Duma-Cash

Újabb bankbotránytól hangos az ország. A Felügyelet a vállát veregeti, Fideszék és Szociék konteókat gyártanak, a “Szervek” pedig úgy csinálnak, mint ha nyomoznának. A Duna mentént ömlik tehát a Duma, de közben elvész a Lényeg, no meg a “Cash”.

Áll a bál a Duna-Cash (“DC”) brókerház és az általa alapított DRB-bankcsoport háza táján. Attól függően, hogy mely forrásokat tekintjük “hitelesnek”, a pénzügyi vállalatcsoporton belül 60-100 milliárd forint közötti összeg tűnt, avagy párolgott el. Ugyancsak “forrásfüggő”, hogy ez öt avagy tíz esztendő bűnös tevékenységének következménye-e, de ez a károsult ügyfeleket igazából nem is érdekli (bár nem ártana). Csakis a politikusokat, akik most erről a “rókáról” (pontosabban: egymásról) igyekeznek lerángatni minél több “bőrt”, azaz karaktergyilkolászós “kampány-konteót”.

A zavaros ügyben kiokosodni először a Vasárnapi Hírek (VH) próbált meg egy összefoglaló cikk erejéig. Eszerint itt valami olyasmi történhetett, hogy amikor januárban a tőzsdékre zúdult a “Svájci Lavina” (a helvét jegybankárok “elengedték” az alpesi valuta árfolyamát), s a magyar fizetőeszköz néhány órán belül 100 forintot gyengült a frank hoz képest, az ilyesmiben spekuláló Duna-Cash, illetve annak ügyfelei minimum 10 milliárd forintot buktak az egészen. De nem csak ez a vállalkozás volt az egyetlen, amely “megégette” magát: Pesten is, de a világ számos más városában is voltak “áldozatok”. Ez tehát még nem indokolná ezt a pánikot, avagy magát a Bedőlést. Pláne nem az emlegetett (60?) 100 milliárdos hiányt.

Az ismert adatok szerint a DC a hazai, úgynevezett “határidős” piac legnagyobb, az “azonnalinak” pedig a hetedik legjelentősebb szereplője. Előbbin a forgalma 270 milliárd forint, utóbbin pedig 150 milliárd. Mivel az elmúlt esztendőkben meglehetősen hektikusak voltak az árfolyammozgások, simán elképzelhető, hogy a DC öt év alatt összehozott 30 milliárd veszteséget (különösen a határidős piacon, ami lényegében olyan mint a “Totó”: aki képes eltalálni, hogy egy bizonyos időpontban mennyi lesz az árfolyama valamelyik valutának, az nyert és kaszál, aki meg nem, az fizet!). Ámde honnan jött össze a “maradék” 70 milliárd?

Az erre vonatkozó hivatalosnak tekinthető magyarázatok azok, melyek erősen sántítanak. Az ugyanis egyszerűen hihetetlen, hogy a DC által létrehozott regionális bankhálózat (a DRB-csoport), mely mindössze négy tagból (Észak-magyarországi, Dél-dunántúli és Buda Regionális Bank, valamint a Dél-dunántúli Takarék Bank) áll, összesített mérlegfőösszege pedig “mindössze” 150 milliárd forint képes lenne összebarkácsolni ennyi “kálót”. Különös tekintettel arra, hogy a teljes magyar bankszektor ugyanebben az időszakban 369 milliárd mínuszt “hozott össze”. Mindezek fényében jogos a VH felvetése, a sikkasztás(?) összegét tekintve “… vagy a Felügyelet túloz, vagy valami egészen ‘ördögi összeesküvés’ húzódik meg a háttérben“.

Valószínűleg ezért történt az, hogy a múlt hét végén Windisch László, a Jegybank illetékes alelnöke már 65 milliárdra módosította az “előrejelzést”, de ettől függetlenül szaporán veregette a saját, illetve pontosabban az MNB vállát mondván: az általuk indított vizsgálat derített fényt a “visszaélésre”. Ámde ez is csak féligazságnak tűnik, mert tény, hogy ugyan elindult a DC-nél az ötévente szokásos felügyeleti ellenőrzés, de a látványos, rendőrségi razzia előtt maga a DC vezetése kereste fel a Jegybankot és számolt be a “balhéról”. Ugyanakkor megbukni látszik a “tíz éve tart már ez az egész”-című beköpés is. A DC-t utoljára a már ismét a közismert Szász Károly által irányított PSZÁF (“Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” – ezt “olvasztotta” magába két esztendővel ezelőtt az MNB!) ellenőrizte 2010-ben. Ez ugyan megállapított néhány szabálytalanságot, de azok nem lehettek különösebben komolyak, hiszen a kirótt bírság mindössze 3 millió forint volt.

Marad tehát a 65 milliárd (még talán ez is sok, bár a cég ügyvédje tartja magát a “kb 100”-hoz), meg a sok jogos kérdés.

Ezek egyike, hogy mégis mi az ördögöt csinált a Felügyelet öt esztendőn át? Hogy a csodába nem tűnt fel “neki”, hogy a brókerház szabálytalanul működik, az előírások megszegésével megkárosítja ügyfeleit? Bár ha azt nézem, hogy a DC tőzsdei ügyeletinek jelentős része “forró” volt, tehát elsősorban árfolyam-spekuláción alapult, akkor a valódi károkozó nem más, mint a Maffiaállam, melynek egyes “politikusai” már legalább egyszer döntötték be sikerrel a forint árfolyamát (2010. – a hírhedt “Kósa-Szíjjártó“-nyilatkozat!). Ugyancsak kártevő maga a Maffia Jegybankja is, mely a matolcsysta korszaka óta mást sem tesz, mint a saját nemzeti valutánk ellen(!) spekulál a tőzsdén. Visszaélve a központi bank szerepével, ide-oda rángatja a forint árfolyamát, s az ebből származó, az MNB elnöke szerint “saját” (tehát “közpénznek nem számító”) profitját költi mindenféle alapítványok gründolására, meg ilyen-olyan ingatlanok áron felüli megvásárlására. Elkurcy Gyurcy eleddig vagy 300 milliárdot dobott ki ilyesmikre az ablakon (plusbonus: a Borókai leányka cégére rászórt negyedmilliárd), ami három-ötszöröse a DC-ből “kisíbolt” pénznek, s amit azért tehet, mert a Jegybanknak lassan egy teljes esztendeje nincs felügyelőbizottsága! … És ez az az ellenőrizetlen/ellenőrizhetetlen MNB, amelyik mindenki mást ellenőrizhet?! Nevetséges!

A másik pedig az, hogy ha ezt a fennmaradó 35-70 milliárdnyi hiányt a DRB-bankcsoport “hozta össze”, akkor mégis hogyan tehette ezt? Ez a négycéges “háló” különböző, az állami lenyúlás alól kimenekített takarékszövetkezetekből jött létre. Pont úgy, ahogy a MET– és focicsapat-tulajdonos (Videoton FC) Garancsi nertárs tette: Maffiaengedéllyel még “időben” pénzintézetté, illetve bankká alakította át a a takszövjét, így az kikerülhetett a (később Spéder Zoltánnak hasznot hozó) kényszer-államosítás alól. Az erre engedélyt adó Maffiajegybankba betuszkolt felügyelet ezek szerint sem akkor, sem pedig legalább két esztendőn át rájuk se nézett? Csak most? … Miért csak most?!

Nos, ezek azok a kérdések, melyekre valószínűleg a büdös életben nem fogunk válaszokat kapni. Jellemző ez egyébként erre a Bűnbandára, hiszen a “Pakstum” minden létező anyagát is oly’ hosszú időre titkosították (50 év!), hogy mire unokáink, dédunokáink tudomást szerezhetnek arról, hogy mijafaszér is köllöt nekik (meg nekünk) annyit (pontosan mennyit is? – ez is titkos!) fizetniük egy egyébként tök’ fölösleges beruházásra, addigra a Döntéshozókról, az Elsődleges Haszonélvezőkről már a tölgyfa koporsó is rég lerohadt … pedig a műanyagbilincsnek kellett volna!

Most persze folyik a politikai konteógyártás. Arról, hogy ez az egész “Duma-Cash” igazából kinek a “sara”. A Szocik szerint természetesen a Fideszeseké, hiszen ez az Isten tudja hány tízmilliárd a “Zemútötévben” repült ki a brókerház ablakán, illetve párolgott el annak pénzügyi fazekából. A Fideszesek szerint pedig éppen ellenkezőleg. Közleményük szerint “ez már a második szocialista brókerbotrány” (gondolom az első a Kulcsár-féle K&H-ügy volt, melynek “nyolcelemista” főszereplőjét feltűnően baráti légkörben “vallatták” anno a fidesznyik ügyészek – jogerős ítélet a mai napig nincs!), az állítólag összevert Szász Karcsit pedig 2004-ben azért távolították el (a gaz szocik) a PSZÁF éléről, hogy “a brókerek ismét szabadon garázdálkodhassanak“. … Arról, hogy a “visszaváltott” Szász 2010-ben miért talált mindent rendben a DC háza táján, már nem szól ez a “Duma-Cash”.

Ámde a legjogosabb kérdés az, amit Lázár György tett fel a galamus.hu oldalán ma megjelent írásában! Azt, hogy “érdekes” módon minden eddigi bankcsőd kizárólag olyan pénzintézeteknél történt, melyek “hazai tulajdonban” álltak. Vegyük csak a legutóbbi példát! A Széchenyi Bankét! A Maffiaállam bevásárolta magát oda 51 százalékban, fene tudja mennyi közpénzért. Az MNB pedig belenyomott néhány milliárdot a “Növekedés Program” kerete terhére, melyből bőven jutott a postabankos Princz Gábor legújabb (mint kiderült: szélhámos) cégének is. A tulajdonos pedig Töröcskei nertárs volt, államadósságunk legfőbb kezelője (szintén csak volt).

Na miért ömlött oda ez az állami/jegybanki közpénz? Mert Töröcskei egy nertárs. Na miért ment gallyra a bank? Mert Töröcskei egy nertárs! Na miért is történtek a Lázár György által sorolt (kizárólag hazai “tulajdonú”) csődök? Mert mindegyiket egy-egy nertárs vezette. Mert mindenütt már csakis nertársak ücsörögnek. Akik meg ippeg és punkt annyit értenek a bank-, vállalat- és intézményirányításhoz, mint Don Vittorio (& Tsai) az államigazgatáshoz, az ország ügyeinek intézéséhez: “Lopni köll! Minél többet! Osztán majd kifizetik a kálót azok a bizonyos ‘keményen dolgozó’ zemberek.

A magukat jobboldaliaknak és konzervatívaknak hívők, akik ugye még csak véletlenül sem szocialisták, pláne nem kommunisták, de alaposan bebeszélték/bebeszéltették maguknak, hogy “az állam a legjobb tulajdonos”, esetleg körülnézhetnének már! Esetleg észre vehetnék már, hogy Kedvenc Pártjuk hová tart és kik is vezetik! Úgy, ahogy Béndek Péter tette tegnap előtt!

De nincsenek illúzióim. Sokszor leírtam már: “Murphysta vagyok, nem Optimista!“.

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!

Advertisements


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s