Átirat

A Galaktikus Géniusz mostanság nem veszi be a gyógyszerét (elgurult?). Tegnap Debrecenben ugyanis sikerült egy újabb aljasságot kiböfögnie az orra alatt hordott ánuszrózsáján keresztül. Ezúttal nem “űrgyűrűfüttyének” Kritikája, hanem annak Átirata következik.

Nemorbán Antiviktor:

Nem akarunk több megélhetési politikust!

Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim és Köztársaim!

Nem szeretném különösebb, szóvirágos bevezetővel kezdeni beszédemet, mert erre nincs idő. A helyzet ugyanis az, hogy Országunk és Társadalmunk nagy bajban, sőt, végveszélyben van!

Ma egy olyan Bűnbanda bitorolja a Főhatalmat, melynek semmi nem elég Drága, semmi nem elég Olcsó, semmi sem Érinthetetlen és Tisztelhető. Értem ezt a Közbe’szerzéseikre, a Propagandájukra, az alapvető Tisztességre és persze Mireánk.

Mindezt persze Magunknak köszönhetjük. Hiszen Mi voltunk azok, akik hagytuk elpazaroltatni gazdasági erőforrásainkat, ellopni vagyonunkat, kisemmizni minket saját jogainkból, majd (egyeseket) kiüldözni a szülőhazájából. Tettük ezt önként és úgy, hogy egy rémesen ostoba és alpári ösztönökkel rendelkező, de rendkívül aktív és agresszív, szubhumán kisebbség kezébe adtuk át fokozatosan a döntéshozás jogát.

Több, mint fél évezred függősége után 1990-ben megkaptuk a Lehetőséget arra, hogy végre a saját kezünkbe vegyük a Sorsunkat, rendet tegyünk a házunk táján és csatlakozhassunk a Kontinens és a Világ legjobban működő, leggazdagabb Közösségéhez. Azokhoz, akik már a kezdetektől fogva nem csak jóindulatukkal, barátságukkal, de konkrét anyagi támogatással is szolgáltak nekünk.

Ámde Mi már a Legelső Lépést is elvétettük! Hiszen akkor egy olyan társaság, a “Nyugodt Erő” kezébe adtuk az országos ügyintézés jogát, mely bársonyos átmenetet és könnyű álmot ígért nekünk az egyik, immáron leszerepelt társadalmi/gazdasági rendszerből a másikba. Igaz, volt egy olyan Alakulat is, mely az Igazságot tárta elénk, s azt ígérte, hogy a csonkolással is együtt járó plasztikai műtétet a lehető leggyorsabban végezné el (“Szabad élet, szabad madár“), de Mi inkább azt választottuk, hogy lassan nyiszálják le Rólunk azt, ami Reánk nőtt. Ebből meg az lett, hogy a mandula-műtétet a végbelünkön keresztül végezték el, annak minden következményével együtt.

Később ide-oda kapkodtunk, majd öt esztendővel ezelőtt sikerült egy még ennél is alkalmatlanabb, de sokkal aljasabb Bandát a nyakunkra ültetni!

Ők is azt ígérték, hogy kolbászból lesz a kerítés, toronyórát lánccal, meg hogy “másnap még a Nap is másként fog sütni”. Osztán kiderült, hogy az a bizonyos “Nap” csak reájuk küld több, melengető sugarat, nekünk meg állandósult a napfogyatkozás. Az is, hogy csakis az Ők kerítései lesznek kolbászból, a toronyóra meg a lánc pedig csakis az az Ők jussai.

Ők ugyanis egy erős nemzetállamot, egy klasszikus demokráciát ígértek felépíteni. Ebből meg ugyi az lett, hogy Ők az erősek, meg a nemzet, meg az állam is. Nekik klassz ez a demokrácia. Nekünk meg kuss!

Amikor megkérdeztük Tőlük, hogy ez miért is vagyon így, hát Ők belevigyorogtak a képünkbe. Aszondták Nekünk, hogy egyrészt ez egy unorthodox rendszer – minden szempontból! – , másrészt Nekijük erre Felhatalmazásuk vagyon. Hogy kitől? Hát Tőlünk! Így osztán fogjuk csak be a pofánkat, engedjük kizsarolni Tőlünk a nyugdíj-megtakarításainkat (cserébe kaptunk egy kis baksist, hogy ne mondjuk ki, mit is műveltek Ők valójában!), az úgynevezett kommunista alkotmány újjáírásával elvenni a legalapvetőbb jogainkat.

No meg tűrni!

Tűrni azt, hogy a Fazékból immáron merőkanállal zabáljanak azok, akiknek a Felhatalmazott felhatalmazást ad. Hogy közben jó négymilliónyinknak már mokkáskanál sem juthat. Tűrni azt, hogy miközben 300 ezer gyerek éhezik Országunkban, pazari stadionok épüljenek … többek közt a “miniszterelnök” falusi pottyantós budija mellé.

Tűrni azt, hogy egy bivalybasznádi Gázszerelő hirtelenjében sokszoros milliárdos lett a Közösből kimarkolt pénzből. Tűrni azt, hogy egy Kis Senki küküminiszter legyen és egy 167 milliós, parasztbarokk, apukámtólkaptam villát birtokoljon. Tűrni azt, hogy egy Szemtelen Gazember luxusvadászatokat fizessen, 2 milliót pazaroljon a szupertitkos dugásaira/bevásárlásaira, meg vegyen egy 70 milliós lakást a tízesztendős kölke nevére. Tűrni azt, hogy a Frakcióvezetőnek hőre táguló ingatlanja vagyon, osztán még ő perelje be azokat, akik meg merészelték kérdezni: mibű’ vagyon ez a Vagyon?!

Tűrni azt, hogy egy Felfuvalkodott Hólyag, egy magát plebejusnak maszkírozó, csüngőhasú Százmilliárdos, egy tokaszalonna-szagú Vidéki Bunkó felrakhassa disznószaros gumicsizmába bújtatott lábait Európa kultúrnemzeteinek fehér abrosszal terített asztalára, s az alpári szövegeivel, meg a lenyúlós cigány-tempójával (elnézést roma honfitársaimtól!) lejárasson Minket.

Igen, Minket! Hiszen Mi voltunk azok, akik talán passzívan, de hozzásegítettük ezt az Alakot a második hatalmához is. Hiszen Mi voltunk/vagyunk azok, akik ebben még most is megtűrjük. Mi vagyunk azok, akik köldöknézésünk közepette várjuk a “deus ex machinát”! Azaz egy olyan Ellenzéket, egy olyan politikai mozgalmat, melyet nem az Állammaffia fizet. … Zsebből!

Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim, Köztársaim!

Nézzünk szembe a Tényekkel! Majd vegyük tudomásul, hogy ez a jelenlegi kormány nem más, mint egy Menekülttábor, egy megélhetési bevándorlók által eluralt Láger!

Ebben a Brancsban kisebb létszámban az Előző Rendszer átmenetileg letűnt Eltartottjai, azaz elaggot, vén, de még hasznosítható (Hasznosítható? De mégis mire?) Vén Idióták egzisztálnak és húzzák ki a zsebünkből a közpénzt. Olyanok, mint például Pozsgai nertárs (volt elvtárs), avagy Fekete Belsőépítész Akadémikus nertárs (szintén volt elvtárs!). Előbbi ugyan csak keveset húz a Közösből, beéri egy köztelnöki vacsival is. Ámde utóbbinak már milliárdok és krőzusi vagyonokra van szüksége elferdült mániáinak kiéléséhez.

De ők csak a kisebbik rosszak!

A nagyobbik (és időnként Jobbik!) azok, akik megélhetési bevándorlókként ücsörögnek a Qrmányban, az Orbángyűlésben és azoknak mindenféle csatolt és háttérintézményeiben. Olyanok, akik egy polgári értelemben felfogott munkahelyen soha nem dolgoztak. Olyanok, akik képtelenek lennének önállóan dolgozni (sőt, dolgozni is!). Olyanok, akik egy picnyke garázsbétét sem lennének elketyegtetni a saját (egyébként nem is létező) tehetségükből.

Éppen ezért én aszondom, hogy ezt a menekült/bevándorló-tábort egyszerűen zárjuk be! A Qrmány ugyan ma azt akarja, hogy jöjjenek csak minél többen, s aki itt van, hát maradjon minél tovább. De mi azt akarjuk, hogy ne jöjjenek már többen, s akik már itt vannak, azok menjenek a Büdös Francba! Vissza oda, ahonnan előbújtak, magukkal vivén a Pöcegögör félreismerhetetlen bűzét!

Mert az, amit Ezek csinálnak ötödik esztendeje az nem országvezetés, hanem délutáni mutyizsúr!

Egy olyan, ahol kettő, avagy négy ember összehajol (állandó szereplő a Minielnök, meg az ő Nagyorrú Famulusa!) és ennyien döntik el, hogy egymilliárd forint fölött kik kaphatnak UNIÓS PÉNZEKET! Abból a Lóvéból, melyet azok fizetnek be a Maffiának, melyekkel szemben ugyanez a társaság a lehető legorcátlanabbul viselkedik. Szabadságharcol és Halált kiált!

Tehát én aszondom: zárjuk be mihamarabb ezt a menekült/bevándorló-tábort, azaz ne hagyjuk továbbfejleszteni! Így is rohadt sokba’ van már nekünk, tán’ nem kéne tovább növelnünk a mindenféle kárunkat. MERT NINCS SZÜKSÉGÜNK MEGÉLHETÉSI POLITIKUSOKRA! VONAtkozik ez pedig azokra, akik a világon semmit nem hajlandóak tenni azért a Közpénzért, melyeket (alkalmazottjainként!) Tőlünk kapnak.

Persze ehhöz még meg köll vívnunk néhány csatát Budapesttel, de mindenkoron azt tartsuk szemünk előtt, hogy “Mi nem akarunk együtt élni ezzel a problémával“!

(A “beszéd” szövegét “átírta”: frater Sendanmus)

*

Ahogyan az egyik kedvenc filmem főszereplője, Godefroy de Papincourt, Montmirail grófja mondotta volt: “Harcra fel, győzni kell! Isten óvjon, s halál reám, ha ezt hagynám!“.

… és ezt …

szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!

Atomszínház

Hétfőn “megvitatták” (a “szokásos” színvonalon), kedden pedig meg is szavazták (a “szokásos” módon) a Pakstum szupertitkosítását. A Maffia a paksi bővítés minden eddigi és ez után keletkező iratait behajította az “atombunkerbe”, rázárta az ajtó, a kulcsot pedig  eldobta. Hogy mi fog történni, az sejthető. Hogy miért, azt meg talán unokáink sem fogják megtudni!

Már a hétfői “vita” is jelezte, általában milyen az “Országgyűlésnek” nevezett bábszínház marionett-figuráinak hozzáállása az egész paksi bővítéshez. Nem csak a téma jelentőségéhez, de az Ülésteremben szokásos purparlékhoz képest is meghökkentően alacsony színvonalú volt a “nézetek ütköztetése”.

A “Bevezetés Aradszki András energiaügyi államtitkár nevéhez fűződik, aki kegyeskedett egy akkora csúsztatással indokolni ezt az egész titkosítási dolgot, hogy azon normális országban egy hozzá hasonló “szakpolitikus” egy életre elhasalt volna. Szerinte ugyanis a komplett beruházást (döntéselőkészítéstől a kivitelezésig) azért köll három évtizedre titkosítani, mert egyrészt védeni kell a “szellemi tulajdont”, másrészt itten, ebben a zűrzavaros világban terroristák kószálnak fel és alá, tehát indokolt a “nemzetbiztonsági szempont” figyelembe vétele is. Csatlakozott hozzá egy másik “szakértő”, a méltán “közismeretlen” Cseresnyés Péter maffiapárti képviselő. Ő azt hangoztatta, hogy a titkosítás “nem általános“, hanem csupán “szükséges mértékű“. Ez a “szükséges” mérték pedig ezek szerint kiterjed nem csak a tényleges vállalási árra, a tényleges határidőre és a tényleges műszaki tartalomra, de arra is, hogy kik és miféle anyagot, berendezést szállítanak majd oda; kik és miféle “kommunikációs feladatokat” végeznek el; kik és miféle “jogi képviseletet” látnak el; kik és mennyiért vállalják az Avatóünnepség megrendezését; kik és mennyiért főzik majd ezen a gulyáslevest.

A “Tárgyalás” is hasonló színvonalon történt. Szociék az “átláthatóságot” és a “korrupció elleni küzdelmet” kérték számon a Maffiakormányon. Ebben tulajdonképp igazuk is volt, hiszen miféle terroristamerényletet lehetne előkészíteni azon adatok ismerete alapján, melyeket az előző bekezdésben ismertettem. A Lényegről azonban nem beszéltek. Nevezetesen arról, hogy úgy és általában mi az ördögért szükséges ez az egész “beruházás”? Ki is fogja lényegében visszafizetni a Kölcsönt? Ki fogja szállítani a fűtőanyagot (az elhasználtat pedig ki és hol tárolja majd, no meg mennyiért?), a csereszükséges berendezéseket? Mi az ördögöt kezdünk a Paks II. által előállított és valószínűleg teljesen fölösleges árammennyiséggel? Hogyan lesz ebből olcsóbb a “vellany”, ha a Moszkva jóvoltából még tavaly februárban nyilvánosságra került Pakstum szerint az árat az úgynevezett “Orosz Kijelölt Szervezet” egyetértésével lehet csak megállapítani? S legvégül: ez az egész biznisz mégis hogyan illeszthető össze mondjuk Viktor Győzövics 2008-as véleményével?

Persze a “válasz” sem késlekedett. A téma egy másik “szakértője”, nevezetesen Tuzsony Bence nertárs (frakció-, avagy pártszóvivő? – lényegében mindegy!) “hátrább az agarakkal!”-t kiálltott a Szocikra. Hiszen pont “az MSZP-s Józsa Imre cége” (később “csatlakozott” hozzá Gyurcsány Ferenc és Harangozó Tamás(?) is!) “volt az, amely több, mint hat milliárdot lapátolt ki Paksról“. Az persze nem zavarta a szóvivőt, hogy Józsa és cége volt az egyetlen olyan honi vállalat, mely kellő szakértelemmel bírt egy atomerőmű üzemi ellenőrzéséhez. No meg az a máig hangoztatott kormányzati duma sem, miszerint “a honi vállalkozásokat kell helyzetbe hozni, mert ez a patrióta gazdaságpolitika“. Nem is beszélve arról, hogy a “hivatalos” kalkulációk szerint mintegy 4000 milliárdba kerülő Paks II.-beruházásból megalapozott becslések alapján “ellopható” 300-400 milliárd mellett eltörpül a Józsa-féle “lapátolás”.

Csatlakozott hozzá két “valóban nemzeti és magyar” képviselő is. A jobbikos Kepli Lajos, valamint Szilágyi György azonban “jobbra is rúgtak”, kijelentvén: a magánprofitot termelő “energiavámpárok” nem csak az MSZP, de a jelenlegi kormány háza táján is ott fenik a fogukat a közpénzekre!(Megjegyzem, az egész “vitában” csupán egyetlen képviselő volt hajlandó leereszkedni a szakmaiság színvonalára. Ő a lömpikés Schiffer kvázinertárs volt, aki kijelentette: a beruházás nyertesei csakis az orosz és a magyar maffia cégei lehetnek, vesztesei pedig Magyarország lakói!)

A “Befejezés” színvonala sem maradt el a “Bevezetéstől” és a “Tárgyalástól”. A teljesen megszokott módon (tehát fogalmatlanul és agyatlanul) az egy-, avagy ha tetszik félbites Biodroidok szépen megnyomták az “igen” gombot, s innentől kezdve indulhat a “műsor”. Persze ez nem jöhetett volna létre a fideszes “energiavámpírokat” egyébként joggal felemlegető jobbikosok nélkül. Kettőjüknek ugyanis tegnap sürgős “távolmaradhatnékja” volt (egyiküknek éppen aznap köllött halaszthatatlan feljelentést tennie egy őt és családját még szombaton halálosan megfenyegető mátészalkai “kábítószeres cigánymaffiózó” ellen!), így a most szükséges 131 helyett elegendő volt csupán 130 szavazat a kétharmadhoz. Persze ezt most lehet úgy kommentálni, hogy a Jobbik “segítő jobbot” nyújtott a Maffiapártállamnak, de én inkább hajlanék arra a kézenfekvőbb magyarázatra, hogy ezzel szolgálták meg a működésüket évek óta fedező “putyinpénzt”.

Bevégeztetett hát, a “Mű” kész, az “Alkotó” meg pihenhet! Innentől minden megy a maga útján (bele a zsákutcába), visszafordulni pedig csak a “csillagok” nagyon szerencsés “együttállása” esetén lehetséges. A “Folytatás” ugyanis világos, hiszen a világon nem volt még olyan atomerőmű-építés, mely határidőre elkészült volna. A franciaországi Flamanville-ben 2012 volt a “deadline”, most jó, ha 2017-ben elindulhat a próbaüzem. Ráadásul ugyanennél már 90 százalékkal lépték túl az eredetileg tervezett költségeket. Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában, de Finnországban is. Az utóbbi esetében (Olkiluoto) 3,2 milliárd euró volt az elképzelt végösszeg. Most 8,5 milliárdnál tartanak és egy nyamvadt wattnyi áram ki nem jött még belőle!

Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy úgy járunk majd ezzel az egésszel, mint anno Bős-Nagymarossal: a szlovákoknak “perkál”, nálunk meg kiszárad a mosoni Duna-ág. Avagy úgy, mint a debreceni “Latinovits Színházzal“: Kósa Laller haveri cége megbízta Demján (ma már nem annyira) nertárs vállalkozását a “Fórum” nevű épületkomplexum (bevásárlócentrum) felhúzásával, benne pedig a nevezett színház felépítésével. Nos, a mai helyzet szerint bevásárolni ugyan lehet, de a teátrum használatlan, használhatatlan: betonon kívül néhány neoncső van csak benne!

Ámde tegyük fel a lehetetlent! Azt, hogy ez a Paks II. úgy 15 éven belül tényleg áramot fog termelni. Azzal mégis mi az ördögöt kezdünk. A fejlődő technológiák következtében csökken az energiaigény. Ráadásul ez is ingadozik aszerint, hogy tél vagyon-e, avagy nyár. A “megújuló”, de még a “fosszilis” erőműveket is le lehet ilyenkor állítani, avagy korlátozni a kapacitásaikat. No de egy atomerőművét? Szinte lehetetlen, s ha mégis, hát akkor is “ketyeg” benne a pénz (a költség), ha éppen nem csinál semmit. Persze lehet azt csinálni, mint amit Maffiáék, hogy nem engedélyezzük a szélturbinákat, “környezetvédelmi termékdíjat” vetünk ki a napelemekre (kilónként 118 forint! – és ezt Káder még alá is írta!). Ámde akkor is! Hová tesszük majd a felesleget? Eladjuk azoknak, akik szintén “úsznak” ugyanebben? Netalán akkumulátorokat töltünk meg velük (felkészül a Garancsi-Mészáros-féle, EU-támogatásból létesítendő akkugyár!)?

Nincsenek illúzióim. Itt ülünk ebben az “atomszínházban”. Bőségesen kifizettük a jegyet, cserébe nézzük a Nagym/szarost. Osztán meg majd évek múlva csodálkozunk azon, hogy miért is hagytuk ezt most.

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!


Kurzuslovagok bőgatyában

Feje tetején áll ez a Magyarország. Itten kérem amorálisok beszélnek erkölcsről, ateisták prédikálnak vallásról, közpénzeltartottak a munka becsületéről, hivatásos cinikusok a cinizmus károsságáról, a káosz robotosai pedig rendről. Osztán megnyergelvén “Trónésoltár” nevű, csataménnek hazudott, girhes öszvérüket, igyekeznek beporoszkálni a Nemzet Nagyjait felsoroló történelemkönyvek lapjaira. … Mindezt a (k)egyházak által megszentelt bőgatyában.

Centenáriumát ünnepelte tegnap a Debreceni Egyetem (DE). Eme jeles alkalom meg is lőn tisztelve egy rendkívüli tanévnyitóval, az ugyancsak debreceni református Nagytemplom falain belül. Hogy miért pont ott köllött erre sort keríteni, miért nem mondjuk a DE Aulájában? Hát azért, mert egyúttal ez a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanévnyitója is volt. Hogy miért köllött ezt a két, lényegében össze nem tartozó dolgot egyetlen eseménnyé gyúrni? Hát azért, hogy az ünnepséget a Nagytemplomban tarthassák meg! … Logikus. Nem?

Tudom, hogy sokak még ezek után is a fejüket csóválják. Pedig a dolog végtelenül egyszerű. Az 1914-ben alapított felsőoktatási és tudományos (tehát világi) intézménynek valóban semmi köze nincs a Református Egyházhoz, bár kezdetben a Református Kollégium falain belül működött és volt Református Hittudományi Kara is (ismertetését lásd itt!). Ámde azt nem az egyház alapította, tevékenységét (immáron bő 60 esztendeje) attól merőben függetlenül folytatta, lévén a hittudományi kar 1950-ben vált ki belőle. Ám ha a Centenáriumi Tanévnyitót emígyen összeboronálják, akkor nem csak ezzel ellentétes látszatot lehet kelteni, hanem egyházi ünneppé is konvertálni egy valójában oktatás-, kultúra- és tudománytörténeti eseményt. … No meg politikaivá is!

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Mert bizony ez politikai ünnepség is volt. Azt a célt szolgálta, hogy a Református Egyház bebizonyítsa: Hatalmas Támogatója vagyon, aki az ő hívó szavára nem volt rest felkeresni a Kálvinista Rómát s ott, a Református Vatikán kellős közepin, kiállni a nép elé Igét Hírdetni. A Kisisten pedig tényleg nem volt rest … felcipelni csüngő hasát a pulpitusra, ahonnan osztán ki is kanyarintott magából egy veretes beszédet. Lényegét összefoglalva a következőt:

A kiművelt emberfő Magyarország legfontosabb aranytartaléka, melynek gyarapítása az egyetemek legfontosabb feladata. De egyben felelőssége is, hiszen hasznosítható tudást, értékes diplomákat köll adniuk. Ezen felelősségben a kormány osztozik. Az ország helyzetéről szólván kijelentette, “… mi, magyarok ma nem követünk egyetlen ideológiát sem, elutasítjuk az utópia minden formáját, hiszünk a szabadságban“, ami pedig esélyt ad arra, hogy “Európa legmodernebb konzervatívjai legyünk“. Ez pedig azt jelenti, hogy a “liberális relativizmus és a szocialista egyenlősdi” után végre ismét értelmet nyernek azon szavak, mint “elhivatottság, kötelesség, dicsőség, helytállás, becsület, nagyság, haza, odaadás, rang, rend, szilárdság“. Ámde a világban ma káosz uralkodik: egyik szomszédos államunkat a “felbomlás veszélye” fenyegeti, a Közel-Keleten pedig keresztényeket fejeznek le. Márpedig egy ilyen időszak csakis a cinizmusnak kedvez (különösen “a kommunizmussal sújtott népeknél“), így felkért minden diákot arra, hogy ne engedjenek ennek, mert az csak romból, belőle nem épül semmi. Logikus tehát a kérdés: “Miért ne állíthatnánk, hogy a rendes ember munkából él, hogy a magyar föld legyen a magyaroké, (…) hogy első a család, és hogy a haza a miénk?

Magam is már többször szóvá tettem, hogy a Mi Viktorunk valóban “különös anyagból van gyúrva”. Kimagaslóan tehetséges az önellentmondásoktól, galimatiászoktól hemzsegő gongorista szózagyválmányok “előállításában” (pl. itt!), azoknak meg (mint összefüggő szövegeknek) az orra alatt lévő ánuszrózsából való kipöffentésében. Ennek egyik kitűnő példája eme debreceni, ünnepélyes tanévnyitó beszéd is. Kímélve Olvasóimat a minden bizonnyal hosszúra nyúló cáfolatoktól, csupán kérdéseket tennék fel, nem föltétlenül tartva a szónoklat sorrendjét:

  1. Hogyan adjanak hasznosítható tudást és értékes diplomát egyetemeink úgy, hogy a kormány évről-évre csökkenti a felsőoktatás költségvetési támogatását? Mindezekből pedig rendszeresen el is von (zárol), időnként “szénszünetre” kényszerítve ezen intézményeinket.
  2. Ez lenne a kormány általi felelősségvállalás, avagy az, hogy az állami adminisztráció, pontosabban maga a kormányfő, önkényesen határozza meg immáron harmadik esztendeje, hogy mit tekint “hasznosítható tudásnak”, illetve “értékes diplomának”?
  3. Miként lehet a kiművelt emberfők “aranytartalékát” gyarapítani úgy, hogy ezen lehetőségből kizárják a legszegényebb családok gyermekeit? Ráadásul mindezt azon ideológia jegyében, hogy szakítani köll a “szocialista egyenlősdivel”.
  4. Mivel Orbánnak eme “egyenlősdi” híján az életben nem lett volna jogi diplomája, nem kirívó cinizmus ilyesmiről beszélni?
  5. Mivel ezt a diplomát ő soha, egyetlen egy munkahelyén, azaz az úgynevezett “valódi, értékteremtő” munkára nem használta, nem ugyanilyen cinizmus arról beszélni, hogy “rendes ember munkából él”?
  6. A földmutyik után arról szónokolni, hogy “a magyar föld legyen a magyaroké”, a Putyintól kapott(?) 10 milliárd eurós kölcsönért cserébe elvégzett nettó hazaárulás után pedig arról, hogy “a haza a miénk”? Kik azok a “mi”, azok a “magyarok”?
  7. Mi köze a honi felsőoktatásnak az ukrán válsághoz és a lefejezgető, valójában Allah-tagadó, muszlim szélsőségesekhez?

Lehetne ezt még folytatni, de minek? Annyira világos, hogy itten csak egy cinikus szócséplésről vagyon szó, mint a Nap. Mint ahogyan az is, hogy az Ünnepi Tanévnyitóra összesereglettek között nem volt egy sem, aki cinikus haszonélvezetből, avagy seggféltő gyávaságból ne lett vóna simán Kurzuslovag. Ha lett volna közöttük akár egyetlen is, aki felelősséget érez a felsőoktatásért, a kiművelt emberfők “aranytartalékának” gyarapításáért, sőt, magáért az egész Országért, akkor felállt volna és a saválló cinizmus acéllemezeivel borított fizimiskájú kormányfő orcájába vágja a fentebb sorolt kérdéseim jelentős részét.

Nem feltételezem, hogy vasárnap, a debreceni Nagytemplomban ücsörgők között ne lett volna egy-két tisztességes ember is, aki hozzám hasonló gondolatokat forgatott magában az elképesztően cinikus miniszterelnöki beszéd hallatán. Igazából azon sem csodálkozom, hogy nem állt fel és nem fejezte ki tiltakozását. Ugyan miért is tenné? Azért, hogy egyedül maradjon? Hiszen a komplett Társadalom is némán tűri, hogy a közpénzekre bandzsító Pap&Politikus Szövetség (“Trón és Oltár“) nem is túl suttyomban, bemászott a hitvesi ágyainkba, az iskoláinkba, a gyermekeink agyába, sőt, ráadásul most már a fiaink nadrágjába is!

Egyre több szülőtársam tudja már az internet jóvoltából, hogy az elmúlt héten indult tanévben olyan tankönyveket nyomtak gyermekeink kezébe, melyek egyetlen célja: megmérgezni gondolkodásmódjukat a klerikálfasiszta ideológiával. Itt nem csak arról van szó már, hogy az alattvalói attitűdöt igyekeznek beléjük oltani, de abszolúte tudománytalan elméletekkel is szennyezik őket. Az ilyen céllal a gyermekeink orra alá, mint kötelező irodalmat tolandó opuszok közül is kiemelkedik az, amelyre Csepeli György, a neves szociálpszichológus bukkant rá, s amelyet részletesen ismertet a gepnarancs.hu tegnapi írása (érdemes elolvasni, tehát katt ide!).

tóthtihamér1A korszerű és hasznosítható tudás okán kötelező olvasmánnyá tett, inkriminált “tankönyv” már alapos kipróbáláson esett át, lévén 1923-ban(!) került ki először a nyomdából! Címe: “A tiszta férfiúság“, szerzője pedig az ehhöz hasonlókban roppant termékenynek bizonyult Tóth Tihamér, római katolikus pap, egyetemi tanár, veszprémi püspök, aki (gondolom a saját tapasztalataira alapozva) részletesen ismerteti a helyes nemi élet szabályait. Azt, hogy nemi kapcsolatra csakis eltérő neműek léphetnek, kizárólag utódnemzés céljából. Aki ezt csak örömszerzés céljából teszi: bűnös. Ennek elkerülésére a fiatal fiúk emígyen védekezhetnek:

… Nadrágod ne legyen nagyon szűk, hogy ne szorítson, mert az is izgathat. A lábak keresztberakása üléskor, a nadrágzsebbe dugott kéz, a sok ülés szintén izgatólag hat. Próbáld csak meg: minél keményebb az ágyad, annál könnyebben bírsz rakoncátlankodó testeddel. Kezedet tartsd a takaró fölött, ha télen két takarót használsz, a kettő között. És hideg vízzel mosdani!…

Ilyen és ehhöz hasonló intelmek, jótanácsok sorakoznak eme kötelező olvasmánnyá tett opusban összesen 147 fejezeten át a XXI. század Magyarországán valamiféle hasznosítható tudáshoz jutni akaró diák számára. No ez még hagyján(?), de ami még ennél is kirívóbb (sőt, gusztustalanabb), hogy vagyon ám e “szösszenetnek” Két Jeles Ajánlója is, akik úgy gondolták: nekijük bevezetőt köll írniuk az egészhez. Nem mások ők, mint Szájer József és Deutsch Tamás, fideszes EP-képviselők!

Kezdjük azzal, hogy engem soha nem érdekelt senki felmenőinek felekezeti hovatartozása. Azt sem tudhatom, hogy Tóth püspök mennyire volt megfertőzve a prochászkai antiszemitizmussal, de tekintettel a hierarchián belüli gyors felemelkedésére, valószínűleg nem volt anti-antiszemita. Éppen ezért a derék klerikális bizonnyal forog a sírjában, hiszen a “Numerus Clausus” bevezetése után két esztendővel megjelent művéhez két olyan személy írt ajánlást, akik nem hogy egyetemi képzéshez, de választott köztisztviselőséghez sem juthatott volna soha. Továbbá Deutsch képviselő úr pedig egyáltalán nem arról híres, hogy a szerszámát kizárólag házasságon belüli utódnemzésre (és csakis akkor) használta volna … újabb ok a 75 esztendeje elhunyt püspök síron belüli “mobilitására”.

Természetesen elképzelhető, hogy a Fidesz Tompykája, miután elolvasta e művet, hirtelen jó útra tért (nem először) és a “nemkívánatos ingerek” elkerülése végett, azóta hideg vízben fürdik és bőgatyát hord. No, de Szájer nertárs? Őt vajh’ mi vetemítette erre, ha nem a meggyőződés?! És vajh’ mit csinál “másként”? Esetleg már évek óta a miénkkel veri ki a sajátját?

Gusztustalan dolog ez a Kurzuslovagság! Gusztustalanul sokan is “művelik”! Gusztustalanul.

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

A Munkácsy-saga szaga

Egyre nagyobb bűzfelhő árad szét Debrecen irányából az egész Orbanlandra. A Munkácsy-trilógia hétfőn Kanadába visszaszállított festményének (“Krisztus Pilátus előtt“) ügye úgy rákozmált Mr. Húszszázalékra, meg a szintén debreceni illetőségű, ex-államtitkárra, rajtuk keresztül meg az egész, sötéten bunkó, műveletlen és álnépies(ch) Maffia-államra, hogy az “nem semmi”. Persze nem csak ők, de a Hívek is tudnak még mindig “magyarázni”.

Kezdjük akkor ösmét az elejétől! Jeles művészünk, Munkácsy Mihály még a XIX. században alkotott három, monumentális föstményt, az úgynevezett Krisztus-trilógiát. Ennek elemei a “Krisztus Pilátus előtt“, az “Ecce Homo” és a “Golgota“. Maga a Mester őket együtt (kiállítva) soha nem látta, ugyanis különböző tulajdonosokhoz kerültek. Jelenleg az első a kanadai Hamilton Galériáé (Joseph Tannenbaum, magyar származású üzletember adományaként), a második a magyar államé, a harmadik pedig Pákh Imre, amerikai magyar műgyűjtőé. A Trilógiát együtt és legelőször 1995-től lehetett megtekinteni a debreceni Déri Múzeumban öt esztendeig, lévén a kanadai birtokú festmény bérleti szerződése ekkor járt le. Ezt 2002-ben ismét visszaszállították Debrecenbe, de 2007-ben újra összecsomagolták (lejárt a második ötéves szerződés is!). Két esztendővel később (2009) megint Debrecenbe került a “Krisztus Pilátus előtt”, ugyancsak öt esztendőre szóló szerződéssel, de immáron a megvásárlás lehetőségével együtt, lévén az adományozó tíz esztendős moratóriuma 2011-ben lejárt.

A vásárlás lehetőségével természetesen a 2010-es Falkaforradalmi Jogász-Paraszt Kormány is tisztában volt, akárcsak a festmény eszmei jelentőségével(?). Ennek ellenére semmiféle érdemi erőfeszítés nem történt. Mármint a “politikum” részéről: a fideszes polgármester (Kósa Lajkó), meg a szintén fidesznyik, megyei közgyűlési elnök (Rácz Róbert – jelenleg a megyei kormányhivatal főnöke) ugyan ott díszelegtek a 2009-es beszállításkor (a hétfői elszállítást már nem tisztelték meg jelenlétükkel!), de a tulajdonjog megszerzéséért egyikük sem tett semmit. Ahogyan nem tett semmit a szintén debreceni illetőségű Halász János sem, aki – mint a NER-Kormány kultúrális államtitkára – ugyan kétszer is “megtisztelte” Kanadát a látogatásával (persze közpénzen), de egyetlen egyszer sem tudott írásbeli kormányfelhatalmazást felmutatni a Hamilton Galériában arról, hogy a vásárlással kapcsolatos ígéretei valamivel többet érnek, mint az elszálló füst, no meg a soha nem hazudozó miniszterelnök ippeg aktuális “elvei”.

Ezen persze csodálkozni nem köll, hiszen a helyi önkormányzatnak ilyesmire tényleg nem volt egy kanyija sem: a milliárdok különböző szökőkutakra, térburkolatokra, a “három öl/miatyánk” sebességgel közlekedő Kettes Villamosra (a “Debreceni Négyesmetró“), meg a bő 3 milliárdba került, Latinovits Zoltánról elnevezett, negyedik esztendeje tök’ üresen álló (még egy villanykörte sincs ott becsavarva!) Betonszínházra mentek el … no meg az ezökhöz kapcsolódó, szokásosan fidesznyikes lenyúlásokra. Hasonló helyzetben volt a NER-kormány is: a manapság lassan Elsőszámú Közellenségnek tekintendő, közgépes Simicska-birodalom kitömése, meg a “Stúdiumok helyett Stadionok!” című program okán egy ilyen jól kommunikálható, erősen nacionalista mezbe bújtatható tranzakcióra már sem idő, sem energia nem maradt. Nem is beszélve arról a népnemzeti mázba-mezbe bújtatott, igazából minden “magyarságot” nettón leszaró cinizmusról, amit ez a banda (nem csak) 2010 óta “képvisel” … pár milliónyi Ostoba Barom támogatásával!

Mozdultak azonban a Civilek! Még 2000-ben létre jött egy Alapítvány a Trilógia hiányzó két festményének megvásárlására összesen kétmilliós alaptőkével. Jellemző a debreceniekre, hogy most ugyan baromira fel vannak háborodva a kanadai tulajdonú föstmény elszállítása miatt, de tizennégy esztendő alatt mindössze 20 millió gyűlt össze annak számláján! Az meg főleg jellemző az ilyen alapítványokra, hogy miután azt “Setét Lajos” pémester, meg a Pártja “felkarolta”, hirtelen fogyatkozni kezdtek az addig felhalmozott betétek. A jelenlegi “felállás” szerint az Alapítvány immáron bő 100 ezres mínuszban van, lévén ki köllött fizetnie a Kur(v)atórium Tagjait, meg magát a Működtetést is. … Hát nem “aranyos”?! Engem élénken emlékeztet ez a hírhedt “Vörösiszap“-katasztrófára összegyűlt bő 2 milliárdnyi adomány esetére: beültek a fidesznyikek és szépen ellopták az egészet! (Akárcsak a Manyup-pénzeket!)

A múlt hét végén, mikor kiderült: a Trilógia kanadai része megy vissza a tulajhoz, Pákh Imre (a “Golgota” tulajdonosa), aki magát “magyar jobboldali“-nak definiálja kijelentette: egyszerűen nem tud mit kezdeni ezzel a sztorival, hiszen ha egy ballib kormány baszarintotta volna el a Munkácsy-festményt, azt még megértené (“nemzetellenes, judeobolsevik, libsi-kozmopoliták”? – hehehe!?), de egy “alapvetően magyar és konzervatív” kabinet teszi ugyanezt, az neki már “kívül van az értelmezési tartományán“. Pákh ezen kívül még azt is megaszonta, hogy a föstmény összecsomagolásának napja (2014. július 14., hétfő) “A Magyar Kultúra Fekete Hétfője“, s ez ellen a világon senki nem tiltakozott. Maga Kósa “Setét” Lajos is csupán annyit volt képes kibrekegni magából, hogy van lovetta (az MNB “Értéktár” kasszájában), csak hiányzik hozzá a “jogszabály” – amit 2010 óta a hétfőről keddre tákolmányozni tudó Zezerharmad képtelen volt “megalkotni”! … Jajj de rossz a szöveg Lajos, de néhány Hithű még ezt is elhitte Neked … Bazmeg! (lásd alantabb!)

A “Civil Alapítvány” is kiadott egy sajtóközleményt Debrecenből. Eszerint “A Munkácsy Alapítvány 2014. július 14.-ét a magyar kultúra fekete hétfőjének kiáltja ki. Fekete Hétfő, melyen Magyarország elveszítette ikonikussá vált festmény-együttesét. Teljesen érthetetlen, hogy elbukott egy nemzeti ügy, mely teljes támogatottságot élvezett a civil szervezetek, az egyházak és az állami vezetők köreiben.

Őszinte és keresetlen szavak ezek, tökéletesen fedve a Maffia-kormány ValóVilágára rádöbbenő Támogatók csalódottságát! Ámde a Főnökség szinte azonnal reagált és mentette … no nem a Munkácsy-festményt, hanem a mundéron esett a “kárt”: “A Közleményt a Kuratórium és a Kuratórium Elnöke tudta nélkül adta ki a Kuratórium Titkára. Az Elnök közölte: ‘A Kuratórium elnökeként sem a kiadott nyilatkozattal, sem annak hangvételével, sem bizonyos állításokkal nem értek egyet.‘ Rákay Philip(!!!), a Munkácsy Alapítvány (és az MTVA – szendam) elnöke sk.

Meg tudná nekem mondani valaki, legfőképpen egy orbánhívő Debrecenből, hogy mi az ördögöt keres Rákay nertárs egy debreceni és civil alapítvány élén?! Mert én abszolajte nem értem. Csak az Alapítvány gazdálkodási mínuszait … ezek után pláne!

Nos, a magyarázatok erre már ki nem terjednek. Az eleddig orrba-szájba nyilatkozgató Kósa “Húszszázalék Setét” Lajos, ma már ott tart, hogy “Azt állítani, hogy nem tettünk semmit a Munkácsy-trilógia egyben tartásáért, nem igaz! Ezzel a magam részéről minden politikai vitát tárgyi körben (sic!) lezártnak tekintek!

Hát Lajos, ha én is egy Hozzád Hasonló, Utolsó Senkiházi Fidesznyik lennék, akire a korábbi nyilatkozatai a sztratoszféráig felbűzlően rákozmáltak, akkor én is valami ilyesmiket böfögnék ki a közpénzzel és korrupcióval kitömött böndőmből. Ámde a helyzet az, hogy egy ilyesmit még én sem hinnék el magamnak. Ahogy Te sem! Igaz, célodat elérted, hiszen az egyik helyi érdekeltségű, ostoba választód szerint “… a kanadaiaknak ingyen kéne felajánlani a festményt, hiszen az a Nemzeti Kultúra része“, mert ugye a szerzett Tulajdon szerinte csak akkor “törvényes“, amikor “nem ütközik nemzeti érdekbe“. … A meginterjúvolt Ostobát én megkérdeztem vóna: “Ha a kormány által nemzetinek minősített érdek úgy kívánja, hogy ő ingyé’ adja át a saját pénzéből megvásárolt lakását/házát, avagy bármiféle vagyontárgyát, akkó’ ezt ő önként és danolva megtenné?“.

Ámde az ilyesmihez hasonló, kissé kényelmetlen kérdésekkel sem a NER-kormány, sem a neralattvaló sajtója nem szokta zaklatni a Zembereket. Ahogyan azzal sem, hogy ha majd az ők vállalkozásaikat is elérik a rezsicsökkentések, s így (büszkén, békevonulva) tönkre mennek, akkor ugyan mit is fognak mondani. Azt talán, hogy “Ezt diktálta a nemzet érdeke!”? … Hehehe!

Sötétség az észak-balkáni délben!

… és ezt …

szendamondja!

P.S.: Minden idézetem a “Hajdú-bihari Napló” című megyei lapból származik. “Emilen” kaptam “őket” és nem volt bennem ölég szorgalom, hogy egyenként kikeressem azokat! … Bocsika!


Lajos és a Süket Duma

Elképedve olvastam, hogy a debreceni Déri Múzeumban ippeg ma csomagolják össze a híres Munkácsy-féle Krisztus-trilógia egyik alkotását, lévén az Államfocialista Demokratúra népnemzeti (azaz műveletlen bunkó) képviselőinek pénzük ugyan lett vóna a megvásárláshoz, csak akaratuk nem!

A híres Munkácsy-trilógia három, hatalmas festményből áll. Közülük az egyik (“Ecce Homo“) a magyar államé, míg a másik kettő (“Krisztus Pilátus előtt” – Hamilton Galéria, Kanada; “Golgota” – Pákh Imre, amerikai magyar műgyűjtő) külföldi tulajdonban áll. Ez a három mű, kisebb megszakításokkal, 1995 óta tekinthető meg együtt a debreceni Déri Múzeumban. Ez mától immáron lehetetlen, lévén a kanadai galéria, a kölcsönadási szerződés lejártára hivatkozva, visszakérte a debreceni múzeumtól – teljes joggal!

A festmények egyben tartásáról már esztendők óta folyik a huzavona. Pákh Imre részéről nincsen különösebb gond, mint “elkötelezett magyarnak és jobboldalinak” úgymond sem a festményének “mozgatása”, sem pedig annak eladása “nem sürgős“. A kanadai galériát azonban köti a saját működési szabályzata, s mivel az észak-amerikai állam egy jogtisztelő, szinte tökéletes demokrácia (azaz nem egy mutyiland), az észak-balkáni Mutyiland félművelt maffia-kormányától pedig semmiféle, hivatalosan értékelhető (vételi)ajánlatot esztendők óta nem kapott, így ma összecsomagoltatja a tulajdonában álló és a magyar művészet egyik legértékesebb kincsének számító festményt. Amit pedig hosszú időkön át majd nem lehet látni Agyarországon, lévén a galéria gondos szakemberei szerint: a szállítás megviseli a festményt, azt esztendőkön át gondosan köll kezelni, így az újabb szállításról belátható időn belül szó sem lehet. (Hm! Mennyivel gondosabbak ezek a kanadaiak! Ők legalább törődnek a tulajdonukkal! Ugyi?!)

Mint említettem vala, az észak-balkáni Maffia-államtól a kanadai galéria esztendők óta nem kapott “hivatalosan értékelhető” ajánlatot a festmény sorsát illetően. Holott a debreceni illetőségű Halász János (volt) kultúrális államtitkár kétszer is járt náluk – gondolom a magyar adófizetők költségén. Ehhöz képest a manus egyetlen egyszer sem tudott felmutatni egy megbízólevelet, mely arról tanúskodott: a pasmag fel vagyon hatalmazva az ajánlat-tételre, illetve a megállapodás tető alá hozatalára. … Gondolom, ezek után a Haldoklóan Hóthülye Kanada hibája a Megnemállapodás Létrenemjötte! … Mer’ ugyi a kirúgott, itt-ott alpárian mutyizgató kultúrállamtitkár, meg az, aki őt kinevezte, a zemútnégyévben “tenyésztette” (osztán meg mostanság kirúgta) nem lehet hibás! Hiszen a Pasmag csak mindenféle felhatalmazás nélkül ment ki kétszer is Kanadába és csinált úgy (a mi pénzünkön), mintha a szava érne akár egyetlen (kanadai) centet is! … Há’ nem ért, mert ottan Ahalász maximum egy halacska a balkáni Pocsojácskában!

A szintén debreceni Mr. Húszszázalék, mint érintett (bolgár)polgármester meg most arról kezdett brekegni, hogy ők hiába erőlködtek (lásd fentebb!), a kanadaiak csak kötötték az ebet a karóhoz (a “norvég” után jön a “kanadai bűnözés”?). Ámde semmi vész, minden el lészen intézve. Hiszen vagyon pénz (az MNB “Értéktár”-alapjában), akarat is (“Orbán Viktor miniszterelnök úr is fontosnak nevezte a vásárlást és beszéltem Lázár János miniszter úrral is, aki a művészetek nagy pártolója…“)

Na ne! Az ősfideszes Kósa a melegig nyal be a nálánál sokkal fiatalabb, és fidesztagság szempontjából parvenü Dzsentri Dzsoninak (mint a “művészetek nagy pártolójának? – muhahaha!). Eközben meg azt dadogja a Figyelőnek (ld. itt!), hogy “hülyeség” az, miszerint az ő érdekérvényesítő képessége csökkent volna a Második Maffiaállam-pártkormányon belül. … Hahaha!

Lajos! Még egy szaros h.államtitkári posztot sem kaptál a feladott bolgármesterkedésedért (helyi érdekeltségű caporegime) cserébe! A minimum 21 esztendeje tartó korrumpálásod és a Vezér seggének nyalogatása után neked minimum valamiféle miniszteri, avagy ehhöz hasonló járt volna ki. Olyan, ami neked élethosszig járó jövedelemmel, a teljesen tehetségtelen, de maximálisra nőtt egód holtig táplálásával járt vóna együtt. No ehhöz képest nyomhattad a Süket Dumát, miszerint Szerinted itten minden a legnagyobb rendjén vagyon: a Lóvé a szekreterben, Szándék is vagyon (na ja! – láttuk fentebb!), csak egy szaros kis jogszabály hiányzik. Amit ugyi eleddig (esztendők óta) nem voltatok képesek “megalkotni” és ippeg punkt tik, akik hétfőről keddre szoktak alkotmányozni!

Úgyhogy ez avanám píz, mega minelnökúr és a lázárnertárs is aszonta” annyira “jólkommunikálható”, mint amikor a Korrupció Alkirálya a Maga Alapvető Tisztességéből (még anno 1993-ban) hirtelen kivetkezve “kénytelen” bizonyos “korrupt balliberális politikusokat”, no meg a “nem-tudna-valami-olyat-kérdezni-amire-pozitív-választ-lehet-adni” ertéelles, mostanság “magyarellenes” riportereket szokta volt minősíteni … jogos felindulásból!

Megjegyzem: a Seuso-kincsek 15 millió eurós, állítólagos megvásárlására volt egy “joghézag”. Amit rögvest megtaláltak a “Választások” előtt nemsokkal. Ami pedig ugye nem tulajdonjogot, hanem csak “őrzési”-t biztosított! Most meg nincs ugyanennyi pénz (4,5 Mlrd.) Munkácsy másik két festményére sem … amit ugyi a TULAJDONJOGÉRT köllene adni! … Mer’ ugyi (Kósa szerint) “hiányzik a jogszabály”!

No, ami itten Agyarországon a leginkább hiányzik az az ilyen Kósa-, de legfőképpen Orbán-mentes társadalom. Ahol nem a szegény uszul a szegényre (a gazdag meg mindekettejükre!), hanem ahol a Polgár, az önérdekből az ő vagyonára és jogaira rátörő “választottakat” simán kihajítja akár az ablakon is! … Tisztes módon, tehát AZONNAL!

… és ezt …

szendamondja!

PS: Mióta a Húszszázalék a parlamentet választotta, elterjedt debreceni vélekedés szerint (az ottani “Szomszédok”):

Ami meg azért nem stimmt, mivel Kósa “leszerelése” után már nem csak az Ő paraszolvenciáját köll majd kifizetni, de a Famulusáét (valami “Papp” nevezetű, gerinchúros seggnyaló) jattjait is! … Debrecen persze EZT is meg fogja választani/szavazni! … Ahhhhogy szokta volt! :-(( … és ezt is szendamondja!

Így “szolgál” a Selejt!

Tegnapi posztomban kifejezetten rusztikus üzenetet küldtem a “Dr. Pártanalfabéta“-törvényjavaslatot a nevére vevő (előterjesztő) Dr. Pósán László, fideszes képviselő … khm … szóval … “úr”-nak, meg Annak is, aki azt a Förmedvényt egyáltalán kitalálta. No, vagyon ám ennek némi folytatása is! (Update 2014. június 27.!)

A fentebb nevezett Izéke, aki azt Az Izét nem átallotta beterjeszteni a Kondagyűlés elé, immáron tizenhatodik esztendeje koptatja az Országgyűlés padjait (és tekintélyét is). Teheti mindezt azér’, mert 1998 óta, mint a debreceni 1. számú, országgyűlési, egyéni választókerület maffia-párti jelöltje, rendszeresen bizalmat kap a “cívisek” elképesztően ostoba, de roppant aktív kisebbségétől. Cserébe azért, mert ő híven szolgálja … no nem a Választóit, hanem a Választóját, azaz a Tuggyukit!

Amikor tegnap ennek a … Pósánnak elküldtem azt a bizonyos “rusztikus” üzenetemet, volt bennem némi lelkiösméretfurdalás, hiszen valójában (gondoltam én) csak azt tette, amire a Tényleges Esküje kötelezte. Még azt is merészeltem feltételezni, hogy a Pasmag igazából fintorogva és gázálarcban nyújtotta be ezt a “Lex Mucsait“, hiszen mint a Debreceni Egyetem PhD-fokozatú történésze, docense ( a “c.v.“-t lásd itt! – sokat olvasni nem köll!), minden bizonnyal nem kivirágos jókedvében csinálta azt, amit egy magasan iskolázott és kultúrember a legteljesebb hányinger kellős közepiben és nagyon komoly külső kényszer hatására tesz csak meg.

Furdalgásom” azonban rögvest elmúlt, amikor ma reggel a Debrecen közelében élő(?) Köztársunk kiadós @mailben elküldött nekem néhány olyan nyilatkozatot a nevezett Izékétől, melyek a Hajdú-Bihari Napló című helyi lapban jelentek meg az elmúlt esztendőkben. Ezek közül most mindössze a legutóbbit másolnám át (valószínűleg “elektronikusan” is megtalálnám, de egyrészt Nyár? van, másrészt Szabin? vagyok, harmadrészt nekem ez az alak nem éri meg a kattintgatást):

“Összesen 1781 általános iskolás gyerek 51 napos nyári étkeztetésére nyert pályázatot a debreceni önkormányzat, de végül a 2930 jogosultból csak 1232 rendelte meg a szolgáltatást – közölte szerdai sajtótájékoztatóján Pósán László (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, hozzátéve, az erre fordítható 42 milliós fedezetből 5,3 millió forint az önerő. A párt városi elnöke számára e számok inkább pozitív üzenetet hordoznak, mondván, ha a gyermekéhezés valódi probléma lenne helyben, akkor feltehetően sokkal több jogosult élt volna a lehetőséggel. – Arra gondolni sem merek – jegyezte meg – hogy bár rászoruló még sok lett volna, felelőtlenségből maradt el a jelentkezés. (…) A tények tolakodó közelsége zavarja a koncepcióalkotást – utalt ironikusan a fel-felbukkanó ellenzéki kritikákra, melyek szerint a kormány nem törődik a szegény gyerekek étkeztetésével.”

Kedves Köztársaim, Olvasóim! Úgy mégis, ezek után mi az ördögöt mondjak?! Ugyan mi másként lehetne megítélni ezt az Alakot?! Akibe annyi jóérzés nem szorult, hogy mint mindenféle szempontból (egyetem, képviselő) Közeltartott, az átlagos bérszínvonal minimum tízszeresét zsebre vágó … no, jó! … “politikus”, a szokásos hazudozáson kívül, még poénkodni is merészel egy sajtótájékoztatón … pont ebben a témában!

Túl azon, hogy “Elképesztő!“, talán csak annyit: a Fehérgyarmaton 1965-ben őt összeeszkábáló Szülei sajnos képtelenek voltak megtanítani piciny gyermeküket a legalapvetőbb tisztességre is!

… és ezt …

szendamondja!

P.S.: És az ilyen pósánokkal van tele a Kondagyűlés! … Esztendők, “ciklusok” óta! … Elképesztő!

Update: Doktorpósán tevékenységéről íme egy kitűnő írás a debreceni vagy.hu oldaláról!


Kenet

Hiába húzol rá stráfos nadrágot, a disznó akkor is csak disznó marad!“- tartja a mondás, melynek analógiájára megállapítható: “A kenetes hangon előadott, aljas szarkenést végző alak akkor is csupán egy amorális, agresszív, sötét agyú bunkó, ha az illetőt ‘fideszes szóvivőnek’ titulálják!“.

Mióta Szíjjártó Pubi, hosszú esztendők cinikus és gerinctelen hazudozásaival végre kiérdemelte, hogy az Örökös MiniElnök által megszemélyesített Állam-maffia (avagy: Maffiaállam, ha tetszik!) offshore-ügyintézője lehessen, az Állampárt szóvivői szinte osztódva szaporodnak … pláne mostanság, a választások közeledtével(?). Ha lenne hozzá kedvem (nincs!), akár össze is számolhatnám, hogy vajon hány olyan, “országgyűlési képviselőnek” nevezett, egybites, betanított (? … beidomított!) közéleti segédmunkás van még a parlamenti frakció karámjában, akit még nem állítottak be helyettes szócipelőnek a retardált Szoliszőke mellé, kinek legbájosabb mosolyához is ki kéne tenni a “18-as karikát“, lévén az nem csak a Bányarémet képes kiűzni a tárnából, de még a gyerekek normális testi-lelki fejlődését is jelentős mértékben tudja megakadályozni!

Ezen “Pótszőkék” csatasorba állításával mi, az államilag kopaszra nyírt, bégető “birkák”, csontsoványra fejt, bőgni is alig merő “tehenek”, vedlett bordájú, a gazdagok asztaláról és kegyből közénk vetett, lerágott csontokon marakodó, éhes “ebek”, … tehát a “Zemberek” olyan, “jelentősnek” is csupán milliószoros nagyításban látszó “politikusok” neveivel ismerkedhettünk meg, mint mondjuk Kovács, a Jobbikból átigazolt, “nyóckeres pémester”, Hoppéterpál (vagy valami ilyesmi!), a sima modorú, provinciális pedagógus, avagy éppen Zsigó Robi. Utóbbi éppen tegnap “alkotott” egy akkorát, amelyet ő ugyan dísztollként tűzött a csálén álló kalapja mellé, de valójában csak még mélyebbre süllyedt abba a Bűzlő Erkölcsi Mocsárba, melyet “Fidesz-MPSZ“-nek, illetve “Magyar Közélet“-nek nevezünk.

Köztudomású tény, hogy a Maffiapárt szóvivőinek “User’s Manual“-jában közvetlenül az Első Pont (“Az erkölcsi purifikátor pózát felvéve hazudd le még a csillagokat is az égről!“) után következik az, hogy “Bármi is légyen a téma, csűrd-csavard addig a szót, míg rákenhetsz valami szart Bajnaira, no meg – biztos, ami biztos – Gyurcsányra is!“. Ezt én, a csökött agyammal és a NER-hez alkalmazkodni képtelen morális érzékemmel, még akár meg is érteném. Hiszen dicsekedniük nincs mivel, lévén a társadalom, az állam, a gazdaság napról napra halmozódó, s (önnön tevékenységük okán) mind súlyosabbá váló gondjaira nincs semmilyen érvényes és megvalósítható ötletük (nem is pazarolják ezek felkutatására a nekünk drága idejüket!), ezért osztán inkább visszalépnek ahhoz a bizonyos “kályhához“, azaz a jól bevált karaktergyilkolászáshoz. Ámde a zember azt gondolná, hogy a tehetség- és teljesítmény hiányában a hatalomba és közkasszába való görcsös kapaszkodás megélhetési igyekezetében is azért vannak olyan határok, melyeket átlépni már nem csak hogy illetlenség, de veszélyes is.

A debreceni bíróság tegnap, közel négy esztendei vajjúdás után végre megszülte ítéletét a 2008-09-ben elkövetett, hírhedt Cigány-gyilkosságok ügyében. Mint ismert, négy, nagyonnemzeti nagyonfajmagyar úgy döntött, hogy a magyar cigányság jelentette szociális problémát úgy oldják meg, hogy romák lemészárlásával kivándorlásra késztetik e társadalmi csoportot. Tetteiket a Honfoglaló Szittyákhoz méltó “bátorsággal” követték el, azaz az éj leple alatt és lesből! Mindezek honoráriumaként a debreceni bíró (első fokon) hármukra “fekvőnyolcast“, negyedik (soffőrködő) társukra pedig 13 esztendei, nem enyhíthető börtönbüntetést mért ki.

Ez eddig még rendben is van, hiszen minden, magára valamit is adó állam a bizonyítottan rasszista indíttatású, ráadásul a legaljasabb módon, gyerekek terhére is elkövetett, előre kitervelt gyilkosság-sorozatokat az eszköztárában lévő legsúlyosabb büntetéssel sújtja. Az is rendben van, hogy egy ilyen kiemelt, a társadalomra nézvést rendkívül veszélyes cselekedetre kiszabott bírói ítéletet a közélet szereplői (közöttük a politikai pártok) ezt az elégedettség és a megnyugvás hangján kommentálják. Ámde az már egyáltalán nincs rendben, hogy az ezen undorító tettekre kimért bírói verdiktet egy mélységesen amorális párt elképesztően erkölcstelen és gátlástalan “szóvivője” arra használja fel, hogy az etika minimumát is félre dobva, karaktergyilkossági szándéktól hajtatva, szart kenjen a veszélyesnek ítélt politikai riválisra!

Zsigó Zigóta, a közpénzek táptalaján mesterségesen kitenyésztett fehérjehalmaz és “gyűlölet-petezsák” ugyanis a debreceni ítéletet kommentálva a következő kijelentésre ragadtatta magát:

Fidesz: Már nem lehet véletlen

A Fidesz szóvivője szerint a romagyilkosságok ügyében született ítélet ellenére is nyitva maradt még néhány kérdés, így például az, hogy miért éppen akkor, 2008-ban és 2009-ben, a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején történtek a gyilkosságok, és azok kinek álltak érdekében. Zsigó Róbert szerint az akkori nemzetbiztonsági szolgálat és az akkori Katonai Biztonsági Hivatal “nemhogy segítette a megelőzést, a felderítést és a tisztánlátását, hanem egyenesen akadályozta azt”, annyi hibát követtek el annak idején, hogy az “már nem lehet véletlen”. /forrás: nepszava.hu/

Miután alaposan kihánytam még a belemet is ezen nyilatkozat olvastán, azon kezdtem gondolkodni, hogy vajh’ mi inicializálta erre ezt a Zsigóizékét? Lehet ezt azzal magyarázni, hogy ezen Izékébe hardveresen (genetikusan?) programozott, fentebb már említett “User’s Manual” kényszerítette ki ezt a pöceszagú szózagyvalékot? Avagy azzal, hogy El- és Kitartója, az Állampárt igenis bűnösnek érzi magát (valahol, legbelül, egy grazi “ülésen” kibeszélve) a Roma-gyilkosságok miatt? Hiszen nem a Gyurcsány-Bajnai kormány, illetve a Szocik voltak azok, akik kitenyésztették a 2006-ban még hamvába holt zsidózást 2010-re, a sokkal “vonzóbb” cigányozással sikerrel kiegészítő Jobbikot, azzal általános véd- és dacszövetséget létre hozva, helyi (önkormányzati) szinten aktív tettestársi, országosan pedig “csak” – mint “Őfelsége Lojális Ellenzékével” – szándékközösséget alkotva, hatalomra jutván pedig a szociális, az oktatási és a kultúrális területen alap- és egyéb törvényekké torzítva annak valamennyi, hagymázos és ótvaros elképzelését? Netán az lehet a magyarázat, hogy a nettó cigányozásba már tavaly aktívan bekapcsolódó Orbánfő … izé … Kormányfő, a VonaKondás ,most éppen igyekszik “ellopni a show-t” fejére nőtt Nevelt Gyermekétől, hogy ne ő, hanem Ő, azaz a Maffiapárt “nyerje a legtöbbet”? Ilyesmire már vannak is találgatások, melyek szerint a Kormányzat(?) csak az erdélyi voksokból százezret vél önmagának és negyvenezret “engedményez” azoknak a gusztustalan neonáciknak, akiknek zsidózós-komcsizós, parlamenti beszólásait “ujjfelmutatással” horáló Szanyi képviselőt sok százezres “rendbírsággal” illette Kövér nertárs, a (vice)házmester!

Az meg különösen gusztustalan volt Zsigóizékétől, hogy még olyanokat is kiböfögött a biomechanikus hangképzőszervéből, hogy szerinte “kifejezetten érdekes”, hogy amióta a NER-kormány van hatalmon még egyetlen cigánygyilkosság sem történt meg. Nos ez, ebből a szempontból igaz is, lévén “egyéni kezdeményezés” ilyen célból még valóban nem jutott a tettlegesség szintjére, de szervezetten úgy országos (pl.: családi pótlék “helybentopiztatása”, szociális rászorultság alapján adandó segélyek értelmetlen közmunkákhoz kötése, az álláskeresési támogatás három hónapra csökkentése azoknak is, akik 1991 óta fizetik azt a bizonyos 1,5%-os járadékot és 30 esztendő után lettek munkanélküliek!), mint önkormányzati szinten, az úgynevezett “prokrusztika” módszerével zavartalanul, alap- és egyéb törvényesen (s ha az annak mégis ellent mondana, hát … le van szarva!) folyik … illetve nem folyik … a közkútból a víz!

Ózdon, az eredetileg “függetlenként” megválasztott Fürjes pémester ippeg pont a Harmadfokú Kánikularisztás napján döntött úgy, hogy a város 123 közkútjából huszonhetet lezárat, hatvankettőt pedig “szűkíttet” (50 l/perc-ről 5l/perc-re), a maradék harminckettőt pedig “normál állapotban” hagy. Az előbbi kutak jellemzően az ózdi cigánytelepen találhatóak, utóbbiak pediglen (jellemzően) nem ott! Az állítólag még tavaly télen elfogadtatott önkormányzati rendelet azt hivatott megakadályozni, hogy egyesek lajtos kocsival, kocsimosásra, szórakozásra, illetve kertöntözésre cipeljék el az ingyenvizet, ami már csak azért is disznóság (Fürjes szerint), mert “mások tisztességesen fizetik a közműdíjat”, ráadásul a közkutak üzemeltetése 13 milliójába fáj az egyébként is veszteséges, 5.400 milliós költségvetésű városnak! … Annak az önkormányzatnak, amelyik 1.400 milliót kapott egy svájci alapból a romatelep vezetékes ivóvíz-ellátásának kiépítésére, 89 milliót költ a Tanuszodára és hatmilliót a helyi egyházak és “civil szervezetek” finanszírozására! … Nem mennék bele annak taglalásába, hogy az a bizonyos “5l/p.” valójában legfeljebb, ha “0,5l/perc”, abba se, hogy íme itt van a gyalogcigány lajtoskocsija:

… és abba se, ha már egyesek valóban ipari mértékben lopják a közkutak vizét, akkor esetleg ezt közterületfelügyelők járőröztetésével is fel lehetne deríteni!  Azért nem megyek bele ennek taglalásába, mert tökéletesen értem a fidesznyik független Fürjes szempontjait! Ő is csupán a Kondér mellett akar maradni, s mivel a teljesen lerohasztott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (meg az ugyanilyen sorsra jutott Szabolcs-Szatmár-Bereg) már ott tartanak a Zemberek, hogy saját nyomorukat féltik a mégnyomorultabb cigányoktól és ezért, mindenféle gondolkodás nélkül bármikor hajlandóak a Fideszre, avagy inkább a Jobbikra szavazni … s ha már ezt eszik, miért ne Törperősre és annak helyi … khm … “emberszabásúira”? … akkor szolgáljuk mán ki a “Kedves és Nemzetes Rasszista Nyomorultak” kisebbségi komplexusokból fakadó, belerúgdosási vágyait! … Hát nem?

Hát nem! Ahhoz, hogy itten minden “rendben legyen”, hogy a lehetőségekhez képest a legkevesebben nyomorogjanak egyáltalán nincs – és alapkritérum szerint nincs! – szükség semmiféle selmeczikre, hoppéterekre, zsigókra, az őket “üzemeltető” viktoriánus maffiaállamra, közgépekre (és trafikokat nyer swietelskys ügyvezető kornéliákra), lázárokra, continentálokrokra, vonákra, helyi érdekeltségű, embertelen fürjespémesterekre, a debreceni “Mr. Húsz(?)százalék”-ra … meg úgy általában az egész díszes, közpénznyelő, magának kapari, de másoktól mindent sajnáló társaságra, meg azokra sem, akik felbátorodva “Azemútnyócév” gyengekezű államvezetésének köztársasági és alkotmányos impotenciáján, ma már “meghatározó” sőt, “nemzetalkotó tényezőknek” tekintik magukat!

Nem “rajtuk“, hanem Rajtunk, az egyelőre Néma Többségen múlik itten minden! Jövő tavasszal illene alaposan benézni a “Rezsicsökkentés” és a nettó Cigányozás patyomkinos színfalai mögé is!

… és ezt …

szendamondja!