Fantasztikus!

Egyszerűen fantasztikus, miket képzel (be) magáról a Felkapaszkodott Alcsúti, azaz hazánk Szeretett Vezetője. Egyszerűen fantasztikus, hogy Vityu kán alvezérei milyen mélyre képesek merülni az amoralitás mocsarába. Egyszerűen fantasztikus, hogy mindezt mi el is tűrjük. Sőt, néhányunk még aktívan támogatja is!

Aszondta A Mi Vezérünk ma az Orbángyűlésben, hogy ez a rozzant tákolmány, ami egy “közmentesített” magántársaság, ez a bizonyos alkotmánybírósággal ugyan igen, de alkotmánnyal nem rendelkező államféleség, ez a “Kis Izé” (a Vezérrel együtt!) olyan kibaszottul jobban teljesít mindenhez és mindenkihez képest, hogy (szövegszerű idézet következik – előtte Daedelon bevétele szükséges!):

Magyarország ma Európa legstabilabb állama, az európaiak nem értik, miért nincs olyan kormányuk, mint a magyaroknak.

Hát nem fantasztikus ez a meglátás? Ez a szinte(?) tökéletes helyzetértékelés? Nem is beszélve arról, hogy mennyire kibukik ebből a Született Államférfihoz abszolajte méltó Szerénység? Amivel valójában főt hajt a Saját Népe nagyszarúsága nagyszerűsége előtt, felmagasztalva annak teljesítményét?

Érdemes idézni az Orbánfőt! Azon mondatait, miszerint itten már minden gond meg vagyon oldva. Már “csupán” 76 százalékos a GDP-arányos államadósság a tavaly szilveszteri adatok szerint. Csökken a munkanélküliség (több, mint 4 millióan “dolgoznak” e honban!), a sertésáfa, a személyi jövedelemadó. növekszik a külkereskedelmi mérleg és a csalások családok támogatása. Így osztán már tökéletesen érthető, sőt, felfogható az is, hogy:

A cél 2016-ban a polgári berendezkedés felépítése.

Kizárólag a nemzetellenesek mondhatnak olyanokat, hogy a fentebbiek egyenlőek a nettó hazugságokkal. Ócska bolsevista trükk azt állítani, hogy az államadósság (statisztikai) csökkentése esztendők óta úgy történik, hogy Szilveszter napján visszavásárolnak egy rakás kötvényt, amit osztán Újév napján ösmételten eladnak (lévén a december 31.-i állapot szerintük a “mérvadó”!). Az is hazugság, hogy honunkban nem csökken a munkanélküliség. Hiszen nem számít itten már munkanélkülinek sem az éhbéren és rabszolga sorban tartott Közmunkás, sem pedig a Nyugatra “kitántorgott” (igen!) Migráns. Ez a két csoport hivatalosan úgy 600 ezerrel, gyakorlatilag pedig legalább 1,5 millióval csökkentik azok létszámát, akikről (hivatalosan) nem köll “gondoskodnia” a “családbarát” qurmánynak.

Mert a Család a legfontosabb! A saját lábainkon álló Orbán Rasi egyik résztvevője volt azon értekezletnek, melyet Rácsmögé Tóni expolgármester, exfrkacióvezető, pasaparki pasas és kabinetminiszter tartott a minap az “idegenforgalmi ágazat legfontosabb szereplőinek”. A téma “természetesen” a turizmus “nemzeti” kézbe adása, így osztán egy percig sem volt kétséges, hogy ezen részt köllött vennie a Corvinuson idegenforgalmi diplomát szerzett Mrs. Fatolvajésközvilágító őnagyságának is, lévén komoly svájci kiképezettsége is vagyon ezen a területen, s ha ezt valaki nem hinné, hát kérdezze meg az Apukáját.

(Megjegyzem: Tóni ezek után kegyeskedett részt venni az ország egyik leggusztustalanabb fogadásán is. Amelyen kegyeskedett megjelenni a jelenlegi, tehát leggusztustalanabb ország jelenleg leggusztustalanabb arisztokráciája. Itt a link, érdemes rákattintani!)

Nem csoda hát, hogy Apuka mélységesen meg vagyon sértődve az Ő(méltatlanságá)t és tevékenységét bármiféle kritikával illetőekre. Mondjuk például a túlfizetett egészségügyiket, meg a túl sokat akaró, de dolgozni igazából nem akaró “tanarakat”. Mindkét társaság képes volt múlt szombaton (is) fellázadni a Gazdi ellen, sőt, még bele is harapni az Ő jóságosan osztogató kezeibe! Ugyanis szerinte ez a Jobban Teljesítő Ország a különböző béremelésekkel “elment a határokig, ennél többet sem az oktatásban, sem az egészségügyben senki nem kaphat“, kivéve a kormányhivatalnokokat, akik 30 százalékra számíthatnak.

Magyarember legyen a talpán, aki ezt megérti! Azt, hogy a szombaton a Kossuth téren tüntető tanárok eleve “okafogyottan” áztak-fáztak a frissen a nyakukba kinevezett, fékgyáros államtitkár szerint (Palkovics). Ma meg a MiniElnöktől tudhatták meg, hogy egyébként lószerszám a popsijukba, mert csak 2018 után lesz “megvizsgálva” a legfőképpen kritizált Klikk működése. Azon intézményé, mely a legtöbb gondot okozza az egész rendszerben. Abban, amelyben igazából semmi helye nincs. Abban, amiben pusztán a létezése okozza a legfőbb problémát, s amelyet a fogalmatlan, korrupt, senkiházi és gonosz idiótákból álló állami adminisztráció (élén a sátánhívővé vált református lelkésszel!) csak tovább fokoz.

Normális pedagógus ezzel tisztában van. Tanítson bár alap-, közép, avagy felsőfokon, ha tartja magát a szakmája/hivatása által megkövetelt, le sem írt etikai kódex követelményeihez (a Gonoszok által Talpnyalókból összegründolt Nemzeti Pedagógus Kar által kiagyaltakat most hagyjuk figyelmen kívül, ahogy etikus emberekhez illik!), nem tehetett mást, mint hogy múlt szombaton ott ázott a budapesti Kossuth téren (aki nem volt ott, azt felmentem a kötelezettsége alól, ám aki nem írt alá, mert mondjuk a seggét féltette – leszarva diákjait és a saját gyerekeit is! – pöcegödörbe való aljanépségnek, orbánbérenc, egocentrikus senkiknek tekintem!). Nem csak tapsolni, ovációzni, hanem azt a bizonyos utolsó, Sándor Mária a “fekete ruhás nővér” által javasolt öt percet némán végig állni! Ezzel pedig megmutatni mindenkinek, hogy mekkora erő és elszántság van ebben a társaságban.

Ámde vannak abnormis “pedagógusok” is! Olyanok például, akik nem látnak tovább a bankszámlájuknál meg a párthívőségüknél. Olyanok, akik mondjuk egyetemi oktatóknak nevezhetik magukat, de valójában szarral töltik tele gyermekeink tudatát és elárulják saját kollégáikat is. Mindezt pedig pénzért vett hűségért, a lophatóvá tett uniós és állam források részleges hozzáféréséért.

A fentebb látható Izéke szerint a  szombaton (is) tüntető pedagógusok “pofátlanok“, mert “bérrendezés zajlik most és ehhez képest most még plusz újabb 18 százalékot követelnek“. Ugyanezt mondta Főnöke, pontosabban Morálgazdája abban a bizonyos Orbángyűlésben is ma. Utóbbi esetében szinte semmi baj nincs, hiszen soha nem volt pedagógus, csupán egy törtető, cím- és rangkórságban szenvedő nacsalnyik. Pont annyira, ahogy a “jobb híján jogász“, kőbölcsőben ringatott, korrupt, hatalommániás, szocio- és pszichopata államférfi sem … csak egy Soros György és a Köz pénzén felkapaszkodott Nullakarcsi, avagy ha tetszik, hát a be nem fagyott Duna jegén megmicisapkázott Nulladik Viktor király. Ámde Pósán László, aki állítólag (itt a link!) egy “tanár”?! És erre még büszke is. Gondolom a debreceni kollégái (kivéve a nőneműeket, mert ők fideszkádéjempéileg, így pósánilag is le vagyonnak szarva – szüljenek meg szavazzanak a Kanokra!) örömmel értesültek arról, hogy a szar körülmények miatt nem tiltakozók “a pofások”.

A szombati tanártüntetés elején, úgy délelőtt 10 óra tájban tanúja voltam egy “eszmecserének”. A Szent István körút egyik kocsmájában az eső elöl behúzódó, kb. 190 centis tanárt megszólította egy a “marokkutyáját” vakargató, helybéli “tésasszon”. Következő volt a szöveg: “Maguk mijafaszér’ tüntetnek? Kaptak már elég pénzt. Nemde! Akkor meg miér’ nem mennek inkább dolgozni?!”. … A választ inkább nem írnám le. Okadatolt és jogos volt ugyan, de még az én “szabadszájú” blogomon sem idézhető!

Ha csak az elmúlt napok történéseit/nyilatkozatait vesszük figyelembe, akkor is igaza van Orbánnak! Európa tényleg “nem érti”, hogy lehet ILYEN kormánya (az állítólag szabadságszerető) Magyarországnak. Szerintük is fantasztikus, mit meg nem engedünk az általun eltartottaknak!

… és ezt …

szendamondja!

Reklámok

Boldog Új Esztendőt! – Ahogy szoktuk …

Azt ígérte Édesanyám fényes szép napokat érek, sej de olyan a világ mindig szomorúbbat élek.” – énekelte Bródy János, az István a király Regöse. Milyen igaza volt! Ebben az országban minden olyan kezdeményezés szakmányban megbukik, ami az általános, tehát a társadalmi érdekeket szolgálná. … Az érintettek aktív/passzív közreműködésével!

Azt olvasom a mai Népszava online oldalán, hogy vasárnaptól gyakorlatilag megszűnt az a mozgalom, mely a Facebookon önmagát az “1001 orvos a hálapénz ellen” nevezte meg. Az egész még Karácsony előtt indult el, célja pedig az volt, hogy a megfelelő egészségügyi ellátás anyagi és tárgyi feltételeinek biztosításában érdekeltek valamennyiét bevonva, a “tömeg erejével” kényszerítsék ki a túladóztató, mindent maga alá gyűrni igyekvő Orbállamtól azt, ami a saját törvényei szerint is a legalapvetőbb feladata.

Azt tehát, amit ez az országvezetésre és közigazgatásra (megalakulása óta!) teljesen alkalmatlan adminisztráció esztendők óta az Ellátottak és az Ellátók nyakába sóz. Az előbbi (ki nem mondott) “kötelessége”, hogy önforrásból gondoskodjék a saját maga egészségügyi ellátásának anyagi (“hálapénz”, amely a törvény szerint “legális”, ha azt az intézmény vezetője engedélyezi … de egyébként meg pfuj!) és eszközi (gyógyszer, kötszer, ágynemű, ruházat) feltételeiről. Az utóbbi pedig annak ellenére is lássa el az orvosi esküjének megfelelő feladatait, hogy közben a “Munkáltatójától” ehhöz szinte semmit nem kap. (A Gumicsizmás Budamucsai Arisztokrácia szerint: “Oldd meg Bazkikám! Hisz’ azér’ vagy a mi kegyelmünkből orvos!“)

Hasonló mozgalmak már korábban is elindultak ebben a hazánknak hazudozott Abszurdisztánban. Például az úgynevezett Netadó okán, avagy a tönkretételre kijelölt felső- és közoktatás érdekében. Ezekből csupán egyetlen volt eredményes. Nevezetesen a legelőbbi, ugyanis az extra-sarcot és a netkorlátozást még azon Ifjoncok sem voltak hajlandóak elviselni, akik egyébként a Maffia-, illetőleg a Náci Párthoz húznak (“genetikusan”, avagy csak a szar egyetemeinken, többségükben Nullakarcsi oktatóiktól kapott “képzésük” okán? – döntse ezt majd el a posztorbáni elemző/kárfelmérő “műhelyek” valamelyike!)
Ezek egyike volt az alap- és középfokú oktatást teljesen ellehetetlenítő állami intézmény, a KLIK létrehozása. Valamint a tankötelezettség 18-ról 16 éves korra való leszállítása.
A minimális józan ész, illetve a gyerekeinkkel (tehát A Jövendővel) és úgy általában a társadalommal/ “A Nemzettel” kapcsolatos, alapfokú felelősségérzet alapján ezen intézkedés hatalmas tiltakozást köllött vóna kiváltania. Ámde mi is lett? Lényegében a Nagybüdös Semmi! Az általános iskolákból “nulla” minőségben “kapott”, zömmel roma, kisebb részt lecsúszott “magyar” családokból a szakközépiskolákba és szakképzőkbe “érkező”, motiválatlan és “törvényileg megfegyelmezhetetlen” tanulók korai kirúghatóságát örömmel üdvözölték az ott tanító “Tanarak”. Azok, akik maguk is alulképzettek, motiválatlanok  és (szerintük) eszköztelenek voltak (sem ők, sem pedig az intézményeik nem kaptak megfelelő fejlesztőpedagógusi, illetve iskolapszichológusi támogatást!). Mindez ugyan tényleg Az Állam hibája volt, de semmiképpen Azemútnyócévé, bár utóbbi valóban feltételezte a pedagógusokról, hogy még a szar fizetés ellenére is van bennünk annyi szakmai elkötelezettség, hogy kihasználják a felkínált Lehetőségeket. Azokat, amelyekkel önállóan és a saját tehetségükkel oktathatták volna a reájuk bízott ifjoncokat.

Ámde a Lustaság/Szervilitás nagyon nagy úr! “Egyetemeinken” alulképzett és motiválatlan “tanaraink” többsége számára ez a nemzetinek, de főleg közoktatásinak hazudott, az általános elbutítást és szolgasorba döntést eredményező törvény csak akkor jelentett “kényelmetlenséget”, amikor már a saját (tisztelet a kivételnek!) alacsony színvonalú “pedagógiájukhoz” sem kapták meg az alapfokú eszközöket sem. Bedöglik a számítógép, lerohad a projektor? Semmi baj, de legalább az “antiszociális” (annak vélt…?…!) tanulót úgy lehet kirúgni 16 esztendős korától az “intézményből”, hogy a lába se érje a földet és … és nem köll “fölösleges csevejbe” bonyolódni az illetékes Jegyzői Hivatallal. A korabeli adminisztratív feladatok “kiváltását” bőven megéri az, hogy a “tanaraknak” köll megvenniük a saját munkájuk ellátásához szükséges eszközöket is … a saját pénzükből, amit időnként (? … a lópikulát: általában!) a Nagyközpont ki sem fizet ki. … Hasonlatosan a bérükhöz!

Volt két pedagógus-szakszervezet. Az egyik a “hagyományos”, tehát a PSZ, amely Gallóné “vezetésével” (a Maffiapárt szerint) “gyönyörűen kiszolgálta” azt a bizonyos szoclib Zemútnyócév mindent tönkre tevő oktatáspolitikáját. Ezzel szemben van viszont a Pokorny nertárs által is alapított, később Kerpen Gábor elnökölte PDSZ, amely ebben a bizonyos zemútnyócévben, mint ellenzéki, híven kiállt a “szoclib oktatáspolitika magyarbálintos/’pisás’ rombolásával szemben”.

Most megint van kettő. Az egyik látszólagosan ellenzi, de híven kiáll a Zemútötév mindent lerohasztó oktatáspolitikája mellett. Azzal, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy semmiféle pedagógusi összefogás, közös érdekkikényszerítés ne legyen. Ezen látszategyeztetéseket, áldemonstrációkat és -sztrájkbizottságokat szervező “érdekképviselet” elnöke nem más, mint a korábban “szocinak” elkönyvelt Gallóné. A valódi ellenállást pedig továbbra is a PDSZ képviseli. Igaz, ennek már nem az államtitkárrá kinevezett kerpengábor az elnöke, hanem Mendrei László. … Ami maradt a két szervezetből: Gallóné továbbra is kormány/hatalompárti, a PDSZ pedig ellenzéki. A következmény pedig az, hogy az előbbi nem tesz semmit, s ehhöz meg van a “tanarak” (ebben aktív) többségének támogatása, a másik meg tenne, de ebben csak a “tanarak” (ebben inaktív/passzív) többségének rokonszenvére számíthat.

Mi ennek a következménye? Hát az, amit tanulóként/szülőként/tanárként a különböző, időnként fűtetlenség miatt bezáró “intézményekben” tapasztalhatunk két beázás és fekáliaömléses csőtörés között. Avagy az, amit a lerohasztott, primitív, koszos, fertőző kórházainkban mint (halálra ítélt) betegek/(alulfizetés miatt külföldre zavart) orvosok, ápolók élünk meg nap nap után.

Utóbbit akarta volna “orvosolni” a már említett facebook-mozgalom. Úgy, hogy összetrombitálnak legalább ezeregy dokit, akik kurvára rühellik már ezt az egész “államilag dotált” hálapénzes rendszert, osztán meg rákényszerítik a Nerisztán idiótát, amorális döntéshozót arra, hogy legalább azon kötelezettségeiket teljesítsék, amelyeket az átabotában összegereblézett törvényeikben magukra vállaltak.

A siker persze elmaradt! Ahogyan a felsőoktatás (mára elhalt) autonómiáját, a diplomához jutás egyenlő esélyeit védeni óhajtott HaHa is hamvába halt az első (de persze soha be nem tartott) kormányzati ígérvény után, úgy döglött meg ez a “doktori kezdeményezés” is. Igaz, itt már ígéret sem volt, hanem csak a szokásos, hatalmi kivárás a szokásosan rövid ideig tartó, szalmalángos “kitartásra”.

Egy rosszmájú ismerősöm anno azt állította, hogy “Ezt a Mozgalmat orvos csak két szempontból támogathatja. Az egyik, hogy már annyira ‘jól teljesít’ ez az ország, hogy már hálapénzre sem telik. A másik pedig az lehet, hogy olyanok indították el, aki egyébként sem kapnak!“.

Teljes erőmből igyekeztem ellenállni a sugalmazásának. Egészen pontosan annak, amit a feltételezése képviselt. Annak, hogy itten tényleg mindenki önként le vagyon szarva, no meg a vagyonából önként kifosztva. Az még kábé “elfogadható”, hogy a hajléktalanságot, a különböző okokból bekövetkezendő (négymilliós!) nincstelenséget annak ellenére sem tekinti ez a társadalom magára való szégyennek, hogy úgy kétmilliónyian hiszik el: “Magyarország jobban teljesít“. Még azt is elhiszem, hogy az elmúlt évtizedek tanulsága ellenére is tovább folytatott, a hatalom elvetemültségével kapcsolatos struccpolitika sokak szerint “eredményes” lesz. Ámde nem jogos a kérdés, hogy ugyan miből gondolják ezt azok, akik ezt hiszik? Azt, hogy “majd csak lesz valahogy“, azt, hogy “előbb-utóbb ez a rendszer is elmúlik“.

Oké, elhiszem! De hogyan múlik el? Minden eddigi, 2010 óta létre jött, a “Demokratikus Önkény” elleni Mozgalom  a hamvába holt. A poszt elején említett (és linkelt) Doktorbanda (saját bevallása szerint) például pontosan azon “hasalt el”, amin az én “rosszindulatú ösmérősöm” előre jelzett. Azon hogy a feudalisztikus és alulfinanszírozott, megalázóan “mianmari” körülményeket a “jattos szakmában” dolgozó dokik minden további nélkül elviselik. Mert abban bíznak: hamarosan rájuk kerül a sor! … A “dinoszauruszok kipusztulása” után. … Hja, hogy így ők lesznek az ifjú kollégákkal a melót elvégeztető, de a jattot a maguk zsebeibe tömködő “Dínók“? Az nem baj, hiszen a kipusztulásuk után őket ez mán’ nem/sem érdeklik. … Ahogyan az általuk elpusztított (de előtte alaposan kizsebelt)  betegek sorsai sem.

Jó hónapja tehát elindult egy tisztességes célokat megfogalmazó Mozgalom. Nem először. Hasonlatosan a többihez, ez is a Közérdeket szolgálta volna. De belebukott az Egyéni Érdekek naponta változó legalitásainak akadályaiba. … Törvény szerint. … Ráadásul még hagyták is. … Mer’ ezt tanulták.

Leendő orvosaink, a “rezidensek” vasárnap Boldog Új Évet kívántak. Nekünk. Közben pedig “szerencsés túlélést”. Maguknak is. Mert szerintük ők mindössze ennyivel képesek hozzá járulni ahhoz, amihöz mi még ennyivel, sőt, SEMMIVEL sem!

… és ezt …

szendamondja!


Etika

Visszavonta a Sándor Mária elleni etikai eljárásra vonatkozó kezdeményezését Balog Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Pedig szükség lenne egy ilyesmire, csak nem a “Fekete Ruhás Ápolónő” esetében!

Még tavasszal történt, hogy a Reklámadó okán hirtelenjében már nem csak bulvár híradókat készíteni képes Retektévében megjelent egy interjú a fentebb nevezett ápolónővel. Ő pedig nem tett lakatot a szájára, és bizony elmondta: miféle viszonyok uralkodnak a magyar egészségügyben. A következmény: az egymást követő két, májusi tüntetésen mind többen vettek részt (már nem csak dolgozók, hanem “betegek” és “politikusok” is), az ezzel kapcsolatos Facebook-csoport pedig jelentős létszámúvá duzzadt.

Valós problémákat nyilvánosságra hozni idehaza, Abszurdisztánban nem kifejezetten ildomos. Legújabb Puha Diktatúránk ugyanis nem szereti az ilyesmit, hiszen az általa terjesztett propaganda szerint “Magyarország jobban teljesít“, illetve “A magyar reformok működnek“. Ha valaki ezzel ellentéteset merészelne állítani, pláne nyilvánosan, az esetleg kognitív disszonanciát okozhatna a kisebbségben lévő Szájtátiak között, illetve pofakinyitásra késztetné a többségi Beletörődőket. Mindkettő következménye pedig csakis az lehet(ne), hogy összedőlne a Kleptokrácia gondosan felépített, nettó hazugságokkal összeragasztott, papírmasé kirakata; megrendülne a “stabil kormányzás”-ba vetett hit; az Állammaffia köz- és EU-pénzeket alkalmas zsebekbe juttató csatornái eldugulnának, tehát: a hatalmat békés úton, a törvényesség látszatával megőrizni tovább nem lenne lehetséges.

Ilyenkor az a szokásos eljárásmód, hogy a Hőbörgőt elébb megkísérlik téglaként beépíteni a Hallgatás Falába úgy, hogy a kollaborációért cserébe több-kevesebb “hálapénzt” juttatnak neki valamilyen valós, avagy kamufunkció létesítésével. Az esetek nagy többségében ez sikerre is vezet, hiszen nem köll másra pillantanunk, mint a “Szakszervezeti Mozgalom” egyes tagjaira, azok vezető tisztviselőire, s hogy ki ne hagyjam őket a sorból, hát az úgynevezett Politikai Ellenzék jelentős részére.

Ezt próbálták meg Sándor Máriával is. A váratlanul nagy ismertségre és népszerűségre szert tett ápolónőt “megkínálták” azzal, hogy a “problémák feltárása és kezelése érdekében” legyen oly’ kedves úgymond “együtt dolgozni” a fentebb nevezett Kamarával (MESZK). Azzal, melynek vezetői finoman szólva nem ellenségei a kormányzatnak, azt komolyan soha nem zaklatják az általuk állítólag (hivatsárendileg?) képviselt ágazat mindennapos problémáival.

Teszik mindezt azért, mert ezek a nertársak rendelkeznek “globális kitekintéssel”, illetve kellő “nemzeti elkötelezettséggel”. Pontosan tudják, hogy amíg nem enyhül az a Válság, amit a matolcsysta módszerekkel egyébként már esztendőkkel ezelőtt “leküzdöttek” (lásd: a sok-sok száz milliós óriásragaszokat, egyéb hirdetéseket!), tehát amíg a Maffia minden régi és új tagja alaposan meg nem szedte magát, amíg nem csillapszik a (köz)pénzéhségük, addig az olyan periférikus területeknek, mint mondjuk az államilag (a polgárok jobbágyok befizetéseiből!) finanszírozott egészségügynek várnia köll … a sorára. (Az ilyen nertársaknak meg a pofabeért járó havi átutalásokra.)

Sándor Mária azonban nem lett “sortárs”. Folytatta jeane-d’arc-i hadjáratát az országot belülről megszálló Idegenek, Megélhetési Bevándorlók (ld.: pl. A. J. Vajna!) ellen, s a “megtisztelő felkérés” ellenére sem átallott tüntetni, illetve sorozatban olyan interjúkat adni, melyekben újra és újra elismételte “vádjait”.

Ez pedig már tényleg tűrhetetlen volt!Ha ez a nő nem ért a jószóból, hát fog majd a rosszból!” – kiáltott fel valószínűleg magában a Nagytiszteletű Kormánybarát Kamara “méltósággal” maffiailag felkent Elnöke. Pennát ragadott, s a múlt hónapban írt egy gyönyörű feljelentést a Fekete Ruhás ellen. Mondván: a különböző “kommunikációs csatornákon tett nyilatkozataival” megsértette a MESZK etikai szabályzatát, hiszen olyan kijelentéseket fogalmazott meg, melyeket e szervezet nem hagyhat szó nélkül.

Fúrta oldalamat a kíváncsiság, vajon mi is volt az a “kijelentés”, mely ennyire kiverte a biztosítékot Balog “doktor” (kormányhű) etikával telített agyacskájában. Némi kutakodás után rá is találtam egy Sándor Máriával készült interjúra, mely május végén jelent meg a hvg.hu oldalán. Ebben az általános állapotokat illetően a következőket mondta a bátor ápolónő:

Egy ápolóra ma annyi beteg jut, hogy egyiket sem tudja becsületesen ellátni. Egy felnőtt osztályon hogyan lehet tisztességgel gondozni 40-50 beteget? … az osztályunkon mi töröljük le az éjjeli szekrényeket, mi hajtogatjuk a pelenkákat, mi mossuk ki a gyerekkádat, hisz erre nincs egy utánunk futkosó szakszemélyzet. De nem a munkával van a baj, hanem a mennyiségével. … A felnőtt egészségügy sajnos kevésbé működik, mint a gyerekegészségügy: előbbiben gyakoribb, hogy a hozzátartozótól kérik a gyógyszert, hőmérőt, sőt volt, hogy a műtéthez a varrófonalat is.

Ez lett volna a baj, vagy az, amit a Maffiakormány kedvenc szakszervezetiséről, (Fel)Cser Ágnesről és “Csapatáról“, az EDDSZ-ről mondott?

Cser Ágnes önmagának mond ellent, amikor azt mondja: mi vagyunk a kerékkötők, és már rég megegyeztek volna. De miről? Az ötvenszázalékos alapbéremelés, amit mi kérünk, még csak szóba sem került. Cser csak arról akar egyezkedni, ami eleve járna nekünk, hogy emeljék a 2012-es minimálbérhez most hozzá a fizetésünket, és fizessék csak ki a ledolgozott órákat. … Most azért ült le vele a kormány, mert mi kimentünk az utcára. Ő pedig ezek után arra büszke, hogy a kormány tárgyalópartnernek tekinti. Az Emmi előtt tüntető tizenkétezer ember egyként fordított neki hátat, épp azért, mert 2004 óta nem csinált semmit. Ezért is jött létre 2011-ben a Független Egészségügyi Szakszervezet …

Lehet, hogy ez is “húsba vágó” volt, de az igazi “rúgás”, a feljelentéshez vezető vélemény inkább ez volt:

… a kórházigazgatás folyamatosan azt próbálja felfelé bizonygatni: megy ez még, ennyi nővérrel és orvossal is elműködik a rendszer. Pedig ez már rég nem igaz. Az biztos, hogy sem az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetében (EDDSZ), sem a MESZK-ben nem az ágy mellett dolgozók vannak jelen. Nem tudják, mivel jár, hogy egy nővérre egyre több beteg jut. Nem tudják, hogy itt már nem ápolás folyik, hanem tűzoltás: oda futok, ahol nagyobb a baj. A tb-t fizető, egész életüket végigdolgozó állampolgárok egyszerűen nem ezt érdemlik!

No, itt vagyon a kutya eltemetve! Ott, hogy az ilyen típusú “szakmai” szervezetek vezetői már régóta nem tekinthetők orvosoknak (ha azok voltak egyáltalán), hanem egyszerű bürokratáknak. Olyanoknak, akik a karrierjüket nem a gyógyító tevékenységüknek, hanem a törtetésüknek köszönhetik, jelenlegi pozíciójukat pedig az elvtelen és (igen!) etikátlan seggnyalásnak, kussolásnak. Hát persze, hogy fogalmuk nincs arról, mi is folyik az “ágyak mellett”, vagy ha igen, hát inkább letagadják, csak hogy a párnázott székük, meg a kiemelt fizetésük megmaradjon.

Balog “doktor” tegnap visszavonta feljelentését. Azt, amit ő “nem politikai megrendelésre” írt. Azt, amit “pártpolitikai csihi-puhi nélkül”, amúgy házon belül szerezett volna elintézni. Visszavonta, mert őt “olyan támadások” érték, melyek “komoly fenyegetettséget” jelentettek a számára.

Nevetséges az “indoklás”? Aligha! Ez az, amit én az egész ügyből Balognak elhiszek. Azt, hogy nem “megrendelésre” jelentgetett fel, hanem “önszorgalomból”. Hiszen ez a szemétdomb reá vagyon bízva, s ha nem képes elhallgattatni a hangoskodókat, akkor ő (szerinte) nagyon megütheti a bokáját. Ámde a szorgos mameluk elszámította magát! Kezdeményezése ismét “Témává” tette (volna) az egészségügyet, pedig most, a sikeres Gyűlöletkampány végre háttérbe szorította azt (is). Hát persze, hogy “komoly fenyegetéseket” kapott … Odafentről! Olyasmit, hogy “Bazmegajóédest, te barom! Nem tudtál volna még várni? Viktor is, Árpi is szomorú.

Az eset tökéletesen megvilágítja a Rendszer működését: “személyes védettség” az államtitkártól, az izmozó/túlbuzgó fidesznyik leállítása (beszaratása), az “Etikai Kódexek” valódi értelme. … Pedagógusok, készüljetek!

… és ezt …

szendamondja!


Nincs pénz?

Tegnap Budapesten mintegy ötezer egészségügyi dolgozó tüntetett a “kormány” munka- és életkörülményeiket ellehetetlenítő “politikája” ellen. Az ellen, hogy évről-évre egyre kevesebbet kapnak a költségvetésből, hogy hegyekben tornyosulnak a kifizetetlen számlák és a túlórák. A hivatalos válasz erre mindig az, hogy “Nincs pénz!“. … Nincs, a fenéket nincsen!

Esztendők óta érik már a Maffiaqurmány “sárkányfog-vetése”. Bő öt esztendei uralkodás után Hüvelyk Mutyi már nem tud rámutatni egyetlen olyan foglalkozási ágra, avagy társadalmi csoportra/rétegre, melybe ne rúgott volna bele, ne fosztotta volna meg jogaiktól, vagyonuktól, megélhetésüktől. Egyetlen olyanra sem, melynek meg ne csikordulna dühében a foga, ha csak egy villanásnyi időre is Rá gondol.

Nem vigasztaló, de tény, hogy immáron a Saját Bandájában is vannak Haragosai. Olyanok (ugye nem köll neveket említenem!), akiket az Újkegyencek (ugye mindenki tudja, kikről van szó!) érdekében igyekszik Őtehetségtelensége kifosztani, elvenni tőlük azt, amit még korábban Ő “adott” nekik … a Miénkből. “Isten adta, Isten elvette” – mondhatnák a Kegyvesztettek, de a helyzet az, hogy ők is tudják: a legújabb kedvezményezettek elsöprő többsége csak stróman. Olyan áltulajdonos, aki a “miniszterelnök” (hasával együtt) dagadó vagyonkáját rejtegeti. (Szegény Mészáros Lőri, az ország legtehetségesebb gázszerelője, amikor rajtakapták egy “elfelejtett milliárdon“, bizonnyal a földhöz csapott otthon valamit, mondván: “Vazze! Hát ez is az én nevemen van?!“)

Nincs pénz! Körülbelül ezt mondta az illetékes szakállamtitkár is, amikor tegnap a tüntető egészségügyisek elé állt, hozzátéve azt is, hogy szerinte a tiltakozóknak mindenben igazuk van, átérzi a problémáikat. Osztán még azt is megígérte, hogy megtesz mindent, amit csak lehet. De mi is az az “amit lehet”? Az, ami eddig? Hogy álegyeztetéseket tartanak az érdekképviseletekkel és nem történik semmi? Hogy mindössze 60 milliárdot “adnak” az ennek pont a dupláját kitevő kórházi tartozások kiegyenlítésére? Amely Tartozások egyébként pont az Alulfinanszírozás, meg az elképesztő Bürokrácia és a Korrupció következtében keletkeztek?

Egyébként le a kalappal Zombor Gábor előtt! Ő legalább hajlandó volt szóba állni az egyébként kormányzatilag jobbágynak tekintett Tömeggel. Nem úgy mint a Közvetlen és a Közvetett Főnöke, akik az ilyesmit kórosan kerülik. Csakhogy az a helyzet, hogy Zombor tucatnyi ápolónő fizetéséért teszi ezt a semmit nem eredményező “amit lehet”-et, s ha annyira tisztában van a tiltakozás jogosságával, akkor miért nem mond le?! … Például tiltakozásul és szolidaritásból! … Hja! Nem akar visszamenni a lerohasztott egészségügybe. Kórházigazgatónak. Szarérhúgyér’. Ugyi?!

Nincs pénz, mert a források köllenek a halaszthatatlanul szükséges beruházásokra, fejlesztésekre. Azokra, amiknek köszönhetően “dübörög” a gazdaság, növekedése pedig Azunió élbolyába tartozik. Aha. Az Abony és Fegyvernek közötti M4-esre eleddig bő 60 milliárdot lapátoltak ki a mi zsebünkből Simicskáéba azzal a jelszóval, hogy lehet előlegezni “saját” forrásból is, mert Brüsszel azt majd úgyis kifizeti.

Osztán meg kiderült, hogy mégse, s ezért felmondták a Szerződést. Pedig akkor is tudták, hogy az EU-tól erre egy centet sem fognak kapni, amikor a kontraktust aláírták. Ki is fizették vóna a maradék hatvanat is, mi meg sose’ tudjuk meg, hogy ezt nem a brüsszeli bürokraták állták, ha ki nem tör a Haragszomrád, a “gespiclizős” Orbán-Simicska belháború. Most ott ázik-mállik a Torzó az Alföldön, naponta(!) másfél milliót romlik az állaga, de nem baj, mert sikerült bosszút állni az Újgyurcsányon. Pedig abból, amit erre eddig kifizettek, rendezhették vóna a kórházak tartozásait, avagy béreket, avagy a túlórákat. Ugyi?! (Semmi baj, majd a Beteg paraszolvál, a Maffia meg megint megúszta a dolgot kiadás nélkül. Ahogyan azt a “quaestorosokkal“, meg a devizahitelesekkel is tették. – Utóbbiakról itten vagyon egy nagyon, de nagyon megalapozott poszt!)

Nincs pénz? Az országban már alig találni olyan lukat, melyet ne a “miniszterelnök” veje közvilágítana be. Pécs például egymilliárdos önrész-hitelt vett fel (a “kormány” kegyes engedélyével!), hogy a Fatolvaj beledezhesse a közterületeit (a költségek 85 százalékát az EU fizeti!). Miért jó ez az ottaniaknak? Mer’ ezzel mintegy kétharmados “rezsicsökkentést” lehet elérni, lévén ennyivel kevesebb lesz az áramigény.

Ámde Wittinghof Tamás, Budaörs kreatív polgármestere gyönyörűen bebizonyította, hogy ezt az egészet mindenféle EU-támogatás és hitelfelvétel nélkül is meg lehet oldani. Ő egy olyan szerződést kötött a “ledezésre”, hogy a kivitelező(!) vesz fel hitelt, a város pedig a megtakarításból származó pénzzel fizet. Ergó egyetlen vasnyi hitel-, avagy brüsszel-pénz sincs az egészben, semmivel nem növekednek a település kiadásai, mégis mindenki jól jár! Kivéve az orbánvejkó “Elios” nevű cégét, mivel nem az a kivitelező!

Jogos a Kérdés: az ifjú Tiborcz nertársnak (no meg a tőle kórosan megrendelgető önkormányzatoknak) miért nem jutott eszébe ugyanez a konstrukció? S amennyire “jogos” ez, olyan egyszerű a Válasz is: Pista és Rasi nem ér rá hosszútávon gondolkodni, nekik most köll a pénz, mert nekik most köll “a saját lábukon állni”! Ugyi?!

Ugyancsak jogos azt is felvetni, hogy ha Budaörs-módra is működik ez a dolog, akkor az így felszabaduló, tehát szükségtelen forrásokat (kamatfizetés+a szokásos “túlszámlázás”) nem lehetne netalán a köz- helyett az emberfők “világítására” fordítani? Mert itt az Oktatás sem kap már semmit! Mert itt ezeknek a Közpénzhörcsögöknek a százegyedik milliárdért is le köll hajolni! Mert Ezek már’ ott tartanak, hogy nem csak egymást, de a Koldust is kizsebelik!

Avagy azt megkérdezni, hogy miért is köll korszerűsíteni a közvilágítást? Jó, tudom: kétharmadnyi áramigény-csökkenés jön így létre. Ámde ha ez így van és ez jó, akkor mijafaszér’ köll ide Paks-II.-t építeni, ha egyébként mindent elkövetnek (ezek szerint!) az energiamegtakarítás érdekében? … No erre kössön gombot egy kormányzati Szócipelő, avagy maga a Habonyárpi! Tán még tenni is lenne kénytelen, ha lenne legalább egy talpraesett újságíró, netalán egy tényleg ellenzéki politikus, akinek eddig terjedne a Bátorsága(?), avagy inkább az Ötletessége … mégavagyabb a Felelősségérzete. Ugyi?!

Nincs pénz? A fenéket nincsen! … Quod erat demonstrandum.

… és ezt …

szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!

Amikor a Büró “működni” kezd …

Döntés nincs, de végrehajtják. Felelős van, de nem tudni kicsoda. … Így “működik” az Orbánmaffia frankenstein-állama!

Amikor a 444.hu tudósítását olvastam, a szememnek nem akartam hinni. A portál újságírója pedig a fülének nem, bár jelen volt azon a bizonyos Eseményen és végigszenvedte ugyanazt, amit az Érintettek voltak kénytelenek a Büró egyik Bürokratája jóvoltából.

Idén, egy nem túl szép tavaszi napon, pontosabban március 18.-án dicsőséges qrmányzatunk úgy döntött: a fővárosi középfokú egészségügyi képzés bázisműhelye, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola “jogutóddal megszűnik”. Az úgynevezett “Nemzeti Közszolgálati Egyetem” tőszomszédságában lévő intézményt a XIX. kerületi Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola veszi át, a mintegy 1.100 (azaz: ezeregyszáz!) diákot pedig hat különböző képzőhelyre szórják szét. A néhány esztendeje 3 milliárd forintos EU-támogatásból gyönyörűen felújított, speciális demonstrációs termekkel, valamint egy 40.000 (tehát: negyvenezer!) kötetes könyvtárral felszerelt épület további sorsa egyelőre ismeretlen. Esztendők óta terjengő pletykák szerint azt az “Orbánegyetem” nézte ki magának és fogja megkapni.

Az erről szóló értesítést a “Wallenberg” április 13.-án kapta meg a Maffiaállam szörnyszülöttjeinek egyikétől, a “Klebersberg Intézményfenntartó Központ“-tól. Azzal az utasítással, hogy az üggyel kapcsolatosan “nyilatkozattételi tilalom” lép életbe, melyben benne foglaltatik (ez már csak szóbeli ukáz volt!), hogy ha az érintettek (diákok, szülők, tanárok) az okokat firtatnák, akkor “nem kell indokolni, lévén a fenntartónak sem kötelessége megindokolni a döntést“.

Ugye milyen “aranyos”? Több, mint ezer diák, majd’ nyolcvan tanár mehet a “levesbe”! Mert a Főméltóságú Főméltóságos Főméltóság így döntött, a Naccságos Hivatal meg nem meri vállalni sem a dolgot, sem a pofáját, sem pedig a felelősséget. Mindenkinek kuss! Hajtsák végre az ukázt, a többi meg az ő dolguk.

Hát nem! A még mindig hatályos törvény szerint ugyanis ilyen döntést csakis a “szakminiszter” hozhat, nem pedig a Qrmány. Azt is csak úgy, ha előzetesen értesíti szándékáról az érintetteket, s kikérte a véleményüket is (igaz: utóbbiak őt semmire nem kötelezik). No ez az, ami elmaradt – szokás szerint – és ez az, amibe a nyájként kezelt Kipicsázottak belekapaszkodtak. Nem is tettek lakatot a szájukra, tiltakozni kezdtek (ölég hangosan), hivatkoztak a Törvényre, melynek még a betartásának látszatát is alaposan elkerülte a Büró. Így meg a Botrány vált elkerülhetetlenné. … No meg a szintén szokásos, utólagos “legalizálás”, amely kimerült egy olyasmiben, melyet a KLIK “egyeztető fórumnak” becézgetett. (Ahogyan azt A Géza mondotta volt: “Poszt tőzeg. … Illetve … poszthumusz!“)

Ez történt meg tegnap, melyen ugyan a KLIK meghívott vezetője ugyan nem, de a 444.hu újságírója részt vett – no meg néhány száz “Érintett” is. Az, hogy a Büró Főbürokratája ippeg pont akkor minő okból is nem ért rá, azt nem tudni (nem a fenét nem!), de maga helyett kegyeskedett elküldeni egy Albürokratát (rögzítsük a nevét és titulusát: Halász József, szakképzési osztályvezető) aki osztán – izzadtság- és kozmaszagot árasztva – megpróbálta “elmagyarázni” a Történteket, meg az azokból fakadó Jövendőt.

Olyasmiket mondott a Szerencsétlen, hogy például “én egy tisztviselő vagyok“, tehát csak “a munkámat végzem“. Meg hogy “Központi döntés volt, hogy az iskolát áthelyezik, de még nincs semmiféle döntés“, ugyanis a “szagminiszternek” május végéig köll eztetet csak megtennie. Mivel Balog emberkereskedő páter ilyesmit eleddig nem követett el, az azt jelenti, hogy “… végleges döntés még nincsen. Tényleg nincsen. Semmire nincsen döntés“. Tehát a szülők, a diákok, meg a “tanarak” csak mondják el nyugodtan a véleményüket (hiszen azér’ gyütt ide, hogy ezeket meghallgassa), de a lényeg az, hogy a “Nemdöntés” következtében szeptembertől a “Wallenberg” akkor sem működhet tovább úgy és ott, ahol eddig, ha a fejük tetejére állnak. Ezt tessenek tudomású’ venni, s ennek keretében folyjék tovább a vita!

Az Albürokrata tehát “emberileg” talán nagyon sajnálja a dolgot. Azt, hogy törvénysértő módon a qrmány, meg annak erősen szagos szakminisztere olyan döntés “nem hozott”, melynek következtében szélnek eresztettek több, mint ezer diákot, meg majd’ nyolcvan pedagógust. Azt, hogy ezzel szétvertek egy jól működő intézményt, s mindezt csak azért, hogy egy Idióta Karrierista által irányított, elmebetegek oktatói stallumával felszerelt Hülyeegyetem megszerezhessen egy olyan épületet, melyet az “Ellenséges Brüsszel” jóvoltából csodálatosan felújítottak. Ámde ő “csak egy tisztviselő”, aki ugyi kizárólag a munkáját végzi.

Az ember ilyenkor hajlamos megszánni a Beosztottat. Azt, aki tényleg csak a munkáját végzi. Végrehajtja azt a Feladatot, melyet a Felelősség, pontosabban a Felelősségrevonás elől bujkáló Főnöke rábízott. Mégpontosabban azt, amit ez a főnök az ugyancsak a Felelősség elől (mindenkoron!) kitérni igyekvő “A Főnöktől” kapott, tehát mindössze “lepasszolta” azt neki. Az meg ennek a szerencsétlen Nyúlbélának.

Érthető tehát a dolog és talán még megérthető is.

Ámde az a nagybüdös helyzet, hogy ez a szörnyszülött Maffiaállam pont az ilyen fő- és alnyúlbélák miatt “működhet”. Döcögve ugyan, de zavartalanul. Zavartalanul abból a szempontból, hogy ez a “működés” tulajdonképpen semmi mást nem jelent, mint az Önkényeskedést és a Lenyúlást. Ezeket meg pont az ilyen fő- és alnyúlbélák teszik lehetővé, akik a kisebb-nagyobb (átmeneti!) egzisztenciájukba kapaszkodva működtetik az olyan frankenstein-hivatalokat, mint például maga a KLIK. Ahol, amelyen belül (és alatt) ugyan semmi nem funkcionál, de legalább elvész a felelősség … ellentétben az ösztövéren ostoba Utasítással.

Gusztos István írta még tegnap a gepnarancs.hu oldalán:

“Ha az orbániai maffiaállam egyetlen szervezetét kellene megneveznem, azt, amelyben az önkény minden akarnoksága, aljassága és ostobasága koncentrálódik, azt mondanám: KLIK. A feladat, amelyre létrehozták, maga a képtelenség. Talán vannak alkalmazottai, akik elhitették magukkal: minden körülmények között csinálni kell valamit; még mindig jobb, ha a rendszer működik úgy-ahogy, mintha bekövetkeznék a csőd. … Hát nem jobb. … De komolyan azt sem gondolhatjuk, hogy sok önámító dolgozója volna ennek a szörnyszervezetnek. Tevékenysége nem egyszerűen ártalmas, hanem bűnös: a kárt, amelyet okoz, hosszú idő alatt és nagyon sok pénzért lehet majd helyrehozni. Mert nem csupán holmi intézményi képtelenségről van szó: az önállóság teljes elvételéről, „rendszerellenesnek” nyilvánításáról; a szolgává idomításról, a némaságra szoktatásról: a jobbágylét „igazgatókra” és beosztott pedagógusokra – közvetve gyerekekre és szülőkre – kényszerítéséről. … Milyen rendszer az, ahol az oktatásban is meghonosítják a parlamenti maffia péntekista (pénteken éjjel benyújtják az izét, s kedden, olykor már hétfőn éjjel meg is izélik) üzemmódját? Ahol egy iskolával egy csütörtökön közölni lehet: megszületett a döntés megszüntetéséről? Egyeztetések, előzetes fölmérések stb. nélkül – ahogy ez már nálunk szokás… Milyen rendszer? Olyan, amelyben a pedagógusokat mint a birkákat terelheti a maffia a maga „nemzetinek” nevezett ocsmány karámjába. S e karámnak is akadtak „jószándékú” vezetői… És a pedagógusok közül is túl sokan vannak, akik önként, örömmel mondanak le a nemrég megszerzett-megkapott, teljesnek nem mondható szabadságukról – valamiért, amit biztonságnak vélnek, pedig csak kiszolgáltatottság. Szervezetlenségünkből, a szolidaritás hiányából mint napra éj következik, hogy prédája lehetünk mindenféle aljas uralomnak. Márpedig a mai ocsmány körülmények között kellene megszerveződnünk, hogy kijussunk végre e veremből!”

No, álljon csak elém (akár “elektronikusan” is) az, aki szerint a fentebbi tényekkel és megállapításokkal vitatkozni lehet … Avagy merészel!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


Ez már vérre megy!

Miközben Dicsőséges Kormányunk fennen hangoztatva azzal “fényezi” erősen pöcsétes és messziről bűzlő “kabátját”, hogy “Magyarország jobban teljesít!“, bő négy esztendei uralkodása világra szóló csodát eredményezett, problémamegoldási módszerei pedig nem hogy kritikára, hanem elismerésre (“Több tiszteletetet!“) és követésre méltóak, odalent, “Mélymagyarországon” egyre nagyobb a nyomor és a reménytelenség.

Van énnékem egy ismerősöm, akivel ugyan nem állok szorosabb kapcsolatban, de havi egy-kétszeri találkozásaink alkalmával el-elbeszélgetünk pár percig egymással. Jó három esztendővel ezelőtt figyeltem fel arra, hogy ez az ötvenes éveinek elején járó asszonyság egyre nehezebben mozog. Különösebb jelentőséget ennek akkor nem tulajdonítottam, lévén Évike, a megelőző tíz-tizenkét év alatt szorgalmasan gyűjtögette magára a “kilókat”, a bő kilencvenet pedig nincs az a középkorú ízület, ami azt tartósan elbírná.

Tavaly előtt ősszel osztán Évike eltűnt, “kiesett a látókörömből”. Ennek sem tulajdonítottam nagyobb jelentőséget, hiszen bár viszonylag közel lakunk egymáshoz, szokásos napi útvonalaink ölég messze esnek egymástól. Ugyanakkor ilyesmi máskor is előfordult már. Évikének ugyanis van egy édesanyja, aki a városunkhoz közel lévő egyik kistelepülésen lakik, s bár több, mint hetven éves, sokkal “fittebb”, mint a leánya. Időnként azonban úgy dönt, hogy ő éppen halálos beteg. Akkor pedig Éva kénytelen néhány hétre kiköltözni hozzá, s mindaddig “ápolni”, mígnem a Mama egy napon úgy nem dönt: elege van a lányából és különben is gyógyult már. … A szokásos távollét azonban ezúttal hosszabb ideig tartott.

Évikével tavaly tél elején találkoztam össze ismét. Erősebben bicegett mint valaha, korábbi termetének a “romjaiban hevert” (minimum egy húszas lement róla!), mozgását pedig immáron egy bot is segítette. Természetes, hogy több, mint egy esztendő után (meg állapotja láttán) megkérdeztem tőle, hogy mi történt vele. Ő aztán el is mondta, hogy előző ősszel a fájdalmai már elérték azt a szintet, hogy naponta egy-két óránál többet aludni sem tudott. Betegállományba került, s elébb otthon kezelte a házi orvos, de végül kórházba vitték. Ott pedig gyorsan megállapították: jobb csípőízületének felületein grammnyi porc sem maradt már, elkoptak a csontok is és olyan masszív gyulladás alakult ki, amit műtét nélkül nem lehet orvosolni. Jelenleg ugyan a tüneteit elnyomják azok a bikaerős gyógyszerek, melyeket naponta szedni kénytelen (mellékhatások: hányás, hasmenés, étvágytalanság – nem csoda, hogy annyit fogyott!), de protézis beültetése nélkül hamarosan már ezek sem fognak hatni. “Miért hagytad, hogy eddig fajuljon a helyzet?” – kérdeztem tőle. “Minimálbér táppénzéből még a gyógyszereket sem tudtam volna kifizetni, nem hogy a rezsit, meg a létfenntartásomat!” – válaszolta ő. “És most tudod?” – kérdeztem vissza. “Miután leszázalékoltak és ‘közgyógyra’ vettek, már igen.

Eltelt újabb két hónap és ismét összefutottam Évikével. Ekkor (2014. január!) elmondta nekem, hogy rászánta magát a műtétre és kapott is időpontot. … Az ESZTENDŐ VÉGÉRE, azaz december 15.-re! (Hogy is volt anno az a fideszes duma a Gyurcsány-kormány “embertelenül hosszú” várólistáiról? – álá Selmeczi Gabriella és Tsai.) Ámde Évának nem ez volt a legfőbb gondja. Hanem az, hogy ha őt majd (úgymond) meggyógyítják, akkor az orvosa szerint könnyen előfordulhat, hogy “kisebb százalékra” minősítik vissza, ezzel elveszíti a “közgyógyot”, arról meg nem is beszélve, hogy “… így egy olyan fokozatot kapok, ami után nekem ellátás nem jár, de munkahelyem sem lesz! Hiszen ki az, aki egy ötvennégy éves, bicegő nőnek munkát adna?!“. Éva ennek ellenére kijelentette: inkább a műtét és a nyomor, mint az a fájdalom, amit az erős gyógyszerek is csak egyre kevésbé képesek elnyomni.

Ezt követően ismét hónapokig nem találkoztunk. Néha-néha láttuk egymást (bicegett, mint korábban és tovább is fogyott), köszönésként oda-oda intettem neki, de “beszélgetési távolságba” nem kerültünk. … Egészen mostanáig.

Ma reggel, miután bekísértem ifjabbik gyermekeimet az orbanista “KLIK” által “működtetett”, fasiszta alattvalónevelő intézetbe (leánykori nevén: “általános iskola”), hazafelé bandukoltamban megláttam Évikét. Ült a buszmegálló padján (korábbi kövérségének romjaiban) és épp a receptjeit böngészgette. Amikor ráköszöntem, rögvest felderült az arca, majd mindenféle bevezető nélkül megkérdezte, hajlandó volnék-e vért adni. Amit ezt követően hallottam, attól nem csak majdnem “dobtam egy hátast”, de olyan düh fogott el, amit csakis a legkirívóbb orcátlanságok láttán/hallatán szoktam érezni. (Most következik a “poén”!)

Éva elmondta, hogy az előjegyzett műtétje december 15.-én ugyan meg fog történni, de csak akkor, ha talál három embert, akik legkésőbb december 10.-ig az ő nevére és “TAJ-számára”, a kijelölt helyek bármelyikén hajlandó leadni egy-egy adag vért. Ha azonban ez nem sikerül, a protézis beültetését ismeretlen időre elhalasztják, lévén a kórház vérkészletét csakis sürgősségi beavatkozásokra lehet felhasználni, minden más esetben pedig (a kormányzati “szerv”, a GYEMSZI? utasítása szerint) azt pótolni köll. Mivel ilyesmire az intézmény agyonfizetett (fideszes) főfőnöke, az agyonparaszolvált (ugyancsak fideszes) fősebésze nem hajlandó, az alulfizetett “segédszemélyzetnek” pedig már mindennel és mindenkivel “tele a töke”, hát nem marad más választás, mint segítséget kérni a jószándékú ismerősöktől.

Hát ez az a pont, ahonnan már semmit nem lehet mondani. Legfeljebb csak annyit, hogy “No comment!“, meg hogy “Orbán takarodj!“.

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


Tiborc panasza

Mielőtt még bárki elkattintana, szeretném megjegyezni, hogy ez a bizonyos “Tiborc” nem cézével írja a nevét és semmi köze nincs az Orbán családba beházasodott, állami pénzekkel alaposan kitömött,  birtokegyesítő famíliához. … Sőt!

Ez a bizonyos “Tiborc egy régi ismerősöm, kire az Isten hosszan tartó és nehezen viselhető betegséget rótt ki, hogy cipelgesse azt, amíg bírja. Ebben nagy segítségére lehetne egy jól szervezett egészségügyi rendszer, ámde ilyesmi gyakorlatilag soha nem volt kies Hazánkban. A mostansági (a Führer által a napokban letagadott) Falka/Fülkeforradalom Abszurdisztánjában pedig végképp nem!

Hogy lássuk, kikkel és mikkel, valamint miként vagyon körülvéve egy ma 74 esztendős, a betegségét közel harminc esztendeje “böcsülettel cipelő” honfitársunk, közzé tenném e-mailjét, melyet tegnap este küldött nekem:

“Sajnos beteges vagyok. Jó harminc esztendeje állandó “vendége” a kórházaknak, orvosi rendelőknek. Három havonta járok kontrollra, ami manapság valóságos téboly. Hónapra, napra pontosan be vagyok osztva immáron évtizedek óta, de manapság – úgy harmadik esztendeje – mégsem fogadnak akkor, amikor kellene. Hiába van az orvossal egyeztetett előjegyzésem, az illetékes kórháznak és rendelőintézetnek ez nem jelent semmit, mert ők más ‘szabályokat’ alkalmaznak. Az orvos által leegyeztetett időpontot ők semmibe veszik, így nekem kell újabbat kérnem, amivel így további három-négy héttel tolódik ki az a vizsgálat, melyet három havonta kéne elvégezni rajtam. Havonta van szükségem vérvételre, de erre négy héttel korábban kell időpontot kérnem attól a rendelőintézettől, amelyben manapság már csak lézengenek a betegek. De az orvosok is! Nemrég voltan tanúja annak az esetnek, hogy egy ‘időpontos kezelésre’ érkező sorstársam azért nem kapta meg az ellátását, mert az egész intézetben nem akadt egyetlen szakorvos sem, aki azt elvégezni lett volna képes? … elvileg hivatott! A recepción, hosszas fejvakarás után adtak a betegnek egy újabb időpontot … két hónappal későbbre! … mert addigra TALÁN sikerül pótolni a szakorvos hiányát!
Nekem igazából ‘szerencsém’ van. A belgyógyászati és szemészeti szakrendelésen csak három-négy beteg szokta várni a ‘behívóparancsot’. Így aztán nem is kell sokáig ücsörögnöm ahhoz, hogy én is sorra kerüljek.

Én még a nyolcvanas években megszoktam, hogy a kórházakban és a rendelőkben vannak bizonyos VIP-paciensek. Ezek többsége az akkori korszak jelentősebb művészeiből, illetve kisebb jelentőségű, azaz helyi párttitkáraiból álltak.
Ámde most?!
A lányom a Honvédkórházban dolgozik. Azt mondja, hogy tele vannak ‘Fejesekkel’, akiknek minden soron kívül jár: külön orvos, négyfogásos, fatányéros, kórházi koszt. Az egyszemélyes szobáikban lapostévé és légkondi is jár, olyan vízágyakon pihenik ki a matyóhímzéses sebvarrataikat, hogy én erről még álmodni sem merek. A nővérkék jégkockával hűtött vízzel adják be nekik a napi gyógyszereiket!

A lányom szerint 2009-ben még csak 175 fő volt jogosult erre a luxusra. Ezek száma idénre már 311-re dagadt, kikhez még hozzá kell számlálni a családtagokat is! A “szegények pártján” álló Orbán-ormány ezekért az emberekért – függetlenül, hogy kezelésben részesültek-e, avagy sem – évi 10 milliót fizet a kórháznak! Annak, ami ugye már megint a csőd szélén áll! … Tavaly 235-en, idén, eleddig meg 400-an részesültek már ilyen ellátásban … persze soron kívül!

Ezek az Elitbetegek mágneskártyákat kapnak a kórháztól, hogy azonosíthatóak és azonnaliak lehessenek. Mondanom sem kell: közöttük egyetlen ‘baloldali’ sincs!

Beteg és beteg között is van jobboldali és baloldali az új egészségügyi törvény szerint?

S ha netán a ‘baloldalinak’ elhúzódna az operációja, mert (neki!) nincsen orvos, akkor neki ott a ‘nemzeti temetés’? És ezzel minden meg van oldva?”

Igen! Szerintük igen!

… és ezt …

szendamondja!