” során, a nagy visszhangot kiváltott kaposvári trafikgyilkosságra hivatkozva kijelenti: napirenden köll tartani a halálbüntetés bevezetését/visszaállítását. Szerinte ugyanis a tényleges életfogytiglannak nyilvánvalóan nincs elegendő visszatartó ereje, ezért “a bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó“.

Még aznap este Rogán Antal frakcióvezető kijelenti, hogy e téma napirenden tartása teljesen legitim (akár még az Unió szintjén is). Szerinte ugyanis a halálbüntetés eltörléséről nem a nép, nem a kormány és nem a parlament döntött, hanem az Alkotmánybíróság. (Elfelejtette megemlíteni, hogy erről két alkalommal is szavazott az Országgyűlés. Elébb 1992-ben, majd 2003-ban, mindkétszer az Emberi Jogok Európai Egyezményének ratifikálásával! – szendam)

Másnap csatlakozik hozzá Szijjártó Péter kükü-miniszter, aki úgy vélte, hogy semmilyen diplomáciai nehézséget nem okozhat a téma napirenden tartása, lévén a világon sok országban “érvényben van ez a szabályozás“, avagy “vita folyik annak alkalmazásáról“. (Elfelejtette hozzá tenni: kivéve abban az Európai Unióban, melynek Magyarország is tagja! – szendam)

Ugyancsak szerdán (tehát tegnap) kirobban a balhé az Európai Parlamentben. Jörg Leichtfried osztrák szociáldemokrata EP-képviselő, sajtójelentésekre hivatkozva megemlíti Orbán halálbüntetéses ötletét, mely szerinte ellentétes az európai joggal és nem más, mint “barbarizmus”. Majd feltette a kérdést: mit szándékozik tenni ezen ügyben Martin Schulz. Az EP elnöke erre válaszolva elmondta: már felvette a kapcsolatot Orbán titkárságával, személyes telefonbeszélgetést kérve. Guy Verhofstadt, volt belga miniszterelnök, liberális frakcióvezető pedig a Fideszt is magában foglaló Európai Néppárthoz intézett kérdést. Mivel szerinte “Orbán kijelentései szembe mennek azokkal az alapértékekkel, amelyeket Európa képvisel“, ha ma kérné uniós felvételét, egészen biztosan elutasítanák. Ezért, ha az EPP komolyan vesz a saját Kiáltványát, legfőbb ideje, hogy fellépjen a magyar kormányfő ellen. A néppárti frakcióvezető nem kívánt ugyan állást foglalni, de Manfred Weber megjegyezte: “a halálbüntetés szerencsére Európában már a múlthoz tartozik, így ez nem tárgyalás kérdése“. (Ennyit arról, hogy Rogán mennyire képes felmérni azt, miről lehet “legitim vitát” folytatni az EU-ban! – szendam)

Ezt követően a migrációs hullámról alakult ki élénk vita az EP-n belül. Itt ismét terítékre került Orbán, de immáron a “Konzultációjával” kapcsolatosan. Egyes vélemények szerint az ugyanis nem megoldást, hanem csak további feszültségeket fognak jelenteni. Sophie in ‘t Veld holland liberális EP-képviselő pedig ismét az EPP-t kezdte piszkálgatni, mondván: a menekültüggyel kapcsolatos álláspontja okán bízik benne, hogy “a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt száműzni fogja soraiból a magyar miniszterelnököt“. Weber válaszában ugyan “pozitív lépésként” értékelte azt, hogy az Unió kormányai megkérdezik polgáraikat, de megígérte, hogy meg fogja kérdezni a Fidesz elnökét az ügyről. (Ennyit Szíjjártó politikai éleslátásáról, diplomáciai tehetségéről, helyzetfelmérő képességéről! – szendam)

Ez a vita alaposan kiverte a biztosítékot a Maffiapárt EP-be delegált képviselőinél. Közleményükben kijelentik: “Miközben a hazánkba érkező bevándorlók aránya két év alatt meghúszszorozódott, az EU képtelen megegyezni a bevándorlás hatékony kezeléséről. A magyar kormány választ kíván találni erre a kihívásra és nemzeti konzultációt fog folytatni, hogy megismerje a magyar emberek véleményét.” Továbbá: “… a magyar baloldali képviselők, Niedermüller Péter és Ujhelyi István buzdítására az EP baloldali képviselői újra kettős mércét alkalmaznak: miközben gyakran a közvélemény bevonását és a demokratikus folyamatokat kérik számon másokon, ez esetben képmutató támadást indítottak a magyar kormány kezdeményezése ellen.” (A “Konzultáció”-nak nevezett tohuvabohuval kapcsolatos kritikákat lásd fentebb! Egyébként no comment! – szendam)

Aktivizálódik a nemzetközi sajtó is. A Le Soir a halálbüntetés ötletének okán “a szabadság elleni gyilkos fellépés” visszaesőjének nevezi Orbánt. A brüsszeli lap szerint ezért őt az európai intézményeknek “rendre kell utasítaniuk“, majd “megpiszkálja” kicsit az EPP-t is. A lap álláspontja: “Szégyen a szégyenben, hogy az Európai Néppárt, a hagyományos európai jobboldal pártcsaládja továbbra is megtűri saját soraiban a mi kis Putyinunkat“.

Ennél lényegesen tovább megy a brit The Guardian. A lap emígyen kezdi írását: “A magyar miniszterelnök vissza akarja állítani a halálbüntetést és munkatáborokat akar építeni a bevándorlóknak“. A szerkesztő hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés ellentétes az uniós joggal, az új nemzeti konzultációról pedig azt írják, ez egy bevándorlásellenes manifesztum. Ezek után pedig szóváteszi azt is, hogy Orbán rendszeresen kritizálja az EU-t, és Vlagyimir Putyin orosz elnököt tartja példaképének.

Ez meg Kovács (Pukkancs) Zoltánnál olvasztja le az “áramköröket”. A kormány külügyi szóvivője szerint a Guardian cikke valótlanságokat állít, azt erős túlzások jellemzik, melyekkel tudatosan értelmezik félre a miniszterelnök szavait. Mivel ez már nem első eset, a kormány “intézkedéseket” fog kezdeményezni. Kovács szerint ugyanis a halálbüntetés kérdését nem a miniszterelnök, hanem “a magyar emberek” tartják napirenden. Márpedig ha a választók beszélnek róla, akkor a politikának is ezt köll tennie, a miniszterelnök pedig köteles erre reflektálni. Ámde ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kormány ne akarná betartani “a nemzetközi szerződésekben vállaltakat“, illetve “tiszteletben a szabályokat“.

*

Nos, miként is lehetne erre reagálni? Talán úgy, hogy “Mosdatják már a ‘Szerecsent’ az ő ‘Négerei’ … Halált (nem) megvető bátorsággal!“. (“Merjünk nagyok lenni, merjünk kiállni véleményünk mellett, merjünk bátrak lenni!” – már hogy el ne feledjük a Lényeget!)

Ez a világ leggyávább kormánya. Pont olyan, amilyet ez a teszetosza és gyáva nép megérdemel!

… és ezt …

… szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!

A végső megoldás: Halál

Feladta: 2015, április, 29 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , , , , , | 9 hozzászólás

Napok óta “ródsózik” Őtökéletessége körbe-körbe az ő 93 ezer négyzetkilométeres Birtokán. Emitt autópályát, amott aquaparkot ígérget Jobbágyainak. Pécsett pedig már magát a Halált is, csak hogy “visszaszeressék” őt és a Maffiapártot. … Nincs megállás az erkölcsi lejtőn se neki(k), se nekünk!

Néhány nappal ezelőtt Kaposvárott egy elvetemült alak mindössze 22 ezer forintnyi “zsákmány” megszerzése érdekében több késszúrással meggyilkolt egy fiatal nőt. Az áldozat egy ottani mutyitrafik alkalmazottja volt, sorsát pedig annak köszönhette, hogy néhány elvetemült gazember egy Elvetemült Gazember javaslatára újraosztotta (hatalmi szóval) a dohánykiskereskedelmi piacot. Mindezt a “nemdohányzók és a kiskorúak védelme” gúnyájába bújtatták, amit többek között azzal óhajtottak igazolni, hogy kívülről “beláthatatlanná” kötelezték tenni a “nemzeti dohányboltok” helységeit.

Hiába mondták anno a Szakemberek, hogy ezzel a rendelkezéssel bűnözők csábító célpontjaivá teszik pont azokat az üzleteket, melyeket a Helyi Potentátok osztogattak ki Központi Utasítás alapján a Helyi Csókosoknak. Hiába mondták, hogy ennek elébb-utóbb beláthatatlan következményei lesznek. Elvetemültéket ez nem zavarta. Hiszen a Legfőbb Szempont nem a Józan Ész, hanem Az Elvetemült akaratának bármi áron való érvényesítése volt (s az ma is!). Felragasztatták hát a mutyitrafikok ablakaira az opálfóliákat, osztán el is indult a bűnözési hullám. Ez vezetett a minapi, kaposvári emberhalálhoz, ami ösmét ráégett a Maffiapártra további, beláthatatlan népszerűségvesztést eredményezve … belátható módon.

Ezt bármi áron meg kell akadályozni! Természetesen nem a Bűnözést (hiszen ennek “fehérgalléros” részéből élnek ők maguk is!), vagy az Idiotizmus további érvényesülését (hiszen ez uralmi rendszerük egyik Sarokpontja!). Hanem a Népszerűség zuhanását. Hiszen abból igyenöst következik a Hatalom elvesztése. Abból meg a további Lopás ellehetetlenülése, a már egyébként is krőzusi Vagyonok továbbpuffasztása.

Márpedig ez fenyeget! Ha tetszik nekik, ha nem, s ezzel biza’ tisztában is vannak a Maffia Legfelsőbb Köreiben is. Egyre-másra derülnek ki a Disznóságaik. Emiatt fogyatkozik a Nyáj, már csak a Legbirkábbak Másfélmilliója tart ki Mellettük, a Tolvaj Milliárdosok Támogatóinak Táborában. Az elmúlt bő fél esztendőben egyetlen időközi választást sem tudtak megnyerni (csak Stróman Lőrike Cége, azt is úgy, hogy a Közbe’ Szerzésen nem volt versenytárs!). Elkopott a Kétharmad, megelevenedett az összebuherált Frankenstein (Jobbik), a Politikai Termék, a Náci Jupiter (Vona Gábor) immáron Előállítójának, Orbán-Saturnusnak trónusát követeli.

“Cselekedni köll! Ráadásul azonnal!“ – kiáltott fel végső kétségbeesésében Saturnus, majd rögvest előszólította az “Ilyennevűembernemszerepelakifizetésilistán” névre hallgató Nemtanácsadóját, hogy az találjon már ki valamit annak érdekében, hogy neki ne kölljön néhány esztendő múlva átadni Hatalmát, vagy legalább is megosztania azt a törtető Jupiterrel. “Hát élhetek én, Saturnus, Jupiter kegyelemkenyerén? Pont én, aki nem csak őt nemzettem, de ezt az egész Mutyivilágot? … Veled együtt, te kedves Ismeretlen Nemtanácsadóm!“.

Az Ismeretlen Ember nem is késlekedett az Ingyenes Tanáccsal:

“Saturnusom! Tudod jól, hogy már majdnem az Idők Kezdete óta szolgállak Téged híven. Én voltam az (többek között) akinek Díjtalan Tanácsai – kifizetés majd a Szokásos Módon! – segítettek fel Isteni Trónusodra. Tudod azt is, hogy eleddig még kevés okod volt megbánni, hogy hallgattál rám. … Jó, tudom: kicsit elbaszarintottam azt a bizonyos “Rosszabbul élünk …”-kampányt, manapság sem vagyok erőm teljében, de hidd el, tudom mit kell tenned!
Nem mást, mint hogy bebizonyítod: Te vagy továbbra is Saturnus, tehát Mindenek Eldöntője. Az a Főisten, aki Ad és Elvesz úgy, ahogy Kénye és Kedve tartja.
Legelébb is vedd el Jupitertől a Levegőt! Hypoxiában még az ő parányi, egybites agya sem tud működni. Ha az ő Témája az Idegengyűlölet, hát légy Te a Méggyűlölőbb! Jelentsd ki, hogy Te, a Főisten nem tűröd Isteni Birodalmadon belül az oda mindössze életüket féltve Bemenekülőket. Mondd azt, hogy ezt mindössze Teremtményeid érdekében teszed, nem pedig azért, mert istenként a legelemibb Jószándék és Könyörület sem szorult Beléd (bár mi tudjuk, hogy ez az igazság, de nekik nem köll!)!
Ezt követően szállj le a földre, s csinálj úgy, mint ha nem csak ott is lennél, de tényleg érdekelne is teremtményeid Véleménye! Konzultálj velük! Tégy fel nekik ‘okosan’ megfogalmazott Kérdéseket, majd kínálj ‘bolondbiztos’ Válaszokat! Később ‘értékeld’ ki azokat – tőlük elrejtve – , majd állítsd azt, hogy ‘A Többség’ egyetért Veled!
Ezután jelentsd ki: hiába voltál eleddig Nagyvonalú és Jóságos, néhány elvetemült továbbra is visszaél azzal! Nem teljesítvén Isteni Törvényeidet, bátorságot merítvén Elnéző Kegyedből (hiszen a Bűnösöket csak életük fogytáig vetetted eddig Tömlöcbe!), továbbra is embereket ölnek. Márpedig ez tűrhetetlen, s Te, Saturnus – meghallván Híveid Szavát – úgy döntöttél: az ilyenektől Te is elveteted az Életüket!
Ne törődj majd azzal, hogy egyesek szerint ezzel pont azon Világ Törvényeit sérted meg, melyeken Trónusod, illetve másoknak Adó, Magadnak pedig Elvevő Hatalmad alapszik! Hiszen a Halálról csak Beszélned kell, nem pedig Cselekedned is! Előbbi elég ahhoz, hogy Híveidet visszanyerd Jupitertől, utóbbi meg ahhoz, hogy ne taszítsanak ki Téged a Szférákból.
Azzal se foglalkozz, hogy e két tettedre sokan majd azt fogják kiáltani: ‘Elképesztő Galádság és Embertelenség, mellyel önérdekből lesüllyedtél az Erkölcstelenség Legmélyebb Bugyraiba!’! Neked alá kell szállnod ahhoz, hogy Híveid előtt ismét felemelkedhess, s megtarthasd Trónusodat Jupiter ellenében is!“

*

Néhány esztendővel ezelőtt egyik ismerősöm feltette nekem A Kérdést: akkor is ellenzője lennék-e a halálbüntetésnek, ha lemészárolnák a Családomat. Ez természetesen nem volt más, mint egy, a Demagógok közismert érzelmi csapdája. Hiszen ki ne lihegne első fájdalmában azonnal Bosszúért? Ki ne akarná hasonló helyzetben azonnal vérét venni a Bűnösnek, aki őt megfosztotta a Legdrágábbtól? Kiből ne bújna ki ilyenkor rövidebb-hosszabb időre az Állat, azaz a Gondolkodást, a Mérlegelést messzire elkerülő, a Bűnt Jognak (és Lehetőségnek) tekintő Szubhumán Ösztönlény?

Ámde a helyzet az, hogy mivel Isten (néhányunknak) Értelmet és (mégkevesebbünknek) Erkölcsöt is a nyakába lőcsölt, eme “Terhes Szerencse” bizonyos Kötelezettségekkel, ha tetszik, hát “Nemkívánt Mellékhatásokkal” is járt. Ezeket összefoglaló néven akár úgy is aposztrofálhatjuk, hogy “Humanizmus“!

Ezért nem volt más választásom, mint ezen Ismerősnek a következőket válaszolni:

“Civilizált Ember nem nem lesz gyilkos még akkor sem, ha egy Gyilkossal áll szemben. Ha ugyanis embert ölni Bűn, akkor az is az, ha ezt vele tesszük meg … akár A Jog szerint is. Civilizált Állam legfeljebb csatatereken gyilkoltat embereket, azt is csak végszükség esetén. Civilizált Törvények nem Bosszút állnak, hanem Igazságot szolgáltatnak. Ebben pedig nem foglaltatik benne az Ölés, mert lehetetlenné teszi az időnként óhatatlanul bekövetkező Hiba, a “Justismord” helyrehozatalának lehetőségét (Mit ér a Kivégzett azzal, ha évek múlva netalán kiderül: Ártatlan volt? Hogyan lehet majd őt Elégtételben részesíteni?!). Civilizált Politikus nem követelheti a Halálbüntetés bevezetését, avagy visszaállítását egyrészt azért, amit az elébb soroltam, másrészt azért, mert az ő feladata elvileg egy Civilizált Ország és Társadalom szolgálata lenne, nem pedig Atavisztikus Indulatok gerjesztése, Szubhumán Idióták kiszolgálása, mindössze az Újraválasztása érdekében. Ennek következtében tehát, ha ilyen helyzetbe kerülnék, igyekeznék minél hamarabb visszanyerni emberi mivoltomat, majd bosszú helyett Büntetést kérni!“

Amikor Orbán, kizárólag önérdekből elővette a Halálbüntetés “napirenden tartását”, Rácsmögé Tóni pedig szekundált ehhöz, igazából nem csak önmagát járatta le … már megint. Hanem Minket is, akik még mindig tűrjük ezt a Velejéig Rohadt bandát a hátunkon!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Fideszgömböc esete az Altus-gombóccal

Feladta: 2015, április, 28 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , , , , , | 3 hozzászólás

Ordít, vonyít a Maffiakórus: “Jesszusom, a Gyurcsányahibás belepisloghat a Könyvelésünkbe! Tűrhetetlen és … és … felháborító! Júdáspénz egy Árulónak! És … és … egyébként is pfuj!“. Ámde mire e Pánik? Pláne, ha nincs is mit takargatni. … Avagy mégis?

Annak idején egy bizonyos Alfons Capone, az Egyesült Államok polgára, chicagoi lakos azért került rács mögé, mert kiderült róla: az esztendőkön át szerzett sok milliós jövedelme után egyetlen centnyi adót sem fizetett. Tehát nem azért, mert egy többek között szeszcsempészettel foglalkozó bűnbanda vezetője és szervezője volt. Nem azért, mert utasításainak következtében ezreket zsaroltak meg, százakat gyilkoltak le, állami tisztviselőket korrumpáltak. Hanem azért, mert adót csalt. Miként volt ez lehetséges? Úgy, hogy az Eliot Ness vezette korabeli nyomozócsoport nyakon csípte Al Capone Könyvelőjét, vele együtt pedig a maffia teljes Pénztárkönyvét. Amiben pedig minden benne volt, mert még egy Bűnbandában is fontos a pontos könyvelés.

Tanult az esetből Al Capone úgy hetven esztendővel későbbi európai, pontosabban magyarországi Követője. Illetve annak Társai. Már első országlásuk során bevezették, hogy a “Kormányülésnek” nevezett Családi Tanácskozásokról semmiféle írott Jegyzőkönyv, avagy akár csak egy Emlékeztető is készüljön. Nem is beszélve az addig megszokott Hangfelvételekről, hiszen például Richard Nixon is ilyesmiken bukott meg 1973-ban (Watergate-botrány – és még én állítom, hogy ezek nem ismerik a történelmet!). Ezt a Hagyományt (Habonymányt?) osztán át is örökítették a második és immáron a harmadik Ciklusukra is. Tán lehetne ugyan joggal kifogásolni e módszert, de tevékenységük természetéből és céljaiból logikusan következik: semmiféle bizonyíték ne maradjon arról, hogy ki, mikor, miről és mit mondott, a (gumicsizmás) Capo di tutti capi pedig milyen utasításokat adott ki. … Ezt állítólag Don Vittorio már odáig “fejlesztette”, hogy beosztott Tettestársainak manapság csupán “elejtett megjegyzésekből” is következtetniük kell a Valódi Szándékra, tehát a Parancsra.

Ez a Módszer természetesen nem csak (és főleg nem) a Döntéshozatali Mechanizmusra vonatkozott/ik. Hanem a Pénztárkönyvre is! Arra a Könyvelésre, mely kimutatja, hogy mikor, ki, honnan és mennyi (köz)pénzt lopott el, az pediglen milyen csatornákon keresztül hova, kikhez (Kihez!) került. Mivel a Második Kezdet kezdetén (2010) a magántulajdonuknak tekintett országnak volt egy érvényes hitelszerződése (ezér’ is Agyurcsány Ahibás!) a Nemzetközi Valutaalappal, amely pedig kimondta, hogy a kölcsöntörlesztés lezárultáig az IMF ellenőrei negyedévente ellenőrizhetik a Költségvetés alakulását, pontosan az a helyzet állt fenn, melyet mindenképpen elkerülni akartak.

Azzal ugyanis semmi gond, hogy a Látszattörvények szerint ilyesmihez “joga” van az Állami Számvevőszéknek, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak, illetve a Költségvetési Tanácsnak. Kit érdekel ez?! Mindegyiküket Családtagok vezetik! Akik pontosan tudják, hogy ki fingja a “passzátszeleket”, kinek a seggéből “süt a Nap” és kinek kezéből kapják a Közlovettát. No de az már tényleg tűrhetetlen, hogy egy befolyásolhatatlan, megvesztegethetetlen, tehát a Maffiától független Szervezet ellenőrei (élükön a “Kedves Ukrán Asszony“-nyal – © Kósa “Mr. Harmincszázalék” Lajkó) pisla szemük elé kaphassák a Nemzeti Pénzügyek Főkönyvét! Még a végén nem értik meg a “Nemzeti Célkitűzéseket“, s “lopásnak” fogják nevezni a Lopást. Amiből meg Nagy Balhé is lehet! Így osztán semmiféle költséget nem ismerve/sajnálva, “kedvezmény nélküli, egyösszegű végtörlesztést” hajtottak végre – többek között három milliónyi Manyup-tag jelentős részének kifosztásával (A Hülyének is megérte a dolog pláne, hogy nem neki köllött fizetnie!).

Teltek-múltak az esztendők az EU fejlesztési alapjainak vidám fosztogatásával. Sógor és Vejkó, Koma és Barát, Szobatárs és Stróman könnyű kézzel számlázhatta túl a csakis nekik kiírt, tehát kizárólag általuk megnyerhető Pályázatokat. Közben pedig – hogy a választásokon ők nyerjék a legtöbbet – folyamatosan szemtelenkedtek, de inkább orcátlankodtak a Készfizetővel. Meg is unta ezt az Unió, s ráeresztette a Maffiakormányra az OLAF-ot. “Hm.” – vonta fel egyébként is magos szemöldökét Don Vittorio, – “Egy hasonló nevűt (Palme – szendam) Svédországban tizedennyiért kinyírtak. Erre most ideküldik a névrokonját az Észak-Balkánra? Az Általam birtokolt Maffiaországba! Hülyék ezek ott Bruksellesben?!“.

“Ha nem is hülyék, de mindenképpen Ellenségek!“ – jutott el a Végkövetkeztetésre a Don (nem a folyó! – nem röhög!). “Nem csak azért, mert egy esztendőn belül másodszor függesztik fel a Kifizetéseket (700 milliárdot!), hanem most már a nyakamba ültetik a Legutáltabb Legközellenségebbemet is! No, kezdjen csak dumálni Lázár, az idióta Tompy, meg ez a kis hülye Csemegi, illetve Cserszegi!“

*

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára (aki a nemlétező “fejlesztés” kommunikációjával “foglalkozik” havi egymillányi közpénzér’ cserébe) egy héttel ezelőtt azt “kérte” az Európai Bizottságtól: “gondolja újra, hogy Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikus cégét, az Altust bízza-e meg a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével“, lévén “senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Demokratikus Koalíció elnöke képes lesz objektív, szakmailag elfogulatlan álláspont kialakítására“, a “politikai függetlenséget hirdető” Brüsszel pedig nem adhat “hálapénzt” Gyurcsány Ferencnek. Ezt a “lóvét” később Lázár János “Júdáspénznek” nevezte és feltette a kérdés “szerencsés-e a volt miniszterelnök cégét” megbízni “a magyarországi fejlesztéspolitika ellenőrzésével“. Deutsch Tamás, fideszes EP-képviselő pedig úgy vélte, az Altus-szerződés “Európa-ellenes sztereotipiákat erősít“, ezért azt rögvest fel kell mondania a Bizottságnak, majd “megneveznie a felelősöket” is.

Menjetek az Anyukátokba!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Azért, mert … !

Feladta: 2015, április, 27 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , | 3 hozzászólás

Meg lehet-e dönteni a “maffiofastisztoid” rezsimet nevetséges létszámú tüntetésekkel? Lehet-e jó útra terelni a társadalmat, az országot alig-alig olvasott blogposztok írásával? Nyilvánvalóan nem, de valahol valakiknek el kell kezdeniük ezt a “munkát”.

Tegnap este egy jól összeszokott társaságban érdekes irányba kezdett kunkorodni a beszélgetés fonala. Abban az “Oktett-grémium” többsége (6 fő) teljes mértékben egyetértett, hogy az Orbán-rezsim “rákos daganattá vált”, amely elszívja az életerőt az országtól, így a társadalom legalapvetőbb érdeke, hogy mihamarabb megszabaduljon tőle. Abban is együtt “zengett” ez a “kórus”, hogy ha ez három esztendő múlva (de inkább korábban) nem sikerül, nyakunkba szakad az Orbán-Vona-kormány, s onnantól fogva “nekünk meszeltek”. Ámde az a kérdés, hogy a “Megszabadulásra” egyáltalán van-e esély, már erősen megosztotta a többségben lévő “Ellenzéket”.

A Pesszimisták “Szóvivője” szerint (s most megpróbálom pontosan visszaadni mondandója lényegét):

“Minimum tavaly óta egyre többen vannak tisztában azzal, hogy ez a rezsim egyáltalán nem a Köz, hanem a saját bandájának érdekeit szolgálja. Azért, hogy az utóbbi minél gazdagabb legyen, kizsigerelik ez előbbit, az ország tekintélyét pedig a ‘bányász béka’ segge alá süllyesztették. Egymás után sorjáznak az időközi választások, a különböző tüntetések, ám a többség ennek ellenére otthon ül és várja azt a bizonyos ‘sült galambot’. Teszi mindezt azért, mert nem lát Alternatívát, ami meg csakis egy ‘Új Vezér’, egy ‘lánglelkű szónok’, egy ‘karizmatikus politikus’ lehetne. De ilyen még a ‘fasorban’ sincs, mert ha véletlenül akadna is egy-egy, aki össze tud buherálni egy sok tízezres tüntetést (lásd pl.: “Netadó”), vagy az derül ki róla, hogy csupán egy kurzuslovag, aki felült egy elégedetlenségi hullámra, majd később, tehetség és ‘vízió’ hiányában a ‘sikerével’ már nem tudott mit kezdeni, vagy maga a ‘hivatásos ellenzék’ gyilkolja le őt. Az az ‘ellenzék’ amelyről legalább tavaly tavasz óta tudható, hogy egyáltalán nem érdekelt a ‘gengszterváltásban’.“

Szó se róla, valóban sok igazság volt ebben a kocsmapult-sarki “elemzésben”. A kezdetben jól induló mozgalmak és tüntetések ölég gyorsan a hamvukba holtak. Néhányukat a sikert kiaknázni képtelen, tehát ilyesmiben tehetségtelennek bizonyult Szervezők tették tönkre (lásd mondjuk az antikorrupciós tüntetéssé “fajult” netadó-demonstrációt, amiből akár tényleg lehetett is volna “valami”!). Néhányukat meg a “Hivatásos Ellenzék” aknamunkája, amire talán a “legszebb” példa a Bajnai által elindított, majd a Szocik által gallyra vágott “Együtt 2014“, avagy a későbbi összefogós “Kormányváltók” (hasonló módon). Valóban nincs tehát egy olyan Szervezet/Mozgalom, mely képes lenne fókuszálni az indulatokat és az elégedetlenséget. Ámde tényleg szükség van ehhöz egy Vezérre, ha tetszik egy “Anti Orbánra“?

A “Szóvivő” szerint a tények azt mutatják, hogy igen. Ugyanis:

“A társadalom nagyobbik része olyan, mint egy birkanyáj, amelyet az aktuális Pásztor, meg a Kutyái kitereltek egy sívóhomokos mezőre. Kaja nincs, mindenki éhezik, egymás után vágják le őket, s többiek szeme láttára falják fel az áldozatokat még azon nyersen is. Ámde hiába van ott, tőlük alig pár lépésnyire a kövér fűtől zöldellő mező, meg se mozdulnának, mert félnek a Pásztor botjától, a Kutyák agyaraitól, de még az ugatásuktól is. Abban bízik mindegyik birka, hogy nem ma lesz az ő felzabálása, s elébb-utóbb egyikük végre megmozdul a Legelő felé, akit osztán követni lehet – legázolva Pásztort, Kutyát, bárkit/bármit, ami elébük áll. Így ‘működik’ ez az atomizálódott társadalom: nyáj is, meg egyén is! Nézzük csak meg, mivel nyert a Fidesz tavaly, vagy négy éve, avagy Tapolcán a Jobbik! A ‘közösségi élmény’ nyújtásával! Azzal, amire a Baloldal vagy képtelen, vagy (és talán ez az igaz!) nem hajlandó. Miért nem? Nos, ez ‘olvasat’ kérdése. Ha jóindulatú vagyok, azt mondom, hogy ‘tehetségtelenség’. De nem vagyok az!“

Valóban nehéz lenne vitatkozni ezen magvas és bizony vaskos megállapításokkal. Kétségtelen, hogy a Maffia 2002-től kezdődően nyolc esztendő kitartó (akna)munkájával teremtette meg magának a 2010-es győzelem feltételeit. Többek között azzal, hogy vakhitű birkanyájakat (“polgári körök”) hozott létre, “közösségi élményt” teremtve ezáltal híveinek. Körülbelül hasonlóan járt el az ezt lemásoló Jobbik is, ám ott már nem “köröknek”, hanem gyakorlatilag törvénytelen, de a teszetosza állam által elnézett/eltűrt “gárdák” és “seregek” formájában. Mindkettőnél pediglen volt egy Vezérkos (de vagy inkább “ürü” – lévén öléggé töketlennek bizonyultak a Nagy Ügyek intézésében!), amely után a “közösség” ballaghatott. Ebből pedig következik, hogy a társadalom jelentős többsége tényleg egy Nyáj. Ámde annak is egy “unorthodox”, tehát “hungaricum” változata, ugyanis individualista (tehát egymással semmiféle tényleges kapcsolatban, szolidaritásban nem álló) juhokból áll, “akik” ugyan állandóan “szétbégetnek”, de azért mennek arra, amerre a Pásztor és a Kutyák terelik. Így kétségtelen, hogy köll egy Alternatív Juhász. De ki legyen az és hogyan találjuk meg?

A “Szóvivőnek” erre már nem volt konkrét válasza. Úgy vélte ugyanis, hogy:

“Pillanatnyilag egy ilyen személyiség ‘előállítására’ nincs sok esély, lévén a társadalomban még nem elég nagy az indulat. Nem elegendő ahhoz, hogy a Nyáj végre nekiinduljon és Pásztort, Kutyát letaposva átmenjen a Legelőre. Nem is lesz elegendő mindaddig, amíg tehetségtelen, avagy valójában tenni semmit nem akaró alakok szerveznek néhány tucatnyi, esetleg pár száz főt ‘megmozgató’, tehát nevetséges demonstrációkat. Az ilyesmihez ugyanis profizmus kell, nem pedig pillanatnyi ötlet és indulat! Ahogyan az sem elegendő ehhez, hogy a hozzád hasonló bloggerek megírják az igazságot. Te és társaid tényleg ezt teszitek, de kik és hányan olvassák a posztjaitokat? Néhány százan, pár ezren? … Pillanatnyilag mást sem tesztek, mint a fakardotokkal karcolgatjátok a Közöny gyémántfelületét!“

Ez szíven ütött, s tényleg elkezdtem azon gondolkodni, hogy valójában miért fordítok időt és energiát a blogom írására. De néhány pillanat múlva eszembe jutott egy idézet, ami akár a jelen helyzetre és az én “feladatomra” is vonatkozhatna.

Amikor az amerikai hadsereg a Harmadik Birodalom nyugati határai mögé behatolva egymás után talált rá a különböző lágerekre (nem egyikükben napok óta feküdtek temetetlenül a menekülő náci keretlegények által sebtiben legyilkoltak tetemei), Eisenhower, a Szövetségesek akkori főparancsnoka, az Egyesült Államok későbbi elnöke, kiadott egy memorandumot. Emígyen hangzott:

“Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat! Mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja: mindez meg sem történt.”

No, ezért írom én tovább ezt a blogot. Addig, míg bírom, míg tehetem. Azért, hogy dokumentáljam ezt a Szörnyűséget, melyet magunk tettünk magunknak. Azért, hogy később ne jöhessen “valami rohadék”, aki majd az egészet letagadja! Avagy ha majd mégis jőne, én pedig még mindig élek, akkor is legyen, aki …

… szembemondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

A galádság dicsérete

Feladta: 2015, április, 26 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , | 1 hozzászólás

Kövér László szerint ma csupán egyetlen ember van, akivel az ország előrébb juthat, s ezért méltó az “államférfi” titulusára. Ez pedig nem más, mint Orbán Viktor. … Hm, már megint egy újabb benyali, Rendszeromlasztó Hazugság.

Előző posztomban arra a megállapításra jutottam, hogy a Maffia-rendszer összeomlásának egyik, ha nem éppen a legfőbb oka az, hogy immáron maga Orbán is elhiszi azokat a Hazugságokat, melyeket Talpnyalói terjesztenek róla. Azt nevezetesen, hogy Orbán politikusi, államférfiúi képességei nem csak A Párt és Az Ország, de talán még az egész Világ, sőt, az Ismert Univerzum vezetésére is alkalmassá teszik őt. Ezzel lehet ugyan átmeneti Sikereket elérni, de automatikusan hozza magával a teljes Összeomlást is.

Ez ugyanis egy igazi csapdahelyzet. Ha Orbán az Egyedül Alkalmas, mert szinte látnoki tehetséggel rendelkezik, akkor mind a Vezér, mind az egész Szisztéma egymás foglyaivá válnak. Nincs lehetősége senkinek az elkövetett Hibák korrigálására. Hiszen ha ezt maga a Führer teszi, akkor beismeri a tévedhetetlenségébe vetett Hit talmi mivoltát, tehát összeomlik a Rendszer. Ha pedig ugyanezt a Párt kezdeményezi, akkor meg az rombolja le a létezése alapjául szolgáló elnöki Nimbuszt, tehát összeomlik a Rendszer. Az egymásra halmozódó Balfogások “váltói” így vakvágányra terelik az egész Vállalkozást úgy, hogy még visszafordulni sincs lehetőség. Hiszen csakis “Előre” lehet menni, az Örökös MiniElnök által meghatározott úton – azaz egyre nagyobb sebességgel, fejjel a falnak.

Ehhöz jön még az is, hogy a gyakorlatilag Élő Istenné felkent Egyszemélyi Vezető egyre inkább el van zárva a Valóságtól. Nem az Igazságot látja/hallja, hanem azt a Virtualitást, melyet a Propagandisták vetítenek (immáron) elé (is), melyet a “Dicskórus” zengedez a kagylófüleibe. Így pedig egyre kevésbé képes helyes döntéseket hozni. Olyanokat, amelyek legalább középtávon szolgálni tudják az ő személyes és a Famulusai érdekeit, fenntarthatóvá tenni a hőn áhított Hatalmat, a vagyonfelhalmozó Lopás lehetőségét.

Mivel a Rendszerből ki van iktatva a Visszajelzés, tehát az Ellenőrzés lehetősége (ezt tették egyébként a komplett magyar állam- és közigazgatással is!), esély sincs az Innovációra. Arra, hogy a korábban ugyan bevált, de ma már működésképtelen, sőt, kontraproduktívnak bizonyult Módszereket megváltoztathassák, megújítsák. Ha bármi baj van, akkor visszatérnek a “Kályhához“. Még akkor is, ha az már nem is létezik, vagy annyira túl van fűtve, hogy Robbanással fenyeget.

Mivel jutott hatalomra a Fidesz? Legelébb is az Alpári Ösztönök diktálta, Szubhumán Indulatok (pl.: irigység, megalkuvást/kiegyezést nem tűrő, már-már atavisztikus szembenállás) gerjesztésével, illetve Dezinformatív Ellenbotrányok indításával. Ezzel pedig elérték, hogy ölég sokan elhiggyék: kizárólag az Ellenoldalon állnak a korrupt, mindent tönkretevő Paraziták (ők bezzeg a Hótiszták), a gazdaság és a társadalom bajaira pedig az a megoldás, hogy mindent nemzeti (tehát állami) tulajdonba vesznek és mindenkit munkába állítanak (lásd még: Rokkantrothschildok, Nyugdíjgettyk, Segélyekrőzusok!). Ez osztán hatott is a Válság miatt egzisztenciáját féltő, a szolidaritásra pediglen genetikusan nem hajlamos Társadalom egy jelentős részére, így a Választást követő hétfőn már “a nap is másként sütött” – Orbánra és bandájára!

Teltek-múltak az esztendők, dagadni kezdtek a Vagyonok, a Bankszámlák, no meg az Önbizalom is. Természetesen nem a Társadalomnál, hanem a Maffiapárt Kivételezettjeinél. Legfőképpen pedig Orbánnál, aki már nem csak azt kezdte elhinni, hogy ő tényleg A Tökéletes, de még a Pénzcsináláshoz is kitűnően ért (lásd: MET Zrt.!). Ezért osztán nincs is mán szüksége Lajosra, maga is meg tudja oldani a Maffia és főleg önmaga finanszírozását.

A Szakítással egyetemben azonban nem csak a Nemkormányzás, de a Sorozatos Botrányok Korszaka is bekövetkezett. A teljesség igénye nélkül csupán pár eset a Zemútegyévből:

  • Rácsmögé Tóniról kiderül, hogy többet költ, mint amennyit hivatalosan keres, ugyanakkor ő volt(?) az Ötker Ingatlanzsonglőre;
  • Dzsentri Dzsoni “utazgat”, ráadásul a jövedelméből ki nem gazdálkodható lakást vesz Boldikának (“Besegített a Család.” … Melyik?);
  • Szargyártó minisztériumában és akörül gyanús alakok csellengenek, továbbá ő is (közbe?)beszerez magának egy 167 millás, “apukámtólkaptam”-villát;
  • Tolmácsotkérek Ildikót és öt társát korrupcióban való részvétel, illetve annak haszonélvezete okán kitiltják az Egyesült Államokból (A botrányt maga a Maffia hozza hülye módon nyilvánosságra, plusbonus: röhejes kergetőzés Goodfrienddel a nagykövetség épülete előtt!);
  • Elvész Újpest, Veszprém és Tapolca. Utóbbi Őtökéletessége személyes kampányrészvétele ellenére (Nimbuszromboló blamázs, de megmagyarázzák: Tapolcán pl. “ellenzékválasztás” történt. … És a többi helyen?);
  • Ráég a Szocialista Brókerbotrány az egész díszes orbanista társaságra. Kiderül, hogy nem csak törvénytelenül parkoltattak a Quaestornál közpénzeket, hogy adóforintokkal finanszíroztak egy Pilótajátékot, hogy mindenkit szarban hagyva, bennfentes infó alapján menekítették ki a Lóvét, de még a Bedőlés Napján is külföldi befektetőknek ajánlgatta a KüKüM “illetékese” Tarsoly nertárs Szélhámozását (Ezek után csakis “László” lehet az a Tőkés, akit sikerül majd rávenni egy maffiaállamilag promotált invesztícióra!).

Zuhan a Népszerűség, kopik a Nimbusz, széled szét a Nyáj. Mit lehet ilyenkor tenni? Beismerni a Hibákat? Megújítani az egész Politikát, pláne a Kommunikációt? Ugyan dehogy! Vissza köll térni a Kályhához, tehát tovább hazudozni, no meg gerjeszteni azokat a bizonyos alpári indulatokat. Há’ ha már öt esztendeje begyütt, tán csak most is működik még a dolog! Csak meg köll találni azt a Célcsoportot, akiket Helyettük utálni lehet. Kik is legyenek ezek? Nem mások, mint a molyzsákból (meg a “nembörtönökből”) előkapart Megélhetési Bevándorlók, akikről a Társadalom 39 százaléka úgy tudja, hogy nem csak a Munkahelyeket, de még a jól megszokott és bejáratott Körösztény Környezetüket is veszélyeztetik. (Elsősorban és főleg a “Pirézek”!)

Be is indította a Vezér a Legújabb Konzultációt, melynek mesebéli, Tizenkét Kérdése a lehető legaljasabban vagyon megfogalmazva. Ugyanakkor a Tizenkét Válasz pedig egyszerűen “Bolondbiztos” (meg is éri Nekik a Mi Egymilliárdunk!) lévén a beikszelhető Opciók úgy vagyonnak megfogalmazva, hogy azokból Kétharmados Valószínűséggel a nekik megfelelő Válaszok jöhessenek ki. Ha meg mégse, hát akkor is ők értékelik ki az egészet, s a beérkezett (vonalkódos) ívekből nyert Adatokról majd azt mondanak, amit akarnak. … Mi mást, mint hogy “Brüsszel hülye és teszefosza!“, ámde “Viktor az (az egyetlen!), aki tudja a Tutit!“.

No comment! Illetve pontosabban:

No ezt az Alakot nevezte a Kövér Házmester “Államférfinek“! Aki szerint ezek után nem köll hányni, ne olvassa többé a blogomat!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Mi lesz veled Viktor?

Feladta: 2015, április, 24 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , | 5 hozzászólás

Régen nem írtam már nyílt levelet a Führerhez (“emigrant” köztársam sem nagyon válaszolt), de úgy érzem, most már itt az ideje. Aggódom ugyanis … ha nem is érte.

Viktor bán!

Kérlek ne haragudj, hogy így szólítalak, de nem találtam ennél jobbat. “Miniszterelnök úrnak” ugyi mégsem titulálhatlak, hiszen az, amit (főként) tavaly tavasz óta művelsz, minden, csak nem kormányzás. Ráadásul a “miniszter” azt jelenti, hogy “szolga”, te meg egyáltalán nem úgy viselkedsz (soha nem tettél így!), mint aki az országot akarná szolgálni. Éppen ellenkezőleg: immáron az az elképzelésed (ha tetszik: fixa ideád), hogy mindennek és mindenkinek kötelessége a te rendelkezésedre állni, elképzeléseidet megvalósítani, akaratodat/utasításaidat végrehajtani. Többek között ezért sem nevezhetlek “úr”-nak.

Tudom, régen nem írtam már neked. Ennek nem az az oka, hogy felhagytam tevékenységed nyomon követésével, avagy ne lett volna miről. Éppen ellenkezőleg: az elmúlt időszakban, különösen a tavaly tavaszi “győzelmed” óta se szeri se száma azoknak hibáknak, sőt, disznóságoknak, melyeket nyakra-főre elkövetsz. Ráadásul egyre nagyobbakat. Olyanokat, melyek még néhány esztendeje is elképzelhetetlenek lettek volna tőled.

Viktor!

Az a nagybüdös helyzet, hogy biza’ széthullottál. Személyiséged, politikai tehetséged és karizmád egyszerűen elmállott, mint a pirítatlanul órákig főzött lebbencstészta. Nem is beszélve a hitelességedről, ami romokban hever. Nem csak külföldön – ott már esztendők óta azt sem hiszik el neked, amit kérdezel – , hanem idehaza is. Immáron nem csak ellenfeleid (neked ők “ellenségek”, tudom!), hanem egykorvolt híveid is osztják azt a nézetet, miszerint onnan lehet tudni, éppen hazudsz, hogy mozog a szád! És most nem a közismert “nyelvpörgetéseidről” beszélek, hanem a nyilatkozataidról, a közleményeidről.

Hogyan juthattál idáig? Nos, van róla elképzelésem. Valószínűleg te ezzel nem vagy tisztában, de pont az az uralmi rendszer okozta a vesztedet, amellyel a csúcsra jutottál. Az egyszemélyi, tekintélyelvre épülő vezetés, no meg az ilyen “archia” által kitenyésztett vazallusi gárda automatikusan generálja az egyre több hibát, magában hordozza nem csak kezdeti sikerei, hanem a későbbi összeomlásának okait is.

Melyek is ezek? A legelső és talán az egyetlen, hogy a Hazugság elébb-utóbb elhiszi önmagát!

Kezdetben még úgy uralkodtál, mint anno Diocletianus, a híres római császár. Ha nem is vezetted be ugyanazt a “tetrarchiát”, de a főhatalmat megosztottad Lajos barátoddal, a döntésekbe pedig bevontad kipróbált, hű embereidet, akik az “elnökséget” alkották. Lajos volt az a bizonyos “másik augustus“, aki semmi mással nem foglalkozott, csakis a császárság gazdasági megalapozásával és fenntartásával. Az általa választott “cézárok” voltak (ha jól tudom) Fazekas és Zsuzsika miniszterek, valamint az adóhivatal élére állított Vida “Tolmácsotkérek” Ildikó. Ők semmi mással nem törődtek, csakis az anyagi háttérrel, tehát a lopással.

Te voltál a Csapat által piedesztálra emelt “Főaugustus“, aki a Külvilág, tehát például a Zemberek előtt vezetted a “Pártot“. Te voltál “A Politikus“. Te voltál az, akiről a Társuralkodód által a lopott pénzből üzemeltetett propagandagépezet, meg az “elnökség” nyilatkozatai ha nem is mindenkivel, de legalább is sokakkal elhitette, hogy magad vagy a politikai zsenialitás, a tévedhetetlen éleslátás, taktikai érzék. Te is választottál magad mellé “cézárokat”. Igaz, ölég gyakran cserélgetted őket (Stumpf, Varga, Navracsics), de mindaddig nem is volt ezzel baj, míg “sikerült”megtalálnod a mostanit (Lázár).

Viktorom!

Ezzel a pasassal te bizony “törököt fogtál”. Tudom, ideális jelöltnek látszott, hiszen azt hitted róla: genetikusan táskahordozó, ráadásul még gátlástalan hazudozó is. Ámde éppen utóbbi az, ami ellened fordult. Alamuszin alázatos képpel leste talán még a gondolataidat is, ámde azt is figyelte, hogy mikor hibázol. Ezt meg ölég gyorsan megtetted, ráadásul nem is egyszer. Hízelkedésére hallgatva olyanokkal vetted magad körül, mint ő. Olyanokkal, akik már nem a Maffia általános, és a te legfőbb érdekeit nézik, hanem csakis a sajátjukét. Akik már nem mondták meg neked, ha hülyeséget akartál elkövetni, avagy azt meg is tetted. Akik már csakis azt duruzsolták bele a füledbe, hogy te vagy a Tökéletes. Te meg kezdted elhinni magadról, hogy “Zsenialitásod” nem csak pusztán egy, a korábbi Csapat által előállított “politikai termék”, hanem maga a Valóság.

Ugyanígy jártál legújabb gazdasági haveroddal, a MOL-os Hernádival is. Ő megmutatta neked, hogyan lehet tízmilliárdokat kaszálni a gázkereskedelemmel (MET Zrt.), bevive téged a putyini erdőbe is. Mivel ez az extraprofit a Maffiaállam rendelkezéseinek jóvoltából keletkezhetett (s keletkezik ma is), komolyan elhitted, hogy nem csak az Irányításhoz, de a Pénzszerzéshez is értesz. Tehát nincs szükséged Lajosra, nem köll megosztanod vele az “augustus” címét: mindent egyedül, a saját kútforrásodból és embereid (cézárjaid) segítségével megoldhatsz.

Ámde mi is ezzel szemben a valóság? Az, hogy ugyan hízik a svájci bankszámlád, de egyre soványabb a karizmád, a hiteled. Azért, mert sem Lajos, sem pedig a korábbi tanácsadóid már nem fogják a kezedet. Nem mondják meg neked, hogy mit szabad (akkor) és mit nem (egyelőre). Így egyre nyilvánvalóbb a Famulusaid urizálása, meg persze a tiéd is. Így egymás után lepleződnek le az ügyeletek, mert nincs gátlás, nincs semmiféle kontroll. Mert már régen elfelejtetted azt a “bölcsességedet”, hogy “ne mi nyerjünk a legtöbbet“! Mert már mindenki, aki csak körülötted van, azt mondja neked: “Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség. Mindörökkön örökké. Ámen!“. Közben pedig tíz körömmel kaparnak maguknak, kockára téve a te bőrödet is!

Ember!

Nézd már meg, micsoda hülyeségeket műveltél és műveltetek csak az elmúlt fél esztendőben! Ki volt az a hülye, aki kitalálta, hogy a saját lapotokban nyilvánosságra köll hozni a Korrupciós Kitiltási Botrányt? Tudom, hogy szerinted a legjobb védekezés a támadás, ráadásul Vida egy “lajosnyik”. De ha nem ugráltatok, akkor a jenkik hallgattak volna, mint a csuka. Ráadásul nem ég rátok az egész, közröhejt okozva.

Avagy vegyük csak a Quaestor-ügyet! Egyazon nap egyetlen óráján belül nem tudtatok két azonosat hazudni. A káoszt meg azzal gondoltad elintézni, hogy a Küküm (meg a többiek) pénzkivonására te magad adtál általános utasítást. Mi is lett ennek a következménye? Hát nem az, hogy téged tekintenek most zseniális látnoknak. Hanem az, hogy te lettél a “Quaestorbán“, aki gyönyörűen szarban hagyta az önkormányzatokat, no meg a “keményen dolgozó embereket”. Ezen a képen pedig főleg nem javít az, hogy most a vétlenek pénzéből akarod “kártalanítani” azokat a barmokat, akik még annyit sem voltak képesek elolvasni a “befektetési szerződésükből”, hogy a Q-kötvények semmiféle biztosítással nem rendelkeznek! No meg az egészet kineveztétek “újabb szocialista brókerbotránynak”, miközben Tarsoly Csaba ott vigyorgott mögötted (és rendszeresen) a Pancholó VIP-páholyában.

De nézzük csak a legutóbbi, miskolci nyilatkozatodat! Igen, azt amiben a te raszputyinodnak, Habony Árpádnak még a létezését is letagadtad. Mindezt alaposan indignálódva. Ezt az egészet még a legelvakultabb híved sem tudta röhögés nélkül kibírni. Hát akkor még azok, akik csak jobb híján tartanak ki melletted!

Eszednél vagy te még, Viktor?

Aligha! Hiszen már azt sem veszed észre, hogy hűségesnek hitt szolgáid éppen most kezdenek brútuszokká  válni. Látják, hogy szétestél, hogy veled tovább már nem megy a Lopás. Csakis nélküled. Keresik az Utódodat, s már ott kaffognak a bokád körül, csak egyelőre még félnek tőled, s harapni nem mernek.

De ez is eljő hamarost! Még egy pár hülye és körberöhöghető nyilatkozat, s kifenik azt a kést, kimeresztik azt az agyart.

Akkor pedig mi lesz veled Viktor?

Hová menekülsz? Valamelyik kies, keleti “illiberális demokráciába”? “Túlélési migránsként”? Netalán a köztársasági elnök székébe? Utóbbihoz már nincs meg a kétharmadod, mert alig egy esztendő alatt azt is elvesztegetted. Persze most mondhatod magadban, hogy “Majd megvesztegetem Vonát!“, ámde az a helyzet, hogy “politikai terméked” már megérezte a belőled kipárolgó dögszagot. Húz is befelé, “középre”, mint romboló a viharos tengeren, elfoglalni a megürült helyedet.

Viktor!

Nagyon úgy tűnik, hogy belőled néhány esztendő múlva muszájdzsekis gumiszoba-lakó lesz. Nem pedig befolyásos politikus. Hagyatékodat pedig széthordják majd a dögkeselyűk.

Akkor pedig levonhatom a konzekvenciát, miszerint “Te tetted ezt király!” … Önmagaddal, meg sajna velünk is!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Ilyen nincs és mégis van!

Feladta: 2015, április, 22 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , | 5 hozzászólás

Viktor bán szerint Habony Árpád nevű tanácsadó egyszerűen nem létezik, aki tudni akar róla valamit, az ne csinálja a “feszkót”, hanem forduljon a népesség-nyilvántartóhoz. … Szerintem meg inkább Pataky (“Zaci”) Attilához.

“Ilyen nincs és mégis van!“ – kiabálta a kedves emlékű Knézy Jenő, amikor Egerszegi Krisztina, egyszerűen leúszva a teljes mezőnyt, hatalmas diadalt aratott. Valami ehhöz hasonlóval próbálkozott meg a Szeretett Vezető tegnap Miskolcon, amikor az index.hu újságírója (impertinens módon!) a mindenki által miniszterelnöki főtanácsadónak tudott H. Árpád hivatalos, kormányzati titulusa, pontosabban jogállása iránt érdeklődött. Ám míg Knézy arcán akkor (valószínűleg) az elismerés meghatott örömkönnyei csillogtak, Alfélcsútién most csak a cinikus vigyor.

Ki is ez a H. Árpád? Ezt a kérdést teszi fel már sok-sok esztendeje a honi sajtó nem kormánypárti része. A pasival először 2000-ben, az első Orbán-kormány által megrendezett Millenniumi Ünnepségen találkozhattunk. Akkor, mint “koronagondnok”, személyesen helyezte el a parlament Kupol(d)a termében felállított vitrinben Szent István uralkodói fejékjét. Néhány esztendővel később, azaz 2003-ban már a Népszava cikkezett róla, mint olyan személyiségről, aki a börtöntöltelék Várhegyi Attila (a Szolnokot egykor alaposan megkárosító fideszes polgármester) mellett, a Maffiapárt legfőbb kommunikációs stratégája és elnöki tanácsadója. Hasonlóról számolt be a Magyar Narancs is ugyanazon esztendő elején, de akkor még csupán a Maffiapárt Orbánilag választott “PR-felelőseként” jelölték meg.

Nem túl bőbeszédű róla a Wikipédia sem. Szülei állítólag autószerelőnek szánták (már megint egy “szerelő”!), de végül a képző- és iparművészeti szakközépben kötött ki, ahol díszítőszobrász-szakot végzett – tanköteles kora ellenére estin! – , állítólag le is érettségizett. Ezt követően próbálkozott a felsőoktatással is, de nem jött be neki, meg tanult egy olyan ausztriai intézményben, ahol azonban csakis kutatással foglalkoznak. Ami azonban tuti, hogy muzeológusként(!) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöki tanácsadója volt (az első szárnypróbálgatások?), részt vett (ugyancsak tanácsadóként) a Sándor-palota felújítási munkálataiban (2001), ő vezényelte le a 2006-ban befuccsolt “Rosszabbul élünk …“-kampányt. A “Wiki” szerint ugyanezen esztendőtől mégis ő lett Orbán személyes stratégiai főtanácsadója, s a ranglista alapján ő Magyarország negyedik legbefolyásosabb személyisége (2014).

De nem csak a netes Enciklopédia vélekedik így H. Árpádról, hanem néhány, ugyancsak befolyásos maffiapárti is. Tavaly decemberben, a Retektévé “Házon kívül” című műsorának nyilatkozva Dzsentri Dzsoni bevallotta, hogy “Rendszeresen találkozunk, kikérem a véleményét bizonyos kérdésekben, de nekem nincs tanácsadói vagy hivatalos viszonyom vele. Ismeretségi alapon szoktam vele konzultálni“. Ugyanitt és ugyanekkor Rácsmögé Tóni, az “Ötker” ingatlanszakértője meg azt, hogy “Minden politikus számára vannak olyan emberek, akik segítik tanácsokkal. Nem titok, hogy Habony Árpád így van nemcsak a miniszterelnök úrral, hanem többünk esetében is, de formális pozíciót nem hajlandó vállalni“. Ennek ellenére a manusnak “szakértőként” állandó belépési engedélye van a parlamentbe, melyet az Országgyűlés Hivatala a Miniszterelnökség kérésére állított ki. Hogy miért? Mert a Miniszterelnökség szerint “több politikus is gyakran a Parlamentben hallgatja meg” H. Árpád tanácsait.

No ehhöz képest Viktor tegnap Miskolcon aszondta, hogy semmilyen hivatalos természetű kapcsolatban nem áll Habony Árpáddal, és nem tud mit kezdeni azzal, ha valaki a tanácsadójának képzeli magát, vagy annak nevezik az újságok. Közölte továbbá, hogy a magyar államnak megvannak a maga szabályai, kapcsolatokat szerződés alapján lehet létrehozni, de Habony Árpáddal kapcsolatos szerződés nincs és nem is lesz. További akadékoskodásokra reagálva kijelentette: “Ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozunk, mert ezek csak feszkókat okoznak. Ezek a kérdések a kormánynál a lerázandó kategóriába tartoznak“, ő mint miniszterelnök pedig egyáltalán nem akar foglalkozni “budapesti kávéházi pletykákkal“, majd azzal zárta le az egészet, hogy “Ilyen nevű embert a kormány nem foglalkoztat, nincs rajta a kifizetési listán, minden egyébbel forduljon a népesség-nyilvántartóhoz!“.

Ebből egyenesen következik tehát, hogy H. Árpád tulajdonképpen nem is létezik. Mindössze egy hologram csupán, egy virtuális lény, aki emígyen osztogatja nemlétező tanácsait képviselőknek, frakcióvezetőnek, miniszterelnökségi miniszternek, sőt, magának a kormányfőnek is. Nem ő vezette azt a fekete VW mikrobuszt sem, melynek anyósülésén személyesen A. Vajna terpeszkedett. Mint “tudjuk”, maga az autó sem létezik (ezek szerint Vajna Bandi sem?!). Mint egyszerű fényjáték, fata morgana, kizárólag “fényevésből” él (fizetése sehonnan nincs!). Ebből azonban képes volt annyit “megtakarítani”, hogy Győri Tiborral közösen megalapítsák a “Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.“-t, mely a Napi Gazdaságra és néhány később létrehozandó orgánumra támaszkodva megteremti a simicskátlanított új, kormánypárti médiát (lásd itt!). Ő az a virtualitás, “akit” a kormánnyal ellenséges sajtó egyik elvetemült ágense egyáltalán nem fényképezett le a Kossuth téren, amint éppen női kabátban és “Gicci-táskával” a kézben átüget a tüntetők között, hanem csupán egy fotomontázst készített “róla”.

Mert H. Árpád nincs, nem is volt, nem is lesz! Aki a szemének hisz és nem az Örökös MiniElnöknek, pedig egy galád senkiházi gazember. Olyan, aki a Sötétben és Brüsszelben bujkáló Ellenséget segíti! Tessenek ezt tudomásul venni, osztán tovább haladni, hiszen nincsen itt kérem semmi látnivaló!

A Népszava megfogadta Orbán ötletét és a Tanácsadó ügyében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához folyamodott felvilágosításért. Szerintem rosszul tette. A Szerkesztőség ugyanis H. Árpádot illetően kizárólag Pataky (“Zaci”) Attilától kaphatna minden kétséget kizáró információkat. Ő ugyanis a maffiapárti holdudvar avatott chemtrail- és ufo-szakértője!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Amikor a Büró “működni” kezd …

Feladta: 2015, április, 21 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , , , , , | 8 hozzászólás

Döntés nincs, de végrehajtják. Felelős van, de nem tudni kicsoda. … Így “működik” az Orbánmaffia frankenstein-állama!

Amikor a 444.hu tudósítását olvastam, a szememnek nem akartam hinni. A portál újságírója pedig a fülének nem, bár jelen volt azon a bizonyos Eseményen és végigszenvedte ugyanazt, amit az Érintettek voltak kénytelenek a Büró egyik Bürokratája jóvoltából.

Idén, egy nem túl szép tavaszi napon, pontosabban március 18.-án dicsőséges qrmányzatunk úgy döntött: a fővárosi középfokú egészségügyi képzés bázisműhelye, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola “jogutóddal megszűnik”. Az úgynevezett “Nemzeti Közszolgálati Egyetem” tőszomszédságában lévő intézményt a XIX. kerületi Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola veszi át, a mintegy 1.100 (azaz: ezeregyszáz!) diákot pedig hat különböző képzőhelyre szórják szét. A néhány esztendeje 3 milliárd forintos EU-támogatásból gyönyörűen felújított, speciális demonstrációs termekkel, valamint egy 40.000 (tehát: negyvenezer!) kötetes könyvtárral felszerelt épület további sorsa egyelőre ismeretlen. Esztendők óta terjengő pletykák szerint azt az “Orbánegyetem” nézte ki magának és fogja megkapni.

Az erről szóló értesítést a “Wallenberg” április 13.-án kapta meg a Maffiaállam szörnyszülöttjeinek egyikétől, a “Klebersberg Intézményfenntartó Központ“-tól. Azzal az utasítással, hogy az üggyel kapcsolatosan “nyilatkozattételi tilalom” lép életbe, melyben benne foglaltatik (ez már csak szóbeli ukáz volt!), hogy ha az érintettek (diákok, szülők, tanárok) az okokat firtatnák, akkor “nem kell indokolni, lévén a fenntartónak sem kötelessége megindokolni a döntést“.

Ugye milyen “aranyos”? Több, mint ezer diák, majd’ nyolcvan tanár mehet a “levesbe”! Mert a Főméltóságú Főméltóságos Főméltóság így döntött, a Naccságos Hivatal meg nem meri vállalni sem a dolgot, sem a pofáját, sem pedig a felelősséget. Mindenkinek kuss! Hajtsák végre az ukázt, a többi meg az ő dolguk.

Hát nem! A még mindig hatályos törvény szerint ugyanis ilyen döntést csakis a “szakminiszter” hozhat, nem pedig a Qrmány. Azt is csak úgy, ha előzetesen értesíti szándékáról az érintetteket, s kikérte a véleményüket is (igaz: utóbbiak őt semmire nem kötelezik). No ez az, ami elmaradt – szokás szerint – és ez az, amibe a nyájként kezelt Kipicsázottak belekapaszkodtak. Nem is tettek lakatot a szájukra, tiltakozni kezdtek (ölég hangosan), hivatkoztak a Törvényre, melynek még a betartásának látszatát is alaposan elkerülte a Büró. Így meg a Botrány vált elkerülhetetlenné. … No meg a szintén szokásos, utólagos “legalizálás”, amely kimerült egy olyasmiben, melyet a KLIK “egyeztető fórumnak” becézgetett. (Ahogyan azt A Géza mondotta volt: “Poszt tőzeg. … Illetve … poszthumusz!“)

Ez történt meg tegnap, melyen ugyan a KLIK meghívott vezetője ugyan nem, de a 444.hu újságírója részt vett – no meg néhány száz “Érintett” is. Az, hogy a Büró Főbürokratája ippeg pont akkor minő okból is nem ért rá, azt nem tudni (nem a fenét nem!), de maga helyett kegyeskedett elküldeni egy Albürokratát (rögzítsük a nevét és titulusát: Halász József, szakképzési osztályvezető) aki osztán – izzadtság- és kozmaszagot árasztva – megpróbálta “elmagyarázni” a Történteket, meg az azokból fakadó Jövendőt.

Olyasmiket mondott a Szerencsétlen, hogy például “én egy tisztviselő vagyok“, tehát csak “a munkámat végzem“. Meg hogy “Központi döntés volt, hogy az iskolát áthelyezik, de még nincs semmiféle döntés“, ugyanis a “szagminiszternek” május végéig köll eztetet csak megtennie. Mivel Balog emberkereskedő páter ilyesmit eleddig nem követett el, az azt jelenti, hogy “… végleges döntés még nincsen. Tényleg nincsen. Semmire nincsen döntés“. Tehát a szülők, a diákok, meg a “tanarak” csak mondják el nyugodtan a véleményüket (hiszen azér’ gyütt ide, hogy ezeket meghallgassa), de a lényeg az, hogy a “Nemdöntés” következtében szeptembertől a “Wallenberg” akkor sem működhet tovább úgy és ott, ahol eddig, ha a fejük tetejére állnak. Ezt tessenek tudomású’ venni, s ennek keretében folyjék tovább a vita!

Az Albürokrata tehát “emberileg” talán nagyon sajnálja a dolgot. Azt, hogy törvénysértő módon a qrmány, meg annak erősen szagos szakminisztere olyan döntés “nem hozott”, melynek következtében szélnek eresztettek több, mint ezer diákot, meg majd’ nyolcvan pedagógust. Azt, hogy ezzel szétvertek egy jól működő intézményt, s mindezt csak azért, hogy egy Idióta Karrierista által irányított, elmebetegek oktatói stallumával felszerelt Hülyeegyetem megszerezhessen egy olyan épületet, melyet az “Ellenséges Brüsszel” jóvoltából csodálatosan felújítottak. Ámde ő “csak egy tisztviselő”, aki ugyi kizárólag a munkáját végzi.

Az ember ilyenkor hajlamos megszánni a Beosztottat. Azt, aki tényleg csak a munkáját végzi. Végrehajtja azt a Feladatot, melyet a Felelősség, pontosabban a Felelősségrevonás elől bujkáló Főnöke rábízott. Mégpontosabban azt, amit ez a főnök az ugyancsak a Felelősség elől (mindenkoron!) kitérni igyekvő “A Főnöktől” kapott, tehát mindössze “lepasszolta” azt neki. Az meg ennek a szerencsétlen Nyúlbélának.

Érthető tehát a dolog és talán még megérthető is.

Ámde az a nagybüdös helyzet, hogy ez a szörnyszülött Maffiaállam pont az ilyen fő- és alnyúlbélák miatt “működhet”. Döcögve ugyan, de zavartalanul. Zavartalanul abból a szempontból, hogy ez a “működés” tulajdonképpen semmi mást nem jelent, mint az Önkényeskedést és a Lenyúlást. Ezeket meg pont az ilyen fő- és alnyúlbélák teszik lehetővé, akik a kisebb-nagyobb (átmeneti!) egzisztenciájukba kapaszkodva működtetik az olyan frankenstein-hivatalokat, mint például maga a KLIK. Ahol, amelyen belül (és alatt) ugyan semmi nem funkcionál, de legalább elvész a felelősség … ellentétben az ösztövéren ostoba Utasítással.

Gusztos István írta még tegnap a gepnarancs.hu oldalán:

“Ha az orbániai maffiaállam egyetlen szervezetét kellene megneveznem, azt, amelyben az önkény minden akarnoksága, aljassága és ostobasága koncentrálódik, azt mondanám: KLIK. A feladat, amelyre létrehozták, maga a képtelenség. Talán vannak alkalmazottai, akik elhitették magukkal: minden körülmények között csinálni kell valamit; még mindig jobb, ha a rendszer működik úgy-ahogy, mintha bekövetkeznék a csőd. … Hát nem jobb. … De komolyan azt sem gondolhatjuk, hogy sok önámító dolgozója volna ennek a szörnyszervezetnek. Tevékenysége nem egyszerűen ártalmas, hanem bűnös: a kárt, amelyet okoz, hosszú idő alatt és nagyon sok pénzért lehet majd helyrehozni. Mert nem csupán holmi intézményi képtelenségről van szó: az önállóság teljes elvételéről, „rendszerellenesnek” nyilvánításáról; a szolgává idomításról, a némaságra szoktatásról: a jobbágylét „igazgatókra” és beosztott pedagógusokra – közvetve gyerekekre és szülőkre – kényszerítéséről. … Milyen rendszer az, ahol az oktatásban is meghonosítják a parlamenti maffia péntekista (pénteken éjjel benyújtják az izét, s kedden, olykor már hétfőn éjjel meg is izélik) üzemmódját? Ahol egy iskolával egy csütörtökön közölni lehet: megszületett a döntés megszüntetéséről? Egyeztetések, előzetes fölmérések stb. nélkül – ahogy ez már nálunk szokás… Milyen rendszer? Olyan, amelyben a pedagógusokat mint a birkákat terelheti a maffia a maga „nemzetinek” nevezett ocsmány karámjába. S e karámnak is akadtak „jószándékú” vezetői… És a pedagógusok közül is túl sokan vannak, akik önként, örömmel mondanak le a nemrég megszerzett-megkapott, teljesnek nem mondható szabadságukról – valamiért, amit biztonságnak vélnek, pedig csak kiszolgáltatottság. Szervezetlenségünkből, a szolidaritás hiányából mint napra éj következik, hogy prédája lehetünk mindenféle aljas uralomnak. Márpedig a mai ocsmány körülmények között kellene megszerveződnünk, hogy kijussunk végre e veremből!”

No, álljon csak elém (akár “elektronikusan” is) az, aki szerint a fentebbi tényekkel és megállapításokkal vitatkozni lehet … Avagy merészel!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Bakik és bűnbakok

Feladta: 2015, április, 15 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , , , , | Hozzászólás

Egyes vélemények szerint már nem csak a Maffiapárt “kommunikációja”, de belső egysége is darabokra hullott: dúl a pozícióháború az “Öreg Janicsárok” és az “Ifjútörökök” között. … Nem tudom, van-e okunk örülni.

Hatalmasat bakizott a minap Németh Zsolt, az “Országgyűlésnek” nevezett bábszínház külügyi bizottságának maffiapárti elnöke. Az ATV stúdiójában ugyanis, műsorvezetői kérdésre válaszolva azt állította, hogy az Egyesült Államokból korrupció okán kitiltott “Hatok” többségének személyazonosságával tisztában van. Ahogy mondotta volt: “Talán négy vagy öt név ismert előttem“. Osztán hozzátette, hogy mivel Colleen Bell, az új nagykövet érkezésével “jobb idők köszöntöttek be a két ország kapcsolatában“, hamarosan meg tudja majd szerezni a hiányzó egy-két érintett nevét is.

Ámde ez vagy ordas hazugság, vagy egy hatalmas csúsztatás. A közismert 7740. számú elnöki proklamáció szerint ugyanis a kitiltás nem diplomáciai, hanem idegenrendészeti procedúra. Ennek értelmében mind ennek tényét, mind pedig ennek okát kizárólag az érintettekkel lehet közölni. Az úgynevezett “harmadik féllel” nem. Németh tehát amerikai forrásokból bizonnyal nem szerezhette be “ismereteit”, kizárólag a magyar kormánytól. Annak hivatalos álláspontja azonban az, hogy az egyetlen Vida Ildikón kívül (aki maga ismerte be nyilvánosan az érintettségét) senkiről nem tud semmit. Maga Szargyártó még néhány hete is azt állította, hogy “fogalma sincs” kik lehetnek a Kitiltottak.

No, akkor most mi van? Németh egyszerűen csak elfecsegte magát? Lehetséges, hiszen ugyanebben a stúdióbeszélgetésben azt is mondta, hogy “az ügy politikai része le van zárva“, illetve azt, hogy ez az egész “méltánytalan dolog volt” az USA részéről. Ez pedig nem más, mint a korábban (óvatlanul?) megcáfolt kormányzati álláspont megerősítése, azaz a kétségtelenül létező, “belberki” kommunikációs zűrzavar egyik újabb megnyilvánulása. (Ne feledjük: a Kitiltási Botrányt a Maffiapárt által tulajdonolt “Napi Gazdaság” nevű nyomdaipari termék kegyeskedett nyilvánosságra hozni!)

Van ám azonban egy másik “olvasat” is! Köztudott, hogy egészen Fútzál Pubi feltűnéséig, mindig is Németh számított a Párt első számú külügyérének. Ennek ellenére sem az első, sem pedig a második Maffia-kormányban nem lehetett szakminiszter, mindkétszer be kellett érnie az államtitkári funkcióval. Harmadjára azonban ennyi sem jutott neki: az “Apukámtólkaptam” villa tulajdonosa ült be Martonyi székébe, Zsoltunk pedig kénytelen volt átköltözni a Bábszínház külügyi bizottságának élére, melyről a világon semmiféle befolyást gyakorolni nem tud arra a nemzetközi köznevetség tárgyát képező izére, melyet “magyar diplomáciának” neveznek. Németh tehát ma egy sértett ember. Így egyáltalán nem elvetendő feltételezés részemről, hogy az “Öreg Janicsár” ezzel az ATV-s elkottyintással akarta nehéz helyzetbe hozni a tárcát egyébként tényleg méltatlanul birtokló “Ifjútörököt“.

Hogy így van-e, azt nem tudhatom. Meglátjuk, kap-e a közeljövőben Németh valamiféle alapos “fejmosást” a mindenkit fegyelmező Korbácsos Embertől. Ő nem más, mint Dzsentri Dzsoni, a miniszterelnökségi miniszter, aki már a Kövér Házmesternek is képes volt “beszólni. … Ráadásul büntetlenül!

*

Tegnap a Bábszínház az egyik legfelháborítóbb törvényjavaslatot “tárgyalta” meg. Ennek értelmében a nemzeti parkok, tehát a természetvédelmi területek vagyonkezelői joga a botrányos földpályáztatásairól elhíresült Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez került volna át. Ennek meg az lett volna a következménye, hogy egyrészt a parkok elveszítik legfőbb bevételi forrásaikat (területalapú támogatás), másrészt a védett földeket a “szokásos módon” kiosztogatják majd az éppen megvásárolni/lefizetni szándékozott Híveknek.

Civil szervezetek garmadája tiltakozott ezen disznóság ellen, karöltve az “ellenzék” bizonyos pártjaival. De nem csak ők, hanem a Maffiafrakció egyes tagjai is veszélyt, sőt, bűzt szimmantottak meg. Azt az ótvaros dumát, miszerint így válik transzparensé ez eleddig “átláthatatlan” állami birtokkezelés (© Rogán), még az egybites, tehát agyatlan gombnyomogatásaikról elhíresült, parlamenti orbándroidok sem vették be. Hírlett, hogy hatalmas a Karámon belüli panaszos bégetés/ellenállás is, amit osztán az Ötker, az Ingatlancézár, mint frakcióvezető a kötelező szavazás elrendelésével tört le.

Ehhöz képest tegnap az történt, hogy a förmedvényjavaslat zárószavazását el köllött halasztani. Mert nem csak a Nyájból nyíltan kibégető Bencsik János (volt energiaügyi államtitkár) és Vécsey László képviselők nyomták meg a “nem” gombot, hanem Varga Mihály gazdasági, Hende Csaba honvédelmi és az erkölcsi skrupulusairól szintén nem híres Fazekas Sándor földművelési miniszter is. Utóbbi nem más, mint maga az ominózus Módosító Indítvány előterjesztője!

Persze Rácsmögé Tóni rögvest kipenderült az egyébként megfigyelni rendelt (lásd itt!) újságírók elé, s kijelentette: a miniszterek csupán “véletlenül” szavaztak úgy, ahogy. Ámde a két képviselő (Bencsik, Vécsey) komoly büntire számíthatnak. A Javaslatból pedig akkor is hatályos törvény lészen, ha a fene fenét eszik is: a Törvényalkotási Bizottságnak két hete van arra, hogy “egyeztessen az ellenzékkel” (azzal, amelyik szerint nincs is miről!).

Azt még hajlandó vagyok elhinni, hogy Hende Hadvezér, a Honvédelmi Amorózó nem képes megkülönböztetni egymástól az “igen” és a “nem” gombokat. Azt sem kétlem, hogy Bencsikből és Vécseyből bűnbakok lesznek. No de pont a “régi motoros” és karcagi Varga, a gazdasági miniszter ne tudta volna, hogy mit csinál? Avagy a szintén karcagi Fazekas, a Simicska-Nyerges-féle “Szolnoki Klán” consiglieri-e, a szakminiszter és előterjesztő?! Nane!

Dúl a háború az “Öreg Janicsárok” és az “Ifjútörökök” között. Ennek csatajeleneteit láthatjuk mostanság szinte naponta. Csak azt nem tudom eldönteni, örüljek-e neki.

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Szabotázs!

Feladta: 2015, április, 14 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , | 1 hozzászólás

Állítólag Viktor bán Tapolcát követően kissé “elbizonytalanodott”. Most keresi azokat a kommunikációs technikákat, melyekkel meg lehet magyarázni az elhasalást, illetve tovább vinni az eddigi “politikát”. … Szerintem ő tuti biztos önmagában, a magyarázatokat pedig már régen legyártották.

Azt írja Németh Péter a Népszava mai számában, hogy akik tegnap, tehát a Tapolcát követő hétfőn szerencsések voltak Orbánnal találkozni, azok “egy rendkívül elbizonytalanodott politikust” láthattak maguk előtt. A főszerkesztőben ugyan a “bizonytalan” és az “Orbán” szavak sehogy nem akarnak összeállni, de úgy véli: hinni kell azoknak, akiknek ez volt a tegnapi Orbán-benyomásuk.

Ez a frazeológia bizony nekem sem akar “összeállni”. Orbán önvalójából, a narcisztikus cezaromániájából következik, hogy ő osztán soha nem lehet bizonytalan. Legfeljebb elgondolkodó, másra koncentráló. Mondjuk tényleg arra, hogy miként lehet Tapolca után változást mímelve folytatni azt, amit eddig. Avagy arra, hogy még a látszatra sincs szükség, s úgy csinálni tovább mindent. Hiszen tudjuk, éppen pont tőle, hogy a “konszolidáció” kizárólag “a gyengeség jele“, s ilyesmit “csak az akarhat, aki nem bízik a párt 2018-as győzelmében“.

Orbán pedig ugye nem más, mint “az Örök Viktor“. A folyton győzedelmeskedő szuperhős. Ezen alapszik teljes imázsa és uralmi rendszere is. Az Akarat és az Erő folytonos felmutatásában. Ha “isten” elbizonytalanodna, akkor megtörne a hívek “gerince”, s rögvest összeomlana az “egyház”. Tehát “isten” tévedhetetlen és ki fog tartani akarata érvényesítése mellett. Mert nem tehet mást, s mert ezt suttogják fülébe a Tanácsadók.

Orbán elbizonytalanodott? Ugyan miért tette volna?! Udvaroncai már régen megmondták neki: soha nem az ő döntéseiben van a hiba. Azokat minden esetben a maga utánozhatatlan tehetségével, látnoki zsenialitása alapján hozza meg. Ha valami mégis balul sül el, az az alsópapság hibája. A trehány helyi plébánosoké, az ellustult kanonokok, megyés püspököké. Tapolca elveszett? A személyes megjelenése ellenére?! Ugyan! Ő volt az, aki bokros teendői ellenére szakított időt a kampányra, s neki köszönhető, hogy csupán paraszthajszálnyira maradtak le a mandátumról.

Ilyet, ilyesmiket sutyorognak most a Háborodott Elme kagylófüleibe a Paraziták. Az olyanok, mint például Mráz Ágoston Sámuel, a közmilliárdokkal alaposan kitömött “Nézőpont Intézet” főnöke. Ő már vasárnap készen volt a “magyarázattal”. Szerinte Tapolcán “ellenzékválasztás” történt. Azaz nem a Fidesz hasalt el a Jobbik gáncsával, hanem a Baloldal! (Megjegyzem: nem rossz hazugság, hiszen van igazságmagva is.)

Hja, hogy ezzel az egész Rendszer alatt vágják a fát, azaz önmaguk alatt is? Egyrészt lopni addig kell, amíg lehet. Hízzanak csak azok a bankszámlák az utolsó pillanatig is. Osztán majd vagy menekülnek, vagy átállnak, mint például az a kis hírtévés getmájer, aki Simicska után a jobbikos “N1 TV“-ben találta meg azt a helyet, ahol háborítatlanul élvezheti a “szakmai függetlenség” áldásait – s rögvest Nagyfőnök lehetett! Hiszen a következő “miniszterelnöknek” is szüksége lesz majd szakavatott hatalomtechnikusokra. Vona még nem tudja a “dörgést”, de ők majd megmutatják neki – cserébe a rendszeresen átutal “Harminc Ezüstért”!

“Szabotázs!“ – ezt fogja majd Orbán rekedtes hangon maga elé dörmögni a Bukás utáni Emigrációban. És még akkor is lesz mellette egy halálig hű “mikeskelemen” (netalán Szíjjártó?), aki a (Kövér Lászlónak írt) leveleiben egyetértőleg fogja idézni a Fejedelem szavait.

Ímé a Jelen, s a Jövendő!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

← Older Entries