Shortpost Köztársaimnak

Hajdanában-danában írtam egy posztot “Melyik ujjamat harapjam meg?” címmel. … És nem várt eredménnyel!

Ahogyan azt Klári köztársunk is írta: “Nem gondoltam volna, hogy hirtelen felindulásból leírt kis szösszenetem ilyen színvonalas vitát gerjeszt!” …

… Hát én sem, pediglen én nem “hirtelen felindulásból” írtam úgy a linkelt posztomat, mint az eleddigieket. Jó, megengedem: nem is egyet “tolulásosan” szerkesztettem bele a blogomba, s volt, amikor ingerülten válaszoltam bizonyos hozzászólásokra.

Az előbbiek oka mindenkoron egy csimbókosan szemtelen és gazember-intézkedés volt, az utóbbiaké pediglen az, hogy egyesek úgy gondolták, hogy kommentelőkként beleszólhatnak az én SAJÁT netnaplóm (“blog”) szerkesztési és szóhasználati metodusaiba anélkül, hogy megjelölték volna konkrét kifogásaikat úgy a speciális, mint az általános esetben.

No de térjek csak vissza az eredeti témára!

Szóval arról lenne mostan szó, azért püfölöm most itten a klaviatúrámat (soknapos és kényszerű “hallgatás” után), mert Klárinak totál igaza van: színvonalas, egymással “összefeszülő”, de igazi köztársi vita bontakozott ki itt, a neteldugott szendamondján “öregszeder“, “talalom” és “emigrant” köztársaink között (főleg a két utóbbi jeleskedett! – ráadásul emigrant köztudomásúan nem csak “köz”-, hanem még “szerző”- és “tettes”-társam is … a kvaterkázáskoról nem is beszélve!).

Borzasztóan sajnálom, hogy csak kevesen olvasgatják a hülyeségeimet (valószínűleg ippeg azért, mert hülyeségeket írok), ámde azt méginkább sajnálom, hogy ezt a komment-konverziót nem olvasta legalább 200 ezer ember, akikben genetikusan is ott van a köztársaság! Mert ők talán a neten továbbították volna további 600 ezernek, akik talán elregélték volna ugyanezt újabb 600 ezernek. S ha ez így történt volna, akkor ma, a Köztársaknak nem köllene aggódniuk a Köztársaságért!

Ugyanakkor van énnékem egy saját(os) véleményem is. Így osztán arra jutottam, hogy ha a Teremtő megengedi nekem, akkor a fentebb linkelt posztomhoz érkezett rendkívül értékes komment-vitát egy önálló blog-bejegyzésben rekommentelném.

Holnap tehát (ha és esetleg) “Kapaszkodj Malvin, mert jön a Kanyar!“

… és ezt …

… szendamondja!

“Mi demokraták vagyunk!”

“Mi demokraták vagyunk! Éppen ezért jobb, ha mindenki tudomásul veszi, nincs és nem is lehet vita a Nemzeti Ügyek Kormánya politikájáról! Én szelíd ember vagyok, s ezért nem fenyegetésként mondom, de akik ezt a roppant egyszerű alapelvet nem képesek fölfogni, azok közül egy, azaz egyetlen egy sem kerülheti majd el az Ország megvetésének rendkívül konkrét következményeit.”

Nagyjából így foglalható össze azon, a szendamondja birtokába jutott interjú, melyet egy névtelen (s azóta ismeretlen helyen tartózkodó) újságíró készített Hektor herceggel egy Graz melletti “rehabilitációs klinika” ódon, de alaposan kipárnázott falai között. Tropatrója szemmel is láthatóan alaposan kipihent Védelmezője szokatlan őszinteséggel válaszolgatott a feltett kérdésekre.

– Önről egy német lap azt írta nemrég, hogy olyan Európában, mint elefánt a porcelánboltban: tör-zúz maga körül s egyre több bajt okoz.
– Mi demokraták vagyunk, s ippeg ezért abszolute nem érdekel bennünket, hogy kinek mi a véleménye mirólunk. Megjegyzem: ha minálunk, Tropatrójában írt volna ilyesmit egy buta skríbler, hát már aznap megnézhette volna magát! … Mivel mi demokraták vagyunk.

– Azon, hogy “mi” mit tetszik érteni? Ezzel önmagát kívánja megjelölni “királyi többes”-ben, avagy a Tropatróját, illetve annak lakóit?
– Nem értem a kérdést. Hiszen Tropatrója, annak népe és én egyek vagyunk, egymás testében hordozzuk egymást. Ez egy evidencia (többek között ezért is vagyok most itt), amelyből egyenesen következik, hogy aki engem gyaláz, az a hülye szavazóimat … a népemet … a nemzetet gyalázza! Ha tehát rám néz, akkor ne csak engem, hanem egész Tropatróját lássa maga előtt! Így már érthető, vagy hívjam be ruhásszekrény méretű tanácsadóimnak, akik majd megmagyarázzák magának a dolgot?! … Mivel mi demokraták vagyunk.

– Igen, érthető. S meg kell mondjam, már találkozásunk első pillanatában feltűnt az ön és Tropatrója közötti szinte teljes hasonlóság!

– Na ugye, hogy igazam van! Örülök, hogy ezt önként elismeri, s nem a konzulenseimnek kellett felvilágosítaniuk magát. Hiszen mi demokraták vagyunk.

– Önök nemrégiben ismét (egészen pontosan negyedjére) módosították azt a Tákolmányt, melyet csak tavaly január elsején léptettek életbe, s melyről azt állították, hogy “gránit szilárdságú”. Bár Európa számos és befolyásos politikusa arra kérte önt, hogy halasztassa el annak parlamenti megszavaztatását, ön erre nem volt hajlandó. Ezzel kapcsolatosan egy ugyancsak német lap meglehetős gúnnyal azt javasolta ezen közéleti személyiségeknek, hogy ha bármit el akarnak érni önnél, akkor jobb, ha annak pontosan az ellenkezőjét szorgalmazzák. Erről mi a véleménye?
– Nézze! Mi demokraták vagyunk. Éppen ezért hajlandóak vagyunk elfogadni bármiféle észrevételt bármelyik partnerünktől, feltéve ha az az általunk elfogadottnak tekintett tényeken alapszik. Ha mi azt mondjuk, hogy Tákolmányunk és valamennyi törvényünk, illetve azok összes módosítása tökéletesen megfelel az európai normáknak (melyeket mi következetesen tiszteletben tartunk, lévén demokraták vagyunk!), akkor nem tűrjük, hogy ezen állításainkat bárki is kétségbe vonja. Mi ugyan demokraták vagyunk, de Tropatrója szuverén ország, melynek ügyei kizárólag miránk, demokratákra tartoznak, s bár én egy szelíd ember vagyok és ippeg ezért nem fenyegetésként mondom, de aki ezt nem hajlandó tudomásul venni, az olyan nyilatkozatot kap tőlünk, hogy belelilul!

– Mint például Merkel kancellár azért cserébe, hogy tulajdonképpen megvédte Tropatróját a legsúlyosabb szankció alkalmazásától?
– Mi demokraták vagyunk, s ezért mi azt az általam elmondott rádiónyilatkozatot nem a szegény Merkel asszonynak, hanem a riválisának, annak a bizonyos ballib-nemzetáruló-kommenista Steinbrücknek szántuk. Sajnálom, hogy félreértették a dolgot, de vegyék figyelembe, hogy korareggel volt, s egy előzö napi fáradtságos tevékenységem után, meg a pillanat hevületében nem mindíg vagyok képes pontosan meghatározni: mérgezett nyilaimat kire is lövöm ki.

– Ezt értem, de mi van akkor, ha idén ősszel Steinbrück győz Németországban, s a kancellári hatalom birtokában majd “meghálája” önnek az őt lenácizós nyilatkozatát?
– Nézze, mint már többször is mondtam: mi demokraták vagyunk. Éppen ezért nem szólunk bele egy Tropatróján kívüli választási kampányba. Nem hülyéztük le az EP-t sem, amikor azt a buta, exkommunista portugál főnemest, a Báró Zójózsit választották meg az EB élére … pedig tudhatták, hogy ezt a nehéz, de megtisztelő posztot akár én is elvállaltam volna. Ugyanígy nem fogunk beleavatkozni a német választási kampányba sem. Ha a germánok úgy döntenek, hogy a ballib Steinbrück legyen a führerük, akkor mi azt szomorúan bár, de tudomásul fogjuk venni. Cserébe pedig csak annyit várunk, hogy az általunk már 2002 óta folytatott, állandósított választási kampányba se pofázzon bele senki, s ne nevezze hülyének, agyalágyult idiótának sőt, pszicho- és szociopatának azt a tropatrójai miniszterelnököt, akit a nép kétharmadosan és mindenre felhatalmazott!

– Ha már a választási kampánynál tartunk: önök ismételten módosították a választási törvényt úgy, hogy az abban foglalt kampányfinanszírozási előírásokat a Transparency International “európa gyalázatá”-nak minősítette.
– Mi demokraták vagyunk, s ezért kötelességünknek éreztük, hogy lerójuk bő húsz esztendei adósságunkat Tropatrója népének. Az eddigi előírások a korrupció mocsarát hozták létre Tropatrójában: mindenféle pártok, mindenféle gyanús eredetű pénzekkel finanszírozták a választási hadjárataikat. Ez persze csakis az én pártomra … a Nemzetileg Elkötelezett Pártra nem vonatkozott soha, hiszen mi voltunk mindenkor az egyetlenek, akik skrupulózusan tartottuk magunkat a jogszabályokhoz. Most arról van szó, hogy a kampánykiadásokat pártellenőrzés … az állam független intézményeinek kontrollja alá vonjuk, s mivel a kiadások kizárólag az általam kinevezettekkel teletömött … az autonóm Államkincstáron keresztült történhetnek, kizártuk annak lehetőségét hogy ezek a pénzek ne egy általunk alapított reklámcéghez … megbízhatatlan off-shore vállalkozásokhoz kerüljenek.

– No de így mindössze 600 millióhoz juthat egy induló párt, miközben az éves működési támogatását elveszti!
– És ezzel mégis mi a baj? Hiszen ennek legfőbb vesztese éppen a kormányzó párt lesz, amely abban az esztendőben a neki járó 1055 helyett csak 600 milliót kaphat, míg az ellenzék numerikusan csak nyer vele?!

– Az, hogy az eddigi tapasztalatok alapján még egyetlen választási kampány sem volt megoldható milliárdos kiadások nélkül, s miközben az ön kormánya gátlástalanul és ellenőrizetlenül hírdetheti minden létező médiafelületen önmagát, az ellenzék hasonló célú kiadásait az ön kabinetje és pártja, tehát az ellenérdekeltek kontrollálhatják egy meglehetősen önkényesen megállapított szabályok alapján.
– Fogalmam nincs, hogy ezt a finanszírozási igényt maga honnan veszi. Hiszen eleddig, tehát az elmúlt 23 esztendő alatt, minden induló párt képes volt bebizonyítani az Állami Számvevőszék felé, hogy mindössze 386 millió forintból fizetni tudta a reklámhadjáratát. Most ennek majd’ másfélszerese fog a rendelkezésükre állni! Nemde?! Az egy másik kérdés, hogy független állami intézményen keresztül költekezhetnek majd. De ebben sem látom a problémát, hiszen itt adófizetői pénzekről van szó! Arról pediglen már nem is beszélve, hogy mi demokraták vagyunk.

– Ámde itt olyan előírások is vannak, hogy ugyan bárki elindulhat a választásokon, aki összegyűjtött ötszáz aláírást és kaphat egymillió forintot, de ha nem sikerül teljesítenie egy szavazatmennyiséget, akkor azt kamatostul fizettetik vissza vele.
– Értem. És?

– Az önök állami intézményei nem arról híresek, hogy határidőre, rigorózus pontossággal fizetnének.
– Előfordul. És?

– Mi van akkor, ha a jelölt mindenféle megrendeléseket ad különböző cégeknek a kampányanyagok előállítására, amit osztán a Kincstár “elfelejt” kifizetni, de az inkriminált két százalék el nem érése okán ennek ellenére kétszeresen hajtanak be rajta?
– Senki nem kényszerít senkit az indulásra, hiszen mi demokraták vagyunk. Az meg egy másik kérdés, hogy az esetlegesen előforduló és átmeneti pénzhiány okán az állam nem tud fizetni. De értem az ön által felvetett probléma lényegét, s így megígérhetem: 2014-ben, a választások után majd áttekintjük a problémát, s egy esetleges törvénymódosítással egyéni mentességet fogunk adni az érintettek egynémelyikének, feltéve ha kellően indokloni képes. Személyesen fogok minden ilyen folyamodványt elbírálni. Ezt garantálhatom, hiszen mi demokraták vagyunk.

– Nem gondolja, hogy ezek az egyéni elbírálások egyáltalán nem illeszkednek egy jogállam imidzsébe?
– Mi demokraták vagyunk, s éppen ezért hajlandóak vagyunk figyelembe venni az egyéni szempontokat is. Bár elvárjuk minden tropatrójai polgártól, hogy felelősen mérje fel a saját helyzetét, s ennek alapján döntsön például arról, hogy a nemtandíjas felsőoktatásra küldeni gyermekét elegendő jövedelemmel rendelkezik-e ő maga, avagy a jövendőben a kölke, de ha véletlenül elmérné a farkát (mi ezt a fociöltözőben így szoktuk volt mondani), akkor legyen azért egy lehetősége korrigáltatni a maga butaságát a mi bölcsességünkkel, belátó jószándékunkkal.

– Dehát így önök szélesre tárják a választási kapukat az áljelöltek és az álpártok előtt, s mindezt úgy, hogy a későbbi retorziókat csakis a kiválasztottakkal szemben gyakorolják!
– No látja, hogy mi demokraták vagyunk! Mi valóban szélesre tártuk a kapukat mindenki előtt, aki megmérettetni akarja magát a választásokon.Ehhöz mindössze 500 aláírásra …

– Melyeket majd a pártirodákon a pártaktivisták fognak gyártani ínhüvely-gyulladásig …
– Velem is gyakorta előfordul, hogy napi tizenhat órában lopom szét és teszem tönkre … építem és gyarapítom az Országot. Ennek alapján elvárható a Párt valamennyi aktivistájától, hogy négy évente egyszer maga is megszolgálja azt, amit a Párt neki adott. Hiszen mi demokraták vagyunk.

– Például trafikjogot?
– Mint már mondtam, mi demokraták vagyunk és a trafikjogot is ennek alapján osztottuk szét … pályáztattuk meg. Az ezzel kapcsolatos döntésekbe sem én, sem közvetlen munkatársaim nem szóltunk bele!

– Persze, mert azt kiadták “albérletbe” a helyi potentátoknak!
– Nem tudom pontosan kikről beszél, de tény: ha történtek is ilyesmik, azok csupán elszigetelt és helyi esetek voltak. Hiszen mi demokraták vagyunk.

– Mindenütt?
– Nem mindenütt, mert például Tropatrója közel 1500 településén semmiféle helyi, avagy központi döntés nem született, s így ott nem is lesznek trafikok. Tehát abszolute jogtalan az a vád, hogy mi ezt az egészet a Pártközpontból vezényeltük le! Lévén, mi demokraták vagyunk.

– Egyesekben komolyan felmerült annak ötlete, hogy az ellenzéknek bojkottálnia kellene a jövőévi választásokat. Mi erről a véleménye?
– Mi demokraták vagyunk, s ezért senkit nem fogunk kötelezni arra, hogy országgyűlési mandátumokra pályázzon. Ha valaki nem akar indulni, hát ne tegye. Ebből neki semmi baja nem fog származni. Igaz, ugyanezt az indulás esetében már nem tudom mindenkinek garantálni, no de mi demokraták vagyunk és nem tehetjük meg, hogy egyéni problémákat helyezzünk az össztársadalmi érdek elé. Az azonban bizonyos, hogy az új szabályok alapján senki nem állíthatja, hogy mi ne lennénk demokraták! Jövőre, az egyébként teljesen fölöslegesen megtartandó választásokon be fog bizonyosodni, hogy soha ennyi jelölt még nem indult a választói kegyek elnyeréséért, mint korábban. Ez pediglen a tropatrójai demokrácia erejét és minden más állammal szemben való “jobban teljesítését” fogja megdönthetetlenül bizonyítani! … Hiszen mi demokraták vagyunk!

– Köszönöm a beszélgetést!
– Én is köszönöm, s külön megdícsérem önt.

– Miért?
– Mert ugyan mi demokraták vagyunk, de ön számos olyan kérdésre/megjegyzésre ragadtatta magát, mely a tropatrójai fejlettség szintjére eljutott jogállami demokráciákban egyszerűen megengedhetetlen. Mivel magam egy szelíd ember vagyok, egyéni elbírálás alapján úgy döntöttem: nem fogom behívni a “ruhásszekrény” tanácsadóimat annak érdekében, hogy bizonyos dolgokat megmagyarázzanak önnek. Ferstéen zí unsz, avagy unszolják-e önt erre a konzulenseim?!

– Szükségtelen. Mindent értek.

(Az interjúban látható, áthúzásokkal jelölt javításokat személyesen Hektor, Tropatrója Védelmezője eszközölte! … szendam)