Keserű humor

Néha még a legelkeserítőbb dolgokról is lehet végtelenül ötletes, bár nagyon karcos humorral írni. Egy ilyenre bukkantam rá ma a 168ora.hu oldalán.

Ceglédi Zoltán:

Ölni kell, Viktor

Habony még egyszer átpergeti ujjai közt az ábécét. A Gucci táskából utoljára előkerülő attitűdvizsgálatok táblázatain egyre lejjebb halad, és nézi az elmúlt kampányok töltőtollvérfoltjait. A korábbiak még dicső ütközetek fakuló nyomai, az alsók viszont meg sem alvadtak, olyan gyorsan jött a vereség és az újabb összecsapás.

Pedig úgy volt, hogy csak ez a táblázat kell, meg a másik, a Kubatové, és összeolvasva őket megfejthető tízmillió magyar lelke. Határon túli kettősökkel még több is. Aztán elesett a kétharmad, Veszprém és Tapolca, és Kubatovtól már azt kérdezgették, vajon a listája puha papírra van-e nyomtatva, perforált-e – hogy valamire használni tudják. Most meg gond gyűri a homlokbőrt a foltos dizájnfrizura alatt is. Korábban hű udvaroncok-nyaloncok pusmognak, hogy a lila kockás zakó talán mégsem az aranycsináló alkimista palástja, hanem… bohóckabát. Szűk ficsúrnadrággal.

A régi szép idők! Azt mondta a táblázat, hogy az emberek alacsonyabb villanyszámlát akarnak, megkapták a rezsicsökkentést, és örültek. Azt mondta a táblázat, hogy a magyarok jó része irigy és szűkkeblű a szegényekkel, pláne a cigányokkal, hát jött a segély helyett kuncsorgás a közmunkáért, és az emberek örültek. Mármint akinek volt munkája. Pálinkafőzést mondott a táblázat, és az emberek már nem a hátsó udvarban, titkon keverték a hullott szilva bugyogó levét, hanem büszkén, a tornác előtt.

Csakhogy a táblázatból kormányozni nem lehet. Hiába mondja az egyik rubrika, hogy csökkentsük a szemétdíjat is, ha nincs egy szakember, aki szólna, hogy bedőlnek a cégek, csökken az iparűzési bevétel, a katasztrófavédelem meg nem tud hetente beugrani Mari nénihez a kiürült tejfölösdobozért. Kéménysepréstől a keleti nyitásig dettó. Csak Bólogató Jánosok (dekázgató protokollosok) maradtak, és pusztul a rendszer – amin csak gyorsít a táblázat.

Habony ujja ugyanis haladt lejjebb, és megállt ott, hogy „az emberek szerint a drogok rosszak”. A miniszterelnök erre bejelentette, hogy a „drogmaffia” miatt gyerekeket, újságírókat és politikusokat kellene drogtesztelni – az emberek meg arra jutottak, hogy az ilyen szövegek miatt érdemes lenne Orbán Viktoron kezdeni. De amíg ezt hajtotta, egy kicsit még rosszabb, gonoszabb házmesterország lettünk.

Aztán Habony azt olvasta ki a táblázatból, hogy „az emberek többsége nem szereti az idegeneket”, és kicserélte a chipkártyát a miniszterelnökben: munkatáborba az idegenekkel, jelszavunk a „rögtön börtön” meg a „visszakézből”.

Egymilliárd van a kampányra, aminek célja egy még rosszabb, gonoszabb házmesterország. De már látni, hogy hiába, ettől még hosszú, tömött sorok vándorolnak a Fidesztől a Jobbikhoz. A kormányzás meg katasztrófa. Ég a pajta, ég a ház is, fényessége megvilágítja a kormányfő vejét, kezében a százmilliós takarékos izzóval, Lázár árnyéka reszket a trafik oldalán, Rogán küzd, hogy bele ne nőjön a háza a tűzvészbe. Semjén meg csak áll a vizesvödör mellett, nem olt, hiszen vasárnap van, ilyenkor sétálni kell a családdal.

Szinte látni véljük, amint Habony utoljára még megpörgeti a táblázatát, egészen le, az utolsó sorig, majd a legünnepibb, vitrinméltató hangján annyit mond: Ölni kell, Viktor. Halállal büntetni. Nem akasztatni kell, napirenden tartani. Azt szeretni fogják.

És a valóságtól elszakadt, már csak a táblázatból kormányzó miniszterelnök elindul az országban „uralni a pillanatot”. Leszúrja az első akasztófajelzőt Pécsett, majd a másodikat, a harmadikat, telik a térkép, megszámolni is nehéz. De a végén csak kijön: 2018. Vona Gábor csendesen mosolyog.

*

Mivel a fenti írásban minden benne van, mi csak köll, hogy legyen: részemről no comment.

… és ezt …

szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!

Kész! Kész?

Várakozáson felüli, “könnyednek” is tekinthető győzelmet aratott tegnap Kész Zoltán, baloldali pártok által támogatott független jelölt a veszprémi, időközi országgyűlési választásokon. “Győztünk! A kétharmadnak annyi! Kész!” – ünnepelnek most sokan. De valóban így van-e?

Az eleddig “Szerencse Fiának” számító Orbánt mostanság az ág is húzza. Nem elég, hogy az úgynevezett “külpolitikájában” hibát hibára halmoz (Merkel elküldte a sunyiba, Putyin nyilvánosan demonstrálta, hogy Viktor Győzövics nem más, mint az ő lábtörlője, Eva Kopacz, a lengyel miniszterelnök asszony a lenyálazott kezével hozzá vágta a virágcsokrot, az eddig Legfőbb Imádónak számító Kaczinsky pedig “bemutatott” neki). Nem elég, hogy a kasszafeltöltő nagy igyekezetben egyre blődebb adónemeket találtat ki. Nem elég, hogy nyakra-főre derülnek ki a minimum gyanús meggazdagodások. Nem elég, hogy eddigi Barátja, A Párt “legokosabb” embere szanzsén legecizi, de már hónapok óta meredeken zuhan a Maffia népszerűsége.

Kopik az imázs, a nimbusszal együtt foszladozik a szavazóbázis, nincsenek “sikerek”: ősz óta mindössze egy nyamvadt helyi mandátumot sikerült megszerezni (tegnap Szatymazon). Ami “van”, az pedig a pökhendi, de kínosan átlátszó magyarázkodás, a nem megfelelő pozíciókba rakott alkalmatlan emberek “ötletelős” ostobaságai (pl.: vasárnapi zárva tartás). No meg az immáron kényszeressé vált zsarolás, korrupció, lopás (lásd még: “Folytatjuk!“).

Ilyen körülmények között a fuldoklónak szánt “oxigénsegéllyel” ért volna fel az, ha a Maffiának sikerül megőriznie a Navracsicska által “szabadon hagyott” veszprémi mandátumot egy meglehetősen tökölődve kiválasztott és nem túl “vonzó” jelölt segítségével (aki egyébként azt se tudta, mit csináljon azon kívül, hogy hallgat, mint a csuka, hiszen nem is volt miről beszélnie!). Nem is szólva arról, hogy ha ez sikerül, “házon belül” marad a minden disznóság szentesítésére alkalmas Kétharmad, azaz a mindenféle alkukényszer alóli mentesség öt esztendeje megszokott kéjes érzése.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a Veszprémben tegnap lezajlott, időközi országgyűlési választásra bevetettek apait-anyait. Bár Orbán igyekezett bagatellizálni a “Dunántúli Tétet” (“Ebben a ciklusban már nem tudok olyan törvénytervezetről, melyhez szükségünk lenne a kétharmadra.“), ennek ellent mondott az, hogy elébb 800 milliót találtak nagyhirtelenjében a “sifonérban”, osztán beígértek még 4 milliárdot. No meg az, hogy Pintér “belügyminiszter” a helyi kampánylátogatása során elszólta magát (szerinte a BM “normális” működéséhez szükség van a parlamenti kétharmadra), mások meg azt “érzékeltették” az egyébként “hagyományosan jobbosnak” számító körzet voksolóival, hogy “mindenki jobban jár”, ha a veszprémi mandátumot egy kormánypárti nyeri el.

De nem csak a “nagyágyúk“, hanem az ifjú “aktivisták” is megjelentek a Királynék Városában. Ők azok, akik megalapozott “híresztelések” szerint óránként egy ezresért végeztek “közvéleménykutatást”, névvel címmel gondosan feljegyezve, hogy ki is a fideszes és ki nem. A választás napján még Mentoruk és Főnökük, Kubatov nertárs is feltűnt a “tetthelyen”. Ő azonban nem kommunikatívnak hanem konfrontatívnak bizonyult: amikor a Népszabadság munkatársai felfedezték őt, s interjút kértek tőle, rendőröket hívott rájuk, akik a “választási rend biztosítása” érdekében “kötelességtudóan” igazoltatták is a magukról megfeledkezett firkászokat (ebben személyesen vett részt Veszprém rendőrkapitánya!). Nem is beszélve arról, hogy az egyik szavazókör fidesznyik számlálóbiztosa a hivatalos névjegyzék alapján egy “magánlajstromon” pipálgatta ki a megjelenteket mindaddig, amíg a többiek le nem tiltották róla (ekkor nem jelent meg egyetlen rendőr sem, hogy “biztosítsa a választási rendet”).

Ehhöz képest mégis győzött a baloldali támogatottságú, de független (egykori fideszes!) Kész Zoltán. Ráadásul meggyőző fölénnyel (43%) és az “időközieknél” megszokott részvételt jóval meghaladó “látogatottság” (44%) mellett. Ő nem csak a “polgárosult” Veszprémben volt “győző”, de kiegyenlített küzdelmet folytatott a Maffiával és a Neonácikkal a “mindenképpen jobbosnak” elkönyvelt, “falusias” választókörökben is. Ráadásul összességében alaposan “rávert” mindenkire. Hogy miért? Nézzük csak!

Az egyik “oldal” most csak a vállát vonogatja, s mindössze annyit mond: Veszprém azt bizonyította, hogy “nem ülhetünk a babérjainkon“. A másik “oldal” viszont diadalittasan közli: “Győztünk! A kétharmadnak annyi! Kész!“. Ami pedig a legfurcsább, hogy lényegében mindkettőjüknek igazuk van!

A választás adatai ugyanis azt mutatják, hogy tényleg “dögleni” kezdett a Maffia. Sokkal rosszabbul áll, mint azt az országos felmérések mutatják. Nem csak a közismert mozgósítóképességével van már komoly baj, hanem az általános hangulattal, no meg a még 2012-ben “testre szabott” választási törvénnyel is. Utóbbi például most kifejezetten kontraproduktívnak bizonyult. Ha maradt volna a “régi”, most érvénytelen lenne az első forduló, s lenne egy második. Márpedig arra már bizonnyal össze lehetett volna kubatovolni annyi (Veszprémen kívüli) szavazót, hogy a tavaly áprilisihoz képest alig valamivel többen lévő, de rendkívül dühös és tömbben “fellépő” baloldaliakat le lehessen “nyomni”. Mivel ez a lehetőség már nem állt fenn, maradt az “osztozkodás”.

Veszprémben kiderült ugyanis, hogy a két “jobboldali” párt (Fidesz, Jobbik) hívei ugyan együtt többen lennének, mint a baloldaliak, de immáron egymás ellen dolgoznak. Holott a Jobbik eredetileg pont arra lett “kitalálva”, hogy a NER-be csatornázza a “radinacikat”. Ámde ez nem pont úgy sikerült, ahogy a “Giccsitáskás” elgondolta, hanem “túl jól”. Kitenyésztették a “sajátoldali ellenzéküket”, kihúzták a dugót a palackból és most nem tudják visszagyömöszölni. Mert a Jobbik néhány esztendeje “ráébredt” a saját erejére (alpári indulatok Fideszhez hasonló gerjesztése), s azóta nem csak “Jupiternek” képzeli magát a Dülledtszemű, de már Viktort is csak (a “saját gyermekeit” egyébként tényleg felfaló) “Saturnusnak“, a letűnő kor főistenének látja. Kit le akar győzni. Kinek helyét hamarost elfoglalhatná. “Saturnus” meg úgy segíti ebben “Jupitert”, hogy pánikjában és egyelőre még birtokolt hatalmával végrehajtja utóbbi szinte minden létező “Olymposi Programját“, kezdve a munkanélküliek rabszolgásításával, folytatva a szegregált oktatás bevezetésével, befejezve(?) a russzofil/xenofób dumák mérgező magjainak elhintésével!

Oka van “ünnepelni” most a Baloldalnak, de csak annyira mint a Jobboldalnak. Utóbbiak önmagukat győzték le, előbbiek pedig abban segítették “őket”, hogy végre nem csináltak semmit! A veszprémi mandátum ugyanis egyedül és kizárólag Kész Zoltán érdeme. Ő volt az, aki nem volt rest “terepen” lenni, hajlandó volt “leereszkedni” a Választóhoz, s ebben elkötelezett és önzetlen aktivisták segítették. Továbbá ő volt az, aki nem engedte, hogy a Hivatásos Ellenzék “személyiségek” és pártlogók formájában rátelepedjen. Tette a maga dolgát, köszönte szépen a segítséget, de egyébre nem tartott igényt, mert tudta: maga alatt vágná a fát. Hát nem is “vágta”, sőt, “növesztette” minden létező és szokásos karaktergyilkolászás és hatósági/bírósági “ellenszélben”. Példája azt bizonyítja, hogy ha ténylegesen lett volna nyerési szándék a tavaly áprilisi “Kormányváltókban“, akkor a célt simán elérhették vóna! De nem volt, inkább belemerültek az “én vagyok a hitelesebb/nagyobb” ostoba “fütyimutogató” játékába … talán nem véletlenül!

“Annyi” a Kétharmadnak? Igen is, meg nem is. Hiszen tényleg kevés olyan törvény van, amelyik az összes “képviselő” kétharmadával szavazható csak meg. Többségük ugyanis csak a “jelenlévők” minősített többségét követeli meg, azt meg ugyi nem nehéz elintézni, hogy az “ellenzék” egyes parlamenterei “véletlenül” pont akkor legyenek mondjuk “betegek”, amikor azt a vezéri igény megkívánja. Továbbá simán elképzelhető, hogy néhány jobbikos az elkövetkezendő hónapokban “rá fog döbbenni”, hogy pártja (jé!) bizony rasszista, amit meg ugyi ők “a továbbiakban nem vállalhatnak”. Mindez csak pénz, ígéret, tehát “meggyőzés” kérdése. Ahogyan az is, hogy egyik-másik ellenzékinek (mondjuk éppen pont Kész Zoltánnak) véletlenül “leeseik a létra az autója tetejéről” és ugyancsak véletlenül arra jár majd egy “kettős állampolgár” … avagy a mostani “kampány” szerint inkább egy “koszovói muzulmán megélhetési bevándorló”.

Nem lennék a tapolcai, ugyancsak időközi választás baloldali jelöltje. Immáron életveszélyes a dolog!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


A sittes Szőke marad!

A Fradi Nemzeti Kincs!” – állítják az FTC “szurkolói”. Azok, akik eleddig minden olyan befektetőt kiútáltak még a klub környékéről is, akik megpróbálták volna üzleti alapra helyezni és gatyába rázni az elkurvult csapat tagjait (profi “labdarúgókkal” és “edzőkkel” egyetemben). Azok, akik eleddig a legtöbb kárt okozták “Kedvencüknek” a lelátókon (is) tanúsított ordenáré magatartásukkal. … Hát most Kubatov “Listás” Gábor be fog nekik “keményíteni”(?)!

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott tegnap a Ferencvárosi TC., melynek témája “az elmúlt időszak szurkolói megnyílvánulásai” volt. A Puskás-stadionban rendezett, MTK elleni mérkőzésen “A Fanatikusok“, a háborús bűnökkel (joggal) megvádolt, kutyakorbácsos kassai gettóparancsnok, az időközben az Evilági Igazságszolgáltatástól az Égi Törvényszék elé menekült Csatáry Lászlóra emlékező molinót feszítettek ki. Emiatt a Csányi-féle MLSZ ugyan 800 ezer (! … huhh!) forintra büntette a klubot, de a rendőrségi vizsgálatot sikerült megúszniuk, lévén a Pintér caporegime irányítása alatt álló testület szerint egy megdöglött vérnáci poszt-tőzeg dicsőítése nem képezi bűncselekmény “tárgyát” (hehehe- röhögnék, ha lenne min!).

Ámde a 2006-os, egy hónapon belül kétszer is megkísérelt Puccs Elkövetői, sajnos nem fértek a bőrükbe, így a múlt vasárnapi mérkőzést követően a pályára rohantak, s ezzel újabb, 2 millió forintos MLSZ-bírságot okoztak az Egyesületnek, melyet ezen “Szurkolók” (a pénzük kivételével) minden “tehetségükkel” támogatnak (pl.: ordítás, náculás, garázdaság, stb.).

Listagábor klubelnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy ők már korábban is “nagyon szépen kérték” a Szurkoló “Urakat” arra, hogy jelentkezzenek közülük azok, akik e fentebbi disznóságot (mely az állami százmilliókkal szinte “alig” kitömött csapatnak összességében 2,8 millió forint kárt okozott) elkövették, de sajna, mindössze egyetlen, gerincesen böcsületes rendbontó vállalta a személyes felelősségét, további hetet a Fradi vezetősége volt kénytelen azonosítani. Ezért osztán az Elnökség tegnap úgy döntött, hogy ezt a Bűnbánót hat hónapra kitíltja a Fradi valamennyi mérkőzéséről, de a büntetést egy esztendőre felfüggeszti, míg a többi hét ugyanezt “letöltendőre” kapja! Az Elnök Nertárs ezen kívül kijelentette még, hogy előtte a Dortmund példája lebeg, miszerint “Kemény emberek a lelátón, fantasztikus hangulat, de rendbontás nélkül.“.

Ezzel igazából még vitatkozni sem lehetne, ha a Német Szövetségi Köztársaságban élnénk, ahol a “Fanatikusokat” a Köztársaság rendőrsége nem az itthon szokásos, félrenézős, maximum ejnye-bejnyezős “ellátásban” részesítené, hanem abban, amit megérdemelnek: könnygáz és a mamikáik puncijába való visszagumibotozásban (az illetékes, pláne “Párt”-Ügyész meg nem a rendőrök ellen kezdeményez vizsgálatot)! Arról már nem is beszélve, hogy a német (profi) klubcsapatok vezetői, edzői és játékosai nem adócsaló, álprofi szélhámosok, hanem teljesítményorientált, s ennek megfelelően fizetett (avagy kirúgott) szakemberek, akik nem engedhetik meg maguknak azt, amit a magyarországi FTC, meg az összes többi klubcsapat: kívánatosan eltűrt tilitoli a pályán, hallgatólagosan elvárt garázdaság a lelátón. A Szövetségi Köztársaság kormánya pedig nem engedheti meg magának, hogy Németországot annak tekintse, mint aminek a mi Vezérünk és Kancellárunk a Magánbirodalmát …

Merkel asszony, mint kormányfő pedig még álmában sem jutna arra a következtetésre, hogy mivel neki törvényhozási többsége van, hát megengedheti magának azt, hogy az Államkasszából eltérített (TAO) pénzeken, magánstadiont építtessen a falusi háza tőszomszédságában!

… Ha pedig ilyesmi mégis, akár csak egy percre is az esze ágába is jutna, hát a saját pártjának emberei gondoskodnának arról, hogy AZONNAL azt a munkát végezhesse, melyre Mi, a magyar választók abszolute normális részei, jövőre (talán) a nyakunkba ült Führert szeretnénk alkalmazni:

Ámde visszatérve Listagábor váratlan szigorára: én úgy tudom, hogy a Klubnak van egy havi 400 ezer forinttal fizetett “szurkolói koordinátora” is …

… az a bizonyos Szabó “Szőke” Feri, akinek a feladata az lenne, hogy kordában tartsa a magukról gyakorta megfeledkező, teljesen elnácult, a lelátókon pedig gyakorta drogot is áruló drukkereket. Pont olyan eréllyel és fizikai erőfeszítéssel, ahogyan azt idén a Fidesz-székházat “lerohanó”, usque majdnem 50 kilós egyetemista leányokkal is tette …

… persze önként, “elkötelezettségből” és nem pedig az őt alkalmazó pártigazgató Klubelnök felhívására!

Talán őt (is) és nem pedig azt az 1+7, hátsó lábukra időnként felágaskodó emberszabásút kéne eltíltani évekre az FTC közeléből, lévén A Szőke volt az, aki nem tudta őket kordában tartani, tehát a (tőlünk kapott) 400 ezrét tulajdonképpen meg sem kísérelte megszolgálni! … Igaz, korábban és másutt már ezt talán megtette.

… és ezt …

szendamonda!


Amatőrök!

Emlékezzünk csak vissza arra, hogy kevés interjúinak egyikében mit is mondott Wermer András, a Fidesz 1998-as kampányguruja: “Egy politikai párt is csak olyan, mint a mosópor: mindkettőt el kell tudni adni!“. (Kuncze Gábor reakciója: “Akkor már értem, miért habzik a szájuk!“) Az egykori tanácsadó bonmotja talán kissé durva, de fedi a valóságot. Nem értem, hogy erre a mai Demokratikus Ellenzék még miért nem jött rá?

Anno nekem sem tetszett ez a wermeri mondat, de ha kibontjuk a mögöttes tartalmát, megállapíthatjuk: a pasinak igaza volt. Egy választási kampányban az adott politikai párt üzeneteit pont úgy köll belesújkolni a köztudatba, mint egy a piacra frissen bevezetett termék nevét; kapcsolni kell hozzá egy rendkívül lényegretörő, pár szavas jelmondatot, s azt minden létező csatornán át, napi 24 órában árasztani szükséges. Ez lenne az “alaptétel”, melyet aztán a helyi sajátosságokhoz alkalmaztatott “kiegészítők”-kel kell még megspékelni. Utóbbi a magyar közélet esetében az, hogy az átlagos honi választó bizony “irígy”, “államhitű”, “tekintélytisztelő” de mégis “kuruckodó”, s mindezeken túl bizony még “xenofób” is, amely még a saját, határokon túl élő nemzettestvéreivel szemben is gyakorta megnyílvánul, feltéve ha azok át merészelnek települni (veszélyeztetve a munkahelyeket), avagy odakint maradva a honi államkasszába akarnának belenyúlni (szociális-, oktatási és egyéb támogatások). Annak legelső bizonyítéka pediglen, hogy mindezeket sikerrel lehet alkalmazni minálunk, nem más mint az Orbánpárt 1998-as győzelme, bár ez ugyan kissé necces volt, hiszen csupán paraszt(kisgazda)hajszálon múlott a kormányalakítás.

Wermer ugyan már halott, de megüresedett állását sikerrel töltötte be a közkeletűen csak “Habonyárpi” néven ismert pasas, aki további eszközökkel gyarapította a wermeri hagyatékot. Ez a nóvum az eladdig nem, avagy csak alig alkalmazott “karaktergyilkosság” volt. Hogy ez miként működött, azt mindnyájan tapasztalhattuk: a Fidesz összefogdosta a ballib kormánypártok minden létező “szúnyogját“, azt rákötötte a propaganda-pumpára, s hatalmas “botrányelefánttá” puffasztva azt éjjel-nappal, minden mikrofont és diktafont azonnal megtaláló “szóvivők” tucatjai (“Papagájkommandó” – ©: ismételten Kuncze Gábor) útján szajkózták orrvérzésig. A siker nem hogy nem maradt el, de jóval nagyobb is lett a vártnál (meg a kívánatosnál).

A mai, Demokratikus Ellenzék azonban nyílvánvalóan képtelen arra, hogy a pártpropagandás “kommunikáció” terén felvegye a tempót az általa állítólag legyőzni akart mai kormánypárttal. Nem azt mondom, hogy nekik is minden szúnyogból elefántot köllene csinálniuk, de ha ebben a “Közélet” nevezetű langyosan bűzlő mocsárban elúszik mellettük a maffiaállam legújabb (törvényesített) bűncselekményeinek egy-egy olajtankernyi bálnája (farkával alaposan kupán legyintve úgy őket, mint a társadalmat – a demokratikus és alkotmányos jogállamról már nem is beszélve!), akkor azt talán észre vetethetnék egy-egy fűrészfogúra kifent egyszerű és lényegretörő nyilatkozattal, melyet osztán napokon át, minden lehetséges fórumon tucatnyian hangoztatnának (egyetlen bötű eltérés nélkül)! Ahelyett, hogy trafik-, föld- és egyéb mutyik ügyében azt kiabálnák szét, hogy “Kéremszépen, ezek itten lopnak és százezreket juttatnak koldusbotra tíz-húsz csókos meggazdagítása kedvéért!” (ld.: Gyurcsány legutóbbi beszéde!), azt halljuk, hogy “Ejnye!“, meg “Bejnye!“, s aztán nevek(!) helyett (ami érdekelné “Mari bácsit“) adatokat(!) kezdenek sorolni (ami nem érdekli “Józsi nénit“). Ennél már csak az a rosszabb, ha egy ügyben nem a lényegről beszélnek, vagy egyáltalán említést sem tesznek róla. Álljon itten két, eklatáns példa!

“Spontán” tiltakozás Kolozsvárott

Azt írja az újság, hogy egy Sorbán Attila Örs nevű pasi (aki állítólag az “Erdélyi Magyar Ifjak“, az EMI elnöke – a szervezet “diszkrét átmenetet” képez a honi Magyar Gárda és a Jobbik között! – szendam), pénteken azzal zavarta meg Bajnai Gordon kolozsvári látogatását, hogy egy “Túrista vagyok, nem magyar!” feliratú pólót “ajándékozott” neki. Sorbán (az “s” híján jó lenne a név!) nyilatkozatában azt mondta, hogy az akcióval afölötti felháborodásukat akarták kifejezni, hogy a volt miniszterelnök miként “viszonyul a határon kívüli magyarokhoz“, hiszen míg kormányfő volt egyszer sem látogatott Erdélybe, de bezzeg most, a választások előtti évben “szavazatokért kuncsorogni jött ide“. Erre Bajnaitól mindössze annyi tellett ki, hogy az “ajándékozást” a “modern politika” egyik elfogadható eszközének tekinti, megsértődni nem fog, bár ő Erdélyben is magyarnak érzi magát, s a jövőben úgy kíván kormányozni, hogy azzal az erdélyiek is elégedettek legyenek.

Nos, ha én lettem volna Bajnai helyében, akkor egy (pláne!) erdélyi látogatás előtt felkészíttetem magamat a nyílvánvalóan elkerülhetetlen, közvetve avagy közvetlenül Fidesz-inicializálta provokációra. S amikor ez bekövetkezik, előveszem a szürkeállományomban tárolt mondatkliséket, s azokat az alkalomhoz illő körítéssel folyékonyan, dadogás nélkül, malíciózus mosollyal a szájam szögletében elmondom. Valahogy így:

“Megtisztelőnek tartom, hogy az ‘Erdélyi Magyar Ifjak’ olyannyira fontosnak tartják személyemet, hogy már napok óta készülődnek kolozsvári látogatásomra. Hiszen ahhoz, hogy ezen akciójuk az igényeikhez képest kellően hatásosra sikeredjen, több napnyi gondolkodásra, tervezésre volt szükségük – akárcsak az ‘ajándék’ legyártatásához. Remélem, hogy az utóbbi bekerülési költségét az Orbán Viktor és üzlettársai által teljes mértékben felügyelt, s a magyarországi adófizetők pénzéből működő ‘Bethlen Gábor Alapítvány’ az utolsó lejig megtéríti! Ami a szavazatokért való ‘kuncsorgást’ illeti megjegyezném: Orbán Viktor, a magyar kormány miniszterelnöke az, aki olvadozó, honi szavazógárdáját igyekszik határokon kívüli ‘vendégmunkásokkal’ megerősíteni, s ezen magyarországi, hatalmi céljai érdekében több esetben sem átallotta súlyosan kockáztatni az erdélyi magyarság romániai, politikai képviseletét azzal, hogy magyarországi adófizetők pénzein két, Fidesz-klón pártot is létre hozott. Előbb a Szász Jenő-féle MPP-t, majd annak sikertelensége után a Tőkés László-féle EMNP-t. Nem Orbán Viktoron, nem Szász Jenőn, nem Tőkés Lászlón és nem az itt megjelent Sorbán elnök úron múlott, hogy az erdélyi magyarságnak ennek ellenére és még mindíg befolyásos politikai képviselete van úgy a magyarlakta megyékben, mint a bukaresti törvényhozásban. Kolozsvári látogatásomról pedig csupán annyit: annak célja – ellentétben Orbán Viktorral – nem a szavazatszerzés. Természetesen alázattal fogom megköszönni voksát minden olyan erdélyinek, aki bizalmára fog méltatni, de legfőbb célom most megtudni, hogy miután a Demokratikus Ellenzék eltakarította a magyar törvényhozás és a kormányzat éléről az összmagyarság jövőjével bárkivel, még egy azeri diktátorral is gátlástalanul üzletelő, Orbán Viktor nevével fémjelzett maffiát, az új magyar kormány milyen intézkedéseket és politikai lépéseket tegyen az erdélyi magyarság érdekében?!”

Ennyi! Slussz és passz! … Bár lehet, hogy én vagyok tévedésben. … Szokás szerint!

A kübekházi példa

De most induljunk vissza Erdélyből, s átlépve a magyar határt, álljunk meg egy pillanatra Kübekházán! Ez a határszéli falu ugyanis az egyik legszebb példája: hogyan bánik a Maffia-adminisztráció a számára gazdaságilag és politikailag haszontalannak ítélt kistelepülésekkel, illetve milyen impotens a Demokratikus Ellenzék a sorozatosan érkező és a sztratoszférig emelt “magaslabdák” lecsapkodásában!

Azt írja az újság, hogy a kübekházi önkormányzat képviselőtestülete a minap, az anyagi ellehetetlenülés miatti végső kétségbeesésében kénytelen volt visszautalni a Magyar Államkincstárnak az az által, a település működési költségeinek támogatására kifizetett összeget. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha egy falu ekkora anyagi kakiban van, akkor miért adja vissza az állam által folyósított pénzt? Nos azért, mert az inkriminált összeg – mely oly’ kitűnően példázza az orbáni Maffia-állam nagyvonalúságát – egészen pontosan 3.478 (mondd: háromezer-négyszázhetvennyolc!) pengő magyar forintra rúgott! Egy teljes hónapra, s azok után, hogy idén volt két olyan hónapjuk is (április és május), amikor mégy ennyit sem kaptak – egészen pontosan 0, azaz nulla forintot! Történt mindez azért, mert miután a hitelképesség szempontjából háromszoros “bóvli”-ban lévő Orbállam úgymond “átvállalta” a települések adósságállományainak egy részét, a közigazgatási feladatok úgy 10 százalékát pedig (“könnyítésként”) a csókosok államilag finanszírozott szinekúrához juttatása érdekében gründolt járásokhoz tette át, rögtön be is hajtotta ezen községeken/falvakon a “szívesség” ellenértékét – többszörösen! Kübekháza esetében például kirepült az ablakon az szja. helyben maradó részének 30, a gépjárműadó 60, a helyi iparűzési adó 20 százaléka, azaz évi 32 millió forint (hogy mennyi volt az átvállat adósság, arról nem tudni). Ugyanakkor a településnek kell finanszíroznia a napi 6 órás (32 fő!) közmunkás fizetésének 30 százalékát, miközben a közeli Hódmezőlázárhelyen 300 közmelós, 8 órás fizetését úgy vállata 100 százalékban az állam, hogy az adósságátvállalás mértéke és mennyisége nagyságrendileg volt nagyobb, mint Kübekházán! … És mi volt erre az irgalmatlanul magas labdára a t. Demokratikus Ellenzék reakciója (két nap után)? Pont annyi, mint Kübekháza április-májusi, állami támogatása, azaz Nulla! Pedig akár kiadhattak volna egy közleményt is. Valahogy így:

“Az Orbán Viktor és üzlettársai által vezérelt Maffia-állam ismét megmutatta valódi arcát! A tavalyi esztendőben rászoruló polgártársainknak meg kellett barátkozniuk a gondoltattal, hogy jogosultságuk ellenére kizárólag közmunkáért kaphatják meg támogatásaikat, s ez az összeg napi nyolc óra után mindössze 47 ezer forint. A vagyongyarapodásáról elszámolni képtelen, miskolci Zsiga Marcell orbánpárti képviselőtől, akinek háza előtt a helyi önkormányzat ingyen aszfaltoztatott, aki ugyanezen várostól hónapokig vett fel jogtalanul több százezer forintnyi költségtérítést, aki fiatal kora (és mindössze pár esztendei, templomi kórista-múltja) ellenére közel milliós havi jövedelemben részesül, ugyanezek a többségükben idős polgártársaink megtudhatták, hogy szerinte ennyi is elegendő a megélhetéshez. Az Orbán Viktor által vezetett Maffia-kormány belügyminisztere, a közel kétszázezres nyugdíja mellett még milliós miniszteri fizetést és gyanúsan szerzett cégeiből sok százmilliós jövedelmet húzó Pintér Sándortól pedig ugyanezen, éhbéren tartott polgártársaink azt tudhatták meg, hogy ha van egy kecskéjük, akkor szerinte már minden megélhetési problémájuk meg van oldva. Idén ezen rászorulók, tartósan munkanélküliek azt hallhatták ugyanezen, Orbán Viktor által vezetett Maffia-kormánytól, hogy már csupán havi 36 ezer forint is elegendő a megélhetésükhöz, lévén ennyit szán az Orbán Viktor-féle Nemzeti Együttműködés Rendszere egyetlen emberre! Olyanokra, akiktől 2010-ben még a szavazataikat kérte a felemelkedés érdekében. Most kiderült, hogy az emberek még ennél is kevesebbet érnek az Orbán Viktor vezette Maffia-kormánynak! Miközben a fideszes irányítású Győrben 4 milliárd forintért építhet az Orbán Viktor miniszterelnök üzlettársa, Simicska Lajos által birtokolt cég egy háromszintes mélygarázst, addig a magyar-román határ mentén lévő Kübekháza működésre az Orbán Viktor-féle állam mindössze havi 3.478 forintot szán úgy, hogy áprilisban és májusban még ezt az összeget sem volt hajlandó a településnek átutalni! Eközben – bár a kormány közfeladatainak 10 százalékát a saját kitartottjai számára, tehát teljesen fölöslegesen létre hozott járáshoz telepítette – elvonta annak bevételei felét, úgy hogy Kübekházát közben arra kötelezte: közmunkásai fizetésének 30 százalékát maga fedezze. Havi 3.478 forintból? Harminckét embert?! … Ugyanakkor a közeli Hódmezővásárhelyen  –  amelyet Lázár János, Orbán Viktor miniszterelnök államtitkára, volt helyi polgármester és az Országgyűlés fideszes frakciójának egykori vezetője  –  sok tízmillárdos adósságba hajszolt, teljes az állami finanszírozás, teljes az állami adósságátvállalás és nincsenek kormányzati elvonások. Meddig tűrjük még ezt?! Meddig tűri még a vidék Magyarországa, annak lakói, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök és maffiózó üzlettársai által irányított állam az ő bőrükön, az ők elszegényítése árán gazdagítson még tovább néhány milliárdos vállalkozót, trafikosok tízezreinek, földművesek százezreinek koldusbotra juttatásával adjon néhány száz bűntársának sokmilliós jövedelmeket?!”

Ennyi! Cakli-pakli és semmi több, ámde ezt naponta minimum húsz alkalommal, az összes mikrofon, diktafon és kamera előtt elmondva, egységesen!

Persze tudom: én tévedek!

… és ezt …

szendamondja!

 


A “Nemzeti Pelikán” kalandjai

Minden jel szerint Ártunk és Kurmányunk hamarosan bemutatja a március 14.-17. között nagy sikert aratott “Hóshow” felvizezett változatát. Kiszivárgott hírek szerint a produkció munkacíme: “Víz a fogó“.

Azt írja a mai nepszava.hu (link a leadben!), hogy már az egészen közeli jövőben több tízezernyi polgártársunk is megtapasztalhatja, hogy minő sikerrel alakította át a viktoriánus kormány az ár- és belvíz elleni védekezés szisztémáját. Az írás szerint a kabinet (azaz személyesen a Félázsiai Vezérürü/leak), a “Szakma” (tehát a “trükkös bolsevisták“) minden létező tiltakozás ellenére, a március közepén közismert eredménnyel levizsgázott Katasztrófaelhárítás mintájára (ajajj!) úgy alakította át még 2011. végén a vízügyet, hogy azt két részre bontotta. A területi igazgatóságok a Pintér(“Caporegime”)-minisztériumhoz (hivatalosan: “Belügyminisztérium“), az úgynevezett szakmai irányítás pediglen a Nyerges(“A szolnoki cosa nostra”)-tárcához (hivatalosan: “Vidékfejlesztési Minisztérium“) kerültek. Az így kialakult “Kétfejű Viziturul” közigazgatás-genetikai nóvuma állítólag csak azért kerülte el már szinte rögtön a teljes összeomlást, mert tavaly aszály volt.

Ámde az idén, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik Elsőszámú Közellensége, nevezetesen “Az Időjárás” ismét rárontott a Magyarságra. Nem elég, hogy télbe hajló tavaszunk első hónapjában több hó esett le, mint az azt megelőző három januárban, de az a piszok most még olvadni is kezdett, amire pedig nem átall ráesni az a nyomoronc eső is. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy (a rémhíreket huhogó, ellendrukker meteorológusok szerint) ez a helyzet még legalább két hétig fent fog állni. Ami pediglen azt jelenti, hogy a vezéri szemöldökráncolásra rá se hederítő folyóink biza’ ki fognak lépni a számukra tákolmányosan is pontosan meghatározott medrükből, előre megfontolt szándékkal és aljas indokból tovább szaporítva ezzel nem csak a minden takarékoskodási kényszer ellenére is a tavalyi 14 milliárdról 8,2 milliárdra “növelt” költségvetésű Vízügy kiadásait, de még Vitéz Al- és Felcsúti Homályos különben is számos toka- és egyéb redőit.

Szellemileg leépült, erkölcsileg megsemmisült

Mivel Pathó Pál(fordult) Pártunk számára pillanatnyilag sokkal fontosabb elfoglaltságok is vannak, mint az ár- és belvízi védekezés megszervezése (ilyesmire meg Simicskának nincs is – még – cége!), meg pénz sem nagyon akad ilyesmire a matolcsysta mintákkal díszített sifonérban, hát inkább majd előveszik a szokásos, univerzális tömeg(esen agy)pusztító fegyvert, a Habonyista Propagandát (keret mindíg van rá, sokkal olcsóbb, meg erre Simicskának van – nem is egy! – cége!).

Az első lépés persze az lesz, hogy simán letagadják az ár- és belvizet (meg, hogy a nagy figyelemelterelő erőlködés közben bel/e/vizeltek a hátsó fertályon barnás féknyomokat mutató fecskealsóba), osztán elindítanak egy újabb rezsicsökkentési hadjáratot. Folyóparti polgártársaink pedig, mint a jólnevelt pelikánjózsefek, meg majd szorgalmasan kapszkodnak az akácfa tetejébe (alattuk viszi a nemlétező víz maradék vagyonkájukat – nem kár érte, a nemmegszorítások alig hagytak valamit!), szemüket a Szebb Jövő távoli, narancsvörös horizontjára függesztve ismételgetik a Közszolgálati Hírforrások, no meg az illetékes szaktárcák közleményei által beléjük plántált mantrát: “Nincsisárvíz-nincsisárvíz…!“.

És miközben a Nemzeti Pelikán kapaszkodva zsolozsmázik, egyszer csak megpillantja a feléje tartó Ezüsthajót! Fedélzetének orrában pedig ott áll maga Virág nertárs, a Körzeti Kubatov-megbízott, kezében egy aláírási ívet lobogtatva.

– Maguk gyüttek menteni?
– Nem, mi most sokkal fontosabb dologban járunk … akarom mondani: evezünk erre!
– Hát akkor kik és mikor gyünnek majd menteni?
– Nyugodjon meg Pelikán nertárs! Hamarosan. Hamarosan!
– De mégis mikor?
– Mondtam már, hogy hamarosan és hogy nyugodjon meg! Nem hagyjuk Magát az út szélén!
– Az út szélén? Hiszen a fa tetején vagyok!
– Ne akadjon már fenn a részleteken (legfeljebb a fán)! A lényeg az, hogy minden a legnagyobb rendben van, minden a szokásos medrében folyik!
– A szokásos medrében?! Hát ippeg az a gond, hogy ugyan folyik, de nem a szokásos és nem a medrében!
– Mondtam már, hogy ne törődjön a lényegtelen részletekkel! Különben is: megmondtuk, hogy nincsen árvíz! Ezt csak a Haldokló Nyugat bolsevista EU-propagandája terjeszti! A fontos az, hogy ez a csekélyke probléma hamarosan megoldódik! Simicska nertárs már megalakította a mentőcsónak-beszerzési cégét a Tonga szigeteken.
– A Tonga szigeteken?
– Miért?! Maga szerint hol lehet a legjobb csónakokat beszerezni, ha nem egy olyan szigetállamban, ahol ezek a legfőbb közlekedési eszközök?! … Ne akadékoskodjon Pelikán nertárs, mert átjavítom Magát a Kubatov-listán!
– Dehogy akadékoskodok, csak fázom, meg éhes vagyok.
– Fázik, meg éhes?! De a szomjhalál ugye, hogy nem fenyegeti! … Már megint ezek a piszlicsáré, egyéni problémák hangoztatása! Akkor, amikor Mi itt Maguknak egy Fülkeforradalmian Új Világot építünk ki. És akkor még maguknak áll feljebb és olyasmikkel jönnek, hogy nem jön még a mentőcsónak! Felháborító! … No, de hagyjuk ezt! A lényeg tehát, hogy Simicska nertársnak már meg van a cége, a Kormány pediglen már a jövőhéten dönteni fog a hírdetmény közzététele nélküli, meghívásos közbeszerzési pályázat kiírásáról. Ezt osztán rögvest el is fogják bírálni, s ha egy-két héten belül nem vonul le a nemárvíz, már jönni is fognak a mentőcsónakok! Megértette?
– Meg.
– Akkor ezt itten most írja alá!
– Mi ez?
– A legújabb rezsicsökkentést megvédeni hivatott aláírásgyűjtés egyik hivatalos íve! No! Itten írja mán’ alá, Pelikán! … Ejnye! Hát nem tud vigyázni?! Legalább addig ne fulladjon már bele a nemárvízbe, amíg oda nem ikszeli a nevét! … Jóóólvan! Ezaz. … No, a NER-Isten megáldja magát! És ne felejtsen el kapaszkodni, mert annyira még Maga sem lehet felelőtlen, hogy mindenféle ostoba kapkodással a vízbe zuhanva ne tudja kivárni azt a pár hetet, míg a helyzet megoldódik!
– És mit csináljak, ha kidől ez a fa?
– Hogyhogy mit? Hát nem olvasta Pintér nertárs esemesét?! Ússzon át egy másik fára!

Pelikán tehát szogalmasan kapaszkodik és várja, hogy a Pathó Pálpárt, pontosabban annak Omni(in)potenciája, a Pancser Pater Patriae egyéb bokros teendői közepette végre intézkedjék az ő személyes problémájának megoldásáról.  Bízik Benne/Bennük és joggal, hiszen már nem egyszer kérték tőle, azt a bizonyos “Valamit”, …

               

… hát csak nem fogják Pont Őt cserben hagyni?! Miközben ezen morfondírozik, arra lesz figyelmes, hogy odaúszik hozzá egy másik csónak, oldalán az “Echo Tv” felirattal, fedélzetén pedig személyesen a nemtáncsicsdíjas Szaniszló Izékével.

– Maga az a Pelikán?
– Én.
– No, akkor forduljon a kamera felé és kezdjen beszélni a mikrofonba!
– Rendben, de mit beszéljek?
– Hát azt, hogy Maga látta azt a NATO-bombázót, amelyből az ürgebőrbe varrt Bajnai Gordon ejtőernyővel kiugrott és átlyuggatta a gátakat!
– Hogy mit, kérem?!
– Ne akadékoskodjon Pelikán, mert beárulom magát Virág nertársnál! … Szóval látta?!
– Láttam.
– És azt is látta, hogy a HaHá-s egyetemisták a honvédségtől eltulajdonított lajtoskocsikkal hordták tele a folyót vízzel?
– Hát …
– Mondtam már, hogy ne akadékoskodjon! … Szóval látta?
– Láttam.
– És emlékszik még arra a híres Gyurcsány-videóra, amelyben a Nemzetellenes Ördög táncolt?
– Hát …
– Már megint akadékoskodik! … Szóval, emlékszik?
– Igen, ha már annyira erőlteti.
– Na, tudja mi volt az?
– Nem.
– Esőtánc! Aminek hatását a Nemzetellenes Idegenszívű Ufonauta Sátán ippeg pont mostanára időzített! Megértette?
– Igen.
– No akkor most ezt szépen folyékonyan és dadogás nélkül mondja bele a kamerába! … Köszönöm! … Jónapot.
– És ki fog engem kimenteni?
– Hát tán majd én?! Mégis mit képzel Maga? Idejövök meginterjúvolni Magát és ilyesmikkel zaklat? Amikor a sajtómunkásságom eredményeként nagynehezen megszerzett Táncsics-díjamat is elrabolta a cionista-amerikás összeesküvés?! Elmegy már Maga …!
– Hát mennék én, csak nincs hová, meg mivel.

A Nemzeti Pelikán tehát szorgalmasan kapaszkodik tovább. A frissen alapított Simicska-cég közben már beadta közbe’szerzési pályázatát a mentőcsónakokat illetően, azt a Nemzeti Pathó Pálpárt Elnöksége a kormány már el is fogadta sőt, még a víz is apadni kezdett. Ekkor ismét meglát egy feléje közeledő csónakot, oldalán a “Hír Tv” felirattal.

– Pelikán József?
– Igen. Maga kicsoda?
Bőle István vagyok a mindentől (főleg a nemkívánatos tényektől, meg a szakmaiságtól) független Hír Tv. “Soroló” című műsorának szerkesztő-gyártója. Azért jöttem, hogy ország és világ tudomására hozzam azt a hősiességet, ahogyan Magát Virág nertárs, a Körzeti Kubatov-megbízott, Választó- és Tankerületi Felügyelő kimentette a nemárvízből.
– Na de kérem! Hiszen még most sem vagyok kimentve! Virág nertársat pedig már több, mint két hete nem láttam.
– Hogyaza jóbüdös kur…! Hát ilyen az én formám! Kijövök ide, erre az elárasztott Világvégére, hogy szolgáljam Hazámat, Nemzetemet, de legfőképpen Vezéremet és a saját pénztárcámat, s már megint egy akadékoskodó, engem emberileg és szakmailag is letámadó palival találkozom.
– Bocsánat! Nem Pali, hanem Józsi!
– Na még ez is! Maga most éppen fenyegetni akar engem? He?! … Hát nem szégyelled magad, Te Kis Ázalékállat Birka?! Mi?!
– Na de kérem! Én nem mondtam semmit.
– És még le is tagadja! Persze, hiszen tele van adótartozásokkal, a gátat nem védte meg, különböző ürgebőrbe varrt bajnaikkal találkozott, elnézte, hogy a HaHá-s diákok lajtoskocsi-szám hordják tele vízzel a folyómedret, nem szólt, hogy Gyurcsány évekkel ezelőtt eljárta az Esőtáncot! … Na de majd én a körmére nézetek Magának! … Akarom mondani: Neked, Te Kis Beteg Tetű!
– Dehát mégis mi a baja?!
– Hogy mi a bajom?! Hát az, Te “A Mi Nagyigazságaink”-at még felfogni sem képes Giliszta, hogy én próbálom végezni a munkámat, de mindenféle Hozzád hasonló Pondró belém mer kötni. A múltkor példáúl kirendelt a Hír Tv. az egyik pöcegödör-faluba, hogy ottan nemzetszolgálatilag és elektronikusan kinyaljam a helyi polgármester nertárs valagát. Hát nem belém kötött az egyik helyi, nemzetellenes Szemétláda?! Aki először még az én veretesen szakmai nevemet sem tudta helyesen leírni! … No de nem érdekes. Ő is megkapta a magáét, meg Te is meg fogod! … Bazkikám! Fulladj bele a hülye nemárvizedbe!

Nemzeti Pelikán azonban nem fulladt meg. Ereje utólsó megfeszítésével is szorgalmasan kapaszkodott a Nemzeti Akácfába, s közben a nemárvíz is szépen, lassan levonult. Így osztán nem is nagyon csodálkozott rajta, hogy egy újabb alakot pillantott meg, aki gumicsízmában és háromnegyedes, kapucnis esőköpenyben közeledett feléje.

– Ugye Maga az a Pelikán József?!
– Igen, én. Kihez vagyon szerencsém?
– Ejnye Pelikán nertárs. Hát ez a pár órácska a fán ennyire eltompította Magát, hogy még engem sem ismer meg?
– Tecciktudni az a több, mint három hét … De télleg! … Hát csak nem Maga az?! … Személyesen a Mini…
– Ki ne mondja! Inkognitóban vagyok.
– Inkognitóban? És az a nyolcvan kamera?!
– Ne ezzel törődjön! Inkább azt mondja meg nekem, hogy miért nem ismert fel azonnal? Pedig Maga Virág nertárs szerint még az ikonomat fényképemet is az ágya fölé akasztotta.
– Hát, mivel Magát, Mini … szóval Magát nem tudtam, így maradt a fényképe.
– Tehát, miért nem ismert meg azonnal? He?!
– Megbocsásson, de páncélozott, éjfekete mikrobusz nélkül … meg ebben a háromnegyedes, kapucnis kevlár-esőkabátban, amelyik eltakarja nem csak az Ön sportos poca … akarom mondani: hasizmait, meg a nemhajhiány nemelleplezésére szolgáló, középen (nembaltával) elválasztott frizuráját … nem is beszélve a toká… akarom mondani: határozott állvonásait láthatatlanná tevő kapucniról. Hát, nézze el nékem a bűnömet!
– És már a páncélozott, éjfekete helikopter sem tűnik fel Magának? Az sem, hogy a koromszínű, világítófehér “TEK” felirattal ellátott, kétütemű Trabantnak álcázott, nyolckerekű, 20 mm-es gépágyúval nemfelszerelt nemBTR80-asokból előnyüzsgő, nemrám és nemvigyázó nemtestőrök lepték el a környéket? … Hm. Maga tényleg fáradt lehet. Mióta is van már a fán?
– Több, mint három hete.
– Dícséretes kitartás. És miért nem jött még onnan le?
– Mert várom a mentést.
– Milyen mentést?
– Hát amit már húsz napja megígértek.
– Mit ígértek meg és kicsodák?!
– Hát a Simicska nertárs cége, meg a kormányülés és a mentőcsónakok, meg a pályázat!
– Fogalmam nincs, hogy miről beszél.
– Dehát ezt nekem a Virág nertárs mondta!
– Ja, vagy úgy! A Virág. Nos, őt azóta kirúgtuk. Kiderült, hogy az apja kommunista volt …
– … a magáé is!
– Ne szóljon közbe, ha ÉN beszélek! … Szóval komcsi volt az apja; összejátszott a gátakat átlyuggató, ürgebőrbe varrt Bajnaival; elnézte, hogy a HaHá-s diákok lajtoskocsi-szám hordják tele vízzel a folyómedret; nem tett semmit a nemárvíz megelőzésére, pedig évek óta tudta már, hogy Gyurcs… szóval Ő, eljárta az időzített esőtáncot; elszabotálta a soros rezsicsökkentés támogatására indított aláírásgyűjtést …
– Ez kérem nem igaz! Hiszen amikor a legnagyobb volt a víz, mentésem helyett ippeg pont egy ilyen gyűjtőívet írattatott alá velem!
– Mondtam már, hogy ne szóljon közbe, ha ÉN beszélek! … Tehát elszabotálta és punktum! Nem nyitok vitát!  … De egyébként éppen Maga mondta, ismerte be, hogy a Maga kimentését is elszabotálta! Ugye?!
– Hááát? Ha Maga mondja!
– No látja, hogy megint nekem van igazam?! … Mint mindíg! … Egyébként, jut eszembe: Maga még mit keres mindíg azon a fán?
– Hát, várom a mentőcsónakokat, amiket a Virág ne…
– Mondtam már Magának, hogy Virág áruló volt, aki hazudott Magának is. Simicska nertársnak soha nem voltak cégei. Soha nem volt szó mentőcsónak-beszerzési pályázatról, lévén árvíz sem volt soha. Megértette?!
– Igen.
– Jó, akkor most másszon le a fáról, s mielőtt elmenne, fürödjön meg ebben az iszapban!
– Hogy mit csináljak, kéremszépen?!
– Fürödjön meg ebben az iszapban!
– Ebben???!!! Hiszen ez büdös!
– Persze, hogy büdös. Minden gyógyiszap az. Nem tudta?
– Ez? Gyógyiszap?!
– Az. Hát Maga nem ismeri a Nemzeti Ügyek Kormánya tegnapi határozatát?
– Nem.
– Hát akkor minek van Magának szolgálati mobiltelefonja?
– Húsz napja lemerült.
– Ahá, szóval az áruló Virág még feltöltött akkukat sem hozott magával! … No, de térjünk a lényegre! Ez az iszap itten gyógyiszap, melyet a Magyar Folyó, a Magyar Zemberek kérésére és a Magyar Kormány határozata értelmében ide leterített. Ez az iszap annyira gyógyiszap, hogy az egyik csicskásom kormánypárti országgyűlési képviselőtársam … valami Pótárpi …
– Potápi!
– Pelikán, magának nem lehet ennyire tompa az agya! Megmondtam, hogy ne szóljon közbe, ha ÉN beszélek! … Szóval a Pótárpi által tegnap benyújtott, s ma már el is fogadott alaptörvény-módosítás ugyanezt tartalmazza! Tehát ez gyógyiszap és maga mostan megfürdik benne!
– Rendben, de mi lesz a házammal, amit elvitt a sosemvoltárvíz? Anélkül nem tudom ellátni a gátőri feladatomat.
– Ja igen! A maga gátőri munkaköre. Nos az, bizonyos átszervezések miatt a nemárvíz időpontjától kezdve megszűnt. Feladatát Kubatov nertárs szőke Ferijei veszik át társadalmi munkában, azaz további havi 400 ezerért. Ám ha rendesen viselkedik, a szőke Ferik hajlandóak Magát visszafoglalkoztatni közmunkásként.
– Havi 47 ezerért?!
– Méghogy 47 ezer! Hát azt hiszi Maga, hogy lopom én a pénzt?
– Azt.
– Tekintettel a fán eltöltött néhány megpróbáló órájára, ezt a megjegyzését most kegyesen elengedem a fülem mellett! … Szóval, rendesen viselkedik, visszafoglalkoztatják közmunkásként és különelbírálásom alapján kap havi harminchatezret!
– Máriám!
– Viktorom! És várom a válaszát! Nos?
– Mit köll csinálnom?
– A véletlenül mindíg jelen lévő kameramannom szépen felveszi, ahogyan én személyesen lementem Magát a fáról (közben vigyáz, hogy be ne koszolja az elektronikusan vezérelt, golyóálló kevlár-esőköpenyemet!), aztán megfürdik a gyógyiszapban – erről kijelenti, hogy szabályosan megújult és tyűh, de jól érzi magát! – , mégosztánabb pedig felveszi a megtisztelő közmunkát a szőke Feriktől! Megértette?
– Meg.

És a Nemzeti Pelikán szépen lesegíttetett a fáról, megfürdött a gyógyiszapban, kijelentette, hogy “Szabályosan megújultam!” és “Tyűh, de jólérzem magam!” sőt, még önszorgalomból azt is, hogy “Ezek után mégjobban teljesítek, havi harminchatezerért a sittesgyilkos nácinertárs mellett!“, aztán lassan elügetett.

Az esetet “előrelátóan” lejegyezte:

szendam nemnertárs.


A Bé(ke)közép uralma

Néhány héttel ezelőtt egy tüntető csoportot a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt egy molinó fogadta, melyen a felirat a következő volt: “Ne álljatok a gyilkosok pártjára!“. Mára kiderült, hogy a mondatot azzal kellett volna kiegészíteni, hogy: “Mert azt mi már megtettük!“.

Mea culpa! Bizony alaposan lemaradtam arról, hogy egy tőlem megszokott, cirkalmasan csípős posztban kivesézzem a “Lendvay utca ostromá“-t, pontosabban az ott történteket. De talán jobb is volt így, lévén tegnap és ma osztán olyan információk láttak napvilágot, melyek nem csak hogy “színesítik” a képet, de jóval túl is mutatnak egy sima tüntetés-ellentüntetés eseménysoron.

Az még csak tragikomikus volt, hogy a kb. száz főnyi, többségükben ifjonc “székházfoglaló” ellen, a pártmunkában sokévtizedes tapasztalatot szerzett Bencsik Bandi egy Facebook-felhívásban igyekezett minél több “székházvédelmist” toborozni az elérhető békemenetesek közül (“…sajnos én nem érek rá, vidékre kell mennem!“). Megmosolyogtató volt, ahogy a helyszínre rohanó rendőrök egyike a nagy igyekezetében alaposan összetörte a járőrautóját. Jót lehetett kacagni a zászlócsákkal ágáló Rikácsoló Rózsi nénin is, aki azért szidalmazta a fiatalokat, mert azoknak szerinte “…nem tetszik, hogy épül az ország“. …

székházvédők.gif 

… Az már kevésbé volt humoros, hogy megjelent Sósav Sanyi bácsi is, aki a (nagyon lassan) növekvő sajátpárti tömegből merített bátorságával már odáig vetemedett, hogy megfenyegesse és fizikailag inzultálja is az egyik demonstráló fiatalembert. …

fidesz-székház.gif

… Megdöbbentő volt látni, ahogyan gyűlölettől eltelt tekintetét a kipécézett srácra függesztve, micsoda céltudatos lassúsággal passzírozta át magát a fotósok és kameramannok sűrűjén egészen az áldozatáig! (A két “gif.”-ért köszönet “Fabius” kollégának!)

A komédia pedig akkor fordult át végleg tragédiába, amikor “spontán” módon, a lehető legteljesebb “önkéntesség”-gel felsorakoztak a fideszes pártigazgató, Kubatov Gábor által vezetett FTCbiztonsági emberei“, élükön azzal a Szabó “Szőke” Ferenccel, …


… aki a hírhedt “Fradista Béközép“, a korábbi “2-es“, ma már “Simon-szektor” közismert alakja. A pasas egy nappal később egy (valószínűleg nem maga által írt és közzé tett) szintén facebookos közleményében azt állította, hogy őt sem Kubatov, sem senki más nem rendelte a helyszínre, ott csakis azért jelent meg, mert “elkötelezett híve” a Fidesznek, s így “erkölcsi kötelességének” érezte, hogy “ebben a nehéz helyzetben” (értsd: a székház “törvénytelen elfoglalása”!) kiálljon kedvenc pártja mellett. E nemes felbúzdulásában osztán rögtön neki is állt “rendet csinálni” s ő,  valamint kopaszra gyúrt fejű, kb. száz kilós társai, rátámadván az ötvenkilós bölcsészhallgatókra, azokon fizikai kényszert alkalmazva(!) kidobálták a tüntetőket a pártszékház udvaráról. …

… Megvalósítván ezzel az önbíráskodás (lévén az “urak” ugye “önkéntesen”, tehát mindenféle felhatalmazás nélkül “működtek”) és a kényszerítés (meg talán még a garázdaság) bűncselekményét. … (Persze mindezt a rendfenntartással, bűnmegelőzéssel és -felderítéssel hivatalból foglalkozó rendőri erők már nem észlelhették, lévén azok a Fidesz pártigazgatójának kérésére addigra már “levonultak a terepről”. … Hm. … Érdekes!)

A tragédiából azonban hamarosan horror lett. A sajtó ugyanis pillanatokon belül kiderítette, hogy ez a “törvényes rend” fenntartását “erkölcsi kötelességé”-nek érző Szabó “Szőke” Ferenc nem más, mint egy volt(?) bűnöző, aki még a kilencvenes években, egy bizonyos “Olasz Misi” nevezetű kábítószerkereskedő “kárára”, különös kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság résztvevőjeként 14 évi fegyházbüntetést kapott, melyből egy évtizedet le is űlt. Szabadulása után pedig manapság a Fradi havi 400 ezer forinttal fizetett alkalmazottja(!), s bár lényegében a biztonsági erők főnöke, a sittes múltja miatt hivatalosan “csak” a “szurkolói koordinátor” titulusát viselheti! Ezen szerény jövedelemmel járó állását pedig attól a Kubatov Gábortól kapta, kivel már régi ismerettség köti össze őt a “2-es szektor”-ból, s aki a Fideszbe 2002-ben történt belépése óta egészen a pártigazgatói és a Fradi-elnöki pozícióig kapaszkodott fel. … (Kocsis és Slemeczi pártszóvivők persze simán lebűnözőzték a Tákolmány-módosítás jogtiprása elleni flashmob-ban résztvevő fiatalokat, azokat “Bajnai-gárdisták”-nak nevezve. Ámde ahhoz már szavuk nem volt, hogy pártjuk “védelmére” egy olyan társaság lépett fel – bűncselekmények sorozatát elkövetve! – , kiknek élén egy gyilkosságért elítélt, maffia-tag kábítószerkereskedő áll! … Hm. … Érdekes!)

A horror azonban tovább fokozódott! A Bartus László főszerkesztette Amerikai Népszava online oldalán ma (európai idő szerint) kora hajnalban megjelent tényfeltáró írás szerint ugyanis ez a Szabó “Szőke” egyáltalán nem egy jóútra tért, mára keresztény-nemzeti-konzervatívvá vált ember, hanem továbbra is masszív bűnöző! Tagja annak a maffiának, amely még az 1990-es esztendők elején elébb csak a Fradi lelátóit, később pedig az egész klubot is elfoglalta, s amely a mai napig is a legsúlyosabb köztörvényes bűncselekmények elkövetéséből él. Ennek maga a listázós Kubatov is …

Már készülődnek a Kubatov-különítmények

… résztvevője volt(?), s ez az a Bűnszervezet(!), melynek “ügyintézői” aktív szervezői, hogy ne mondjam: “harctéri parancsnokai” voltak a hírhedt 2006 őszi puccskísérletnek! Szabó “Szőke” tehát ennek köszönhette, hogy sittes múltja ellenére kitűnően fizetett állást kaphatott Kubatovtól, s ezért vonult ki társaival egyetemben “önként” a Lendvay utcába a “törvényes rend helyre állítása”, illetve kedvenc pártja “megvédelmezése” érdekében!

Nos, ugyanez a Kubatov osztán nemrégiben kiadott egy körlevelet, melyben a tüntető diákokat agresszivitással, “a ház idős munkatársait” megrémítő durvasággal vádolta meg (gondolom egyiküknek még a tyúkszemét is kilőtték!). Kijelentette továbbá, hogy “hasonló támadásokra” a jövőben is számítani köll, ezért felhívott minden Fidesz-tagot arra, hogy jelentkezzen pártházvédőnek, a megjelölt e-mail (riadolanc@fidesz.hu) címre elérhetőségének megadásával pedig készüljön fel arra, hogy akár egyetlen órán belül is mozgósítható legyen! …(Gondolom akár úgy is, hogy riasztás esetén az illető aktivista csapot-papot, családot és munkahelyet odahagyva rohanjon a legközelebbi Fidesz-irodához, amolyan párt-/béke-munkásőrként! … Mert A Párt hívja! … Hm. … Érdekes!)

Nem akarom tovább ragozni ezt az elképesztően abszurd sőt, már-már horrorisztikus eseménysort, meg a mögötte meghúzódó Bűntanya viselt és jelenlegi dolgait. Mindössze néhány megjegyzésem lenne az ebben érintett különböző társadalmi csoportok számára:

  1. Ha én elkötelezett demokrata és karakán, fővárosi szülő/nagyszülő lennék, s azt látnám, hogy verőlegények inzultálják a gyerekeinket, akkor biza’ fölkerekednék, s igyekeznék megvédeni őket akár úgy is, hogy a jó édes mamuskájukig pofozom vissza a bűnözőket!
  2. Ha én egy (demokratikus) ellenzéki párt befolyásos sőt, döntéshozó tagja lennék, akkor bizony anyagiakat nem sajnálva a lehető legnagyobb példányszámban – szórólapként – sokszorosíttatnám Bartus Laci fentebb már linkelt írását, eljuttatnám annyi postaládába, amennyibe csak lehetséges, illetve fizetett hírdetésként megjelentetném minden, arra vállalkozó sajtóorgánumban!
  3. Tenném pedig ezt azért, hogy ha talán nem is a Rikácsoló Rózsika nénihez, meg a Sósav Sanyi bácsihoz hasonló agyalágyult (minden)rendszerszolgák, párthívők, hanem a valódi konzervativizmussal és jobboldalisággal talán tisztában lévők, mielőtt még páriroda-védelmisnek bejelentkeznek, elgondolkodjanak már egy picit azon, hogy tulajdonképpen kiket (közpénzekkel kitömött, köztörvényes bűnözőket) is akarnak így (is) megoltalmazni, meg főleg kiktől (azon diákoktól, a saját gyerekeiktől pl., akiktől a Bűnöző Párt a közmilliárdokat a köztörvényes bűnözők finanszírozása érdekében elveszi)?! Azért, hogy talán megláthassák, miféle társaság érdekeit szolgálják ki már Isten tudja mióta, s ezen társaságnak nem csak hogy kik a tagjai, de vajh’ kik lehetnek akkor a vezetői?!
  4. Eljuttatnám továbbá Bartus írását azon ellenzéki politikusokhoz is, akik szemmel láthatólag még mindíg azt hiszik, hogy ezt a Bűnszövetkezetet, melyet ma “Fidesz“-nek (és “Jobbik“-nak), “Magyarország Kormányá“-nak, illetve “Országgyűlésé“-nek neveznek, az önmaga által kreált és folyamatosan változtatott szabályok szerint legálisan, tehát a jogállami demokrácia “annak-rendje-s-módja” szerint le lehet majd 2014-ben váltani!

Mesterházy Attila, a szocik pártelnöke a tegnapi, évértékelő/kampány-nyitó rendezvényét beharangozó, múltheti sajtótájékoztatóján azt találta mondani, hogy a 2014-es kormányváltás után nem lesz bosszú és leszámolás. Hát először is: az ezerévre kinevezett, s ezek szerint bűnöző pártkatonák azonnali kirúgása nélkül sem az ország gazdasága, sem annak köz- és államigazgatása nem működtethető! A minden létező választási csalás ellenére hatalomvesztett Maffia egészen bizonyosan nem fogja majd szépszerével átadni a kormányrudat, s mindent meg fognak tenni azért, hogy megbosszulják a vereségüket és leszámoljanak a győztesekkel … függetlenül attól, hogy ennek érdekében legális, avagy illegális módszereket köll-e esetlegesen alkalmazniuk!

A 2002-es Budaházy-féle hídfoglalás (majd a későbbi terror-cselekmények!), a 2006 őszi gyújtogatás és garázdálkodás kutyafüle lesz ahhoz képest, amit majd EZEK jövőre produkálni fognak!

… és ezt …

szendamondja!

P.S.: A Lendvay utca Ostromát illető fideszes kommentár eszembe juttatott egy régi rendszerviccet: “A TASZSZ jelentése szerint a szovjet-kínai határon békésen szántogató kolhoz-traktort tegnap délelőtt kínai diverzáns-alakulatok támadása érte. A traktor előbb viszonozta a tüzet, majd saját területén üldözte az ellenséget.” … No comment!