Nagykoaliciót Magyarországon!

Magyarország szinte minden létező problémájára egyetlen megoldás létezik: Nagykoalíció a Fidesz és az MSZP részvételével! … Nem-nem! Nem ment el az eszem és nem gurult el a gyógyszerem sem. Nem kaptam napszúrást és nincs hőgutám. Berúgva sem vagyok. Ez az egyetlen megoldás!

Ma reggel olvastam a 444.hu oldalán a DeDi (“Demokrácia és Dilemma Intézet“) egy kitűnő elemzését arról, hogy szerintük valójában melyek a balliberális oldal szétesettségének és szerveződésképtelenségének okai. A DeDi úgy véli, hogy ez a folyamat (legalább is a közvélemény számára) a 2009-es “miniszterelnök-casting”-gal indult el. Azóta a ballib oldal összesen öt választást bukott el (méghozzá ordas mértékben!), ami csak fokozta az atomizálódást.

Kézenfekvő tehát, hogy egy bármiféle győzelem érdekében legelébb is újjá köllene szerveződniük. Azaz kiépíteni az új pártstruktúrát, a belső intézményrendszert, majd ezek után egy tisztességes versenyben (egy választáson!) megmérettetve önmagukat tisztázni, az erőviszonyokat. Ha ez sikerült, akkor onnantól kezdve mindenki tudhatja, hogy a választók mennyire “vevők” a különböző, baloldali “árucikkekre”, majd erre alapozva kialakítani egy olyan koalíciót, mely egyesült erővel megdönti a fideszes diktatúrát.

Ámde tisztességes választások Magyarországon immáron 2014 tavasza óta nem léteznek, lévén a Maffiapárt, visszaélve túlnyomó törvényhozási hatalmával, a szabályokat mindig az éppen aktuális érdekeihez tudja torzítani. Ez pedig lehetetlenné teszi az ellenzék számára az alkalmazkodást, majd az ehhöz igazodó struktúraátalakítást. Az országgyűlési “választásokra” vonatkozó új regulát a ballibek ugyan már 2013-ban megismerhették, melyből helyesen vonták le a következtetést: a Maffiaállampártot csakis tömbösödéssel, tehát totális összefogással meneszthetik kormányzati pozíciójából. Azonban az objektív mérce (tisztességes választások) alapján való “relációanalízis” hiánya okán, egy teljes esztendőn keresztül képtelenek voltak dűlőre jutni – bele estek tehát a Fidesz által állított csapdába. Ami végül létrejött, az egy torz koalíció volt, amely nem a különböző, résztvevő pártok táboron belüli elfogadottsága, hanem az össznépi közvéleménykutatások adataira alapultak.

Közbevetőleg:
A fideszes csapda elvileg elkerülhető lett volna, ha az MSZP azonnal belemegy az E-PM és a DK által még tavaly nyáron javasolt “Belső választás“-ba. Ez az eredetileg Tóth Zoltán választási szakértő által kidolgozott ötlet azt jelentette volna, hogy a három párt egy kvázi-előválasztást rendez meg (pontosan előírt szabályok szerint), majd ennek eredményei alapján állítják össze a közös listát, határozzák meg az egyéni körzetekben indítandó közös jelöltek személyeit, illetve magát, a programot és a kampánymetodikát. Nem lett belőle semmi, mivel az MSZP húzódozása és kifogáskeresései okán kifutottak az időből.

A Csapda bevált: Április Hatodika következtében egy olyan pártösszetételű parlament jött létre, amelynek arányai a tényleges erőviszonyoknak, tehát a választói akaratnak egy végtelenül torz vetületét mutatták. Ez azonban nem csak az újabb Kétharmadra vonatkozik (lásd például a körzetenként egy mandátumnál többet eredményező “győzteskompenzációt”, amit a honi Alkotmánybíróság gyalázatos módon “átengedett”!), hanem a (“demokratikus”) Ellenzékre is. Az ott “ügyesen” összeállított Közös Lista ugyanis – mint később kiderült (lásd lentebb!) – a ballib tábor tényleges erőviszonyait alaposan elferdítő mandátumarányokat képezett: egy hatalmas szoci tömb árnyékában két, négy-négy fős mini(nem)frakció (E-PM, DK), meg egy egyszemélyes párt (MLPFodor Gábor) vegetál.

Megjegyzés:
További eredménye ezen Csapdának, hogy a “szabályok” három olyan pártot kényszerítettek egy akolba, melyek nem tudták tisztázni erőviszonyaikat, összehangolni stratégiájukat. Így “kifelé”, a választók felé egy személyes marakodásokkal és belharcokkal tarkított katyvaszt mutattak csak. Ennek meg az lett az eredménye, hogy az Orbanista Állammal  végtelenül elégedetlen, de példa- és kiút mutató ellenzék híján cca. 800 ezer, usque 1 millió jogosult a “lábával szavazott”, azaz otthon maradt! Márpedig ha őket sikerült volna mozgósítani, az Ellenzék – éppen a torz választási szabályok miatt – elsöpörhette volna a Maffiaállamot. (Az egy másik kérdés, hogy Orbánék soha nem lettek volna hajlandóak békésen átadni a hatalmat, s ha mégis, a mindenhová beültetett, gyakorlatilag meneszthetetlen pártkádereikkel rövid úton működésképtelenné tették volna a Törvényhozást és magát az Államot is! – szendam)

Ezen Csapda “bővített újratermelése a még a tavaszinál is pofátlanabb és torzítóbb, a fővárosi EP-választások kerületi eredményei alapján összebuherált “Budapest-törvény“. Ennek lényege nem csak az, hogy egy olyan Fővárosi Közgyűlést hoz létre, melynek pártösszetétele köszönőviszonyban sincs a választói akarattal. Hanem az, hogy az egymás közötti relációkat tisztázni továbbra sem képes, ezért szervezetlen Ellenzéket egy a tavaszinál is szorosabb és taktikusabb tömörülésre kényszeríti. Mivel e “törvény” elképesztő módon csak július 31.-én, azaz mindössze 73 nappal a végül október 12.-re kitűzött “esemény” előtt lépett életbe, a ballib tábor ehhez a mai napig (aug. 15.) sem tudott alkalmazkodni, hiszen eredetileg a régi, pártlistás módszerre készült. A DeDi szerint ezért osztán (a józan ész alapján) nem köllene súlyos kritikával illetni az Ellenzéket, amely – hála a kormánypárti visszaéléseknek – folyamatosan lehetetlen helyzetekbe kerül, s most egy mégdiffúzabb, mégveszekedőbb katyvasz képét nyújtja a választók felé azaz: a budapesti választásokat már a startnál elvesztette.

Ellenpélda:
A DeDi megemlíti, hogy a pillanatnyi politikai érdeken alapuló, választási rendszer-buherálgatás az EU-n belül egyáltalán nem “hungaricum”. Tavaly előtt ugyanis, a kétségtelenül nagy választói támogatottságot és törvényhozási fölényt élvező, Ponta-féle román kormánypárt népszavazással próbálta időnek előtte elmozdítani pozíciójából a vele folyamatosan kekeckedő köztársasági elnököt. A szavazók 89 százaléka rá is bólintott Basescu lapátra tételére, ámde légy pottyant a jól kifőzöttnek tűnt levesbe. A részvételi arány (46%) csupán paraszthajszálnyival, de elmaradt a törvényesen meghatározott érvényességi küszöbtől (50%). Ekkor Pontáék úgy próbáltak segíteni magukon, hogy törvényt módosítottak, miszerint népszavazás esetén a külföldön élő románokat nem köll felvenni a választói névjegyzékbe. Így már bőven meg lett volna az 50 percent. Csakhogy a dolog a román alkotmánybíróság elé került, amely úgy vágta ki ezt a módosítást az ablakon, mint macskát szarni. A DeDi ebből le is vonja a következtetést: Románia jóval demokratikusabb ország, mint Orbanisztán! Hiszen itthon, a fidesznyikekkel teletömött Tákolmánybíróság (szűk többsége!) semmiféle kifogásolnivalót nem talát, az ennél sokkal pofátlanabb “Budapest-törvényben”! (Hja kérem! A “magyar kultúrfölény”! Ugyi?! – szendam)

A DeDi elemzése jó, de vitatható. Ezt én most meg is tenném annak ellenére, hogy nem vagyok az Intézet szakértőihez mérhető, kiművelt emberfő. Csak a józan eszem, az eseményeket a tőlem telhetően legszorosabban nyomon követő figyelmem, s az ebből eredő tényismeretem vagyon. Ezek alapján tehát kénytelen vagyok megállapítani, hogy bár valóban létezett és létezik a Fidesz által a Törvényesített Választási Csalásba épített Csapda, de csakis azért, mert a Magyar Szocialista Párt, pontosabban annak maradéka, hivatásos (tehát közpénzekből élő) tagjainak egy jelentős, hangadó/zsaroló része úgy “működött/működik”, ahogy! A belső erőviszonyok meghatározását, az újjászerveződést, az összefogást és az (esetleges) választási sikereket minden esetben az MSZP ezen káderei akadályozták meg!

Sorolhatnám most oldalakon keresztül a tényeket, de nem teszem. Azért nem, mert aki hozzám hasonlóan nyomon követte az eseményeket, az pontosan tudja miről “beszélek”. Akik viszont nem, azoknak hiába magyaráznék, akkor sem tudnák/akarnák megérteni az érveimet. Ennek ellenére felsorolnék néhányat (Hiszen “csak az ökör következetes”. Ugyi?!):

  • A ballib oldal újraszerveződését a DeDi szerint megakadályozó belső erőfelmérés kivitelezhető lett volna a Tóth Zoltán által javasolt “Belső előválasztás”-sal, ami pont az MSZP időhúzása miatt nem történhetett meg. Ennek lett eredménye a torz parlamenti pártstruktúra.
  • Ez az “Előválasztás” azonban a májusi EP-voksoláson megtörtént, s mivel annak szabályai viszonylag tisztességesek voltak (a televíziós és plakátos párthirdetéseket a Fidesz sikerrel akadályozta meg!), az eredményei is elfogadhatóak. Ezek pedig azt mutatták, hogy országosan csak alig-alig, Budapesten viszont egyáltalán nem a Szocipárt az “ellenzék vezető ereje”.
  • Ehhöz képest például a budapesti összefogás azért nyúlik, mint a rétestészta, mert egyes Megélhetési Párttagok, bizonyos Kerületi Nagyvezírek ennek keresztbe fekszenek arra hivatkozva, hogy ippeg az EP-választások eredményei a torzak, lévén nekijük vagyon egy (senki által soha nem látott) belső véleménykutatásuk.
  • Az Ellenzéknek nem volt ideje alkalmazkodni a csak július 31.-én hatályba lépett Budapest-törvényhez? Nem igaz, hiszen azt júniusban szavazták meg, s már korábban is tudható volt annak lényege. Ezt mi sem bizonyítja fényesebben, hogy a DK és az E-PM képes volt kidolgozni a “Koordinált Indulás” szisztémáját, ami azért nem működhet még ma sem, mert néhány Kerületi Kiskirály akadékoskodik, tovább erősítve azt a képet, hogy ez az egész ellenzék csupán röhögni valóan veszekedős, önsorsrontó társaság. (Hogyan merészkedhet el odáig az eleddig tiszteletre méltó Tóth József, hogy Angyalföldön minden egyéni körzetet a szociknak követeljen? Hogyan lehet még mindig a Szocipárt “befolyásoló tényezője”, országgyűlési képviselője, sőt, a közélet szereplője az alapszervezet-gründolási botrányairól elhíresült Tóth Csaba, aki Zuglóban fejtette ki “hasznos” tevékenységét?!)

Folytassam? Nem teszem! Mert akkor szót kéne ejtenem még arról is, hogy miért nem lehetett tavasszal bizonyos fideszes botrányokkal kampányolni (lásd itt!) és ez kinek az érdekeit szolgálta. Hogy most miért nem lehet az április óta szinte hetente jelentkező újabb, maffiapárti skandallumokat kihasználni (például ezt, vagy ezt, netán ezt, erről pedig már nem is beszélve!). Azért nem volt, nincs és nem is lesz kampány, mert ezt az MSZP így-vagy úgy, de megakadályozza!

Legyek jóindulatú? Rendben, ezért osztán most nem azt fogom írni, hogy szerintem a szoci hangadók szinte mindegyike egy “másik fizetési listán” is szerepel. Maradnék csupán abban, hogy a Szocipárt a XIII.-XIV. századi Magyarország feudális anarchiájába dőlt: a Központ akarata gyakorlatilag nem létezik, a pártot pedig kerületi és megyei Tartományurak pillanatnyi és személyes érdekei rángatják ide-oda, azaz képtelen a racionális cselekvésre. Ahová ők beteszik a lábukat, kezdve a Gyurcsány-kormánnyal, befejezve a Budapesti Összefogással, azt garantáltan lejáratják, szétverik, írmagját elpusztítják, felszántják, majd sóval behintik. (Ahogy a DeDi elemzése megállapította: Budapesten az ellenzék éppen most játsza el a “térképen maradás” utolsó esélyét!)

No ezért javaslom én a Fidesz-MSZP Nagykoalíciót! A háborodott Orbán, meg az egoista, szoci Tartományurak közösen, olyan gyorsan vernék szét az idehaza meghonosodott Maffiapártállamot, amire soha és senki nem lenne képes. … Különben sanyarú évtizedek elé nézhetünk. … Fogunk is!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!
Advertisements

9 hozzászólás on “Nagykoaliciót Magyarországon!”

  1. bonhomme szerint:

    A felcsúti szopós kurva

    Édes Viktor, mért gondolod,
    hogy te bármit megtehetsz?
    Az országodat rombolod,
    s neked ez csupán jó hecc.

    Multik, bankok ellenében
    vívod “szabadságharcod”,
    míg végül néped szemében
    elveszíted majd arcod.

    Azért az már elég durva,
    hogy a lengyelek szerint
    nem vagy más, mint szopós kurva,
    s néped még mindig legyint.

    Nem tudom, így meddig marad,
    mikor fognak ébredni,
    de azt tudom: a népharag
    fog majd veled végezni.

    Tusnádfürdőn osztod az észt,
    véreinket uszítod;
    országodra hozod a vészt,
    amíg el nem pusztítod.

    Orálisan ejakulálsz
    bullshitet az arcunkba*;
    lenyeljük – arra spekulálsz -,
    elfáradván harcunkba’.

    Közmunka az árokparton
    – “Arbeit macht frei”, azt mondod -,
    hogy néped éhen ne haljon,
    ámbár neked nincs gondod.

    Megmondom, mi lesz a vége:
    a húrt addig feszíted,
    amíg végül még ez évbe’
    hatalmadat veszíted.

    Mi jön előbb? Nem tudhatom.
    Államcsőd? Forradalom?
    De véged lesz, elmondhatom;
    erről szól most a dalom.

    Nem lesz majd itt Vologya cár,
    vagy bárki, hogy kimentsen:
    elsodor majd a szökőár;
    neked remény már nincsen.

    Bukott elődeid sorsa
    lebegjen szemed előtt:
    vajh’ lábadnál akasztanak,
    vagy kivégeznek előbb?

    * ez egy derekas képzavar; ezúttal Neonbagi Igazad vót Fletó! c. posztjának kulcsszavait, illetve hellyel-közzel Fabius szófordulatait használtam fel.

  2. kicsiroli szerint:

    A cím olvastán én is azt hittem, hogy gyógyszergurulás vagy mifene van.
    De a konklúzió tökéletes.
    Réges-régen mondom-írom, hogy a fidesz meg az mszp egy kapura játszik.

    • szendam szerint:

      Köztársam!
      Ezek szerint tudok címeket is adni! Örülök, hogy elértem a “kellő hatást”.
      Egyébként (mint az a posztból is kiderült) EGYETÉRTÜNK!
      Üdv! szendam

  3. bonhomme szerint:

    Valamiért nem megy át a hsz-em…

    • bonhomme szerint:

      Még az előző, “gázos” poszt, meg Neonbagi nyomán született, de akkor már ide posztolom:

      A felcsúti szopós kurva

      Édes Viktor, mért gondolod,
      hogy te bármit megtehetsz?
      Az országodat rombolod,
      s neked ez csupán jó hecc.

      Multik, bankok ellenében
      vívod “szabadságharcod”,
      míg végül néped szemében
      elveszíted majd arcod.

      Azért az már elég durva,
      hogy a lengyelek szerint
      nem vagy más, mint szopós kurva,
      s néped még mindig legyint.

      Nem tudom, így meddig marad,
      mikor fognak ébredni,
      de azt tudom: a népharag
      fog majd veled végezni.

      Tusnádfürdőn osztod az észt,
      véreinket uszítod;
      országodra hozod a vészt,
      amíg el nem pusztítod.

      Orálisan ejakulálsz
      bullshitet az arcunkba*;
      lenyeljük – arra spekulálsz -,
      elfáradván harcunkba’.

      Közmunka az árokparton
      – “Arbeit macht frei”, azt mondod -,
      hogy néped éhen ne haljon,
      ámbár neked nincs gondod.

      Megmondom, mi lesz a vége:
      a húrt addig feszíted,
      amíg végül még ez évbe’
      hatalmadat veszíted.

      Mi jön előbb? Nem tudhatom.
      Államcsőd? Forradalom?
      De véged lesz, elmondhatom;
      erről szól most a dalom.

      Nem lesz majd itt Vologya cár,
      vagy bárki, hogy kimentsen:
      elsodor majd a szökőár;
      neked remény már nincsen.

      Bukott elődeid sorsa
      lebegjen szemed előtt:
      vajh’ lábadnál akasztanak,
      vagy kivégeznek előbb?

      * ez egy derekas képzavar; ezúttal Neonbagi Igazad vót Fletó! c. posztjának kulcsszavait, illetve hellyel-közzel Fabius szófordulatait használtam fel.

    • bonhomme szerint:

      Asszem, ezúttal megfogott a moderátor a cím miatt… 😦

      • szendam szerint:

        Nem tudom miért fogott meg a WP “Akismet” nevezetű (egyébként tökéletes) szűrője.
        Minden esetre “kiszabadítottalak”!
        Köztársi üdvözlettel: szendam!

      • bonhomme szerint:

        Lehet, nem tetszett neki a közönséges cím. Tudod: ilyan szavakat nem illik képernyőre vetni… vagy ilyesmi.
        Vagy a FinFisher volt, de akkor a tekes legények szórakoztak velünk.

    • bonhomme szerint:

      Még az előző, “gázos” poszt, meg Neonbagi nyomán született, de akkor már ide posztolom:

      A felcsúti sz. k.

      Édes Viktor, mért gondolod,
      hogy te bármit megtehetsz?
      Az országodat rombolod,
      s neked ez csupán jó hecc.

      Multik, bankok ellenében
      vívod “szabadságharcod”,
      míg végül néped szemében
      elveszíted majd arcod.

      Azért az már elég durva,
      hogy a lengyelek szerint
      nem vagy más, mint szopós kurva,
      s néped még mindig legyint.

      Nem tudom, így meddig marad,
      mikor fognak ébredni,
      de azt tudom: a népharag
      fog majd veled végezni.

      Tusnádfürdőn osztod az észt,
      véreinket uszítod;
      országodra hozod a vészt,
      amíg el nem pusztítod.

      Orálisan ejakulálsz
      bullshitet az arcunkba*;
      lenyeljük – arra spekulálsz -,
      elfáradván harcunkba’.

      Közmunka az árokparton
      – “Arbeit macht frei”, azt mondod -,
      hogy néped éhen ne haljon,
      ámbár neked nincs gondod.

      Megmondom, mi lesz a vége:
      a húrt addig feszíted,
      amíg végül még ez évbe’
      hatalmadat veszíted.

      Mi jön előbb? Nem tudhatom.
      Államcsőd? Forradalom?
      De véged lesz, elmondhatom;
      erről szól most a dalom.

      Nem lesz majd itt Vologya cár,
      vagy bárki, hogy kimentsen:
      elsodor majd a szökőár;
      neked remény már nincsen.

      Bukott elődeid sorsa
      lebegjen szemed előtt:
      vajh’ lábadnál akasztanak,
      vagy kivégeznek előbb?

      * ez egy derekas képzavar; ezúttal Neonbagi Igazad vót Fletó! c. posztjának kulcsszavait, illetve hellyel-közzel Fabius szófordulatait használtam fel.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s