PAKSaméta

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője tegnap három dokumentumot tett közzé blogján. Ezekből kiderül, hogy Paks-II tavaly májusi megvalósíthatósági tanulmánya részben elavult, részben légből kapott adatokon alapul, soha a büdös életben meg nem térül, üzembe helyezése súlyosan veszélyezteti a Duna élővilágát, illetve lehetetlenné teszi önmaga, és a már meglévő négy blokk (Paks-I) gazdaságos üzemeltetését. Ámde a szendamondja megszerzett egy olyan titkos, belső iratot, mely arról tanúskodik: Paks-II megépítése igenis az ország érdeke! … Feltéve, ha alkalmazzuk a szokásos “maffiaegyenletet”, miszerint “Ország“=”Orbán“.

Főméltóságú Miniszterelnök Úr, Szeretett Vezetőm, Jóságos Keresztapa!

Feltételezhetően a Te tudtoddal és beleegyezéseddel consiglierid, Don János a minap azzal a feladattal bízott meg, hogy tekintsem át az Általad Putyinnal még az elmúlt hónapban (2014. január) megkötött Szerződés gazdaságossági számításait abból a szempontból, hogy ez mennyire szolgálja a MI érdekeinket.

Kötelezettségemnek híven eleget tettem. Átnéztem a szerződést, ennek alapján elvégeztem a kalkulációkat, s utóbbiak során természetesen nem(!) a néphülyítésre kitalált, alaposan elmebeteg matolcsysta módszereket alkalmaztam.

Mindezek alapján azt kell mondanom, hogy ez a Ravasz Ruszki bizony alaposan átvert bennünket! A kontraktus ugyan egy összességében és jelenlegi árakon kalkulálva 3.875 milliárdos beruházásról szól, amelyből az előzetes vélekedések szerint MI körülbelül 20 százalékot, azaz mintegy 800 milliárd forintot vághatunk zsebre.

Ámde a helyzet az, hogy a keret 80 százaléka, az a bizonyos 10 milliárd eurós orosz kölcsön számunkra egyszerűen hozzáférhetetlen. Ezt a mai árakon számolva 3.100 milliárdot az utolsó vasig a ruszkik fogják ellopni, lévén a Szerződés arról szól: Putyin kölcsönt ad a saját cégének, amit meg nekünk (illetve pontosabban fogalmazva: a Zembereknek) kell kamatostul visszafizetnünk.

Ebből egyenesen következik, hogy a jelen helyzet szerint MI (és természetesen főként Te) a magyar “önrész” mintegy 775 milliárdjával “gazdálkodhatunk”, amiből pedig 100, legfeljebb 150 milliárdot téríthetünk el a saját (és természetesen a Te) bankszámlánkra. Ez pedig, tekintettel a beruházás tíz esztendei futamidejére, bizony elég “karcsú”, hiszen az éves bevétel legfeljebb 15 milliárdra taksálható.

Természetesen ez sem kis összeg, de ha azt nézem, hogy a MET Zrt. 150 milliárdos gázimport-bulijából összesen 75 milliárdot kaszáltunk (a pénz másik fele Hernádihoz, illetve Csányihoz került – javaslom, hogy a jövőben csökkenjenek az ilyen részesedések!), akkor az éves profit 25 milliárd volt.

Mielőtt azonban jogos haragod okán parancsot adnál a paksi üzlet kiagyalóinak megérdemelt likvidálására, szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy a Szerződés korántsem annyira előnytelen az ország számára, mint az az első olvasatra látszik! Ez ugyanis számos, további lehetőségeket rejt magában, amikből jelentősen növelhetjük a Család bevételeit.

A Megállapodás ugyanis kizárólag az úgynevezett “kerítésen belüli” beruházásra vonatkozik. Azaz csakis azon gépekre, berendezésekre és épületekre, melyek a két új reaktorblokkot és annak közvetlen kiszolgáló egységeit jelentik. Egyetlen szó sincs azonban a kiegészítő, tehát a “kerítésen kívüli” létesítményekről! Ezek szerint tehát mindezek megvalósítása a MI feladatunk, azokat a saját belátásunk szerint oszthatjuk ki a Család cégei között!

Konzultálva néhány megbízható szakértőnkkel arra jutottam, hogy ezen létesítmények bekerülési ára mintegy 2.000 milliárd forintra tehető. Ha ezek esetében még a megszokottnál is szerényebb “közbeszerzéssel” élünk (azaz mindössze 100%-os túlárazással számolunk), további 2.000 milliárd forintot kereshetünk az egészen, azaz az éves profitunk a teljes futamidő alatt 210-215 milliárd forint is lehet! Ez pedig már Számodra is jelentős összeg, így a megvalósítást mindenképpen javaslom.

Ugyanakkor felmerülhet két probléma is. Az egyik a finanszírozhatóságé, a másik pedig a kommunikálhatóságé. Az tehát, hogy honnan teremtjük elő azt a további 4.000 milliárdot, illetve miként cumiztatjuk be a Zemberekkel a túlköltést. Ezek ugyan roppant fontos szempontok, de én, a Te hűséges szolgád gondoskodtam róla, hogy ilyesmivel ne kelljen foglalkoznod.

Legelébb is konzultáltam Don Mihállyal, aki megnyugtatott: egy évtized alatt esztendőnként 400 milliárdnyi plusszkiadás költségvetési beállítása nem jelent problémát, különös tekintettel az ország érdekeire. Misu szerint simán be lehet vezetni néhány pluszadót anélkül is, hogy azt bárki észre venné. A finanszírozás tehát megoldott!

Ezt követően felkerestem Don Árpádot azt firtatván tőle, hogy a Paks-II emígyen bő duplájára emelkedő költségét miként lehet majd úgy “lekommunikálni” úgy, hogy abból még mi jöjjünk ki nyertesen, azaz mint olyanok, akik a lehető legfelelősebben bánnak a közpénzekkel. Ő ugyancsak megnyugtatott kijelentvén: a túlköltést majd az Európai Unió életszerűtlen és bürokratikus előírásaira fogjuk, később pedig Nemzeti Konzultációt kezdeményezünk arról, hogy az ilyesmik is nemzetállami hatáskörökbe kerüljenek (utóbbin további egymilliárdot kereshetünk!).

Főméltóságú Miniszterelnök Úr, Szeretett Vezérem, Jóságos Keresztapa!

Mint láthatod, a Paks-II. problematikáját alaposan felderítettem. Rátaláltam a Család érdekeit és jövedelmeit legjobban szolgáló megoldásokra, gondoskodtam a megfelelő finanszírozásról és a kommunikációról is.

Ugyanakkor szeretném megjegyezni, hogy van itt még egy kockázati tényező!

Az nevezetesen, hogy egy ekkora kaliberű pénzszerzést nagyon nehéz olyanokkal precízen menedzseltetni, mint Don Gyurcy, avagy Misu, illetve Árpi. Nem is beszélve a többiekről! Olyanokról, mint például Don Tónió, avagy Don Péter, akik még arra sem voltak képesek, hogy (ellentétben Veled!) véka alá rejtsék a vagyonosodásaikat.

Megfontolásra javasolnám ezért, hogy az Üzlet lebonyolításába, mint “ügyvezetőt”, vond be Don Lajost is! Tudom, hogy mostanában feszült a viszonyotok, de egy ekkora méretű közbe’szerzés véleményem szerint feltétlenül igényli az ő szervezői képességeit, az ebben szerzett több, mint két évtizedes gyakorlatát!

Maradok tiszteletteljes Híved és hűséges Keresztfiad:

Dr. Lenyúl Béla Bódog, elnök-vezérigazgató,

O.V. Tanácsadó Zrt.

Budapest, 2014. február 15.

*

Miniszterelnöki széljegyzet:

János!

A fentiek alapján az alábbi utasításokat adom:

  1. Misu azonnal gondoskodjon a finanszírozás forrásairól!
  2. Árpi kezdje kidolgozni a kommunikációs paneleket, illetve megfogalmazni a konzultációs kérdőívet!
  3. Sándor azonnal gondoskodjon arról, hogy Lenyúl Bélát, mint lajosista elhajlót, egyszer és mindenkorra eltávolítsák a Párt és a Kormány közeléből!

Budapest, 2014. február 16.

*

Újsághír:

Tegnap este halálos közúti balesetet szenvedett Dr. Lenyúl Béla Bódog, az O.V.T. Zrt. elnök-vezérigazgatója. Miközben az autója tetőcsomagtartójáról leesett laptopja után az úttesten kivilágítatlanul visszagyalogolt, a vele szemben Velorexével szabályosan közlekedő, 113 esztendős Neker Esd, magyar-tonga kettős állampolgár halálra gázolta őt. Az ügyben a rendőrség a halált okozó közúti balesetben ismeretlen tettes ellen indított eljárását mintegy 10 perc múlva megszüntette!

Budapest, 2014. február 17.

*

Aki ezt az egészet nem hiszi, hát járjon utána!

… és ezt …

szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!
Reklámok

Bourbon Viktor

Orbán Viktor, a “miniszterelnök” egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy nem felejt semmit, mert nem tanul semmiből. Ebből a szempontból ő a Bourbon-ház egyik leszármazottja. … Persze csak az “alcsúti ágból”.

Emlékszik még valaki arra a tavalyi, meglehetősen sírva kacagtató botrányra? Amikor kiderült, hogy a legutóbbi focivébé döntőjét a VIP-páholyból szemlélő állam- és kormányfők között feltűnt egy turultojás kakukktojás is?

Csak memória-frissítésül nézzük meg ezt a korabeli képet, s próbáljuk eldönteni, ki is az a komoly ifjonc, aki Joachim Gauck, német államelnök előtt, illetve a magyar “miniszterelnök” balján ül! Csak tán nem személyesen Orbán Gáspár, Nulladik Viktor király egyenesági örököse, a Csúti Herceg?

Kellemes kis botrány lett ebből a fotóból. Egyesek azon vigyorogtak, hogy ilyen újgazdag proccságot csak kevés “kormányfő” tud prezentálni. Mások azon szörnyülködtek, hogy ugyanezen “miniszterelnök” miből gondolta, hogy ezt megengedheti magának. Egy kisebb tábor meg fel volt háborodva. No nem magán a tényen és a mögötte megbúvó karakteren, hanem azon, hogy miér’ vannak egyesek ilyesmin felháborodva.

Hülye celebek, ostobán hazug szócipelők sírták tele a netet és a honi sajtót azon keseregve, hogy egy szegény(?) magyar fiatalembert, csak azér’ mer’ ő a “miniszterelnök” fia, aljas módon meghurcolnak. A sorba beállt maga Gáspár is, aki kijelentette, hogy ő “nem közszereplő”, ezér’ osztán haggyák őtetet békiben, vagy nagyon megharagszik.

A balhé úgy egy hét alatt lecsengett. Gazsi kilépett a Vidiből, majd elhúzott Afrikába “jótékonykodni”: aranyos kis néger gyerkőcöket tanított focizni. Ebből meg mindenki arra következtetett, hogy a Főnökség tanult az esetből, s többé ilyen nyilvánvaló ostobaságokat nem követnek el. … Kivéve a Miniszterelnökség környékén sertepertél ő Habonyárpádokat, akik továbbra is bíztak az össznépi ostobaság táplálta amnéziában.

Teltek múltak a hónapok, s beköszöntött 2015. Annak is a június hava, annak meg a hatodik napja, mikoris a focirajongók (feledve csapot-papot) a képernyőkre ragadtak. Ennek oka az, hogy ezen a napon zajlott le a Bajnokok Ligája döntő mérkőzése, melyet a Juventus és a Barcelona vívott meg egymással.

A meccs élvezetes volt. Még én(!) is megnéztem, s nem csodálkoztam rajta, hogy a focibolondok nyálcsorgatva figyelték az egészet. A “tao”-pénzekkel és stadionokkal merőben érdemtelenül kitömött honi “kínálathoz” képest egyenesen drámai volt a dolog: az akciódús, pörgős “birkózás” valóban emlékezetes marad.

Ámde nem csak a pályán, hanem a lelátón is akadtak “érdekességek”. No nem pont a jegyeket becsületesen megvásárló “plebszeknek” fenntartott széksorokban, hanem a “honoriusok” részére elkülönített részlegen. Mert ki is ücsörgött a berlini stadion VIP-páholyában? A francia kormányfő és a spanyol miniszterelnök-helyettes asszony mögött, illetve Nulladik Viktor jobbján? … Nini! Csak nem Orbán Gáspárt fotózta le már megint valaki?

Nem tudom lesz-e ebből bármiféle balhé. Valószínűleg nem sok, mert erre az ismételt pofátlanságra immáron csak rálegyint az ember: megszokott dolog, Orbán már megint megtette azt, amit ugyan lehet, de nem illik, nem “ügy”. Pedig az, s jó lenne, ha végre mindenből “ügyet” csinálnánk! Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez az eset is “csak” egy “jelenség”: a mögötte meghúzódó “miniszterelnöki karakter” egyik iskolapéldája! Az, hogy nem törődik a következményekkel, (pozitív értelemben) semmiből nem tanul: teszi azt, amire éppen kedve szottyan, vagy ami az érdekeit (látszik) szolgálni.

Nézzük csak meg, mi folyik ebben az országban már hetek óta! Nettó idegenellenes, rendkívül gusztustalan, közpénzből fizetett kampány. Ki indította el ezt? Természetesen a Miniszterelnökség sötét bugyrai mélyén megbúvó, sötét lelkű Habonyárpádok csapata, az ugyancsak pszicho- és szociopata orbánfő jóváhagyásával, aktív közreműködésével. Miért? Hogy erre és ne a Lényegre figyeljünk.

Ne vegyük észre, hogy a Maffia tízmilliárdokat vág zsebre a zömmel offshore cégeken keresztül forgalmazott, úgynevezett “letelepedési kötvények” bevételeiből (projectmanager: Rácsmögé Tóni, mint a gazdasági bizottság elnöke!). Ne arra, hogy a Bűnbanda nagyüzemi pénzmosodát csinál az országból. Ne arra, hogy a teljesen fölösleges és normál gazdaságossági szempontból abszolút megalapozatlan Paks-II.-projekt még a bevallott, egyébként is horribilis összegnél is jóval többe fog kerülni.

kép: facebook CS.T.

Ahogyan azt Vágó Gábor írja a blogjában: “Minden energia, amit arra fordítunk, hogy a kormány agresszív blöffjeire reagáljunk, az a kormányt erősíti. Hiszen a valódi problémákat könnyen elfedik ezekkel a trükkökkel. … Ameddig azt lessük, hogy hol vannak letépendő kék plakátok, addig a kék plakátokról fog beszélni mindenki“.

Milyen igaz, s ezt “csak” annyival lehet kiegészíteni, hogy amíg Viktor ezzel is a Jobbik vitorlájából igyekszik kifogni a szelet, nem tesz mást, mint hogy még dagadtabbra fújja (Zazrivecz hálásan mosolyog)! Következmények? Ugyan! Leszarja ő azokat, hiszen azt hiszi, hogy zsarolással kézben fogja tudni tartani Vonáékat. Pedig ha Orbán legalább kicsit ösmérné a históriát talán tudná: sokszor fordult már elő, hogy a Kreatúra a Kreátor fejére nőtt!

De Bourbon Viktor nem felejt, mert nem tanul semmiből! Mi meg csak felejtünk, s ezért nem tanulunk semmit!

… és ezt …

szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!

Percemberek tervezgetnek

L. Simon államtitkár “legalább tíz évre szóló” projektnek nevezte a Budai Vár átalakítását célzó “Nemzeti Hauszmann Tervet“. Lázár főminiszter pedig ugyancsak évtizednyire becsülte annak a bizottságnak a működését, mely a szintén tök’ fölösleges és baromira pazarló Paks-II. beruházást úgymond majd nyomon követi. Miközben a Főnök már nyilvánvalóan megzakkant, omlik össze a Rendszer, menekülnek a Patkányok. … Percemberkék tervezgetnek.

Ma reggel azt olvasom a 444 oldalán, hogy L.(ukapop)Simon miniszterelnökségi államtitkár egy tegnap rendezett “építészeti konferencián” lényegében letudta azt a (szerinte is elengedhetetlen) társadalmi vitát, mely a Budai Vár átalakításról szólott vóna. Jószerint lényegtelennek tekinthető (szerinte), hogy ezen a projekt ellenzői még csak részt sem vehettek. De nem is volt rájuk igazából szükség, hiszen (légből kapott) érveikre az “államtitkár” meg is válaszolt.

Bizonyos illetők szerint (valószínűleg ők azok, akik nemzetellenesek, az ország rossz hírét keltő hazaárulók) az egész, 200 milliárdra tervezett beruházás teljesen fölösleges, kizárólag az elmúlt idők és rendszerek politikai restaurációját szolgálják. Továbbá azt, hogy a Felkapaszkodott Alcsúti, amikor majd csüngő hasát becipelteti a Várba (mint köztársasági … avagy pontosabban “országelnök”), ne csak a “Pancholó” VIP-lelátóján tudja teleköpködni nyálas szotyihéjjal a Vendégek/Alattvalók cipőit, hanem egy valóban történelmi jelentőségű, de parvenü-módra “átalakított”, ódon környezetben is.

Hát kéremszépen ebből egyetlen kumma szó nem igaz! Mármint Lukapopsimon szerint. Itten ugyanis arról vagyon nagyba’ szó, a Palota 98 százaléka (érdekes párhuzam: “Pofátlansági adó“!) kizárólag kultúrális célokat fog szolgálni. Ezért osztán “csak” az Országos Széchenyi Könyvtárat, meg a Nemzeti Galériát költöztetik ki – no meg a Budapesti Történeti Múzeumot – , ámde amíg a Karmelita-kolostor (Nulladik Vityka tervezett rezidenciája!) előtt lévő Honvéd Főparancsnokság épületével nem kezdenek “valamit”, addig ott Csontváry-kiállítás lesz.

Miért is van szükség erre ez esztelen pazarlásra? Popsimon szerint egyáltalén nem azér’, mer’ a “miniszterelnökúr” a Várba akar költözni. Az a csekélyke 200 milliárd (ami még egyáltalán nem végleges, lévén a projekt “folyamatosan bővül”) ezt még csak nem is tartalmazza. Itten ugyanis az a cél, hogy:

  • orvosolni azt a világháborús méretű pusztítást, melyet a kommunizmus tett azzal, hogy a Palotába költöztette a Munkásmozgalmi Múzeumot;
  • a Vár “végre méltó turisztikai versenytársává” váljon a környező országok hasonló negyedeinek úgy, hogy “a hazai kulturális és szellemi élet, illetve az ország egyik jelképes közjogi központja lesz belőle“;
  • nagyobb állami rendezvényeken (pl.: Kossuth-, vagy Széchenyi-díj kioszt(ogat)ása esetén, nem köll majd “könyökölni és lökdösődni“, no meg “pincéreket kerülgetni” (ami a korpulens Posimon, meg a Csüngőhasú szempontjából nem elhanyagolható előny!).

Jelentős segítséget jelent, hogy ehhöz a kultúrális izéhez személyesen Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia focistailag felkent (valamint Tákolmányba foglalt) elnöke felajánlotta (ott, a helyszínen!) személyes támogatását is, mondván: reményei szerint “a menetrendszerűen fellépő destrukciók és nihilizmusok kellő időben elveszthetik jelentőségüket, bárhonnan is érkeznek a város szellemi szinten történő rombolásához”. Egy hosszabb gondolatmenetet pedig azzal zárt le, hogy most végre a jó, az igaz és a szép erői szabályozzák újra a sorsunkat“.

Mindezek után kétségtelen, hogy ez a projekt ugyan “sokba fog kerülni“, de “mindannyiunk örömét fogja szolgálni“. Ugyanis: “A kormány szándéka az, hogy a magyarságnak az ezeréves államisághoz, a magyar alkotmányosság rendhez való egészséges viszonyát tükrözze. A kormány ismét a nemzet kincsévé kívánja tenni a palotaegyüttest és a Budai Várat, hogy egykori pompáját és fényét visszanyerve méltó funkciót tölthessen be a magyar nemzet életében“.

Ehhöz képest pedig pimf összeg az az egyelőre 200 milliárdocska, amiben a “miniszterelnökúr” beköltöztetése még csak benne sem foglaltatik! Nem is beszélve arról, hogy a Popsimon-féle maffiapárti egyenletrendszer szerint “alkotmányosság+rend+államiság+magyar+nemzet= Aminiszterelnökúr“. Ebből pedig következik, hogy “Budai Vár+nemzeti kincs= Aminiszterelnökúr magánbirtoka“. … Felcsút után. Maga a Grandiózus Terv megvalósítása pedig “legalább tíz év“, de ezt pontosan megbecsülni nem lehet, lévén “az igények folyamatosan bővülnek“.

*

Szél Bernadett ismételt összetűzésbe került Dzsentri Dzsoni főminiszterrel. A Lömpike-frakció tagja ezúttal azt szerette volna megtudni, hogy ugyanmégis ennyibe’ fájna nekünk, honi adófizetőknek, ha a qrmány esetlegesen kihátrálna (végre) a Paks-II.-szerződésből. Lévén ez a kontraktus nem csak kiszolgáltatottá teszi az országot egy autoriter államnak, de “nagyhatalmak játékszerévé” is teszi. Ráadásul az egész projekt nem csak pazari, de fölösleges is.

Erre meg mit is válaszolt a Mi Kedvesen Szemtelen Országnagyunk? Hát azt, hogy egyrészt menjen már a Lömpi a picsába, hiszen a megújuló energia ma ötször annyiba kerül, mint az atom (minálunk, de míg Paks-II el nem kezd “termelni” – adósságot!). Csak azér’, hogy a Tökéletesen és Mindenre Felhatalmazott Kormány megvalósítsa a “választások” során elbukott “ökopárt” programját (a Jobbik hatodik éve köszöni a kollaborációt kooperációt!), hát egyáltalán nem hajlandóak elállni ettől “a tökéletes szerződéstől”.

Különben is, akit annyira érdekel ez a projekt, hát lehetősége lészen arra, hogy a száját tátva tanúja legyen a Nagy Megvalósulásnak. Ugyanis Dzsoni (szokásos mosoly a karvalynyi orr alatt) kijelentette: létre hoznak egy Bizottságot, mely a következő tíz esztendőben csakis ezen kérdéssel foglalkozna.

Persze nem úgy, hogy belenézhessenek a Pénztárkönyvekbe. Pláne nem úgy, hogy nyomon követhessék a Megvalósulást. Főleg nem úgy, hogy tudomást szerezzenek a (betervezett) Csúszásokról. Hanem “csak úgy”, ahogyan az ilyen orbángyűlési grémiumok szokták: lószar … izé … szőrmentén. Azaz hejehujázva, jajdefaszázva és valószínűleg (mondjuk) Popsimon vezetésével. Ugyi?!

*

Amit a két dologból egyáltalán nem értek, az az, hogy mijafaszra terveznek ezek még mindig legalább egy évtizedre. A Főnök megzakkant, efelől kétség sem lehet. Pláne, hogy ezt (avagy ennek lehetőségét) minden közpénzeltartott maffiózó pontosan tudja (ezt majd’ három esztendővel ezelőtt a zseniális “kettes” kolléga már majdnem pontosan le is írta “látomásában“!). A belberkiek esztendők, a “külberkiek” pedig minimum hónapok óta. Márpedig ha Viktornak elment a maradék eszecskéje is, hát dűl-borul az egész NER, s nem hogy évtized, de tán még tíz hónap sincsen hátra. Nem is beszélve arról, hogy a Patkányok (pl.: Tőkés, “Kokó“) menekülőre fogták a süllyedő “Naszádról“, melynek Kapitánya éppen most ereszti egymásnak az első és a másodtisztet. Elkurcy és a saját költségvetési törvénye pedig önnön dugájába dőlt.

Mindeközben percemberkék tervezgetnek … velünk együtt. Ők azt, hogy mit lehet még lopni Addig, mi meg azt, hogy Utána mi is legyen velünk. … Gratulálok! … Mindenkinek!

… és ezt …

szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!

Bicska a zsebben

Aszonta a Zorbán, hogy ha a kőgazdagok életvitele, vagyoni helyzete abból áll elő, hogy ellopják a “keményen dolgozó emberek” pénzét, akkor “kinyílik a zsebben a bicska“. Milyen igaza van! Kár, hogy példaként csak a “brókereket” hozta fel.

Bizony mondom, ha nem Magyarországon élnék, kitűnően szórakoznék a “miniszterelnök” rádiószózatain. De mivel Európa pont eme “szegletébe” pottyantott úgy majd’ ötven esztendővel ezelőtt a Sors akarata, semmi okom a viháncolásra. Sokkal inkább a dühöngésre, a fogaknak csikorgatására. Főleg ha az olyan Orbán-féle “igehirdetés” beszámolóját olvasom, mint a tegnapi (link a bevezetésben!).

A “miniszterelnök” régi taktikája már, hogy a különböző beszédeiben, nyilatkozataiban úgy állítsa be magát, mint ha maga is egy lenne a “hétköznapi kisemberekből”, azokból, akik ugyi “keményen dolgoznak”. Ugyanazok a dolgok foglalkoztatják, ugyanazok a dolgok háborítják fel, véleménye is, szóhasználata is ugyanaz, ugyanolyan. Ő tehát egy közember, akit a választói akarat és a kiérdemelt bizalom magas polcra emelt, de ennek ellenére sem veszítette el kapcsolatát a mindennapokkal, azaz megőrizte “nép-szerűségét”.

Ez sokáig sikeres is volt. Nem csak az “egyháztagok” létszámát szaporította meg alaposan. “Plebejusságát” még azokkal az “alkalmi hívőkkel” is el tudta hitetni, akiknek “csupán” a “Zemútnyócév” gyakorta töklen kormányzásával volt tele a “hócipője”.

A “Falkaforradalom” után azonban “keményen dolgozni” kezdett. Nevezetesen a “Jó Kormányzáson“. Ámde erről meg lassan kiderült, nem mást jelent az, mint hogy a társadalom, az állam forrásaiból alaposan meggazdagítsa önmagát, meg az általa “elitnek” tekintett, velejéig romlott, gerinctelen társaságot. Sorjáztak is egymás után a hivatalos jövedelmekkel egyáltalán nem igazolható, feltűnően gyors “megtollasodások”, melyek forrása (ezek szerint) csakis az állami/törvényhozói szintre emelt Korrupció lehetett. Magáról Orbánról pedig már szinte köztudott: ő az ország leggazdagabb embere, krőzusi vagyonát azonban különböző strómanok mögé dugja el (neveket nem sorolnék – közismertek!).

Nem is beszélve az “egyebekről”! Amiket Orbán tegnap “a keményen dolgozó emberek pénzének ellopása”-ként titulált. Ezekből is olyan sok van, hogy ha mindent felsorolnám, “biblikus” méretűvé dagadna e posztom. Maradjunk ezért csak három jellemzőnél! A hírhedt “egykulcsosan igazságossal” megadóztatták a legkisebb jövedelmeket is, míg önmagukat gyakorlatilag “köztehermentesítették”. Ez vajon nem lopás? Vagy amikor egy haver kötvényforgalmazásnak álcázott pilótajátékát úgy kezdenek finanszírozni, hogy (törvénytelenül!) közpénzeket helyeznek el a cégnél. Osztán amikor összedől a pénzügyi tákolmány, hát sunyin kimentik a sajátjuknak tekintett költségvetési forintokat, mindenki mást meg cserben hagynak. Ez nem lopás, sőt, gazemberség? Amikor aláírták a “Pakstumot“, az minden ép erkölcsű ember számára azt jelentette, hogy az ország vezetőinek egy szűk köre, összejátszva egy idegen kormánnyal, saját anyagi érdekei oltárán feláldozta a társadalom pénzügyi és energetikai jövőjét, függetlenségét. Ez nem lopás, sőt, az a bizonyos “kereskedelmi tevékenység”, melyet nettó Hazaárulásnak szokás nevezni?

Ezek után még a Főmaffiózó beszél “bicskanyílásról”? Ezek után még a Maffiapárt ad ki olyan közleményt, melyben pofátlan módon kioktat mindenkit arról: kinek mi a “kötelessége” abban, hogy a Maffia a saját szarát eltakaríthassa! Avagy pontosabban: a Csomolungmára púposodott “szőnyeg” alá seperhesse. Hát kinek is a zsebében köllene kinyílnia annak a bizonyos “bugylinak”? Az övékben, vagy a miénkben?!

Természetesen a miénkben, s egyre nagyobb a többségünk. Orbánék isteni szerencséje(?), hogy a társadalom ezen része még diffúz. Nem találta meg azt a “gravitációs pontot” (pedig mindenki ismeri: élhető hétköznapok, normálisan működő állam!), ahol az indulatok összesűrűsödhetnek. Ez pedig bizony az “Ellenzék” hiábája, melynek civil része maga is szétszórt, a “hivatásost” pedig személyesen Orbán fizeti … önmagának a miénkből.

Attól tartok, néhány havi “jobbikos kísérlet” után itt a robbanás elkerülhetetlen lesz. Arra pedig nagyon ráfaragunk. Mindnyájan! Ha csak észhez nem térünk végre.

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


Összeomlás

Már indulásának napján összeomlott a hírtelevíziónak átbuherált “m1” csatorna. Az ok: gyakorlatlan gyakornokok, hozzá nem értő “profik”, kapkodás, időhiány. De nem csak a “köztévé” működik így. Jellemző ez az egész Orbán-rendszerre. … Egyre inkább!

Szabályos “bakiparádét” produkált március 15.-én a “hírtelevízióvá” nagyhirtelenjében átalakított “m1”-csatorna. Dadogó bemondók, a szavakkal küszködő, friss híreket “előállítani” képtelen riporterek, állandó ismétlések, s ha már végképp nem jutott eszükbe semmi, akkor pedig időjárás-jelentés. Az egész “csúcsa” pedig tényleg az volt, amikor a “stáb” már a “köztársasági elnök” nevét sem volt képes helyesen beírni az inzertbe.

Másnap délutánra fel is adták az erőlködést. Mivel a “megújult” személyzet nem volt képes összekalapálni a 14 órai Híradót, állandóan időjárást pedig jelenteni nem lehet, az “új rendszer” összeállításáról szóló “werkfilmet” is ezerszer elsütötték már, hát visszatértek a “kályhához” és monstre közvetítést adtak az “Országgyűlésnek” nevezett bábszínház aznapi üléséről. A hivatalos indoklás szerint azért, mert “a napirend nagyon érdekes volt”, no meg “teret akartak adni az ellenzéknek” is. … Hát persze!

Hazugság nincs, mert az csak úgy ki van találva! – állítja egy mondás, amivel részben egyet is lehetne érteni, bár aki a “közszolgálati” adón nonstop áramló maffiapárti “kommunikációt” figyeli, annak bizonnyal más a véleménye. Esetünkre inkább a “sánta kutyával” kapcsolatos hasonlat illik. Hiszen nem tartott sokáig, hogy kiderüljön: a parlamenti közvetítés azért lett hirtelen oly’ “érdekes”, mert az “m1” komplett adásszerkesztő gépezete egyszerűen összeomlott.

Történt mindez azért, mert a Nagy Átszervezés, azaz pontosabban a “Maffiapártra-deformálás” során kirugdosták a gyakorlott szakembereket, s akik megmaradhattak, azok vagy “alfőnökök” lettek, vagy kénytelenek voltak elvégezni az “újak” munkáját is. Így nem maradt idejük arra, hogy egyrészt alaposan megismerjék az új szerkesztőprogramot, majd arra betanítsák a “gyakornokokat”. Azokat, akiknek többségét a havi mindössze 100 ezer forintot(!) jelentő, úgynevezett “szociális ösztöndíjjal” honorálja (“Médiaközmunkás“? – hehehe!) az idén több, mint 80 milliárd forintból garázdálkodó gazdálkodó MTVA, s akik között nem csak olyanok vannak, akik alig egy hónappal ezelőtt még tévéstúdiót sem láttak belülről, de a vadiúj vágóprogramhoz is mindössze az indulási napot megelőző pénteken nyúlhattak. (Egyéb “érdekes” momentumok a bekezdés elején található link alatt!)

Ezek után nem csoda, hogy az Induló Nap nézettsége katasztrofális “eredményeket” produkált. Az általában hat százalék körüli, vasárnapi átlag 4,7%-ra olvadt, de aznap délután volt olyan időszak, amikor ez – a “Nielsen” szerint – pontosan 0,0% (mondd: nulla százalék!) volt.

Természetesen ezt Szabó László Zsolt MTVA-elnök alaposan “megmagyarázta”. Szerinte a mindössze alig több, mint (és legfeljebb!) 108 ezer néző által tapasztalt bakiparádét a “kezdeti nehézségek” okozták. Ez tényleg így is van, hiszen a Nagy Átalakítás ötlete csupán idén januárra datálódik, tehát tényleg nem volt elegendő idő egy legalább minimálisan működőképes stáb összebarmolására. Ami azonban magyarázhatatlan, az az hogy:

  • Egy olyan “cégnek”, amelyik idén bő nyolcvanmilliárdból gazdálkodhat, hogy az ördögbe nincs elegendő pénze a szerkesztési rendszer betaníttatására (a “werkfilmben” megszólaló Will Smith szerint februárban kapták a megbízást és alig egy hónap múlva már távoztak is!)?
  • Miért “foglalkoztat” százezerrel fizetett szociális gyakornokokat, amikor bőven lenne “zsé” arra, hogy igazi profikat vegyen fel?
  • S végül mire volt jó ez a nagy kapkodás? Miért nem hagytak elegendő időt a felkészülésre, a betanulásra?
Szabó szerintnincsenek nézettségi elvárások“. De ez nem igaz! Hiszen alig több mint hete lehetett olvasni a hírt: Orbán fejét veszi az MTVA elnökének, ha nem tudja produkálni az általa elvárt nézőszámot (mennyit?). Teljesítené is a parancsot ez a szerencsétlen (már bocsánat, hogy igazából nem tudom sajnálni őt!), hiszen tudja, hogy az eleddig államilag pénzelt Simicska-média “kiesésével” egy új propagandacsatornát akar beüzemeltetni Darth Vittorius, de ízibe! No de ezzel a “felhozatallal”? Ezzel a “stábbal”? Ráadásul ennyi idő alatt? Egyszerűen lehetetlen! És ezt ő is tudja. És ezt ő is tudta akkor, amikor a Vezér kiadta az Ukázt. Csak nem mert szólni, mert …

Mert a Főnökkel ellenkezni nem szabad! Mert ha a Führer kitalál valamit, legyen az akár milyen bolondság is, azt teljesíteni köll. Mert a csüngőhasú Csúti Chavez szent meggyőződése, hogy soha nem a Tervei és az Utasításai hibásak, hanem azok, akik azt nem kellő “elkötelezettséggel” hajtják végre! Az ilyenek a “káderkukába” kerülnek a tapasztalat szerint. Ámde azok is – ugyancsak tapasztalat! -, akik ugyan híven teljesítenek mindent, de valamilyen okból később “haszontalanná” válnak. Kitűnő példája ennek Illés Zoltán nertárs, aki az előző ciklusban (mint államtitkár) az elvárhatónál messze túlabb teljesítette a seggnyalást (meg alulabb a “szakmaiságot”), mégis lapátra került. … Osztán meg “megvilágosult”, de még (szégyen szemre) meg is dicsőült!

Szóval az a helyzet, hogy itt már tényleg elszabadult az Őrület. Maffiapárti propaganda-adót csinálni egy legfeljebb hat százalékos nézettségű tévéből? Ostobaság! Kitömve ezt olyan bakimajom “médiaközmunkásokkal”, akiknek többsége alig pár hete látott először tévéstúdiót belüről? Hülyeség! Elvárni ettől, hogy a “széles tömegek” számára terjesszék a Maffia-egyház igéit? Baromság!

Ámde nincs min csodálkozni! Így működik ez az egész rendszer már esztendők óta. Sőt, “ígyebb”! Minél messzebb gurul az a bizonyos “gyógyszer” a Főkormányzótól; minél több korabeli “profi” kerül a kegyvesztettek listájára; minél több harmadvonalbeli, “zs”-kategóriás “újéhes” jelöltetik a helyükre (akik nem győzik “körbehalelujázni” a Nettó Idiotizmust), annál több és ostobább intézkedések látnak napvilágot.

Vasárnapi zárva tartás? Igaz, hogy semmi értelme, de legalább be lehet bizonyítani, hogy az a bizonyos “Polgár” igazából Alattvaló, aki minden szempontból ki van szolgáltatva néhány száz szubhumán ektoparazita akaratának (élükön a Legfőbbel!). Ha meg esetleg baj lesz belőle (lesz!), hát legfeljebb megemelik az adókat.

Elcsesztük a “Pakstumot“? Mert a Brancson belül már nincs senki, aki behatóan ismerné az EU szabályait? Semmi baj! Putyin barátunk megkapja a pénzét (a Zemberektől), mi ellopjuk a magunkét (a Zemberektől), a torzó meg ottmarad a Duna partján (a Zembereknek). Ha pedig köll, hát találunk Felelőst is (Gyurcsány, Bajnai, a Zellenzék, stb.). Például Brüsszel “személyében”, “akinek” megengedtük ugyan, hogy a Jelentést nyilvánosságra hozza, de bogarássza ki majd ő, hogy szerinte mi is minősül “minősített adatnak”!

Összeomlik ez az egész Rendszer, akár csak az “m1” hírtelevíziója. Ez tagadhatatlan tény. Most már csak az a kérdés, hogy mennyi lesz a “rom” és mennyiünket, no meg főleg mennyi időre temet maga alá. Nagy kár, hogy ezt a rendszerszolga Hivatásos Ellenzék is asszisztálja!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


114 Forint

Dicsőséges kormányunk, valamint annak parlamenti siserehada úgy döntött, hogy kilónként 114 forintos környezetterhelési díjat vet ki az egyébként szinte az utolsó morzsájukig újrahasznosítható napelemekre! … “S jutott eszembe számtalan, szebbnél szebb gondolat“.

Tegnap este, a kocsmában ülve (Hol másutt? Hiszen “Kocsmájában él a nemzet!“- mint tuggyuk) rám köszöntött két régi ismerősöm. Miután megrendeltük egymásnak a “szokásost” és letelepedtünk az asztalhoz, hát nem volt még egy perc sem, hogy rátérjünk a “Lényegre”. Azaz a “Szokásosra”, tehát Pártjuk és Kúrmányunk tevékenykedéseinek kibeszélésére.

Ismerős1: Hallottad hírét, hogy ezek az idióták kilónként 114 forintos környezetterhelési díjat róttak ki a napelemekre? … Hát ilyet?! … Látszik, hogy már teljesen elment az eszük! Bezzeg a savas-nehézfémes akkumulátorokra csak 57 forint a tarifa, azaz pontosan a fele!
Én: Igen, olvastam. És ha nem itt élnénk, a futóbolondok által irányított Abszurdisztánban, el is röhögtem volna magamat.
Ismerős2: Amikor ezt olvastam, hirtelen eszembe jutott, hogy ezzel gyakorlatilag kinyírják az Orbánvejkó bizniszét is. Hiszen ő is napelemek és -erőművek telepítésében utazik! Ugye?
Én: Arra az “E-OS” nevű cégre gondolsz, amit ez a Fatolvaj tulajdonol?
I2: Persze. Ez az, ami Orbán Rasi szerint kitermeli azt a pénzt, amivel ők a “saját lábukon” állhatnak, no meg a 15 milliós svájci tandíját.
I1: Megnyugodhatsz, nem kell féltened őket. A Fatolvaj minden bevétele ugyan tényleg ilyesmiből származik, de valamennyi megrendelését állami úton kapta. Ezután is így lesz, csak mi, az adózók (no meg az EU is) egy picivel többet fogunk fizetni érte. … Kilónként 114 forinttal!

Ezek után persze beszéltünk mi még sok mindenről. Például, hogy a “hőre táguló” ingatlannal rendelkező Rogán Tonyó éppen elszámoltatná a kormány ellen tüntető civileket (Mibő’ vagyon az a sok pínz?!). Arról is, hogy ugyanezen Rogán miféle “érdekes” ingatlanbizniszeket zavart le az “Ötkerben“. Osztán arról is, hogy ezek az ügyek valószínűleg azért láttak napvilágot, mert a Tóni ősellensége és riválisa, Hódmezőlázárhely és a Miniszterelnökség (valamint minden EU-pénzek) Örökös Ura, így akarja őt kinyírni, megsemmisíteni, eltávolítani a csüngőhasú “Overlord“-tól.

Osztán visszatértünk az eredeti témához, s fel is merült rögvest a kérdés, hogy igazából mire is köllene környezetterhelési díjat kivetni. Ugyan “… jutott eszünkbe számtalan, szebbnél szebb gondolat“, de a felmerült ötleteket inkább itt és most szavazásra bocsátanám! (Több ötletre is lehet egyszerre szavazni!)

Van ugyan saját véleményem (noná!), de ezzel senkit nem akarok befolyásolni. Akinek esetleg lenne egyéni kezdeményezése, az meg írja le a komment-oldalon!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

PS: Akit érdekel, hogy a Mi Boldogságunk a párizsi tüntetésen hogyan csinált magából “Valakit”, az kattintson erre a linkre! … Tragikomikus! … Nekünk csak egy ilyen “államférfira” telik! … Tényleg?!


Dear Mr. McCain!

John McCain, az Egyesült Államok egyik republikánus szenátora (2008-ban elnökjelölt!) tegnap felállt a szószékre, s Coleen Bell magyarországi nagykövetté való kinevezésével kapcsolatosan egy olyan beszédet mondott el, mellyel irgalmatlanul nagy maflást (lásd még: “koki” és “saller”!) kevert le a Mi Örök És Megbonthatatlan Miniszterelnökünknek. Ennek apropóján úgy gondoltam, írok egy levelet Mr. McCain-nek.

Dear Mr. McCain!

Elnézését kérem, hogy eme levelemet nem angolul írom Önnek, de attól tartok az Ön anyanyelvében való jártasságom messze elmarad attól, hogy érthetően tudjak fogalmazni. Bízom azonban abban, hogy Önnek sokkal megbízhatóbb fordítói vannak, mint a mi Kovács államtitkárunk, így írásom lényegét hűen tudják majd visszaadni.

Ön a Szenátus legutóbbi ülésén Coleen Bell magyarországi nagykövetté való kinevezése ügyében kifogásolta, hogy pont egy olyan diplomáciai posztra akar az Elnök Úr politikai kinevezettet állítani, ahol most a legnagyobb szakértelemre lenne szükség. Hiszen, és most Önt idézem:

“… here we are, a nation [Hungary] that is on the verge of ceding its sovereignty to a neo-fascist dictator getting in bed with Vladimir Putin and we’re going to send the producer of ‘The Bold and The Beautiful’ as the ambassador.”

Ez a mi nyelvünkön körülbelül úgy hangzik, hogy:

“… most itt van egy nemzet (magyar), amely a küszöbén áll annak, hogy feladja függetlenségét egy olyan, neofasiszta diktátornak, aki ágyba bújt Vlagyimír Putyinnal, s most mi ide akarjuk küldeni nagykövetnek a “Gazdagok és Szépek” producerét.”

Számomra és az itteni kormányzattól még mindig független magyar sajtónak tökéletesen érthető volt az Ön mondandójának lényege, miszerint a “neofasiszta diktátor” kitétellel a Magyarországon jelenleg hivatalban lévő miniszterelnököt, azaz Orbán Viktort illette. (Híven tanúskodik erről az itt elérhető a videó is!)

Ámde van minékünk egy Kovács nevű államtitkárunk (a kormány külügyi szóvivője), aki kihasználva a az erősen hiányos (és manapság végkép lebutítandó) magyar idegennyelvi oktatás következményeit, úgy értelmezte (félre) az Ön beszédét, hogy a fentebb már említett minősítés valójában Vlagyimír Putyinra vonatkozik. Ebben őt még az sem zavarta, hogy akkor így szerinte Putyin (a neofasiszta diktátor) tulajdonképpen önmagával “feküdt le”, azaz lényegében maszturbált/onanizált, no meg az sem, hogy az egyik független hírportálunk megkeresésére az Ön irodájának sajtósa, Julie Tarallo írásban erősítette meg, miszerint felszóllalásában “McCain szenátor Orbán miniszterelnökre utalt“.

Az említett Kovács államtitkár azonban ragaszkodik a maga szövegértelmezéséhez (lásd fentebb!), ami már csak azért is furcsa, mert ezzel párhuzamosan kijelentette, hogy az ügy kapcsán “haladéktalanul fel fogják venni a kapcsolatot” Önnel. Ugyancsak “érdekes”, hogy bár a mi illetékeseink szerint Ön nem(!) a magyar miniszterelnököt “inzultálta”, “A Magyar Kissinger“-nek még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető külügyminiszterünk azzal toldotta meg Kovács szóvivő “kapcsolatfelvételi” ígéretét, hogy kijelentette:

“… ha valaki kizárólag a Magyarországról szóló sajtóhíresztelések alapján mond véleményt a magyarországi folyamatokról, akkor könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy a kijelentései nélkülözik a ténybeli alapokat.”

Továbbá azt, hogy:

“A magyar polgárok idén háromszor nyilváníthattak véleményt arról, hogy hogyan képzelik el az ország jövőjét, és mindhárom alkalommal meglehetősen egyértelmű véleményt fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban, amit mindenkinek illik tiszteletben tartania.”

Tisztelt Szenátor Úr!

Amikor Ön, a magyar kormány illetékesei szerint nem(!) a magyar kormányfőre vonatkozó (de ennek ellenére általuk vitatott és tiszteletlenségnek, sőt, gyakorlatilag hülyeségnek nevezett) beszédét elmondta, arról tett tanúbizonyságot, hogy tökéletesen ismeri a magyarországi viszonyokat, a magyar kormány “működési alapelveit” (lásd még: korrupció!), illetve azt, hogy a hivatalban lévő magyar miniszterelnök egy “neofasiszta diktátor”, aki “ágyba bújt” Putyinnal.

Tette pedig mindezt azért, mert nem csak “egy fickó, aki örökké hatalmon akar maradni és sok pénzt keresni” (a volt Elnök, Bill Clinton megjegyzése), hanem azért is, mert ő igazából egy felfuvalkodott kis hólyag, aki pöffeszkedésében odáig is hajlandó volt már többször is vetemedni, hogy bármikor megszegje az adott szavát, az írásban rögzített ígéreteit, sőt, a nemzetközi szerződéseket is. Mivel ezt a hozzá hasonló tulajdonságokkal (és adminisztrációval) “felszerelt”, de nálánál sokkal tapasztaltabb és ravaszabb Putyin ölég hamar felismerte, némi (a magyar állammaffia által ellophatónak beállított) hitel ígérvényéért cserébe az “ágyába” csalta, majd ott megtörtént az aktus. (“Orbán leszopta Putyint!” – írta körül abszolút találóan a helyzetet még idén januárban, a “Paks II.“-szerződés hirtelenjében történt, moszkvai aláírása után a lengyel energetikai nagyvállalat, a PKN-Orlen vezérigazgatója).

Az persze már a “természetes következmény”, hogy egy “hitelbe(!) oralizáló kurva prostituált” egy szép napon arra ébred, hogy a gazdagnak vélt “szép szőke herceg” nem hajlandó kiegyenlíteni a számlát. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy a “prímának” távolról sem nevezhető “Prosti Prime Minister”-ünk hiába fúrta, ahol tudta az Oroszország ellen az ukrán háború miatt elrendelt gazdasági és pénzügyi szankciókat, mondván, hogy ezzel csak “lábon lőttük magunkat”.

Kiderült ugyanis, hogy az a “golyó” bizony gellert kapott, s pont a “szép szőke herceget” találta el, ráadásul a legérzékenyebb helyen! Mert a Nagy és Erős Medve, valójában csak egy – Orbánhoz hasonló – felfújt hólyag! Egy pár havi szankciócska, meg az OPEC Fejsáljainak termelést nem csökkentő akadékoskodása (ügyes volt a húzás Mr. Obama!), s rögvest kidurran a moszkvai lufi. A mi szegény Prostink pedig azt kénytelen olvasni, hogy Legújabb Régi Jóbarátja egyszerűen kiugrik a Déli Áramlatból. Abból, amit Viktor Győzövics még november 2.-án egy “ügyes” törvénnyel megsürgetni igyekezett úgy, hogy közben (szokása szerint és ismét) elárulta az Európai Uniót. Röhögnék, ha lenne min és már várom, mikor fogják bejelenteni a Pakstum “ideiglenes felfüggesztését”. (hehehe)

Tisztelt Mr. McCain!

Az Ön helyzetismerete és -értékelése tehát politikai és hatalomgyakorlási szempontból tökéletes volt. Ámde nem tudom, tisztában van-e azzal, hogy most mit is szabadított a nyakába?

Az világos, hogy Ön soha nem lesz kénytelen találkozni se Kovács szóvivővel, se a magyar külügyminiszterrel (hihihi) és talán még a washingtoni magyar nagykövettel sem (az is egy simlis “fickó”!). Lévén Ön úriember, tehát ilyen alakokkal szóba sem áll, ráadásul nem is a State Department egyik sokadik titkárhelyettese, aki meg csupán a beosztásából következően kénytelen erre.

Ámde mi a helyzet a magyar kormány által uralt sajtóval? Annak is a “tényfeltáró” tagozatával? No, azok osztán mindent, de mindent ki fognak deríteni Önről (a “Századvég” nevű “kutatóintézetünk” ippeg a minap nyert amerikai lobbyzásért 1,3 milliárd forintot a kormányunktól, márpedig az a bő 5 millió dollár sok mindenre ölég ám!). Azt mondjuk, hogy Ön igazából nem vietnámi háborús hős volt, hanem csak egy katonának álcázott, “harmadosztályú CIA-ügynök”, aki valójában csak bizniszelgetni járt ki Vietnamba az ottani komcsikkal. (Mondjuk a minap ezt csinálta a mi szeretve sem tisztelt Köztelnökünk is, s bár a mai vietkongok már nem a tegnapi vietkongok, meg ugyi komcsik még egy kicsit, de “Mintaállam”!) Nem is beszélve arról, hogy találkozott Ön már valaha, egyszer is Gyurcsány Ferenc volt, szocialista miniszterelnökkel? … Nem?! … Hát majd fog! És majd azt is megtudhatja, hogy néhány nappal ezelőtt ettől a langaléta, magyarellenes, ballib politikustól vette át a most elmondott szenátusi beszédét! … Úgy ám! Jobb, ha tőlük tudja!

Persze ezzel nem köll törődnie. Amikor majd piszkálgatni kezdik … mert fogják, az tuti!, akkor mondja csak nyugodtan azt, amit a mi Amerikából kitiltott, korrupt Adó-főhivatalnokunk: “Tolmácsot szeretnék kérni!

A legteljesebb tisztelettel üdvözli Önt:

szendam

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!