Éhbéresek

A Zorbán szerint az Európai Unióban “munkaalapú társadalmakra” van szükség ahhoz, hogy a Közösség fel tudja venni a versenyt a Kelettel. Jogos a kérdés: lehet-e minimum Magyarországon úgy dolgoztatni embereket, ahogyan azt például Kínában teszik? A válasz: természetesen! Csak ki kell alakítani a “megfelelő” körülményeket.

Még az esztendő elején találkoztam egy ismerősömmel. A fiatal férfi tervező grafikusként dolgozik egy Magyarországon működő, de külföldi tulajdonú cégnek, amely zömmel kínai vállalatokkal tart fenn üzleti kapcsolatokat. Ennek okán főnökei gyakorta utaznak Kínába, de nem ám a turisták elé tárt “Mennyei Birodalomba”, hanem a Létezőbe, a hétköznapi poklok bugyraiba. Az egyik frissen felvett cégvezér emígyen mesélte el ismerősömnek első kínai útjának “élményeit”:

Képzeld el a Semmit! A szó szerinti Kietlen Pusztaságot úgy, hogy legalább száz kilométeres körzetben nincs lakott település! Nos, ennek kellős közepén áll egy hatalmas gyár. Belső kialakítása abszolút “célszerű”, pontosabban fogalmazva “minimalista”. Ez azt jelenti, hogy még a minimális munkavédelmi előírások sem érvényesülnek, minden csakis a célt, azaz a minél olcsóbb termelést szolgálja. Tőszomszédságában ott áll egy “falu”. Csupa ócska viskó a legelemibb higiénés és létfeltételek nélkül. Ezekben laknak a gyár “munkásai”, akik hétfőtől vasárnapig, kétszer tizenkét órás műszakban dolgoznak. Keresetük napi két dollárnak megfelelő jüan, azaz körülbelül havi 16 ezer forint.

A napokban olvastam (sajnos a forrásra már nem emlékszem – bocsika!), hogy az egyik norvég napilap kiküldött három fiatal bloggert Kambodzsába annak “megtapasztalására”, hogy milyen körülmények között készülnek ott azok a ruhák, melyeket ők mindennap hordanak. Vezetőjük egy fiatal, helyi leány volt, aki egy a kínaihoz hasonló nyomortanya néhány négyzetméteres “szobájában” él, ahol az “illemhely” csupán egy földbe vájt lyuk. Ennek használatáért kifizeti a havi 90 dolláros (kb. 25 ezer forint) “jövedelmének” negyedét, amit napi tizenkét, tehát heti 84 órában keres meg (a “vasárnapi zárva tartás” itt is ismeretlen fogalom) a varrodában.

Ez lenne az az “ázsiai versenyképesség”, melyet Orbán ajánlgatott többek között a tavaly nyári, posványosi beszédében? Ez lenne az a “munkaalapú” társadalom, melyet az EU tagállamainak köllene szerinte bevezetniük, lévén a “jólétit” a nemrég kitüntetett Tellér “Raszputyin” Gyula hagymázas elmélete “halottnak” tekint? Ez lenne az, amit nekünk, Abszurdisztán lakóinak szán? A válasz sajnos: “Igen!“.

Mint láthatjuk, ezek a “példakép államok”, azok vállalatai gyakorlatilag abból élnek, hogy a sajátjuknak tekintett “humán erőforrásaikat”, azaz a rabszolgáikat bérbe adják különböző európai és amerikai cégeknek. Olyanoknak, amelyek nem különösebben finnyásak, nem azt nézik, hogy honnan és miként jön a profit, csak magát a hasznot (és annak mértékét). Ennek volt köszönhető, hogy a főleg kevés hozzáadott értéket termelő ruházati és cipőipar nyugati vállalkozásai elébb Kelet-Európába telepítették a gyártóbázist, majd hogy ott növekedni kezdtek a bérköltségek (no meg a munkavállalói jogok is), lassan elhúztak Ázsiába. Visszacsalogatni ezeket pedig csak úgy lehetne, ha az előállított termék “fajlagos költsége” ugyanannyi lenne Magyarországon is, mint Ázsiában. Igaz ugyan, hogy idehaza a minimálbér kb. 270 dollár (nettó), de a beteg agyban megfogalmazódott ötlet szerint még így is elképzelhető a versenyképesség.

Ha ugyanis ezen fajlagos költségekből levonjuk az Ázsiából Európába való szállítás árát, máris közelebb vagyunk a “nyereségességhez”. További kitűnő lehetőségek vannak a “versenyképessé” formált magyar munkajogi szabályokban (dolgozói jogok gyakorlatilag évek óta megszüntetve!). Nem is beszélve arról, hogy minálunk nincs az a hatóság, mely skrupulózusan ellenőrizné ezek betartását, tehát minden munkaadó gyakorlatilag azt csinálhat, amit akar és/vagy amit nem szégyell.

Azt például, hogy munkaerő-kölcsönzőtől “vesszük meg” a melósainkat. Ha ezt tesszük, a csak részlegesen leírható munkabér teljes egészében érvényesíthető szolgáltatási költséggé válik. Mi kifizetünk a Kölcsönzőnek annyit, amennyiben megalkudtunk, az meg azt a bért adja a saját embereinek, amit azok elfogadnak. Valami ilyesmit csinált a tiszaújvárosi elektronikai összeszerelő üzem, a “Javir“. Nokia márkájú telefonokat szereltetett össze a hivatalosan a finn cégnek “kölcsönzött” munkásaival. Azokkal, akikkel havi szerződéseket irattatott alá (elkerülvén a “rendszeres” foglalkoztatás fokozottabb adóterheit), fizetett nekik annyit, amennyit, a Nokától kapott pénz jelentős részét lenyúlva.

Avagy azt például, hogy a melóst darabra, azaz teljesítményre fizetjük. Nincs más dolgunk ekkor, mint olyan normát megállapítani, amit nyolc órában teljesíteni lehetetlen. Ahhoz legalább tíz köll, de a bér persze a nyolcórás. Valami ilyesmit művel információim szerint a debreceni FAG csapágygyár, amely pedig az ugyancsak debreceni Humánszolgáltató Kft.-től (“Dehusz“) “kapja” a dolgozóit. A Dehusz pedig mivel is foglalkozik? Közmunkásokat alkalmaz, s ezek szerint ad “kölcsön”! (Megjegyzem: lakóvárosom közelében számos olyan kisebb település vagyon, melynek polgármesteri hivatalában nem köztisztviselők, hanem közmunkások látják el a hivatalnoki teendőket. Mert így “ócsóbb”!)

Innentől pedig tiszta és világos az Orbán-Tellér-féle koncepció lényege. Egyszerűen kereskednek velünk! Avagy pontosabban kereskednének. Ezért van itten “Emberminisztérium” és ezért a “Külügy” legfőbb feladata az üzletkötés akárkivel! Bárkivel, akinek éhbéres, tehát “ócsó” melós köll, no meg főleg kifizeti a Maffiapártállamnak a “jattot”.

Így lészen Magyarországból “Kis Kína“, avagy “európai Kambodzsa“! Aki pedig azt hiszi, hogy mindez csak egy általam gyártott “konteó”, az nézzen utána a dolgoknak, illessze össze a mozaikdarabkákat! Meg fog döbbenni a látott képen.

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Reklámok

2 hozzászólás on “Éhbéresek”

  1. bonhomme szerint:

    Naponta és fejenként két birodalmi márkáért adtak kölcsön a nagy cégeknek munkaerőt.
    Nem a Felcsúti Geci vazallusai, hanem a náci koncentrációs táborok parancsnokai.

  2. rtuszendi szerint:

    Ez nagyon beletalált !!


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s