Fogadás

A minap tisztességtelen fogadást kötöttem egy tisztességes hölggyel az újlipóciai “Bolondok Klubjá“-ban. Az “esemény”: jövő március 31.-ig lesz legalább egyetlen pedagógus-sztrájk; a “tét” pedig 10 ezer forint. … Szerintem nem, tehát zsebemben a pénz!

Vasárnap este kezdetben még arról szólt a “paláver”, hogy Don Vittorio vajon fasiszta-e, avagy náci. Némi konverzió után arra a következtetésre jutottunk, hogy Adolfhoz ugyan semmi képen, de Benitohoz azonban már jobban hasonlítható. Utóbbihoz is csupán azzal a megszorítással, hogy míg a Duce rendelkezett némi határozott ideológiával, s következetesen harcolt a Maffia ellen, addig ugyanez a mi Csúti Chávezünkről el nem mondható. Már csak azért sem, mert Mussolini nem volt futballbolond és esze ágában sem volt közpénzből TAO-forrásból stadiont építtetni a falusi telkén lévő pottyantós budija tőszomszédságába.

Később arra terelődött a szó, hogy ki és mit kezdene az ilyen TAO-pénzekkel. Voltak számos ötletek. Egyikünk például a tekét szereti, így egy komplett és nagy kiterjedésű bowling termet építtetne, majd e mellé tenné a pottyantós vécéjét. A másik, lévén imádja Párizst, az Eiffel-tornyot vásároltatná meg (Matolcsy hathatós társfinanszírozásával), majd ennek tetejére rakatná fel a légkondicionált, légyriasztós a kerti budit (melyben Hajdú tábornok a “szagelhárítási” felelős).

Voltak még további ötletek is. Egyik karikírozottabb volt a másiknál. Jókat is röhécseltünk rajtuk, kinevetvén ezt a teljesen idióta rendszert. Azt amelyben “mérnök úr” (pláne főpolgármester) lehet egy tarlóspista, börtöntöltelék helyett kabinetminiszter egy rogántóni, miniszterelnöki miniszter egy táskacipelésből “diplomázott” (abból viszont PhD!) lázárjános, házelnök egy elbutult és önkényeskedő kövérlászló, köztársasági elnök egy, még a gerinchúrt is nélkülöző, éppen ezért minden rendszerben fényesen megélő schmittplagi, miniszterelnök lehet egy szocio- és pszichopata mucsai macho orbánviktor.

Ámde ekkor megszólalt A Hölgy! Ő azt mondta: adják neki oda az összes TAO-pénzt és abból Ő olyan kitűnő tankönyveket állítana elő, amilyeneket a Világ (pláne Orbanoabszurdisztán) még nem látott. Mert szerinte vannak idehaza nagyon sokan, akik erre és a jövendő nemzedék kiképzésére lennének alkalmasak, csak sem az ehhöz szükséges anyagiakat, sem pedig a lehetőséget erre nem kapják meg. Márpedig ez semmi más, mint az ország jövendőjének tudatos elpazarlása, felszámolása.

Tökéletesen igaza volt, de nem átallottam megkérdezni: ha Ő ilyen pontosan látja a helyzetet, akkor miért nem tesz semmit ennek érdekében. Mire a válasz: “Én már számtalan tüntetésen vettem részt. Néha megfagytam, néha megfőttem, néha eláztam“. Ámde semmiféle előre haladást ezzel el nem ért. Ennek ellenére állította: legkésőbb jövő év március 31.-ig általános pedagógus-sztrájk lesz “Magyarországon”.

Megkérdeztem tőle, ugyan miből gondolja ezt. Nos Ő abból, hogy számos pedagógust ismer. Azok pedig mértéken felül elégedetlenek nem csak az anyagi helyzetükkel, de a munkahelyi körülményeikkel, a (fasiszta módon) bevezetett fegyelmi rendszerükkel is. Arról nem is beszélve, hogy a még a vécére menést is szabályozó államhivatal (igen, AZ!) arra már nem hajlandó, hogy – az írott törvény ellenére – biztosítsa számukra a feladatellátás minimális hátterét, de még a jövedelmük szerződés szerinti kifizetését sem. “Ebből pedig semmi más nem következhet, mint hogy negyed éven belül sztrájk lesz!

No ebből ”jött” a Fogadás! Az, hogy valamelyikünk tízezret veszít a matolcsysta, értéktelen bankpapírjából, ha a másikunk tippje jön be. Az egyiket már ismertettem. A másik volt az enyém. Ami szerint itt, ebben a megveszekedettül köldöknéző és ostoba uruszágban nem hogy jövő március 31.-ig nem lesz pedagógus-sztrájk, de soha sem!

Miért? Mert “tanaraink” (tisztelet a ritka Kivételnek!) évek óta nézik tétlenül, hogy ez a qrmányzat (is!) miket művel velük és a reájuk bízott gyerekekkel. Kezdték azzal, hogy kifejezetten örültek a 16 esztendős korig leszállított tankötelezettségnek. Tették ezt azért, mert így “nem kellett bajlódni az antiszociális és idióta” tanulókkal, azokat simán ki lehetett rúgni az oskolából, tehát “le lehetett vetkőzni” azt a bizonyos “magyarbálinti átkot“, azt a bizonyos “liberális modellt“, amelyben “a pedagógus elveszítette minden tekintélyét“.

Miért? Mert egyesek szerint a “szöveges értékelés“, illetve a kezdeti “buktathatatlanság“, a felsőbb osztályokból való “kirúghatatlanság” úgymond kivette a kezükből a “megfegyelmezhetőséget“.

Így osztán hálás örömmel vették tudomásul az orbáni ígéretet, amely arról szólt: a tanarak legelsőbb kötelezettsége a tekintély visszaszerzése, melyhöz a 2010-ben győzedelmeskedő Falkaforradalmi Jogász-Paraszt Kormány minden segítséget megad. Cserébe a szavazatokért.

De mi is lett ennek a vége? Mi is lett az államilag megtámogatott “pedagógusi tekintély” ára?

Mondjuk az, hogy ki lehet rugdosni immáron a “taníthatatlanokat”, de nem lehet tanítani a “taníthatókat”. Azért nem, mert néhány elvetemült, hobbykeresztény barom megírt egy olyan Nemzeti Alaptantervet, amelyiknek annyi köze van a Valósághoz, a Pedagógushoz, no és legfőképpen A Diákhoz (a MI GYEREKEINKHEZ!), mint Kádár elvtársnak és Orbán nertásnak a liberális, azaz a valódi Demokráciához! Ez az egész nem szólt másról, mint hogy a Hatalom megmoggya a kölköknek, hogy nekikjük mit is köll tudniuk, illetve gondolniuk arról, amit a Hatalom a még csak lágyporcos orruk és a kifejletlen személyiségük elé tálal.

A Cél pedig nem más, mint a tudatlan alattvalók kinevelése, melyben aktív segítséget nyújtanak azok a “Tanarak“, akik kifejezetten örültek/nek a modern módszerek elvetésének. A “szoclib”, mégförtelmesebben “magyarbálinti” elképzelések “kitörvénytelenítéseinek”. Azoknak tehát, amelyek a tanuló ifjoncot nem idomítandóaknak, hanem közös együttműködéssel és felfedezéssel járó, kinevelendő tehetségnek/egyéniségnek tekintik. A tanári tekintélyt pedig kizárólag teljesítménnyel és személyiséggel megszerzendőnek, nem pedig a poroszosan korbácsos “felnőttől” való félelemmel!

Hát ezt vezette vissza a Zorbán-qurmány! Még anno 2011 környékén, a hoffmannrózsás korszakkal, meg az annak következményeként beköszöntő Klikk-érával. Ami az újdonsült Czunyiné közreműködésével továbbra is fenn áll. Ugyanúgy, vagy mégúgyabb, mint eddig. Most már nem csak az oktatáshoz (pláne a modernhez) elengedhetetlen eszközök/kellékek beszerezhetetlenek, nem csak az intézmények közüzemi számlái befizetetlenek, de már a “tanarak” havi járandóságaival is alapos csúszások vannak!

És mi erre a “szakszervezetek” válasza? A korábbi fideszkedvenc “PDSZ“, (alapítója Pokorny Zolltán) ma már nem Kerpen Gábor, hanem Mendrei László irányítása alatt áll. Rendszerkritikusságban és érdekképviseletben velük felvenni a versenyt lehetetlen. Ők azonban a kisebbek, mert “A Nagy” a PSZ, Galló Istvánné vezetésével gyakorlatilag mindent megtesz annak érdekében, hogy az alúlműveltek orbanista hatalma érdekében bármit megtegyen. Most a PSZ az Elvetemültek kedvence, lévén semmiféle akciót nem szervez az oktatás ügyének teljes elfelejtése (finanszírozásának állandósult csökkentése) ellen. Minden tevékenységük kimerül az újabb és újabb “egyeztetések” kezdeményezésében, azaz az újabb és újabb sóhivatalok “üzemeltetésében”.

Közben pedig minden megy tovább! Szó nélkül volt eltűrve a KLIKK létrehozása, pöffeszkedése, garázdálkodása. Ezen belül és pontosabban a Miniszterelnöki Önkény eltűrése. A szamarak “tanarak” oktatási autonómiájának felszámolása (szakszervezeti eltűrése). A pedagógusi “életpálya-modell” és a fizetési tábla megaláztatása “portfolio” írásával, illetve a növelt óraszámmal egyetemben (szakszervezeti  majdnem-némasággal!). Ezen közben pedig végig nézése a köz- (és) felsőoktatás anyagi//szellemi/minőségi leépítésének.

Volt itten bármiféle akció? Erőt felmutató általános sztrájk? Ugyan dehogy! Még akkor sem, amikor kiderült: nem csak az óraadóknak, de a teljes állásúaknak is adós maradt fizetésükkel a Csodaállam! … “Én megkaptam és szeretném meg is kapni, nem pedig elveszíteni … az állásomat!” – mondta az a peidagogosz, aki ugyanolyan szarban, húgyban és lealáztatásban van, mint kollégája. Az, aki még a fizuját sem kapta meg. Csak előbbi abban bízik, hogy egy darabig még megkapja! Az utóbbi meg abban, hogy talán és utólag.

Normális országban normális munkavállalók ilyen helyzetben mit is csinálnak? Hát nem beletörődnek és kivárnak a Hatalom Kegyére! Hanem beszüntetik a munkát, egymással szolidarizálva, s mindaddig fel sem veszik, míg legalább ki nem fizetik az elmaradt járandóságokat. Azokat, amik őket a munkaszerződés és a törvény szerint megillet(ne).

Ehelyett mi is van idehaza? Be köll tartani azt a sztrájktörvényt, ami arról szól, hogy közszolga/közalkalmazott (de még a maszek munkavállalója) sem tiltakozhat munkabeszüntetéssel, csak ha abba az alkalmazója, azaz a jogait megsértő állam bele egyezik. Ez a szarszemét állam pedig mikor fog bele egyezni? … No? … He?!

Tisztességtelen fogadást kötöttem tehát vasárnap este. Se akarat, se jogi lehetőség nincs arra, hogy A Hölgy nyerjen. … Ahogy nekünk se arra, hogy normális országunk legyen!

… és ezt …

szendamondja!

Advertisements

2 hozzászólás on “Fogadás”

  1. anonymand szerint:

    Kedves szendam!

    Úriember biztosba nem fogad, aki pedig bizonytalanban fogad az hülye.
    (A Nagy Nemzethy Népi Igazságok gyűjteményéből).
    Magad is írod, hogy tisztességtelen fogadást kötöttél.
    Nem félsz, hogy viselkedéseddel belesimulsz a NER rendszerébe?
    Amúgy fogadást köthetnél még arra, hogy mennyire ismert a “szolidaritás” fogalma.
    Fogadni ugyan nem fogadnék rá (mert szeretném ha úriembernek tartanának), ám biztos vagyok benne, hogy javarészt ismeretlennek minősítenék a zemberek ezt a szót.
    Jó, jó, lehet egyesek már hallották valahol, ők viszont a jelentésével nincsenek tisztában.
    Ha mégis fogadást kötnél valakivel ez ügyben, a nyereséged méltányos 30%-ra természetesen igényt tartok.

    Nem NER-társi üdvözlettel:
    én

  2. bonhomme szerint:

    Üzenet a pályakezdőknek

    Orbán Viktor Jobbágyképző!
    Kis barátom, ha itt végző’….
    Látod, éppen árkot ásnak:
    elmehetsz majd közmunkásnak!

    Lányok, szüljetek unokát!
    Nem kell a fideSS-tudományt
    szép fejecskétekbe verni:
    tessék sok kölket nevelni!

    Tudjátok, hol a helyetek?!
    Nehogy baj legyen veletek!
    Itt nem nektek áll a zászló;
    megmondta már Kövér László!

    Engedelmes alattvaló,
    megalkuvó és talpnyaló,
    szürke massza lesztek majdan…
    Pedig nem így volt ez hajdan!

    Mindig az ifjak valának,
    kik elsőként lázadának!
    Csak hát van-é hozzá merszed?
    Ezért írtam ezt a verset.

    A diktatúra még puha,
    s bár már sok az egyenruha,
    ne aggódj a fogaidért:
    állj ki bátran jogaidért!

    Akkor születnek nagy dolgok,
    s akkor leszel te is boldog,
    hogyha mersz bátor is lenni,
    s magadért százszor is tenni!


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s