“Hányingerem” van! … megint!

Miközben a magyar sajtó a Schmitt-csontot rágta szorgalmasan, s azon tanakodott, hogy a Csornai Csárlszbronzon (Áder) hajlandó lesz-e végre Pótplagi lenni (jéé!, az lett!), dicsőséges kormányunk suttyomban ismét lopni indult!

Nem kell ahhoz szakértőnek lenni, hogy az ember megállapíthassa: az Orbán-kormány (másodjára is) teljesen alkalmatlan az állam irányítására, tök’ hülye a gazdasághoz (is), fogalma nincs arról, mit köllene tennie pl. az egészségüggyel (is), a folyamatos hazudozáson (ezt ők “kommunikáció”-nak nevezik) kívül pedig csakis a közpénzen való élősködéshez és a lopáshoz ért. Nem is csoda, hiszen azon társadalmi réteg, az az önmagát “elit”-nek képzelő, de még a kanalat is csülökre markoló, a Lánchidat “lencsájd“-nak, a sírhantot “szőrhent“-nek kiejtő, a disznó töke mellől felkapaszkodott, alapvetően műveletlen újgazdag bagázsnak a hatalmat momentán gyakorló kirakatemberei, megszemélyesítői ők, mely réteg az államon, annak adófizetőin élősködve, azt és azokat kicselezve, becsapva jutottak egy hétköznapi polgár számára felfoghatatlan méretű vagyonokhoz, jövedelmekhez.

A “bölcs” parazita

Az Államon, a honi Gazdaságon és a Társadalmon (jelen esetben illessük ezt a hármast a “Köztigazda” névvel!) számos parazita élősködött már (s teszi ezt ma is), ám ennek ellenére a Köztigazda képes volt az életben maradásra sőt, nem ritkán még a gyarapodásra is. Történt ez pedig azon egyszerű oknál fogva, hogy a “bölcsebb élősködők” (szoci kormányok és talán még a “vállalkozói holdudvar”-uk is) ismerték a tehén megetetése és annak megfejése közötti logikai sorrendet, s így igyekeztek minél jobban hasonlítani a szimbiótákra, azaz közelíteni a “kölcsönösen hasznos együttélés” ideális állapotához. Többet vettek el ugyan annál, hogy Köztigazdájuk egészségesen fejlődhessen, gyarapodhasson, de nem annyit, hogy az sorvadni, haldokolni kezdjen. Nem váltak tehát destruktívakká, s bár a szűkösebb esztendőkben is kivették a maguk részét, annyit azért soha, hogy a stagnálásnál rosszabb állapot lépjen fel.

Az agresszív parazita

A 2010 tavaszán történt parazitaváltás azonban új szemléletmódot, új élethelyzetet eredményezett a Köztigazda számára. Olyan élősködők telepedtek rá elsődleges létfenntartói funkcióira (törvényhozói és végrehajtói hatalom), melyek már nem ismerték (vagy ha igen, hát nem törődtek vele) a “tehénnel” kapcsolatos, fentebb már ismertetett logikai összefüggést: “fejni” ugyan nagyon tudtak, de “etetni” és “gondozni” már nem. Önnön gyarapodásuk iránti mértéktelen vágyuk okán legelébb felélték az állami tartalékokat (A Bajnai-kormány által a kasszában hagyott IMF/EU-kölcsön fel nem használt részét pl. MOL-részvényekre költötték), kivonták magukat a közteherviselés még a Reform Korban lefektetett eszméje és gyakorlata alól (egykulcsos szja.), műveletlenségükből és neveletlenségükből következő pökhendiségük okán szinte azonnal összevesztek a honi gazdaságot megrendelésekkel ellátó nagyobb EU-tagállamokkal, illetve megalázták és denunciálták az államot (olcsón) finanszírozó szervezeteket (EU, IMF), ugyanezt tették a legnagyobb adó- és járulékfizető, idehaza megtelepedett külföldi vállalkozásokkal, az ún. “multikkal” is, s nem csak őket, de a teljes magyar kereskedelmi bankrendszert is alaposan túladóztatták (szektoriálisan célzott “válságadók”).

A kezdődő “carcinosis”

Mindezek következménye az lett, hogy az Új Paraziták által kiszívott, fokozódó mértékű “output“-nak csökkenő “input“-jai lettek. Ugyanis a gazdaság kezdett leállni, hiszen a tőke menekülőre fogta a dolgot, a bankok pedig már nem tudtak hitelezni (utóbbiakat még tovább lehetetlenítették el a csakis az újgazdag rétegnek – tehát önmagunknak – kitalált rögzített árfolyamos devizahitel-végtörlesztéssel!). De mivel mohóságukon úrrá lenni nem tudtak, nekiálltak a Társadalom kifosztásának is, azaz: elvonni a nagyobb tömegű megtakarításokat (manyup-pénzek … zsarolással!), illetve a legelesettebb – így érdekérvényesítő potenciál szempontjából nullának tekinthető – társadalmi rétegek szociális ellátásait: segélyezettek, rokkantak, betegek, kiskeresetű nagycsaládosok. Mindezt egy elképesztően gyomorforgató propagandával “megmagyarázva” (“Munka alapú társadalom!” – hírdették pont A Paraziták! – pfujj!). A következmény pedig ismert: növekvő munkanélküliség, apadó belföldi fogyasztás és termelés, csökkenő állami adó- és járulékbevételek, hanyatló export.

Az akkut “carcinosis”

A paraziták tehát átalakultak “megváltozott”, avagy “destruktív sejtekké” azaz: rákos daganatként kezdtek burjánzani a Köztigazda szervezetében. Már nem csak a megélhetéshez szükséges forrásokat vonták el, nem csak az “elsődleges tartalékokat” élték fel a maguk javára (lásd fentebb!), de mára már az itt-ott talán még megbúvó egyéb megtakarításokra is rá akarják tenni a mocskos kezüket. Ennek első lépése volt az EU legmagasabb általános forgalmi adójának (27%!) bevezetése, de a munkavállalókat fizetetlen túlórára, a segélyezetteket pedig kényszer(“köz”)munkára kényszerítése is (egy újabb gyomorforgató kormányzati propaganda bevetésével egyetemben!)! Talán mindenki számára emlékezetes, hogy amikor már 2011 februárban megbukott az azévi (matolcsysta) büdzsé, hogyan próbáltak 10-15 milliárdonként szinte havonta összekaparni annyi pénzt, hogy tarthassák a meghatározott költségvetési hiányt. Idén ugyan csak márciusban következett be a büdzsébetli, de most már csak 1-5-10 milliárdokat tudnak innen-onnan levagdosni. Mindezt csakis azért, hogy a rákká fajult paraziták továbbra is megkaphassák az adómentességüket (tavaly mínusz 500 Mlrd., idén mínusz 650 Mlrd. csak emiatt!), illetve a “Közbe’ szerzés“-ekből származó extrabevételeiket!

“Methastasis”

“Methastasis“-nak nevezi az orvostudomány azt az állapotot, amikor a test már feladta a kűzdelmet az őt pusztító kór ellen, s halni készül. Most a mi Társadalmunk és Gazdaságunk kezd ebbe a stádiumba kerülni. Utóbbi már olyan hanyatlásba került, melyre az elmúlt 20 esztendőben alig volt példa. Előbbi pedig mindinkább a “Halálos Gyógyszer” után vágyakozik, amiről kiváló tanúbizonyságot nyújtanak a közvéleménykutatók: mintegy 60% már szarik az egészre (nem akar választani), a maradék egyre nagyobb hányada pedig a legaljasabb ideológiát és diktatúrát (Jobbik) ültetné mindenki nyakába, hátha az felgyorsíthatná az elhúzódó agóniát. A “Rákos Daganat” azonban még nem adta fel a harcot sőt, tovább, az utolsó utáni pillanatig is fosztogat! Mert …

…

… mert azt már régóta tudni lehet, hogy Ocsmány Vitéz, az Örökos MiniElnök egyáltalán nem szeretné, ha az önmaga által okozott rák miatt haldokló Országot az IMF/EU-kölcsön gyógyító infúziójára kapcsonák, hiszen ezzel korlátozódna (méghozzá alapost!) az ő omnipotenciája. Inkább a szabadpiac kétes minőségű, a betegséget pedig csak fokozó, ráadásul baromi drága “gyógyszereit” szedetné velünk. Ámde a pénzpiaci kölcsönök sajna elégtelenek finanszírozni az “Arisztokrácia” dőzsölését, ezért aztán a belföldiektől is megpróbál minél több pénzt bekasszírozni … akár a legnagyobb aljasság, a legnyílvánvalóbb zsarolás/kényszerítés árán is. Elképesztő példámat lásd alant!

“Ha muszáj, akkor szívesen.”

Azt már 2010 óta kezdtem megszokni, hogy akárhányszor csak postára viszem a dolgaimat, az ügyintéző minduntalan sorsjegyeket, illetve valamilyen biztosítást akar rám sózni. A múlt hónap óta azonban változott a helyzet: a legújabb sláger az államkötvények ajánlgatása. Ezzel sem lenne semmi bajom, de azzal már igen, amit éppen tegnap mesélt nekem egy közalkalmazott ismerősöm. A tanárnő azt állította, hogy az április 5.-én kézhez kapott bérelszámolási ívjének alján egy államkötvényvásárlásra való felhívást talált. Ehhez mellékeltek neki még egy az intézménye élén tavaly óta álló, pártkinevezett igazgatójának levelét is, melyben arról érdeklődik a Fidesznyik, hogy a kollégák mikor és mennyit kívánnának ebből jegyezni, igényeiket pedig legkésőbb április végéig jelezzék nála (mindkét írományt meg is mutatta!)! … és lesz majd két Lista május 1.-től kezdve! … és mindez akkor, amikor még hivatalosan kormányzati szándék sem volt erre! (lásd a poszt bevezetőjének utolsó linkjét!)

Ez a hölgy, a szintén tanár férjével együtt összesen havi netto 240 ezerből tartja el három, iskolás korú gyerekét. Fizetésemelést már 2009 óta, túlóra- és helyettesítési díjat 2010 óta, étkezési utalványt (addig havi 1200 Ft.!!!) pedig 2011 óta nem kapnak. Eközben alaposan emelkedtek az árak, nőttek a kölkök, s így a költségeik is. Jelenlegi életszínvonaluk kb. 70%-a a három esztendővel ezelőttinek. És ebből! akar még Ocsmány Vitéz, meg az ő Bandzsa Jobbkeze “talánra” kölcsönt kérni?! Kábé akkora önkéntességgel, ahogy “Józsi bácsit” szervezték be anno a TszCs-be (két pofon a bőrkabátostól, mire Józsi azt mondta: “Ha muszáj, akkor szívesen.“). S mindezt csakis azért, hogy vitéz Felcsúthy meg a Bandája ellébuskázhasson még egy pár hónapig!

Hát, szívesen lehánynám Őket! … egy háromezer méter magasan repülő tehergép nyitott raktérajtajából! Egyenként, avagy csoportosan, nekem mindegy!

… és ezt …

… szendamondja!

---