Mocsai

Mocsai Lajos, mint kézilabdaedző, kétségtelenül kimagaslik nem csak magyarországi, de európai kollégái közül is. Vajon miért nem volt neki ez elég? Vajon miért köllött még a szokásos fideszes disznóságok, a törvényhozói jogkörrel visszaélő hatalmi gőg egyik haszonélvező, emblematikus figurájává is válnia? … Mindezt úgy, hogy közben nem csak másokra mutogat, de még hazudik is!

Ma reggel elolvastam azt az interjút, melyet a 168ora.hu készített Mocsai Lajossal, az ismét önállóvá vált Testnevelési Egyetem (TE) rektorával. Ennek lényege, hogy a (“neccesen csinált”) professzor doktor rektor úr nem csak eldicsekszik a kétségtelenül létező személyes teljesítményével, de azt alaposan túl is fényezi … ha tetszik, hát “felhazudja”. A személye körül keletkezett közéleti botrányt jelentős részben a sajtóra keni, valamint azokra, akik őt “lekicsinylik” azt mondván, hogy “most derék kézilabdatrénerek lehetnek rektorok, díszdoktorok“.

Pedig ő nagyot alkotott! Nem csak sikeres edző és szövetségi kapitány volt, de a Testnevelési Főiskola (TF) tanársegédje, adjunktusa és mestertanára is. Aki valóban “tudományos alapokra” helyezte a kézilabdaedzéseket, komolyan vette a szakmát, s mint játékos is (többszörös válogatott!) jelentős eredményeket ért el. Ennek okán egyszerűen nem érti, miért “politikai botrány” az a bizonyos és hírhedt törvény. Az a “Lex Mocsai“, amely kimondja: az olimpiai érem felér a doktori címmel, ami az egyetemi tanársághoz, azon keresztül pedig a rektorsághoz vezet(het). Még “a fogalommal” sem tud mit kezdeni, állítja ő (mondjuk egy professzor doktor rektor úrtól azér’ ennyi elvárható vóna! … Nemde?!), hiszen az oktatási törvény szerint számos docensből lett egyetemi vezető, mánpedig ő volt már a TE-n nem csak dékánhelyettesi rangú “menedzserigazgató”, de kari, sőt, egyetemi tanácsi tag is.

Ennek okán neki teljesen természetes, hogy a 14 esztendő után ismét önállóvá vált (hatalmi szóval azzá tett!) és egyetemmé átkeresztelt TF (ugyancsak hatalmi szóval odacsinált) rektora lehetett. Annak ellenére, hogy ehhöz a normál akkreditációs szabályok szerint semmi joga nem lenne. Elismeri ugyan, hogy kissé botrányosra sikeredett a debreceni díszdoktorsága. Meg azt is, hogy a “rendes egyetemi tanári pályázatát” a Balogminisztérium “megfuttatta” ugyan a normál, azaz törvényes “pályán”, de mikor ez elutasítást talált (amihöz ezeknek “minden joguk meg volt“), hát az Emberminiszter Úr, a Hitehagyott, Orbánhívő ref. lelkész, “a saját hatáskörében” intézkedve … elintézte neki ezt Káder Janó közszolgálati elnöknél, aki a papírt – mármint az egyetemi tanári kinevezést – hosszas, mint egy 1,2 másodperces, tehát megfontolt mérlegelés után alá is írta.

Mocsai szerint tehát itten minden a legnagyobb rendjén vagyon. Nem történt semmiféle törvény- és szabálysértés. Ő valóban alkalmas és méltó. Hiszen a vonatkozó törvények mindezt lehetővé teszik. Innentől kezdve aljas machináció arról dumálni/suttogni, hogy ő csakis a Miniszterelnök Úr kegyéből és egy személyesen reá szabott törvény okán lehetett a TE rektora. Különben is, ez egy “készség alapú” felsőoktatás, ugyanolyan, mint pl. a különböző művészeti intézményeké. Márpedig ahol egy Vitray Tamás, egy Kocsis Zoltán, avagy egy Huszti Péter egyetemi tanár lehet, ott neki is teremhetne hasonló babér. Különös tekintettel arra, hogy őt 2002-ben az IHF (a Nemzetközi Kézilabda-szövetség) tízéves jubileumán életműdíjjal tüntették ki, amellyel bekerült “a világ négy legjobb edzője” közé.

Pedig ez az egész csupán hazugság! Mocsai azért méri össze magát a fentebb nevezettekkel, azért takarózik velük, meg az orbanista Oktatási Törvénnyel, mert saját teljesítménye okán csúcsra jutott sportolóként/edzőként jól érzi: itten nem a személyes teljesítmény, hanem az összeköttetés volt a lényeg! Ugyan azt álltja, hogy semmiféle közvetlen kapcsolata nincs az Állammaffia Főnöke, az Örökös MiniElnökkel (csak “tiszteljük egymást”), de simán eltűrte, hogy Don Vittorio (“Lajos bátyám, elintézem!“) rászabasson egy olyan törvényt a félbites szavazódroidokkal, ami olyasmire ad neki lehetőséget, amire igazából nem méltó. … Lehet, hogy alkalmas rá, felkészült is, de a pozícióhoz vezető néhány lépcsőfokot csakis azér’ ugorhatta át, mert a személyére írtak egy a hóna alá nyúló törvényt! Mindezt pedig hazugságokkal, másokra mutogatásokkal akarja leplezni, csak hogy a kognitív disszonanciáját valamennyire mérsékelhesse.

Hivatalos önéletrajzát böngészve egyszerűen nem értem, miért adta el magát az Állammaffiának. Mocsainak semmi szüksége nem lett volna arra, hogy talmi/csinált címeket és rangokat hagyjon (kérjen?) magára aggatni. Ő azért mégsem egy Bukovics István, aki lélekfényképezős tűzoltásból írhatta meg az MTA-dolgozatát, s most ugyancsak “profdoktor”, de rektornak már nem merték kinevezni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (ez a pasmag ma “csak” az “Orbanika” doktori iskolájának vezetője!). Ugyanakkor azt sem értem, miért takarózik Vitrayval, Kocsissal, vagy éppen Husztival. Valóban tanítanak egyetemmé átkeresztelt főiskolákon, de egyikük sem ölthette magára a profdoktor címet, pláne nem úgy, hogy direkte rájuk szabtak ennek érdekében egy törvényt. Azt meg főleg nem értem, hogy ha valakinek tényleg van akkora szakmai teljesítménye és nagyobb mennyiségű publikációja, mint egy átlagos MTA-tagnak, akkor miért hazudja magának “a világ négy legjobb edzője”-tagságát abban a bizonyos interjúban, amikor a hivatalos (TE) önéletrajzában “mindössze” az európai szövetség (EHF) életműdíjáról beszél.

Cím- és rangkórság(?) okán Mocsai beállt a schmittpálok közé. Szorosan a Vezér végbele mellé! Így olyasmihez jutott, amihez nem méltó. Hatvan évesen nyugodtan visszavonulhatott volna a korábban már megalapozott elméleti szakember szerepébe, mint a TE egyik tanára. De neki ehhöz nem volt kedve! Neki muszáj volt részt vennie egy olyan “mérkőzésben”, melynek szabályait eleve az ő győzelmére “alkották” meg, most meg fel vagyon háborodva, hogy van aki ezt az orrára meri húzni, a szemébe mondja.

Mocsai Lajos 2011-ben “Fair Play“-díjat kapott “a sportszerűség népszerűsítéséért“. Ha akkor méltó is volt rá, ma már bizonnyal nem az. Vissza kéne vonni tőle!

… és ezt …

szendamondja!

Reklámok

2 hozzászólás on “Mocsai”

  1. emigrant szerint:

    Ez a Mocsai egy kissé mucsai.

  2. Balázs István szerint:

    Egyszerű oka van a balhés vállalásnak: a pénz. Nem fiatal már és nem tudni, mit hoz a jövő a sportban. Már csak nem utasít vissza az ember gyereke egy rektori fizetést, a többi income mellé. Hja, kérem, sokba’ van egy kúria fenntartása/felújítása…
    http://www.origo.hu/sport/kezilabda/20121130-mocsai-lajos-megmutatta-a-kastelyat.html


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s