Allons enfants de la Patrie!

Mint előző posztomban (“Shortpost Köztársaimnak!“) megígértem a “Melyik ujjamat harapjam meg?” című bejegyzésem kommentoldalán kibontakozott, rendkívül tartalmas vitához most egy önálló írással csatlakoznék. Írtó nehéz a dolgom, mert bár nem hiszem, hogy Kedves Olvasóim, tehát Köztársaim és Barátaim tőlem várnák el, hogy “igazságot tegyek” közöttük, de ezen állásfoglalásommal mindenképpen az egyik (bojokott, avagy nem bojkott) “táborhoz” sodródnék, holott egyikkel sem értek teljes mértékben egyet. … Hát, lássak neki!

Evidenciák

Nyílvánvaló, hogy emigrant és talalom köztársunk által képviselt/leírt/megjelenített véleményeket osztók tábora a legalapvetőbb megállapításokban tökéletesen egyetértenek. Ezek pediglen szerintem a következőek:

    1.) A 2010. május 29.-én hivatalba lépett második Orbán-kormány uralmának három esztendeje alatt rohamtempóban felszámolta az alkotmányosságot, a jogállamiságot és magát a Köztársaságot is. Ugyanis törvényhozási túlhatalmával visszaélve:

  • elébb napi üzleti-politikai-hatalmi érdekek mentén többször is módosította a még hatályos köztársasági Alkotmányt,
  • majd ezt megúnva egy teljesen új “Alaptörvény“-t (közkeletű nevén: “Tákolmányt“) oktrojált a társadalomra anélkül, hogy annak összevasvellázásába (“koncepcionálásába”) bárkinek beleszólási jogot adott volna, illetve annak hatályba léptetéséről a társadalmat megkérdezte volna (népszavazás);
  • ezzel párhuzamosan teljes mértékben felszámolta a “Fékek és ellensúlyok” rendszerét, azaz az elvileg a mindenféle hatalmat ellenőrizni hivatott független intézmények élére, annak apparátusaiba nyílvánvalóan nem független személyeket állított,
  • majd további “biztosítékként” alaposan korlátozta ezen intézmények ellenőrzési jogköreit (midkettőre a legkirívóbb példa az Alkotmánybíróság).

    2.) Ugyanezen kormány ugyanezen túlhatalmával (melyet a fentebbi intézkedéseivel jószerint a sztratoszféráig növelt) visszaélve megteremtette a demokrácia felszámolásának lehetőségét is. Ugyanis:

  • a népszavazási törvény módosításával gyakorlatilag lehetetlenné tette úgy az ügydöntő, mint a vélemény-nyílvánító népszavazások kierőszakolását, kivéve ezt a “fegyvert” a jelenlegi ellenzék kezéből, nehogy az úgyanúgy visszaélhessen ezzel, mint azt az Orbán-párt tette két cikluson keresztül,
  • az országgyűlési mandátumok számának csökkentésével, s ezzel párhuzamosan az egyéni választókerületek határainak teljesen életszerűtlen, de a Kubatov-listáknak tökéletesen megfelelő átszabásával gondoskodott arról, hogy ne legyenek “baloldali hajlamú”, egybefüggő (tehát tömbösödött) szavazókörök, azok “feloldódjanak” az azokat közömbösítő, “jobboldali hajlamúak” között, majd ezzel párhuzamosan
  • olyan választójogi törvényt hozott, mely a korábbinál is jobban torzítva a választói akaratot nem csak hogy egy rendkívül csekély, relatív többséggel tesz lehetővé egy-egy törvényhozói mandátum elnyerését, de a pártlistákhoz hozzászámolandó töredékszavazatok kikalkulálásával is a győztest kompenzálja (túl)!
  • Mindezek mellett pedig mind az országos, mind pediglen a helyi választási bizottságok személyi összetételére vonatkozó előírásokat úgy módosította, hogy azokban (nem kellő ellenzéki aktivitás esetén) automatikusan kormánypárti többség jöjjön létre, az ezen testületek független (külföldi) ellenőrzésének lehetőségét pedig gyakorlatilag megszüntette és
  • a kampányok finanszírozására és a választási hírdetésekre vonatkozó jogszabályok “alkalmas” módosításával gyakorlatilag lehetetlenné tette a propaganda-eszközökhöz való egyenlő hozzáférés lehetőségét.

    3.) A jelenleg regnáló kabinet jószerint világháborús mértékű károkat okozott a Országnak, ugyanis:

  • gyakorlatilag nincsen olyan “alrendszer” mely kiszámíthatóan, azaz jogilag stabil módon rögzített elvek alapján működne (sőt, egyáltalán működne!),
  • általánossá vált a jogfosztás, a társadalmi erőforrásokhoz való hozzáférés egyenlőtlensége,
  • bedöglött a gazdaság, nő a munkanélküliség és ezzel együtt a szegénység,
  • elképesztően alacsony szintre süllyedt az oktatás és az egészségügy,
  • az Ország gyakorlatilag teljes mértékben elvesztette nemzetközi partnerei előtt minden, addig felhalmozott hitelességi és tekintély-tőkéjét,
  • az Állam pedig nem számíthat egyetlen polgára (még a kormánypártra szavazók) bizalmára sem!

Következtetés: a jelenlegi kabinet az első adandó alkalommal sürgősen menesztendő, az azt adó párt(ok) és politikusok pedig a Végítélet Napjáig száműzendők minden létező döntéshozói lehetőségnek még a környékéről is! Mindezt pedig természetesen erőszakmentesen!

Tapasztalati tények

Véleményem szerint nincs ma olyan (nem feltétlenül “származási alapon” vett) magyar ember, aki a fentebbi evidenciákkal ne lenne tisztában. Megkockáztatom: ezen kategóriába még azon aktív kisebbség(!) tagjai is nyugodtan besorolhatóak, akik ma az Orbán-rendszer elvakult hívei és/vagy haszonélvezői – ők legfeljebb annyiban különbözhetnek tőlünk, hogy egyszerűen nem akarják tudomásul venni ezeket (kognitív disszonancia, az ebből eredő nemzetieskedő strucc-politika és történelmi viktimológia)!

Ennek ellenére a társadalom gyakorlatlag mozdíthatatlannak tűnik: az egymás után sorjázó és egyre elképesztőbb, egyre nyíltabban szemtelenebb és jogfosztóbb kormányzati lépések sem képesek kiváltani azt a közfelháborodást, mely közéleti aktivitásra, általános leváltóhangulatra, lázadásra sarkallná azt. A legcsimbókosabb kormányzati disznóságok elleni legnépesebb tüntetéseken sem vett részt százerenél több polgártársunk és jó, ha pár százan támogatták az egyetemi (illeve az oda készülő) ifjak tavaly decembertől kezdődött megmozdulásait. A társadalom még arra sem reagált, hogy a Fidesz-székház kapualját, teraszát és udvarát békésen elfoglaló fiatal tiltakozókra a hatalom nem csak a rendőrségét uszította rá (jogtalan őrizetbevételek és kihallgatások – hajnalban! … die schönen alten Zeiten!), de még a havi 400 ezerrel fizetett sittesgyilkosa által instruált, kopaszra gyúrt “Sturmabteilung”-ját is! Márpedig, ha a társadalom pszichéje legalább részben ép lenne, erre mindenképpen reflektálnia köllött volna. Nem tette!

Pedig a közvéleménykutatások adatai szerint a megkérdezetteknek bő kétharmada (70%!) úgy véli, hogy “az ország rossz úton jár”, s mindössze az össznépesség (a választókorúak!) szűk negyede gondolja úgy, hogy a jelenlegi kormányt hatalomban köll tartani. Ennek ellenére ezen populáció mintegy fele jelenti ki, hogy nem tud, avagy nem akar választani, tehát a kocsmák és szűk baráti társaságok mélyén való mormogás/dudrogás aktív semmittevését választja. Ez ugyan lehet, hogy egyesek számára (számomra is) roppant lehangoló, de azt bizonyítja: igenis van leváltási hangulat, de nincs semmi, mely az aktív ellenállásra, avagy a nyílt állásfoglalásra késztetne!

Mi ennek az oka? Nos az, hogy a teljesen érdektelenek kb. 2 milliós és az orbáni “elesdétől” teljesen beájultak usque 1,5 milliós (valamint a genetikusan nácik cca. 400 ezres) kondájához képest elsöprően nagy, hozzávetőlegesen 3,8 milliós “bizonytalanok/titkolózók” tábora ugyan szívesen kipicsázná a Csámpás Csúti Csatárt és Bandáját (ez az ellenzékre szavazni akarók cirka 1,2 milliós táborával kiegészülve bőven elegendő lenne!), csakhogy nincs kit követnie, nincs kire szavaznia! Mert nincs egy egységesültEllenzéki Tábor“, mely a szárnyai alá vehetné őket! Mert ezeknek az embereknek igenis köll egy Vezér, s ha ez nincs nekijük, akkor báván/bután állnak, mint szamár a hegyen, s maximum egy-egy panaszos iázásra telik tőlük! Ez pediglen annak egyenes következménye, hogy az “Átlagmagyar” történelemből eredő “kollektív tudatá“-ban igenis ott van az a szolgalelkűség és tekintélytiszteleti reflex, mely érdekes és sajátos módon egészül ki azzal a (szintén történelmi alapokon megállapítható) kvázikurucos mentalitással, mely arra ösztökéli, hogy amint a Hatalmat és a Hatalmast meggyengülni érzi, az addgi farkcsóválás helyett rögtön beleharapjon a lábikrájába! (Ezt a lehető legtökéletesebben Kertész Ákos írta le az Amerikai Népszavában megjelent, híres és elhíresült cikkében! Nem linkelem, aki akarja, tudja hol olvashatja el … újra!)

Következtetés: a magyar társadalom többségének mentalitása egyszerűen lehetetlenné teszi egy általános, mindent elsöprő, s ráadásul tartós eredményt okozó, spontán(!) lázadás bármiféle gerjesztését, a “politikát” nem lehet hatásos módon kivinni az utcára, a túlsúlyossá és teherré vált Hatalmat pedig csakis a szavazófülkék magányában lebonyolított “néma forradalommal” lehet eltávolítani, de csakis akkor, ha van egy “Szervező Erő“, egy “Egységes Mozgalom“, melyre szavazhat, egy “Vezér“, egy “Zászló“, melyet követhet … függetlenül attól, hogy az miféle elveket képvisel! (Aki ezt nem hiszi, kérem vizsgálja meg az 1956-os Forradalom és az azt követő egyetlen esztendő eseményeit, avagy azt, hogy 1989-90-ben miként és hogyan zajlott le a “Rendszerváltás“, vagy hogy miért is szavazott 2,7 millió honfitársunk 2010-ben Orbánra!)

szendamondja

Tisztában vagyok vele, hogy a fentebb leírtak nem éppen hízelgőek a magyar társadalomra nézvést. Azzal kapcsolatosan sincs egyetlen percig sem kétségem, hogy ezzel sokak érzékenységét sértettem meg. Ámde az a helyzet, melybe országunk került egyszerűen nem tűrheti az eufemikus megfogalmazásokat, azaz: nyíltan ki köll mondanunk, hogy Mi Magyarok, többségünkben igenis betegek vagyunk (általános szociopátia, narcizmus és kisebbségi komplexus), s ez nem csak az “emútakárhány demokratikus” esztendő szerzeménye, hanem több évszázad és sok-sok generáció örökhagyása is! Ahogyan azt öregszeder köztársunk (ha nem is pont így, de) leírta – és ez bizony egy baromi nagy igazság! – : sem a mai Orbán-rendszert kialakító, sem pediglen az ahhoz vezető utat kiépítő politikusaink nem a Holdból pottyantak közénk, nem az “Epsilon Eridani ufonautái” hordták őket ide, hanem Mi Magunk tenyésztettük ki önmagunkból, avagy hagytuk ezeket az Evoluciós Zsákutcákat, ezeket az Erkölcsi Selejteket hatalomra jutni! És ippeg azért, mert Mi (a többségünk) ilyenek vagyunk!

Ennek kényszerű, de szükséges beismerése után pedig egyenesen adódik a megoldás is! Nevezetesen az, hogy a még jelenleg is egymással meg önmagával (nem pedig az Országgal és annak jövőjével!) foglalkozó Ellenzékünk (a demokratikus és valódi!) végre álljon neki tenni a dolgát! Tehát azt, hogy:

  • napi ötszöri sajtótájékoztatókkal, az internetes portálok adta lehetőségek igénybevételével szakmányban csapja le azokat az Everest-magas labdákat, melyeket az elkényelmesedett és elszemtelenedett Hatalom ugyancsak szakmányban ad fel neki (tanuljanak csak nyugodtan az “emútnyócév” Fideszétől!),
  • napi és kényelmetlen “aprómunkával” járja az országot, s az egyelőre diffúz elégedetlenkedéseket egyetlen pontba (nem a kormányra, nem a Fideszre, hanem személyesen Orbánra!) igyekszik fókuszálni és nem idegenkedik az egyébként teljesen jogos és valós tényekkel alátámasztható karaktergyilkolászásoktól,
  • követhető “Vezért” és “Zászlót” ad a bizonytalanok hatalmas táborának,
  • jól kommunikálható jelszavakkal és egyszerűen tálalható, rendkívül szimbolikus aktusokkal észreveteti önmagát és azt folyamatosan napirenden is tartja,
  • ippeg ezért demonstratívan kivonul az Országgyűlésnek nevezett Kuplerájból, s naponta sokszor mondja el, hogy ezt miért is teszi,
  • kijelenti, hogy a választási szövetsége csupán addig érvényes, míg az Országot vissza nem terelték a helyes útra, s újra meg nem teremtették a demokratikus, alkotmányos jogállamot, a tisztességes választási feltételeket,
  • majd kihasználva az orbansita és valóban antidemokratikus, de simán a hatalom ellen fordítható választási törvényt az “egy körzet-egy jelölt” elve alapján megnyeri a 2014-es voksolást!

Ha pediglen mindez már adva vagyon, akkor mindössze két esztendő alatt elvégzik  a vállat munkájukat, majd testületileg lemondva utat engednek egy valódi és tisztességes választásoknak!

Mea culpa

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy most mindazzal, amit itten (fentebb) leírtam, egyértelműen állást foglaltam azon tábor mellett, mely szerint a választásokat bojkottálni szamárság sőt, önveszélyes. Azzal is tisztában vagyok, hogy valószínűleg nem sok “jó pontot” szeretem most emigrant köztársamnál, aki ugye nem csak állandó szerző- és tettestársam, de személyes jóbarátom is. Ámde az általa képviselt álláspont valóban csacsiság (bocsika!), hiszen a választások bojkottjával egyáltalán nem lehet elérni az Orbán-rendszer megdöntését! Pláne nem úgy, hogy “felrázzuk” a “Nyugat” közvéleményét! Hiszen ugyan mi az ördögért várhatjuk el azt az EU-tagállamok bármelyikének polgáraitól, hogy megoldják azt a problémát, elhordják azt a trágyakupacot, melyet mi vasvelláztunk össze magunknak? Esetleg bevonulnak majd az EU-csapatok és picsán rúgják Orbánt & Tsait? Ők csupán annyit tehetnek, hogy nyomás alatt tartják Vityu kánt, s támogatják az Ellenjelöltjét … már ha van egyáltalán!

Mi meg azt, hogy rája szavazunk! … Már ha van egyáltalán! … Bojkott esetén nem lesz!

… és ezt …

szendamondja!

Advertisements

21 hozzászólás on “Allons enfants de la Patrie!”

  1. emigrant szerint:

    Lassan írom, hogy köztársaim is megértsék: Teljesen mindegy, hogy az ellenzéki pártok hány szavazatot szereznek a választásokon, ha addig nem sikerül kiharcolni a normális feltételeket, azaz vissza nem állítják a 2010-es állapotokat. Az számít, hogy ki számolja össze. A jelenlegi folyamatok ennek az ellenkezőjét mutatják. Amíg a nagyrabecsült ellenzék a parlamentben harcol a jó melegben, addig semmi esély nincs a választások megnyerésére. Amint azonban a tisztelt ellenzék otthagyja a parlamenti politizálást, kivonul az utcára és az internetre, aminek része a választások bojkottjának meghirdetése (anélkül teljesen értelmetlen a parlament bojkottja, köszönik szépen, bevezetik a statáriumot is) megnyílik az egyetlen esély, hogy ki lehessen kényszeríteni a megnyerhető választások kiírását, bármilyen paradoxnak is tűnik ez az állítás. Minél később következik be, annál inkább elvész az esély a normális választások kiírására. Azaz minél előbb hirdetik meg a bojkottot, annál nagyobb az esély, hogy végül egyáltalán el lehessen reális esélyekkel indulni a választásokon. (Minimális feltétel a nem az országban adózó kettős állampolgárok szavazati jogának eltörlése.) Ha van bojkottfelhívás, van esély választást nyerni, ha nincs, akkor meg fölösleges elindulni, mert a fideSS már mostanra is annyira elpofátlanodott, hogy az ellenzék győzelmét a leggátlástalanabb csalások révén is lehetetlenné teszi. Ha nem lesznek utcai tömegmozgalmak, a helyzet csak rosszabbodni fog, a nemzetközi közvéleménynek nem lesz ki mellé állni, és a választás el lészen bukva. A racionalitás ideje lejárt. Itt már senkit nem hat meg az igazságra, az ésszerűségre, jogállamiságra hivatkozni. Alantas ösztönök ellen csak lelkesítő ideákkal lehet harcolni. (Szándékosan nem írtam, hogy szintén az alantas ösztönökre kell apellálni. Mondjuk úgy, hogy a tudatalattira.) Számtan helyett lélektan. A kritikus tömeg jelen van, csak a kristályosodási gócot kell beledobni. Emlékezzünk a rendszerváltásra. Akkor a vízlépcső nem megépítése jelentette a szabadság zászlaját. Ma meg már a zászlórudat is ellopták. Hát én meg így látom a helyzetet nagyba, boldog ugyan nem vagyok, hogy má’ megint nekem van igazam, sőt az is lehet, hogy nincs, de akkor meg tévedek, és az meg ki van zárva.
    Köztársasági üdvözlettel: emigrant

    • Klári szerint:

      Mindig kedveltem és tiszteltem azon embertársaimat, akik keresték, kutatták az igazságot…Kicsit kevésbé azokat, akik fennen hirdették, hogy megtalálták. Tisztelettel és szeretettel:Klári.

  2. öregszeder szerint:

    Véleményem szerint a bojkott valóban az egyetlen járható út lenne ennek az egész rémuralomnak az eltakarítására, mert legitim módon lehetne az utolsó morzsáig kidobni az egészet a szemétbe. Sajnos a megvalósíthatósága a nuillához konvergál. Négy ok miatt látom így.
    ad1/
    – orbán ugyan pata, de nem hülye és minden aljasságot felhasznál annak érdekében, hogy az ellenzék se egymással, se a választókkal, se a civil szervezetekkel ne tudjon sikeresen összefogni.
    ad2/
    – az ellenzék ki tudja milyen okból hülye pozícióharcokat, egy amolyan kurvásra sikeredett pávatáncot jár egymással és nem úgy tűnik, hogy nagyon akarná az összefogást bárkivel is. Az azonban egyértelműnek látszik, hogy szerepelni akar orbán választási színjátékában. Szét röhögöm a kutacsaimat, amikor mesterházy büszkén az ellenzék legnagyobb pártjának hirdeti magát. Mihez képest aranyapám? He? Mit baszik a latba, ha vauzol?Köhögött a bolha, ki figyel oda? Bajnai! Ugyan már ki áll mögötte? A füves juhász meg a virtuális milla? A higgadt, csendes ember egyre inkább egy kis szemforgató mitugrásszá kezd átalakulni. Őket kéne követnie a bizonytalanok tömegeinek? Minek?
    ad3/
    – a civil szervezetek nem győznek elhatárolódni a politikától és a pártoktól, azonban a választások közeledtével szemen köpik magukat és valóságos pártalapítási cunamit indítanak el. Holott a feladatuk a nem létező társadalmi szolidaritás kialakítása, létrehozása lenne. Azonban még az azonos szakmához tartozó szakszervezetek (pl. pedagógus) sem képesek közösen fellépni semmiért!!!! Vagy lepaktálnak némi koncért a kormánnyal.Hogyan lehetne a politikusoknak és a pártoknak szövetkezni velük? Ahogy egyszerű fideszes káder mondja, kit kéne itt ezért lesz…ni?
    ad4/
    – a választók titkolóznak, nem mennek ki tiltakozni az utcára semmiért és senkiért. Mint a birka, még csak nem is béget, amikor elvágják a torkát. Otvar trükköktől ájul be, mint a rezsicsökkentés. Ősz fejjel ájultan csókolgatja orbán vezér kezét. savval akarja leönteni a tiltakozó diákot. Boldog, hogy üvöltve zsidózhat, cigányozhat a focimeccsen és utána lerombolhat mindent, ami az útjába kerül hazafelé. Otthon viszont rátölthet az addig megittakra a házi, adómentes, a petróleumnál borzalmasabb pálinkájából.
    Ezért látszik az egész reménytelenül kivitelezhetetlennek nekem. Pedig nagyon meg kéne csinálni, csak azt nem tudom hogyan?

  3. talalom szerint:

    Kedves vitázók!1. Köszönöm, hogy érveimet megfontolásra érdemesítettétek.
    2. Nem zárom ki, hogy tévednék – nem vagyok ov.
    3. És akkor a további érvek. Ehhez kicsit terhelnem kell benneteket előéletemmel. 14 éves korom óta dolgozom – olyan környezetből jöttem, ahol nem Platon művei, hanem a télire eltett alma esett a fejemre a szekrény tetejéről. Tíz évig dolgoztam műhelyben, ahol jól éreztem magam, és nem azért tanultam, hogy “ne kelljen dolgozni”. A pályaváltásban az is közrejátszott, hogy éreztem: ha még egy-két évig az lesz a legfontosabb “téma” a környezetemben, hogy milyen színű tergálpulóvert érdemes hozni Olaszból – akkor teljesen elhülyülök. Az ember azonban nem felejti el élete legfontosabb éveinek tapasztalatait: a mai napig könnyebben szót értek “a néppel”, mint a polgári jólét burkában okosodott értelmes és kevésbé értelmes értelmiségiekkel. Ezért viszolyogtat az, ha sokan – még ha joggal is – a magyar társadalmat ostorozzák úgy általánosságban. (Szerintem a többi nemzet sem különb, nem is alávalóbb.) Ha valakihez mondjuk 7 éves koráig egyáltalán nem beszélnek, hiába lesz elegendő étel-ital-meleg a teste fenntartásához – nem tud majd beszélni. Ha valaki generációk óta abban nő föl, hogy a főnöknek – papnak, tanítónak, párttitkárnak – mindig igaza van, akkor sose lesz képes önállóan véleményt alkotni. Ha nem tanítják meg neki, hogy éljen a jogával – akkor továbbra is alázatosan érdeklődik az eladónál hiánycikkért, kuncsorog az ügyintézőnél protekcióért, zsebbe dugott borítékért reménykedik az orvosnál. Ha valamiért kárhoztattam – és kárhoztatom – a Pártot és főként a vezetőjét, az az, hogy már 1998-ban is ezt a “megváltó” metódust vitte. Az igaz, hogy az önálló vélemény, gondolat, önálló felelősséggel is jár – az meg elég macerás tud lenni.
    Egy ideológus, egy megváltó vezér, egy forradalmár bármikor figyelmen kívül hagyhatja a társadalmi környezetet – egy politikus soha. Nem ezért, mert a szavazóktól függ a bevétele. Hanem azért, mert politikusnak azért megy az ember, hogy tegyen valamit a közösségért – ha úgy tetszik a nemzetért -, amelyért felelősséget érez.
    Nem tudom ennél jobban megfogalmazni: “Fantasztikus dolog politikát csinálni. Fantasztikus. Fantasztikus egy országot vezetni. Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fűtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól, meg a jobboldaltól és tanulja most már meg magát nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt. Imádtam. Életem legjobb része volt.
    Most az adja, hogy történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok. Egyáltalán nem érdekel, hogy benne leszünk-e, én személy szerint. Egyáltalán nem érdekel. Csinálunk-e valami nagyot? Azt mondjuk-e, hogy: a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni és nem szarakodtak azon, hogy hogy a francban lesz majd az útiköltség elszámolásunk, b….a meg. Jöttek párak, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország. Hogy megértik azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni itt a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot. Csak azért. Egzisztenciát lehet még találni sokat.” (Gyurcsány Ferenc: Részlet az őszödi beszédből)

    • Klári szerint:

      Hasonló életutat jártam be mint Te, csak “visszafelé”. Nekem Platón esett a fejemre, a szó szoros értelmében, mert jó Apám a legfelső polcra tette azokat a könyveket, amik elolvasására még éretlennek tartott. Természetesen ez “felhívás volt keringőre” és már másztam is széket székre téve felfelé…Apám nem jól ismerte a kislányát. (Vagy nagyon is jól?) Most “melós” vagyok, ruhákat szabok darabbérért. Hoci-nesze. Ennyit szabtál, ennyi a fizetésed.Tiszta viszonyok. Jól van ez így. Most kuncsoroghatnék Kerényi mesternél egy kis kiállítási lehetőségért, vagy festhetném az okkulárés Kósa huszárokat…

  4. emigrant szerint:

    Közben megtaláltam a Hócipőben Para-Kovács hozzászólását a témához: http://www.hocipo.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=4273&Itemid=30

  5. Klári szerint:

    Kedves vita- és köztársaim!
    A diskurzus egyre inkább teoretikussá vált, ami nem baj. A “frontvonalak” megmerevedtek, mindenki kitart az álláspontja mellett. Ami fix: nem lesz másik ellenzék, nem lesz új stratégia. Ezzel a garnitúrával kell “főznünk”. Aztán lesz egy szerény krumplileves vagy egy mindenki számára ehetetlen kotyvalék. A magyarok nem mennek ki az utcára, erre senki ne is aspiráljon. Sok helyen olvastam, hogy a trafik mutyi lesz az a gyúanyag, ami ki viszi a jónépet az utcára. Jót kacagtam ezen. Ha a saját ellopott nyugdíjáért nem ment ki, akkor a kárvallott trafikusokért menne ki? Nevetséges. Summa summárum: én elmegyek szavazni, de egy rossz szavam nincs arra, aki “bojkottál”.

    • emigrant szerint:

      Nem az bojkottál, aki nem megy el szavazni. Az magánügy, egyéni szabadságjog érvényesítése. Egy ember sem tercelni, sem bojkottálni nem képes. A bojkott az “hivatalos”, és a politikai szervezetek hirdetik meg. Mondjuk megpróbálnak valami mást csinálni, mint ami eddig nem vezetett eredményre. “Késben nincsenek szabályok!” (Butch Cassidy)

      • Klári szerint:

        Értettem, igenis! Hát majd meglátjuk, hogy a hivatalosak, majd azt írtam, hogy “hivatásosak” mit gondolnak…

  6. öregszeder szerint:

    Szép ez a gyurcsány idézet, de bebizonyosodott, hogy sem a politikus, sem az értelmiségi garnitúránknak nincs ezen a magas szinten az értékrendje. Ma az ótvaros bunkóság, a műveletlenség, az álnokság, a szemforgató kereszténykedés, az árulás, a mindenki becsapása, kifosztása, az törvénytelen erőszak a divat, a követendő norma. Az értelmiség körében a mindenáron való megfelelés, alkalmazkodás, a történelem hamisítás némi urnahurcolászással kombinálva( tényleg, mi lett nyírő hamvaival?), a kerényi féle mohó sudribunkó tahóság a trendi. Külön tréningen gyakorolják a bepucsítást. A polgárok ezt az értékrendet fogadják el,követik birka módra. Tombol a nepotizmus, megvakult, megsüketült mindenki tőle. Mintha valami különleges gomba hatása alatt lenne mindenki. Rengeteg tehetségtelen percemberke hiszi azt, hogy eljött az ő tíz perce és fontoskodva ontja magából a selejtet. Ilyen közegben valóban hülyének, deviánsnak tűnik az, aki a gyurcsány idézetben leírt értékrendben hisz. Még Gyurcsány is. Ilyenkor szokott segíteni egy megfelelő nagyságú makarenkói pofon. Csak az nem mindegy, hogy kitől fogjuk kapni.

  7. talalom szerint:

    Kedves Klári! Jó Neked. Mert én valszeg balkezesnek születtem, de akkor még átszoktattak a “szép” kezemre, ezért aztán finoman szólva nem versenyképes a kézműves teljesítményem.
    “Ami fix: nem lesz másik ellenzék, nem lesz új stratégia. Ezzel a garnitúrával kell “főznünk”.” – írod. Tökéletesen igazad van, de még hozzátenném, hogy nem lesz másik “nép” sem. Ezért nem lehet célravezető a bojkott.

    • Klári szerint:

      Kedves talalom!
      Ha egy “föstőnek és mázolónak” nincs kézügyessége, akkor kinek van?:)) Monoton és unalmas munka egyébiránt, de nem várt hozadéka, hogy meló közben támadnak a legjobb gondolataim…

  8. pannon szerint:

    Bartus erről már nyilatkozott sokat. szerintem nem szabad egy lejtős pályán indulni. a bukás kódolva. utána viszont senki ne merje a vereséget reklamálni bárkin is.

  9. Dollar Zrinyi szerint:

    Nem Orbán irányitja a népet,hanem UGY FÜTYÜL AHOGY Nep tancolni akar. ha le akarjatok valtani orbanekat elosyor a nepet valtsatok le.most van elosyor olzan rendsyer ahola nep es kormanza egz es ugzanayon eryelmi hullamhossyon van,ey a lelki hatter amit racionalis alapon megerteni nem lehet es nem is kell.vannak dolgok ugy egy ember mint egy nemyet eleteben ami kivul all a ketszer ketto jozansagan.

    • öregszeder szerint:

      Kedves szendam!
      Hűűűű!. Ezt itt fenn jól benézted, mert nem nézted.
      (Bár ha jobban belegondolok, erős fejlődés jeleként is felfogható.)

      • szendam szerint:

        Kedves “öreg” és “szeder” Köztársam!
        Mán bocsika, de egyáltalán nem értem, hogy mit is “néztem be” úgymond azt, amit nem is néztem és miértis fogható ez fel az “erős fejlődés jele”-ként?
        Szerintem ismerjük már egymást annyira, hogy fentebbi kérdésemet komolyan vedd!
        Köztársi üdvözlettel:
        szendam

      • öregszeder szerint:

        Fejlődésnek fogható fel az, hogy elég veszélyesnek ítélhetik meg már az ellenoldalról a blogodat mert annyira jó.Szerintem.

  10. talalom szerint:

    Emigrant drága! Értem én, hogy a pártoknak kellene meghirdetniük a bojkottot, és nem állítani jelöltet, nem vitázni a parlamentben. Csakhogy ez lenne a Kedves Vezető legszebb álmának megvalósulása. Ha a Párt 10 %-on állna, a jobbikák meg 4-5% körül, talán lenne értelme. De nem így van. Az általad hivatalosnak nevezett bojkott következménye az lenne, hogy a politika iránt egyáltalán nem, vagy csak a választások közeledtével érdeklődő többség azt látná azokról a csatornákról, ahonnan a többség tájékozódik, hogy még elvétve sem szólal meg senki a Párt politikája ellen. Úgy gondolhatná, hogy akkor tényleg a KV-nak van igaza: Magyarország jobban teljesít, lám belátták az ellenzéki pártok is, nincs érvük ellene. Ha maga is vesztese a Ner-nek, és nem KV-hívő, végül kezdené belátni: biztosan maga a hibás abban, hogy nem idomult időben a “nép akaratához”. Mi itt, meg még néhány portálon nyugodtan morgolódhatunk, az a néhány száz ember, aki hajlandó tüntetni, protestálni, meg végképp el lenne könyvelve bajkeverőnek, akiknek semmi nem jó, és végül – ha nem is savazással -, de elveszítené a közvélemény szimpátiáját.
    A bojkott ezért életveszélyes. És ne feledjük azt sem, hogy 2010-ben éppen a szavazók spontán bojkottja hozta el a Párt kétharmadát. 2014-ben meghozhatja akár a négyötödöt is.

    • öregszeder szerint:

      Ha orbán elfoglalná a BL- rendezőségét és átírná a kupa szabályait úgy, hogy azok a felcsut csapatára legyenek szabva, nagy valószínűséggel a legjobb angol, olasz, német, spanyol, stb. csapaatok úgy elkerülnék ezt a bajnokságot, mint az ateista macska a templom egerét.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s