Debileknek áll a világ!

Az egyik budapesti kerületi ügyészség szerint nem követi el a költségvetési csalás bűncselekményét az, aki vagyonnyilatkozatából kihagy néhány olyan elemet, melyről elfelejtkezett, illetve amely a “tudatában nem saját jövedelemként jelenik meg”. … Hurrá! Magyarországon ezek szerint felmentő körülmény a tudatlanság, a feledékenység, a debilitás. Ezt jól jegyezze meg minden keményen megadóztatott kisember!

Van a Btk.-nak egy paragrafusa, nevezetesen a 396., melynek első bekezdése “a” pontja szerint “az követi el költségvetési csalás bűncselekményét, aki a költségvetésbe való befizetési kötelezettségét, avagy a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja“. Ebből egyenesen következik, hogy az, aki a neki kötelességként előírt vagyonnyilatkozatát úgy teszi meg, hogy abból egyes elemeket (pl. megszerzett, számára kiutalt jövedelmeket) kihagy, az költségvetési csaló, tehát bűnelkövető.

Egy másik törvény szerint bizonyos közszereplők (képviselőktől kezdve, kormánytagokon és polgármestereken át a vezető tisztviselőkig) kötelesek minden esztendőben vagyonnyilatkozatot beadni, melyben fel kell tüntessék valamennyi, a tárgyévben szerzett vagyontárgyaikat és jövedelmeiket. Ha valaki ennek nem, avagy nem teljes körűen tesz eleget, azaz a dokumentumokból “kifelejt” ezt-azt, az nem csak ezt a jogszabályt sérti meg, de értelem szerűen az előző bekezdésben ismertetettet is. Ergó: az illető bűncselekmény elkövetője!

Még áprilisban történt, hogy a tavalyi nyilatkozatokat böngészve kiderült: a Magyar Nemzeti Bank egyes vezetői, pontosabban Matolcsy György elnök és Gerhardt Ferenc alelnök, nem csak a gazdaságpolitikát, a Jegybank szerepét és jogköreit, de a vagyonbevallási kötelezettséget is “unorthodoxan” értelmezik.

Mint ismeretes, az MNB nemrégiben több százmillió forintnyi “nyereség” felhasználásával számos alapítványt hozott létre annak céljából, hogy azok terjesszék és népszerűsítsék Gyurci gazdaságpolitikai tévelygéseit, nettó őrültségeit (a nagyobb gyalázat kedvéért ezek mindegyikét a bölcsesség görög istennőjéről Pallas Athénéről nevezték el). Ezen fundációk vezető testületeibe osztán beültették a Bank matolcsyánus főkádereit, akik az egyébként is nagyvonalú, jegybanki jövedelmük mellett, további apanázsokat húzhattak ezekből is. Györgyünk például két helyről havi 1,2 milliót, Feri pedig (ugyancsak két kasszából) egy teljes millát.

Ezeket azonban egyikük sem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, s amikor ez kiderült, mindketten meglehetősen “unorthodox”, tehát reájuk jellemző magyarázattal éltek. Györgyünk szerint neki azért nem volt ezen pénzzel kapcsolatban elszámolási kötelezettsége, mert azt az utolsó fillérig jótékony célra fordította. Ebből pedig következik (szerinte), hogy az alapítványi kifizetésekből neki semmiféle “elkölthető jövedelme nem származott“. Hasonló módon érvelt Ferenc is. Ő szintén jótékonykodásra hivatkozott, s mivel így nem került “fizikai kapcsolatba” ezen jövedelmével, hát egyszerűen “megfeledkezett” róla.

Sánta az érvelés ugye mondanom sem köll. Hiszen az agyarországi előírások szerint mindenkinek minden kifizetőhelyről meg kell kapnia a jövedelemigazolásokat (nem összesítve, hanem darabonként!) legkésőbb az év januárjának végéig, amelyek alapján köteles megtennie a jövedelem-, illetve a vagyonnyilatkozatát. Ezek átvételét pediglen aláírásával köll igazolnia. Innentől kezdve tehát a “feledékenység”, mint magyarázat kihullik az orthodox logika rostáján. Hasonló a helyzet az “el nem költhető” jövedelemre való hivatkozással. Ha ugyanis bárki (akár egyszeri, akár visszavonásig érvényes) megbízást ad bankjának arra, hogy számlájáról az oda beérkezett pénzének egy meghatározott részét átutalja egy másik kontóra, akkor azt a pénzt elköltötte!

Ez az egyszerű ok-okozati összefüggés volt az, amely arra sarkallta Varjú Lászlót, a DK politikusát, hogy vagyonnyilatkozati kötelezettség megszegése, illetve költségvetési csalás bűncselekménye gyanújával feljelentse Matolcsyt és Gerhardtot. Az illetékes ügyészség nem is habozott megindítani a vizsgálatot, majd két hónap múlva (tehát a tények alapos áttekintése, illetve hosszas mérlegelés után!) meg is hozta verdiktjét.

A tegnap nyilvánosságra került, de még június 19.-én kelt határozat szerint az igaz ugyan, hogy “az alapítványoktól származó jövedelem adóköteles jövedelem, ekként pedig a vagyonnyilatkozatban feltüntetendő, így a bűncselekmény objektív tényállási elemei, elkövetési magatartás, elkövetési tárgy megállapíthatóak, a feljelentett cselekmény tényállásszerű“. Ámde az a helyzet, hogy “a feljelentésből kitűnik, hogy a feljelentett személyek a tiszteletdíjjal közvetlen kapcsolatba nem kerültek, az összegek a tudatukban saját jövedelemként nem jelentek meg. Így arra következtetni, hogy a valótlan adatok szolgáltatását tudatuk átfogta volna nem lehet. A szándékosság hiányában pedig a cselekmény nem bűncselekmény“.

Juhéj! Meg van oldva minden adócsaló gondja! Az ügyészségi határozat alapján mostantól bárki hivatkozhat arra (hogy ha az adóhivatal nyakon csípi némi eltitkolt/bevallatlan jövedelemmel), hogy ő csupán egy debil, akinek halovány fogalma sem vót arról, mit is kéne ráírnia a “söralátétre”. Mivel pedig ez nem volt “szándékos”, hát az egész nem tekinthető semmiféle szabály-, avagy törvénysértésnek, horribile dictu bűncselekménynek. Ezt pedig úgy a NAV, mint az esetlegesen eljáró vádhatóságnak is kötelessége lesz elfogadnia, hiszen ha Matolcsy és alelnöke ugyanezen indoklás szerint bűntelen, akkor ő is az!

Tegyük fel azonban, hogy az ügyészségnek igaza van! Azt tehát, hogy Gyuri és Feri egyszerűen hülye, valóban nem volt halovány sejtelmük sem arról (nem a fenéket!), hogy mit (nem) cselekszenek. Ámde akkor még nagyobb a baj, hiszen ezek szerint az ország monetáris politikája, készpénzkibocsátása manifeszt elmebetegek, saját tetteik súlyát és következményeit felmérni képtelen alakok kezében van, akik fölött nincs semmiféle törvényes kontroll!

Több mint egy esztendeje nincs a Jegybanknak felügyelőbizottsága! Az “Egyetlen Felettes Szerv” pedig “mentális kihívásokkal” küszködik. Nincs is tehát min csodálkozni!

… és ezt …

szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!

És még csodálkoznak?!

Tegnap pártjaink és politikusaink (az úgynevezett “országgyűlési képviselők”) jelentős többsége néhány gombnyomással bebizonyította, tevékenységüket nem a lutheránus tisztesség, hanem a bizantikus/ázsiai korrupció, nem a puritanizmus, hanem az urizálás, nem a plebejusság, hanem provinciális csekonicsizmus, a döbrögiség, az egészen gusztustalan pitiánerség jellemzi. Ezek után pedig még pont ők csodálkoznak azon, hogy a szárnyikat bontogató, magukat egyelőre még “civileknek” nevező mozgalmak, illetve azok támogatói legszívesebben a kukába dobnák valamennyiüket?

Tegnap százharmincegy elvetemült, haszonleső rendszerszolga nyomta meg az “igen” gombot arra a förmedvényre, melyet hivatalosan a “2015. évi Költségvetési Törvény“-nek neveznek. Hogy ennek mi is a lényege, azt az eseményeket és az elemzéseket nyomon követő Köztársaim pontosan tudják: a nyomorban, az (ellátatlan) betegségekben és lassan már a tudatlanságban is fetrengő ország, a “Nemzeti Ügyek Kormánya“, illetve az azt támogató egybites biodroidok (avagy ha tetszik: gombnyomogató, idomított majmok) jóvoltából még kevesebbet fog költeni a szociális, az egészségügyi és az oktatási szférára. Mindezt úgy, hogy közben tovább emelkednek az adók (az átlagmagyar 2010-hez képest már harmadával több sarcot fizet! – lásd még: Az Adócsökkentés Kormánya!), no meg újabb 4 milliárddal bővül a “Stadion-büdzsé“!

Miközben a majmok a Házban a gombokat nyomogatták, pár házzal arrébb, a rendkívül “sajátosan működő”, s ezért immáron nemzetközi közröhej tárgyát képező KüKüM-ben (“Külgazdasági és Külügyminisztérium“) az egyik teremfocista ösmét a szőnyeg szélére állította (lásd itt!) Legújabb Közellenségünket, M. A. Goodfriendet, az USA budapesti nagykövetségének ügyvivőjét. Az ok: Sarah Sewall, az Egyesült Államok külügyminisztériumának egyik “államtitkára” a minap kijelentette, hogy az amerikai érdekeket sértő, elburjánzott korrupció visszaszorítása érdekében a Kelet- és Közép-Európában működő nagykövetségek “akciótervek összeállításán dolgoznak“. A minisztérium nem kifejezetten gólerős, de vadiúj csapatának megítélése szerint azonban “az ilyen kijelentések alkalmasak arra, hogy súlyos aggodalmakat okozzanak szuverén országokban“. Hogy pontosan miért is ez az aggodalom egy olyan országban, ahol a miniszterelnöki kijelentés szerint “zéró tolerancia van a korrupcióval kapcsolatban“, az nem derült ki. A magyarázat, valószínűleg a “szuverén” kifejezésben lehet, ami jelen esetben kb. azt jelentheti: “Az számít korrupciónak, amit mi – szuverén módon – annak minősítünk!“.

Miközben Mr. Goodfriend a szőnyeg szélén állva hallgatta a fúztálos mezét öltönyre cserélt “külügyér” korholását, a Házban, a pavlovi reflexek szerint működő majmócák szorgosan nyomogatták az “igen” gombot. Többek között az USA (nagykövetsége) által (is) már esztendőkkel korábban kifogásolt “Trafikmutyi2.0-ás változatának megszavazása érdekében, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy a jövőben a pártmutyista trafiknyikek csakis egyetlen, megyei “dohánytermék-elosztótól” vásárolhatnak, ami pedig vagy állami cég lesz, vagy nem (nem az lesz!) aszerint, hogy a Kegyes Kormány majd miként dönt a maga “józan belátása” szerint.

Ez a nettó korrupciós törvény, mint forró kés a lágy vajon, át is ment a Szavazógépen annak ellenére, hogy az így tönkre menő nagykereskedők alkalmazottjai kellő méretű demonstrációval tiltakoztak ellene. No meg némi csokoládéosztással is. Ámde ez sem a Kétharmadot, sem pedig az Orbánfőt nem akadályozta meg abban, hogy a piaccal együtt a csokit is felfalja. (Először nem értettem, mi az ördögért lett ez a “törvény” is kétharmados. Osztán rájöttem: hogy ezért is Agyurcsány legyen Ahibás!)

Miközben a Szocipárt Gyurcsányt agyalta a fentebbi törvény megszavazása okán, ugyanezen “ellenzéki”(!) frakció zokszó és csuklás nélkül szavazta be önmagát (no meg a “képviselőtársakat” is) a kiterjesztett autópályadíj-fizetés alóli mentességbe. Persze nem egyedül. Voltak ottan jobbikosok, lömpikések, meg egyebek is (kivéve Agyurcsányahibást, meg néhány “függetlent”). Igaz, ez még csak ma lesz (mutyi/budi)tető alá hozva, s az is igaz, hogy a Szocik előre kijelentették, nem fognak erre rábólintani, ámde a helyzet az, hogy tegnap ezt lényegében már megtették. Hiszen megszavazták a Házszabálytól való eltérést, tehát azt, hogy egyetlen nap alatt történjen meg az általános és a részletes vita, valamint azt a jogi hungaricumot is, hogy ehhöz a javaslathoz senki és semmiféle módosító indítványt be nem terjeszthet! (Mint Mátyás király “okos lánya”: jöttem is, meg nem is, hoztam is meg nem is … és még is jöttem, no meg hoztam is! Ugyi?!)

No ez az, amiért ezt a posztot írni kezdtem. Ez az, ami annyira jellemző a mai, Hivatásos Ellenzékre (is)! Pont azt csinálják, mint “tegnap” és pont úgy. Ugyanaz a provinciális csekonicsság, döbrögiség és urizálás, amit a Maiak művelnek most … “bővített kiadásban”, velük együtt! Anno kórusban a Fidesszel “küldték el” a saját miniszterelnöküket, lévén az végre legalizált útra akarta terelni a Pártfinanszírozást, mely minden akkori és mai Mocsár melegágya volt. Anno nyilvánosan utálta egymást A Két Nagy Párt, de ma is összeszavaz, ha a Juttatásokról, avagy a Mentességekről vagyon szó!

Közben pedig mélyen kussolnak. Úgy a nagyobban Nagyjobbik (15%-os népszerűség), mint a kisebben Nagybalabbik (12%) arról, hogy mondjuk Matolcsy “Intézete” alig több, mint másfél esztendő semmittevése és bő 3 milliárd forint elköltése után “jogutód”, no meg felelős nélkül megszűnik. Hogy ugyanezen Matolcsy milliárdokat szór el a hülye alapítványaira (s amikor megkérdezik ennek okát tőle, még ő van felháborodva közölvén: a devizaspekulációkból befolyt “nyereség” elköltését firtatni a Jegybank függetlenségének megkérdőjelezése!), no meg alig 23 milliót egy luxus autóra! Nem is beszélve arról, hogy nem hallottam/láttam/olvastam egyiküket sem tiltakozni az ellen, hogy az úgynevezett “Látványsportágak” állami támogatására költendő milliárdok felhasználását egy “okos” törvénnyel kivették a “közérdekből megismerhető adatok” köréből.

És még ők csodálkoznak? Azon, hogy a Köz pénzéből fizetett, de funkcióját ellátni nem képes/hajlandó Hivatásos Ellenzék hiánypótlásaként/alternatívájaként létre jövő, szárnyaikat éppen most próbálgató, magukat még “civileknek” nevező mozgalmak szónokai azokon a kormányellenes tüntetéseken, melyeket az Ellenzéknek köllött vóna megrendeznie, olyanokat mondanak, hogy kukába az összes párttal, meg a “Zemúthuszonötévvel“?! … Logikus az értetlenkedésük! Pláne ezek után. Nemde?!

Hát nem!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


Szorulunk! Már megint.

Amikor az Álpénzügyminiszter még csütörtökön bejelentette, hogy némi “zárolások” (tehát: “nemmegszorítások“) fognak következni az állami költségvetésben, nagy összegekben mertem volna fogadni: az egészségügy, illetve az oktatási és a szociális szféra lesz a Nagy Vesztes. Kár, hogy a “Tippmix“-en ilyesmire nem lehet befizetni!

A Pótmatolcsy még csütörtökön, a Közgazdasági Társaság konferenciáján aszonta, hogy az állami költségvetés “mindössze” 110 milliárdos “kiigazításra” szorul. Persze(?) ez nem azt jelenti, hogy megbukott volna a büdzséről szóló törvény (nem a fenéket!), hanem csak azt, hogy a kormány “biztonsági intézkedéseket” hajt végre. Amik meg ugyi “nem érintik” a Zembereket, csak az állami Szerveket (minisztériumok, stb.). Mer’ ugyi a Zállamnak vagyon saját pénzecskéje. Az meg úgy csak “keletkezik” valahunnan. Mondjuk az Epsilon Eridani ufonautáitól, avagy a Keleti Szellentés (bűzét) vitorláikba fogó, Kinyalt Seggű Obskúrus Diktatúrák Legújabb Barátaink csomolungmányi befektetéseiből. De ha még sem, akkor meg az “extraprofitok jogos megadóztatásából“, melyeket ugyi a Sarcoltak valamiféle wolkenkukusheim-os elképzelés szerint, nem hárítanak át a zemberekre. Ha meg még is, hát akkor nagyon haragosak vagyunk, Lázár nertárs pedig “szomorú”.

Ámde a komolytalankodást félre téve: a nagy-kunsági Karcag Dicső Szülöttje szerint minderre azér’ vagyon de nagyba’ szükség, hogy azok a Randa Brüsszellita Birodalmi Bürokraták, nehogy megint a Zország nyakába akasszák a Túlzottdeficiteljárást. Amiből ugyi alig egy esztendeje sikerült kikapaszkodni úgy, hogy “Magyarország jobban teljesít“. A visszakapaszkodás meg azér’ történhetne meg (feltéve, ha most nem lennének “zárolások”), mer’ “a vártnál alacsonyabb” a Zinfláció. Ami meg ugyi azér’ “nem volt tervezhető“, mer’ tavaly még a lópikula se’ tudhatott a Zminisztériumban arról, hogy itten mindenféle Rezsicsökkentések lészennek, meg hogy ezekből miféle adóbevételi kihatások származ(hat)nak.

  • Hát “hattak”! Csakhogy erről a Varga-szövegről elfelejtették tájékoztatni a Vidéki Kampány-talpasokat. Egyikük ippeg ma délelőtt próbálta beleordítani a csökött agyamba a Zigazságot: “Tik, rohadt ballibsik csak növelni tudtátok a számlát, mi meg csökkentettük a rezsit!“. A K-Lista Körzeti Gondozója ezt követően a Választók hangos röhögése és pikírt megjegyzései kereszttüzében távozott a “Vendéglátóipari Alegységből”. Büszkén, farokfelvágva, önnön Zigazságában meg annak tudatában is megerősödve, miszerint tele van a Zország nemzetellenes, libsibolsi ellenségekkel, s ezt nem ártana elébb-utóbb ki is vizsgálni!

Igaz ugyan, hogy erre már az esztendő elején felhívták a figyelmet egyesek. Például a Főhazug, Elsőszámú Közellenség. Az a bizonyos Agyurcsány, aki Ahibás megmerészelte aszondani, hogy a Maffia-kormány “nem tud költségvetést tervezni“, így tuti biztos, hogy még az idén “legalább egy megszorítás várható“. Erre meg az ippeg aktuális, maffiapárti szócipelő úgy reagált, hogy a Feltó mán’ megint hazudozik, hiszen mindenki tudhassa: “A Baloldal és a Megszorítások kéz a kézben járnak“. A “tervezni-nem-tudás” kérdésköréről persze már nem ejtett szót, lévén kutya nehéz lett vóna elmagyarázni egy később kirúgandó (mondjuk “origós” – “Lázár nertárs szomorú”) sajtóskríblernek azt: miért is “stabil és megalapozott” az összes olyan Büdzsé-törvény, melyeket 2011. január 1. óta átlagosan kéthavonta írtak át korrigáltak!

Osztán jött Ő! No nem a Tenkes kapitánya, hanem A Törpe, a Póthorthy és a Szokásosan Pénteki (no meg “Közszolgálati Félcédulás Félnyolcas“) “Gavarit Orban“-műsorban aszonta, hogy semmi baj, ez a zárolás csupán “vész- és óvintézkedés” (Tyűha! Még jó, hogy “nincs semmi baj!”- szendam). Erre ugyanis csak azér’ vagyon szükségesség, mer’ az elmaradt adóbevételek miatt a tervezett (GDP-arányos) Háromszázalék fölé kerülne a hiány. Ez meg ugyi nem csak rögvest beindítaná az újabb Kötelezettségszegésit, de megrendítené a … khm … bizalmat a Zországgal szemben. Mán’ pedilglen erre nagyon nagy a szükségesség, hiszen a Zországnak “… folyamatosan hiteleket kell felvennie lejáró adósságai finanszírozására, és nem mindegy, hogy azokhoz milyen feltételekkel jut. A kamat mértékét befolyásolja, hogy a hitelezők stabilnak látják-e a költségvetést.“. Ugyanakkor megjegyezte: “Szerintem a zárolások nem szükségesek, azonban vész- és óvintézkedésként indokoltak voltak.“. Mindezeket csakis azér’ engedélyezte, mert “az intézkedésre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tett javaslatot.” (Tehát A Mi Boldogságunknak igazából a világon semmi köze nincs az egészhez. Jött egy ismeretlen pasas Karcagról, aszonta neki, hogy köll, ő meg nem vitatkozott! … Ahogy szokta! … Ugyi?!)

  • Én, mint abszolajte Nemzetellenes még élénken emlékszem ugyanezen Póthorthy nyilatkozatára, miszerint ő a “meghaladott jóléti” helyett a “munkaalapú” államot építette fel, amely arról híres, hogy “nem hitelekből finanszírozza önmagát“, hanem “megáll a saját lábán“. No ehhöz képest erősen érdekes a tegnapi rádiónyilatkozata, ahol a hitelekből való finanszírozás feltételeiről brekegett beszélt. Lévén vele szemben csupán egy biológiai mikrofonállvány (egy rádiós, közszolgálati obersovszky) állt/ült, hát ezen ügyben sem kapott egy ténylegesen okfeltáró kérdést. (“Nyugodtan kérdezzen, de inkább kifejteném a saját álláspontomat!” – emblematikus a pár héttel ezelőtti, ösztönös megnyilvánulás!)

Ehhöz képest tegnap megjelent a Kormányrendelet. Amiből meg kiderül, a “csak” az egészségügyet, az oktatást és a kultúrát felügyelő Balogh Páter Emberminisztériuma a “fűnyírás” legnagyobb vesztese (10 milliárd), míg a legkisebb (0,5 milliárd) a Keleti Nyitás Minisztériuma (ez jelenleg a “Külgazdasági és Külügy Minisztérium” nevet viseli, s bár most csak egy navracsicska a miniszter, de a tényleges főnök valójából az emblematikus Szargyártó Pubi! – bizonyítván a murphysta alaptételt, miszerint: “Mindig van lejjebb!” ).

Persze Minden Lényeges érintetlen maradt, melyet a Nemzet Elmeápoltja valamilyen oknál fogva (alul/túlgyógyszerezés?!) “fontosnak” tekint. Nem állunk le pl. a “sportberuházásokkal”, holott a Nemzeti Foci kábé azokra a rokkantakra emlékeztet, akiktől a Nemzeti Kúrmány simán lenyúlta a megélhetésükhöz már korábban is alig-alig elegendő nyugdíjukat. Osztán marad a minden létező előírás ellenében (lásd itt!) összegrundolt Sportegyetem 17 milliárdja. Meg az a 40 milliárd is, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (“Ludovika Campus“) lapátol ki az ablakon a Jókormányzás Kabinetje, amely almamáter rektora a diákok öltözködésével van elfoglalva, a “Doktori Iskola” vezetőjének pedig SZUPERTITKOS! az összes végzettsége!

Pedig csak ezen két Förmedvény leállításával rögvest meg lehetne takarítani a 110 Misi bő felét és esetleg jutna a 110 millárdos tartozásokkal “rendelkező” kórházainkban (állítólag gyógyított) polgártársaink élelmezésére is (lásd itt!)! A gyógyszerezéseikre és a tisztes ellátásaikra már ne is merjünk gondolni! Ugyi? … Mintha annó pont emiatt rendezett volna Népszavazást (azt, amit az Újdemokrácia óta kezdeményezni már lehetetlen!) a Maffiapárt. Amit meg meg is szavaztak azok a betegek (Betegek!), kik ma sorban állnak a Propagandailag Nemlétező Sorokban, éheznek és fertőződnek az “ingyenes” és “állami” Intézményekben, melyek ugyi egy hitehagyott református lelkész irányítása alatt állnak!

Szépségesen gyönyörű ez a … Minek Is Nevezzem?!

… és ezt …

szendamondja!


“Áfá”-ból “Trianon”

Hogy mi az ördög köze van az Általános Forgalmi Adónak (“ÁFA“) a Trianoni Békeszerződéshez? Jó kérdés, de vagyon rá válasz! Érdemes kapaszkodni, mert lészen itt egy-két kisebb “kanyar” is.

Aszonta L. Simon László költő, ex-államtitkár, “cigánymeggyes” rabfoglalkoztató kertész és mindenható, kultúrális főlótuszkaktusz, hogy Trianon vérző seb a nemzet lelkén, olyan, feldolgozatlan trauma, melyet csakis úgy lehet meghaladni, ha őszintén feltárjuk a Múltat, s azzal bátran szembe is nézünk. … Eddig egyetértek, s mint a történelemtudomány amatőr szerelmese, erről pofázok már évtizedek óta, többek között a “Nyomják Krahácsot!“-típusú, mélymagyar busongóknak is … mindenféle kézzel fogható eredmény nélkül. Azért nem jutok velük soha dűlőre, mert az egyetértési “mínium”, amit ilyenkor közösen sikerül elérnünk, kimerül abban, hogy a Győztesek által a békeszerződés formájában reánk erőltetett területfelosztás valóban igazságtalan volt. De hogy hogyan és miként jutottunk el odáig, … na itten már rögtön megszakad az egyeztetés folyamata.

Mert olyanokat nem lehet mondani ezen “turbómagyaroknak”, hogy az Első Világháború elvesztése szinte törvényszerű volt, lévén a korabeli “Kerjobbkonz” társaság egy rosszul felszerelt, részben elavult fegyverzettel rendelkező hadsereggel menetelt a csatába; hogy az “Úri Osztályhoz” tartozó hivatásos tisztek annyit értettek a (korabeli) modern hadvezetéshez, mint tyúk az ábécéhez, úgy irányítgatták a csapatokat, hogy a frontvonalra még csak ki sem dugták az orrukat, s úgy bántak a tartalékosokkal és a sorállományúakkal, mint a kapcarongyokkal és az (egyébként állandó “hiánycikknek” számító) ágyútöltelékekkel. Azt sem, hogy a hadsereg demoralizálódásához és széteséséhez éppen ezen tiszturaknak volt a legtöbb közük és nem a “ballibeknek” (kommunisták, szocdemek, károlyisták), azaz egyetlen szó nem igaz a “Hátbaszúrási Elmélet“-ből. Arra sem lehet ráirányítani ezen Jóemberek figyelmét, hogy ez az óriási területveszteség talán nem következett volna be, ha az “Ezeréves Állam” nemzetiségiei nem kívánkoztak volna ki olyannyira a Királyság kötelékéből és ez egyáltalán nem annak következménye, hogy őket erre “külföldi hatalmak ágensei” úgymond “feltüzelték”, hanem annak a velejéig ostoba, a magyar szupremáciát hírdető, nemzetiségi politikának, amelyet a Trianont megelőző évtizedekben szakmányban folytattak például a manapság felmagasztosult Tisza grófok.

De térjünk csak vissza L. Simonra, aki most nem verset, hanem közpénz óhajtana költeni egy újonnan gründolandó “Trianon Múzeum“-ra! Mert szerinte ez a nagy, össznemzeti “szembenézés” csakis ezen módon érhető el. S mivel a cél “szent”, az óhaj meg “nemes”, igazán megéri erre áldozni a költségvetés mindössze 2 milliárdját, ami valóban bagatell összeg a stadionokra fordítottakhoz képest, s szinte észre sem vehető a Simicska(Orbán)-cégeknek kiutalt, közbe’szerzési tíz-száz milliárdok mellett.

Nem is lenne nekem ezzel a világon semmi bajom, ha ebből a neofita Kerjobbkonz társaságból ki tudnám nézni a valóban őszinte és tudományos igényt. Ha képes lennék feledni a tapasztalataimat és el tudnám nekik hinni, hogy ez az új, állami intézmény nem csupán a mélymagyarok újabb, történelemhamisító (sőt, történelemhazudó!) kultusz- és rettenethelye, illetve a tehetségtelen, valójában semmihez nem értő és semmirevaló pártkáderek, csilivili állami fizetéssel járó temetője lesz. De erre már sajnos nincs bennem ölégséges jóindulati kapacitás, mert – bő másfél milliónyi “polgártásam”-tól eltérően – én tisztában vagyok azzal, hogy kikkel vagyunk mi itt körülvéve.

Ámde ismét csak kanyarodjunk vissza Elsimonra! A manus, eme módosító javaslatában megjelölte a gründolandó állami intézmény finanszírozási forrását is. Nem másban, mint a NER-állam jövőre növekvő áfa-bevételében, amely a Vargalázatos-féle büdzsé-tervezet szerint 2014-ben 1,6 százalékos bővülést fog mutatni. Elsimon, lévén ő “kultúrális szakember” ezt simán el is hiszi, s így hozomra mánis kőtene egy kis pénzmagot a még be sem folyt lovettából. … Rabfoglalkoztató kertész-költőként bizonyára még sosem hallott a “medve” bundájáról, meg az arra való előre ivásról.

Mások azonban már igen! Így például a csupa fidesznyikből álló Állami Számvevőszék, az Orbánnak alázatosan talpat(?) nyaló Költségvetési Tanács sőt, még a világ egyik legostobább … izé … legzseniálisabb, “unorthodox közgazdásza” által “irányított” Magyar Nemzeti Bank is. Mindhárom szervezet ugyanis arra merészelt vetemedni, hogy a Varga-féle költségvetési törvénytervezet (remélem a karcagi Misu pezsgőt bontott, hiszen ugyan eleddig már kétszer is volt pénzügyminiszter, de ez az első olyan büdzsé-javaslat, ami alá ő kanyarinthatta az aláírását! … hehehe!) bevételi számításait minimum “kétséges”-nek minősítse. Hogy pontosan miért is, arra a három véleményező már nem tért ki részletesebben, de a “Policy Agenda” (“PA“) nevű elemző cég a tegnapelőtt megjelent tanulmányában már igen (a linket lásd a bekezdés elején!).

A “PA” szerint ugyanis Varga, mindössze csak a legújabb kampányfogást, azaz a “Rezsiharc“-ot, illetve annak pénzügyi következményeit volt szíves “kifelejteni” a számításaiból. Az újabb, mától érvényes, 11,1 százalékos “rezsicsökkentés” ugyanis az áfa szempontjából minimum 20 milliárdos bevételkiesést fog okozni (és akkor még nem is számoltak az így totál veszteségbe döntött szolgáltatóktól be nem folyt nyereségadóval!). Ráadásul a 2014-es, 1,6 százalékra kalkulált áfa-többlet nem a valós, idei tényekhez viszonyított, hanem a tavalyi, elkurcsyánus képzelgésekhez, annak a 2013-as Költségvetés Törvénynek eredeti számaihoz, melyeket az idén már hétszer(!) köllöt módosítani! Márpedig az idén szeptemberig (többek közt a “rezsicsökkentésnek” hála) már jelentősen kevesebb általános forgalmi adó folyt be a közkasszába, s ha erre rárakódik még a mai naptól fogva az újabb, kizárólag kampánycélokat (és a nagyfogyasztó gazdagok érdekeit) szolgáló újabb, erőszakos hatósági ármérséklés, akkor jövőre az áfá-ból nem hogy 1,6 százalékos többletbevétel, hanem 11 százalékos csökkenés lesz az eredmény!

No de kit érdekel ez? Ha a “szakminisztert“, illetve a Nagyfőnököt nem foglalkoztatja a dolog, akkor miért kéne egy “kultúrális szakpolitikusnak” ilyen bagatell ostobaságokkal törődnie? Hát nem így van?

Úgyhogy növekvő áfa-bevétel ugyan nem lesz, de hogy újabb hülyemúzeum, az persze igen, abban olyan biztos vagyok, mint hogy most ezt a posztot írom. Mert így “működik” ez a velejéig abszurd Patyomkinisztán, a “Grazi Klinika” 93 ezer négyzetkilométeres Dühöngője!

… és ezt …

szendamondja!


Pazari és Kupori

Pound-foolish and penny-wise“, azaz (hozzávetőleges fordításban): “A fillért fogja, a forintot meg szórja“. Nagy-Britanniában ezt a terminus technikust használják azokra, akik ugyan baromira takarékosok az apró-cseprő kiadások szempontjából, de hatalmas összegeket képesek kilapátolni az ablakon elképesztő ostobaságokra.

Minimum két személyiség lakozik az Örökös MiniElnökben, s így az egész Fideszállamban is: a “Pazari” és a “Kupori“. Az előbbi hülyék ötletei alapján hozott, szellemi és szakértelmi homelessekkel kidolgoztatott, seggnyalással és zsebtömködéssel foglalkozó idiótákkal megszavaztatott döntéseivel tíz-százmilliárdos nagyságrendben tömködi az adófizetők forintjait a “közeli” vállalkozók zsebeibe, s rengeti meg az egyébként is matolcsysta agyaglábakon álló Költségvetés kolosszusát. Az utóbbi pedig szegények “szúnyogháját” egy-tíz milliárdonként kiolvasztó nemmegszorításokkal igyekszik megteremteni az elébbi személyiség tevékenykedésének anyagi forrásait.

A kuporizásra számos és roppant gusztustalan példát lehetne felhozni. Kezdve azzal az egyetlen(!) milliárddal, melyet a végstádiumos rákosoktól való kezelések megvonásából reméltek. Folytatva azzal a 7 milliárddal, melynek nemelvonásával kéthetes szénszünetre kényszerítették felsőoktatási intézményeinket. Bezárva a félkarú-féllábú rokkantcsekonicsoknak az egészségesekkel is már alaposan túltelített munkaerőpiacra való “visszaterelésével”, melyből tavaly az izmos majd’ 40 milliárd forintnyi megtakarítást sikerült elérni!

Eközben “Pazari” sem tétlenkedett. Tevékenységének felsorolását kezdhetném akár azzal is, hogy 2010-ben, magasan a piaci ár fölött megvette az orosz tulajdonostól a MOL részvényeinek bő 20 százalékát (508 Mlrd. Ft.). Vagy mondjuk azzal, hogy az “egykulcsosanegységesésigazságosmegarányos” szja. 2011-es bevezetésével (no meg a “családi adókedvezménnyel) sikeresen kivonták az “arisztokráciát” a közteherviselés alól (két esztendő alatt minimum 1100 Mlrd. Ft.). Avagy azzal, hogy október óta fizeti a Kebelsberg Intézménykezelő Központ teljes apparátusát, november óta a tankerületi felügyelőket, december óta pedig a járási hivatalok vezetőit (teljes összeg eleddig ismeretlen), holott csak január 1.-től lett volna csak dolguk, de nem teszem. Maradnék inkább két olyan tavalyi ostobaságnál, melynek sárkányfog-vetése az elmúlt hetekben hozta meg nemkívánatos, de elkerülhetetlenül beérő termését. Ezeket azért választottam ki, mert könnyen felfogható példái nem csak a rendszerszintű korrupciónak és akarnokoskodásnak, hanem a legteljesebb hozzánemértésnek is!

Még tavaly történt, hogy az egyik(?), adóforintokat semmiféle “közeli” lenyúlástól nem sajnáló, simára koptatott agyú rendszerszolgában megfogant a gondolat: hatalmas biznisz a mobilszolgáltatás. Nem köll mást tenni, mint a piacra erőltetni egy negyedik – természetesen állami tulajdonú – céget, amelynek garantált a több százezres előfizetői köre, hiszen az összes költségvetési intézményt és vállalatot simán rá lehet venni, hogy valamennyiük ezzel a szolgáltatóval szerződjön le. Az igaz ugyan, hogy a saját hírközlési hálózat teljes kiépítése mintegy 150 milliárdba kerülne, maga a szolgáltató működtetése meg úgy 350 milliárdba, s így legalább 2016-ig (de inkább 2023-ig!) az veszteséges lenne, no de ezt is meg lehet oldani! A már a MANYUP-oknál is alkalmazott “rábeszélős módszerrel” az Állam, mint Hatóság minden további nélkül elérheti, hogy a már létező szolgáltatók “önként” felajánlják saját rendszereiket az Államnak, mint Szolgáltatónak egy olyan áron, melyet ugyanez az Állam, mint Hatóság határoz meg. Az pedig, hogy ez az egész vállalkozás akár a végtelenségig is veszteséget termelhet egyáltalán nem érdekes, hiszen a ráakasztott “közeli” cégek, meg a pártkinevezett alkalmazottak piócái már rövid időn belül is dagadtra szívhatják magukat a költségvetési forintokból!

A sajnálatos ötletet a mégsajnálatosabb tett követte. Megalakult a három állami vállalat (Magyar Posta, MVM, MFB Invest) által tulajdonolt állami MPVI ZRt., amely szolgáltatni még ma sem tud, de azonnal lett elnöke, vezérigazgatója, titkárnője és takarítója, azaz tokkal-vonóval 64 alkalmazottja, meg egy olyan partnervállalkozása (Mahír – jé, ki gondolta volna?!), mely a piacralépés és népszerűsítés rendkívül bonyolult feladatait látja el. Mindezekre pediglen sikeresen elköltött eleddig 900 millió forintot, meg a már az első hónap után jelentkező veszteség ismeretlen összegét, amely azonban a jelenlegi felállás szerint mindaddig növekedni fog, míg ezt a vállalatot fel nem számolják!

Az illetékes hatóság, az NMHH ugyanis a rendszerszolgai amatőrizmusban odáig ment, hogy addig trükközött a pályázat elbírálásával, s erőltette ki győztesnek az MPVI-t, hogy eközben olyan elemi jogi hibákat vétett, melyekben egy tegnap diplomázott és ma szolgálatba lépett ügyvédbojtár is a legteljesebb siker reményében beleköthetett! Most ott tartunk, hogy van egy totál biztosan elbukandó per, 60 milliárdnyi elmaradt költségvetési bevétel, bő 30 milliárd forintnyi visszafizetendő pályázati pénz, 900 millió forint fölöslegesen elköltött forint, meg az a “reszt”, amit az állami mobilszolgáltató a felszámolásáig még elkölt. Idiótáék még ugyan próbálják keresni a veszett fejsze nyelét, valahogyan visszahozni a sírból ezt a (nekik) jónak ígérkező bizniszt, de a sikerre már semmi remény nincs. Ezt misem bizonyítja jobban, hogy az Orbán-maffia által már 1998-2002 között is alaposan kipróbált Postamester, az ingatlanbizniszeiről és a posta számára totál használhatatlannak bizonyult, ámde baromira drága elektronikus rendszer (közbe’)szerzéséről is elhíresült Kalmár István már lemondott a cég elnöki posztjáról. … Mi meg fizethetjük az ő számláját is!

Ha már az “elektronikus rendszer”-nél tartunk, álljon itt a második példám! Ugyancsak a semmihez nem értő fidesznyik hivatalnokok(?) fejében fogant meg még tavaly az az ötlet, hogy az addigi, matricás rendszer helyett jóval nagyobb úthasználati bevételre tehetnének szert, ha az egész elektronikus alapon működne. Az Állami Autópályakezelő (ÁAK) rögvest ki is írta a pályázatot ennek telepítésére, s kezdetben még 2013. január 1.-i működésbe helyezéssel. A sikerben olyannyira biztosak voltak, hogy Matolcsy Mester a még tavaly júniusban(!) összevasvellázott költségvetési tervezetébe ebből 100 milliárdos bevételt tervezett, az ÁAK pedig leállította a 2013-as évi matricák árusítását. Osztán kiderült, hogy közel sem annyira jó a leányzó fekvése, lévén ilyen szisztémát működőképesre kiépíteni néhány hónap alatt nem lehet, ráadásul az erre képes cégek száma kevesebb, mint a csecsemő Terpesz Sam fenekén a “japán seggpöttyök”. Ezért osztán hátrébb fogták az agarakat, s csak 2013. július 1.-i indulással és összesen (az adott évben) 75 milliárdos bevétellel számoltak. További “légy” volt a levesben, hogy szakértői számítások szerint 6300 kilóméteres úthosszon ez a rendszer úgy 60 milliárd körüli összegbe kerülne.

No, ehhöz képest az ÁAK pártkinevezett illetékesei, túlfizetett mame és egyéb lukjai, kik a hozzáértést az akarnokságot maximálisan kiszolgáló szervilizmussal helyettesítik mindennapi gyakorlatukban is, képesek voltak azt a Getronics Magyarország Kft.-t pályázatgyőztesnek maszkírozni, mely nem csak, hogy egyáltalán nem ért az ilyesmihez (se felszereltség, se gyakorlat, se szakmai referencia!), de még a csimbókos kötbér mellett is mindössze 35 milliárdért vállalta a kiépítést, a beüzemelést és a szolgáltatást. Azt senki nem érti, hogy ilyen nullaháttér mellett, teljes mértékben kiszolgáltatva a szakmai és egyéb al- meg alabb vállalkozóknak, hogyan merészelték ezt? Valószínűleg az Első Orbán-kormány kedvenc autópályaépítője, a hozzájuk hasonlóan semmihez nem értő és fel nem készült Vegyépszer példája lebeghetett a szemük előtt: zsebre vágom a nagypénzt, minden melót a megbízottakkal végeztetek el, akiket osztán legfeljebb “elfelejtek” kifizetni. Csakhogy a Getronics legszakmaibb alvállalkozója egy norvég cég volt (“Q-Free ASA“), amely ilyen kondíciók mellett nem vállalta a négerséget, s simán kiszállt a buliból. Így aztán most ott tart a dolog, hogy a győztes lúzernek nyílvánította magát (persze önhibáján kívülinek), elektronikus útdíj-rendszer a fasorban sincs, viszont kiesett a bevételből az árúsításból visszavont matricák bevétele, meg a Matolcsy által betervezett 75 milliárd is!

Persze a kárt még lehetett volna valamelyest menteni, ha az ÁAK-on (avagy annak felügyeleti szervein) belül létezne még legalább egyetlen szakember, aki nincs annyira megfélemlítve, hogy kinyithassa a száját, s bele merjen szólni a Nagyfiúk döntéseibe. Akkor talán valamelyik Főokosnak eszibe juttatta volna valaki, hogy nem ártana a pályázaton “második helyezettet” is meghírdetni, mert ha az első valamiért kiesik, akkor a másik lép a helyébe a tenderen vállalt árával és szeptember 1.-i beüzemeléssel! Ámde erről (is) a nertársak megfeledkeztek, így most az 53,4 milliárdos ajánlatával második T-System (sírva fetrengve a röhögéstől) nyugodtan vonogathatja a vállát, s 70 milliárdot emlegetve hagyhatja főni az egész Hülyeapparátust a maguk által kiízzadott levükben.

Hogy így mi lesz az Államkasszával, meg az országgyűlési ezerharmad idiótái által megszavazott 2013. Évi Költségvetési Törvénnyel? Hát, Matolcsy legfeljebb majd előkotorja az egyik színesceruzáját, újabb vonalat fest a fairytale-es Nerszivárványra, aztán a kiesett bevételt az oktatáson, a kultúrán, az egészségügyön, meg a nyugdíjasokon alkalmazott nemmegszorításokkal behozza! … Ahogy szokta!

A seggnyaló Nullakarcsik és –karolinák pedig ész nélkül meg is szavazzák! … Ahogy szokták! … Mi meg fizetünk. Birkák módjára! … Ahogy szoktuk!

… és ezt …

szendamondja!