“Odaát” sem mindenki hülye!

Feladta: 2015, január, 31 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , | 1 hozzászólás

Nem csak “Ideát“, a republikánus ballib oldalon látják azt pontosan, amit Vityu kán művel az országgal, tehát velünk, mindnyájunkkal. “Odaát” is vannak valódi “jobboldaliak”, igazi “konzervatívok”, csak őket azért nem “látjuk”, mert a Bábmester kitiltotta őket a bábszínházból. Ezek egyike az az alábbi cikk szerzője. (Az eredeti linkje a közölt cikk címe alatt vagyon!)

Solymosi Frigyes:

A konzervatív értelmiség felelősségéről

Az elmúlt hónapokban drámai eseményeknek lehettünk tanúi. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kétharmados többség megszerzésének veszélyei is vannak. A hatalomban lévő politikusok hajlamosak arra, hogy az intézkedések garmadát hozzák létre, anélkül hogy azokat előtte megtárgyalnák az érintett társadalmi rétegekkel. Úgy tűnik, hogy Habony Árpád, aki állítólag társadalmi munkában végzi tanácsadói feladatát – aki szinte egy személyben átvette a korábbi „Vének Tanácsának”, a Szövetség a Nemzetért és a Nemzeti Kör szerepét –, nem tud megbirkózni feladatával.

1. A kormány közelmúltban hozott sajátságos, át nem gondolt intézkedései hatalmas társadalmi felzúdulást váltottak ki. Mindezt „színesítették” az adóhivatallal és vezetőjével kapcsolatos jelenségek és néhány kormánypolitikus szemet szúró költekezése. Örülhetünk annak, ha kivételes helyzetben lévő politikusaink és tehetséges vállalkozó barátaik gyarapodnak. Alapvető és megbocsáthatatlan hiba viszont, ha képtelenek számot adni hirtelen gazdagodásuk rejtelmeiről, ha teljesen hülyének tekintik a társadalmat. A hatalomban lévőknek még a látszatát is el kell kerülniük, hogy visszaélnének lehetőségeikkel. Nálunk összehasonlíthatatlanul fejlettebb országok társadalma sem tolerálja a politikusok túlzó, fényűző életvitelét.

2. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy az események egyelőre nem igazolják a kormányfő tusnádfürdői beszédének elemeit a hanyatló Nyugatról és a gazdasági fejlődést mutató keleti példaképeinkről. Néhány új történés: Törökországban a különleges demokrácia keretében harminc újságírót tartóztattak le és elfogatási parancsot adtak ki az államfő riválisa ellen; drámai gazdasági visszaesést vizionálnak Kínában; régi-új barátunk, Oroszország, a paksi erőmű fejlesztője pedig a gazdasági összeomlás szélén áll. Szakmájából kifolyólag a „hanyatló” nyugati és az „erőtől duzzadó” keleti országokban sokat járt kutatóként egyelőre nem ajánlom a fiataloknak, hogy ezekben az országokban keressék boldogulásukat.

Tagadhatatlan, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz a hazai pártcsatározásokban kiemelkedő sikereket ért el. Az „egy a zászló, egy a tábor” program keretében beolvasztotta vagy eltüntette a rendszerváltozás után alakult és a politikában jelentős szerepet játszó jobboldali pártokat, és – különböző tényezőknek köszönhetően – már másodízben kétharmados többséggel alakított kormányt. A sikeres politizálás azonban nem csak a belső ellenfelek legyőzéséből, a kormányrúd megszerzéséből, megtartásából áll. Ami számomra rendkívül aggasztó, az a külpolitika, pontosabban a demokratikus országok véleménye hazánk kormányzásáról. Kevés ország dicsekedhet azzal, hogy az Egyesült Államok régi és új elnöke, a Republikánus Párt vezető szenátora, korábban pedig az EU-bizottság számos vezető politikusa kemény bírálatot fogalmazott meg a kormány politikájával kapcsolatban, nem beszélve az amerikai és európai sajtónak politikánkat elmarasztaló töméntelen írásáról. Be kell vallanunk, hogy hazánk, pontosabban a kormányunk nemzetközi reputációja olyan szintre süllyedt, amivel a kelet-európai országok egyike sem büszkélkedhet. Nyugaton már alig állnak velünk szóba, kénytelenek vagyunk Kelet felé kapcsolatot keresni. Az ember csak abban bízik, hogy ennek a programnak a keretében nem vonulunk vissza az őshazába.

Sajnos egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy a kormány meg kívánná vagy meg tudná állítani ezt a trendet, nem beszélve a megfordításáról. Azt aligha tekintjük elégségesnek, hogy a kormányfő megbízta a külügyek kezelésével a labdarúgójátékokat szintén kedvelő, de külügyekben tapasztalatlan fiatal párttársát, aki első lépésként drámai személyi változásokat hajtott végre minisztériumában, és menesztette csaknem hetven százalékát a külképviseletek vezetőinek. Mintha ők lennének a felelősök a jelenlegi helyzetért. Annak sincs és nem lesz pozitív hozadéka, ha maradék erőnket és a kormányközeli médiát bevetve próbáljuk a hazai közvéleményt meggyőzni, milyen borzasztó ország is az Egyesült Államok, élén a mindenkori elnökkel. McCain szenátorról, a miniszterelnökről tagadhatatlanul szörnyű kijelentést tevő republikánus politikusról pedig – többek között –„kiderítjük”, hogy ’45-ben „ott somolygott az Enola Gray fedélzetén Hirosima felett, amikor kioltották az atombombát”. Az teljesen lényegtelen momentum, hogy McCain 1936-ban született.

3. A jelenlegi elszomorító helyzet létrejöttében azonban nemcsak a kormánypártoknak, hanem a konzervatív értelmiségnek is felelőssége van. A pártok holdvarától ugyanis joggal elvárható, hogy ne csak tapsoljon, dicsérje támogatott politikai mozgalmát, hanem amikor észleli a rendellenességeket, adjon hangot véleményének. Ehelyett az elmúlt öt évben a kényelmesebb és számára biztonságosabb utat, a hallgatást választotta.

(…)

*

A teljes írás ugyan a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható, de szerintem már ennyi is bőven elég!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Aszongya a Zorbán …

Feladta: 2015, január, 30 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , , , , | 1 hozzászólás

Adóssághegy alatt fuldokolnak az állami intézmények. A felügyelet nélkül maradt Matolcsy meg szórja a pénzt, ki az ablakon, szívlapáttal. Ámde mégis: aszongya a Zorbán, hogy itten minden a legnagyobb rendben vagyon.

Aszongya a Zorbán a Kossuth Rádió péntek reggeli (magán) műsorában, hogy itten kéremszépen a világon semmi gond nincs a német-magyar kapcsolatokkal, az együttműködéssel. Bezzeg Európában! Ottan hemzsegnek az ilyesmik. Ezér’ osztán nem is számít lebaszásra a “Kedves Angélától“, amikor arra a pár órára Budapestre gyün.

És milyen igaza van! Mindenki láthatta, hogy a Charlie Hebdo-mészérlás elleni tüntetésre Párizsba érkező állam- és kormányfőket hogyan fogadta Hollande elnök az Élysée-palota udvarán: mosolygós praclizások mindenkinek a lépcső tetején, Merkel még ölelést is kapott, Darth Victoriusnak meg gyors és rövid kézfogás, lehetőleg azelőtt még, hogy “egy szintre” jutott volna a köztársasági elnökkel. … Bámult is a Csúti Chavez rendesen. (Sokkal butábban, mint a hírhedt Juncker-féle “kézfogó” alkalmából.)

Aszongya a Zorbán, hogy a magyar gazdaság, no meg a zemberek háztartásának energiaellátása még egyáltalán nem biztosított. Nekije most “ezen kell dolgoznia”. Ezér’ jön Budapestre Putyin cár is, nem pedig azér’ hogy “Viktória” immáron honi területen és házon belül “térdeljen elé”.

És milyen igaza van! Hiszen az idén lejáró, másfél évtizedes (megjegyzem: pont Általa és elképesztően rossz feltételekkel megkötött!) gázszállítási szerződés alapján, még mindig van bő 6 milliárd köbméternyi kifizetett, de át nem vett földgázunk Legújabb Régi Jóbarátunk saját állami tulajdonú cégénél, miáltal most már tényleg “Mi vagyunk a Gazprom legvidámabb barakkja“. Ami meg azér’ halmozódott fel, mert a Tiszteltlakosság és a Tiszteltgazdaság energiaigénye az elmúlt esztendőkben “kissé” csökkent. Megéri tehát térdre ereszkedve “oboázni”, ennek okán pedig összeveszni mindenkivel (lásd még: kitűnőek a német-magyar kapcsolatok!).

Aszongya a Zorbán, hogy Magyarország már olyan jól teljesít, hogy “kezdhetünk beszélni” a különadók “európai szintre” való mérsékléséről. Mondjuk a bankok esetében is, meg az egyéb vállalkozásoknál is.

És milyen igaza van! Ezek a “beszélgetések” mánis elkezdődtek (lásd előző posztomat!). No igaz, hogy egyelőre még csak a reklámadó ügyében, s mindössze csak egyetlen “érintettel”. Az is igaz, hogy “kissé különös” ez, no de egy unorthodox jogállamban ez így szokás kéremszépen hölgyeimésuraim, különösen, hogy azér’ ennek “ára” is vagyon (“Ingyé’? Ezeknek? Még Nektek sem!“). Ezt tessenek tudomásul venni, no meg tessenek örülni annak, hogy legalább már beindult a folyamat! (A Méltatlankodókra pedig a “Klasszikus Demokrácia” szabályai vonatkoznak: a Hatalomnak “klassz“, az ágálóknak meg “kus(s)“!)

Aszongya a Zorbán, hogy a magyaroknak “jogos igényük tudni“, hogy mi folyik a Magyar Nemzeti Bank falain belül. Különös tekintettel arra, hogy egyre több hazai pénzintézet válik az MNB jóvoltából “magyarrá”, meg egyre több “alapítvány” jön létre “osztódva szaporodva” ugyancsak az említett intézmény “áldásos tevékenysége” következtében. (Kár, hogy ezt az elképzelését, miszerint “jogos igényük tudni”, nem osztotta meg az éceszgéber Jegybankárral. Akkor talán nem perelte volna be a “Figyelő“-t és hajlandó lenne infókat is kiadni a tevékenységéről!)

És milyen igaza van! Ám ehhöz képest a Jegybank tavaly április óta kegyeskedik mindenféle felügyelőbizottság nélkül működni. Az előzőnek ugyanis lejárt a szavatossága mandátuma, a következőt meg azér’ nem lehet megválasztani, mert egy 2011-es módosítás szerint a négy helyből három “jár” a (lényegében egyfrakciós) kormánypártoknak, egy pedig a (háromfrakciós) ellenzéknek. Ügyes a dolog, nem is tudnak hárman megosztozni az egyetlenen, így Gyurcy bácsi szívlapáttal szórja ki a (szerinte) “nemközpénzt” az MNB ablakán, az eddigi 240 milliárdot újabb 3 milliárddal (lásd itt!) megszaporítva. (Megjegyzem: anno, ha Járay nertársnak, mint FB-elnöknek, nem tetszett az MNB gemkapocs-beszerzése – szerinte kettővel többet vettek a kelleténél – tűzhányó-szerű szókészlettel felszerelkezve minősítette a Jegybank gazdálkodását. De akkor még volt FB és akkor még az offsóros Simor volt a matolcsy! … Wo sind die schönen alten Zeiten?!)

Aszongya tehát a Zorbán, hogy itten minden a legnagyobb rendben (csak éppen reá néznek Európa politikusai úgy, mint egy darab szarra!), meg hogy “Magyarország jobban teljesít!” (csak éppen az állami intézmények fuldokolnak az adósságokban – tavaly összesen 101 milliárd forint, évtizedes rekord!). Minden tehát “verihepi”.

Ideje lenne már nekünk is mondanunk Neki(k)! Merkeltől ilyesmit ne várjunk, hiszen nem az a dolga.

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

A Nagy Alku

Feladta: 2015, január, 29 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , , | Hozzászólás

A Népszava szerint tegnap Berlinben megköttetett a Nagy Alku a Maffia-kormány és az RTL Group között … “érdekes” körülmények közepette, érdekes mellékzöngékkel és tanulságokkal.

Napok óta kering a hír, hogy az Orbán-kormány nagyon szeretne kiegyezni az általa alaposan megsarcolt, s ezért (bosszúból) tavaly nyár óta valódi hírműsorokat készítő RTL Klub-bal. A kabinet részéről személyesen Dzsentri Dzsoni a főtárgyaló, s az egyeztetések nem a tévétársaság magyarországi, hanem annak német-luxemburgi tulajdonosaival folynak. Az előbbi által felajánlott alku pedig az, hogy a durván magas, ötven százalékos reklámadó (melynek összbevétele 90 százalékát a piac 15 százalékát birtokló RTL fizeti!) legkésőbb jövőre öt százalékra mérséklődik, a cég megkaphatja a kábeltévés társaságoktól a mintegy 6-8 milliárdos sugárzási díját, cserébe leállítják a “túlzottan közéleti”, s az Állampárt/Pártállam népszerűségét alaposan kikezdő hírműsorok gyártását, valamint menesztik Dirk Gerkhenst, a magyarországi vezérigazgatót. Mindezt pedig a lehető legsürgősebben, még Angela Merkel német kancellár február másodikai, budapesti látogatása előtt.

Ezt az értesülést a 444.hu “röppentette fel” hétfőn, s akkor még sokan csak a vállukat vonogatták. Szele Tamás például, a gepnarancs.hu oldalán tegnap megjelent jegyzetében is még úgy vélekedett: az alku valószínűleg soha nem fog megköttetni. Egyrészt azért, mert a kormánynak igazából nincs mit felajánlania, az “ügy” csakis nekik kínos, számukra sürgető, hiszen Merkel asszony cipősarkainak kopogása már a folyosóról hallatszanak. Másrészt azért, mert az RTL van “nyeregben”: a reklámadó miatti keresete hamarosan az Európai Bíróság elé kerül, elég gazdag ahhoz, hogy kivárja a számára kétségtelenül kedvező döntést; “újtípusú” híradójának jelentős nézettségemelkedést köszönhet, míg a “visszabulvárosítás” ugyanennek csökkenését és jelentős arculat-, valamint hitelvesztést eredményezne.

Ezek az érvek logikusak, tehát méltányolandóak voltak: igazaknak tűntek. Már csak azért is, mert a “háborút” még tavaly meghirdető magyarországi vezérigazgató (Gerkhens) és az anyavállalat regionális alelnöke (Andreas Rudas) kórusban állították: semmiféle alku nem lehetséges a magyar kormánnyal, csakis a teljes visszavonulás, tehát a reklámadó eltörlése a számukra egyetlen elfogadható végeredmény. Rudas akkor még azt is hozzátette, hogy az RTL Groupnak számos, “Magyarországhoz hasonló” államban vannak befektetései, s ha itt, ebben a kérdésben egyetlen millimétert is engednek, az annyi lenne, hogy kitették magukra a feliratot: “Zsarolhatóak vagyunk!“. … Nos, úgy tűnik: mégis csak azok! Ha nem is maga az RTL Group, de Rudas mindenképpen.

A Népszava ugyanis a ma megjelent írásában (linket lásd a poszt legelején!) nem csak arról számolt be, hogy a Nagy Alku tegnap Berlinben, a 444.hu által közölt feltételek alapján végül megköttetett, de arról is, hogy (állítólag) miért:

“Forrásaink szerint Lázár – aki hétfőn érkezett Berlinbe, s szerdán kötött egyezséget – sikerrel járt, noha ehhez kifejezetten “orbáni” eszközöket kellett bevetnie. Információink szerint ugyanis a kancelláriaminiszter egy Rudas személyes üzleti tevékenységét kényesen érintő dokumentumcsomaggal érkezett berlini tárgyalásaira, amivel komoly nyomás alá helyezte az üzletembert.“

Előfordult már, hogy ez a nagymúltú, “szociáldemokrata napilap” az értesüléseivel “vakra futott”. Nem tudom eldönteni, hogy ez történt-e most is, de a hír fentebb idézett része lényegében hihető. Hihető azért, mert az állítólag(?) alkalmazott “alkumódszer” teljes mértékben ráillik a mi dicsőséges kormányzatunk általános “jellemzőire”. Ez pedig nem más, mint az államhatalom bástyái mögé húzódó, az ott található valamennyi “nehézfegyverzetet” felvonultató/bevető, nettó maffiás zsarolás. Ugyan miért ne lehetne elképzelhető, hogy A. Rudas regionális alelnök füle mögött volt némi (megavasodott) vaj, amit a Dzsentri, az általa felügyelt külhoni hírszerzés “segítségével” kiderített, majd a bizonyítékokat (melyek ezúttal nem csak “fecnik” voltak!) az RTL Group vezető tisztviselője orra alá tolta? Mint amolyan “ultima rációt”.

Van itt azonban egy másik fontos kérdés is. Kizárólag Rudas volt a zsarolható, vagy esetleg rajta keresztül maga a cég is? Mert ha az előbbi az igaz, akkor az RTL-nek, a csúcsvezetésnek immáron egyetlen lehetősége van: útilaput kötni az alelnök talpára és fityiszt mutatni a magát most roppant ügyesnek képzelő Lázár által képviselt maffiának. De ha az utóbbi a helyzet és muszáj betartani az Alkut, hát akkor is ugyanoda lukadunk ki: kitehetik magukra azt a feliratot, melyet még anno, az akkor még tántoríthatatlan, de most “kiegyező” alelnök említett: “ZSAROLHATÓAK VAGYUNK!”

Ezen kívül van egy újabb szempont is. Az nevezetesen, hogy az Orbán-banda egyáltalán nem arról híres, hogy szavatartó lenne. Ha már elérték céljukat, megszerezték amit akartak, akkor nem hogy szóbeli ígéret, de aláírt szerződés, megszavazott és hatályos törvény, sőt, Alaptörvény sem számít. Nem hiszem el, hogy ezzel pont az RTL Group ne lenne tisztában és ennek ellenére bevállalná, be is tartaná az Alkut. (A “nem”-hez azért ne fűzzünk túlzott reményeket! Hiszen volt már rá példa, hogy egy tekintélyes német óriásvállalat, a Deutsche Telekom simán lefeküdt a magyar kormányzati maffiának! – lásd az “Origo” esetét. … Igaz, utána volt egy “részleges korrekció”, de az “eredeti állapotot” már senki nem állította helyre. Igény, erkölcsi vonatkozásban is, lett volna rá, de szándék már nem.)

A feltett kérdéseimre persze majd az élet, a jövendő fogja megadni a választ. Mondjuk úgy, hogy a “Retektévé” egyre népszerűbb híradóiban az eleddig három-négy “hetimészároslőrinc/rogánantaléstsai”, egy-kettőre csökken. Az/azok pedig némileg megváltoztatott stílusban. Van is erre egy szemléletes gondolatkísérletem!

Tegyük fel, hogy mondjuk a 444.hu oldalán megjelenik a következő hír:

“Rogán Antal, az V. kerületi ingatlanbizniszeiről, valamint jövedelmeivel nem igazolható vagyonnövekményeiről elhíresült fideszes frakcióvezető Pasa parki lakása újabb száz négyzetméterrel lett nagyobb. A politikus nem volt hajlandó válaszolni az ezt firtató kérdésekre mondván, ‘ez csak a szokásos, lejárató kampány, melyet bizonyos körök ellene és az ország ellen folytatnak’. A párt szerint sincs semmi, ami bármiféle vizsgálatra szorulna.“

Ha az RTL nem tartja az Alkut, akkor ezt a híradójukban a következő módon közlik le:

“Sajtóértesülések szerint újabb száz négyzetméterrel lett nagyobb Rogán Antal, a kormánypárt frakcióvezetőjének Pasa parki lakása. A jövedelmeivel nem indokolható vagyonnövekménnyel rendelkező, V. kerületi polgármestersége idején gyanús ingatlanügyletekbe keveredett fideszes politikus nem volt hajlandó érdemben válaszolni a legújabb információkra. Szerinte ez csupán része az őt és az országot ‘bizonyos körök’ által lejáratni szándékozó kampánynak. A Fidesz szerint sincs mit vizsgálni az újabb botrányban.“

Ha tartják a Megállapodást, akkor pedig:

“Bizonyos sajtóhíresztelések szerint újabb száz négyzetméterrel lett nagyobb Rogán Antal Pasa parki, családjával közösen birtokolt lakása. A Fidesz frakcióvezetőjét korábban már többször megvádolták azzal, hogy polgármestersége idején a budapesti V. kerületben úgymond ‘gyanús ingatlaneladások’ történtek, illetve, hogy családi vagyonának növekedését nem indokolják az eddig, törvényesen szerzett jövedelmei. A politikus szerint ez az újabb pletyka csupán az ő személyes lejáratását eddig is szolgáló híresztelések egyike, melyekkel az a cél, hogy rossz hírét keltsék az országnak. A Fidesz szerint sincs mit kivizsgálni.“

Mindkét hír lényegében “azonos” tartalmú. Csak “másként” elmondva! A “tálaláson” is sok múlik. Az pedig meg a “szakácson” áll.

Hát fogjuk látni/hallani, amit látni/hallani fogunk!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Így lobbiznak ők

Feladta: 2015, január, 28 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , | Hozzászólás

Kedden este Lánczi András bebizonyította: a Fidesznek halvány sejtelme sincs Amerikáról, az ottani politikáról, közgondolkodásról. Lánczi annak a “Századvég“-nek a stratégiai igazgatója, amely tavaly 1,3 milliárd közpénzt “nyert el” amerikai lobbizásra.

Még tavaly novemberben derült ki, hogy a “kormányzati agytrösztnek” számító Századvég Intézet vezette “konzorcium” 1 milliárd 300 millió forintnyi közpénzt nyelt nyert el egy olyan pályázattal, melynek mindössze egyetlen oldala tartalmazott szakmai vállalásokat. Ennek java része is csupán lózungokat tartalmazott, a többi pedig hablatyolást, szamárságokat. A pénzt ez a “konzorcium” arra kapta, hogy politikai lobbitevékenységet folytasson az Egyesült Államokban. Amikor pedig a sajtó – különös tekintettel a kamuból megírt pályázat tartalmára – kifejezte furcsálkodását, Lánczi András, az intézet stratégiai igazgatója azt találta mondani, hogy “Állítom, a Századvég ugyanolyan sikeres a saját területén, mint a Prezi az informatikában“. (A “Prezi” vezetőjét már fogadta Obama elnök, Lánczi pedig még a Fehér Ház kerítéséig sem jutott el soha!)

Ezen sikeres profizmusnak lehetett tanúja az, aki kedden este a budapesti “Centrál“-ba tévedt. Itt ugyanis egy amerikai-magyar szervezet (a Common Sense Society) rendezésében amolyan kávéházi beszélgetést hallgathatott végig a “hírhedt” André Goodfriend és a már említett Lánczi András között. A harmadik szereplő a házigazda CSS vezetője, Marion Smith volt.

Lánczi helyenként zavaros és összefüggéstelen, de legalább jó bő lére eresztett fejtegetéseit részletesebben nem ismertetném. Ezt megtette már a 444.hu, melynek írását az előző bekezdés elején linkeltem. Ennek lényege az volt, hogy a stratégiai igazgató antagóniába állította a “toleranciát” a “mértékletességgel“. Szerinte az utóbbi a helyesebb magatartás, lévén az az ő “olvasatában” azt jelenti, hogy “bár lehetőségem van rá, mégsem teszek meg mindent” (ez az “ősök javaslata” szerinte). Az előbbi meg ezzel szemben azt, hogy “bárki megtehet bármit, amit akar” (ez a “modernek javaslata” szerinte), de osztán “jönnek a következmények“.

Vajh’ mire gondolhatott ez a “prezi-kategóriás” … khm … “tudós“? Nem köllött sokáig várni, hogy kiderüljön! Példaként ugyanis a két héttel ezelőtti Charlie Hebdo-mészárlást hozta fel, amely ezek szerint mindössze két fél tényleges “bűne”: a vicclap (agyonlőtt) szerkesztői nem gyakoroltak kellő mértékletességet a gúnyolódásban, a francia állam pedig túlzott toleranciát tanúsított a beilleszkedésre képtelen, egyébként megélhetési menekültekkel szemben. (Az, hogy az Iszlámot megcsúfoló, véres kezű iszlamista gyilkosok nem estek-e véletlenül hasonló bűnbe – mértéktelenül tolerálták a “hitüket” alaposan kiforgató álimámok tanításait! – arról nem esett szó, ilyesmivel a stratégiai igazgató úr nem foglalkozott. Azzal sem, hogy a merénylők mindegyike “született” francia állampolgár volt, nem pedig “megélhetési”, avagy “egyéb” kategóriás “menekült”.)

Láczi, tovább tolva szekerét a hithű konzervativizmus felé, ennek apropóján arról kezdett értekezni, hogy szerinte “aggasztó, hogy egyre több társadalmi csoport számára kell egyre több jogot biztosítani“. Természetesen itt a stratégiai igazgató úr, a “prezi-kategóriás tudós”, nem azokra a területi és kultúrális autónómia-követelésekre célzott, melyekkel a budapesti kormány lép fel Ukrajnával és Romániával szemben, a területükön élő magyar kisebbségek nevében. Nem, itt a “meleg-házasságokról” van szó, amelyek nem csak a Család “ősöktől megörökölt intézményét” ásnák alá, de ellentétesek a természet törvényeivel is – szerinte.

Folytathatnám még a kivesézést, de nem teszem. Ennyi is bőven elég ahhoz, hogy megállapíthassuk: a kormányzati “agytrösztnek” és így magának a szuperzseniális, kolbásztöltő miniszterelnöknek sincs még halványlila fogalma sem az őket (minket) körülvevő Világról. Fingjuk nincs arról, mi valójában Amerika “baja” velük. Avagy pontosabban(?) fogalmazva: egyszerűen nem akarják tudni, tudomásul venni.

Komolyan azt hiszik, hogy ha beleburkolóznak az egyre csökkenő képességű, giccsitáskás Habony által kitalált legújabb csodafegyver nemzet- és Európa-megmentő leplébe (“Menekültcsökkentés” – hehehe!), akkor idehaza elterelődik a figyelem az ipari méretű lopkodásaikról? Lehetséges, sőt, ismerve társadalmunkat, ez még sikerre is vezethet.

Komolyan azt hiszik, hogy ha a magát a miniszterelnöki székbe beágáló Gumicsízmás Kandúr, a bőgatyás Felcsúti Sármőr a tokaszalonna-szagú, szőrös nyelvével ujjhegytől vállcsúcsig végig nyalintja az új, budapesti nagykövet asszony karját, akkor onnantól kezdve Coleen Bell nem az Obama-kormány véleményét fogja képviselni a magyar fővárosban, hanem a Maffiakormányét Washingtonban? Ez teljességgel ki van zárva, bár ismerve a “kormányzatunkat”, elhiszem, hogy ezt hiszik.

Komolyan elhiszik, hogy Amerikának igazából az új Maffia-alkotmánnyal, az úgynevezett “Alaptörvénnyel” van baja, mint ahogyan azt a teremfoci-tárca bársonyszékének luxusvillás tulajdonosa is “vélte” (lásd itt!)? Bár a korábbi külügyminiszter, Mrs. Clinton ezt anno alaposan kifogásolta a “huzatos fülű” magyar kabinetnél, de akkor már 2011-ben robban ki a “balhé” és nem 2014 végén … az Államadósságkezelő Központ legújabb főnöke által főszerkesztett, kormánypárti napilap áldásosan “okos” tevékenysége folytán. Ismerve a társaságot, elhiszem, hogy ezt akarják velünk elhitetni és elterelni figyelmünket a mindent átszövő, államilag irányított korrupcióról, tehát a “balhé” valódi okáról.

Ezek komolyan elhiszik, hogy ha Lánczi nertárs (a “prezi-kategóriás tudós”) homofóbiailag nekidörgölődzik az amerikai Republikánusokhoz, azok konzervatív szárnyához (Marion Smith, a CSS vezetője, mint a “Heritage Foundation” munkatársa, ide tartozik!), akkor azok majd 2016-tól, vélelmezett hatalomra jutásuktól kezdve elnézőbbek, sőt, “barátibbak” lesznek a mindenkivel alpári módon viselkedő Orbán-kormánnyal? Cserébe ezért az oroszokat tulajdonképpen “legyőző” Reagan-Bush-kormányzat “örökösei” el fogják felejteni nekik a tudatlanság veszélyérzet nélküli felfuvalkodottsága, a korrupcióra való hajlamosság szülte “Putyin-love“-ot? Ismerve őket én elhiszem, hogy ezt próbálják önmagukkal, no meg velünk is, elhitetni … fejüket/fejünket a maguk által összehordott, “homoknak” tekintett szarkupacba dugva.

Ha pedig ez igaz, már pedig az, akkor megállapíthatjuk, az a bizonyos amerikai lobbipénz 1,3 milliárdja ismét kártékony, fogalmatlan idióták már eleve méltatlanul túltömött pénztárcáiba került.

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

DEKA a hurrikánban

Feladta: 2015, január, 26 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , | Hozzászólás

Tegnap délelőtt megtartotta első plenáris ülését a Wesley János Lelkészképző Főiskola Dankó utcai épületében a nemrég megalakult Demokratikus Kerekasztal (“DEKA“), a jószándékú emberek nemes gyülekezete. Kérdés azonban: meddig juthatnak el a hurrikán erejű ellenszélben?

Egyes tudósítások szerint kissé kaotikusan indult a DEKA első plenáris tanácskozása tegnap délelőtt Budapesten. Ha az ember az előbb megadott link alatt található cikket olvassa, akkor valóban ez lehet a benyomása. Sőt, ha pedig azt, ami az index.hu oldalán jelent meg (lásd itt!), akkor meg az, hogy ez az egész egyenesen nevetséges volt. Blogger kollégám (katt ide!) amatőrök megmosolyogható gyülekezetének tekintette a megalakult kört, s ha csak az ő posztját olvastuk, igazat is köllene adnunk neki. Ám ha ezek után és ellenére például a gepnarancs.hu oldalára tévedünk, az ott közölt írás már egy teljesen más portrét vázol fel előttünk a DEKÁ-ról, annak alapítóiról, a tanácskozás résztvevőiről, az ott elhangzottakról.

Vajon kinek van igaza? Vajon minek köszönhetőek ezek az egymástól gyökeresen eltérő tudósítások, vélemények? Az egyik fumigál, a másik reménykedik. Az egyik gúnyolódik, a másik dicsér. Vajon miért van az, hogy míg a magát ellenzékinek nevező, hivatásos pártok egyike még csak nem is reagált a meghívásra (LMP), addig a másik kettő csak “megfigyelőt” küldött (MSZP, Együtt), további kettő pedig teljes mellszélességgel beállt a kezdeményezés mögé (DK, PM)?

Bizonyára nem az alapítókkal lehet a “gond”. Ferge Zsuzsát és Iványi Gábort (gondolom) senkinek nem köll bemutatnom. Humánumokhoz, tisztességükhöz csak azok fűzhetnek bármiféle kétséget, akiknek közük sincs a humánumhoz és a tisztességhez. Netán Horváth Andrással van “baj”, aki a híres “Zöld Dossziéjával” kirobbantotta még tavaly előtt az áfacsalási botrányt és leleplezte a maffia által irányított Nemzeti Adó- és Vámhivatal korrupt mivoltát? Esetleg Lovas Zoltánnal, a rendszerváltás idejének emblematikus skandalumát, a “Megfigyelési és Iratmegsemmisítési Ügyet” nyilvánosságra hozó újságíróval, aki egyik élharcosa és szónoka volt a “Megszállottsági Emlékmű” történelemhamisítása elleni tüntetéseknek? … Aligha!

A “gond” itt inkább másutt keresendő! Abban, amit a tegnapi tanácskozás egyik felszólalója, Majtényi László (volt ombudsman, az ORTT egykori elnöke), az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője oly’ plasztikusan megfogalmazott:

“Az ellenzék a Nemzeti Együttműködési Rendszerben NEM NYERHET választást. Nem a választások megnyeréséről kell fantáziálni, hanem szabad választásokat kell követelni! Ahol az egyik szavazópolgár voksa hatszor annyit ér, mint a másiké, ott nincs szabad választás.
(…)
Az Alkotmány több, mint egy szöveg. Ha azt mondom, hogy alkotmány és azt mondom, hogy szabadság, akkor szinonímát mondok. Szabadság kizárólag a szabadságból születik.
Az ellenzéki erőknek el kell dönteniük, hogy a NER-en belül akarnak-e működni. Itt nincs mese: vagy, vagy. Vagy rendszerkritika vagy a rendszeren belüli vegetálás.
(…)
A baloldali ellenzéki pártok az elmúlt évben kockázatkerülő magatartást folytattak. Akik változást akarnak, azoknak kockázatkereső magatartást kell keresniük.
(…)
Helyreállító alkotmányozásra van szükség. Igazságot kell adni a szegényeknek és a romáknak. Az alkotmány asztalánál ennek a követelésnek ott kell lenni. A másik fontos kérdés: a korrupciót megszüntetni nem lehet. Szorítsuk Magyarországon a korrupciót a skandináv országok szintjére.”

Valahol itt lehet “a kutya eltemetve”! A “baloldali” és “ellenzéki” pártok valamennyien a “rendszer részei”. A Maffiapárt kegyéből létezhetnek, a Főmaffiózó kezéből kapják a “működésükhöz” és a személyes létfenntartásukhoz szükséges apanázst. De ez inkább baksis, megvesztegetési pénz, fellépti díj, gázsi, amit azért juttat nekik a Bábmester, mert aktív szereplői, “választási haknizói” a Demokrácia Bábszínházának és mert igazából gazsulálnak Neki.

Ha nem így lenne, akkor nem hogy fel sem esküdtek volna (“képviselőkként”) a Tákolmányra, arra a szózagyvalékra, mely semmi másról nem szól, mint hogy “A Polgár” mivel is tartozik “Az Államnak” (az meg vicaverza mindenre csak “törekszik”)! Ha nem így lenne, akkor be sem járnának az “Országgyűlés” nevezetű patyomkin-palotába! Ha nem így lenne, akkor fel sem vennék a “tiszteletdíjaikat”, a “költségtérítéseiket”, a pártalapítványaiknak “járó” juttatásokat. (Vörös Károly, egykori alkotmánybíró találó megállapítása!)

Ha nem így lenne, akkor elébb vastagon tiltakoztak volna az “új”, velejéig csaló Választási Törvény ellen. Akkor már 2012-ben szervezkedni (igen: Összefogni!) kezdtek volna és nem az utolsó pillanatban egymással veszekedni a megszerezhető stallumok “elosztásán”. Akkor igenis megnyerni igyekeztek volna a tavalyi, országgyűlési választásokat, kiaknázva a Maffiapárt belső ellentétei, hatalmi harcai okán nyilvánosságra került, ordas nagy visszaéléseket, korrupciókat. Akkor igenis “alternatívát”, pontosan megfogalmazott javaslatokat kínáltak volna a Tisztelt Választóknak, és nem csak azt, hogy a Maffiapárthoz hasonlóan ők is csak “Folytatjuk!“.

Folytatjuk az eddig Nagy Semmit, a Lapítást, a Megalkuvást, a Konfliktuskerülést! Azokkal, akiknek sikerült Európa legszarabb államát “felépíteniük”! Ahol már nincs semmi, csak Általános Nyomor, Általános Korrupció, Általános Ostobaság és Általános Menekülés!

No meg a Rendszer ellen fellépő mindenféle mozgalom kiröhögtetését, sárba taposását, negligálását, azaz a Rendszer kiszolgálását, “passzívan aktív” fenntartását! Ahogy szokták. Ahogy az érdekeik, no meg a köldöknéző (“Elébb-utóbb miránk kerül a sor, és akkor majd megmutatjuk!” … lásd Zugló esetét az előző posztomban!) lustaságuk, konformizmusuk diktálja nekik … meg nekünk is!

Hurrikánhoz hasonló ellenszélben fog működni a DEKA. Már most is ezt teszi. Mi meg hagyjuk. Ahogy szoktuk!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Ezért nem lehet!

Feladta: 2015, január, 24 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , | 2 hozzászólás

Karácsony Gergely, a “Párbeszéd Magyarországért” társelnöke most kezdi megtapasztalni azon bölcs mondás igazságát, miszerint “Szarból nem lehet várat építeni!“. Elébb a civileknél verte ki a “biztosítékot”, most a szociktól kapja az “ívet”. Sajnálom őt, mert alapvetően tisztességes, jószándékú embernek néz ki Zugló új polgármestere.

Zuglóban már megint áll a bál. Közvetlenül a képviselő testület őszi megalakulása után az volt a “gond”, hogy a PM-es polgármester, Karácsony Gergely javaslatára “túl sok” bizottsági hely jött létre, illetve ezek és a közgyűlés tagjai pedig az országos átlaghoz képest “kiugróan magas” javadalmazásban részesültek. Ennek okán akkor Karácsony a “civilektől” kapta az “ívet”.

Karácsony szerint a fideszes alpolgármester munkába állása anem befolyásolja az együttműködést az MSZP-vel

Most az a “baj”, hogy ugyancsak Karácsony javaslatára, a három alpolgármesteri posztból a “költségvetésért felelőset” az a fideszes Rozgonyi Zoltán kapta meg, aki az előző érában az emblematikus Papcsák Ferenc helyettese (ergo: “bűntársa” – hangzik a vád), illetve Karácsony választási ellenfele volt. A helyi szocik szerint ez nem más, mint “a baloldali emberek arculcsapása“, illetve az, hogy “az érdekek felülírták az elveket“. A “civilek” (pontosabban Várnai László) szerint pedig ezzel az a gond, hogy Karácsony így egy fenékkel két lovat akar megülni. Egyrészt függetlenedik ugyan a szociktól, de egyúttal lehetetlenné is teszi a Papcsák-korszak visszaéléseinek kivizsgálását.

Régóta mondom már, hogy az ország egyik rákfenéje, ha tetszik áfiuma az az álszenteskedő, farizeus pártfinanszírozási rendszer, ami lényegében a mai napig is “működik”. Márpedig mindenki (legyen az “civil”, avagy “pártos”) tisztában lehetne azzal, hogy “Az rendeli a zenét, aki a cigányt fizeti!“! Ha a Társadalom nem hajlandó kiemelkedően honorálni az ügyeiben eljáró/intézkedő választott és egyéb tisztviselőit, azok szervezeteit (pártok), akkor azt más fogja megtenni. (Lásd még: “Kereslet és Kínálat“!) Innentől kezdve azonban az illető kép- és tisztviselő (ill. szervezet) már nem a Köz, hanem a Finanszírozójának “embere” (pártja), aki “időnként kér valamit“. Ezt nevezzük eufemisztikusan “lobbyzásnak”, durvábban és közérthetőbben pedig “korrupciónak“.

Pontosan ezért tart itt a honi közélet, illetve az egész ország, ahol! Pontosan ez az az egyik probléma, melynek megoldásával végre kiszállhatnánk abból a mókuskerékből, melyet huszonötödik esztendeje pörgetünk serényen és egyre fáradtabban, apatikusabban. Amikor tehát Karácsony ősszel úgy döntött, hogy az adott kereteken belül a maximálisra emeli a kerület választott tisztviselőinek javadalmazását, akkor ugyan növelte a Köz kiadásait, de egyúttal csökkentette az ennél sokkal több pénzt felemésztő “Korrupciós Kockázatot”, pontosabban az erre való csábulás esélyét. … No igaz, ő is csak “hozott anyagból” dolgozhat, azaz környezetében sok olyan figura található, akik a korrumpált pártok langyos mocsárkáiból másztak elő.

Ezek egyike és legszembeötlőbb példája maga a zuglói Főszoci. Tóth Csaba (közismertebben: “TóCsa“) nacionáléjával mindenki tisztában lehet, aki nem csak odafigyelni, de nagyjából emlékezni is tud a hírekre. A pasas azzal tűnt fel először a magyar politikum (mély)horizontján, hogy évekkel ezelőtt fantom-alapszervezeteket gründolt magának Vas megyében, majd ezek “elektoraival” csináltatott magából megyei pártelnököt. Márpedig a Magyar Szocialista Pártban ez egy nagyon komoly és jelentős hatalommal járó funkció: nem csak tagjává válik így a párt legfőbb, döntéshozó testületének, de automatikusan “kijár” neki a stabilan “befutó”, listás képviselői hely is. A dologból persze botrány lett, meg némi tagrevízió, de TóCsa segge (meg az alatta lévő “szék”) érintetlen maradt. Később hasonló praktikákkal fúrta be magát a zuglói funkciójába (noná, hiszen Mesterházy feleségével közös cégük van!), s oszthatja most ott nem csak az észt, de a stallumokat is … a saját, hozzá erősen hasonlatos emberkéinek.

A kerület városgazdálkodási cége élére TóCsa kineveztette Baracskai Gábort, akiről meg (utóbb) kiderült, hogy nem más, mint a szoci alpolgármester, Hajdu Flórián sógora. Erre a funkcióra eredetileg nem Baracskai, hanem Feigli Ferenc volt szocilag “kitalálva”, ámde mivel őt korábban “alkalmatlanság” okán menesztették a Fővárosi Közterület-fentartó Zrt.-től, Karácsony megvétózta a dolgot. De, mint tudjuk, “Káder nem vész el, csak átalakul“, ezért Baracskai, amint hivatalba került, rögvest Feiglit nevezte ki helyettesének. No ezek, meg a kerületi pártelnök előélete ismeretében alaposan megmosolyogtató, hogy pont a “TóCsa népe” kiabál olyasmiket, hogy “a baloldali emberek arculcsapása”, meg hogy “az érdekek felülírták az elveket”.

Ami pedig a fideszes Rozgonyit illeti. Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mint ha pont ő lett volna az a “papcsákista” alpolgármester, akitől az állami százmilliókat kaszálgató, hivatali aranybudival felszerelt ügyvéd, miután nem tudta leváltatni, megvont minden jogkört. De még ha tévednék is: mi mást tehetett volna Karácsony, mint hogy jelenkori “deákferencként” tető alá hozza a kerületi “Kiegyezést“?

A “választói bölcsesség” ugyanis úgy döntött, legyen Karácsony a polgármester, de a közgyűlésben már nem adta meg neki ehhöz a kellő többséget. Ha ő és társai bármiféle döntést meg akartak volna szavaztatni, ahhoz három további voksra lett vóna szükségük: az egyszem LMP-sé, az ugyancsak egyetlen jobbikosé és a civil Várnai Lászlóéra. Ők vajh’ miért nem voltak erre hajlandóak? Úgy gondolták, hogy valósuljon meg a kerületben is az “Esztergomi Helyzet“? Csak azért, hogy TóCsa Népéé lehessen a “vár”, az orbanistáké pedig a “lekvár”? Ha létrejön ez a stádium, akkor vajon mint mondana Karácsonyra mindenki? … Balosok, jobbosok, civilek – kórusban!

Zugló polgármestere olyan, mint a “méretes szabó”: hozott anyagból dolgozik. Egyetlen megbízható alpolgármestere van, a szintén PM-es Szabó Rebeka és talán egyetlen megbízható “embere” (a kvázi sajátjain kívül), a civil Várnai. Mindenki más “alku tárgya”, olyanok, akik ugyan “híven utálják egymást” a nyilvánosság előtt (MSZP, Fidesz), de a háttérben vígan el vannak egymással.

Ez az ATV minapi, “Doku” című műsorából elég alapossággal kiderült. A videó első részében az erősebb idegzetűek azt láthatják/hallhatják, hogy az ingatlanmutyizás miatt három évig “kaptárban” tartott Hunvald György milyen körülményesen kezeli az ő “tevékenységéhez” képest sokkal inkább bűnözőnek tekinthető, “ötkeres” Rogán Antal egyre nyilvánvalóbb ügyeit. A második részben pedig azt, hogy a Belvárosi Főszoci (Steiner Pál) milyen éneklősen nyögve-nyelve magyarázza el a műsorvezetőnek azt: miért nem ő, hanem az “Együtt“-től érkezett Juhász Péter képviselő volt az, aki alaposan kiborította a kerület ingatlanmutyista bilijét (no meg azt is, hogy miért ő az, aki ebben “jobban teljesített”, s ezek után már csak “hab a tortán” Böröcz László fidesznyik alpolgármester dumája!). Amikor pedig megkapja a kérdést Juhásztól, hogy Steiner ugyan monggya mán’ meg, hogy az ő polgármestersége idején is (összesen húsz kemény esztendeje!), ki volt a vagyongazdálkodási bizottság elnöke, akkor végkép lefagy az avatott politikus “szervere”.

Mert az a nagy helyzet, hogy az elv- és nertársak vidáman el vannak egymással, intézve egymás között a “mutyinak” nevezett korrupcióikat. Amikor pedig a napfényre kerülve olvadni kezd a fülük mögötti “vaj”, akkor elébb egymásra mutogatnak. S ha az sem megy, hát azokra, akik e tényre felhívják az egyébként mindenre süket/vak Köz figyelmét!

Hát ezért van igazuk a “civileknek”, a tüntetőknek. Ezért nem lehet a Régi Pártok régi/új embereivel visszaállítani a Köztársaságot, újrateremteni a Jogállamiságot!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Sértődős sértegetők

Feladta: 2015, január, 23 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , , | Hozzászólás

Van nékem egy ismerősöm, aki köreinkben arról híres, hogy roppant könnyű kézzel osztogatja a kritikáit. Bármikor és bárkibe hajlandó beletaposni, megválogatatlan szavaival vérig sérteni. Amikor pedig ezt az éppen érintett kikéri magának és elküldi oda, ahová való, még ő van megsértődve. … Mondanom sem köll: ő a környékünk Elsőszámú Fideszese.

Gyakorlatilag futószalagon gyártja feljelentéseit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A nevezett büró, funkciója ellenére ezt mostanság nem az adó- és vámcsalók ellen teszi, hanem olyan magánszemélyek és civil szervezetek vegzálására, melyek jogos kritikával illetik a NAV egyes csúcs- és egyéb vezetőinek tevékenységét. Akik/amelyek azt állítják: a Hivatal irányítói nem hogy passzív szemlélői, de egyenesen aktív résztvevői, sőt, haszonélvezői az adóelkerüléseknek, ezek eltusolásának.

Egyikük, Horváth András, a “hírhedt” “Zöld Dossziés Ember” valószínűleg ismét bíróság elé állhat, lévén a NAV jogásza úgy véli: egyes nyilatkozataival megsértette a Hivatal “jó hírnévhez” való jogát és nagy nyilvánosság előtt belegázolt a büró egyes vezetőinek becsületébe. Hogy egészen pontosan kik is ezek a főhivatalnokok, s pontosan miért/hogyan is lettek meggyalázva, azt a jogász úr már “elfelejtette” részletezni, így a bíróság (tisztelet “neki”!) vissza is dobta a keresetet. Horváth “bűne” egyébként az volt, hogy részletesen dokumentálva tudta bizonyítani: egyes magyarországi cégek egyszerűen “érinthetetlenek” (ha vizsgálatot is indít ellenük valamelyik “navjobbágy”, hát azt “Odafentről” rögvest leállítják), mások meg “képtelenek” megfelelni a NAV “elvárásainak”, azokat rendszeresen vegzálják, sőt, kifejezetten “csapdákat” állítanak nekik,

Hasonló “bűnbe” esett Jávor István, az ELTE szervezetszociológus docense is. Ő korrupciókutatással foglalkozik, s tavaly nyáron (szerzőtársával együtt) még díjat is nyert az amerikai Administration & Society című lapban megjelent írásáért. Ennek okán tavaly október óta, azt követően, hogy a kormánypárti(!) sajtótermék (“Napi Gazdaság“) oly’ ügyesen kirobbantotta a Korrupciós Kitiltási Botrányt, több szerkesztőségbe is behívták (pl.: ATV, vagy Klubrádió), mint szakértőt. Ezek során azon véleményének adott hangot, hogy “… a magyar hatóságok több esetben segítik az áfacsaló cégeket, a NAV-nál konkrét utasításokra állítanak le vizsgálatokat és hagynak figyelmen kívül jogszabályokat“, illetve “… a NAV gyakorlatilag megrendelésre cégeket fojt meg, felszámolókkal, a rendőrséggel és az igazságszolgáltatással közreműködve állítanak csapdákat a vállalkozásoknak“. Mindezt tudományos alapossággal, a rendelkezésére álló hivatalos iratok elemzésével! … Meg is lett ennek a következménye: január 21.-én a Hivatal pert akasztott Jávor nyakába.

A 444.hu által megszerzett (és alaposan kivesézett), logikai bakugrások tömkelegével “felszerelt” “vádirat” szerint: nem az a baj, hogy Magyarországon léteznek adócsalások, nem az a baj, hogy ebben a Hivatal egyes alkalmazottjai is érintettek (haszonélvezők!). Hanem az, hogy ezt pont egy, az egyetemi oktató tekintélyével felruházott tudós/kutató állítja. Ez meg nem csak azért tűrhetetlen, mert az oktató diákjai (“eltanulván” tőle helytelen álláspontját) esetleg téves következtetésekre juthatnak, de a társadalomban is megrendülhet a Hivatal iránti közbizalom. Ez meg odáig vezethet, hogy “jelentős mértékben növekedhet az adóelkerülés veszélye“, illetve “csökkenhet az adófizetési hajlandóság“.

A bíróság ezt a keresetet is visszadobta (tisztelet “neki”!). Bár a NAV-nak ugyan van fellebbezési lehetősége (biztos vagyok benne, hogy élni is fog vele!), de nagy jövőt ennek az indítványnak nem jósolok. Azért nem, mert akkor konkrétan meg köllene nevezni, hogy Horváth és Jávor pontosan kiket és mivel “sértett meg”. Márpedig ez roppant kínos következményekkel járna (kerülik is ezt, mint macska a forró kását! – egyik érintett navnertárs sem akarta még megkockáztatni a 7750-es proklamáció alapján történt, amerikai kitiltásának valódi okait megtudni egy vízumigényléssel!). Például azzal, hogy egy ilyen per során “Be lehet idéztetni tanúkat, akiket igazmondási kötelezettség terhel. A NAV egyes vezetőit is, az eddig a nyilvánosság elé állt volt adóhivatali dolgozókat is. A tanúkat szembesíteni is lehet egymással. Lehetőség nyílik arra, hogy ne lehessen továbbra is a szőnyeg alá söpörni az ügyet.” – Vágó Gábor, volt LMP-s országgyűlési képviselő találó megjegyzése.

A NAV-keresetekből azonban megállapítható, hogy “Magyarországon nem a korrupciót elkövetők, hanem a korrupcióról hírt adók kerülnek a bíróság elé” (ugyancsak Vágó Gábor megállapítása). A korrupt államhatalom pedig rendszeresen ráuszítja az ugyancsak korrupt hivatalait azokra a magánszemélyekre, civil szervezetekre, akik/amelyek az ilyesmiket felderíteni akarják (pl.: atlatszo.hu, avagy a fentebb említettek), illetve a Központi Akarat által nem eléggé ellenőrizhetőekre, kézben tarthatóakra (pl.: a “norvégbűnöző” Ökotárs Alapítvány).

Ebből pedig egyenesen következik, hogy egyáltalán nem volt indokolatlan az a Meghallgatás, melyet az Európai Parlament “LIBE“-bizottsága tartott tegnap a magyarországi emberi jogi helyzetről. Ezt ugyan bojkottálta az ottani Fidesz-delegáció, no meg (szégyen szemre!) a Maffiapártot is a soraiban tudó “EPP” képviselői. Ezt az egészet ugyan minősíthette “szappanoperának”, az “illetékesekkel jogilag lezárt” vitáknak a kormány külügyi szóvivője (Kovács Zoltán volt az egyetlen, aki ott magyar nyelven szólalt fel!), de ennek csak az lett a következménye, hogy “darabokra szedték” őt is, meg a díszes Orbán-brancsot is. Ahogyan az egyik felháborodott képviselő megjegyezte (a svéd liberális Cecilia Wikström), az Orbán-kormány “nagyon sokat tesz azért“, hogy Magyarország “állandó téma” legyen az EP-n belül, figyelmeztette Kovácsot, hogy gondolja át jobban a cinikus minősítéseit, majd feltette a kérdést: “Az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács, a Velencei Bizottság mind azt mondja, hogy gond van az emberi jogokkal Magyarországon. Akkor mi mind hazudunk?“.

Az én pikírt, pökhendi, bunkó ismerősömet a kocsmában időnként rendre szokták utasítani. Előfordult már nem egyszer, hogy pofán is verték. Ámde sem Európa, sem a diplomácia világa nem egy söntés. Ott is elcsattannak pofonok, de az általában egy egész társadalmat érintenek, nem pedig csakis és kizárólag a pikírt, pökhendi bunkó “politikusokat”, nem csakis és kizárólag az ilyen faragatlan “proteinzacskókat” hithűen támogató, “antropomorf” választókat.

Nem ismerhetem az összes Vezérpárt-hívőt, de “Madarat tolláról, embert barátjáról!“.

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Kínos!

Feladta: 2015, január, 22 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , , , | Hozzászólás

Több, mint egy esztendeig járta a vidéket, tárgyalt gazdákkal, minisztériummal, nyilatkozott a sajtónak, osztott észt és pénzt Horváth István, Szekszárd volt, fideszes (trafikmutyista) polgármestere úgy, hogy nem is volt a kormány sertésprogramját felügyelő miniszteri biztosa. … Egyszerűen elfelejtették kinevezni! … Hát ez roppant kínos!

Horváth István nevével a közvélemény először 2013 késő tavaszán ismerkedhetett meg. Ekkor került nyilvánosságra az a hangfelvétel, melynek tanúbizonysága szerint a szekszárdi polgármester és a helyi közgyűlés fideszes tagjai egyenként vették sorra a város trafikjaira pályázókat, s értékelték azok politikai hovatartozását. Céljuk ezzel az volt, hogy kizárólag “elkötelezett jobboldali” kaphasson engedélyt, azaz, hogy “ne a szocik győzzenek“.

A volt polgármester (az összeférhetetlenségi szabály miatt ma már “csak” országgyűlési képviselő) ekkor már a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium egyik miniszteri biztosa volt. A “szakminiszter”, Fazekas Sándor ugyanis 2013 februárjában, a VI. Mangalicafesztiválon jelentette be, hogy Horváthot, mint a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnökét kérte fel arra, hogy miniszteri biztosként felügyelje a kormány sertésprogramját.

Horváth nem is tétlenkedett. Több mint egy esztendőn át (2013 február – 2014 augusztus) szorgalmasan járta a vidéket. Tárgyalt gazdákkal, ígért pénzt érdekképviseleteknek, civileknek, s ő volt az, aki az FVM nevében egyeztetett a nemzetgazdasági tárcával a feldolgozatlan sertéshús áfájának 5 százalékra csökkentéséről. Eközben serényen nyilatkozgatott is. A hírarchívumok tanúbizonysága szerint legalább tucatnyi alkalommal állt a kamerák és a mikrofonok elé, s vázolta a kormány sertésprogramját, mint “miniszteri biztos”. Ugyanez a titulus szerepelt úgy Horvát saját, mint parlamenti, elektronikus életrajzában, s a kormány hivatalos honlapján is ekként volt feltüntetve.

Osztán beütött a ménkő. Tavaly decemberben ugyanis az egyik szoci képviselő, nevezetesen Harangozó Tamás arra kérte Fazekast, hogy légyen már oly’ kedves elárulni, hogy miniszterként 2012 óta hány biztost kegyeskedett kinevezni. A nagy nehezen, de azért tegnap előttre megszületett válasz szerint 2014. augusztus 14.-ig mindössze kettőt, de egyikük sem a volt szekszárdi polgármester. Utóbbit ugyanis hivatalosan csak a fenti dátum után való napon nevezték ki.

No de ha ez így van, akkor milyen minőségben serénykedett Horváth több, mint egy esztendőn át és használta hivatalosan, a nyilvánosság előtt is a “miniszteri biztos” titulusát? Ráadásul mindezt úgy, hogy ilyesmire legfeljebb hat hónapra nevezhető ki bárki, azaz Fazekasnak legalább két alkalommal (2013 augusztus és 2014 február) ezt meg köllött (volna) hosszabbítania.

A miniszter ezt a dilemmát azzal oldotta fel, hogy szerinte a Biztos Úr, csak amolyan “Majdnem Biztos Úr“, pontosabban “miniszteri megbízott” volt. Aha! Csakhogy ezt a funkciót a hatályos törvény nem ismeri, sőt, előírja, hogy a jogszabályban “nem szereplő megbízatás kormányzati feladatok ellátására nem adható“!

No, akkor most mi legyen? Az, hogy a törvényeket maga a kormányzat sem tartja be, hétköznapi esetnek számít itt, Abszurdisztánban. Az, hogy a kabineten belül akkora a káosz, a kupleráj, a trehányság, mint az a bizonyos “ólajtó” (már ha egyébként is a sertéstenyésztésnél járunk), szintén megszokott, köztudott dolog. Következik ebből, hogy már csak nagyon kevesen csodálkozhatnak azon, hogy Fazekas (vagy valamelyik famulusa) két lopás és három mutyi között, egyszerűen elfelejtette hivatalosan is kinevezni Horváthot, pedig neki állítólag “írásos papírja” vagyon erről.

Így nem volt más hátra, mint bekapcsolni a “fluxuskondenzátort“. Ez a sci-fi filmekből ismert masina ugyanis elengedhetetlen feltétele az Időutazásnak, az meg ugyi nélkülözhetetlen a múlt átírásához. Rögvest azután, hogy Horváthnak utólagosan kreáltak egy nemlétező funkciót (“miniszteri megbízott”), nekiálltak megváltoztatni eme neves politikus életrajzát. Kedden ugyan még a saját lapján az szerepelt, hogy “2013 február 9.-től miniszteri biztos, a kormány sertésprogramjának felügyelője” (lásd itt!), a parlamenti nacionáléjába azonban már belejavítottak (lásd itt!). Igaz, a szokásos trehánysággal (eltérő betűtípus, és főleg szín!), de legalább megtették. Horváth pedig már azt mondja, hogy (tavaly augusztus 14.-ig!) valószínűleg “félreérthették” azt a funkcióját, amit ő “egyetlen fillér javadalmazás nélkül”, tisztán csak a “segítő szándéktól” hajtva látott el, s ezzel egyébként sem köllene foglalkozni, hiszen az csak “bulvárkérdés”.

Közbevetőleg:

Aki most azon kezd csodálkozni, hogy honnan az ördögből lehet Fazekas miniszternek fluxuskondenzátora, az megfeledkezik egy tényről. Arról, hogy a “politikus” ezt a masinát legalább egyszer már sikeresen alkalmazta. Akkor, amikor az egyik, Ángyán József által is aposztrofált, botrányosra sikeredett földbérleti pályázatot a hivatalos elbírálása után, pontosabban előtte, vont vissza két teljes nappal! Aki meg azon akar mosolyogni, hogy ez a masina egyáltalán létezik és pont a Fazekasnak van ilyenje, az emlékezzen csak vissza a Maffiakormányt híven támogató milliárdos elmebetegre üzletemberre! Széles Gábornak ugyanis nem csak “Tesla-generátora” vagyon, de már sikerült “kikapcsolnia” is a gravitációt. Igaz, csak “rövid időre”!

Gondolom, most az következik, hogy utólagosan átírják a vonatkozó törvényt. Ha azt esetleg még sem, akkor meg a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát. Kizárólag azért, hogy 2013 februárjában is már létezzen az, ami most még nem. Biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog, sőt, azon sem csodálkoznék, ha Horváth visszamenőlegesen is megkapná az elmaradt javadalmazását.

Miközben reggel a HVG Fazekas-Horváth-cikkén szórakoztam, szemem elé pottyant a legújabb Habonyárpi-ügyi értesülés a nepszava.hu oldaláról (lásd itt!). Ez a derék nertárs minimum akkora, de inkább sokkal nagyobb “csoda”, mint Horváth majdnembiztos úr. Utóbbi csak 18 hónapig és hat napig látta el nemlétező funkcióját “egyetlen fillér javadalmazás nélkül”, azaz “puszira”. Előbbi azonban már a második Orbán-kormány megalakulásától teszi ugyanezt a mai napig is. Hivatalosan ő nem is létezik, nem esett át azon a bizonyos “C-típusú” nemzetbiztonsági átvilágításon, mégis van állandó belépője a parlamentbe és rendszeres résztvevője a szűkebb és tágabb körű kormányüléseknek. Hivatalosan ő egyetlen fizetési listán nem szerepel, mégis félmilliós “giccsi”-táskát lóbálhat a kezében. Amikor meg valaki rákérdez a pasira, hát vagy általános vállvonogatás a következmény, vagy egy olyan hülye nyilatkozat, melyet csakis a pacsirtavadász miniszterelnök-helyettes képes kiszenvedni magából (lásd az utolsó linket!).

Amit én ebben nem értek, hogy miért volt erre szükség. Miért köllött pont a köznevetség és közundor tárgyát képező Tömjént megbízni azzal, hogy habonyilag kiböfögjön magából egy ekkorán ótvaros ostobaságot? (Árpi nertárs “átvilágítása” azért nem fog megtörténni saósahe, mert “Magyarországon – és az európai demokráciákban általában – a nemzetbiztonsági átvilágítás és vizsgálat alapját és apropóját nem ellenzéki támadások és sajtóvádak adják“) Miért nem kérték inkább kölcsön Fazekas fluxuskondenzátorát, osztán visszamenve az időben, legyártanak neki egy “státustörvényt”, no meg egy “megnyugtató tartalmú” átvilágítási dossziét? Igaz ugyan, hogy Sanyiminiszter a Simicska-Nyerges-féle cosanostra “embere”, tehát manapság már csak “megtűrt”, de megbízhatatlan. Ámde akkor is! Egy próbát talán megért volna.

Kínos, roppant kínos az a káosz, az a kupleráj, az a trehányság, ami 2010 óta ezt a qrmányzatot egyre inkább jellemzi. Már a látszatra sem adnak! Tenni kéne már valamit, hiszen “Idő van!“!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Idő van!

Feladta: 2015, január, 21 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , , | 3 hozzászólás

A Hivatásos Ellenzék szerint van még idő alaposan felkészülni a 2018-as “választásokra”. Szerintem meg nincs. Mert “Idő van!“.

Olvasom a Népszabadságban, hogy a magyar Hivatásos Ellenzék már megint elkezdte az ötletbörzét. Belelépve/csüccsenve ugyanabba a pöcegödörbe, amelytől már tavaly is szagossá vált. Most megint arról megy a paláver, hogy “nem füstös szobákban, hanem átlátható, legitim előválasztási rendszerben” köllene kiválasztani a közös miniszterelnök-jelöltet. Például úgy, ahogyan azt még tavaly előtt javasolta Tóth Zoltán, az ország egyik legtekintélyesebb, legnagyobb tudású szakértője: “Előválasztásokkal”! Erre akkor nem volt elég idő, hiszen “csak” 2012 óta tudták a 2014-es “szabályokat”. Ámde most! Most minden rendben van, no meg elég idő is. Egészen 2017-ig ahhoz, hogy kiókumlálják: hogyan, miként és milyen arányban osztozzanak meg a befutó(nak hitt), elsősorban listás helyeken … együtt, egymás között, alaposan megbizottságolva az egészet.

Ámde az a nagy helyzet, hogy egyáltalán nincs idő. Mert Idő van! Ha már hónapokkal ezelőtt elkezdték volna a melót, akkor is elkéstek vele. A társadalom nyilvánvalóan kiutat keres abból a pöcegödörből, ahová sikeresen bemászott. Ahová 2010-14 között az Ezerharmad belökte. Ahol 2014 áprilisa óta csak növekszik a “lészint”, s mindez (addig és azóta) a Hivatásos Ellenzék asszisztenciájával.

Mert nem csak az asszisztencia, de a kollaboráció is nyilvánvaló. Hiszen mit is csinált a Hivatásos Ellenzék, pontosabban annak Legerősebb Pártja, amikor a Demokrácia és a Köztársaság épülete lángot fogott? Amikor lenyúlták a Manyup-pénzeket? Amikor a Gojostol aláírta a Tákolmányt? Amikor bevezették az új Munkatörvényt? Amikor kiherélték azokat az intézményeket, melyek a “Fékek és Ellensúlyok” szerepét voltak hivatva betölteni? Amikor törvényesítették a választási csalást? Amikor “Budapest-törvényt” oktrojáltak? Amikor elébb belföldi, majd nemzetközi botránnyá dagadt a Korrupció? Netán hangosan tiltakozni kezdtek és kivitték a Jónépet az utcákra? Ugyan dehogy!

Azzal voltak elfoglalva, hogy szokás szerin “megújuljanak” (rövid időn belül nyolcvanhetedjére!), “országrész-gyűléseket” szervezzenek (vidéki nagyvárosok éttermeiben kvaterkázva), pöffeszkedő nyilatkozatokat tegyenek közzé (“Mi vagyunk a legnagyobbak, így mindenkit várunk, aki összefogni akar … velünk … a Zország érdekében.”). Azzal, hogy összemutyizva a Maffiapárttal ne legyen önálló frakciója a kiszakadt Ahibásoknak, azzal, hogy a légből kapott “nagyságukkal” ráerőltessék magukat a “Kormányváltók“-nak átkeresztelt “Összefogásra“. Azzal, hogy igazából ne legyen választási kampány, azzal, hogy a “választások” után se lehessen önálló frakciója se Ahibásnak, se Alibásnak.

Utána meg azzal, hogy részt vegyenek egy már teljesen nyílt választási csalásban (Budapest). Azzal, hogy minél több polgármesteri és képviselői helyet szerezzenek meg (maguknak, leszarva a partnereket!). No meg azzal is, hogy biodíszletként beülve az Országgyűlésnek nevezett bábszínházba, közösen keltsék a demokrácia látszatát a Maffiapárttal … felnyalintva havonta azt az apanázst, melyet Don Vittorio kegyesen kiutaltat nekik (ebben mondjuk közös a bűnük az ahibásokkal és az alibásokkal).

Közben pedig azzal, hogy a lehető legteljesebb mértékben szétverjenek minden antiorbanista, antimaffiás tüntetést, mozgalmat, amit a kétségtelen társadalmi igényt kielégítve civilek, azaz párton kívüliek szerveznek. (A Kossuth téren hónapok óta táborozik már az Ország Gyűlése Mozgalom. Meglátogatta már őket egyetlen “szoci” is? Még csak szóra sem méltatják! … Együtt az “ellenzéki” sajtóval!) Azzal, hogy kinevessék és megsértődjenek azon, hogy az ilyen demonstráción résztvevők valahogy nem kérnek belőlük. Abban ugyan igazuk van (ez meg a “civilek” hibája!), hogy ezek a pártellenes tüntetések kissé megmosolyogtatók. Hiszen a pártokra (pártok által) írt választási “törvény” alapján csakis párttá szerveződve lehet “demokratikus” úton leváltani a Maffiakormányt. Ámde miből gondolják azt, hogy

  1. ezekből az egyelőre diffúz mozgalmakból nem alakulhat ki egy konfúz, rendszerváltó párt, mondjuk az olasz “Olajfa” hazai megfelelőjeként?
  2. egy esetlegesen 2018-ban bekövetkező, félreérthetetlen választói akarat alapján ez a Maffiabanda önként, tehát “demokratikusan” át is adja majd a hatalmat?

Nincs tehát idő, hanem Idő van! Itt már minden dől és borul, minden a romokban hever (lásd itt!). A korrupció már akkorára nőtt, hogy maga a Korrupt Állam sem nagyon látja át a helyzetet (lásd itt!), az eleddig az omertát maximálisan betartó Szervezeten belül pedig beindult a “kibeszélés”, tehát a széthullás (lásd itt!). Ebből pedig semmi más nem következhet, mint egy kvázi-polgárháború, meg az ez után maradó romhalmaz.

Úrrá lenni ezen, azt túlélni pedig csak úgy lehet, ahogyan azt az “Együtt” elnökségi tagja, a “félcivil” Pápa Levente javasolta: mindent rábízni a Civilekre, az antikorrupciós mozgalmakra, velük együtt kiválasztani a hiteles jelölteket! (Lásd a poszt elején megadott Népszabadság-cikk utolsó bekezdését!) Ennek szellemében pedig a legteljesebb mértékben támogatni (a Civileknek is!) Veszprémben a független Kész Zoltánt, no meg találni egy hozzá hasonló, tisztességes, párton kívüli embert Tapolcán is. Ha Veszprém és/vagy Tapolca a Maffia kezében marad, onnantól egyenes az út Orbán számára a Sándor-palotába, a mindenre kiterjesztett jogkörű és kihalásig birtokolható államelnöki funkcióba. Akkor pedig tényleg minden elveszett!

Nincs már idő! Idő van!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Szigor, rend, fegyelem!

Feladta: 2015, január, 20 | Szerző: | Kategória: Uncategorized | Tags: , , , , , | Hozzászólás

Ez a három tulajdonság jellemzi leginkább a 2010 óta regnáló kormány közpénzekkel való bánásmódját, a Tiszteltlakosság mindennapi életére való odafigyelését. … Legalább is szerintük.

A szőnyeg szélére állítja Rogán Tóni, a parlament gazdasági bizottságának elnökeként azon a szakmai szervezeteknek a képviselőit, akik szerinte mostanság kissé gyanúsan viselkednek. Doktor “Ötker”-nek ugyanis az a vélelme, hogy azok a piszok pékek biza’ nem átallják “lenyelni” a rezsicsökkentés és az üzemanyagárak meredek esésének áldásos következményeit. Erre abból következtetett, hogy ő osztán nem tapasztalja, hogy egyetlen forinttal is lejjebb ment volna mondjuk a kenyér, avagy a kifli ára.

Országos jelentőségű probléma ez, valljuk be őszintén! Hiszen akárhogy is nézzük, ha igaz a rogáni gyanú, az azt jelenti, hogy ezek a lisztes kezűek, meg a bűntársaik, a kereskedők bizony extraprofitra tesznek szert a Tiszteltlakosság kárára! Ilyesmi meg ugyi tűrhetetlen dolog, s olyan, amire az ország egyik legelfoglaltabb emberének, egy bizottsági elnöknek, frakcióvezetőnek oda köll figyelnie. Hiszen a Nemzeti Együttizélés Micsodájának az a lényege, hogy minden nertárs, függetlenül a beosztásától/rangjától igenis odafigyel a Zemberek mindennapi életére, s ahol anomáliákat tapasztal, panaszos hangokat hall, hát rögvest kivizsgál, intézkedik. Itten kéremszépen senki nem gazdagodhat a másik kárára, senki nem kotorászhat felelőtlenül a szigorúan őrzött Közkasszában, abból mindenféle kisebb-nagyobb magánhasznocskát kikapirgálva!

Ilyen odafigyelő ember Czibere Károly nertárs, az “emberminisztérium” szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára is. Ő az úgynevezett “házi segítségnyújtás” rendszerében tapasztalt “anomáliákat”. Ez a szolgáltatás abból áll, hogy ha az idős, önmagát már csak korlátozottan ellátni képes ember egy, az élethelyzetével kapcsolatos kérdőíven “sikeresen” összegyűjt egy bizonyos pontszámot, akkor rendszeresen felkeresi őt otthonában egy szociális segítő aki mos, főz, takarít, bevásárol, felügyel … elbeszélget.

Eleddig ehhöz elegendő volt “mindössze” 11 pont. Emiatt azonban sokan “csúsztak át” a rostán. Azaz olyanok is “szakképzett segítséget” kaptak, akiknek gondozása “a család, illetve a helyi közösség” részvételével is megoldható lett volna. Ámde most már vége a dőzsinek, a luxusnyugdíjaskodásnak! A kormány észlelte az anomáliát, s hogy “az állami szerepvállalás célzottabban jusson el a rászorulókhoz“, 21 pontra emelték azt a határt, amelytől “napi egy óra szociális gondoskodásra” válik jogosulttá az idős honfitárs. Mert itten kéremszépen súlyos milliárdokról vagyon szó! A Köz Pénzéről! Melybe nem lehet ám csak úgy (akárkinek), összejátszva például a háziorvossal belekotorászni! A kormány azonban nagylelkű: a rendelet csak az “új belépőkre” vonatkozik, tehát az “eddigiek” megtarthatják a jogosultságukat még akkor is, ha azt netalán ebül szerezték.

Rétvári Bence nertárs is egy “odafigyelő” ember. Ő szintén az “emberminisztériumban” államtitkároskodik és ő az a Valaki, aki pontosan tudja: a “szubszidiaritás” elve roppant fontos és be is tartandó. Legalább is ami a szociális segélyeket illeti. Mert az, hogy ki jogosult erre azt leginkább a helyi közösségek tuggyák eldönteni, nem pedig az Állam, amelynek hivatalnokai csakis papírokat látnak, nem pedig az embereket és a valós élethelyzetüket. Utóbbiak ezért becsaphatók, tehát nem tudnak (a tőlük elvárható) kellő szigorral gazdálkodni a Köz Pénzével. Ezért van az, hogy egyesek milliárdokat kotorásznak ki az egyébként másutt sokkal szükségesebb állami forrásokból, ráadásul különböző jogcímeken.

Tavaly előtt például 38 ezren kaptak rendszeres szociális segélyt (átlagosan 25.300 forintot! – ajvéh!) olyanok, akik azt állították magukról, pontosabban a családjukról, hogy az egy főre eső havi jövedelem kevesebb, mint 25.650 forint. Ugyancsak 2013-ban közel 455 ezren részesültek a havi minimum 2.500(!) forintot “jövedelmező”, úgynevezett “lakásfenntartási támogatásban”, további majd’ 10.500-an(!) pedig “adósságcsökkentési”-ben.

De március elsejétől ennek vége! Onnantól szigor, rend, fegyelem lesz! Aki bármiféle segélyre óhajtana ácsingózni, az legyen kedves a helyi döbrögihez polgármesterhez fordulni! Igényét majd ő, illetve az általa kinevezett fidesznyikek felelős hivatalnokok önkényesen az érvényes jogszabályok, helyi előírások és lehetőségek ismeretében elbírálják. Osztán majd kap (ha kap) annyit, amennyit. “Forrás” is lesz hozzá! Hiszen a helyi önkormányzatok immáron arra és annyi adót vethetnek ki, amire és amennyit csak akarnak. Amiből meg következik, hogy minél szegényebb egy település, annál több a segélyezendő és annál több és magasabb lesz a helyi adó. … Persze ahogy én honfi- és “polgár”társaimat ismerem, ennek az lesz a vége, hogy inkább dögöljön majd éhen és fagyjon meg az adott település minden rászorulója (gyerektől kezdve felnőtten át az idősig), csak hogy egyetlen fillért ne kölljön fizetnie se a Döbröginek, sem pedig az ottani “Kiválasztottaknak”. … Lássuk be, “okos” ez az elképzelés, hiszen így a népességfogyásért nem a Dicsőséges Kormányzat lesz majd a felelős, hanem a helyi Famulus, a Helytartó és annak Segédei!

Mert a Köz Pénzét nem lehet csak úgy elherdálni! Bele a Vakvilágba, mindenféle luxus-segélyezettek pénztárcájának kitömésére! Van ám annak jobb helye is! Például az évtizedek óta elhanyagolt magyar labdarúgás “infrastruktúrális fejlesztésében”, amire eleddig (négy esztendő) alig 160 milliárdot fordítottunk, s a következő években sem jut több erre, mint további 30 milliárd. … Egyelőre!

Szóval szigor, rend, fegyelem vagyon itten kéremszépen! Meg négy milliónyi létminimum alatt élő (az országlakosság kb. 40 százaléka!), 3,3 milliónyi szegény (33%!), 700 ezernyi éhező gyerek (7%!), minimum 500 ezernyi “nemmegélhetési nemkivándorló” (5%!), ugyanennyi “Újállampolgár” (5%!), 43 ezer főnyi, “riasztóan” megszaporodott “megélhetési menekült” (0,4%). (ld.: itt!)

No meg egy rakás, senki által nem látogatott stadion. Egy nulla-teljesítményű magyar “labdarúgás”. Néhány “apukámtól/családomtól kaptam” ingatlan (száztól hétszáz négyzetméterig, a “hőtágulás” szabálya szerint). Orbán Rasi 15 milliós svájci tandíja (fatolvaj férjem által elvégzett állami megrendelésekből a “magunk lábán állunk“!). Egy “minden a legnagyobb rendben, sőt!” ingatlanmutyi az “ötkerben”. Norvégbűnöző civilek az országban. Goodfriend CIA-ügynök által menedzselt korrupciós “fecnik” (“Tipikus, befolyásszerző titkosszolgálati akció fedőtörténete“). Korlátozandó tüntetési jog. Simicska-médiabirodalom államivá cserélve. Pokorni Zoltán selyemzsinórt kap (Akassza fel magát!). Matolcsy szívlapáttal, sőt, markolóval hányja ki a Jegybankból a nemközpénz nyereséget. … Folytathatnám, de minek?!

Magyarország jobban teljesít!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

← Older Entries