Hát ezt is megéltük!

Simicska Lajos szőrös keze kinyúlt Lázár Jánosért, megragadta, s nyakára tekerte a Heti Válasz legfrissebb vezércikkének szorosra rántott nadrágtartóját. … Persze a Lényeg már megint csak a sorok között volt olvasható.

Borókai Gábor ma állást foglalt a hosszú ideje tartó és egyre durvuló Tarlós-Lázár párbajban. Talán nem véletlen, hogy a Heti Válasz főszerkesztője a főpolgármester pártjára állt mondván, Budapest “Elsőpolgára” egy igazi “szelfmédmen”, aki 25 esztendő politikai pályafutása során kiépített hitelességének és kapcsolatrendszerének köszönheti “kirobbanthatatlan” pozícióját. Igaz, gyakorta “sprőd” a stílusa, de nem az a “külvárosi jampi”, aki erejét demonstrálandó “bárhol bárkibe beleköt”, nem érheti sem a korrupció, sem a feltűnően gyors meggazdagodás, az urizálás vádja.

Ezzel ellentétben Lázár nem a nép felhatalmazásából ül a székében, s a magágára aggatott(?) feladat- és hatáskörök súlya alatt (képességek hiányában) valósággal rogyadozik. A főminiszter deprimáló, energiapusztító, a közösséget szétfeszítő, megosztó ember. Ő az aki míg a saját munkáját heroizálja, folyamatosan megalázza, öncélú és érdemtelen kritikával illet “a hierarchiába zárt” kormány- és párttagokat. Azokat, akik éppen ezért kénytelenek lenyelni sértéseit, de ennek következtében nem tudják a tőlük elvárható módon ellátni feladataikat. Amikor tehát Lázár rosszul működőnek nevezi az éppen alája tartozó állam- és közigazgatást, végső soron magáról állít ki lesújtó bizonyítványt. Azt nevezetesen, hogy hiányzik belőle a posztjához elengedhetetlenül szükséges alázat és integratív képesség.

Nem akarok vitatkozni Borókaival, mert mindaz, amit az urizáló, pöffeszkedő, elképesztően orcátlan stílusban megnyilvánuló főminiszterről leír, az lényegében igaz. No de az ő “antitézisének” beállítani pont Tarlóst! Nem túlzás ez egy kicsit? “Sprőd” a stílusa? Ez eufemizmus! Némi “guglizással” cikkek tucatjait találhatjuk csakis a közelmúltból arról, miként küldött el a fenébe olyan politikusokat, fővárosi képviselőket (nőket is!), akiknek véleményével … khm … nem értett egyet. Az időben még távolabb nyúlva megtalálhatjuk eme negyedszázados pályafutás azon mérföldköveit, amikor hasonló módon nyilvánult meg (pl.: “Leverem a szemüvegedet és ráugrok!“). Nem urizál, nem köthető hozzá feltűnően gyors meggazdagodás, nem korrupt? Lehetséges, de az tuti, hogy főpolgármestersége alatt eleddig még csak Lázárral mert szembeszegülni, azt is kizárólag verbális szinten. Ámde amikor a Főnökkel köllött volna Budapest érdekében “ütközni”, akkor a szavát se nagyon hallhattuk: államosítások, vagyonelkobzások sorozata, vagy most a metrótender oroszokkal való “trükkös” megnyerettetése. Ugyi?

Borókai kritikája tehát jogos, kimondja azt, amit a “hierarchiába zártak” és az azon kívüliek sokasága gondol Lázárról. Azt, hogy bár kitartó és jóeszű, ám ezt a tehetségét nem a köz, hanem csakis a maga érdekeinek szolgálatába állítja. Azt, hogy egy tenyérbemászóan szemtelen táskacipelő csupán. Azt, hogy karrierjét mások letaposásával, elárulásával és seggnyalással építette fel. Azt, hogy lényegében alkalmatlan szinte mindenre, még a korrupciós ügyeit (s ezzel a megtollasodását) sem volt képes diszkréten intézni (lásd: Dohány-mutyi!).

Le is venném a kalapomat Borókai előtt, ha tollát a jogos felháborodás vezette volna. Annak kimondása, hogy az ilyen Lázár-féle alakoknak semmi keresnivalójuk az ország irányítói között, mert csak mindent és mindenkit tönkretesznek. De a főszerkesztői jegyzetet nem a társadalom érdeke diktálta, hanem a hetilap Tulajdonosáé! A Gazda bosszúvágyáé, mellyel az eladdig általa irányított Maffiát igyekszik szétverni, korábbi Barátján emígyen is elégtételt venni, gyöngíteni pozícióit.

Ez volt e cikk lényege és nem az igazmondás. Mert ha az utóbbi lett volna a cél, akkor Borókai nem Tarlós (egyébként érdemtelen) heroizálásával döngölte volna agyagba Lázárt, hanem jogos kérdéseket tett volna fel. Kérdéseket mondjuk arról, hogy ugyan ki az, aki – bár megtehetné – nem rántja meg Lázár pórázát és nem ad rá szájkosarat. Ugyan ki az, aki létre hozott egy olyan rendszert, amelyben nincs annyi önellenőrzés sem, hogy az ilyen kártékony figurákat már a kezdet kezdetén, tehát nagyjából a pöcegödör legalján megállítsa és kivesse magából? Ugyan ki az, aki egy Lázárból Főminisztert “csinált”? Ugyan ki vezeti ezt az országot valójában, hová és miért?

Hát ezt is megéltük!” – sóhajtott fel boldogan egyik ismerősöm, aki ma reggel felhívta figyelmemet a Borókai-cikkre. “Hát nem!” – gondoltam magamban, “Majd akkor kezdjünk haloványan örülni, ha a fentebbi kérdéseket olvassuk a Heti Válaszban … is!“.

… és ezt …

szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!
Reklámok

Logikus

Az elmúlt esztendőkben számtalan posztot írtam már az “inverz”, tehát kicsavart fideszes logikáról. A téma egyszerűen kimeríthetetlen, bár kezd már nem csak dühítővé, de unalmassá is válni. … Lehet, hogy ez a céljuk?

Tegnap dél körül sajtótájékoztatót tartott Agyurcsány. A téma a menekültekkel kapcsolatos bánásmód volt. Ennek során Ahibás azon véleményének adott hangot, hogy Agyarországnak alapvető humanitárius (vagy ha tetszik, hát keresztényi) kötelessége hogy oltalmat adjon azon menekülteknek, kiknek befogadását az Európai Unió kéri. Mindössze hétszáz főről (a honi lakosság 0,007 százaléka!) van szó, kiknek ellátását egyébként is az EU finanszírozza, tehát lényeges anyagi terhet a honi költségvetésnek nem jelentenének.

Alig három órával később mikrofon elé perdült Tuzson Bence, s reagálva a fentebbire kijelentette: Agyarország nem szeretne tízmilliárdokat költeni a gazdasági bevándorlók eltartására. Aki ilyesmit szorgalmaz, az a megélhetési migránsok pártján áll, s azokat támogatja “a külhoni magyarokkal szemben“.

Tiszta és világos minden! A megélhetési bevándorlók nem külhoni magyarok. Igaz, ismerni vélek ilyeneket a saját környezetemben is, de a Magos Kormányzat környékén szintén van belőlük legalább egy (A. G. Vajna). Ugyanezen gazdasági migránsok elveszik a Zmagyaremberek megélhetését, felhígítják annak “kultúrális homogenitását”, sőt, rengeteg közöttük a terrorista is (lásd: “Nemzeti Konzultáció“!). Logikusan következik ebből, hogy Gyurcsány egy megélhetési és kultúrális terrorista! … Világos?! (vagy Trianon?!)

*

Ma Brüsszelbe utazott Dzsentri Dzsoni kancelláriaminiszter. Kiküldetésének célja, hogy állami pénzen jól megdugja a barátnőjét, közben pedig találkozzon Walter Deffaa-val, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főigazgatójával. Néhány abszolajte jelentéktelen, jószerint pimf kérdés (egy-két kötelezettségszegési eljárás) megvitatása után szeretné feltenni a kérdést a főigazgatónak, hogy: “Brüsszel milyen alapon avatkozik be a hazai pártfinanszírozás kérdésébe?“.

Mint ismeretes, tavaly októberben a magyarországi Altus Zrt. vezette, tizenegy tagú konzorcium négy esztendőre szóló megbízatást nyert Brüsszeltől arra, hogy felmérje: miként tudják használni az EU egyes tagállamai az uniós fejlesztési pályázatok megváltozott szabályait. Ennek keretösszege – mármint ami az Altus-félére jut – összesen 1,5 milliárd forint. Ez oszlik el összesen 11 részre. Ámde az Altus Gyurcsány Ferenc tulajdona, aki – közismert módon – tavaly, a cégéből felvett osztalékából összesen 16 millió forintot kölcsönzött az általa alapított pártnak (Demokratikus Koalíció).

Tiszta és világos minden! Gyurcsány tavaly, a cégéből származó (adózott) pénzéből adott a DK-nak. Ez a cég most uniós megbízást kapott, melyből jó esetben évente 34 millió forint adózás előtti, ráadásul bruttó bevétel “eshet le” (ennyiért a nem közvetlenül Brüsszelből finanszírozott, “hasonszőrű” Századvég még csak le sem hajolna!). Ebből – ugyancsak jó esetben – az Altus úgy 1,7 millió forint nettó, tehát adózás utáni eredmény érhetne el (hiszen nem lehet minden cég olyan profitábilis, mint például a Mészáros és Mészáros Kft., melyet ugyancsak nem közvetlenül Brüsszel finanszíroz!). Mivel Gyurcsány ezt a hasznot akár az utolsó fillérig is bezsebelheti (akárcsak az Orbánvejkó az eladott Elios Kft.-ből), azt meg akár az utolsó fillérig is odaadhatja a DK-nak, hát logikus a következtetés: az EU, pontosabban az EB finanszírozza/hatja a pártot, ami meg ugyi tiltott minálunk! … Legalább is így, ebben a formában biztosan. … Biztosan?

*

Felháborító dolgok derültek ki az Országos Roma Önkormányzat által finanszírozott szolnoki, Dr. Hegedüs T. András iskola gazdálkodásával kapcsolatosan. Például majdnem egymillió forintért vásároltak benzines fűnyírót, 850 ezerért másoltattak kulcsokat, 930 ezerért ragasztót. Az egyik napon például 1717 forint szerepelt krétavásárlás címén a közeli papírboltban, amit osztán (ugyanazon nap) 850 ezer forinton vezettek be a skóla pénztárkönyvébe. Nyilvánvaló tehát, hogy a hét évfolyamos, a hátrányos helyzetű roma lurkók felzárkóztatásáért többek között az ORÖ által is finanszírozott intézményben az ügyes(kedő) főnökség “kreatívan könyvelt”, azaz lopott, mint a szarka.

Teljesen természetes, hogy ezen az ORÖ főnöksége (meg gondolom, a teljes tagság is) alaposan kiakadt. Ilyen pofátlanul lopni azt a pénzt, melyet cigány kölkök nyomorból való kivakarását szolgálná, az több, mint felháborító. Ráadásul pont Szolnokon! Amely az ORÖ egykori emblematikus elnöke, Farkas Flórián lakhelyéül szolgál! Azé a Flórié, aki a Fidesztől sorozatban kapja az országgyűlési mandátumot (négyszer), a Frakciótól a vezetőhelyettesi megbízást (egyszer), Orbán Viktortól a miniszteri megbízott stallumát (egyszer), de még Göncz Árpádtól is az elnöki kegyelmet! Ez tényleg tűrhetetlen, ezért az egyébként teljesen feddhetetlen, s mindenféle szempontból tökéletesen működő Szervezet úgy döntött: feljelentést tesz, s kivonul az intézmény finanszírozásából.

Tiszta és világos minden! A “transzparens” gazdálkodásáról híres ORÖ, amely épp a napokban fogadta el a tavalyi költségvetését csekély 2 milliárddal túllépő zárszámadását, nem közösködhet olyan alakokkal, mint mondjuk a szolnoki intézmény vezetői. Ezért osztán az a megoldás, hogy nem a megpöttyösödött, enyveskezű főnökséget, hanem a rászoruló, felzárkóztatandó purgyékat zavarjuk el a büdös francba. … Logikus! Nemde bár?! (Jelentkezzen, akinek igen! Tőle én fogok elhatárolódni.)

*

A Logika nem hogy Tudomány, de egyenesen Művészet is! Pláne, ha a “hatalmi” (azaz korrupciós) változatát tekintjük. “Alkalmasan” felvett premisszákból “ügyesen” lehet levonni a legelképesztőbb következtetéseket. Például:

  1. A disznó szereti a moslékot, azt eszi legszívesebben.
  2. Orbán Viktor szereti a disznót, azt eszi legszívesebben.
  3. Orbán Viktor egy disznó, aki moslékot eszik!

… és ezt …

szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!

Ezek tényleg nem értik?

Budapesten oszlóban, a kisebb településeken szinte alig-alig, a falvakban pedig már egyáltalán nem létezik a Magyar Szocialista Párt (MSZP). Vajon miért?! … Hát ez az, amit nem értenek a Pártszakik, s csak csinálják ugyanazt, ami idáig vezetett: ötletbörze, légvárépítés, bizottságozdizás.

A mai Népszava pártrovatában olvasom, hogy hetek óta forr a cefre az MSZP ilyen-olyan vidéki és fővárosi szervezetein belül. Az ok: a párt egyszerűen “nem látszik”. Lefordítva ez azt jelenti, hogy a Főnökség egyszerűen nem csinál semmit. Nincsenek “markáns üzenetek”, nem gondozzák a különböző alapszervezeteket (az egykor erős Fővárosban a párt “porlik, mint a szikla”, vidéken már csak nyomokban, a falvakban pedig egyáltalán nem “léteznek”). Nincsenek programok, megfelelő szakpolitikusok, amik/akik “megfelelő választékot” kínálnának a Fidesszel szemben. Ebből pedig az lészen (a párttagok szerint), hogy hamarosan már a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció is meg fogja őket előzni, az MSZP pedig 2018-ra a bejutási küszöb környékére zuhan.

Feltóra” persze sokan haragszanak. Állítólag ő volt az, aki távozásával “alapszervezeteket szakított ketté”, azaz tovább gyöngítette az egyébként is megroggyant “Baloldalt”. Azt, amelyiknek most azt köllene csinálnia, hogy “középre húzva” megfogják a még mindig aktív párttagok kezeit. Úgy például, hogy “centrista, szociáldemokrata” programot hirdetnek meg, nem szidják nyilvánosan a DK-t, közben pedig (helyi “szinten”) segítséget nyújtanak (pl.: ingyenes nyelvi korrepetálás, jogsegély) a rászoruló zembereknek. Ezen kívül folytatni köllene a Deák Ferenc Kör munkáját, mely konferenciákat rendez, vitairatokat készít.

Ami a Főnökséget illeti, megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint Tóbiás József megfelelő pártelnök, lévén öléggé “integratív személyiség”. Józan és higgadt politizálásra képes. Ugyanakkor nem eléggé akcióképes, viszonylag ritka a nyilvános “fellépése”. Ezér’ osztán néhányan Mesterházy Attilát látnák a legszívesebben a frakció élén. Mások viszont elzavarnák az egész Garnitúrát az egyetlen, Gőgös Zoltán kivételével.

Mi is látszik ebből a “purparléból”? Számomra az, hogy Szociéknak egyszerűen fogalmuk sincs, hogy mi a baj velük. Hatodik esztendeje ücsörögnek az elhervadt babérjaikon (meg az egyre büdösebb árnyékszékükön), s ahelyett, hogy végre csinálnának valamit csak “gondolkodnak”. No meg elméleteket, konferenciákat és vitairatokat gyártanak (Szekeres Imrével? Jesszusom!). Közben pedig simán szétvernek mindenféle “ellenzéki összefogást” arra hivatkozván, hogy ők a “legnagyobbak” (mán’ nem sokáig!), ezér’ nekik ez, meg amaz is “Jár“.

Járt például tavaly Mesterházynak a közös miniszterelnök-jelöltség. Mert ugyi ő volt az, aki – a Vasárnapi Hírek korabeli leleplező cikke szerint – egyedül volt képes szót érteni a Maffiapárt Elintéző Emberével (rendszeres találkozók Habony nertárssal). Ebből a szempontból ő tényleg “integratívabb”, mint Tóbiás, a jelenlegi elnök. Ő “csak” a közös, budapesti főpolgármester-jelöltet nem óhajtotta “megismerni”. Továbbá Nyíregyházára bejelentett érdi(!) lakosként nyalintotta fel a maffiaállami költségtérítést … a Közösből esztendőkön át, mer’ az nekije ilyen szempontból szintén járt! (“Lószart, papa!” – ha szabad egy Klasszikust félreidéznem.)

Ami pedig az “akciókat” illeti, hát itt sem különösebben nagy az érdem. Amikor a Bűnbanda éppen tákolmányos jog-, illetve manyupos vagyonfosztást követett el, akkor a Szocifőnökség tüntetések helyett “Rész-országgyűléseket” szervezett. Amikor a tavalyi kampány idején egyre-másra derültek ki például a pasaparki Rácsmögé Tóni “ingatlantágulásai”, személyesen Török (Szkinhed) Zsóti, budapesti főszoci volt az, aki a kampányfőnöksége okán letiltatta többek között ezen “magaslabda” lecsapását is.

Közbevetve:

Egyes sajtóhíresztelések szerint Dzsentri Dzsoni azonnal lemondana posztjáról, ha Rogán Tóniból miniszterelnöki kabinetfőnök lesz. Ezen kérdésben indítanék most egy “Köztársi Konzultációt“:

Ezek a “labdák” pedig azóta is röpködnek! Ámde az “ütőt” a Szocifőnökség általában otthon hagyja. Quaestorbán-ügyben például három hétig vártak az azonnal szükséges tüntetéssel. Miért? Há’ ez nagyon jó kérdés, s ha próbálnám is megválaszolni, bizonnyal lenne egy olyan hithű szoci, aki konteógyártással vádolna meg. Én meg úgy vélem, helyes a mondás, miszerint “De gustibus non est disputandum“.

Mindezek után joggal merül fel a kérdés: Ezek tényleg nem értik? Nem értik, hogy mi a baj velük? Hogy miért fordulnak el tőlük egyre többen?! Hogy miért tendálnak lassan a Bejutási Küszöb alá? És ezt még a minden disznóságuk ellenére mellettük híven kitartó Szavazóik sem értik?

Pedig a Válasz roppant egyszerű:Cuius regio eius religio“! Márpedig a “regio” a Maffiapárté. Az fizeti az “Ellenzéket” is, így a “religio” is a Pénzhívő Álkeresztényeké! A hivatásos balosok, libsik és radinacik pedig csak az “alsópapságot” képviselik ebben az Orbán-féle teokratikus maffiaállamban.

Ámde az ország nagy bajban van! Ezt még azok az Opponisták is tuggyák, akik ugyan nincsenek a Főnökségben, de (fidesznyikek módjára) csökönyösen kitartanak A Párt mellett. Tudják, hogy itten valamit nagyon másként kéne csinálni és nagyon gyorsan. Ugyanakkor (talán) konformizmusuk, avagy kognitív disszonanciájuk okán nem akarnak eljutni a kézenfekvő végkövetkeztetésre. … Arra, amire Paul Lendvai, az Ausztriában élő magyar kolumnista jutott néhány héttel ezelőtt az ATV “Egyenes beszéd” című műsorában:

Magyarországon nincs sem baloldali, sem liberális ellenzék. Az egész szocialista vezetést “korkedvezményes nyugdíjba” kellene küldeni. Akkor talán valakikből, az egyetemistákból kialakulna valami.

… és ezt nem csak …

szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!

Percemberek tervezgetnek

L. Simon államtitkár “legalább tíz évre szóló” projektnek nevezte a Budai Vár átalakítását célzó “Nemzeti Hauszmann Tervet“. Lázár főminiszter pedig ugyancsak évtizednyire becsülte annak a bizottságnak a működését, mely a szintén tök’ fölösleges és baromira pazarló Paks-II. beruházást úgymond majd nyomon követi. Miközben a Főnök már nyilvánvalóan megzakkant, omlik össze a Rendszer, menekülnek a Patkányok. … Percemberkék tervezgetnek.

Ma reggel azt olvasom a 444 oldalán, hogy L.(ukapop)Simon miniszterelnökségi államtitkár egy tegnap rendezett “építészeti konferencián” lényegében letudta azt a (szerinte is elengedhetetlen) társadalmi vitát, mely a Budai Vár átalakításról szólott vóna. Jószerint lényegtelennek tekinthető (szerinte), hogy ezen a projekt ellenzői még csak részt sem vehettek. De nem is volt rájuk igazából szükség, hiszen (légből kapott) érveikre az “államtitkár” meg is válaszolt.

Bizonyos illetők szerint (valószínűleg ők azok, akik nemzetellenesek, az ország rossz hírét keltő hazaárulók) az egész, 200 milliárdra tervezett beruházás teljesen fölösleges, kizárólag az elmúlt idők és rendszerek politikai restaurációját szolgálják. Továbbá azt, hogy a Felkapaszkodott Alcsúti, amikor majd csüngő hasát becipelteti a Várba (mint köztársasági … avagy pontosabban “országelnök”), ne csak a “Pancholó” VIP-lelátóján tudja teleköpködni nyálas szotyihéjjal a Vendégek/Alattvalók cipőit, hanem egy valóban történelmi jelentőségű, de parvenü-módra “átalakított”, ódon környezetben is.

Hát kéremszépen ebből egyetlen kumma szó nem igaz! Mármint Lukapopsimon szerint. Itten ugyanis arról vagyon nagyba’ szó, a Palota 98 százaléka (érdekes párhuzam: “Pofátlansági adó“!) kizárólag kultúrális célokat fog szolgálni. Ezért osztán “csak” az Országos Széchenyi Könyvtárat, meg a Nemzeti Galériát költöztetik ki – no meg a Budapesti Történeti Múzeumot – , ámde amíg a Karmelita-kolostor (Nulladik Vityka tervezett rezidenciája!) előtt lévő Honvéd Főparancsnokság épületével nem kezdenek “valamit”, addig ott Csontváry-kiállítás lesz.

Miért is van szükség erre ez esztelen pazarlásra? Popsimon szerint egyáltalén nem azér’, mer’ a “miniszterelnökúr” a Várba akar költözni. Az a csekélyke 200 milliárd (ami még egyáltalán nem végleges, lévén a projekt “folyamatosan bővül”) ezt még csak nem is tartalmazza. Itten ugyanis az a cél, hogy:

  • orvosolni azt a világháborús méretű pusztítást, melyet a kommunizmus tett azzal, hogy a Palotába költöztette a Munkásmozgalmi Múzeumot;
  • a Vár “végre méltó turisztikai versenytársává” váljon a környező országok hasonló negyedeinek úgy, hogy “a hazai kulturális és szellemi élet, illetve az ország egyik jelképes közjogi központja lesz belőle“;
  • nagyobb állami rendezvényeken (pl.: Kossuth-, vagy Széchenyi-díj kioszt(ogat)ása esetén, nem köll majd “könyökölni és lökdösődni“, no meg “pincéreket kerülgetni” (ami a korpulens Posimon, meg a Csüngőhasú szempontjából nem elhanyagolható előny!).

Jelentős segítséget jelent, hogy ehhöz a kultúrális izéhez személyesen Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia focistailag felkent (valamint Tákolmányba foglalt) elnöke felajánlotta (ott, a helyszínen!) személyes támogatását is, mondván: reményei szerint “a menetrendszerűen fellépő destrukciók és nihilizmusok kellő időben elveszthetik jelentőségüket, bárhonnan is érkeznek a város szellemi szinten történő rombolásához”. Egy hosszabb gondolatmenetet pedig azzal zárt le, hogy most végre a jó, az igaz és a szép erői szabályozzák újra a sorsunkat“.

Mindezek után kétségtelen, hogy ez a projekt ugyan “sokba fog kerülni“, de “mindannyiunk örömét fogja szolgálni“. Ugyanis: “A kormány szándéka az, hogy a magyarságnak az ezeréves államisághoz, a magyar alkotmányosság rendhez való egészséges viszonyát tükrözze. A kormány ismét a nemzet kincsévé kívánja tenni a palotaegyüttest és a Budai Várat, hogy egykori pompáját és fényét visszanyerve méltó funkciót tölthessen be a magyar nemzet életében“.

Ehhöz képest pedig pimf összeg az az egyelőre 200 milliárdocska, amiben a “miniszterelnökúr” beköltöztetése még csak benne sem foglaltatik! Nem is beszélve arról, hogy a Popsimon-féle maffiapárti egyenletrendszer szerint “alkotmányosság+rend+államiság+magyar+nemzet= Aminiszterelnökúr“. Ebből pedig következik, hogy “Budai Vár+nemzeti kincs= Aminiszterelnökúr magánbirtoka“. … Felcsút után. Maga a Grandiózus Terv megvalósítása pedig “legalább tíz év“, de ezt pontosan megbecsülni nem lehet, lévén “az igények folyamatosan bővülnek“.

*

Szél Bernadett ismételt összetűzésbe került Dzsentri Dzsoni főminiszterrel. A Lömpike-frakció tagja ezúttal azt szerette volna megtudni, hogy ugyanmégis ennyibe’ fájna nekünk, honi adófizetőknek, ha a qrmány esetlegesen kihátrálna (végre) a Paks-II.-szerződésből. Lévén ez a kontraktus nem csak kiszolgáltatottá teszi az országot egy autoriter államnak, de “nagyhatalmak játékszerévé” is teszi. Ráadásul az egész projekt nem csak pazari, de fölösleges is.

Erre meg mit is válaszolt a Mi Kedvesen Szemtelen Országnagyunk? Hát azt, hogy egyrészt menjen már a Lömpi a picsába, hiszen a megújuló energia ma ötször annyiba kerül, mint az atom (minálunk, de míg Paks-II el nem kezd “termelni” – adósságot!). Csak azér’, hogy a Tökéletesen és Mindenre Felhatalmazott Kormány megvalósítsa a “választások” során elbukott “ökopárt” programját (a Jobbik hatodik éve köszöni a kollaborációt kooperációt!), hát egyáltalán nem hajlandóak elállni ettől “a tökéletes szerződéstől”.

Különben is, akit annyira érdekel ez a projekt, hát lehetősége lészen arra, hogy a száját tátva tanúja legyen a Nagy Megvalósulásnak. Ugyanis Dzsoni (szokásos mosoly a karvalynyi orr alatt) kijelentette: létre hoznak egy Bizottságot, mely a következő tíz esztendőben csakis ezen kérdéssel foglalkozna.

Persze nem úgy, hogy belenézhessenek a Pénztárkönyvekbe. Pláne nem úgy, hogy nyomon követhessék a Megvalósulást. Főleg nem úgy, hogy tudomást szerezzenek a (betervezett) Csúszásokról. Hanem “csak úgy”, ahogyan az ilyen orbángyűlési grémiumok szokták: lószar … izé … szőrmentén. Azaz hejehujázva, jajdefaszázva és valószínűleg (mondjuk) Popsimon vezetésével. Ugyi?!

*

Amit a két dologból egyáltalán nem értek, az az, hogy mijafaszra terveznek ezek még mindig legalább egy évtizedre. A Főnök megzakkant, efelől kétség sem lehet. Pláne, hogy ezt (avagy ennek lehetőségét) minden közpénzeltartott maffiózó pontosan tudja (ezt majd’ három esztendővel ezelőtt a zseniális “kettes” kolléga már majdnem pontosan le is írta “látomásában“!). A belberkiek esztendők, a “külberkiek” pedig minimum hónapok óta. Márpedig ha Viktornak elment a maradék eszecskéje is, hát dűl-borul az egész NER, s nem hogy évtized, de tán még tíz hónap sincsen hátra. Nem is beszélve arról, hogy a Patkányok (pl.: Tőkés, “Kokó“) menekülőre fogták a süllyedő “Naszádról“, melynek Kapitánya éppen most ereszti egymásnak az első és a másodtisztet. Elkurcy és a saját költségvetési törvénye pedig önnön dugájába dőlt.

Mindeközben percemberkék tervezgetnek … velünk együtt. Ők azt, hogy mit lehet még lopni Addig, mi meg azt, hogy Utána mi is legyen velünk. … Gratulálok! … Mindenkinek!

… és ezt …

szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!

Fideszgömböc esete az Altus-gombóccal

Ordít, vonyít a Maffiakórus: “Jesszusom, a Gyurcsányahibás belepisloghat a Könyvelésünkbe! Tűrhetetlen és … és … felháborító! Júdáspénz egy Árulónak! És … és … egyébként is pfuj!“. Ámde mire e Pánik? Pláne, ha nincs is mit takargatni. … Avagy mégis?

Annak idején egy bizonyos Alfons Capone, az Egyesült Államok polgára, chicagoi lakos azért került rács mögé, mert kiderült róla: az esztendőkön át szerzett sok milliós jövedelme után egyetlen centnyi adót sem fizetett. Tehát nem azért, mert egy többek között szeszcsempészettel foglalkozó bűnbanda vezetője és szervezője volt. Nem azért, mert utasításainak következtében ezreket zsaroltak meg, százakat gyilkoltak le, állami tisztviselőket korrumpáltak. Hanem azért, mert adót csalt. Miként volt ez lehetséges? Úgy, hogy az Eliot Ness vezette korabeli nyomozócsoport nyakon csípte Al Capone Könyvelőjét, vele együtt pedig a maffia teljes Pénztárkönyvét. Amiben pedig minden benne volt, mert még egy Bűnbandában is fontos a pontos könyvelés.

Tanult az esetből Al Capone úgy hetven esztendővel későbbi európai, pontosabban magyarországi Követője. Illetve annak Társai. Már első országlásuk során bevezették, hogy a “Kormányülésnek” nevezett Családi Tanácskozásokról semmiféle írott Jegyzőkönyv, avagy akár csak egy Emlékeztető is készüljön. Nem is beszélve az addig megszokott Hangfelvételekről, hiszen például Richard Nixon is ilyesmiken bukott meg 1973-ban (Watergate-botrány – és még én állítom, hogy ezek nem ismerik a történelmet!). Ezt a Hagyományt (Habonymányt?) osztán át is örökítették a második és immáron a harmadik Ciklusukra is. Tán lehetne ugyan joggal kifogásolni e módszert, de tevékenységük természetéből és céljaiból logikusan következik: semmiféle bizonyíték ne maradjon arról, hogy ki, mikor, miről és mit mondott, a (gumicsizmás) Capo di tutti capi pedig milyen utasításokat adott ki. … Ezt állítólag Don Vittorio már odáig “fejlesztette”, hogy beosztott Tettestársainak manapság csupán “elejtett megjegyzésekből” is következtetniük kell a Valódi Szándékra, tehát a Parancsra.

Ez a Módszer természetesen nem csak (és főleg nem) a Döntéshozatali Mechanizmusra vonatkozott/ik. Hanem a Pénztárkönyvre is! Arra a Könyvelésre, mely kimutatja, hogy mikor, ki, honnan és mennyi (köz)pénzt lopott el, az pediglen milyen csatornákon keresztül hova, kikhez (Kihez!) került. Mivel a Második Kezdet kezdetén (2010) a magántulajdonuknak tekintett országnak volt egy érvényes hitelszerződése (ezér’ is Agyurcsány Ahibás!) a Nemzetközi Valutaalappal, amely pedig kimondta, hogy a kölcsöntörlesztés lezárultáig az IMF ellenőrei negyedévente ellenőrizhetik a Költségvetés alakulását, pontosan az a helyzet állt fenn, melyet mindenképpen elkerülni akartak.

Azzal ugyanis semmi gond, hogy a Látszattörvények szerint ilyesmihez “joga” van az Állami Számvevőszéknek, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak, illetve a Költségvetési Tanácsnak. Kit érdekel ez?! Mindegyiküket Családtagok vezetik! Akik pontosan tudják, hogy ki fingja a “passzátszeleket”, kinek a seggéből “süt a Nap” és kinek kezéből kapják a Közlovettát. No de az már tényleg tűrhetetlen, hogy egy befolyásolhatatlan, megvesztegethetetlen, tehát a Maffiától független Szervezet ellenőrei (élükön a “Kedves Ukrán Asszony“-nyal – © Kósa “Mr. Harmincszázalék” Lajkó) pisla szemük elé kaphassák a Nemzeti Pénzügyek Főkönyvét! Még a végén nem értik meg a “Nemzeti Célkitűzéseket“, s “lopásnak” fogják nevezni a Lopást. Amiből meg Nagy Balhé is lehet! Így osztán semmiféle költséget nem ismerve/sajnálva, “kedvezmény nélküli, egyösszegű végtörlesztést” hajtottak végre – többek között három milliónyi Manyup-tag jelentős részének kifosztásával (A Hülyének is megérte a dolog pláne, hogy nem neki köllött fizetnie!).

Teltek-múltak az esztendők az EU fejlesztési alapjainak vidám fosztogatásával. Sógor és Vejkó, Koma és Barát, Szobatárs és Stróman könnyű kézzel számlázhatta túl a csakis nekik kiírt, tehát kizárólag általuk megnyerhető Pályázatokat. Közben pedig – hogy a választásokon ők nyerjék a legtöbbet – folyamatosan szemtelenkedtek, de inkább orcátlankodtak a Készfizetővel. Meg is unta ezt az Unió, s ráeresztette a Maffiakormányra az OLAF-ot. “Hm.” – vonta fel egyébként is magos szemöldökét Don Vittorio, – “Egy hasonló nevűt (Palme – szendam) Svédországban tizedennyiért kinyírtak. Erre most ideküldik a névrokonját az Észak-Balkánra? Az Általam birtokolt Maffiaországba! Hülyék ezek ott Bruksellesben?!“.

Ha nem is hülyék, de mindenképpen Ellenségek! – jutott el a Végkövetkeztetésre a Don (nem a folyó! – nem röhög!). “Nem csak azért, mert egy esztendőn belül másodszor függesztik fel a Kifizetéseket (700 milliárdot!), hanem most már a nyakamba ültetik a Legutáltabb Legközellenségebbemet is! No, kezdjen csak dumálni Lázár, az idióta Tompy, meg ez a kis hülye Csemegi, illetve Cserszegi!

*

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára (aki a nemlétező “fejlesztés” kommunikációjával “foglalkozik” havi egymillányi közpénzér’ cserébe) egy héttel ezelőtt azt “kérte” az Európai Bizottságtól: “gondolja újra, hogy Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikus cégét, az Altust bízza-e meg a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével“, lévén “senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Demokratikus Koalíció elnöke képes lesz objektív, szakmailag elfogulatlan álláspont kialakítására“, a “politikai függetlenséget hirdető” Brüsszel pedig nem adhat “hálapénzt” Gyurcsány Ferencnek. Ezt a “lóvét” később Lázár JánosJúdáspénznek” nevezte és feltette a kérdés “szerencsés-e a volt miniszterelnök cégét” megbízni “a magyarországi fejlesztéspolitika ellenőrzésével“. Deutsch Tamás, fideszes EP-képviselő pedig úgy vélte, az Altus-szerződés “Európa-ellenes sztereotipiákat erősít“, ezért azt rögvest fel kell mondania a Bizottságnak, majd “megneveznie a felelősöket” is.

Menjetek az Anyukátokba!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


Kabinet Kft.

Quaestor-ügyben a Maffiakormány már úgy belekeveredett a saját hazugságaiba, mint az a bizonyos macska a gombolyagba. A címben szereplő rövidítés így nem az ismert vállalkozási formát takarja, hanem azt, hogy “Korlátlanul felelőtlen társaság“.

“Csúcsra járatott” manapság a Maffiakormány közismert, múltátíró “homálygenerátora”. A Habony-féle “gépházból” azonban már csak a “fogaskerekek és áttételek” egyre hangosabb csikorgása hallatszik ki. A Quaestor-ügyben hangoztatott újabb és újabb hazugságok között mindössze annyi koherenciát lehet felfedezni, hogy a kabinet mindenképpen el akarja hárítani magától a felelősséget. Ámde ezzel párhuzamosan igyekszik magát mégis felelősnek, pontosabban a Köz pénzével és vagyonával ügyesen, gondosan, előrelátóan gazdálkodónak bemutatni. E két törekvés viszont üti egymást! Ennek köszönhető tehát, hogy az egyik cél elérése érdekében tett állítások ellentétben állnak a másik miatti kijelentésekkel, azaz beállt a teljes kommunikációs zűrzavar.

A Quaestor-botrány részleteivel nem terhelném Kedves Olvasóimat. Hemzsegnek az interneten az ezt taglaló elemzések, no meg éppen eleget írtam már róla magam is. Amiért most mégis szóvá teszem a dolgot, az a fentebb említett “Homálygenerátor” által egyre nagyobb mennyiségben előállított “ténypép”, melyből a Maffiakormány most igyekszik egy olyan “múltat” formálni, ami köszönőviszonyban sincs a történtekkel, azaz a valósággal.

A “melót” alaposan megnehezíti, hogy a kormányzatnak immáron nincs komoly médiabefolyása. Az Orbán-Simicska háború miatt kiesett a teljes kontroll alól (avagy ha tetszik a “papagálykórusból”) a “jobboldalon” legolvasottabb Magyar Nemzet, a legnézettebb Hír Tv, s a leghallgatottabb Lánchíd Rádió, no meg a Class FM. A “pótlásra” nagyhirtelenjében összetákolt “m1” a vicc-kategóriába tartozik, esetében egyszerűbb mérni a “nézetlenséget” (közel 100 százalék!), mint a “nézettséget”. A Liszkai által gründolandó “Új Magyarnemzet” (Napi Gazdaság) pedig még nem áll rendelkezésre … de nézve a “tévé” esetét, abból sem lesz sok köszönet. Ugyanakkor minden, az elmúlt öt esztendőben érvényesülő törekvés ellenére még mindig vannak független orgánumok. Ezek többsége ugyan internetes, “rendes jobber” számára pedig (még mindig) “elvi alapon látogathatatlan”, de az ilyen forrásokból táplálkozik a tavaly nyár óta “begorombult” Retektévé híradója. Az pedig bizony eljut a “vidéki egyháztagokhoz” is, jelentős léket ütve a kommunikáció “Habony Árpád” nevű zászlóshajóján.

Talán ennek volt köszönhető az a közel száz perces, kozma- és izzadságszagtól bűzlő, öncáfoló hazugságözön, amit tegnap Lázár János miniszterelnökségi miniszter és Giró-Szász András kormányszóvivő volt kénytelen bevállalni. Ennek során pedig úgy eláztatták a szervilis hajbókolás, a gerinctelen táskahordozás élő szobrát, a “szegény” Szíjjártó Péter “küküminisztert”, amire én még eddigi példát sem tudok felhozni. Csak ízelítőként néhány kijelentés:

  • A KüKüM szerint az ő háttérintézménye (Magyar Nemzeti Kereskedőház) államkötvények formájában tartotta pénzét a Quaestornál. Ehhöz képest a beismerés: az MNKH pénzben kapta vissza a “befektetését”.
  • Szíjjártó szerint az MNKH “önálló döntése” volt a tőkekivonás, “piaci információk” alapján. Ehhöz képest: az NGM (állítólagos) február végi felmérése okán személyesen a miniszterelnök döntött arról, hogy minden állami pénzt ki kell venni a brókercégek kezéből. (Közös pont: nem volt “bennfentes információ“, tehát nem történt bűncselekmény!)
  • A minisztérium szerint Szíjjártó “a csőd előtt” nem találkozott Tarsoly Csabával és semmiféle segélykérő, Orbánnak szóló levél nem létezik. Ehhöz képest a sajtótájékoztatón elhangzik: a cégvezér irományát “a miniszterelnök Varga Mihályra szignálta ki“. (Hadd jusson Misunak is a “jóból”, Viktor pedig moshassa kezeit!)

További “csemegék” a kínos, önellentmondó hazudozásokból:

  • Az Államháztartási törvény előírásai szerint közpénzt csakis a Magyar Államkincstárnál (MÁK), vagy egy pénzintézetnél lehet tartani. Hogyan került mégis az adófizetői forintok egy része egy pénzügyi szolgáltatóhoz? A válasz: egyedül a Quaestor vállalta a díjmentes számlavezetést, továbbá a MÁK is “pénzbe kerül”. Tehát az államnak nem éri meg önmagának fizetnie, inkább “takarékoskodik” úgy, hogy kiperkálja az állampapírok(?) piaci forgalmazásából származó 0,5-1,5 százalékos jutalékot a Szolgáltatónak.
  • Mivel a brókercég üzleti kapcsolatba került az állammal, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH), tehát a “belső elhárításnak” alapvető kötelessége lett volna azon rajta tartani a szemét. Miért maradt el ez, illetve ha mégse, akkor a döntéshozók miért hagyták figyelmen kívül a “jelzéseket”? A válasz: a kormány nem kapott “értelmezhető jelzést” a Hivataltól annak tárgyában, hogy a pénzügyi rendszer instabillá vált. Tehát az AH vagy nem foglalkozott a Quaestor nyilvános mérlegadataival (amikből kiderül, hogy esztendők óta alacsony nyereséggel és iszonyúan magas költséggel “dolgozik”), vagy “valakik” egyszerűen “leállították” a Szervet, vagy pedig az a jelentéseit egy ideje “kódolva”, avagy inkább rovásírásban küldi meg az őt felügyelő Lázár Jánoshoz, amiket pedig Dzsentri Dzsoni nem tud “értelmezni” (utóbbi a leghihetőbb … ugyi?!)
  • Ha a kormány a február végi (állítólagos) NGM-jelentésből pontosan tudta, hogy be fog dőlni a Quaestor, akkor erről miért nem értesítette a polgárokat? Miért csak azzal foglalkozott, hogy kimentse onnan a költségvetési pénzeket? A válasz: a kabinet csakis nyilvános adatokból “dolgozott”, ebből következtetett arra, hogy baj lesz, szólni meg azért nem szólt, mert a “rémhírterjesztés bűncselekmény”. Tehát a mi dicsőséges kormányunk lényegében a sajátjának tekinti a mi adóforintjainkat, amivel azt csinálhat, amit akar. Például egy haver cégét támogatják belőle tranzakciós jutalék formájában (lásd fentebb!). Ámde amint dőlni kezd a kártyavár, akkor nem szól egy kukkot sem annak a kb. 30 ezernyi ügyfélnek, nem rendel ki azonnal rendőrököket, könyvizsgálókat és felügyeleti biztost, mert csak így tudja kimenti a “saját zsozsót” még idejében, azaz a pánik kirobbanása előtt!
  • Tarsoly Szíjjártó puszipajtása volt, így “kezelhette” cége az oda (törvénytelenül) bevitt állami pénzeket, lehetett “működtetője” a moszkvai és az isztambuli “kereskedőházaknak”. Ráadásul közös, oroszországi cége van Orbán közismert strómanjával, Mészáros Lőrinccel, a felcsúti Csodagázszerelővel. Vajon milyen magas (politikai) szintig vezethetnek a brókerbotrány szálai? A válasz: bizonyos csaló pénzemberek (pl.: bankárok, brókerek, uzsorások) mindent megtesznek azért, hogy “közel kerüljenek” a döntéseket hozó politikusokhoz, ámde ez nem azt jelenti, hogy utóbbiak bármelyikének is (legyen szó “akár ellenzékiről, akár kormánypártiról”) “köze lenne a lopáshoz”. Tehát Szíjjártó nem Tarsoly haverja, hanem becsapott áldozata volt, azaz lényegében “vétlenül” finanszírozta közpénzek rendelkezésére bocsájtásával a Quaestor nettó pilótajátékát. (Petyka így némi beszarozás után “fertőtlenítésben” is részesült!)

A 444.hu készített egy “idővonalat, melyre szépen feltűzte az események “stációit”, kezdve a “Fideszpilátus” elé hurcolt “Szocikrisztus” megvádolásával, befejezve Tarsoly Csaba “golgotájáig“. Tette mindezt azért, hogy el ne tévedjünk a maffiapárti szódzsungelben, s tisztán lássuk az elmúlt, alig több mint egy hónap eseményeit. Azt, hogy miként jutottunk el a “szocialista brókerbotránytól“, a mindenoldalon hótiszta kezű politikusokig. Azt, hogy lássuk: még a kezdetben szokás szerint bedobott “gyurcsányahibásozástól” is képesek voltak Maffiáék eljutni az ex-miniszterelnököt is felmentő dumáig, csak hogy kimászhassanak a saját maguk által kiásott és “teleprodukált” pöcegödörből. Tanulságos a dolog, érdemes elolvasni!

De ha már Gyurcsány! Lehet, hogy most sokaknál nem leszek túl népszerű, de muszáj párhuzamot vonnom. Gyurcsány kollektív döntéseket hozott, amelybe sajnos olyan “erős” pártembereket is bevont, akik nem a szocik érdekeit szolgálták. Orbán mindenben egyedül határoz, körülötte csakis neki kiszolgáltatott ektoparaziták, utasításvégrehajtó, egybites biodroidok vannak (lásd: Szíjjártó!). Gyurcsány mindig vállalta a felelősséget, s igaz, hogy némi hezitálás után, de vette a kalapját és felállt a székéből. Orbán ezzel szemben soha és semmiért nem vállal felelősséget, a legrázósabb törvények megszavazásától rendszeresen távol marad, székébe pedig tíz körömmel kapaszkodik. Gyurcsányt annó azzal vádolta a Fidesz, hogy úgy vezeti az országot, mint ha egy részvénytársaság lenne. Ezzel szemben Orbán úgy, mint egy kft.-t, ami sok pénzzel zsonglőrködik, de az ennek fedezetéül szolgáló alaptőkéje szinte semmi.

No ez az a bizonyos “Kabinet Kft.“. Azaz továbbra is aktuális az 1848-as követelés: “Felelős kormányt!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


Bilderberg-klub – magyar módra

Egy esztendő, s a Maffiapárt kénytelen lesz visszavonni a ránk erőltetett vasárnapi zárva tartás törvényét! Ez hangzott el egy hétvégi, tatai konferencián Dzsentri Dzsoni szájából azzal a kitétellel, hogy “ha lesz népszavazás“. … Már most mondom: nem lesz.

A hír szerint, már 2004 óta létezik Abszurdisztánban egy, a híres “Bilderberg-csoporthoz” hasonlatos egylet. A “Szeretem Magyarországot Klub” annyiban hasonlít az említett grémiumhoz, hogy fórumain politikusok, közéleti személyiségek vesznek részt, s az adott témáról/témákról bárki szabadon beszélhet, tarthat előadást. Cserébe ezért mindenki titoktartási kötelezettséget vállal: ami ott elhangzott azt nyilvánosságra nem hozhatja. (Némi párhuzamot vélek felfedezni az ugyancsak közismert “Kéri-klub“-bal.)

Ez a magyar “bilderberg-egyesület” a hétvégén Tatán tartott egy megbeszélést. A mintegy száz főnyi résztvevő között ott volt Lovászi László, az MTA elnöke és maga Lázár “Dzsentri Dzsoni” János főminiszter is. Utóbbi beszélt a március 15.-től hatályos, még tavaly megszavazott, kötelező vasárnapi zárva tartásról szóló törvény esetleges hatásairól, illetve jövendőjéről. Ennek során állítólag kijelentette: a Maffiakormány tisztában van az intézkedés népszerűtlenségével. Hiszen a mostani közvélemény-kutatások egyértelműen bizonyítják, a törvénnyel a megkérdezettek jó kétharmada elégedetlen, ami pedig azt jelenti, hogy még a saját szavazótáboruk jelentős része is ellenzi ennek bevezetését. Ebből pedig egyenesen következik, hogy “ha lesz erről népszavazás“, azt a Maffiabanda mindenképpen el fogja bukni.

Aki ebben az “Országizében élte le az elmúlt, legalább tizenhét esztendőt, az tudja, hogy Maffiáéknál a hatalom megszerzésén, annak minden áron való megtartásán, valamint az ennek eszközeivel eltulajdonított közvagyonból történő minél gyorsabb meggazdagodáson kívül csakis a Népszerűség számít. Ezt meg a “nép-szerűség” látszanának megteremtésével és fenntartásával érték el (eleddig). Ennek eszköze pedig a “plebejusság” imázsának megteremtése volt azzal, hogy a lehető legcinikusabb módon mindig és mindenről azt mondták (leegyszerűsített tőmondatokban bonyolult problémákról), amit és ahol a Zemberek hallani akartak. Azaz nettó populizmussal, következményekre rá se hederítő néptribunsággal. (Csoda, hogy a fejükre nőtt a Jobbik? … No meg a miénkre is!)

Kitűnő példa erre mondjuk a Tákolmány, melynek ránk erőltetését azzal “magyarázták”, hogy a káközép-európai rendszerváltozások után már csakis a miénk az egyetlen “kommunista alkotmány“. Vagy például a Manyup-vagyon kifosztását azzal, hogy a pénztárak “eltőzsdézték a zemberek pénzét”. Avagy ki ne felejtsem a segélycsökkentés és a közmunka bevezetésének indokait sem! Nem idézném, mindenki tudja és azt is, hogy mennyire “rezonált” ez a “Homo Kadaricus“-ból (mesterségesen)kifejlesztett “Fideszpolgár” mélyen gyökeredző irigységével, szolidaritás-hiányával, egyéb, alantas ösztöneivel.

Ámde ez az oktrojált “zárvatartási törvény” egyáltalán nem illeszkedik az eddigi sorozatba. Legalább 2011 óta tudják, hogy már maga az ötlet is népszerűtlen (az pedig, hogy még nemzetgazdaságilag is káros, nem érdekes – ilyesmi náluk soha nem volt szempont!). Négy esztendővel ezelőtt ki is faroltak belőle, maga a Fővezér meg kijelentette: amíg idehaza nem lehet heti öt nap munkájából megélni, addig az ilyesmi szóba sem jöhet. Igaz, hogy most ezt az egészet letagadják, a korábbi visszautasítást meg a szokásos “zemútnyócévezéssel” igyekeznek “megmagyarázni”, osztán még azt is kijelentik, hogy ebből senkinek semmi kára, kellemetlensége nem származhat. De a tények, no meg a tapasztalatok ennek pont az ellenkezőjét mutatják. S hogy ezzel maguk is tisztában vannak, arról ékesen bizonykodik Dzsentri Dzsoni tatai mondandója!

Hát akkor miért? Miért köllött ehhöz tűzön-vízen át annyira ragaszkodni, hogy még a várható bukást, a szégyenteljes, későbbi retirációt is bevállalták érte? Azt ne  mondja nekem senki, hogy most a Tömjén-féle Törpepárt annyira fontossá vált, hogy bármiféle ostobaságának teret köll engedni. Bár ez is egy lehetséges magyarázat, pláne a Kétharmad veszprémi elbuktázása után, de hogy nem elfogadható, az tuti. Ezek a politikai kurtizánok, közpénzből fizetett “keresztény” prostik akkor se mernének ellenkezni a Kitartójukkal, ha lenne bármiféle politikai meggyőződésük, ideológiájuk (nincs!). A “technikai kétharmad” meg egy-két “képviselő” lefizetésével/megzsarolásával is biztosítható a Bábszínházban, tehát egy ilyen népszerűtlen dolgot bevállalni tök’ fölösleges volt.

A lehetséges magyarázatok egyike, hogy ez az egész csupán a szokásos figyelemelterelés. Egy ellenbotrány indítása annak érdekében, hogy továbbra is ők uralják a “kommunikációs teret”. Azaz mindenki arról beszéljen, amit a “Habony Művek” ad a szájukba, ne pedig az “egyéb” disznóságaikról. Hiszen a “plebejusság” imázsa régen megkopott. Mióta a “Retektévé” begorombult, s valódi híradókat készít, a “széles tömegek” tisztában vannak az elképesztő korrupcióval, no meg az ebből származó hirtelen, a hivatalos jövedelmekkel meg nem magyarázható vagyonosodásokkal. (“Tudod, honnan volt ennyi pénze az apjának?” – tette fel a kérdést kedvenc kocsmámban az egyik volt fideszes választó a Szíjjártó-palota ügyével kapcsolatosan. Majd rögvest megválaszolva önmagát: “Onnan, hogy a fater is tőlünk lopott!“) Amíg a vasárnapok miatt anyázik a Jónép, addig sem a lenyúlásokról megy a sörmelléki paláver!

A másik elmélet szerint mindössze annyiról van szó, hogy a Mi Boldogságunk egyszerűen “begombázott”. Az ötödik esztendeje egyre korlátlanabbul gyakorolt hatalom, az, hogy az Ország Betege, az ő egyébként is károsult elméje, folyamatos megerősítéseket kapott arról, miszerint minden ötlete egyszerűen zseniális, s csak akarat, illetve “kemény munka” kérdése azok megvalósítása, hát komolyan elhiszi: a voluntarizmus minden gond megoldása. Következmények, népszerűségvesztés? Nem számít, ha meg lehet mutatni: ki is a Kokas ezen a Szemétdombon! A rajta (tehát vele együtt rajtunk) élősködő, folyamatosan cserélgetett ektoparazitái pedig inkább nem szólnak egy szót sem, mert akkor se kiemelt jövedelem, se harácsolható vagyon, s mehetnek vissza oda, ahová valóak: a maguk által létrehozott közmunkási gárdába! (Jó példa erre az “m1” Orbán által kierőszakolt vicckategóriás, közröhejbe fulladt “arculatváltása”!)

Én nem tudom, mi is az igazság. Ezt döntsék el Kedves Olvasóim a fentebb felkínált szavazással”! Mindenesetre biztos, hogy Orbánék a Zembereknél közel sem húzták ki annyira a “gyufát” ezzel a hülye vasárnapozással, mint sokan gondolnák. Morgás ugyan van, lesz is még, de valódi “akció” soha. Annak ellenére sem, hogy a világon senki nem hiszi el az intézkedés magyarázatát, azaz hogy ezzel csupán biztosítani akartak mindenkinek hetente legalább egy pihenőnapot. Még azok sem, akik talán nem ismerik a dolgozói jogokat alaposan megnyirbáló Új Munkatörvénykönyv paragrafusait. Még azok sem, akik nem tudják: maga Lázár (bizonnyal a Nagyfőnök beleegyezésével) rendelt el a Miniszterelnökségen napi tíz órás szolgálati időt, plusbonus hétvégi ügyelet hónapokkal ezelőtt.

Ha lesz népszavazás erről a vasárnapi ostobaságról, azt a Fidesz el fogja bukni. Mint említettem volt, ezt mondta/ismerte el Lázár ezen a tatai “hunagorbilderberg”-konferencián. A “kockázatokkal és mellékhatásokkal” tehát tisztában vannak. Csakhogy valóban léteznek-e ilyesmik? A kulcsszó ugyanis az a bizonyos “ha”. Mert, hogy népszavazás ilyesmiről valószínűleg soha nem lesz e honban, az szinte tuti!

Két biztosítékuk is van erre az Urizáló Uraknak. Az egyik a fizetett politikai trolljukként működő Szepessy Zsolt, aki a tavalyi “választások” idején több tízmilliót nyúlhatott le a maga kamupártjával (“Összefogás Párt“). Elszámolni a “zséről” ugyan nem tudott, de nem is keresi rajta komolyan egyetlen államhivatal sem. Ő nemrég adott be egy a vasárnapi témáról szóló népszavazási kezdeményezést, csakhogy “meghekkelje” a Demokratikus Koalíció hasonló indítványát (Tapolcán is ott nyüzsög a pasas!). Most az előbbin ücsörög a hivatalos szerv, s lefogadható: sokára fog kiderülni, hogy azt elutasítja. Csak ezután kerülhet a szőnyegre a DK kezdeményezése, amit meg ugyancsak hosszas “megfontolás” után, ugyancsak el fognak vetni. … Mert ez a Második Biztosíték! A mindenhová beültetett fideszes csinovnyikok közhivatalnoki bandája!

Sokáig fogunk mi még “anyázni” eme “Vasárnapi Erőszak” miatt! Minden kézzel fogható eredmény nélkül. … Ahogy szoktuk.

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!