És így tovább …

Magyarországon bárki lehet rasszista. Kellő mennyiségű cigányozásért cserébe nem börtön jár, hanem mandátum. Magyarországon bárki lehet xenofób. Kormányunk legújabb kampánya szerint ez már “hazaffyas” kötelesség. És így tovább …

Normális országban örülnek az olyan menekülteknek, bevándorlóknak, akik a honi körülményeikhez képest sokkal emberhez méltóbb létezés reményében lépik át a határt. Cserébe a befogadásért hajlandóak betartani a törvényeket, bármiféle munkát elvállalnak, azt szorgalmasan el is végzik és tisztességgel adót fizetnek. Normális országban nem nevezi őket az állam felkent tisztviselője “megélhetési menekülteknek”, holott bizonyos szempontból és kellő logika-, valamint szófacsarással akár még igaznak is lehetne tekinteni e titulust. Hiszen ezek az emberek valóban a “megélhetés”, a puszta létfenntartás miatt vállalták, hogy odahagyják hazájukat.

Magyarországon nem ez a helyzet. Hozzánk a menekültek 99 százaléka azért érkezik, hogy a “státus” megkapása után az első adandó alkalommal tovább álljanak egy “normális országba”. Teszik mindezt azért, mert ők (ellentétben a kormánypropagandába beleájult “narancsosokkal” – “Magyarország jobban teljesít!” és a többi!) tisztában vannak azzal, hogy itt se munka, se megélhetés nincsen. Ha kapnának is valahol egy állást, a fizetésükből még a minimális létszükségeleteiket sem tudnák fedezni. Hetvenezer körüli jövedelmük minimum felét egy rozzant lakás használatáért, úgy 15 ezret a rezsicsökkentett közüzemi díjakért köllene kifizetniük. A fennmaradó kb. 20 ezerből pedig “megoldhatják” az élelmezésüket, ruházkodásukat (az esetleges útiköltségekről ne is beszéljünk!). Ezen kívül talán azt is tudják, higy minálunk hétköznapi alapkövetelmény a törvények be nem tartása, az adócsalás – ezt csinálja itten mindenki, “kicsitől” a “nagyig”.

Normális országban a menekülteket, a bevándorlókat emberként “kezelik”. Tisztességes körülmények között szállásolják el, gondoskodnak alapvető létszükségleteikről, szabadságukban nem korlátozzák. Ügyüket körültekintően, gyorsan, az emberi méltóság szem előtt tartásával, a reájuk vonatkozó nemzetközi egyezmények (és az ezekkel összhangban álló nemzeti törvények) figyelembe vételével, betartásával intézik. Ha bármiféle atrocitás éri őket, nem csak az állam, hanem a társadalom nagy többségét képviselő tisztességes polgárok is megvédik őket. Az ügyet kivizsgálják, a vétkeseket felelősségre vonják.

Magyarországon nem ez a helyzet. Minálunk a menekülteket, amint átlépik a (“zöld”)határt, rögvest letartóztatják. A “pechesebbek” börtönbe kerülnek, ahol bűnözőkként kezelik őket. A “szerencsésebbeket” egy “menekült tábornak” nevezett ócska, lerobbant és túlzsúfolt, egykori laktanyákba tuszkolják be. Magas, szögesdróttal “ékített” kerítés, vastag falak, rácsos ablakok mögé (ez nem ugyanolyan, mint egy börtön?). Hétköznapi esetnek számít a megalázásuk, “bevett gyakorlatnak”, hogy gyógyszerekkel leszedálják őket. Ügyüket bürokratikusan, tehát lassan, vontatottan, modortalanul “intézik”. Bármiféle atrocitás esetén sem az állam (arra felhatalmazott tisztviselője/i), sem a többségi társadalom (egyébként tisztességet és jóérzést nélkülöző) “polgárai” nem védik meg őket. Az ilyesmit soha ki nem vizsgálják, a tetteseket soha felelősségre nem vonják.

Normális országban az állampolgárság megadása szigorú feltételekhez kötött. Eszetendőkön át köll ott lakni, munkát vállalni, adót fizetni. Bizonyítani tehát azt, hogy az illető országnak tisztességes polgárai lesznek azok, akik ezért folyamodnak. Utána meg azt, hogy tisztában vannak az állampolgári jogaikkal, s legalább alapszinten bírják a nyelvet. Utóbbihoz egyes államokban segítséget nyújtanak (Österreich), másutt ezt önállóan köll megoldani (Bundesrepublik Deutschland).

Magyarországon nem ez a helyzet. Itt “könnyített” feltételekkel osztogatnak már esztendők óta (kettős és ezzel együtt uniós!) állampolgárságot. Az “egyszerűsítés” következtében pedig már szabályos bizniszt alapított a szabálykerülésre például az ukrán, de az orosz maffia is. Így osztán a (külhonból!) lefizetett állami/önkormányzati tisztviselőktől az is megkapja kérelmére a pecsétet, aki arra a kérdésre, hogy “Tud ön magyarul?” mindössze azt válaszolja, hogy “Da“. Nem is beszélve az úgynevezett “Letelepedési Kötvényről“, amit Afrika és Ázsia (minimum “gyanús”) “vállalkozóinak” árusítanak negyedmillió euróért, ügyfelenként 11-14 millió forint haszonnal különböző “cégek” a magyar kormány megbízásából. Ez a pasaparki Rogántóni (“ötkeres” ingatlancézár és fideszes frakcióvezető) hatalmas ötlete volt, s be is folyt már belőle pár milliárd a maffiakasszába. Igaz ugyan, hogy a hat “árusból” öt “ofsór”, de ha a parlament Gazdasági Bizottsága “meggyőződött” az ügynökök “tisztaságáról”, akkor ezzel semmi gond. … Nem fogják kitalálni, ki a bizottság elnöke!

Normális országban is léteznek xenofóbok, azok “civil” mozgalmai. Nem egyszer fordul elő, hogy ezek tüntetéseket, tiltakozó megmozdulásokat szerveznek a menekültek, a bevándorlók, tehát az “idegenek” ellen. Protestálva az ezek befogadását és letelepedéstét engedélyező törvények, hivatali gyakorlat okán. Megtehetik, hiszen (“alap”)törvény adta joguk van hozzá. De nem kapnak támogatást (se aktívat, se passzívat) az államtól, a jelentősebb politikai pártoktól, lévén ez ellenkezne a jómodorral, azzal a bizonyos “píszí”-vel (“poliktikai korrektség”, avagy pontosabban “jólneveltség”, mégpontosabban “illemtudás”). Igaz, ott is van egy-két tehetségtelen és program/mondani való nélküli “politikus”, aki ilyen szöveggel akar államilag fizetett álláshoz jutni. De az ilyenek esélye “normális országban” kb. annyi, mint hógolyónak az ízzó vaslapon.

Magyarországon nem ez a helyzet. Minálunk az állam “bölcsen elnézi”, hogy egyesek a karanténba zárt menekültek ellen szerveznek időnként (rendszeresen) tüntetéseket, tiltakozván a szigorúan őrzött menekülttáborok létezése ellen is. Osztán, hogy eltereljék a figyelmet az elképesztő mértéket öltött, állami szinten dúló, ráadásul “legalizált” korrupcióról, hát benyúl a Habonyárpi az ötletes zacskójába, s kirángatja onnan a “Magyarországot be kell reteszelni!” (a már említett Rogán), illetve a “Magyarország nem akar multikultúrális közegben élni!” (a Zakkant – mint Szt. István király “örököse”) szövegét. Ezzel pedig tonnaszám öntöti a “kampányolajat” az Ostobaság Magyarországon egyébként is magasan lobogó lángjára. Arra, amely néhány esztendővel ezelőtt a nem is létező “pirézeket” akarta a leginkább elhamvasztani.

Normális országban is léteznek rasszisták. Ezek pártokat hoznak létre, olykor még paramilitáris szervezeteket is. Olyan “önkéntes” erőszakszervezeteket, melyek célja úgymond a “rendfenntartás”, illetve a “polgárvédelem” (ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor inkább a “faj- és ostobaságvédelem”!). Az előbbieket a “normális ország” konzervatívjai, kereszténydemokratái, összefogva a szocdemekkel és a liberálisokkal egyszerűen kiszorítják a közéletből, a közbeszédben pedig gúny tárgyaivá teszik. Együttműködés ezekkel? Coki! A paramilitáris szervezeteiknek pedig kiosztják/kiosztatják azt a bizonyos “két pofont”, amit nem csak a tisztességesen és a törvények betartásával működő rendőrség, no meg a funkcionális (tehát jogkikényszerítő, a szabályokat számon kérő, az ezeket kerülőket nyakon csípő) ügyészség teszi, hanem a “civil” társadalom is. Ha pedig az ehhöz hasonló alakok egyike-másika (“sokika”) ilyesmihez hasonló dolgokat kezd kiposztolni a Facebookon, akkor még aznap kérik tízezerszám az oldal betiltását a szolgáltatótol, másnap pedig rendőrök kopogtatnak az ajtaján.

Magyarországon nem ez a helyzet. A Rasszista Párt (ugye nem köll leírnom a “nevét”?!) megalakulását, majd megerősödését “A Politikus” ellenzékből még “támogató, atyai jószándékkal” figyelte. A dülledt szemű Vezetőből is Ő csinált “politikai valakit”, amikor az általa alapított “polgári körbe” személyesen meghívta. Még a paramilitáris szervezettel sem volt különösebb baja. Ám amikor csípni kezdte a Tiszteltválasztó szemét ez a Vonulgató Csorda, akkor megígérte annak a két bizonyos “csendőrpofonnak” a kiosztását. Most az a helyzet, hogy a Gárda ugyan betiltva, de klónjai zavartalanul vonulgathatnak, gyűlhetnek (sajnos nem úgy, mint kosz a köröm alatt!). A két pofont a “veressipkásoktól” meg azok kapták meg, akik tiltakozni merészeltek a gárdistafanok kedvéért halált megvető bátorsággal éjszaka, suttyomban, rendőri túlbiztosítással felépített “Megszállottsági Műemlékmű” ellen. Az ugyancsak halát megvető bátorsággal éjszaka, lesből lövöldözők/”vadászók” (mindegy, hogy férfi, nő, avagy gyerek, csak cigány legyen!) pedig még mindig nem kapták meg a kiérdemelt “fekvőnyolcasukat”. A faszbúkon posztolgató Elvetemültnél pedig nem a rendőrök, hanem a mezőtúri választók kopogtattak azzal, hogy “Legyen mán’ a mi pógármesterünk! Hiszen maga egy olyan jó ember!“. (Feljelenteni ezt az antropomorf proteinzacskót tök’ fölösleges. A pártügyészség ilyesmivel mostanság sem foglalkozik.)

És így tovább! … Egészen a Szakadékig. A fék helyett a gázpedálra taposva.

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


3 hozzászólás on “És így tovább …”

  1. kekec szerint:

    Szia, rég jártam erre!
    De ne dicsérd már fel (nagy betűkkel kezdve) a csordát. VONAKONDA – és pont.
    Egyébként kifogástalan, sőt jó!

    • szendam szerint:

      Tényleg régen “jártál” erre kedves “kekec”! Há’ miajóisten vagyon? Kimentem Nálad a “divatból”? 😦
      Üdv! (ismét!)
      szendam

  2. […] ebből egy szó nem sok, annyi sem igaz. Nem más ez, mint egy rendkívül aljas indokból, a hivatali hatalommal visszaélve elkövetett […]


Hozzászólás a(z) szendam bejegyzéshez Kilépés a válaszból