Hála. Istennek?!

Hálaadó mise tegnap, Orbán megszületéséért? Pedig “engesztelőre” lenne szükség mindazért, amit itt mi mindnyájan egymással és másokkal szemben elkövettünk, s teszünk ma is!

Mintegy negyven fura alak gyűlt össze tagnap a budapesti Hermina úti kápolnában meghallgatni egy hálaadó szent misét. Az apropó: ezen a napon töltötte be ötvenkettedik életévét az ő szeretett “miniszterelnökük”, Orbán Viktor. Ez az igehirdetés immáron “komoly hagyománynak” számít errefelé: az elsőt éppen tavaly(!) rendelte meg a kicsit sem náci, fantasztikus és “közíró”, Szentmihályi Szabó Péter özvegye.

A Hálás Gyülekezet ellen, de persze csak odkünn, az utcán, egy hasonló létszámú Haragos Gyülekezet vonult fel. Szerintük ugyanis megengedhetetlen, hogy Isten házát “orbanisták szállják meg”, s azt olyan alakok (szakrális) dicsőítésére használják, akik sokkal inkább azt a “nyakravalót” érdemlik, melyet Petőfi Sándor a “Dicsőséges nagyurak” című versében úgy jellemzett, hogy “… nem cifra/ De jó szoros.“.

Felteszem, e blog olvasói számára nem kétséges, hogy “haragoséknak” igazuk volt/van. Hiszen Istennek rebegni hálát egy olyan “kormányfőért”, aki az emberi jogokat megtagadó törvényeket (közöttük és legfőként a Tákolmányt) erőszakolt rá az országra; aki a törvényhozási hatalommal visszaélve, gyakorlatilag zsarolással vett el vagyonokat, megtakarításokat, üzlethelyiségeket, egzisztenciákat; aki még ma is kirabolja a koldust, megtagadja a segítséget a rászorulóktól, s ráadásul ezek ellen még animális ösztönökön alapuló hangulatot is gerjeszt, … nos az nem az nem illendő! Sem a helyhez, sem az illető vallás Alapelveihez.

Mert ez nem az “opus Dei“! Sokkal inkább a Sátáné, “akit” meg ugyi nem illik Isten házában “ünnepelni”. Mert az blaszfémia, de minimum tudatlanság.

Legyek jóindulatú és feltételezzem a Hermina úti kápolna hálaadó gyülekezetéről az utóbbit? Azt mondjuk, hogy nincsenek tisztában a manapság négy milliónyira tehető nyomorgóról (közöttük 300 ezer éhező gyerek!). Azt, hogy nem ismerik a legutóbbi “Nemzeti Konzultáció” tucatnyi kérdéseit, melyek arról szólnak: az ő Magyarországuk semmiféle menekültnek nem kíván segítséget nyújtani … legfeljebb a visszazsuppolásukhoz.

Azt esetleg, hogy nem olvasták a Bibliát, amely szerint Krisztus az örök kárhozatot ígérte azoknak, akik nem adnak enni az éhezőnek, inni a szomjazónak, ruhát a meztelennek, védelmet a menekülőknek, mert mindezt (mondjanak bármit) személyesen Vele cselekedték? Keresztényeknek nevezik magukat, vasárnaponként templomba járnak, itt élnek ebben a velük megátkozott országban és sem a saját hitükkel, sem felebarátaik mindennapi sorsával nincsenek tisztában?!

Nem Tudatlanok ezek, hanem Istenkáromlók! Olyanok, akik oltárukra a Kereszt helyett a Narancsot, Jézus arcmása helyett a Felcsúti Focipápáét helyezték. Azt imádták tegnap is, akármiféle szöveggel körítették azt!

Közbevetve:

Az egyik hálaadó, egy fiatal férfi állítólag kijött a kápolnából, majd el-elcsukló hangon, szinte már sírva kérte a tüntetőket arra, hogy csöndesedjenek le. Odabent ugyanis “el sem hangzott a miniszterelnök neve”, ugyanakkor szerinte minden embernek “meg kell hagyni a hithez való jogot“. … Mondta ezt egy olyan “hívő”, aki az özv. SSPéterné által megrendelt misére érkezett. Egy olyan szertartásra, melynek hirdetett célja Orbán dicsőítése. Azé az Orbáné, aki hatalmi szóval vette el az egyházi státust számos gyülekezettől! … Nekik nem köllött volna “meghagyni” a “hithez való jogot”? … Sajna ez a kérdés nem hangzott el.

*

Mert “szöveg”, az volt. Legelsőbb sorban Hóvári Jánosé, egykori államtitkáré, volt izraeli és törökországi nagyköveté. Mint a Jeruzsálemi Lovagrend tagja, kiállt a kápolna elé, szembe fordult a tüntetőkkel, s lángpallosával megpróbálta eloszlatni a “félreértéseket”. Azt például, hogy ami odabent folyik, az csupán “egy átlagos vasárnapi mise”. Ennek során pedig egyáltalán nem Orbán Viktorért imádkoznak (ezek szerint özv. SSné átverte őt is, Viktor meg hiába mondott köszönetet a Facebookon? – szendam), hanem “az ország vezetőiért”.

Aha! De kik is ezek pontosan? Sajnos ez a kérdés sem hangzott el senki részéről. Mindenki automatikusan úgy értelmezte a dolgot, hogy eme halmazba a “miniszterelnök” és Bandája értendő. Mivel Hóvári ezt nem cáfolta (eszébe sem jutott!), hát kapott is mindent a fejére, melyet a magyar szókincs ilyen esetekre tartogat.

Pedig ez egyáltalán nem egyértelmű! Nekem legalább is bizonnyal nem. Hiszen csakis az Orbán-kormány mindenféle szubhumánja lenne az “ország vezetői”-halmazba sorolható? Avagy mondjuk az Ellenzék, tehát nem csak a Nácik, hanem a Demokratikusak is?

Mert mi is a helyzet? Az, hogy a “demokratikus” kegyeskedett alaposan elbaltázni a tavalyi “választásokat”. Nem csak az áprilisit, hanem az az követő kettőt is, melyből az első és az utolsó semmi más nem volt, mint … balfaszkodás? Netalán szándékoltság?

Erre is arra is lehetne indokot találni! Tudom, hogy “lejtett a pálya” (különösen az önkormányzati esetén és nagyon főleg Budapesten), de áprilisban volt lehetőség arra, hogy aikido-harcosként a saját lendületét fordítsák a támadó ellen. Csak időben köllött volna megegyezni. Hátrébb tolni az egókat és előtérbe az Ország érdekét, melyet ők állítólag ma is képviselnek. Ámde ehelyett ment a “kinek nagyobb a fütyije”-vetélkedés, melynek tétje a talán biztosan megszerezhető listás és egyéni helyek elbirtoklása volt. Kampány? No az az, ami nem volt, pedig oly’ egyszerű lett volna a Maffia fejére borítani azt a bilit, melyet ők maguk szartak tele. Ehelyett egymást gyepálták. Nemde?

Később pedig mi is történt? Bevonultak az Orbángyűlésbe és simán letették a Nagyesküt az orbanista Tákolmányra, holott állítólag pont ez ellen (is) lázadtak, s biztattak erre minket is! Az oké, hogy Gyurcsányék ezt úgymond “kiegészítették”. Ámde ők is ott ücsörögnek még mindig a Züllésteremben, ahelyett, hogy már az első pillanatban felálltak és kivonultak volna! Nem tették, mert köll bizony az a képviselői javadalmazás, meg az állami párt- és alapítvány-támogatás. Nem tették, mert ők nem hajlandóak önkéntesen, azaz ingyé’ dolgozni érettünk (tisztelet a ritka kivételnek!). Ilyesmit csak tőlünk, meg az aktivistáiktól várnak el – akárcsak Orbán a közmunkásoktól! … Cáfoljon mán’ meg aki tud, avagy merészel!

És most? Most az van, hogy jobb híján (és Jobbikkal a nyakukon) ösmét előkapartak egy régi ötletet, az Ellenzéki Előválasztást. Eme idea eredetileg bő két esztendős és Tóth Zoltántól, a választási szakértők doyenjétől származik. A felmelegítés feladatát ezúttal a Republicon Intézet vállalta magára. Nem mondom, hogy a dolog egy nagy hülyeség. Kellő polgári öntudat esetén maximálisan kivitelezhető és eredményes is lenne.

No de Itt és Ezekkel, meg pont Velünk?! Olyanokkal, akiknek nincs 300 forintjuk egy vizitdíjra és 30 percünk egy “ikszelésre”? Majd pont mi fogunk előválasztani, fejenként 200 forintért! Mi, akik simán hagytuk lenyúlni 3000 milliárdnyi megtakarításunkat és szinte az összes, eleddig szerzett, a “kommenista” Alkotmányban rögzített jogainkat! Majd pont a Maffiapárt lesz az, amelyik nem tudja rávenni esetlegesen a saját aktivistáit eme előválasztások “meghekkelésére” (mer’ ez az Elemző szerint “életszerűtlen” – hehehe!). Majd pont a vesztésre álló egyik ellenzéki nem fogja ugyanezt megtenni (mert az Elemző szerint ezzel ” csak hitelét veszti” – hehehe!). Én nem tudom, hogy Tóth Csaba stratégiai igazgató hol élt eleddig, de jelentem neki: esztendők óta itt mindenki és mindent “meghekkel”, a hitelességre pedig oly’ magasról szarik, hogy ott már a szirti sasnak is légszomja van!

Nem hálaadó, hanem engesztelő misét köllene itt már rendelni! Bocsánatot kérve Istentől mindazért, melyet embertársainkkal művelünk mi itt már évtizedek óta: kormánypártoktól ellenzékieken át a civilekig! … Persze: tisztelet a ritka kivételnek!

… és ezt …

… szendamondja!