A szerény keresztény

Az Örökös MiniElnök tegnap betolta csüngő hasát a Kossuth Rádió “Vasárnapi újság” című széljobbos stúdiójába. Osztán alaposan elszerénykedett azzal, hogy a devizahitelesek senkivel nem egyeztetett “megmentésével” sikerült eltalálnia a szarva között a tőgyit. Mégosztánabb meg folytatta a már eddig is elképesztő antimigráns, xenofób dumáját. … Szerény ibolya? … Óriás pöfeteg!

Magyarország a magyaroké! – hirdette a “Jobbik” nevű magyar, neonáci párt még a 2009-es EU-választási kampány idején. Amit osztán az akkori Országos Választási Bizottság alkotmányellenesnek talált (Na ja, akkor még volt Alkotmányunk!). “Európának szigorúan korlátoznia kell a bevándorlást, mert ez csak bajt hoz ránk!” – nyilatkozta Pusztaputyin nem sokkal a “Charlie Hebdo“-mészárlás okán Párizsban megtartott, többmilliós tiltakozó demonstráció előtt, melynek első sorában vezető politikusok meneteltek. Amin osztán Európa vezető sajtóorgánumai (és politikusai) nem győztek szörnyülködni, a szemétdombon kukorékoló mocskos Kiskakast pedig annak nevezni, ami. (Na ja, ott még létezik olyan, hogy “politikai korrektség” és képesek azonosítani az impertinens, a terített asztal kellős közepire szaró alakokat!). “Itt Magyarországnak az Európában szokásos politikai korrektségtől eltérően világosan és egyenesen kell beszélnie, meg kell mondani az igazat: nem akarjuk, hogy a megélhetési bevándorlók célországa legyen Magyarország!” – röfögte a Bonsai Duce tegnap a “Vasárnapi újság” című rádióműsorban. Amit meg egyetértően hallgatott az a néhány ezer hülye, aki a honi muzulmán populációt kegyeskedett a hetvenszeresére(!) becsülni, korábban pedig a “pirézeket” nevezni a “leginkább elutasított” népcsoportnak. (Na ja, hiszen teheti, lévén Ő nem csak a csúti mangalicatelep, de a Magyar Rádió, sőt, Magyarország Tényleges Tulajdonosa is!)

Egy percig nem kétséges, hogy ezt a hetek óta variált/favorizált antimigráns, xenofób szöveget ki találta ki és adta a Pörgenyelvű Ajaknyalintgató szájába. Nem más, mint a sehol nem dolgozó, tehát kizárólag “fényevésből” fényesen megélő, “giccsitáskás” Habonyárpi, akinek még a parlamenti belépője is csak úgy, lepottyant az égből (pont rá!). Egyetlen percig nem kétséges az sem, hogy mi ennek a valódi célja. Nem más, mint hogy zuhan a népszerűség, foszladozik a vezérhívők tábora, s bár garmadájuk a “bizonytalanok” populációját növeli, harmaduk a hasonló dumákat nyomó Jobbik egyházába “tért át” (őket meg talán vissza lehet ezzel édesgetni). Egyetlen percig nem kétséges az alkalmazott módszer sem. Ugyanaz, ami eddig: ellenségképek generálásával megosztani a társadalom erre kapható részét, s elterelni a figyelmet a sorozatos botrányokról, A Párt érdekek törésvonalai mentén történő széthasadozásáról (“reccs-reccs” – szinte már minden nap ezt hallani).

Mert nekünk csak Ellenségeink lehetnek! Öt esztendővel ezelőttig a korrupt ballibek közpénzen megtollasodott Újgazdagjai. Osztán mára kiderült, hogy a Zemútötévben pont ugyanilyenek uralkodnak fölöttünk, csak ők ezt a megtollasodást sokkal gyorsabban és ipari méretekben “csinálják” (rohadt sokba kerül ez nekünk!). Később jött az Ájemef, amit sürgősen ki köllött picsázni az Uruszágból, nehogy belenézhessen a Maffia Pénztárkönyvébe (rohadt sokba került ez nekünk!). Osztán meg Brüsszel, “aki” képes volt belepofázni abba, hogy Mi Magyarok mire kőccsük az “ő” pénzét, s mivel az eurocsapot csak úgy tudná elzárni, ha a kőccségvetésihijány a dzsídípí három százaléka fölé emelkedik, hát agyonadóztatták és nyomorba döntötték az egész országot (ez is rohadt sokba kerül/t nekünk!).

Folytathatnám még a sort mondjuk a “norvégbűnöző” civilekkel, a korrupciót “fecniken” jelző/emlegető, gaz “usákokkal”, élükön azzal a Gúdfrédivel, akit a Szabadság téren a Navasszony úgy rohant le, hogy ügyvédet és tévéstábot ugyan igen, de tolmácsot már elfelejtett magával vinni.

De nem teszem, lévén most az a Lényeg, hogy ismét Ellenségeink vannak. Újak! Akiknek létszáma tavaly már “riasztó” módon a duplájára, 43 ezerre emelkedett. Akik természetesen csak olyan “megélhetésiek”. Akiket már “ügyvédek és jogászok készítenek fel” arra, hogy amikor a határainkon nyakon csípik őket, mit is köll mondaniuk.

Ez egy keresztény ország, van a szívünkben irgalom, nyilvánvalóan aki üldözött, annak segítséget kell nyújtani.” – mondta a Főkormányzó Úr, – “Ámde a megélhetési bevándorlóknak nemet kell mondani, világossá téve számukra, hogy itt nem fogják megtalálni a megélhetésüket.“. De mivel Brüsszel e problémától nem fogja a magyarokat megvédeni, “nekünk kell tennünk” önmagunkért. Például a migrációs szabályok szigorításával, illetve azzal, hogy “harcolunk” azért, hogy megváltozzanak az EU “életidegen” bevándorlási szabályai.

Ebben az irgalmas, keresztény országban a “bevándorlókat” általában börtönbe dugják, vagy “menekült tábor”-nak nevezett, túlzsúfolt laktanyákba, ahol gyakorta alaposan be is gyógyszerezik őket. Osztán ha a Kisöcsi Családja (Jobbik) tüntetéseket szervez ellenük, mondván ezek az “emberfélék“, akik rácsok, magas kerítések, vastag falak és nyugtatók kábulata mögé vannak zárva, “közbiztonsági kockázatot” jelentenek, akkor a kedélyek csillapítása helyett egy-egy jókor elhangzó kormányzati nyilatkozattal még több olajat öntenek az Ostobaság és az Idegengyűlölet (egyébként Első Pista által tiltott) lángjára.

Ebben az irgalmas és keresztény országban nem csak a megélhetési migránsoknak teszik nyilvánvalóvá, hogy minálunk megélhetést nem találhatnak. Hanem az itten születetteknek is. Régóta hangoztatott, de mélyen alábecsült szám az a bizonyos Félmillió. Azok tábora, akik honi megélhetés, tisztességes munka és körülmények híján kitántorogtak Európa “haldokló”, ám sokkal normálisabb államaiba. De ők ugyi nem tartoznak a “megélhetési” kategóriába, hiszen a Gumicsizmás Kandúr szerint az ilyenek “Nem vándorolnak ki, hiszen mi magunk akartuk, hogy egy közös gazdasági tér jöjjön létre, ahol szabadon lehet munkát vállalni.“. Azt meg “ők maguk” akarták azzal megakadályozni, hogy például “röghöz kötési szerződést” akartak aláirattatni azzal az egyre kevesebb magyar diákkal, akiknek felsőoktatására egyre kevesebbet szánnak a Miénkből!

Ebben az irgalmas és keresztény országban, amelyik “csak magát védve” harcol Brüsszel és a Megélhetésiekkel szemben, azonban ipari méretekben folyik a magyar (és ezzel együtt az EU-s) állampolgárság kiadása. És kiknek is? Főleg a szintén EU-tag Románia Erdélyben élő magyarjainak (mintha rájuk nem is vonatkozna az a bizonyos “közös gazdasági tér”). Avagy az Ukrajnához tartozó (nem csak) Kárpátalja nem csak magyarjainak, kiknek könnyített honosítására immáron komplett kis(?!) korrupciós üzlethálózat alakult ki: egyik oldalon az ukrán/orosz maffiával, a másikon pedig a megvesztegethető, határmenti magyar polgármesterekkel, önkormányzati/állami hivatalnokokkal, ügyvédekkel (mondjuk egy miniszteri rangig avanzsált kisvárdaival?). Esetleg még a Szerbiához tartozó Vajdaság magyarjainak, akik osztán egy meglehetősen érdekes bizniszelésben vesznek részt esztendők óta.

Ők nem számítanak Megélhetésieknek! Bár ezzel minálunk ingyenes orvosi ellátáshoz és esetlegesen itteni nyugdíjhoz juthatnak. A lényeg az, hogy valakik magyarnak igazolták le őket (törvény, avagy pénz alapján! – pár száz euró az egész!), ezzel szavazati jogot kaptak, amivel meg a Rendpárt időnként és szükség esetén alaposan visszaélhet.

Megélhetésieknek azok számítanak, akik zömmel Afganisztánból, Szíriából és Koszovóból érkeznek a zöldhatáron át. Akiket vajdasági magyarok “segítenek át” (mindössze száz euró az egész!) hozzánk, s akik még csak nálunk sem akarnak maradni! Ahogy az egyikük nyilatkozta a 168ora.hu-nak: “Magyarországon soha nem folyamodnék menekült státuszért. Ez egy nagyon szegény ország, szemben mondjuk Németországgal. A kettőt nem lehet összehasonlítani. Ez nem rólam szól, hanem a gyerekeimről, a gyerekeim jövőjéről“.

Iszonyúan gusztustalan, amikor egy, a közpénzen felhízlalt csüngő hasa ellenére is rajta lötyögő, kormányfői zakót magára öltő alak “szerény ibolyának” merészeli nevezni magát. Holott ő nem más, mint egy Óriás Pöfeteg, akit ha megnyom a népszerűségi/hatalmi Kényszer, hát csak a Megosztás és a Gyűlöletkeltés mérgező spóráit képes kiokádni magából. Iszonyúan gusztustalan, amikor tudatlan emberek bégető birkákként, agymosott hívekként állnak be Mögé és élvezettel szagolgatják azt a penetráns bűzt, ami az ánuszrózsája mögül kipöfög.

No ez Ő, és ezek vagyunk mi!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Reklámok

2 hozzászólás on “A szerény keresztény”

  1. bonhomme szerint:

    Az “ibolya szerénységű” horogkeresztény Nemzet(meg)vezető Testvér vagyona dióhéjban:
    http://kanadaihirlap.com/2015/01/05/az-orban-vagyonrol-es-masokerol/#comment-168669

  2. […] A szerény keresztény → […]


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s