A siker titka

Hiánypótló és a helyzetet tökéletesen elemző írás jelent meg tegnap a 168 Óra online oldalán. Még az ugyancsak tegnapi görög botorságra/bátorságra(?) is magyarázatot ad. Amivel azonban a szerző nem boldogul: a populizmus vírusa tenyészti ki az idiotizmust, avagy az idiotizmus vírusa a populistákat.

Mátyás Győző:

Lehatárolva

A bevándorlók nem dolgoznak és elveszik előlünk a munkát!” Talán ez a legszellemesebb a Kétfarkú Kutya Párt és a Vastagbőr blog ellenplakát- akciójának közadakozásból készült darabjai közül, már csak azért is, mert kell azért egy kis idő, míg az ember „leveszi” a paradoxon mögött megbúvó utalás mélyebb értelmét. Azt, hogy ez a deiktikus „kiszólás” bizonyos értelmében frappírozza a kormány hecckampányának logikátlansági struktúráját.

Csak éppen különösebb hatása nem lesz.

És nem pusztán azért, mert itt néhány tucat plakát áll szemben a kormány teljes propagandagépezetével. Hanem azért, mert ez a kormány által szított bevándorlóellenes hisztéria szinte mintapéldája annak a stratégiának, amivel a Fidesz eddig komoly „indoktrinációs” sikereket ért el a zemberek körében. (S amely álságos és hazug stratégiát a ballib oldalon is kifejezett irigységgel szemlélik némelyek, éppen vitathatatlan eredményessége miatt.)

Ennek a stratégiának az egyik fundamentuma a szüntelen ellenségkeresés, illetve bizonyos emberek, csoportok, adott esetben intézmények megbélyegzése ellenségként, (ami amúgy egyenlő a társadalomból való kirekesztéssel), akik ellen a kormánynak meg kell védenie a zembereket.

Lehetnek ezek a hajléktalanok, akik veszélyt jelentenek a társadalmi higiénére vagy a kommunisták, akik meg a nemzet ideológiai egységére nézve. De a legjobban az olyan fantomszerű képzelményekkel lehet ijesztgetni, akikről, amikről a lakosságnak csak ködös fogalmai lehetnek, mint például a Jetinél is ijesztőbbre markírozott Brüsszel. Végtére is magyar átlagember soha életében brüsszeli bürokratával nem találkozik, fogalma sincs, hogy az mi fán terem, így készséggel elhiszi, hogy a brüsszelita az egy gyarmatosíthatnékjával nem bíró, a magyarok vérét csapoló szörny, aki ellen élet-halál szabadságharcot vív a magyar kormány.

Így világlik ki a stratégia másik igen fontos eleme, a harc.

Az tehát, hogy a Fidesz-kormány állandó harcban áll a magyarságot végromlásba/rabigába dönteni, vagy még inkább azt megsemmisíteni/a föld színéről eltörölni akaró ellenség ellen. (Tessék csak figyelemmel kísérni a magyarság legfőbb védőszentjének és első számú hadvezérének szóhasználatát: ő mindig csatába indul, harcot vív. Legutóbb épp a bevándorlótéma kapcsán nyilatkozott ekként: „megvédjük Magyarországot, megvédjük az Európai Uniót is.”)

Így természetesen a harmadik fontos eleme ennek a stratégiának az a sugallat, hogy – legalábbis a propaganda szintjén – a zemberek csak a kormánytól remélhetnek védelmet az ezer alakban reájuk leselkedő veszélyek ellen. Csak ettől a kormánytól remélhetik, hogy megvédi biztonságukat és egzisztenciájukat.

Az igazán ártalmas ebben az ideológiai tákolmányban az, hogy csak úgy tud működni, ha a lakosság legrosszabb ösztöneire, atavisztikus félelmeire, irracionális indulataira épít. Ha arra kondicionálja az embereket, hogy ne bízzanak a másikban, hogy ellenséget lássanak a szomszédban, hogy vezérelvük kizárólag a gyanakvás legyen. Vagyis a működő polgári demokráciák talán két legfontosabb alkotó elemét, a bizalmat és a szolidaritást akarja kiirtani a társadalomból.

Hát ezért pusztítóan veszélyes ez a stratégia. És sajnos ugyanezért sikeres.

Mert a magyar társadalomban régóta meglévő ösztönökre és beidegződésekre alapoz.

A „zsákutcás fejlődés”, a torz történelmi genezis következtében már-már zsigerileg beleplántált gyanakvásra, bizalmatlanságra, a kizárólag magadra számíthatsz elvére. A Fidesz-hatalom pontosan ezekre a rossz beidegződésekre épít, ezeket használja. Mondom ismét: számottevő politikai sikert aratva ezzel. Egyúttal nap mint nap tovább roncsolva a társadalom amúgy is beteg szöveteit.

S a Fidesz-hatalom érzékelhetően tudatosan ennek az ellenségkereső stratégiának a hatványra emeléseként indította el a bevándorlóellenes hecckampányt is. (Miközben a migráció valóban súlyos probléma, csak éppen ezekkel az alantas eszközökkel legfeljebb rontani lehet rajta.)

Szép dolog, hogy mi majd megvédjük az Európai Uniót, (lásd mint fent), de azért kellene valaki végre, aki megvéd minket saját magunktól.

*

Az írás maga tökéletes. Sebészi pontossággal írja le az Orbanizmus lényegét és metodikáját. Ámde ezt a jelenséget éppen most tapasztalhattuk Görögországban is! Ez pedig felveti a kérdést: ez fertőzte meg (többek között) Hellászt is, avagy az Orbanizmus csupán “terméke” az Európai Unió “töketlenkedéseinek” (netalán “gyarmatosítási vágyainak” – lásd még: “Békemenet” és a Sziriza hasonszőrű szövegeit!), ami meg abból következik, hogy ezt az egész Közösséget az “Északiak” megrögzött tisztességességére “találták ki”?

A magam részéről a másodikat választanám. “Félázsiaknak”, balkániaknak “nem jön be” a Szabályok betartásából, a Demokrácia tiszteletéből szinte automatikusan következő Jólét! Helyette: “Éljen a Nyomorba oltott Nemzeti Büszkeség!

… és ezt …

szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!

Rekordhömpöly, “Csarnok első”-re

Sok víz folyik le addig még a Dunán!“- hangzik az elkövetkező napokban rendkívül aktuális mondás, lévén az elmúlt két évszázad legnagyobb hömpölye közeledik Magyarországhoz sőt, már itt is van! Ámde semmi gond: a kormány fel vagyon készülve, tiltakozók sem hömpölyögnek az utcákon, hiszen “Magyarország jobban teljesít!“.

Passauban azt mondják, hogy félezer esztendeje nem volt ennyi víz a Dunában. Minálunk csak két évszázadra visszamenőlegesen vannak adatok, de ezek szerint is Rekordhömpöly fog hamarost beállni – “Csarnok első“-re. Az internet népének elvetemült része persze máris nekiállt produkálnia magát, s rosszmájú viccek gyártásába fogott. Például: “Kapaszkodjon fájába! Ha az árvíz alámosná, s ezért kidőlne, ússzon át egy másikra!” (Most megtapogattam a májamat, ugyanis ez “saját termés”volt.). Ezzel persze arra kívánnak utalni ezek a Nemzetellenes Gazok, hogy minő “sikerrel kezelte” a NER-kormány a Márciusi Hóshow-t, nyílvánvalóan semmibe véve a feddhetetlen előéletéről és szerény életviteléről híres Pintér béminiszter erről kiadott, s a legteljesebb mértékben tárgyszerű jelentését. (Szegénykémnek sokáig volt liláskék a válla az “önveregetéstől”.)

Oké, elismerem: március idusán valóban történtek korlátozott jelentőségű hibák. No de ezek – mint a Béminiszter beszámolójából mindenki tudhassa! – többsége a “fegyelmezetlen autósok” miatt következtek be, akik még arra sem voltak képesek, hogy kitalálják, vajh’ miről is nem tájékoztatta őket a Közszolgálati Média, meg hogy mire is gondolt a kormány (nem az autóé!). Az okhalmaz kisebbik része  pediglen az volt – ezt már nem a béminiszteri jelentésből tudhassuk! – , hogy a Vezérürü(leak) “közfeladataiból eredő halaszthatatlan elfoglaltsága miatt” ippeg nem tartózkodott a Birtokon (Brüsszelben gyűjtögette be szorgalmasan a kokikat és a sallerokat, majd a fájdalomcsillapítás és az egorekreáció céljából kissé túladagolt “Kszanakszpálesz“-koktél hatása csak másnap délelőttre múlt el!), így osztán majd’ húsz órán át nem volt képes arra, hogy az ugrásra készen várakozó katasztrófaelhárító csapatok számára elsüsse a startpisztolyt. (Ami osztán még is elsült, az a Habonyárpi propaganda-agya volt. Ennek lett köszönhető, hogy Hősies és Rátermett Miniszterelnökünk alig negyvennyolc óra alatt sikeresen megtalálta nem csak az Azonnali Megoldást, de még a Székely Kamionost, meg annak – kissé “balkézi” – Feleségét is!)

Ámde mostan ilyesmiről szó nem lehet! A Führer idehaza van és nem a Felcsúti Uradalom hátsó kertjének végén – természetesen “magánpénzekből” – épülő Stadion munkálatait, hanem hivatali kötelezettségeinek megfelelően az áradó  Dumát … Dunát személte meg még tegnap. S mivel az, az Ő Szigorú, Ámde Igazságos Tekintetétől megátalkodott módon nem akart azonnal visszahúzódni, a Szeretett Vezető rögvest és személyesen hírdette ki a “Vészhelyzet“-et.

Márpedig innentől kezdve Rosszindulatú Nerkötő, Fizetett Huhogó és Bérrettegő Rémhírterjesztő az, aki nem hiszi el, hogy a Duma … izé … a Duna “akár mederben is tartható” … “ha minden jól megy“! Meg is aszonta ezt még maga a Kormányszóvivő is, aki azt is közölte, hogy a védekezéshez pénz, paripa és posztó rogyásig rendelkezésre áll! Az én közismert optimizmusom és a jelenlegi kormányzatba vetett tántoríthatatlan bizodalmam akkor rezzent meg kissé. amikor ezt a “ha” szócskát elolvastam, meg akkor, amikor a pár rongyos közmilliárddal alaposan kitömött Girnyószász mindehhöz hozzá fűzte: “akárcsak márciusban“. (No de ez legyen az én hibám, hiszen jómagam a Dunától nagyon messze vagyok, összegyűjtött vagyonkámból, meg a felépített egzisztenciámból nem a folyó, hanem a Duma mos ki szépen lassan, immáron negyedik esztendeje!)

Mert kéremszépen itten az a helyzet, hogy “Magyarország jobban teljesít“! Nem csak az oktatás, a szociális biztonság, az egészségügy és a kultúra területén, de a katasztrófaelhárításban is. Meg sem említve a Gazdaságot, amely most – az EU által félrekezelt válság okán – ugyan átmenetileg “negatív növekedést” mutat, de nem az ilyesmivel köll törődni, hanem azzal, hogy a Magyar Zemberek – élükön a Történelem Nemzetileg Legelkötelezettebb Pártjával – , valamint a Földkerekség  Legtisztábbkezűbb, Legtehetségesebb Kormánya – élén az Ismert Univerzum Legzseniálisabb Államférfiújával – immáron negyedik esztendeje sikert sikerre halmoz. Legelébb is ugyi sikeresen kirabolták … megvédték a Manyup-tagokat a minden pénzt eltőzsdéző pénztáraktól. Osztán megnyerték az Államadósság Elleni Csatát, annak mértékét 78-ról 81 százalékra csökkentve, s végül a Deficit Duellumot is, kirántva az országot abból a szégyenteljes brüsszeli eljárásból, melybe a Nemzetellenesek tasztajtották azt. Akik pediglen a NER eme megcáfolhatatlan abszurdumait … abszolutumait nem tudják (az itt-ott tüntetők), avagy egyszerűen nem akarják (a tüntetők mögött álló balliberális Gyurcsánybajnaik) felfogni, megérteni, azok vegyék mán észre úgy magukat, mint azt, hogy egyedül vannak!

Tessenek csak megnézni, hogy a legutóbbi, úgynevezett “tömegmegmozduláson” ugyan hány tanár tüntetett a kormány ellen?! Néhány százan! És miért? Mert a többiek (majd’ 120 ezren!) tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy “Magyarország jobban teljesít”, s a legteljesebb mértékben elégedettek a helyzetükkel! Persze lehet mostan azzal hepciáskodni, hogy az a bruttó 3.333 forint (nettó 2.000!!!), amit a KLIK élén terpeszkedő Aktatologatóné, Dr. Dagadt Diktátorszolga  az oktatókért éjt nappallá téve szorgoskodó Vezetőnő Pedagógus Nap alkalmából nagylelkűen kiutalni engedélyezett, az a Nemzet Napszámosainak megalázó szembe köpése. De ugyan a fentebbi példa nem arról tanúskodik, hogy a szamaraktanarak … tanárok elsöprő többsége azért ezt a csekélyke figyelmességet is hálás szívvel zsebre vágta?! (… ahelyett, hogy magukból kikelve a kiutaló szélesen vigyorgó pofájába!)

Álljon itten ennek legszebb példájául egy debreceni eset! Az egyik iskola igazgatója az intézményben már harminc esztendeje tanító kollegínáját jutalomban óhajtotta részesíteni, s ezért felterjesztette őt a megyeileg illetékes nertársnőhöz. Utóbbi, aki életében utóljára belülről, működő iskolát vagy tucatesztendeje látott … mást sem tett, mint az oktatásügyért dolgozott, ezt jóságos szívvel elbírálta majd engedélyezte, s mégmajdabb küldött is a tanárnőnek egy elismerő oklevelet! Az igaz ugyan, hogy a fénymásolt (de laminált!) dokumentumra elfelejtették ráírni az így kitüntetett nevét, no de ugyi csak az nem hibázik, aki nem dolgozik (mánpedig a megyei központban güzümód megy a meló: minden héten kedden és csütörtökön csakis a rájuk bízott tanintézmények dógaival foglalkoznak!). És ezek után mit is tett ez a hivatástudatába beleőszült asszony? Netán eme elhanyagolható technikai hibácska okán, gyurcsányosan dülledt szemekkel bajnaista botrányt okozott?! Ugyan! Pillái alól csöndesen kitörölte eme elképesztően aljas megaláztatása okán keserű … felejthetetlen megtisztelése miatti édes könnyeit, s a dühtől remegve … hálatelt szívvel megállapította, hogy a NER-kormány le sem szarja … milyen szépen megköszönte neki három évtizedes erőfeszítéseit.

Szóval erről vagyon itten nagyba’ szó! Vegyen csak mindenki példát erről a debreceni pedagógusról! Mert ha mondjuk az árvízi védekezés során véletlenül bekövetkezne, az a bizonyos “ha” (mint idén márciusban is), hát akkor sem a kormányt köll ám szídni! Hanem az összefogásra képtelen zembereket, a gyurcsánybajnaiakat, meg persze a hanyatló Európát, amely a válsága után még az árvizét is képes volt a mi nyakunkba zúdítani!

Mert honnan, melyik égtáj felől is lép be országunkba a Duna? Nyugatról?! Na ugye!

… és ezt (nem) …

szendamondja!