Mi tényleg ilyenek vagyunk!

Bokros Lajos szerint az ő tegnapi, 36 százaléka egy diktatúrában már “győzelemnek számít“. Gyurcsány Ferenc szerint azonban nincs itt semmi különös, “sem nyereség sem vereség” nem történt, s lényegében “nem a baloldal van mélyen, hanem Magyarország“. … Hát, mi tényleg ilyenek vagyunk!

Temetkezik a Baloldal! Ma reggel óta erről szól minden újsághír és elemzés, miután a magukat demokratikusnak nevező pártok tegnap elszenvedték újabb, idén már harmadik “katasztrofális vereségüket”. Nem állítom, hogy az ilyesmit hangoztatóknak nincs igazuk, de a kép azért ennél jóval árnyaltabb.

Egyetlen percig nem volt kétséges, hogy ezt a legújabb, most éppen “önkormányzati választásoknak” nevezett bohózatot a fasizálódott Maffiaállampárt fogja úgymond megnyerni. Nem csak azért, mert ennek szabályait is ügyesen “méretre szabta” (a legdurvábban Budapesten) és nem csak azért, mert szinte minden létező kampánylehetőséget magának sajátított ki. Nem csak azért, mert ezeken felül még korlátlan büdzsével is (államkassza) rendelkezett. Hanem azért, mert az ellenség/ellenfél térfelén is számos olyan mezőnyjátékos játszott, aki a saját kapujába igyekezett minél több gólt belőni.

A FideSS-sikernek elsődlegesen két “titka” vagyon. Az egyik a kommunikációs csatornák már említett, szinte teljes kisajátítása. Ennek fényében Bokrosnak tökéletesen igaza van, hogy az ö 36 százalékos második helyezése felér egy győzelemmel. Hiszen ennyi szavazatot úgy megszerezni, hogy üzeneteit csak egy nagyon szűk információs keresztmetszeten keresztül tudta eljuttatni reménybéli választóihoz, az maga a csoda – különös tekintettel arra, hogy minderre csupán két hete volt! Ámde itt rögvest felmerül két kérdés: miért volt csak ennyi ideje és (talán a legfontosabb), hogy mennyinek a 36 százalékát szerezte is meg?

Az adatok szerint tegnap az ország valamennyi jogosult polgárának mindössze alig 40 százaléka (39.82%) volt hajlandó arra, hogy urnazárásig (17 óra 30) leadja szavazatát. Ezt az átlagot, ha kicsivel is de Budapest kegyeskedett alulmúlni (37,34%). Holott eleddig az volt a “stíl”, hogy mindig a Főváros produkálja a legmagasabb részvételi arányokat, lévén ez elterjedt (és két tucat esztendő tapasztalataira alapozott) vélekedés szerint Budapest “polgárosodottabb”, így “öntudatosabb” is, mint a “Vidék”. Ehelyett az történt, hogy például az “elmaradottabbnak” és “provinciálisabbnak” tekintett Nógrád megye választói lettek a “rekorderek”, a maguk “kiugróan magas” 48 százalékukkal!

Vajon mi lehet eme “szokatlan” és feltűnő aránytalanságnak az oka?

Nem más, mint a maffiaállampárti Propaganda. A szinte kizárólagosan uralt kommunikációs csatornákon át (közpénzből fizetett “Kormányinformáció“-s hirdetésekkel alaposan megspékelve) az az “Üzenet” áradt a Zemberek felé, hogy ennek az október 12.-i választásnak valójában semmi tétje (tehát lényegében értelme!) nincs, hiszen az adott település/megye sorsa kizárólag a kormányzati akaraton, pontosabban annak kegy-gyakorlásán múlik. Viki Mouse-tól kezdve, Dzsentri Dzsonin át a legutolsó, picinyke gauleiter(jelölt)ig senki és semmi mást nem hangoztatott csak ezt. Tették pedig mindezt azért, hogy a lehető legtöbb “zembert” riasszanak el a szavazástól, avagy vegyék el tőle a kedvét (ez volt a FideSS-siker másik “titka”!).

Az, hogy ez hatott mondjuk a “leugróan” alacsony (alig több, mint 35%!) eredményt produkáló, kevéssé citoyen Hajdú-Biharban (a “nyakas cívisek” Debrecenben sem akarták különösebben járásra bírni a hátsó lábaikat annak érdekében, hogy megválasszák a Pótkósát!), nem csodálkozom. Azon se, hogy a “Provinciák” számos részén taroltak a Maffiafasiszták és a Megélhetési Nácik. Az ilyen “belberki környülállásokban” sokat számít a véleményét agresszíven hangoztató “utcaszomszéd”, tehát az ilyen-olyan módon (többségükben csak vállveregetéssel) “fizetett” pártaktivista “befolyása”: vagy engednek a harsogóan verbális erőszaknak, vagy inkább ki se dugják orrukat a házukból.

Aki meg mégis, hát az igazából azt se tudta kire/mire is szavazzon. A helyi/megyei “hírorgánum” kizárólag a FideSS-propagandát szajkózta. Így osztán azt se tudta, hogy az ilyen-olyan falragaszon az orra elé tolt “ellenzéki jelölt” kicsoda-micsoda (persze a fidesznyikről sem!). No meg azt se nagyon, hogy a Szocikon (meg “Agyurcsányékon“) kívül van-e még valamiféle Ellenzék. A Retektévé Híradóiból ugyan értesülhetett a Fidesznyik “öregek” (Kósa), meg az “ifjoncok” (pl.: Rogán, Szíjjártó) hirtelenjiben történt, semmivel meg nem indokolható “megtollasodásairól”, no de “mi közünk nekünk ehhöz” (azon kívül, hogy tőlünk lopták a pénzt!). Hiszen ezt csinálták a “Cocik” is, ráadásul Agyurcsány meg egy “hazug alak”, ő maga “vallotta be” és még a “pártját is elárulta”. Ebből meg egyenesen jön a következtetés: ellenzékként marad a Jobbik (a frászt!), “nekik” meg ugyi semmi bajuk igazából a cigányokkal, csak utálják őket (ezt mondja a Jobbik is!)

Ezért osztán most úgy néz ki, hogy a “Provinciák” többségének döntése szerint: mindössze négy “országos párt” vagyon, erősorrendben(!): Fasiszták, Nácik, Szocik és Gyurcsanyisták. Mindenki más le van szarva, bár volt szavazva is. Csakhogy az “okos törvény” szerint tíz jelöltre leadott száz szavazatból az a nyerő, aki minimum tizenegyet kap és a “maradék nyolcvankilenc” van leszarva!

Mindez tehát érthető. De csak az úgynevezett “Vidéken”! Ámde mi az ördög történt Budapesten? Ahol ugyi a Zország “gazdagabb és tudatosabb” választói lakoznak … állítólag. Ott miért csak 38 százalék volt a részvételi hajlandóság? Netalán a Fővárosban is eluralkodott a “vidékiség”? Tulajdonképpen igen, de csak “némi rásegítéssel”.

Senkinek nem rovom fel bűnéül, hogy csak megkésve találták meg a Demokratikus Ellenzék Demokrata Főpolgármester-jelöltjét. Bokros nem volt kézenfekvő megoldás. Ámde az volt Falus Ferenc? Ő az E-PM aspiránsa volt, mely pártról most kiderült: Bajnai nélkül egyszerűen nem létezik még Budapesten sem! Jelölését a másik két párt ugyan elfogadta, de osztán mindhárman úgy hagyták magára, mint Szent Pál az “oláhokat”. A maximálisan tisztességes és alapvetően jóindulatú Falus ezek után magára volt hagyva és csinálta a (kissé hülye) kampányát. “Legnagyobb támogatója”, az MSZP elnöke is csak hetekkel a Közös Jelöltté választása után volt hajlandó (először!) találkozni vele, akit (Tóbiás saját bevallása szerint) személyesen nem is ismer.

Juhéjj! Ez osztán a “tökéletes üzenet” a szocihű budapestiek számára!

Osztán jött Bokros, akiről meg ugyanez a Tóbiás, mint országos szocielnök kijelentette: “baloldaliak számára vállalhatatlan jelölt, mert …” … szóval mert csak, meg izé. Gondolom Tarlós ebből a szempontból sokkal izébb … szerinte. Beszólt még a PM is, “aki” szerint meg Bokros ugyancsak támogathatatlan, mer’ nem eléggé “zöld”. … Gondolom Tarlós viszont egyenesen “mélyzöld”, bár ha felbosszantják, akkor inkább “kommenistába hajló” orcaszínezete vagyon nékije.

A FideSS-propaganda lényege tehát az volt, hogy minél több Zembert távol tartani a szavazástól, lévén az alacsony részvétel mindenkoron nekik kedvezett … és kedvezett most is. Ez alá “tercelt” a mélyentisztelt Ellenzék legalább két pártja, a PM, de legfőképp a Szocik. Utóbbiak pedig sikeresen érték el, hogy az egyébként öntudatosabb, polgárosultabb Budapesten még a szokásosnál is kevesebb választó éljen a jogával, mer’ ugyi ez szolgálta … no nem a budapesti polgárok érdekeit, hanem a Maffiakormányét!

Nem tudhatom a Fasiszták pontosan mit is ajánlhattak fel ezért Tóbiásnak. Azt sem, hogy a Pártelnök a kialkudott “Harminc Ezüst“-ért, avagy további baksisok kiérdemlése végett tette-e közzé a nyilatkozatát:

“A mai estével lezárult az alkuk korszaka. Az MSZP vezetése döntött, nem kíván a jövőben részt venni az elitek játékában, nem kötnek több rossz alkut, kifelé nyitnak az emberek, a nép felé. Úgy fogalmazott, nem fogadják el ‘az orbáni hatalmi’ nemzeti együttműködés rendszerét, sem azt a Gyurcsány Ferenc által képviselt hatalmi, vezérelvű politikát, amely bezárta a baloldalt az elmúlt négy évben, lehetetlenné tette, hogy értékazonos, baloldali, modern, nemzeti elkötelezettségű politikát folytasson. Létezik baloldal, úgy hívják MSZP!“

Ámde az tény: a jelenlegi (sőt, esztendőkótai) Szocipártnak kábé annyi köze van a Baloldalisághoz, a Demokratikus Jogállamhoz, a Köztársasági Eszmékhez, mint Semjén Zsoltnak a Krisztusi Hithez! Pofázni ugyan tudnak róla, de gyakorlásától körülményesen tartózkodnak … megélhetési alapon! … Ugyan miben különbözik a Nyíregyházára bejelentett, de valójában Érden élő Tóbiás, a lakhatási költségtérítést ugyanúgy felvevő, budai luxuslakásban élő, Kósa Lajostól, az eleddigi debreceni polgárm… izétől? A Közkasszából lenyúlt összeg mennyisége, meg a lopott vagyon nagyságában? Hogy az egyik talán igen, a másik meg egyáltalán nem tudja mindezen vagyonosodását megindokolni a hivatalos jövedelmeivel? … Na neeee!

A Narancskasszához hamarosan odaállók figyelmébe ajánlanám a Tényt: A Fővezér még soha nem maradt adósa senkinek! Elébb-utóbb mindenkinek kitörte a nyakát!

… és ezt …

… szendamondja!

P.S.: Úgy tűnik, Agyarországban mindössze három “vezető politikus” érti, hogy miről is vagyon itten nagyba’ szó: Demokraták állnak(?) szemben a Diktatúraimádókkal, a Jogállami Köztársaság Hívei a Modern Feudalizmus Oligarcháival és Jobbágyaival. Ez a három politikus pedig jelenleg (úgy tűnik és abc-sorrendben): Bokros Lajos, Gyurcsány Ferenc és (a saját országos elnökségével is szembefordulni hajlandó) Kunhalmi Ágnes!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

---