Ezek tényleg nem értik?

Budapesten oszlóban, a kisebb településeken szinte alig-alig, a falvakban pedig már egyáltalán nem létezik a Magyar Szocialista Párt (MSZP). Vajon miért?! … Hát ez az, amit nem értenek a Pártszakik, s csak csinálják ugyanazt, ami idáig vezetett: ötletbörze, légvárépítés, bizottságozdizás.

A mai Népszava pártrovatában olvasom, hogy hetek óta forr a cefre az MSZP ilyen-olyan vidéki és fővárosi szervezetein belül. Az ok: a párt egyszerűen “nem látszik”. Lefordítva ez azt jelenti, hogy a Főnökség egyszerűen nem csinál semmit. Nincsenek “markáns üzenetek”, nem gondozzák a különböző alapszervezeteket (az egykor erős Fővárosban a párt “porlik, mint a szikla”, vidéken már csak nyomokban, a falvakban pedig egyáltalán nem “léteznek”). Nincsenek programok, megfelelő szakpolitikusok, amik/akik “megfelelő választékot” kínálnának a Fidesszel szemben. Ebből pedig az lészen (a párttagok szerint), hogy hamarosan már a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció is meg fogja őket előzni, az MSZP pedig 2018-ra a bejutási küszöb környékére zuhan.

“Feltóra” persze sokan haragszanak. Állítólag ő volt az, aki távozásával “alapszervezeteket szakított ketté”, azaz tovább gyöngítette az egyébként is megroggyant “Baloldalt”. Azt, amelyiknek most azt köllene csinálnia, hogy “középre húzva” megfogják a még mindig aktív párttagok kezeit. Úgy például, hogy “centrista, szociáldemokrata” programot hirdetnek meg, nem szidják nyilvánosan a DK-t, közben pedig (helyi “szinten”) segítséget nyújtanak (pl.: ingyenes nyelvi korrepetálás, jogsegély) a rászoruló zembereknek. Ezen kívül folytatni köllene a Deák Ferenc Kör munkáját, mely konferenciákat rendez, vitairatokat készít.

Ami a Főnökséget illeti, megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint Tóbiás József megfelelő pártelnök, lévén öléggé “integratív személyiség”. Józan és higgadt politizálásra képes. Ugyanakkor nem eléggé akcióképes, viszonylag ritka a nyilvános “fellépése”. Ezér’ osztán néhányan Mesterházy Attilát látnák a legszívesebben a frakció élén. Mások viszont elzavarnák az egész Garnitúrát az egyetlen, Gőgös Zoltán kivételével.

Mi is látszik ebből a “purparléból”? Számomra az, hogy Szociéknak egyszerűen fogalmuk sincs, hogy mi a baj velük. Hatodik esztendeje ücsörögnek az elhervadt babérjaikon (meg az egyre büdösebb árnyékszékükön), s ahelyett, hogy végre csinálnának valamit csak “gondolkodnak”. No meg elméleteket, konferenciákat és vitairatokat gyártanak (Szekeres Imrével? Jesszusom!). Közben pedig simán szétvernek mindenféle “ellenzéki összefogást” arra hivatkozván, hogy ők a “legnagyobbak” (mán’ nem sokáig!), ezér’ nekik ez, meg amaz is “Jár“.

Járt például tavaly Mesterházynak a közös miniszterelnök-jelöltség. Mert ugyi ő volt az, aki – a Vasárnapi Hírek korabeli leleplező cikke szerint – egyedül volt képes szót érteni a Maffiapárt Elintéző Emberével (rendszeres találkozók Habony nertárssal). Ebből a szempontból ő tényleg “integratívabb”, mint Tóbiás, a jelenlegi elnök. Ő “csak” a közös, budapesti főpolgármester-jelöltet nem óhajtotta “megismerni”. Továbbá Nyíregyházára bejelentett érdi(!) lakosként nyalintotta fel a maffiaállami költségtérítést … a Közösből esztendőkön át, mer’ az nekije ilyen szempontból szintén járt! (“Lószart, papa!” – ha szabad egy Klasszikust félreidéznem.)

Ami pedig az “akciókat” illeti, hát itt sem különösebben nagy az érdem. Amikor a Bűnbanda éppen tákolmányos jog-, illetve manyupos vagyonfosztást követett el, akkor a Szocifőnökség tüntetések helyett “Rész-országgyűléseket” szervezett. Amikor a tavalyi kampány idején egyre-másra derültek ki például a pasaparki Rácsmögé Tóni “ingatlantágulásai”, személyesen Török (Szkinhed) Zsóti, budapesti főszoci volt az, aki a kampányfőnöksége okán letiltatta többek között ezen “magaslabda” lecsapását is.

Közbevetve:

Egyes sajtóhíresztelések szerint Dzsentri Dzsoni azonnal lemondana posztjáról, ha Rogán Tóniból miniszterelnöki kabinetfőnök lesz. Ezen kérdésben indítanék most egy “Köztársi Konzultációt“:

Ezek a “labdák” pedig azóta is röpködnek! Ámde az “ütőt” a Szocifőnökség általában otthon hagyja. Quaestorbán-ügyben például három hétig vártak az azonnal szükséges tüntetéssel. Miért? Há’ ez nagyon jó kérdés, s ha próbálnám is megválaszolni, bizonnyal lenne egy olyan hithű szoci, aki konteógyártással vádolna meg. Én meg úgy vélem, helyes a mondás, miszerint “De gustibus non est disputandum“.

Mindezek után joggal merül fel a kérdés: Ezek tényleg nem értik? Nem értik, hogy mi a baj velük? Hogy miért fordulnak el tőlük egyre többen?! Hogy miért tendálnak lassan a Bejutási Küszöb alá? És ezt még a minden disznóságuk ellenére mellettük híven kitartó Szavazóik sem értik?

Pedig a Válasz roppant egyszerű: “Cuius regio eius religio“! Márpedig a “regio” a Maffiapárté. Az fizeti az “Ellenzéket” is, így a “religio” is a Pénzhívő Álkeresztényeké! A hivatásos balosok, libsik és radinacik pedig csak az “alsópapságot” képviselik ebben az Orbán-féle teokratikus maffiaállamban.

Ámde az ország nagy bajban van! Ezt még azok az Opponisták is tuggyák, akik ugyan nincsenek a Főnökségben, de (fidesznyikek módjára) csökönyösen kitartanak A Párt mellett. Tudják, hogy itten valamit nagyon másként kéne csinálni és nagyon gyorsan. Ugyanakkor (talán) konformizmusuk, avagy kognitív disszonanciájuk okán nem akarnak eljutni a kézenfekvő végkövetkeztetésre. … Arra, amire Paul Lendvai, az Ausztriában élő magyar kolumnista jutott néhány héttel ezelőtt az ATV “Egyenes beszéd” című műsorában:

Magyarországon nincs sem baloldali, sem liberális ellenzék. Az egész szocialista vezetést “korkedvezményes nyugdíjba” kellene küldeni. Akkor talán valakikből, az egyetemistákból kialakulna valami.

… és ezt nem csak …

… szendamondja!

A NAP legújabb híreit Tuaregtől lásd itt!

---