Az arcbőr vastagságáról …

Nem, ez itten most nem egy arcbőrápolási témát feszegető poszt lesz! Bár, ha azt nézem, hogy a nertársak addig kenegették orcájukra a legalpáribb hazugságok mocskát, míg a bőrük azon annyira megvastagodott, hogy azzal USA legmodernebb páncéltörő rakétája is kudarcot vallana, akkor akár tekinthetjük ezt a bejegyzést “kozmetikai tárgyúnak” is.

A “keresztények felsőbbrendűségéről” tartott a minap előadást Balog tiszteletes, református lelkész, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége IX. országos konferenciáján. A nevezett illető egyébként “civilben” miniszter, kinek hatáskörébe a köz- és felsőoktatás, a kultúra, a szociális és az egészségügy szféra, valamint a foglalkoztatás tartozik (utóbbiba nem értendőek bele a közmunkások, ők a Belügyminisztérium fennhatósága alá soroltattak, lévén a jelenlegi magyar kormány “felfogása” szerint a munkanélküliség – és a szegénység – tulajdonképpen “rendészeti kérdés”!). Annak ellenére, hogy az említett miniszter irányítása alatt álló tárcának (“EMMI“) így hatalmas feladatkör jutott, ez az az állami intézmény, amelyik az egyik legalacsonyabb létszámmal “dolgozik” és költségvetési forrással “rendelkezik”.

Balog úr a keresztények felsőbbrendűségéről

Ha nagyon tömören akarnám jellemezni, hogy mi a helyzet Magyarországon az oktatás, a kultúra, a foglalkoztatás, valamint az egészségügyi és szociális szférában, akkor annyit írnék le csupán, hogy “TELJES CSŐD“. Ha bővebben köllene mindezeket taglalnom, akkor meg azt, hogy

  • A közoktatásban az intézményekre egy mértéktelenül centralizált és bürokratizált, tehát (a gyakorlati tapasztalatok alapján is) működésképtelen, poroszosan klerikális igazgatási rendszert kényszerítettek rá. Ezen belül a diákokra (az “egésznapos iskola”, az “erkölcsi nevelés”, meg a “testi erőnlét fontossága” címén) értelmetlen foglalkozásokat és ostoba tankönyveket sóztak, a szülőktől elvonták a gyermekeik fölötti rendelkezés jogának egy jelentős részét. A tanárok pedig azzal voltak kénytelenek szembesülni, hogy munkahelyeikből a “Keresztény Illetékesek” laktanyát faragtak, illetménytáblájuk egyáltalán nem hajlandó figyelembe venni a posztgraduális képzésekben tanúsított szorgalmukat ezért sokuk a megemelkedett munkateher, meg a “jelentős fizetésemelés” ellenére is jövedelemcsökkenést szenvedett el, oktatói önállóságuk teljes mértékben megszűnt, intézményeik igazgatói pedig egyszerű üzenetrögzítőkké silányultak, sőt, feljelentgetőkké, lévén minden hónap utolsó keddjén nekik kötelességük “beszámolókat” írogatni a “Központnak” kollégáik esetleges “fegyelemsértéseiről” is!
  • A felsőoktatásból három esztendő alatt közelítőleg 100 milliárd forintnyi költségvetési forrást vontak ki (tavaly decembertől idén januárig, 7,2 milliárd forint elvonásával számos egyetemünket “szénszünetre” kényszerítettek!), a felsőfokú végzettség megszerzését gyakorlatilag a gazdag családok gyermekeinek passziójává tették, kiszorítva e lehetőségből az alsóbb, sőt, a legalsó jövedelmi kategóriába eső famíliák leszármazottjait. Utóbbiaknak úgymond felkínáltak a “nemtandíj” finanszírozására egy olyan hitelkonstrukciót, mellyel a leendő értelmiségi gyakorlatilag egy életre eladósodik, s elveszíti lehetőségét arra, hogy egy esetleges újabb kölcsönnel saját otthont teremthessen magának. Cserébe “csupán” annyit “kértek” eme ifjaktól, hogy meghatározott időre “önként” mondjanak le a valamennyi magyar és uniós polgárt megillető lak- és munkahely megválasztásának alapjogáról (“Tanulmányi szerződés“).
  • A kultúra, a művészet (és a tudomány) területén gombamód szaporodnak azon intézmények és személyiségek, amelyek/akik nem csak tudományosan és “közszemléletileg” már évszázadokkal ezelőtt meghaladott elméleteket képviselnek, hanem olyanok is, amelyek/akik tömeggyilkos korszakok és véreskezű történelmi személyiségek dicsőítésével, népírtó eszmékkel igyekeznek tömni úgy a már “meglett”, mint a felnövekvő nemzedékek fejeit, illetve néhány kicsavarodott szemléletű, elaggott (minden)rendszerszolga ízlésterrorját szolgálják. Ezek közül néhányan csak a Közkassza anyagi támogatásában részesülnek (pl. a sámánhitűek, tehát a keresztény szempontból “pogányoknak” számítók társasága tavaly “csak” 50 millát kapott a “Kurultaj” megrendezésére), ugyancsak páran még politikaiban is (pl.: Dörner György és a budapesti Új(náci)színház), kevesen pedig mindezek mellett még kiemelt jogi, egészen pontosan tákolmányos védelemben is (az “MMA“, azaz a hírhedt “Feketeakadémia“).  Eközben pedig a “Keresztény NER-Állam” erkölcsileg, politikailag és anyagilag is negligálja, elnyomja, üldözi azon kultúrális, tudományos és művészeti intézményeket/személyiségeket, amelyek/akik valódi, nemzetközi elismertséget is kivívni tudó teljesítményekre képesek (túl sok a példa, nem sorolom!).
  • A magyar egészségügy ma ott tart, hogy míg a “Kiváltságos Kevesek“, az orvos-arisztrokrácia kasztja fürdik a közpénzben, az intézmények lejárt tartozásai három esztendő alatt az ötszörösükre emelkedtek, a beosztott doktorok, a diplomás és kisegítő ápolók “underclass“-a egyszerűen nyomorog (vagy külföldre emigrál), az egekig emelt járulékot fizető közpolgárok pedig vagy hónapokat-éveket várnak a legegyszerűbb beavatkozásokra, vagy félrediagnosztizálás, -kezelés, -gyógyszerezés, esetleg ippeg pont ezek hiányában szanzsén belehalnak az egyébként már évtizedek óta gyógyítható betegségébe, avagy azon fertőzésekbe, melyeket az olyan primitív higiénés környezet okoz, amelyket az Állami (hogyhogy még nem “Nemzeti”?) Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat rendkívüli szigorral tilt és skrupulózusan ellenőriz … a sarki közértekben!
  • A honi “szociális háló a Civilizált Világ összes hasonlójához képest a “legunorthodoxabb”! Legfőbb jellemzője, hogy csak “lyukai” vannak! Ráadásul kizárólag felülről lefelé átjárható, ellenkező irányban már nem! Akit egyszer a rosszsorsa arra ítélt, hogy a “Magyar Gazdasági Csoda” (… csoda, hogy még van gazdaság!) okán kipottyant a munkavállalók köréből, az szabadesésben hullva át a szociális ellátórendszeren, hamarosan fejjel áll bele a nyomorba, s onnantól kezdve neki kiútja nincs! Ma a leghízelgőbb számítások szerint is minimum 3 millió honfitársunk “él” a nyomorszint alatt, s további kettő annak közvetlen közelében (eme teljes populáció mintegy 16 százaléka gyerek!). Mivel kecsegteti ezeket a Keresztény NER-Állam? Mintegy 2,5 milliót értékállónak hazudott nyomornyugdíjjal, 400 ezrüket megfelezett rokkantsági járulékkal, 300 ezrüket havi 36 ezer forintos alkalmi közmunkával, kb. 250 ezret a 2010-ben havi (28.500-ról) 22.800 forintra “emelt” szociális segéllyel, félmilliót pedig a Nagy Semmivel, lévén utóbbiak már semmiféle statisztikában náluk nem szerepelnek, azaz hivatalosan csak akkor léteznek, ha valamilyen népszámlálás során a vallásosak körét köll egy bizonyos szint fölé kozmetikázni, avagy ha mondjuk egy bajai verőlegényt akar A Párt önkormányzati mandátumhoz juttatni. … Azzal a nyolcszázezer éhező kölökkel meg törődjön az, aki megszülte!

Hát erre olyan nagyon büszke ez a Balog páter! Erre mondja azt, hogy ezeken a területeken ugyan mások is tudnak dolgozni, de azt a bizonyos “pluszt”, azaz a “keresztény tudatot” csakis ők, a keresztények/keresztyének tudják belevinni az oktatásba, a nevelésbe és a szeretetszolgálati munkába, lévén nekijük ottan vagyon az a bizonyos “Mérce“, mellyel csakis ők azok, akik valóban képesek megkülönböztetni a “Jót” a “Rossztól“. … Mert ugyi ők “különös anyagból” vagyonnak “gyúrva“?! … Mert ugyi ők azok, akik nem csak maguknak, de a társadalomnak is “képesek” felállítani ezt az “Erkölcsi Mércét“?!

Aha! Hát mit mondjak: tapasztaljuk! Naponta tapasztaljuk, hogy hogyan is köll használni ezt az “Erkölcsi Mércét”, ha Róluk (keresztények) és ha Mirólunk (társadalom) van szó. Ennek “users manual“-ja pedig egyetlen, a találóan tömör latin mondásba sűríthető: “Quod licet Iovi, non licet bovi!“.

Mert valami egészen fantasztikus, hogy ezek az “Újkeresztények”, ezek a neofita “Vallási Reformátorok” miféle kreativitással képesek újra(át)értelmezni Mózes és Jézus tanításait! Például:

  • Ne lopj! … mert ehhöz csak nekünk, hivatásos és kinevezett “Keresztényeknek” van jogunk Tőled, a Társadalomtól. Lévén ez egy Ősi Jussunk, amit Ti 2010-ben kétharmadosan meg is erősítettetek az Idők Végezetéig (hogy ez mikor következik be, azt is Mi mondjuk meg!), így nem bűn az, ha az Általatok megtermelt vagyont a tudtotok nélkül a saját céljainkra fordítjuk.
  • Ne kívánd más vagyonát …! … feltéve, ha az a Miénk és nem a Tiéd. De ami a Tiéd, az lényegében a Miénk, ezért amikor Mi elvesszük Tőled a nyugdíj-megtakarításodat, a földbérleti jogodat, avagy mondjuk a trafikodat, akkor ez a vagyon tulajdonképpen csak oda kerül vissza, ahonnan eredetileg származott.
  • Szeresd Felebarátod, mint tenmagadat! … és jobb, ha tudomásul veszed: Mi vagyunk a Te Felebarátaid, de Te viszont nem vagy az Nekünk! Ezért osztán Neked kötelességed szeretned Bennünket, és reánk szavazva fenntartani hatalmunkat az Idők Végezetéig (ezt lásd fentebb!), de Nekünk Téged nem, mert Mi Hozzád képest ugyi “felsőbbrendűek” – ahogyan azt az egyik Tanítómesterünk is mondotta volt: “übermensch“-ek – vagyunk!

Folytassam még ezen Ősi Törvények modern újraértelmezésének felsorolását? Szerintem fölösleges, lévén bármelyik, “irodalmi vénával” megáldott Olvasóm (Köztársam és Barátom) rövid idő alatt össze tudná hozni a dolgot, ráadásul jobban és ütősebben, mint én. (Jut eszembe: nincs kedve ehhöz valakinek? … “Bonhomme“? … “emigrant“?) Amit azonban az inkriminált Balog-beszédből még mindenképpen kiposztolásra érdemesnek tartok, az a következő:

“… a keresztények és a nem keresztények között az a különbség, hogy a keresztények nem próbálják meg lejjebb venni az erkölcsi ‘lécet’ még akkor sem, ha nem tudják átugrani, szemben a nem keresztényekkel. A hívő ember tudja, hogy ha nem is viszi át mindig az erkölcsi lécet, a bűnvallás után bűnbocsánatot kaphat.”

Nos, ebben az idézet-töredékben azt hiszem benne van minden, amit az Orbán-rendszerről, az Újkeresztény Állam credojáról tudni illik! Azt, hogy itten minden “erkölcs” nem más, mint szenteskedő szemforgatás és tömény, parasztvakító hazudozás csupán! Hát ugyan melyik kormányzat volt az újkori magyar történelemben az Orbán-félén kívül, amelyik úgy alkotott visszamenőleges hatályú törvényeket, hogy azokkal egy pontosan körülhatárolható társadalmi csoporttal toljon ki, s ha ebbe a körbe véletlenül bekerült egy-két “mi kutyánk kölke” is, akkor addig állítgatták különböző módosításokkal ezt az “erkölcsi lécet”, amíg afölött annak a néhány, név szerint is felsorolható “blökinek” végre sikerült átmásznia (lásd: a különböző “Lex“-ek!)? Hát ugyan melyik magyar politikai csoportosulásra jellemző az leginkább, hogy míg nagylelkű bűnbocsánatban (azaz nagyvonalú állami megrendelések útján közpénzekben) részesíti a Saját, Elítélt Bűnöseit (pl.: Várhelyi ex-pémester Szolnokról), addig semmi ilyesmire nem hajlandó az Ellenoldal vélelmeztetett, avagy valódi bűnöseivel szemben? … Mert azok “nem keresztények”, így nem képesek a “bűnvallásra”, ergo nem érdemesek a “bűnbocsánatra”? … Hja, ha csak úgy nem! Ha meg mégis, akkor jön mondjuk a “Lex Pozsgay“, avagy a “Lex Böröcz“. … Ugyi?!

Hát, kedves Páter Uram, azt javaslom: tegyék azt a “Mércét”, avagy a “Mérce Lécét” lagalább két méterrel a föld alá, így osztán az olyan keresztények sem fognak felbukni benne, mint mondjuk Papcsák, avagy Budai nertárs, a föld- és trafik-mutyista egyéb nertársak, netán a Balog Józsi (bár tőle el köll kobozni a “vak” komondort, mert abban is hanyatt lehet esni!). Magát “A Mércét“…

Orbán életveszélyes fenyegetése a Kúriának

… pedig tessenek közszemlére tenni – 120×220-as olajfestmény, esetleg 5 méteres bronzalak (ló, avagy traktor, sőt futball-labda nélkül!)

… és ezt …

szendamondja!


Nehéz az élet!

Higyjen bárki bármit, kormánypárti képviselőnek sem könnyű lenni ma Magyarországon. Az alábbi poszt szó szerinti leirata egy hangfelvételnek, mely egy fideszes honatya és annak régi barátja közötti telefonbeszélgetést rögzítette. Forrásomat ugyan nem nevezem meg, de annyit elárulhatok róla, hogy megegyezik azzal a személlyel, aki a “Bilderberg-konferenciá“-ról szivárogtatott a “Magyar Nemzet” címen megjelenő sajtó- és nyomdaipari terméknek.

– Szevasz Béci, Jóska vagyok!
– Szevasz Józsikám! Megkapta a lányod a trafikot? … Jól elintéztem, mi?
– Milyen trafikot? Nem értem, miről beszélsz.
– Ah, ja! Bocsika, te nem az a Jóska vagy, hanem a másik!
– Igen, “a másik” …
– Hát, hogy ityeg?
– Köszi, semmi különös. Dolgozgatok, neveljük a kölköket … tehát a szokásos.
– Miért hívtál?
– Csak tudni akartam, hogy mi van veled, hogy érzed magad. Tudod egyre szörnyűbb híreket lehet hallani a frakciód háza tájáról. Nem lennék szívesen a bőrödben!
– Hogyhogy? Nincsen itten semmi baj. Bejárunk a Házba, ülünk a bizottságokban, jó törvényeket szavazunk meg, s ezért most Magyarország jobban teljesít! Nem?
– Nem.
– Miért nem?
– Tudod te, hogy micsoda szegénység és nyomor van ebben az országban? Legalább négymillióan élnek a hivatalos létminimum alatt!
– Ezt meg honnan veszed? Hazugság!
– Tegnap közölte a KSH!
– Hát … nézd … ő … szóval tudom, hogy vannak gondok, de hidd el, hogy az irány, amit a Miniszterelnök Úr határozott meg, alapvetően jó! Csak kell még egy kis idő, hogy ezt a zemberek is megérezhessék. Most, hogy kikerültünk a túlzottdeplicit alól, már tudunk adni pénzt a pedagóusoknak is … ahogy azt a Miniszterelnök Úr is megígérte!
– Deficit!
– Mi?
– Nem túlzott “deplicit”, hanem túlzott “deficit”! A tanárok meg egyáltalán nem kapják meg azt, amit ígértetek nekik. Csak az emelés 60 százalékát, azt is úgy, hogy közben minden pótlékot és túlóradíjat elvesztek tőlük. Így jó, ha átlagban 5-10 ezerrel lesz több a keresetük, miközben 26 helyett 32 órát kötelesek hetente a munkahelyükön eltölteni!
– Mert most csak ennyire telik, de lassan bepótoljuk!
– Ja, 2017-re! Miközben a törvény szerint idén szeptember elsejétől köllene!
– Hát majd csinálunk valamit.
– Igen, “valamit” … mondjuk módosítjátok a törvényt … persze csak a bérezési részét! … Nem gondolod, hogy ez disznóság?
– Ha egyszer muszáj módosítani, akkor muszáj!
– Ki mondja meg, hogy muszáj?
– A Frakcióvezető Úr.
– És neki ki mondja meg?
– Lázár Úr.
– És neki?
– Természetesen a Miniszterelnök Úr!
– És Orbánnak ki mondja meg, hogy mi muszáj? … A Habony Árpád?
– Hát ő meg hogyan kerül ide?
– Én is ezt kérdezem: hogyan került oda az a pasas? Kicsoda-micsoda ő tulajdonképpen? Állandóan ott lohol Orbán után … Viktor szerintem csak akkor tud fingani, ha előtte kihúzza a seggéből Árpádot … Osztán ott ül a pasi minden frakció- és kormányülésen, Viktor mindenben az ő tanácsát kéri, mikozben a hapsi hivatalosan még csak nem is létezik! Senkivel, se a frakcióval, se a Miniszterelnökséggel szerződése nincs!
– No ezt meg honnan veszed?
– Most olvastam a “168 Órá“-ban.
– Az egy ballibás, hazudozó, kommenista lap! Egy szavát se hidd el!
– A frakciótól és a Miniszterelnökségtől származó információk alapján írta ezt, azon kívül minden sajtófotón és videón látszik, hogy a háttérben ott sündörög ez a mandró.
– Persze, hogy ott van, ha egyszer a Miniszterelnök Úr főtanácsadója. Azt meg, hogy a Miniszterelnök Úr kit enged be a saját kormányának az üléseire, a saját dolgozójába, nehogy mán a “168 Óra” határozza meg! Te is bejöhettél a múltkor az irodámba, nem?!
– Ja! Miután átmentem a fémdetektoron és még meg is motoztak!
– Hát, ha egyszer ez a szabály?!
– No de az is szabály, hogy kormányüléseken csak olyanok lehetnek, akik átestek a nemzetbiztonsági szűrésen. Habonynál meg ilyesmit senki nem végzett el!
– Biztos nincs rá szükség. A Miniszterelnök Úr okos ember, tudja maga is, hogy ki megbízható és ki nem.
– Jó, hagyjuk! … De akkor Orbánnak ez a Habony mondja meg, hogy milyen törvényt kell hozni és melyiket módosítani?
– Lehetséges, de vannak ott más, tanult szakemberek is, akik tudják, hogy mit és miért?!
– Ti meg csak úgy, hozomra megszavazzátok.
– Igen.
– Te melyik törvényt olvastad el utóljára, szavazás előtt?
– Már nem emlékszem, de mindről tudom, hogy miről szól?
– Honnan?
– Hát egyrészt ott a címe, másrészt a Frakcióvezető Úr mindíg megmondja, hogy mit köll szavazni.
– Az orrod alá dugnak egy törvényt, azt sem tudod, pontosan mi van benne és te csak úgy megszavazod?
– Igen, hiszen ez lenne a dolgom. Nem?
– Nem! Szerintem neked az lenne a dolgod, hogy mielőtt gombot nyomsz, legalább alapszinten tisztában légy azzal, hogy mégis mit csinálsz, mi lesz a népre a következmény!
– A Miniszterelnök Úr tudja, hogy mi köll az országnak, meg a népnek. Meg lehet benne bízni és jó szakemberei vannak. Ha ők azt mondják, hogy valamit meg kell szavazni, akkor az biztosan úgy van. Mi jó törvényeket hozunk!
– Ja! Azért kell most sebtiben módosítani a köznevelésit, meg hamarosan ötödjére az Alaptörvényt. Ugye? … Nem gondolod, hogy téged a nép a maga képviseletére tart és nem egybites biodroidnak? Nem érzed, hogy amikor vakon szavaztatnak meg valamiről, akkor a főnökeid tulajdonképpen mélyen megaláznak?
– Nézd, vannak dolgok, amiket nem köll feszegetni. Most van egy jó fizetésem, ha köll valami, csak szólok a Frakcióvezető-helyettesnek, ő meg (ha Lázár Úr, meg a Miniszterelnök Úr is úgy gondolja) elintézi a dolgot. De ha nekiállok ugrálni, meg okoskodni, hát hamar kipicsáznak innen és úgy járok, mint ez a buta Ángyán! … A marha! Miért nem a frakción belül intézte a dógait? Most mehet alapbéren függetlennek!
– Te is megtehetnéd azt, amit az Ángyán! Állj fel, mondd meg, hogy nem vagy egy hülye automata, neked nem erre szól a néptől kapott megbízásod és vagy ülj ki a bűnbandából, vagy mondjál le! …
– Ez nem ilyen egyszerű! Ott van az asszony, a nagy ház, a kocsi meg a vállalkozás. Nem is beszélve a kölkökről! … Tudod te, hogy mindez mennyibe kerül? Ha visszamennék kisvárosi, tyúkpörös ügyvédnek, hamar felkopna az állunk, nem is beszélve arról, hogy “utánam nyúlnának”!
– Nem ilyen voltál te három évvel ezelőtt!
– Az embernek alkalmazkodnia kell.
– Mivel? Azzal, hogy eldobja a gerincét?
– …
– Azt mondom én neked: szállj ki, mielőtt még nagyobb bajod esik! Hidd el, ezt nem lehet tovább bűntetlenül csinálni és nem a főnökeid, hanem te, meg a hozzád hasonlók ülnek majd a vádlottak padján! … Inkább legyél szegény, de nyugodtan aludj! Nem?
– Már késő!
– És mi lesz jövőre, ha nem kerülsz be ismét a parlamentbe? Tudod, hogy csökken a létszám, s ha még minden helyet is a Fidesz szerez meg, akkor is vagy hetvenen mentek a levesbe!
– A Lázár Úr aszonta, hogy senkinek nem lesz elengedve a keze …
– Avagy inkább a töke …
– … mindenkiről gondoskodni fognak. Lesz majd hely különböző cégeknél, meg a járásoknál is. Jó fizetéssel!
– Gratulálok! És mi van akkor, ha nem a Fidesz győz?
– Az lehetetlen! A nép tudja, hogy mi vezetjük őt a helyes úton!
– Te mikor voltál utóljára “A Nép” között? Tudod te, hogy miket beszélnek, hogyan éreznek?
– …
– Sajnállak, ember! Pénzért lettél Senki és nem csak magadat árultad el!
– …
– Többé nem kereslek és te se engem! … “Utána” se!

A tanulságos beszélgetést lejegyezte:

szendam