Hörcsögvacok

Egyik nagy kedvencem, az “Örülünk, Vincent!“-en publikáló “jotunder” kolléga szerint Dicsőséges Kormánypártunk padlástól pincéig tele van “kleptomán hörcsögökkel“. Mindent ellopnak, a pofazacskóikba tömködnek, s bár mázsás “puttony” van már a hátukon, a legutolsó fillérért is lehajolnak. … Néhány jellemző példa következik.

Azt írja az újság, hogy a prudenciájáról ugyan nem, de a pazarlásairól már alaposan elhíresült Magyar Nemzeti Bank (MNB) – élén Elkúrcy Gyurcyval – ösmét kiszórt egy kisebb összeget az ablakon. Tette mindezt azért, mert az említett nyílászáró alatt éppen akkor haladt el az Akció BTL Kft., amelynek “fejére” a (“széles tekintetű”) Vak Szerencse 200 millió forintot pottyantott. Persze nem ingyé’. Cserébe nem csak konferenciát köll szerveznie, de diákversenyt is, nem beszélve a végtelenül megterhelő és baromi sok pénzbe kerülő “dolgozói mikulásünnepélyről” (drága ám manapság a Télapó és az sem filléres dolog, amit a puttonyában hord!).

Néhány kötözködő alak ugyan megemlítette, hogy ebben az esetben is mintha “elfelejtődött” volna a pályáztatás aktusa, de ezen fennakadni csak azok tudnak, akik nem is merik az MNB és a kft. között immáron jóideje gyümölcsöző kapcsolat előéletét. A cég ugyanis egyszer már “volt szerencsés” lehajolni 25 milliónyi jegybanki forintért, hasonló megbízások okán. Már pedig a korábbi siker, meg az azzal járó megelégedés el nem felejtődhet. Kiépült az “ismeretségen” alapuló “bizalom”, s ahogyan azt korábban már L(ukapop)Simon államtitkár úr is kegyeskedett megjegyezni: “Ugyan miért baj az, ha valaki olyan céggel dolgoztat, amelyet régóta ismer és megbízik benne?“.

Ugyanakkor el ne felejtsük, hogy ez az összesen még alig negyedmilliárd eltörpül a Jegybank által különböző alapítványokra és ingatlanok megvásárlására eleddig elköltött kb. 300 milliárd mellett! Azt se, hogy a Jegybankelnök szerint az MNB ilyenkor nem közpénzt, hanem “a saját nyereségét” költi, amihez meg a világon senkinek semmi köze! Ahogy ahhoz sem, hogy a fentebb nevezett cég tulajdonosa, Borókai Flóra (tiszta véletlenségből) az EMMI jogi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkárának, Borókainé Vajdovits Évának és a “Heti Válasz” című lap főszerkesztőjének, Borókai Gábornak (Nulladik Viktor első kabinetjének korabeli szóvivője) az “idös” leánykája. … “Rossz az, aki rosszra gondol!“. … (Füstöl az MNB konyhájának kéménye, lévén “fő a bizalom!” … hehehe!)

Mint láthatjuk, kormányszóvivőnek lenni bizalmi kérdés. Márpedig ha ezt elnyerte valaki, akkor egy “nemzetileg elkötelezett”, a nemzettel “együttműködő” kormány esetén, az kiterjed az egész Famíliára is. Függetlenül attól, hogy az illető egyenesági leszármazott, avagy csupán “szerzett rokon”, például sógor.

Giró-Szász András is volt már szóvivő, jelenleg meg egyenesen kommunikációs államtitkár. Töretlen hát benne a kormányzati bizalom (füstöl a Miniszterelnökség kéménye is, hiszen ott is “fő”! – hehehe!), ez pedig kiterjed Serfőző Péterre is. Utóbbit az előbbi azzal a bizalommal tisztelte meg, hogy feleségül vette leánytestvérét, azaz a két család egyesült, tehát a “nemzeti bizalom” immáron a “svégerre” is kiterjedhet.

Nem is csoda hát, hogy a Sógor cége (az abba helyezett maffiapárti kormánypárti Bizalom, meg a Giró-Szászos benősülés okán) olyannyira elnyerte a budapesti V. kerület korabeli maffiapárti fideszes polgármesterének támogatását, hogy mindenféle kekeckedés és bürokratikus hercehurca nélkül elébb önkormányzati tulajdonba vette (a Fővárostól!) a 292 négyzetméteres üzlethelyiséget, azt meg négy másikkal együtt betuszkolta egy “saját” cégbe, amit meg szinte rögvest eladott a Sógi vállalkozásának.

“Ügyintézési rekord!“ – írta az index.hu tegnapi cikke, hiszen mindezt fél esztendő alatt sikerült “lezavarni”. De maga a nyereség is “rekord”, hiszen ebből lett Giró-Szásznak (meg a Sóginak) egy ingatlanja a Dorottya utcában, amiből állítólag 120 szobás szálloda lesz, no meg 70 milliója ugyanezen vállalkozásnak a fentebb említett üzlethelyiség alig másfél évvel későbbi eladásából.

Az igaz ugyan, hogy az ingatlanapportal rendelkező önkormányzati cég vevője egy kicsit “ofsór” (luxemburgi bejegyzésű) volt, no de ez ne zavarjon senkit! Hiszen ha a Fidesz frakcióvetője, mint a parlament Gazdasági Bizottságának elnöke, ma is képes eldönteni, hogy méltó-e a bizalomra az a (hatból) öt offshore vállalat, amely ügyletenként 11-14 millió forintos nyereséggel árulja a negyedmillió eurós (most már 300 ezer!) “Letelepedési Kötvényeket“, mert ismeri a “tulajdonosi hátteret” (gondolom Orbán és Tsai., pl. talán ő is!), akkor miért ne lett volna ugyanerre képes szűk öt esztendővel ezelőtt is? Miért ne tudhatta volna, hogy a “Praefinium SICAV-FIS” cég lényegében a századvéges Heim Péter, és a Giró-Szász-sógor közös vállalkozása? Tulajdonosi háttér tehát “tisztázva”, innentől pedig az “Ötker” polgármesteri hivatalának kéménye is “füstöl”. … Nemde bár?!

Ahogyan “füstölget” két nyugat-magyarországi város önkormányzatának “kéménye” is. Zalaegerszeg és Nagykanizsa például nemrég adott megbízást a “Strategopolis” nevű kft.-nek arra, hogy ugyan derítse mán’ ki: miféle gazdasági kapcsolatok vagyonnak közöttük, ezeket meg hogyan lehetne esetleg és netalántán tovább fejleszteni. Pályáztatásra persze nem volt szükség, hiszen oly’ régi már a munkakapcsolat a nevezett cég és a két város között, hogy “ihaj”. Még arra sincsen, hogy a Strategopolis avatott szakemberei a meglátásaikat és ötleteiket írásba foglalják. Ugyan minek fogyjon feleslegesen a tinta, a nyomtató és a fénymásoló festékkazettája? Takarékoskodás is, no meg Bizalom is létezik ebben a Hörcsögvilágban! Így bőven elegendő, ha a felkért szakértők egyszerűen csak beleduruzsolják az önkormányzati döntéshozók kagylófüleibe kutatásaik eredményeit, meg az ebből született, fantasztikusan jó ötleteiket.

Persze lehet azon kekeckedni, hogy ez a “szóbeli teljesítés” ugyan miként ellenőrizhető. Úgy “kéremszépenhölgyeimésuraim”, hogy a Megbízó egyszerűen aszongya, hogy “Megtörtént!“. Ráadásul annyiszor, ahányszor a Megbízó aszongya! Aki pedig nem bízik a Megbízóban, az egy … szóval AZ. Akik pedig azon szőröznek, hogy mijafaszér’ köll ezért évi nettó 7 milliót fizetni, nem veszik figyelembe, hogy ezt két olyan város fizeti, amelyeknek eleddig (pár száz esztendő óta!) fogalmuk nem volt az egymással lévő kooperációjukról. Ráadásul az összeg is bagatell. Mindössze három középiskolai pedagógus évi átlagfizetése. Ami meg (lássuk be!) tényleg “nem sok”.

Bár ha azt nézem, hogy van még idehaza egy-két nagyobb település, és ha “azokat” is csak ennyivel “húzza le” a Strategopolis évente, ráadásul költségkímélő üzemmódban (tehát “szóban”), akkor már egy egész szép összeg jön ki. Érdemes tehát még “teli puttonnyal” is a háton lehajolni minden millióért fillérért, mert ugyi “Cseppből lesz a tenger!“.

Kleptomán hörcsögökkel van tele ez az egész “Uruszág”! Pontosabban annak alvilági Felvilága. A Nagyhörcsgöknek százmilliárdok, a Közepeseknek néhány száz-tíz millió jut a pofazacskójába. A Legkisebbeknek, a Legbutácskábbaknak pedig néhány ezer hamis euró. Persze az utóbbiaknál is “fő a bizalom”, hiszen egyiküket úgy tűrte meg a Maffiapárt a saját soraiban, meg az Ifjúsági Tagozat élén, hogy tagdíj-nemfizetés miatt már évek óta kizárták. … Vártak egy pár évet, hátha megembereli magát. Nem tette. Sőt, a “Keletin” nyitogatott … ki a pénztárcát!

Hörcsögvacok lett Magyarországból! Azér’, mer’ mi hagytuk, hagyjuk!

… és ezt …

… szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!