Ajándék

Állami ünnepünk ezúttal nem a náci baszgitárosoknak és szálasista történészeknek adományozott érdemrendekkel tűnt ki a hétköznapok szürkeségéből, hanem a “Székesfehérvári Pénzeső” feltűnősködésével!

A jeles nap alkalmából kihelyezett kormányülést tartott … celebrált(!) az Örökös MiniElnök Székesfehérvárott. Ennek első, nyilvános órája, annak eseményfolyama és stílusa nem okozhatott csalódást senkinek. Pont olyan volt, mint amit az Őt Imádók és a Tőle Hányók elvártak: az újgazdag parvenükre rendkívül jellemző, barokkosan feudális, azaz echte viktoriánus!

Miután Őtörpesége, a helyi érdekeltségű mamelukja (az emberi és politikusi “nagyság” szempontjából rá erősen hasonlító) Cser-Palkovics képviselő-pémester társaságában méretet vett a Nagy Előd szarkofágjáról, …

02

… lepacsizott-smacizott a hálás népnek álcázott pártaktivistákkal, …

03

… felöltvén a Haza Atyja rajta erősen lötyögős zakóját (korona esetleg jövőre, ha…), nagyvonalúan osztogatni kezdett … a Közösből.

Cser-Mamelukovics sorolni kezdte, hogy az adósságátvállalás 9,5 milliárdja után még mi is köll a város üdvéhez. Legelébb is jó lenne megvásárolni a Királyváros orcáján “csúf sebként” éktelenkedő (mert még mindig magántulajdonban van!) fűtőerőművet, ami ugyan felszámolás alatt áll, de alig kerülne két-három milliárdba (Orbán joviálisan bólint, majd megjegyzi: a városnak eszébe ne jusson ezt hitelből fizetnie, majd Ő megoldja a Közösből!). Osztán köllene még egy elkerülő út is az átmenő forgalom csökkentése céljából (Orbán: “Mennyibe is lenne ez, Jánoskám?”; Lázár: “Bagatell! Alig 10 milliárd … uniós pénzből.” … Orbán kegyesen bólint.). A városi kórházra is ráférne 7,5 milliárdnyi fejlesztés (Orbán bólogat), István király halálának milléniumára (2038), meg az Aranybulla oktocentenáriumára (2022) is kéne egy “Nemzeti Emlékközpont” néhány belvárosi ingatlan megvásárlásával és felújításával (Orbán:”Egy-két milliárd, nem számít!“), egy műszaki főiskola (Orbán: “Zolikám, intézkedj!”; Balog: “Hogyne, hogyne Vezérem!”), no meg egy Jégcsarnok (egy-két milliárd), amelyben egyszer, valamikor és netalántán még az osztrákokkal is megkűzdhetnek a helyi jégsportolók (Orbán: “Misikém! A költségvetésbe betervezni!”; Varga: “Természetesen Főnök, de a jövő évi választásokig már nem készülhet el!”; Orbán: “Áuáuááá! … Bakker!”).

Ha jól számolom, Unser Führer néhány perc alatt, és egy(kihelyezett kormány)ültében simán elajándékozott usque 24 milliárdot Székesfehérvárnak. No, de mi lesz Velünk? Azon többé-kevésbé hű Alattvalóival (durván 9,8 millió fő), akiket az Isten azzal a szerencsétlen sorssal vert meg, hogy nem lehettünk székesfehérváriak? Nekünk coki? A Nagy Semmi?! Pedig Ünnepnap van! Nemde?!

A Jajongó Kórus minden tagját ezúton szeretném megnyugtatni: mi sem maradtunk ki a Jóból! A Haza kissé eltokásodott-totyakosodott Atyja minket sem hagyott ki az Ajándékozásból! Mi, talán már az ősz közepére, kapni fogunk egy eleddig 300 millió dolláros tartozást felhalmozó, évi minimum 25 milliárd forintos veszteséget termelő Acélművet, …

… mely a telekkönyvi nyílvántartás szerint Dunaújvárosban található, s jelenleg egy ciprusi, de valójában orosz cég birtokolja. A Jóságos Kormányfő mindezt azért adományozza nekünk, hogy a Beste Muszka Tulaj ne a választások előtt tegyen utcára 1500 alkalmazottat (hogy nézne az ki, pláne, hogy “Magyarország jobban teljesít!”? – majd a választások után megteszi azt a kormány!), ne az finanszírozza a deficitet, hanem a szintén deficites költségvetésen keresztül Mi … Magunknak (25-30 milliárd évente? Nyezasto! Van itten píz!). Ne az fizesse a két kohó felújítását (3-4 milliárd? Telik itten a Semmiből!), hanem Mi … Magunknak.

Osztán ha ez is olyan Bazinagy Biznisznek bizonyul majd, mint a MOL-részvények 508 milliárdos felvásárlása (fél éven belül 100 milliárdos bukta!), meg az E-ON totál veszteséges üzletágának 260 milliárdos legázolása, hát akkor elővesszük a “Jolly Joker“-t, s bejelentjük: ezért is Agyurcsánybajnai a hibás!

Mi meg persze ezt is készséggel elhisszük majd, közvetlenül az után, hogy hálatelt szívvel köszönetet rebegtünk eme Ajándékért is a Nemzeti Köz(g)ép Kormányának!

… és ezt …

szendamondja!

P.S.: Megjegyzem, ezt a “Dunaújvárosi BiznisztVargalázatos “szak”(hehehe)miniszter ott és helyben még nem pártolta.

D  TT20130819010

Osztán Székesfehérvárra érkezvén, röpke pár óra alatt alaposan átformálódott, az egyébként mindíg is flexibilis, “saját” véleménye. Ezen azonban csodálkozni nem köll, hiszen mire is való az a bizonyos “Szakmai Gerinc“, ha nem arra, hogy az Omniinpotens Akarat előtt mindannyiszor meghajoljék?!

S hogy lecsapatlanul ne hagyjam a “meme” eme magaslabdáját, rögtön közzé is tenném, hogyan látta “Fabius” kolléga ezt az egész vasműves döntéshozatalt:

orbán varga vasmű.jpg