Szigor, rend, fegyelem!

Ez a három tulajdonság jellemzi leginkább a 2010 óta regnáló kormány közpénzekkel való bánásmódját, a Tiszteltlakosság mindennapi életére való odafigyelését. … Legalább is szerintük.

A szőnyeg szélére állítja Rogán Tóni, a parlament gazdasági bizottságának elnökeként azon a szakmai szervezeteknek a képviselőit, akik szerinte mostanság kissé gyanúsan viselkednek. Doktor “Ötker”-nek ugyanis az a vélelme, hogy azok a piszok pékek biza’ nem átallják “lenyelni” a rezsicsökkentés és az üzemanyagárak meredek esésének áldásos következményeit. Erre abból következtetett, hogy ő osztán nem tapasztalja, hogy egyetlen forinttal is lejjebb ment volna mondjuk a kenyér, avagy a kifli ára.

Országos jelentőségű probléma ez, valljuk be őszintén! Hiszen akárhogy is nézzük, ha igaz a rogáni gyanú, az azt jelenti, hogy ezek a lisztes kezűek, meg a bűntársaik, a kereskedők bizony extraprofitra tesznek szert a Tiszteltlakosság kárára! Ilyesmi meg ugyi tűrhetetlen dolog, s olyan, amire az ország egyik legelfoglaltabb emberének, egy bizottsági elnöknek, frakcióvezetőnek oda köll figyelnie. Hiszen a Nemzeti Együttizélés Micsodájának az a lényege, hogy minden nertárs, függetlenül a beosztásától/rangjától igenis odafigyel a Zemberek mindennapi életére, s ahol anomáliákat tapasztal, panaszos hangokat hall, hát rögvest kivizsgál, intézkedik. Itten kéremszépen senki nem gazdagodhat a másik kárára, senki nem kotorászhat felelőtlenül a szigorúan őrzött Közkasszában, abból mindenféle kisebb-nagyobb magánhasznocskát kikapirgálva!

Ilyen odafigyelő ember Czibere Károly nertárs, az “emberminisztérium” szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára is. Ő az úgynevezett “házi segítségnyújtás” rendszerében tapasztalt “anomáliákat”. Ez a szolgáltatás abból áll, hogy ha az idős, önmagát már csak korlátozottan ellátni képes ember egy, az élethelyzetével kapcsolatos kérdőíven “sikeresen” összegyűjt egy bizonyos pontszámot, akkor rendszeresen felkeresi őt otthonában egy szociális segítő aki mos, főz, takarít, bevásárol, felügyel … elbeszélget.

Eleddig ehhöz elegendő volt “mindössze” 11 pont. Emiatt azonban sokan “csúsztak át” a rostán. Azaz olyanok is “szakképzett segítséget” kaptak, akiknek gondozása “a család, illetve a helyi közösség” részvételével is megoldható lett volna. Ámde most már vége a dőzsinek, a luxusnyugdíjaskodásnak! A kormány észlelte az anomáliát, s hogy “az állami szerepvállalás célzottabban jusson el a rászorulókhoz“, 21 pontra emelték azt a határt, amelytől “napi egy óra szociális gondoskodásra” válik jogosulttá az idős honfitárs. Mert itten kéremszépen súlyos milliárdokról vagyon szó! A Köz Pénzéről! Melybe nem lehet ám csak úgy (akárkinek), összejátszva például a háziorvossal belekotorászni! A kormány azonban nagylelkű: a rendelet csak az “új belépőkre” vonatkozik, tehát az “eddigiek” megtarthatják a jogosultságukat még akkor is, ha azt netalán ebül szerezték.

Rétvári Bence nertárs is egy “odafigyelő” ember. Ő szintén az “emberminisztériumban” államtitkároskodik és ő az a Valaki, aki pontosan tudja: a “szubszidiaritás” elve roppant fontos és be is tartandó. Legalább is ami a szociális segélyeket illeti. Mert az, hogy ki jogosult erre azt leginkább a helyi közösségek tuggyák eldönteni, nem pedig az Állam, amelynek hivatalnokai csakis papírokat látnak, nem pedig az embereket és a valós élethelyzetüket. Utóbbiak ezért becsaphatók, tehát nem tudnak (a tőlük elvárható) kellő szigorral gazdálkodni a Köz Pénzével. Ezért van az, hogy egyesek milliárdokat kotorásznak ki az egyébként másutt sokkal szükségesebb állami forrásokból, ráadásul különböző jogcímeken.

Tavaly előtt például 38 ezren kaptak rendszeres szociális segélyt (átlagosan 25.300 forintot! – ajvéh!) olyanok, akik azt állították magukról, pontosabban a családjukról, hogy az egy főre eső havi jövedelem kevesebb, mint 25.650 forint. Ugyancsak 2013-ban közel 455 ezren részesültek a havi minimum 2.500(!) forintot “jövedelmező”, úgynevezett “lakásfenntartási támogatásban”, további majd’ 10.500-an(!) pedig “adósságcsökkentési”-ben.

De március elsejétől ennek vége! Onnantól szigor, rend, fegyelem lesz! Aki bármiféle segélyre óhajtana ácsingózni, az legyen kedves a helyi döbrögihez polgármesterhez fordulni! Igényét majd ő, illetve az általa kinevezett fidesznyikek felelős hivatalnokok önkényesen az érvényes jogszabályok, helyi előírások és lehetőségek ismeretében elbírálják. Osztán majd kap (ha kap) annyit, amennyit. “Forrás” is lesz hozzá! Hiszen a helyi önkormányzatok immáron arra és annyi adót vethetnek ki, amire és amennyit csak akarnak. Amiből meg következik, hogy minél szegényebb egy település, annál több a segélyezendő és annál több és magasabb lesz a helyi adó. … Persze ahogy én honfi- és “polgár”társaimat ismerem, ennek az lesz a vége, hogy inkább dögöljön majd éhen és fagyjon meg az adott település minden rászorulója (gyerektől kezdve felnőtten át az idősig), csak hogy egyetlen fillért ne kölljön fizetnie se a Döbröginek, sem pedig az ottani “Kiválasztottaknak”. … Lássuk be, “okos” ez az elképzelés, hiszen így a népességfogyásért nem a Dicsőséges Kormányzat lesz majd a felelős, hanem a helyi Famulus, a Helytartó és annak Segédei!

Mert a Köz Pénzét nem lehet csak úgy elherdálni! Bele a Vakvilágba, mindenféle luxus-segélyezettek pénztárcájának kitömésére! Van ám annak jobb helye is! Például az évtizedek óta elhanyagolt magyar labdarúgás “infrastruktúrális fejlesztésében”, amire eleddig (négy esztendő) alig 160 milliárdot fordítottunk, s a következő években sem jut több erre, mint további 30 milliárd. … Egyelőre!

Szóval szigor, rend, fegyelem vagyon itten kéremszépen! Meg négy milliónyi létminimum alatt élő (az országlakosság kb. 40 százaléka!), 3,3 milliónyi szegény (33%!), 700 ezernyi éhező gyerek (7%!), minimum 500 ezernyi “nemmegélhetési nemkivándorló” (5%!), ugyanennyi “Újállampolgár” (5%!), 43 ezer főnyi, “riasztóan” megszaporodott “megélhetési menekült” (0,4%). (ld.: itt!)

No meg egy rakás, senki által nem látogatott stadion. Egy nulla-teljesítményű magyar “labdarúgás”. Néhány “apukámtól/családomtól kaptam” ingatlan (száztól hétszáz négyzetméterig, a “hőtágulás” szabálya szerint). Orbán Rasi 15 milliós svájci tandíja (fatolvaj férjem által elvégzett állami megrendelésekből a “magunk lábán állunk“!). Egy “minden a legnagyobb rendben, sőt!” ingatlanmutyi az “ötkerben”. Norvégbűnöző civilek az országban. Goodfriend CIA-ügynök által menedzselt korrupciós “fecnik” (“Tipikus, befolyásszerző titkosszolgálati akció fedőtörténete“). Korlátozandó tüntetési jog. Simicska-médiabirodalom államivá cserélve. Pokorni Zoltán selyemzsinórt kap (Akassza fel magát!). Matolcsy szívlapáttal, sőt, markolóval hányja ki a Jegybankból a nemközpénz nyereséget. … Folytathatnám, de minek?!

Magyarország jobban teljesít!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Reklámok


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s