A kerítésen belül

Zárt osztály. … Komolyan az! … Én zártam be, hogy az a sok hülye kívülről be ne jöhessen.” – mondotta volt az áldott emlékű Hofi Géza, s körülbelül most pont ezt csinálja velünk Viktor bán is a botrányosan xenofób konzultációjával, óriásplakátjaival, meg a 22 milliárdba kerülő drótkerítésével. Igazából nem a menekülőket zárja ki, hanem minket és be. Be az irigykedő, minden ismeretlentől rettegő, gennyes kispolgári létbe. … No meg el az ország valódi problémáitól!

Szégyen és gyalázat! Az a kormány, amelyik a Lajtán inneni műszaki zár ’89-es elbontásával büszkélkedik a mai napig is (nem mint ha bármi közei is lett volna hozzá!), most ugyanilyet csináltat a magyar-szerb határra! Szégyen és gyalázat!” – fakadt ki tegnap délután kedvenc kocsmám nemfideszes törzsgárdájának egyik tagja azon hír hallatán, hogy a Maffiakabinet elrendelte déli mezsgyénk 175 kilométer hosszani elkerítését.

A felháborodással és a történelmi párhuzam felvázolásával egyetértek. Az az aljas és geci kampány, amit itt ez a qrmány már hetek óta művel, valóban vérforraló. Semmi mást nem tesz, mint kiszolgálja az ócska erkölcsű, magát nemzetinek és kereszténynek hazudozó, talajlakó kispolgár gyűlöletigényét. Ezzel párhuzamosan pedig kielégíti a Maffiapárt népszerűségi igényeit, no meg csillapítja az immáron kizárólag Don Vittoriohoz (szorosan) kötődő “strómanoligarchia” pénzéhségét.

Hogy ez mennyire igaz, ölég csak megnéznünk a tényeket. Elébb kiszórtak az ablakon ezer milliót (“természetesen” a közkasszából) a “konzultációnak” hazudott Nemzeti Izére. Persze úgy, hogy már a fogalmazás pillanatában ismerték a “végeredményt“. Ugyanakkor ezen költség mindössze 0,3 százalékának felhasználásával pont ugyanezt “állította elő” a szakmailag “tökéletesen” kivitelezett közvéleménykutatásával a mindentől (de főleg a tényektől) független Nézőpont Intézet. (Vajh’ hová vándorolt a “különbözet”?) Továbbá plakátkampányba is kezdtek, mely tegezően és magyar nyelven hívja fel a figyelmét minden bevándorlónak/embercsempésznek arra: mi a “komilfó” itten, Setétségországban. Erre 300 millát költöttek (ugyancsak a közösből), de kevesebb helyet vásároltak, mint a Kétfarkú Kutya/Vastagbőr-koalíció ugyanezen összeg bő tizedéből! (Majd’ tízszeres túlárazás! Nem durva ez?). Most meg további 22 milliárdot húznak ki a zsebünkből egy négy méter magas és 175 kilométer hosszú drótkerítés kihúzására, persze csakis azér’ hogy (szokás szerint) megvédjenek minket.

Mindent egybevetve tehát eleddig 23 303 millió forint kiadásnál tartunk, aminek nem látni (dehogynem!) a valódi értelmét. Fel nem foghatjuk (dehogynem!), hogy miér’ fussa erre ennyi, ha a költségvetésből mindössze 15 000 milliót szánnak (mer’ ugyi “takarékoskodni köll”!) a szétbarmolt egészségügy nyomorgó dolgozóinak béremelésére. Fel nem fogható (dehogynem!), hogy ahol mindössze 60 000 millió jut a kórházi tartozások “rendezésére” (melyek ennek pont a dupláját teszik ki ugyan, de “csak ennyi van”!), ugyanennyit találnak nagyhirtelenjében sportra, külképviseletek nyitására, no meg a Ludovikára. Hát ki érti ezt?

Rugózunk a témán, de ezerrel. Pedig nem ez itthon a legfőbb gond. Igaz, pont ezt akarják!” – vélekedett a már említett asztaltársaság egy másik tagja. S ha egy kicsit, mindössze egyetlen minutára “vigyázó szemeinket” levesszük a habonyista propaganda gusztustalan kérdőívek és gyomorforgató plakátok formájában megtestesülő, alaposan túlárazott délibábjáról, rögvest rájövünk: sörbarátomnak igaza van!

Hiszen már szinte szó nincs az idei esztendő legnagyobb balhéjáról, a Quaestor-botrányról. Arról, hogy a “focialista kapitalizmus” egyik kiemelt tagja, nevezetesen Tarsoly Csaba az állam jótékony félrenézése mellett űzhette csaló tevékenységét. Egy olyan Pilótajátékot, melynek kicsúcsosodása (végső, kétségbeesett elszemtelenedése) 150 000 millió forintnyi kamukötvény eladása volt: a matolcsysta Jegybankba olvasztott pénzpiaci felügyelet orra előtt!!!

Egy olyan szélhámozásról:

  • amelynek részese volt maga a Maffiakormány is, minimum a KüKü-Minisztériumon keresztül, mint “finanszírozó”.
  • amely csalást (no meg a nyomok eltüntetését) ugyanezen jegybanki “szerv” azzal támogatta, hogy nem a “tetteshez” rendelt ki felügyeleti biztost, hagyta, hogy egy “josiptotot” ültessenek a “legforróbb cég” élére, illetve tűrte, hogy az majd’ egy hónapon belül háromszor is kamucsődöt jelentsen.
  • amely állam bűnüldözése hetekig hagyta szabadon mászkálni és tevékenykedni Tarsoly nertársat, igazságszolgáltatása pedig a mai napig nem tesz semmit!
  • amelynek ügyészsége, mely minden “szoclib”-ügyben hiperaktívnak és készséges információszolgáltatónak bizonyult, most úgy kussol és lapít, mint az a bizonyos emésztési végtermék a fűben.

Ez a díszesen aljas társaság eleddig még mindent megúszott. Bedöntötték a forint árfolyamát, lenyúlták a nyugdíj-megtakarításokat. Ellopták az Alkotmányt, a munkanélküliek és a rokkantak pénzét. Romba döntötték az egészségügyet és az oktatást. Meghekkelhették a választási szabályokat és milliárdokat öntöthettek a kamupártokba. Megúszták a netadót, az amerikai kitiltást, a trafikmutyit, a kaszinó-bizniszt. Szíves közreműködésünkkel lerabolhatták a közműszolgáltatókat (“Rezsicsökkentés“), közben pedig úgy 100 000 milliót vághattak zsebre az orosznál olcsóbb nyugat-európai gáz behozatalának állammaffiás monopolizálásával (“MET Energiakereskedő Zrt.“). Ezen kívül fényesre nyalatták velünk Putyin seggét (hatalmas botrány okozva), elárulatták velünk Ukrajnát, az EU-t, a NATO-t, minden szövetségesünket (mégnagyobb botrány!). Beleugrasztottak minket az évtizedekre titkosított Paks-II.-be (az unokáinkkal együtt), de soha semminek nem volt következménye. Olyan, amivel egy normális ország kormányának hasonló helyzetekben szembe köllött volna néznie!

Minden akadályon “kocc” nélkül hömpölyödtek át eleddig tehát. Ámde ezt a közpénzek törvénytelen “quaestorálását” valamilyen okból túlzottan veszélyesnek minősítették önmagukra nézvést. Valami volt/van ebben az ügyben, ami semmiképp nem derülhet ki. Amiről feltétlenül el köll terelni a figyelmet.

Valami olyasmiről, amiért megéri méglejjebb járatni a Párt, a Kormány, valamint az ezek élén álló Szeretett Vezető aligha megmaradt nemzetközi tekintélyét (nullából elvenni tényleg nem kár … már!). Valami olyasmi, ami azonnali akciót kívánt, szokás szerint nem törődve annak hosszútávú diplomáciai/gazdasági/társadalmi hatásaival/következményeivel. Valami olyasmi, amire nem kár hirtelen kidobni az ablakon azt az eleddig 22 303 millió forintot (bár a “járulékos haszon”, az immáron 70-90 százalékos “lenyúlási ráta” sem lebecsülendő!). Valami olyasmi, ami alapvetően veszélyezteti a hatalmi pozíciót, aminél pedig ugye nincs magasabbrendű szempont.

Bármi is az, az akció sikeres volt. Mindenki rágja a gumicsontot, mindenki arról beszél (már megint), amiről a Maffia szeretné, illetve senki nem azt nézi, amit köllene. … Kivéve az én sörbarátomat, no meg – ezek szerint – engem.

Gratulálok mindenkinek! Közpolgárnak, bloggernek, újságírónak, civil mozgalmárnak, … “politikusnak”.

… és ezt …

szendamondja!

P.S.: Andor Mihály a Gépnarancson tegnap megjelent rövid írásában a következőkre vár(na) választ:

“Most, hogy eldőlt, hogy Orbán Viktor, nevét megörökítendő, piramis helyett egy 175 kilométer hosszú és négy méter magas kerítést fog építtetni a szerb határon, fölmerül néhány kérdés.

  1. Mennyi pénzt fog költeni erre az emlékműre Orbán az adónkból?

  2. Ki fognak-e írni az évszázad építkezésére közbeszerzést?

  3. A pályázati feltételek között fog-e szerepelni, hogy a pályázó nevének Mészárossal vagy Tiborczcal kell kezdődnie, és Lőrinccel vagy Istvánnal kell végződnie?

  4. Meg fogjuk-e tudni valaha, hogy mennyibe került valójában a kerítés?”

No ezekre várnám én is Tisztelt Olvasóim válaszait itt alul, a komment-rubrikában! … A Kerítésen kívülről, avagy belülről … Nekem mindegy.

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!

Bilderberg-klub – magyar módra

Egy esztendő, s a Maffiapárt kénytelen lesz visszavonni a ránk erőltetett vasárnapi zárva tartás törvényét! Ez hangzott el egy hétvégi, tatai konferencián Dzsentri Dzsoni szájából azzal a kitétellel, hogy “ha lesz népszavazás“. … Már most mondom: nem lesz.

A hír szerint, már 2004 óta létezik Abszurdisztánban egy, a híres “Bilderberg-csoporthoz” hasonlatos egylet. A “Szeretem Magyarországot Klub” annyiban hasonlít az említett grémiumhoz, hogy fórumain politikusok, közéleti személyiségek vesznek részt, s az adott témáról/témákról bárki szabadon beszélhet, tarthat előadást. Cserébe ezért mindenki titoktartási kötelezettséget vállal: ami ott elhangzott azt nyilvánosságra nem hozhatja. (Némi párhuzamot vélek felfedezni az ugyancsak közismert “Kéri-klub“-bal.)

Ez a magyar “bilderberg-egyesület” a hétvégén Tatán tartott egy megbeszélést. A mintegy száz főnyi résztvevő között ott volt Lovászi László, az MTA elnöke és maga Lázár “Dzsentri Dzsoni” János főminiszter is. Utóbbi beszélt a március 15.-től hatályos, még tavaly megszavazott, kötelező vasárnapi zárva tartásról szóló törvény esetleges hatásairól, illetve jövendőjéről. Ennek során állítólag kijelentette: a Maffiakormány tisztában van az intézkedés népszerűtlenségével. Hiszen a mostani közvélemény-kutatások egyértelműen bizonyítják, a törvénnyel a megkérdezettek jó kétharmada elégedetlen, ami pedig azt jelenti, hogy még a saját szavazótáboruk jelentős része is ellenzi ennek bevezetését. Ebből pedig egyenesen következik, hogy “ha lesz erről népszavazás“, azt a Maffiabanda mindenképpen el fogja bukni.

Aki ebben az “Országizében élte le az elmúlt, legalább tizenhét esztendőt, az tudja, hogy Maffiáéknál a hatalom megszerzésén, annak minden áron való megtartásán, valamint az ennek eszközeivel eltulajdonított közvagyonból történő minél gyorsabb meggazdagodáson kívül csakis a Népszerűség számít. Ezt meg a “nép-szerűség” látszanának megteremtésével és fenntartásával érték el (eleddig). Ennek eszköze pedig a “plebejusság” imázsának megteremtése volt azzal, hogy a lehető legcinikusabb módon mindig és mindenről azt mondták (leegyszerűsített tőmondatokban bonyolult problémákról), amit és ahol a Zemberek hallani akartak. Azaz nettó populizmussal, következményekre rá se hederítő néptribunsággal. (Csoda, hogy a fejükre nőtt a Jobbik? … No meg a miénkre is!)

Kitűnő példa erre mondjuk a Tákolmány, melynek ránk erőltetését azzal “magyarázták”, hogy a káközép-európai rendszerváltozások után már csakis a miénk az egyetlen “kommunista alkotmány“. Vagy például a Manyup-vagyon kifosztását azzal, hogy a pénztárak “eltőzsdézték a zemberek pénzét”. Avagy ki ne felejtsem a segélycsökkentés és a közmunka bevezetésének indokait sem! Nem idézném, mindenki tudja és azt is, hogy mennyire “rezonált” ez a “Homo Kadaricus“-ból (mesterségesen)kifejlesztett “Fideszpolgár” mélyen gyökeredző irigységével, szolidaritás-hiányával, egyéb, alantas ösztöneivel.

Ámde ez az oktrojált “zárvatartási törvény” egyáltalán nem illeszkedik az eddigi sorozatba. Legalább 2011 óta tudják, hogy már maga az ötlet is népszerűtlen (az pedig, hogy még nemzetgazdaságilag is káros, nem érdekes – ilyesmi náluk soha nem volt szempont!). Négy esztendővel ezelőtt ki is faroltak belőle, maga a Fővezér meg kijelentette: amíg idehaza nem lehet heti öt nap munkájából megélni, addig az ilyesmi szóba sem jöhet. Igaz, hogy most ezt az egészet letagadják, a korábbi visszautasítást meg a szokásos “zemútnyócévezéssel” igyekeznek “megmagyarázni”, osztán még azt is kijelentik, hogy ebből senkinek semmi kára, kellemetlensége nem származhat. De a tények, no meg a tapasztalatok ennek pont az ellenkezőjét mutatják. S hogy ezzel maguk is tisztában vannak, arról ékesen bizonykodik Dzsentri Dzsoni tatai mondandója!

Hát akkor miért? Miért köllött ehhöz tűzön-vízen át annyira ragaszkodni, hogy még a várható bukást, a szégyenteljes, későbbi retirációt is bevállalták érte? Azt ne  mondja nekem senki, hogy most a Tömjén-féle Törpepárt annyira fontossá vált, hogy bármiféle ostobaságának teret köll engedni. Bár ez is egy lehetséges magyarázat, pláne a Kétharmad veszprémi elbuktázása után, de hogy nem elfogadható, az tuti. Ezek a politikai kurtizánok, közpénzből fizetett “keresztény” prostik akkor se mernének ellenkezni a Kitartójukkal, ha lenne bármiféle politikai meggyőződésük, ideológiájuk (nincs!). A “technikai kétharmad” meg egy-két “képviselő” lefizetésével/megzsarolásával is biztosítható a Bábszínházban, tehát egy ilyen népszerűtlen dolgot bevállalni tök’ fölösleges volt.

A lehetséges magyarázatok egyike, hogy ez az egész csupán a szokásos figyelemelterelés. Egy ellenbotrány indítása annak érdekében, hogy továbbra is ők uralják a “kommunikációs teret”. Azaz mindenki arról beszéljen, amit a “Habony Művek” ad a szájukba, ne pedig az “egyéb” disznóságaikról. Hiszen a “plebejusság” imázsa régen megkopott. Mióta a “Retektévé” begorombult, s valódi híradókat készít, a “széles tömegek” tisztában vannak az elképesztő korrupcióval, no meg az ebből származó hirtelen, a hivatalos jövedelmekkel meg nem magyarázható vagyonosodásokkal. (“Tudod, honnan volt ennyi pénze az apjának?” – tette fel a kérdést kedvenc kocsmámban az egyik volt fideszes választó a Szíjjártó-palota ügyével kapcsolatosan. Majd rögvest megválaszolva önmagát: “Onnan, hogy a fater is tőlünk lopott!“) Amíg a vasárnapok miatt anyázik a Jónép, addig sem a lenyúlásokról megy a sörmelléki paláver!

A másik elmélet szerint mindössze annyiról van szó, hogy a Mi Boldogságunk egyszerűen “begombázott”. Az ötödik esztendeje egyre korlátlanabbul gyakorolt hatalom, az, hogy az Ország Betege, az ő egyébként is károsult elméje, folyamatos megerősítéseket kapott arról, miszerint minden ötlete egyszerűen zseniális, s csak akarat, illetve “kemény munka” kérdése azok megvalósítása, hát komolyan elhiszi: a voluntarizmus minden gond megoldása. Következmények, népszerűségvesztés? Nem számít, ha meg lehet mutatni: ki is a Kokas ezen a Szemétdombon! A rajta (tehát vele együtt rajtunk) élősködő, folyamatosan cserélgetett ektoparazitái pedig inkább nem szólnak egy szót sem, mert akkor se kiemelt jövedelem, se harácsolható vagyon, s mehetnek vissza oda, ahová valóak: a maguk által létrehozott közmunkási gárdába! (Jó példa erre az “m1” Orbán által kierőszakolt vicckategóriás, közröhejbe fulladt “arculatváltása”!)

Én nem tudom, mi is az igazság. Ezt döntsék el Kedves Olvasóim a fentebb felkínált szavazással”! Mindenesetre biztos, hogy Orbánék a Zembereknél közel sem húzták ki annyira a “gyufát” ezzel a hülye vasárnapozással, mint sokan gondolnák. Morgás ugyan van, lesz is még, de valódi “akció” soha. Annak ellenére sem, hogy a világon senki nem hiszi el az intézkedés magyarázatát, azaz hogy ezzel csupán biztosítani akartak mindenkinek hetente legalább egy pihenőnapot. Még azok sem, akik talán nem ismerik a dolgozói jogokat alaposan megnyirbáló Új Munkatörvénykönyv paragrafusait. Még azok sem, akik nem tudják: maga Lázár (bizonnyal a Nagyfőnök beleegyezésével) rendelt el a Miniszterelnökségen napi tíz órás szolgálati időt, plusbonus hétvégi ügyelet hónapokkal ezelőtt.

Ha lesz népszavazás erről a vasárnapi ostobaságról, azt a Fidesz el fogja bukni. Mint említettem volt, ezt mondta/ismerte el Lázár ezen a tatai “hunagorbilderberg”-konferencián. A “kockázatokkal és mellékhatásokkal” tehát tisztában vannak. Csakhogy valóban léteznek-e ilyesmik? A kulcsszó ugyanis az a bizonyos “ha”. Mert, hogy népszavazás ilyesmiről valószínűleg soha nem lesz e honban, az szinte tuti!

Két biztosítékuk is van erre az Urizáló Uraknak. Az egyik a fizetett politikai trolljukként működő Szepessy Zsolt, aki a tavalyi “választások” idején több tízmilliót nyúlhatott le a maga kamupártjával (“Összefogás Párt“). Elszámolni a “zséről” ugyan nem tudott, de nem is keresi rajta komolyan egyetlen államhivatal sem. Ő nemrég adott be egy a vasárnapi témáról szóló népszavazási kezdeményezést, csakhogy “meghekkelje” a Demokratikus Koalíció hasonló indítványát (Tapolcán is ott nyüzsög a pasas!). Most az előbbin ücsörög a hivatalos szerv, s lefogadható: sokára fog kiderülni, hogy azt elutasítja. Csak ezután kerülhet a szőnyegre a DK kezdeményezése, amit meg ugyancsak hosszas “megfontolás” után, ugyancsak el fognak vetni. … Mert ez a Második Biztosíték! A mindenhová beültetett fideszes csinovnyikok közhivatalnoki bandája!

Sokáig fogunk mi még “anyázni” eme “Vasárnapi Erőszak” miatt! Minden kézzel fogható eredmény nélkül. … Ahogy szoktuk.

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


Ifj. Gespicli

Országos, a Facebookon “ketyegtetett” besúgóhálózat létrehozását jelentette be tegnap “Ifj. Gespicli“, azaz Böröcz László nertárs, a Fidelitas elnöke. Ebből is látszik, hogy micsoda szubhumán egyedekből áll a maffiapárti “Next Generation“, miféle antropomorf ektoparaziták igyekeznek felkapaszkodni a hatalom uborkafájára.

Március 15.-én, a hivatalos állami ünnepség helyszínére kivonult az “Ország Gyűlése Mozgalom” mintegy ötven aktivistája, s síppal, dobbal, nádi hegedűvel felszerelkezve igyekezett úgymond “megzavarni” Orbán “Gespicli” Viktor “miniszterelnök” javarészt zavaros fejtegetésekből és szemtelen kioktatásokból álló beszédét.

Azt, hogy az OGYM (ellentétben a “másik”, de jóval népesebb tüntetés szervezőivel!) tökéletes pontossággal választotta ki úgy a demonstráció helyszínét, mint annak módját, két tény is bizonyítja. Az egyik az a magatartás, amit az aktivistákkal szemben tanúsított a lökdösödő “Nyugger-kommandó“, no meg a “civil biztonságiaknak” álcázott, “drótos fülű” TEK-huszárok csapata. A másik pedig az a “Kezdeményezés”, mely tegnap hangzott el egy sajtótájékoztatón. (Teljes körű beszámoló a bevezetőben megadott link alatt!)

Ezen a rendezvényen a már említett Ifj. Gespicli, valamint Koncz Zsófia, a “Fidelitas”-nak nevezett Ifjúmaffiózók alelnöke tovább tolták azt a habonyista, kommunikációs dumát, amit még a Maffiapárt dobott be, közvetlenül a “sajnálatos események” napján. Eszerint ugye “szélsőbaloldali aktivisták” voltak azok, akik március 15.-én megzavarták a “miniszterelnök úr” beszédét, valamint “tönkre tették több tízezer magyar család békés ünnepi megemlékezését“. (Megjegyzem: Don Vittorio hablatyolására legfeljebb, ha 1500-an voltak a helyszínen “kíváncsiak”, az ezt négyszer is megismétlő “m1” hírcsatorna nézőszáma pedig valahol a nulla körül tendált! … Utóbbiból ki is rúgták már a “felelősöket”: az aznapi adás szerkesztőjét, no meg az időjárásjelentő “meteorológusokat”.) Ezt, immáron saját(?) kútfőből merítve Zsófika (róla itt egy kitűnő blogposzt!) azzal egészítette ki, hogy ezek a zavargók valójában “álcivilek”, azaz különböző ellenzéki pártok általuk be is azonosított, “fizetett provokátorai”, ami pedig “méltatlan” nem csak az ünnephez, de “a magukat normálisnak tartó baloldali pártokhoz is“.

Nem szeretnénk, ha a baloldal hétvégihez hasonló húzásaiból hagyomány lenne! – jelentette ki Ifj. Gespicli. Ezért osztán életre hívnak egy “Provokátorfigyelő” csapatot. A team dolga pedig az, hogy ha bármelyik maffiaállami/maffiapárti megmozduláson valaki provokátorokat ismer(ne) fel, azok fényképeit és neveit küldjék el egy megadott mailcímre. Ahonnan pedig a delikvensek rákerülnek a Fidelitas által indított Facebook-oldalra, lévén “mindenkinek joga van tudni, kik azok a baloldali provokátorok, akik szét akarják verni” mások rendezvényét.

Természetesen nem maradtak el az ellenzéki vélemények sem. Többen feljelentést tettek, hiszen az ilyen-olyan forrásból származó fotókat és neveket közzé tenni egy nyílt honlapon nem más, mint a hírhedt kuruc.info módszere. Mint tudjuk, a náci portál egy időben azzal szórakozott, hogy a 2006-os őszi “Dúlás” úgynevezett “szabadságharcosait” vád alá vonó ügyészek, valamint az ítéletet hirdető bírák teljes személyes adatait (fotó, név, cím, telefonszám) közzé tették. Ezt pedig a velük egyébként simán összejátszó Maffiapárt is kénytelen volt bűncselekménynek tekinteni (hiszen az is volt!), majd kezdeményezni az Egyesült Államoknál a portál betiltását (lévén az hozzám hasonlóan amerikai szerverről működött/ik). Ám ha az és akkor bűntettnek minősült, akkor ez a tegnapi Kezdeményezés nem ugyanaz?

Ifj. Gespicli szerint nem. Ő úgy véli, hogy le kell leplezni azokat a “civileknek álcázott”, de valójában baloldali párttagokat és pártaktivistákat, akik direkte rendezvénymegzavarásokra utaznak. Mert ugyi “mindenkinek jogában áll tudni, hogy …” és a többit tudjuk:

Ami a Kezdeményezést illeti, hát nem szorul különösebb magyarázatra. Célja megszervezni egy spiclihálózatot, egy önkéntes III/III-at. Ami nem csak hatékony, de “költséghatékony” is. A feljelentgetés ösztöne ott vagyon tisztelt(?) “alsókategóriás” polgártársaink(?) úgynevezett “jellemében”. Ők pedig ugye szinte egytől-egyig besoroltak az “Orbánegyház” hívei közé, lévén a “Kádáregyház” ezzé alakult át. Ebben pedig ugyanazt az “államigondoskodásos”, meg a “majdmigondolkodunkhelyetted” dumákat hallhatják, amit egyébként is megszoktak már.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Ha bárki szembesíteni akarja őket a Tényekkel, hát rögvest provokációt kiáltanak, s komolyan elhiszik, hogy amikor az ősz nertárs/hívő egyháztag ütlegeli a neki nem tetsző “szélsőbalos pártaktivistát”, akkor valójában őt érte agresszió. Nekije tehát joga van “védekeznie”, ráadásul “Akkor. Amikor.“. Akár azzal is, hogy ha valamelyik “istentiszteleten”, az azzal általában együtt járó “autodafén” megpillant egy általa “balosnak”, tehát “provokátornak” tekintett polgártársát, hát rögvest előkapja (a buta ember!) az “okostelefonját”, majd fotóz, “idetifikációt” illeszt mellé, s rögvest küldi is a Pártegyház által megadott címre. (Átírva A Géza egyik híres “beköpését”: “Ideje van, telefonja van, mailcíme van. Hát feljelent!“) Így lesz “hatékony” ez az egész.

Ami pedig a “költségeket” illeti, hát ebből a szempontból is “hatékony” a dolog. Kádár sokat költött anno a III/III fenntartására. Hiszen annak hivatásos tagjai is voltak. Néhány besúgó, azaz spicli pedig pénzért vállalta a “melót”. (Egyikük az a Böröcz nertárs volt, aki korábban az MTVA-t vezérigazgatta. … Csupán névrokona lenne a tegnapi Kezdeményező?) Ámde ez a mai “Harihárom” gyakorlatilag ingyé’ van! A Feljelentő a saját készülékét és előfizetését használja, amikor “közzé tesz”. Ezt meg egy ingyenes Facebook-oldalra rakják fel azok, akik egyéb forrásokból kapják az állami fizetésüket. Ugyanis az ifjonc Börcz nertárs az “ötkeres Pótrogán” alpolgármestere, Zsófika pedig szerencsés módon a szerencsi (szintén maffiapárti) polgármester leánykája!

Közbevetve:

Az ellenzéki kritikák közül nekem a legszimpatikusabb Barabás Richárdé, a “Zöld Front” társelnökéé volt. Szerinte:

Böröcz László egyben a Belváros alpolgármestere is, a magától növekvő Pasa parki luxuslakás-tulajdonos Rogán Antal legjobb ifjú tanítványa. Úgy tűnik, túl akarja szárnyalni elődeit, és erre a spiclihadsereg felállítását tartja a legjobb megoldásnak. Ezzel sikerült saját magát és szervezetét is visszavezetnie a kommunizmus legsötétebb időszakát idéző, feljelentős házmesterek korába. Mindenkiről és mindenről jelentést kérnek a szintén törvénysértő Kubatov-listák frissítésére. Levették a szájkosarat Orbán ölebeiről, ám a kormányfő kegyeiért teperő Kubatov-tanoncok most a saját farkukba haraptak. Magyarország nem akar és nem is lesz feljelentő házmesterek országa!

Innentől kezdve már érthető szinte minden. Az nevezetesen, hogy a komplett Maffiának már annyira nincs “szabadon felhasználható” pénze (lévén bedöglesztették a gazdaságot … is!), hogy immáron saját magukon, pontosabban annak bizonyos szegmensein is “takarékoskodniuk” köll. A Simicska-média “kiesése” okán Legfőbb Propagandaforrásnak szánt “m1”, a “jóhírtelevízió” például azért omlott össze mindössze másfél nap alatt, mert az idén 80,5 milliárd(!) forintból garázdálkodó gazdálkodó MTVA többségükben havi százezer forintos, úgynevezett “szociális ösztöndíjjal” fizetett gyakornokokat foglalkoztat. Pedig ennyi pénzből telhetne akár profikra is. De nem, mert már annyi mindenkit köll “kifizetni”, hogy szinte alig jut már a “régiek” apanázsára is.

De kik is ezek a “régiek”? Az “Első Eresztés” (pl,: Simicska) még milliárdokba került. A “Második Generáció“, az ilyen rogánok, lázárok és a satöbbiek pedig már csak milliókba … havonta. A mögöttük tolakodó, a hatalmi uborkafára felmászni szándékozók azonban már ennyibe sem. Mint például ez az Ifj. Gespicli.

Így jön létre a “hatékony és olcsó” kormányzás. Mindenkit a “fajsúlya” szerint mérnek és fizetnek. … A Miénkből!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


Lajos mesél(?)

Újabb hatalmas követ dobott bele Simicska Lajos a maffiapárti ketrecharc “álló vizébe”: az ő egykori jóbarátja valószínűleg az előző rendszer belbiztonsági szerveinek besúgója volt! Higgyünk neki? Avagy ez csak egy “karaktergyilkos mese”? … “Spekulációs poszt” következik.

Váratlan tartalmú interjút adott tegnap Simicska Lajos Stumpf Andrásnak, ami még aznap este meg is jelent a “Mandiner” oldalán. Ebben, a manapság a demokrata mezében tetszelgő oligarcha azt állítja, még a Zalaegerszegen eltöltött katonaévük során Orbán Viktor bevallotta neki, hogy őt beszervezte a katonai elhárítás, s egyik kötelessége, hogy jelentéseket tegyen róla. Leszerelésükkor osztán Viktor eltűnt a haza tartó tömegből (“kiemelték”), amit később az érintett azzal magyarázott: megpróbálták beszervezni a hírhedt III/III-ba is, de ő nemet mondott. “Harminc éven át elhittem neki, hogy így történt” – állította Simicska, majd hozzá tette: az elmúlt esztendő eseményei alapján azonban “Már nem tudom, mit gondoljak“.

Később annak a gyanújának adott hangot, hogy a rendszerváltás idején alaposan “megritkult” ügynökakták (Simicskának később nem sikerült felkutatnia azt a róla készült, “tíz centi vastag” iratköteget, melyet 22 esztendősen állítólag a saját szemével látott a zalai ezred politikai tisztjének asztalán) valószínűleg hiánytalanul megtalálhatóak Moszkvában, s ezek egyikének tartalmával zsarolhatja most Putyin Orbánt. Szerinte ugyanis “Ha ezek meglennének és napvilágra kerülnének, az mindent borítana itthon.

Mit gondoljunk most erről az egészről mi, akik kívülről szemléljük (mosolyogva/vigyorogva?) a Maffia két, egykor szoros véd- és dacszövetségben álló vezetőjének manapság folyó hatalmi harcát? Megalapozott-e Simicska (újkeletű) gyanúja, avagy ez is csupán a “Palotán” belül dúló bizantikus háború egyik karakter-gyilkossági kísérlete? Ennek eldöntésére – úgy vélem – rendelkezésünkre áll néhány múltbéli tény.

Tudjuk, hogy a kádári Belügyminisztérium egy kiterjedt ügynökhálózattal rendelkező, komplett ügyosztályt (“BM. III/III Csoportfőnökség“) működtetett annak érdekében, hogy “kiszűrje” a társadalomból azokat az “izgága elemeket”, akik nem voltak hajlandóak elfogadni a Kádár János által még az 1960-as évek elején meghirdetett “Új Kiegyezést” (“Aki nincs ellenünk, az velünk van!“). Megfigyelni/megfigyeltetni azokat az embereket, akik nem csak szóval lázadoztak a “puha diktatúra”, a “gulyáskommunizmus” ellen, de eme lázadó szavak terjesztésének tetteivel is. Ezekből pedig valóságos aktahegyek keletkeztek, ami nem is csoda, hiszen évtizedeken át folyt ez az egész.

Tudjuk, hogy ezt a tevékenységet a BM azután is intenzíven folytatta, hogy 1988-89 táján megindult a rendszerváltás folyamata. Az akkor már legálisan működő, de még csak “alternatív szervezeteknek” titulált ellenzéki pártokba ügynökök százait építették be, hogy rajtuk keresztül információkat szerezzenek a “főkolomposokról”. Miért? Részben talán megszokásból. Részben pedig talán azért, mert egyes harihármas főnökök Gorbacsov bukására, így “konzervatív visszarendeződésre” számítottak. No meg arra, hogy nekik komoly egzisztenciális előnyt jelent majd, ha ez után ők gyorsan össze tudják fogdosni a “lázadozókat”. Ebből is aktahegyek keletkeztek, amit osztán ’89-ben már megpróbáltak megsemmisíteni, de a híres “Dunagate“-botrány lerántotta róluk a leplet.

Tudjuk azt is, hogy a “hiányzó” iratok nem mindegyike semmisült meg, hanem azokból néhányat egy-egy “előrelátó” tartótiszt megőrzött magának. Hiszen évek múlva is kerültek elő különböző “házalók”, akik bizonyos “előnyökért” cserébe és “megfelelő időben” különböző pártoknál és sajtóorgánumoknál igyekeztek “elsütni” belőlük olyanokat, amelyeket alkalmasak voltak egy-egy akkoriban így vagy úgy exponált személyiség lejáratására. De minden bizonnyal vannak olyan dossziék is, amikre már a rendszerváltás idején (vagy nem sokkal utána) politikai megfontolásból “tették rá a páncélszekrényt”. Nem tudjuk, de sejthetjük azonban, hogy ezek az akták (azok másolatai/másodpéldányai) az akkori Gyarmattartó (a Szovjetunió) titkosszolgálatánál (KGB – ennek főtisztje volt a mai elnök, Putyin is!) hiánytalanul fellelhetőek. Ennek a gyanúnak adott most hangot Simicska, de ugyanezt feltételezte a korabeli miniszterelnök, Németh Miklós is egy pár hónappal ezelőtt vele készült interjúban.

Tudjuk, hogy a ’90-es választások után több kísérlet is történt az “ügynökakták” teljes nyilvánossá tételére. Ámde ahogyan az első kísérletet (a Demszky-Pető-féle törvényjavaslat) is lesöpörték a pályáról a mindenkori kormányokban, parlamenti frakciókban és pártokban “kényelmes életet” élő egykori besúgók (meg a velük kiegyezett politikusok), úgy a sokadikat is. Az indok ilyenkor mindig a “személyiségi jogokra” való hivatkozás volt. Manapság az LMP igyekezett elérni ugyanezt, de annak ellenére falakba ütközött, hogy az állítólag “harcosan antikommunista” Maffiapártnak bármire alkalmas kétharmada volt. Tehát minimum ebben az esetben nem a lehetőség, hanem csak az akarat hiányzott. “Vajon miért?” – no ez az a kérdés, melyre soha nem kaptunk elfogadható választ. Mert az, hogy a különböző “jogok” ezt a társaságot annyira sem érdeklik, mint tyúkot a Relativitás Elmélet, az tuti. Hiszen tapasztaltuk.

Tudjuk továbbá azt is, hogy Orbánban már a kezdet kezdetén is tombolt a hatalomvágy (no meg a minél gyorsabb és minél nagyobb mérvű meggazdagodás). A Kende-féle “A Viktor” című könyvben számos kortárs fejtette ki azon véleményét, hogy ha nincs rendszerváltás, akkor Orbánból simán lehetett volna akár az MSZMP első titkára is. Számára ugyanis jelentéktelen mellékkörülmény, hogy milyen a rendszer és pontosan hogy is hívják azt a bizonyos “pártot”. No meg hogy az látszólag milyen “elveket/ideológiát” képvisel. Pár esztendeje el is szólta magát. A rendszerváltói szerepét akkor úgy aposztrofálta, hogy ő “nem a rendszer, hanem a párt ellensége” volt. Ez mindenképpen hihető is, hiszen elég csak ránézni arra, amit itt, ebben az országban már ötödik esztendeje művel és egyre inkább!

Tudjuk továbbá azt is, hogy Orbán az előny-, a hatalom- és a vagyonszerzés érdekében bármiféle elvtelen alkuba hajlandó bele menni. Azt is tudjuk, hogy meglehetősen “érdekes” körülmények között került be az ország elitegyetemének (ELTE) legelitebb szakára (Állam és Jogtudományi Kar), ahová még a maximális pontszámmal is nehéz volt bejutni. Ráadásul a saját bevallása szerint sem volt valami kiemelkedő középiskolai tanuló: “Kevés fogalmam volt, hogy mit jelent jogásznak lenni, viszont nem voltam elég jó magyarból és történelemből ahhoz, hogy felvegyenek a bölcsészkarra, valamint nem voltam elég jó matematikából és fizikából sem. Egyetlen lehetőségem volt: a jogi kar. Megcéloztam és elértem.“. Ennek alapján tehát “egyéb” szempontok játszottak közre az ő jogi diplomájának megszerzését lehetővé tevő hallgatói státus elérésében, amibe simán belefér az is, hogy már akkor is megkötötte az egyik “elvtelen alkuját”. Mondjuk azzal, hogy besúgó lett.

Tudjuk azt is, hogy Orbán abban a Bibó Szakkollégiumban kezdhette megszervezni a később “sajáttá deformált/elbitorolt” pártját, mely akkoriban még csupán “alternatív ifjúsági mozgalomnak” indult. Az organizációt sem az egyetem, se a hatalom nem igyekezett semmilyen módon megakadályozni, pedig az ilyesmihez hasonlókat szervezők akkoriban még komoly nehézségekbe ütköztek. Tudjuk azt is, hogy a “Bibó” főnöke az a Stumpf István volt (később “kancelláriaminiszter” az első Orbán-kormányban, ma pedig “tákolmánybíró” … a törvényben leírt megfelelő képesítés nélkül!), aki a “Dunagate”-be belebukott Horvát István rendőrtábornok, belügyminiszter veje. Innentől kezdve simán elképzelhető (s ez a gyanú már nem újkeletű), hogy Viktornak sem a harihármas beszervezését alá-, se a jelentéseit megírnia nem köllött, hiszen azok az őt (no meg a szerveződését is) istápolgató Stumpfon keresztül közvetlenül is eljuthattak a Felhasználóhoz. (Éppen ezért hihető kevésbé az a harmadik esztendeje, a náci kuruc.info-ról terjedő “dokumentum“, mely állítólag részben Orbán “önbevallásán” alapszik. De aki akarja, higgye el ezt is, mert ennek sincs kevesebb realitása, mint annak, amit én fentebb leírtam!)

Amit nem tudunk, hogy Simicska most miért pont a “Heti Nyálasból” nemrég a “Mandinerhez” átigazolt Stumpf András újságírónak sajtóbérencnek “tálalt ki” (a Mandinert két fidesznyik focibarát finanszírozza!). Miért nem mondjuk valamelyik hitelesebb, ráadásul ellenzéki orgánumnak (pl.: 444.hu, nol.hu, nepszava.hu, stb.)? Azt akarta tán ezzel elérni, hogy az Orbánhívők által gyakrabban olvasott és elfogadottabb portálon át rengesse meg Viktátor nimbuszát? De mindezt úgy, hogy közben ne veszélyeztesse a saját médiavállalkozásait (Magyar Nemzet, Hír Tv, stb.)?

Ha ez volt a szándék, hát okosan és taktikusan vitelezte ki. Ennek ellenére mégis kilóg a lóláb! Hiszen ha tényleg a “Végső Győzelemre” törekedne, akkor a Stumpf nevű bérencével nem egy ilyen interjút “csináltat”, hanem olyat, amilyet az “Örülünk, Vincent?“-en publikáló “jotunder” kolléga képzelt el, s megkockáztatom, nem is alaptalanul! (A linket ugyan megadtam, de az írást olyan jónak találtam, hogy a szokásos “OGYM” után, post scriptumként ideschmitteltem!)

Eddig tartottak a spekulációim. Valószínűleg kiderül, igazam volt-e, mert az tuti, hogy lesz még ennek folytatása! Csak “élvezni” is tudjuk majd!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Akkor tehát “P.S.”-ként “jotunder” kolléga írása:

Vincent:  Simicska úr, ön ma telefonon beszélt Stumpf Andrással, és azt mondta neki, hogy lehet, hogy Orbán ügynök volt és erről az oroszok is tudnak. Tudjuk, hogy ez az egész ügynöksztori egy hülyeség, mi volt ezzel a szándéka?

Simicska Lajos:  Leszarom a Mandinert, most akarjátok tudni, hogy mi volt vagy nem?

Vincent:   Rendben van. Ön azt üzente nekünk, hogy tud róla, hogy Orbán Viktor egy genfi bankban százhetvenmillió svájci frankot helyezett el, aminek egy része Alfons Mensdorff-Poully gróftól a svéd Saab brit partnercégének lobbistájától származik. Megerősíti ezt nekünk?

Simicska Lajos:  Egy genfi magánbankban van a pénz, személyesen is jelen voltam, amikor letétbe helyezték. Orbán is ott volt, Kövér is, meg az a baromarcú osztrák, a Slikkhoffer.

Vincent:  Schlinghoffer?

Simicska Lajos:  Schlinghoffer, ja, Orbán bécsi spanja volt. Ő volt a kapcsolat a gróffal. Ő is kapott hárommillió frankot, vagy eurót, már nem emlékszem. A Gripenekért kapta, a rohadt kis geci.

Vincent:  Jól értjük, hogy Ön most Anton Schlinghofferre a bécsi Kögl und Schlinghoffer ügynökség tulajdonosára céloz, akit 2012-ben Hondurasban lelőttek?

Simicska Lajos: Igen, lelőtték a tagot, orosz ügynökök csinálták. Orbán félt, hogy az ürge beszélni fog.

Vincent: Ezt tudja bizonyítani?

Simicska Lajos:  Van valaki, akinek nem mondhatom el a nevét, ő mindent tud, Franciaországban dekkol, biztonságban van. Ha Orbán próbálkozik, akkor beszélni fog.

Vincent: Diplomáciai források szerint egy Párizsban élő magyar emigráns, aki 1998 és 2002 között a magyar titkosszolgálat vezető munkatársa volt tájékoztatta az amerikaiakat a Seszták-Vida ügyről, a kilencmillió euróról, meg bizonyos védelmi pénzekről. Talán róla van szó. Nem tehetjük meg, hogy nem kérdezzük meg, Vida Ildikó az Ön embere volt, nem?

Simicska Lajos:  Erről nem akarok beszélni.

Vincent:  Arról tudott, hogy Habony és Rogán indonéz és maláj üzletembereknek adott el állampolgársági papírokat, olyan személyeknek is, akikről a brit titkosszolgálat feltételezi, hogy radikális kapcsolataik vannak?

Simicska Lajos: Mondtam a haverotoknak, erre bizonyítékom van. És Andy Vajna is benne volt.

Vincent:  Igaz, hogy Vajna zsarolni próbálta Önt?

Simicska Lajos: Vajna egy geci. Orbán pénzének egy része a kaszinóiból jött. Ő hozta össze Orbánt az osztrák faszival, akit lelőttek az oroszok. Vajna ismerte Orbán szeretőjét, ezért nem lehet kihagyni semmiből. Csak lelőni (nevet).

Vincent:  Ezt bizonyítani is tudja?

Simicska Lajos: Ha bizonyítani kell, akkor bizonyítani fogom.

Vincent:  Említett valamit a barátunknak egy osztrák pszichiáterről, baloldali körökben szerették ezt a történetet.

Simicska Lajos:  Orbánnak van egy betegsége, nem komoly, de néha bekattan és akkor őrjöngeni kezd, valami gyogyót írnak fel neki, de nem Grazban, az kamu, hanem Bécsben, attól lenyugszik, de állandóan nyalogatja a szája szélét.  Na, most lépek. Szó szerint hozzátok le baszod, szó szerint.

Vincent:  Természetesen.

 


Atomszínház

Hétfőn “megvitatták” (a “szokásos” színvonalon), kedden pedig meg is szavazták (a “szokásos” módon) a Pakstum szupertitkosítását. A Maffia a paksi bővítés minden eddigi és ez után keletkező iratait behajította az “atombunkerbe”, rázárta az ajtó, a kulcsot pedig  eldobta. Hogy mi fog történni, az sejthető. Hogy miért, azt meg talán unokáink sem fogják megtudni!

Már a hétfői “vita” is jelezte, általában milyen az “Országgyűlésnek” nevezett bábszínház marionett-figuráinak hozzáállása az egész paksi bővítéshez. Nem csak a téma jelentőségéhez, de az Ülésteremben szokásos purparlékhoz képest is meghökkentően alacsony színvonalú volt a “nézetek ütköztetése”.

A “Bevezetés Aradszki András energiaügyi államtitkár nevéhez fűződik, aki kegyeskedett egy akkora csúsztatással indokolni ezt az egész titkosítási dolgot, hogy azon normális országban egy hozzá hasonló “szakpolitikus” egy életre elhasalt volna. Szerinte ugyanis a komplett beruházást (döntéselőkészítéstől a kivitelezésig) azért köll három évtizedre titkosítani, mert egyrészt védeni kell a “szellemi tulajdont”, másrészt itten, ebben a zűrzavaros világban terroristák kószálnak fel és alá, tehát indokolt a “nemzetbiztonsági szempont” figyelembe vétele is. Csatlakozott hozzá egy másik “szakértő”, a méltán “közismeretlen” Cseresnyés Péter maffiapárti képviselő. Ő azt hangoztatta, hogy a titkosítás “nem általános“, hanem csupán “szükséges mértékű“. Ez a “szükséges” mérték pedig ezek szerint kiterjed nem csak a tényleges vállalási árra, a tényleges határidőre és a tényleges műszaki tartalomra, de arra is, hogy kik és miféle anyagot, berendezést szállítanak majd oda; kik és miféle “kommunikációs feladatokat” végeznek el; kik és miféle “jogi képviseletet” látnak el; kik és mennyiért vállalják az Avatóünnepség megrendezését; kik és mennyiért főzik majd ezen a gulyáslevest.

A “Tárgyalás” is hasonló színvonalon történt. Szociék az “átláthatóságot” és a “korrupció elleni küzdelmet” kérték számon a Maffiakormányon. Ebben tulajdonképp igazuk is volt, hiszen miféle terroristamerényletet lehetne előkészíteni azon adatok ismerete alapján, melyeket az előző bekezdésben ismertettem. A Lényegről azonban nem beszéltek. Nevezetesen arról, hogy úgy és általában mi az ördögért szükséges ez az egész “beruházás”? Ki is fogja lényegében visszafizetni a Kölcsönt? Ki fogja szállítani a fűtőanyagot (az elhasználtat pedig ki és hol tárolja majd, no meg mennyiért?), a csereszükséges berendezéseket? Mi az ördögöt kezdünk a Paks II. által előállított és valószínűleg teljesen fölösleges árammennyiséggel? Hogyan lesz ebből olcsóbb a “vellany”, ha a Moszkva jóvoltából még tavaly februárban nyilvánosságra került Pakstum szerint az árat az úgynevezett “Orosz Kijelölt Szervezet” egyetértésével lehet csak megállapítani? S legvégül: ez az egész biznisz mégis hogyan illeszthető össze mondjuk Viktor Győzövics 2008-as véleményével?

Persze a “válasz” sem késlekedett. A téma egy másik “szakértője”, nevezetesen Tuzsony Bence nertárs (frakció-, avagy pártszóvivő? – lényegében mindegy!) “hátrább az agarakkal!”-t kiálltott a Szocikra. Hiszen pont “az MSZP-s Józsa Imre cége” (később “csatlakozott” hozzá Gyurcsány Ferenc és Harangozó Tamás(?) is!) “volt az, amely több, mint hat milliárdot lapátolt ki Paksról“. Az persze nem zavarta a szóvivőt, hogy Józsa és cége volt az egyetlen olyan honi vállalat, mely kellő szakértelemmel bírt egy atomerőmű üzemi ellenőrzéséhez. No meg az a máig hangoztatott kormányzati duma sem, miszerint “a honi vállalkozásokat kell helyzetbe hozni, mert ez a patrióta gazdaságpolitika“. Nem is beszélve arról, hogy a “hivatalos” kalkulációk szerint mintegy 4000 milliárdba kerülő Paks II.-beruházásból megalapozott becslések alapján “ellopható” 300-400 milliárd mellett eltörpül a Józsa-féle “lapátolás”.

Csatlakozott hozzá két “valóban nemzeti és magyar” képviselő is. A jobbikos Kepli Lajos, valamint Szilágyi György azonban “jobbra is rúgtak”, kijelentvén: a magánprofitot termelő “energiavámpárok” nem csak az MSZP, de a jelenlegi kormány háza táján is ott fenik a fogukat a közpénzekre!(Megjegyzem, az egész “vitában” csupán egyetlen képviselő volt hajlandó leereszkedni a szakmaiság színvonalára. Ő a lömpikés Schiffer kvázinertárs volt, aki kijelentette: a beruházás nyertesei csakis az orosz és a magyar maffia cégei lehetnek, vesztesei pedig Magyarország lakói!)

A “Befejezés” színvonala sem maradt el a “Bevezetéstől” és a “Tárgyalástól”. A teljesen megszokott módon (tehát fogalmatlanul és agyatlanul) az egy-, avagy ha tetszik félbites Biodroidok szépen megnyomták az “igen” gombot, s innentől kezdve indulhat a “műsor”. Persze ez nem jöhetett volna létre a fideszes “energiavámpírokat” egyébként joggal felemlegető jobbikosok nélkül. Kettőjüknek ugyanis tegnap sürgős “távolmaradhatnékja” volt (egyiküknek éppen aznap köllött halaszthatatlan feljelentést tennie egy őt és családját még szombaton halálosan megfenyegető mátészalkai “kábítószeres cigánymaffiózó” ellen!), így a most szükséges 131 helyett elegendő volt csupán 130 szavazat a kétharmadhoz. Persze ezt most lehet úgy kommentálni, hogy a Jobbik “segítő jobbot” nyújtott a Maffiapártállamnak, de én inkább hajlanék arra a kézenfekvőbb magyarázatra, hogy ezzel szolgálták meg a működésüket évek óta fedező “putyinpénzt”.

Bevégeztetett hát, a “Mű” kész, az “Alkotó” meg pihenhet! Innentől minden megy a maga útján (bele a zsákutcába), visszafordulni pedig csak a “csillagok” nagyon szerencsés “együttállása” esetén lehetséges. A “Folytatás” ugyanis világos, hiszen a világon nem volt még olyan atomerőmű-építés, mely határidőre elkészült volna. A franciaországi Flamanville-ben 2012 volt a “deadline”, most jó, ha 2017-ben elindulhat a próbaüzem. Ráadásul ugyanennél már 90 százalékkal lépték túl az eredetileg tervezett költségeket. Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában, de Finnországban is. Az utóbbi esetében (Olkiluoto) 3,2 milliárd euró volt az elképzelt végösszeg. Most 8,5 milliárdnál tartanak és egy nyamvadt wattnyi áram ki nem jött még belőle!

Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy úgy járunk majd ezzel az egésszel, mint anno Bős-Nagymarossal: a szlovákoknak “perkál”, nálunk meg kiszárad a mosoni Duna-ág. Avagy úgy, mint a debreceni “Latinovits Színházzal“: Kósa Laller haveri cége megbízta Demján (ma már nem annyira) nertárs vállalkozását a “Fórum” nevű épületkomplexum (bevásárlócentrum) felhúzásával, benne pedig a nevezett színház felépítésével. Nos, a mai helyzet szerint bevásárolni ugyan lehet, de a teátrum használatlan, használhatatlan: betonon kívül néhány neoncső van csak benne!

Ámde tegyük fel a lehetetlent! Azt, hogy ez a Paks II. úgy 15 éven belül tényleg áramot fog termelni. Azzal mégis mi az ördögöt kezdünk. A fejlődő technológiák következtében csökken az energiaigény. Ráadásul ez is ingadozik aszerint, hogy tél vagyon-e, avagy nyár. A “megújuló”, de még a “fosszilis” erőműveket is le lehet ilyenkor állítani, avagy korlátozni a kapacitásaikat. No de egy atomerőművét? Szinte lehetetlen, s ha mégis, hát akkor is “ketyeg” benne a pénz (a költség), ha éppen nem csinál semmit. Persze lehet azt csinálni, mint amit Maffiáék, hogy nem engedélyezzük a szélturbinákat, “környezetvédelmi termékdíjat” vetünk ki a napelemekre (kilónként 118 forint! – és ezt Káder még alá is írta!). Ámde akkor is! Hová tesszük majd a felesleget? Eladjuk azoknak, akik szintén “úsznak” ugyanebben? Netalán akkumulátorokat töltünk meg velük (felkészül a Garancsi-Mészáros-féle, EU-támogatásból létesítendő akkugyár!)?

Nincsenek illúzióim. Itt ülünk ebben az “atomszínházban”. Bőségesen kifizettük a jegyet, cserébe nézzük a Nagym/szarost. Osztán meg majd évek múlva csodálkozunk azon, hogy miért is hagytuk ezt most.

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


A Bazári Pasa, a Káosz és a Nagy Semmi

Hát elmondta. Mármint Orbán a beszédét, ami még kongresszusi felszólalásnak is kevés lett volna, nem hogy “évértékelésnek”. Ki is adta az Ukázokat: nincs gondolkodás, nincs kritika, nincs béke, nincs henyélés … nincs semmiféle változás! Minden marad a régiben (csak mégúgyabb), mert Káosz vagyon körülöttünk, így a “keményen dolgozóknak” csak két választásuk lehet: Ő, a Bazári Pasa, vagy a Nagy Semmi!

Sokan és sokkal többet vártak Orbántól tegnap. Azt, hogy tesz valamilyen Nagy Bejelentést. Meghirdet valamit, ami mögé a foszladozó, fogyatkozó, hitehagyó szavazótábor végre beállhat, s így visszaszerzi a Navracsics szerint “elvesztett” Magyarországot. Talán arra, hogy egyfajta “Bástya elvtársként” az urizáló pártfőmuftikat “több szerénységre” utasítja. Avagy valami ehhöz hasonlót. Valami “Valamit”!

De nem. Nem és nem! Orbán tovább tolta a Maffiapárt szekerét bele a Nagy Semmibe, ahová az már esztendők óta tart – együtt az országgal. Pedig amikor a veszprémi Bukást “elemezte” még olyasmiket mondott, hogy talán “túl kevés” volt a vita, az egyezkedés és “túl sok” volt a cselekvés, az akciózgatás. Ezért pedig a választók “elbizonytalanodtak”, sőt, “elégedetlenek” lettek a párttal.

Feltételezem, ha a Bazárban nem csak a maffiapárt-arisztrokrácia ücsöröghetett volna, hanem néhány “közhívő” is, akkor e mondatok hallatán ők sűrűn bólogattak volna. Mert tényleg túl sok volt a cselekvés, az akciózás. Nem lehet éveken át fújni a harci kürtöket. Nem lehet esztendőkön keresztül mindenkit riadókészültségben tartani. Nem lehet huzamosabb ideig háborús pszichózist kelteni, “körkörös védelemre/támadásra” berendezkedni azzal, hogy a Vezérkar szerint hol elöl, hol hátul, hol balra, hol meg jobbra van az Ellenség. Ebbe előbb-utóbb mindenki belefárad, belefásul és akkor sem “ugrik” majd, amikor tényleg nagy a baj. Mert az ép pszichével rendelkező emberek alapvetően békére, nyugalomra, biztonságra vágynak, nem pedig a sáros lövészárkok mélyében eltöltendő nonstop őrszolgálatra.

Osztán azt se lehet sokáig csinálni, hogy egybites biodroidoknak tekintik a vidéki “közhívőket”. Azt, hogy ha a Maffiapártközpont, avagy ha tetszik, az Egyháztanács (Habony, Lázár, Rogán és az “evangéliumokat” megfogalmazó Tellér nertárs) kitalál valami Új Ideológiát, felleli az Új Ellenséget, a “Pápa” pedig rábólint, akkor is azt köteles hirdetni mindenki, ha a dolog antagonisztikus ellentétben áll a Tegnapi Igazsággal. Ugyanez a helyzet a “taktikával” is. “Odafent” kiötlik, de “odalent” már nem működik? Ennek ellenére követni köll?!

Amíg jönnek az eredmények, a sikerek. Amíg “működik” a szájába rágott “érvrendszer”. Amíg fölényesen nyerni tud egy “vitában”, addig a pártközmunkás még végrehajtja az utasításokat, mert látja, tapasztalja, hogy érdemes. Ámde amint kezdik körberöhögni őt, amit kezdenek elmaradni a sikerek, s jőnek a kudarcok, rögvest vakarni kezdi a fejét, s végső esetben a vidéki “talpas” otthon marad. … Hát valami ez történt Veszprémben is, s ha a “közhívő” ott lehetett vóna a Bazárban, hát megnyugodva helyesel a Főnöknek: “Lám, végre már Ő is belátja!“.

Ámde Orbán rögvest fordított a már-már “ön”-nek tetsző kritikán. Vissza azokra, akik a világon semmiről nem tehetnek. Azokra, akik csak az Utasításokat hajtották végre. Mert szerinte nem az ő “pápai enciklikái”, nem a klérus “előírásai” voltak a hibásak, hanem a “közép- és alsópapság” lustasága. Akik csak ültek a foteljükben, seggük alatt a babérral és nem mozgósították a híveket. Nem rágták bele a szájukba, hogy egy “kommunista milliárdos” nem emlegethet “urizálást”. Hogy nem kiálthat korrupciót az aki “2010 előtt szétlopta az országot”. Hogy senki nem veheti szájára az “arrogancia” kifejezését, aki “hazudott éjjel-nappal”. Hogy nem szólhat a szegénységről az, aki “elvette a 13. havi nyugdíjat”. Hogy nem pofázhat hibás gazdaságpolitikáról egy olyan alak aki “az országra engedte a devizahiteleket”. (Az persze nem zavarta, hogy ilyesmiket már nem csak a “kommunista, hazug milliárdosok”, hanem az egykorvolt szavazóik is mondják, s nem csak olykor-olykor, hanem nap nap után!)

Mert most egy Új Korszak kezdődik! Egy olyan Éra, amelyben mindent pont ugyanúgy (sőt, mégúgyabb!) köll csinálni, mint a megelőzőben. Áskálódhat az EU nyugodtan a rezsicsökkentésünk, meg az energiafüggetlenségünk (amit Putyin kezébe adtunk) ellen, aggodalmaskodjon csak a bankok elszámoltatása miatt. Mi akkor is megvédünk és elszámoltatunk! Körülöttünk, az egész világban, így Európában is ott a Káosz. Ott a szegénység. Hiszen a haldokló Nyugaton “egyre többet kell dolgozni egyre kevesebbért“. Bezzeg mi! Itt hamarosan a “keményen dolgozó” emberek is sokat fognak keresni. Mi vagyunk a nyugalom, a béke és a rendezettség, a gazdasági növekedés egyetlen szigete ebben a Zűrzavar-óceánban. Ahová nem lehet csak úgy, “megélhetésileg” bevándorolni, behozván a bűnt és elvevén a munkát. Ahol mindenki tudja, hogy a “liberális multikulturalizmus” egyszerűen nem működik, mert az csak arra jó, hogy lerombolódjék az “európai kultúra”. Akik szakítottuk a megszorításokkal, a neoliberális gazdaságpolitikával, no meg a “politikai korrektséggel” is!

Megjegyzem:

Ezt a mondatot még sokáig fogják Orbán orra alá dörgölni. Azt, hogy szerinte “a magyar ember természeténél fogva inkorrekt, politikai szempontból”. Természetesen lehet majd azt mondani, hogy ez tényleg jellemző Orbánra. Hiszen nem volt még olyan politikai és egyéb ígérete, melyet betartott volna. Hasonló a helyzet a nemzetközi szerződésekkel (pl.: EU, NATO), no meg a saját törvényeivel is. Ámde ez a kijelentés szerintem nem egy “credo”, egy önkéntelen elszólás volt, hanem a rá (és tanácsadóira, beszédíróira) olyannyira jellemző műveletlenség. A Naccságos Fjedelem ugyanis úgy folytatta: “… vagyis még nem veszítette el a józan eszét … nem a duma érdekli, hanem a tények”. Azaz: ne törődjünk mások érzékenységével, hanem mondjuk ki azt, amit gondolunk!

Ezt akarják kicsavarni a kezünkből azok a gazok, akik nemtelen vádakkal támadnak rá az országra, a nemzetre, s ezt méginkább fogják tenni az elkövetkezendő időszakban is. Rendes fideszes nem a kritikákon agyal, hanem élből visszautasítja azokat, s halad tovább azon az úton, amelyen egyelőre még mindenki szembe jön, de a “polgári Magyarországhoz” vezet, ami egy akkor is létező eszme, ha bizonyos “okoskodó elemzők” mást mondanak (Szegény Gépontfodorgábor csomagolhat és mehet Recskre?!). Ha ez a “rendes fideszes” az utóbbit teszi, akkor “pasák leszünk a saját országunkban” (kölcsönzött mondat a Török Példaképtől, dakota diktátort ugyanis még nem ismer az újfideszes történelem … hehehe!)). Ha azonban nem, akkor “mások fognak dönteni” róluk és el lehet felejteni a Szép Új Világot. Úgy járnak majd mint “Antallék 1994-ben” (meg ők 2002-ben!), azaz “visszajönnek a kommunisták”!

Közbevetve:

Ez a “polgári Magyarország”, meg annak felépülése engem élénken emlékeztet arra a bizonyos “Szocializmusra”. Azt is csak alapoztuk, építettük évtizedeken át, iszonyú pénzt és energiát ráfordítva, de a hivatalos ideológia szerint valahogy az istennek nem tudtunk a meló végére jutni. Ez meg pont olyan, mint az orbáni “évértékelő” helyszínéül szánt Várkert Bazár. Eredetileg 3 milliárdba került volna, ma 11-nél tartunk. Már kétszer átadták, de még mindig nincs kész. Sőt, egyes helyein már a vakolat is omlik!

Harcra fel! Győzni kell!” – ordította tegnap a Bazári Pasa, s meg köll állapítanom: nem az ő gyógyszere “gurult el”. Hanem azoké, akik még mindig tűrik őt, meg a beszédét a Bazárban hallgató, drága ruhákba öltözött, de olcsón megvehető, “keményen dolgozó” Bandáját! … Azaz a miénk!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


Egy “posztveszprém”-post

Se szeri, se száma” mostanság azoknak az “elemzéseknek”, melyek Kész Zoltán veszprémi győzelmét igyekeznek megmagyarázni. Például azt, hogy “ki győzött?”, illetve “ki veszített?”. Kinek/kiknek volt ez “dicsőség” és kinek/kiknek “kudarc”? … Pedig a “válasz” roppant egyszerű.

Egy bolond százat csinál! – álltja a mondás és igaza van (már megint). Előző posztomban (linket lásd az oldal tetején jobbra fent!) igyekeztem elkerülni a vasárnap Veszprémben tartott időközi, országgyűlési választás eredményének “elemezését” – ezt a csatolt “szavazásban” rábíztam Kedves Olvasóimra. Nem azért tettem ezt, mert nekem nincs véleményem, hanem azért, mert úgy éreztem: bármit írnék le, azt később az Idő (melynek “végtelensége” koránt sem annyira “bizonyított”, mint az Emberi Ostobaságé!) alaposan rám cáfol majd. Csupán “sejttettem” az álláspontomat, amit osztán a “szavazás” vissza is igazolt: az elsöprő többség szerint Veszprémben az “elégedetlenség” győzött, illetve a Maffiapárt veszített.

Ámde most, hogy sorjáznak, egymás seggébe érnek az okosabbnál okosabb “analízisek” (ez talán a legjobb közülük!). Ámde most, hogy a magukat “viktornak” tekintő baloldali pártok nem győznek hálelújázni, önfényezni. Ámde most, hogy a Maffiapárt nem győzi az egészet bagatellizálni (a 80 milliárdnyi közpénzzel kitömött pártszolgálati televízió hírműsorában tegnap csupán a 17. hír volt az ordasul nagy Bukás! – erről meg itt egy kitűnő video-meme!), nem tudtam megállni, hogy be ne álljak a “sorba”. … Mert véleményem az van. … De nagyon!

Ki győzött, kik győztek? Ez egyértelmű! Nem más, mint az “Elégedetlenség”, avagy ha tetszik, a “Csömör”. Az a levegő után kapkodás, melyet a Fuldokló csinál, ha húzza le az örvény. Minálunk ez nem más, mint a pártpropaganda. A mindenoldali “valóságtorzítás”. Az általános hazudozás, melytől öklendezünk és fuldoklunk már esztendők óta. Meg úgy általában és főleg az a … “valami”, amit idehaza “politikumnak”, vagy “közéletnek” szokás híni!

Veszített a Maffia? Igen, lényegében ez történt. Azért, mert ahogyan az előző posztomban linkelt adatok is mutatták, majdnem pont annyian maradtak otthon, tartották távol magukat az “urnáktól”, mint amennyi a tavaly áprilisi és a most vasárnapi voksoláson résztvevők közötti létszámkülönbség. Tették ezt pedig (valószínűleg) azért, mert az, amit a regnáló “kormány” képvisel, az egyszerűen vállalhatatlan, támogathatatlan, szerethetetlen. Mára egyszerűen “vérciki” lett “Ezek” mellett kiállni olyanoknak, akiknek még valamennyire ép az erkölcsi érzéke (a “maradékról” ne beszéljünk, normális embernél az ilyenek még a “térképen” sincsenek rajta!).

Mert már párt (Fidesz-Mizé) sem létezik. Csak annak ilyen-olyan tótumfaktumai (az egyik “kisizét” a minap csípték nyakon a rendőrök némi kergetőzés után a Keleti pályaudvaron mert hamis euróbankjegyeket próbált “elsütni”). Meg az erkölcstelen, közpénzeltartott, félbites biodroidok. Azaz a Frakció, amelynek tagjai minden lószart megszavaznak, amit csak eléjük tesznek (néha még enélkül is!). S bár tudják, hogy kárt okoznak, azaz ők tulajdonképpen “kártevők” (ha tetszik: élősködők), de a szaros kis egzisztenciájukat féltve ez nem érdekli őket. Nem is beszélve a “Kormányról”, ami már csakis “Suttyó, hataloméhes, harácsoló, erkölcsi gátlásoktól mentes, szakmailag és emberileg silány ‘politikusokból’” áll (idézet a fentebb linkelt, legjobbnak tekintett elemzésből!). Ahol már csakis a “hűség”, no meg főleg a lenyúlható (köz)pénz számít. Ahol már csakis amorális alakok juthatnak vezéri kegy alapján feljebb a ranglétrán … és lejjebb a morális pöcegödörben. Ezt támogatni, mellette szavazni tényleg lehetetlen. Tehát igaz a megállapítás: lényegében a kormány veszített Veszprémben!

Győzött az “Ellenzék”? Ugyan melyik? Netalán az (Jobbik), melynek jelöltje kevesebbet kapott százalékosan, mint tavaly tavasszal? Amelyik nem “elégeli”, hanem egyenesen kevesli a qrmány elképesztően hidegszívű és szűkmarkú szociálpolitikáját? A szörnyszülött oktatási elképzeléseit? Igaz, hogy most úgy csinál, mintha ehhöz “neki” semmi köze nem lenne, ámde ha valaki veszi magának a fáradtságot és összehasonlítja a 2010-es választási “programjukat” mindazzal, amit eddig a Maffiakormány és a Maffiakétharmad megvalósított, ugyancsak “érdekes”, de legfőképpen tanulságos megállapításokra juthat. Netalán a “Senkivel-össze-nem-fogok” (kivéve időnként a Jobbikkal, meg néha-néha a Fidesszel, utóbbival csakis “fű alatt”) Lömpikék? Akik szintén “alulmúlták” tavalyi önmagukat, a “Társelnök” meg abban a veszprémi kajáldába tért be stábostul és “véletlenül”, mely a Maffiapárt helyi főhadiszállása?

Netalán az MSZP? Amelyik a saját bűzlő mocskát tologatja át egyik sarokból a másikba? Söpri alá egyik szőnyeg alól a másik alá? Közben pedig a “megújulunk” és a “majd most/hamarosan” szövegével akarja “leparfűmözni” a penetráns szagot? Hallottam már tőlük egy-két gusztustalan nyilatkozatot, de az, amit Tóbi ejtett ki az orra alatt hordott ánuszrózsáján, miszerint a “veszprémi győzelem” csakis az ő pártja “szervezettsége” okán következhetett be! … Hát most mit is írjak le úgy, hogy azt elbírja az általános közízlés?

Netalán az “egyéb” Ellenzék? Annyiban tényleg tisztességesek voltak, hogy (ellentétben a szocikkal) még utólag sem próbáltak “rátelepedni” a veszprémi sikerre. Ámde ezeket a pártokat sem lehet Valódi Rezisztenciának tekinteni! Hiszen ott ücsörögnek az “Országgyűlés” nevű bábszínházban. Felveszik a “tiszteletdíjnak” nevezett, ámde a Maffiózó által kiutalt “kegydíjukat”. Bár ha pontosabb akarok lenni, akkor tekintettel a “bábszínházra” inkább a “haknipénz” megjelölését alkalmaznám! Ha lenne igazi elszántságuk, tehát “vér a pucájukban”, akkor be sem tennék a lábukat a parlamentbe, fel sem vennék a “Harminc Ezüstöt”. De bejárnak, felveszik, sőt, még fel is esküdtek arra, amire soha nem lett volna szabad (“Tákolmány”)!

A veszprémi győzelem tehát kizárólag Kész Zoltánnak, meg az őt önzetlenül támogató aktivistáinak volt köszönhető. No meg a “tömbben szavazó” dühös “balogoknak”, akik végre kaptak egy elfogadható Jelöltet. No meg a “tömbben” otthon maradó exfideszeseknek, akiknek ugyan a belük fordul már ki az Orbánlázárrogánésatöbbi bandától, de a “túloldalon” még mindig nem lát vállalható alternatívát.

Ergo igaza van Vágó Gábornak, a tavalyig lömpikés országgyűlési képviselőnek. Szerinte csakis a “civilek” lehetnek azok, akikből majd kifejlődnek azok az új mozgalmak (tudom, hogy ez most nem divatos, de “pártok”), melyek majd képesek lesznek betölteni a “Szalvátor” szerepét lerohasztott, elbutított, mocsárba süllyesztett Hazánkban.

Tapolcán, a következő “időközin” az Ellenzék közös jelöltje egy virtigli szoci. Nem jósolok neki nagy jövőt.

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!