Zsolt megmagyaráz

Nem! Nagyon sajnálom, de ezúttal nem a “kölcsönkunyera” Bayerről lesz szó. Őt az atlatszo.hu már alaposan kivesézte. Most az “atlantista” Némethet tűzöm a klaviatúrám “hegyére”. Az avatott külügyérnek ugyanis a Népszabadságnak adott interjújában sikerült összeházasítania a Zűrt a Zavarral.

Van abban egy sajátos “báj”, amikor egy csatlós olyan Úr mögé áll be, olyan Célt szolgál akivel/amivel alapvetően nem ért egyet. De beáll mögé és szolgálja, mert nem tehet mást. Mert az Úrral összeköti a “közös bűn”. Mert már része a “rendszernek”. Mert egzisztenciáját másként már nem tudja (akarja) biztosítani. Ilyenkor elébb jön a kognitív disszonancia. A tudathasadásos virtuális valóság “öngenerálása”. No meg a magyarázkodás. (“Szép vagy, gyönyörű vagy Kájevropa!” – Ugyi?)

Ilyen “szerviens” Németh Zsolt is, akiről mindenki úgy tudta, hogy ő a Maffiapárt Legfőbb Külügyi Szakpolitikusa. Ennek ellenére Ura, Viktor bán soha nem “csinált” belőle külügyminisztert. Mind az első, mind a második Maffiakormányban kénytelen volt államtitkárként szerényen meghúzódni Martonyi János árnyékában (nehogy leolvadjon fejéről a “vaj”?). A harmadikban még ennyi sem jutott neki. Tavaly óta az “Országgyűlésnek” nevezett bábszínház Külügyi Bizottságának elnöki posztjáról kénytelen(?) végignézni, miként teszi tönkre az ország renoméját a Főnök, no meg annak legújabb(?) Kedvence, az “ananászfejű” Teremfocista.

Németh Zsoltról azt állítják, hogy a Maffiapárton belül az úgynevezett “atlantisták” közé tartozik, talán még azok “Zászlóvivője” is. Következne ebből, hogy nagyon nem ért/értett egyet a Cinege utca irányából már esztendők óta hallható keleti “nyitnikék” dalával. Ámde ilyesmire utaló magatartást, legalább is a külvilág felé soha nem tanúsított. Ülve maradt, amikor Vityu kán lezavarta az azeri “Baltás-bizniszt“. Nem szólt egy szót sem (legalább is nekünk nem), amikor az ország vezetése különböző obskúrus, ázsiai és/vagy poszt-szovjet diktátorok alfelét kezdte “tisztán tartani”. Végigülte (a Vezértől jobbra lévő hokedlin, rezzenéstelen arccal) a tavaly nyáron elkövetett “Posványosi Beszédet“, melyben nem csak az “illiberális demokrácia” fantomját keltette életre Orbán, hanem “példaképeket” is elénk (és elé) állított. Néma maradt (legalább is felénk), amikor megtörtént a Putyini Fordulat, s az orosz … khm … elnökkel abszolválódott az “orális liezon“. Németh ülepe egyszerűen beleragadt a külügyi államtitkár székébe mindaddig, amíg onnan az Örökös MiniElnök szent akaratának oldószere ki nem savazta.

“Mentségére” legyen mondva, hogy az említett “ügyek” idején már nem az általa “alvezetett” Külügyminisztérium vitte a “prímet”. Hanem a Miniszterelnökség, azon belül is pedig az “Apukámtólkaptam” villa Tulajdonosa. Persze az “ügyleti ötletek” a Szargyártó esetében sem saját “kútfőből” származtak (ahhoz ez az alak túl hülye), hanem az Orbánfőből, amelynek kagylófüleit különböző “tanácsadók” sutyorogták tele. Bár a korabeli híresztelések arról szóltak, hogy ez az egész többek között Némethnek sem tetszik, mégsem gondolta úgy, hogy tán nem kéne neki (a Párt korábbi Külügyi Főkamarásának) beállnia a marionett-figurák, a kirakati babák, az egybites, utasítás-végrehajtó biodroidok közé, hanem feltápászkodván a székéből kijelenteni: “Orbán és jelenlegi Éceszgéberei egy ‘Gé’-k! Szimpla önérdekből a pöcegödör aljára süllyesztik az ország (nemzetközi) reputációját, amivel pedig én tovább közösséget vállalni nem tudok!“. Ehelyett beült a bizottsági elnök székébe, s most szekundál annak, amit – ha lenne szabad és főleg saját akarata – teljesen(?) másként csinálna.

No, ilyenkor kezdődik a “magyarázkodás”. Meg a virtuális valóság “öngenerálása”, csak hogy valamilyen módon “kezelni” tudja a csatlós a kognitív disszonanciáját. Pont úgy, ahogy azt Németh Zsolt tette a Népszabadságnak adott interjújában (link a poszt elején!).

Németh szerint a magyar-amerikai kapcsolat pillanatnyilag “házassági válsággal” küszködik, lévén a két ország közötti viszony “feszült és rendezetlen“, ami pedig “jelentős mértékben korlátozza Magyarország mozgásterét“. Ennek oka az, hogy a magyar-orosz viszony “bizonyos elemei” erősen marják Washington “szemét”, ami meg azért van, mert Budapestnek nem sikerült megértetnie az Egyesült Államokkal, hogy “Moszkva megítélésében sokkal közelebb áll” a két ország álláspontja, mint ahogyan azt “a nemzetközi sajtó és több külföldi politikus” is látja, ráadásul a Putyinnal való haverkodás is csak “alapvetően gazdasági jellegű” (“… az oroszokkal való atomenergetikai együttműködés külön elbánást igényel, ez érvényes arra is, hogy a nukleáris kooperációt el kell választani bármilyen szankciós kérdéskörtől.“)

Később szó esett még arról is, hogy az USA és az EU “hosszútávon egymásra utalt“, ezért az Uniónak meg kell ragadnia lehetőséget arra, hogy Obama elnök még a saját ciklusában pontot szeretne tenni a “Szabadkereskedelmi Megállapodásra” (“TTIP“). Arról, hogy Magyarországnak ki kell állnia Ukrajna mellett, mert később Kijev “a barátait és az ellenségeit a mostani kritikus időszakban tanúsított magatartásuk alapján ítéli majd meg“. Arról, hogy be kéne bizonyítanunk, hogy “politikai, biztonságpolitikai szinten a NATO legfontosabb tagja és annak szövetségese” vagyunk. Meg ezekhez hasonlóakról is, csak a Lényegről nem!

Arról ugyanis nem szólt egy szót sem, hogy vajon és mégis kinek, kiknek róható fel az a nyilvánvaló nemzetközi/diplomáciai elszigetelődés, mely Orbanisztánt (avagy ha tetszik, hát Maffialandot) sújtja. Jó, rendben, hogy a “putyinozást” nem sikerült úgy beállítani, mint szimpla gazdasági dörgölőzést. No, de miért nem? Kinek, kinek lett volna ez a kötelességük?! Németh a “lengyel választási kampánnyal” magyarázza azt, hogy Orbánt Varsóban OºK “hőmérsékleten” fogadták, mert szerinte “a két fő politikai erő” a kormányzó “PO” és az ellenzéki “PiS” a “Putyin-ellenességben véli megtalálni a fő kampánytémát“? Hát ez az egykorvolt Főkülügyér annyit nem tud, hogy a lengyel közéletben (ha nem is az egyetlen, de mindenképpen) az a “közös pont”, hogy Moszkva minden lépésére, pláne birodalmi törekvéseire, főleg az emiatt indított háborúira (volt már egy-kettő!) a lehető legnagyobb gyanakvással és ellenségességgel kell tekinteni?! A “moszkovitákkal” egy követ fújókra meg pláne?! Méghogy “kampánytéma”, meg hogy a “szerelmesek” közötti “átmeneti féltékenység“! Nem is szólván arról, hogy Németh szerint a februári Putyin-látogatáson történtek is azt bizonyították, hogy a magyar külpolitika az orosz elnök “veszélyes ölelését viszonylag sikeresen kezelte“. Micsodaaa?! Németh nem volt jelen a Putyin-Orbán sajtókonferencián? Csakis a 80 milliárdnyi közpénzzel kitömött “közszolgálati tévé” által közzé tett “szerkesztett változatot” látta?! No meg mi az hogy “viszonylag”? Olyan nincs, hogy a menyasszony “csak viszonylag szűz”! Vagy az, vagy nem az! Hiszen éppen ő maga ismerte el, hogy a külső szemlélők számára az egész úgy tűnt, hogy “… a Kreml a magyarok felhasználásával ver éket a nyugati országok közé“. (Különös “bukét” ad az interjúnak az, hogy pont azon a napon “keletkezett”, melyen a Századvég-konferencián a Németh-féle mondandókkal teljesen ellenkező állításokat tett Szabó László teremfociminiszter-helyettes!)

Lehetne még folytatni ezt az “interjú-kritikát”, de inkább nem teszem. Hiszen ennyiből is látszik, milyen a magával meghasonlott, de “szabadulni” nem akaró Rendszerszolga: azt teszi amit talán nem akar, de elvárják tőle. … Pénzért, stallumért, “egzisztenciáért” cserébe még a maradék “gerincéről” is lemond, de úgy csinál, mint ha lenne még neki. Úgy, ahogyan Pokorni nertárs: nyalunk (vezéri segget ki, fizetést meg fel), de közben panaszkodunk!

Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Reklámok

3 hozzászólás on “Zsolt megmagyaráz”

  1. Sigorszky szerint:

    Bele a közepébe! Aztán a holdudvar, az ananászfejű, a lézer meg a Zsótik szétugranának, mint az árva kismalacok, ha a koca nincs ott….
    http://tet.network.hu/blog/tet_klub_hirei/amit-orban-viktor-nem-tett-ki-a-honlapjara-allambiztonsagi-multjarol

    • szendam szerint:

      Kösz Sigorszky!
      Éppen most írom az erről szóló posztomat. Hamarost kint lesz a blogoldalon!
      Köztársi üdvözlettel!

      • Sigorszky szerint:

        Kedves Szendam!
        Most értem haza és épp elolvastam a cikkedet. Bocs, hogy kicsit előreszaladtam, meg hogy tippet próbáltam adni. Nálad ez teljességgel felesleges, hiszen rajta tartod a szemedet a történéseken. Mentségemül: énnekem már minden nap fáj, amit ezek a nyakunkon ülnek, úgyhogy kissé türelmetlen vagyok. De azt mondom, csak így tovább, mindegy, hogy a “napot” vagy a “bolygókat”, esetleg csak a kisebb “szateliteket” célzod, az a fő, hogy gyengüljön a zsarnoki hatalom ereje, mert ez már nem is a balkán, hanem Ázsia, Azerbajdzsán, vagy valami Észak-Koreához hasonlatossá válni kezdő berendezkedés.
        További kiváló írásaidat várva üdvözöllek: Sigorszky


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s