Sértődős sértegetők

Van nékem egy ismerősöm, aki köreinkben arról híres, hogy roppant könnyű kézzel osztogatja a kritikáit. Bármikor és bárkibe hajlandó beletaposni, megválogatatlan szavaival vérig sérteni. Amikor pedig ezt az éppen érintett kikéri magának és elküldi oda, ahová való, még ő van megsértődve. … Mondanom sem köll: ő a környékünk Elsőszámú Fideszese.

Gyakorlatilag futószalagon gyártja feljelentéseit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A nevezett büró, funkciója ellenére ezt mostanság nem az adó- és vámcsalók ellen teszi, hanem olyan magánszemélyek és civil szervezetek vegzálására, melyek jogos kritikával illetik a NAV egyes csúcs- és egyéb vezetőinek tevékenységét. Akik/amelyek azt állítják: a Hivatal irányítói nem hogy passzív szemlélői, de egyenesen aktív résztvevői, sőt, haszonélvezői az adóelkerüléseknek, ezek eltusolásának.

Egyikük, Horváth András, a “hírhedt” “Zöld Dossziés Ember” valószínűleg ismét bíróság elé állhat, lévén a NAV jogásza úgy véli: egyes nyilatkozataival megsértette a Hivatal “jó hírnévhez” való jogát és nagy nyilvánosság előtt belegázolt a büró egyes vezetőinek becsületébe. Hogy egészen pontosan kik is ezek a főhivatalnokok, s pontosan miért/hogyan is lettek meggyalázva, azt a jogász úr már “elfelejtette” részletezni, így a bíróság (tisztelet “neki”!) vissza is dobta a keresetet. Horváth “bűne” egyébként az volt, hogy részletesen dokumentálva tudta bizonyítani: egyes magyarországi cégek egyszerűen “érinthetetlenek” (ha vizsgálatot is indít ellenük valamelyik “navjobbágy”, hát azt “Odafentről” rögvest leállítják), mások meg “képtelenek” megfelelni a NAV “elvárásainak”, azokat rendszeresen vegzálják, sőt, kifejezetten “csapdákat” állítanak nekik,

Hasonló “bűnbe” esett Jávor István, az ELTE szervezetszociológus docense is. Ő korrupciókutatással foglalkozik, s tavaly nyáron (szerzőtársával együtt) még díjat is nyert az amerikai Administration & Society című lapban megjelent írásáért. Ennek okán tavaly október óta, azt követően, hogy a kormánypárti(!) sajtótermék (“Napi Gazdaság“) oly’ ügyesen kirobbantotta a Korrupciós Kitiltási Botrányt, több szerkesztőségbe is behívták (pl.: ATV, vagy Klubrádió), mint szakértőt. Ezek során azon véleményének adott hangot, hogy “… a magyar hatóságok több esetben segítik az áfacsaló cégeket, a NAV-nál konkrét utasításokra állítanak le vizsgálatokat és hagynak figyelmen kívül jogszabályokat“, illetve “… a NAV gyakorlatilag megrendelésre cégeket fojt meg, felszámolókkal, a rendőrséggel és az igazságszolgáltatással közreműködve állítanak csapdákat a vállalkozásoknak“. Mindezt tudományos alapossággal, a rendelkezésére álló hivatalos iratok elemzésével! … Meg is lett ennek a következménye: január 21.-én a Hivatal pert akasztott Jávor nyakába.

A 444.hu által megszerzett (és alaposan kivesézett), logikai bakugrások tömkelegével “felszerelt” “vádirat” szerint: nem az a baj, hogy Magyarországon léteznek adócsalások, nem az a baj, hogy ebben a Hivatal egyes alkalmazottjai is érintettek (haszonélvezők!). Hanem az, hogy ezt pont egy, az egyetemi oktató tekintélyével felruházott tudós/kutató állítja. Ez meg nem csak azért tűrhetetlen, mert az oktató diákjai (“eltanulván” tőle helytelen álláspontját) esetleg téves következtetésekre juthatnak, de a társadalomban is megrendülhet a Hivatal iránti közbizalom. Ez meg odáig vezethet, hogy “jelentős mértékben növekedhet az adóelkerülés veszélye“, illetve “csökkenhet az adófizetési hajlandóság“.

A bíróság ezt a keresetet is visszadobta (tisztelet “neki”!). Bár a NAV-nak ugyan van fellebbezési lehetősége (biztos vagyok benne, hogy élni is fog vele!), de nagy jövőt ennek az indítványnak nem jósolok. Azért nem, mert akkor konkrétan meg köllene nevezni, hogy Horváth és Jávor pontosan kiket és mivel “sértett meg”. Márpedig ez roppant kínos következményekkel járna (kerülik is ezt, mint macska a forró kását! – egyik érintett navnertárs sem akarta még megkockáztatni a 7750-es proklamáció alapján történt, amerikai kitiltásának valódi okait megtudni egy vízumigényléssel!). Például azzal, hogy egy ilyen per során “Be lehet idéztetni tanúkat, akiket igazmondási kötelezettség terhel. A NAV egyes vezetőit is, az eddig a nyilvánosság elé állt volt adóhivatali dolgozókat is. A tanúkat szembesíteni is lehet egymással. Lehetőség nyílik arra, hogy ne lehessen továbbra is a szőnyeg alá söpörni az ügyet.” – Vágó Gábor, volt LMP-s országgyűlési képviselő találó megjegyzése.

A NAV-keresetekből azonban megállapítható, hogy “Magyarországon nem a korrupciót elkövetők, hanem a korrupcióról hírt adók kerülnek a bíróság elé” (ugyancsak Vágó Gábor megállapítása). A korrupt államhatalom pedig rendszeresen ráuszítja az ugyancsak korrupt hivatalait azokra a magánszemélyekre, civil szervezetekre, akik/amelyek az ilyesmiket felderíteni akarják (pl.: atlatszo.hu, avagy a fentebb említettek), illetve a Központi Akarat által nem eléggé ellenőrizhetőekre, kézben tarthatóakra (pl.: a “norvégbűnöző” Ökotárs Alapítvány).

Ebből pedig egyenesen következik, hogy egyáltalán nem volt indokolatlan az a Meghallgatás, melyet az Európai ParlamentLIBE“-bizottsága tartott tegnap a magyarországi emberi jogi helyzetről. Ezt ugyan bojkottálta az ottani Fidesz-delegáció, no meg (szégyen szemre!) a Maffiapártot is a soraiban tudó “EPP” képviselői. Ezt az egészet ugyan minősíthette “szappanoperának”, az “illetékesekkel jogilag lezárt” vitáknak a kormány külügyi szóvivője (Kovács Zoltán volt az egyetlen, aki ott magyar nyelven szólalt fel!), de ennek csak az lett a következménye, hogy “darabokra szedték” őt is, meg a díszes Orbán-brancsot is. Ahogyan az egyik felháborodott képviselő megjegyezte (a svéd liberális Cecilia Wikström), az Orbán-kormány “nagyon sokat tesz azért“, hogy Magyarország “állandó téma” legyen az EP-n belül, figyelmeztette Kovácsot, hogy gondolja át jobban a cinikus minősítéseit, majd feltette a kérdést: “Az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács, a Velencei Bizottság mind azt mondja, hogy gond van az emberi jogokkal Magyarországon. Akkor mi mind hazudunk?“.

Az én pikírt, pökhendi, bunkó ismerősömet a kocsmában időnként rendre szokták utasítani. Előfordult már nem egyszer, hogy pofán is verték. Ámde sem Európa, sem a diplomácia világa nem egy söntés. Ott is elcsattannak pofonok, de az általában egy egész társadalmat érintenek, nem pedig csakis és kizárólag a pikírt, pökhendi bunkó “politikusokat”, nem csakis és kizárólag az ilyen faragatlan “proteinzacskókat” hithűen támogató, “antropomorf” választókat.

Nem ismerhetem az összes Vezérpárt-hívőt, de “Madarat tolláról, embert barátjáról!“.

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Advertisements


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s