Szódagasztók, elméletgyárosok

Különös divat látszik meghonosodni a magyar közéleti elemzők körében. A “politikai katasztrófaturizmus”. Kiútkeresés helyett szót dagasztanak, elméleteket gyártanak és “tekintély-tallérokra” vadásznak. Csoda, hogy itt tart az ország?

Azt olvasom a Népszava mai, online számában, hogy Orbán rendszerét csak a felszínesek nevezhetik putyinistának. Bár sok a hasonlatosság közöttük, de lényegi eltérések mutatkoznak. Ezért amikor a nyugati sajtóorgánumok a Posványosi Beszéd okán Putyint kiáltanak, arról tesznek tanúbizonyságot, hogy igazából fogalmuk nincs, mi a helyzet Magyarországon és mi Oroszhonban, melyek a budapesti célok és módszerek, s melyek a moszkvaiak. Márpedig bármiféle problémát kezelni csak úgy lehet, ha elébb alaposan feltárjuk annak mibenlétét.

A “Nemputyinizmus elméletének egyik zászlóvivője Magyar Bálint, aki egyébként kitűnő könyvében, a tavaly megjelent, de sajnos semmiféle érdemi hatást ki nem váltott “Magyar polip“-ban, kellő pontossággal írja le a honi állammafia/maffiaállam kialakulásának és működésének természetrajzát. Magyar szerint a két rendszer közötti párhuzam leginkább annak kialakítóinak habitusában, személyes motivációjában leledzik. Orbán is, Putyin is gátlástalanul tör céljának, a korlátlan és kizárólagos személyi hatalom elérésére. Pár sorral később aztán azt állítja, hogy vannak különbségek a módszerek között, hiszen míg a magyar államosítás “inkább a piacok újraosztását, az érdekcsoportok kiszolgálását, a személyes vagyon gyarapodását célozzák“, addig Oroszországban az állami vagyonszerzést. A volt politikus ezért mindkét rendszerre a “posztkommunista maffiaállam” meghatározást javasolja, hiszen a rendszer szerveződésének és működésének módjai azonosak a szervezett bűnözésével: “családi, illetve a közös üzlet által megpecsételt fogadott családi” kapcsolatokra alapul.

A “Nemcsak putyinizmus elméletét képviseli Szentpéteri Nagy Richárd, aki szerint Orbán rendszere “egy nemzetközi autokratikus egyveleg“, melynek csupán egy része a Putyintól eltanult módszerek alkalmazása. Úgy véli, hogy e mintamásolások okán Orbán hamarosan az elnöki rendszer felé fog ellépni, ámde ez nem az amerikai, hanem inkább a francia, “félprezidenciális” felépülés lesz. Ehhöz pedig még csak alaptörvény-módosításra sincs nagyon szükség, hiszen már a mostani is elég széles jogkört biztosít a köztársasági elnöknek a parlamenttel szemben, s csupán a hivatal birtokosának személyiségén múlik, hogy ezekkel mennyire él. Természetesen mindez még csak a jövő zenéje, hiszen majd a 2017-es államfőválasztás fogja megmutatni, valójában mi is forog Orbán fejében.

A “Nincs putyinizmus teóriáját képviseli Kiszelly Zoltán (milyen meglepő!), aki úgy véli, a tusványosi beszédről szóló tudósítások “hiányosak”. Ő azonban személyesen is jelen volt, s tanúsíthatja: Orbán részletesen elmagyarázta, miért nem lehet hazánkban bevezetni a putyinizmust. A miniszterelnök szerinte ugyanis kifejtette: hatalmas különbségek vannak a két állam között. Magyarország egy olyan szövetségi rendszer (NATO, EU) tagja, melyből nem lehet kilépni, lévén az országnak nagy szüksége van a brüsszeli pénzekre. Ez pediglen azért van, mert hazánknak nincsenek számottevő, kiaknázható ásványkincsei, ergo: egy ilyen uralmi szisztéma bevezetéséhez hiányoznak a politikai és a gazdasági alapok. Kiszelly szerint vannak ugyan párhuzamok a két ország között, de ezek főleg a mindkét állam törvényhozásában lévő kétharmad következményei. Ugyanakkor Oroszország eleve félelnöki volt, amit Putyin a többségére támaszkodva, és a választási rendszer megbuherálásával az elnöki felé tolt el, míg ez Magyarországon (már csak az uniós és egyéb nemzetközi kötelezettségeink miatt) elképzelhetetlen.

Nagyon örülök, hogy az urak ilyen jól elvannak magukkal. Mint politikai katasztrófaturisták járják a Nagy Magyar Posványost és érdeklődve csattogtatják fényképezőgépeiket. Közben pedig szódagasztó elméletgyárosokként igyekeznek egyfajta “szellemi hadimilliomosok” lenni. Mindez abban az értelemben, hogy az Orbán által az országra mért elemi csapást úgy igyekeznek analizálgatni, hogy ezzel zsebre vágják “Az orbanizmus szakértője” címét, meg a vele járó “tekintély-tallérokat”.

Magyar Bálint ugye azzal kezdi, hogy ez nem putyinizmus, mert például az állami tulajdonszerzésnek mások a céljai. Emitt a piac újraosztása, a vagyon baráti kezekbe nyomkodása, amott pedig az állami befolyás, hatalom növelése. (Ahha! Ámde az a bibi, hogy ez a differencia csak azért van, mert Putyin hamarabb kezdte, Orbán pedig még csak most látott ennek neki, lásd a fideszes oligarchák ellen néhány hónapja indított háborút, leszámolást!). Aztán egy gyönyörű bakugrással kijelenti, hogy de mégis. Ámde csakis abban az esetben, ha a szisztémára kizárólag az ő (egyébként kitűnő) meghatározását (“Posztkommunista maffiaállam”) használjuk.

Szentpéteri elemzése pedig nem más, mint egy “dupla galimatiász”. Elébb arról értekezik, hogy az orbanizmusban nem csak putyinizmus vagyon, osztán belefog egy olyan, nemzetközi példákra is kitekintő, zavaros fejtegetésbe, amit nem csak az olvasó, de (szerintem) már ő sem ért. Úgy gondolja, hogy nem lesz tákolmánymódosítás, mert az államfő jogosítványai már így is elég erősek? Nos, Áderhez képest tényleg, ámde a posványosi beszédben nyíltan meghirdetetten abszolút hatalomra törekvő, a kézivezérléshez, a dróton rángatáshoz szokott Orbánnak nagyon kevés! Ezt érzi Szentpéteri is, így osztán végül (de facto) kijelenti, hogy nekije fogalma nincs arról, hogy mi is fog történni, azt majd 2017-ben meglássuk. Hja, vagy úgy! Akkor minek tetszett nyilatkozni? Azért, hogy a neve megint benne legyen az újságban?

Igazából Kiszelly volt közülük a legőszintébb. A rendszerellenességgel meg nem vádolható “politológus”, miután teljesítette a kötelező feladatot (átértelmezte a tusványosi szóáradatot és megvédte Hűbérurát, illetve huhogóknak állította be a Putyint kiáltókat), megejtő őszinteséggel tárta fel a valóságot. Lényegében kijelentette: a putyini típusú diktatúra magyarországi bevezetéséhez nem a szándék, hanem a gazdasági alap hiányzik, s ezzel Orbán tisztában van. (A választási rendszer megbuherálhatatlanságáról tett kijelentésével ne foglalkozzunk, hisz ennek egyik legdurvább ellenpéldája a “Budapest-törvény”!)

Azt sajnos nem tette szóvá, hogy a Vezér azért gőzerővel dolgozik ezen, hiszen a “Keleti Nyitás” politikája nem más, mint hogy rendszerének finanszírozásáért cserébe obskúrus diktatúráknak árulja a hazát, pontosabban annak EU-tagságából származó előnyeit. Azt ajánlgatja nekik, hogy alapítsanak minálunk zombicégeket, melyeken keresztül beférkőzhetnek az Unió ellenük is védett belpiacára. Cserébe csak letelepedési meg pénzmosási kötvényeket kellene vásárolniuk (azaz adjanak kölcsönt!), illetve befektetésekkel finanszírozniuk a magyar “politikai stabilitást”. Mert Orbán már sokszor kijelentette: szerinte ez az elsődleges feltétele a gazdasági sikernek, ezt meg ippeg és punkt a választási rendszer, a különböző törvények és a Tákolmány folyamatos buherálgatásával igyekszik biztosítani.

A legmegmosolyogtatóbb ebben az, hogy éppen ez a fajta, buherálós “politikai stabilitás” a legfőbb gátja a diktatúra finanszírozási, gazdasági alapjainak megteremtésének. Elvileg nem rossz ötlet felajánlani a világ bűnözőinek és adócsalóinak a pénzmosodás magyar államkötvény lehetőségét, no de ehhöz öt esztendeig kéne itt parkoltatniuk a zsozsót! Ennyi idő (de még akár két hét!) alatt pedig Orbanisztánban akármi megtörténhet. Akár az is, hogy hirtelen államosítják ezen kötvényeket is. Márpedig a jogbiztonságra a jogkerülők is sokat adnak! Ugyi?! (hehehe!) Ami pedig a zombicégeket illeti: az ilyen Berdimuhammedov/Nazarbajev/Alijev-féle alakokat rohadtul nem érdeklik az európai piacra való besunnyogás lehetőségei (jól elvannak ők a rabló módon kitermelt ásványkincseik eladásából lenyúlt milliárdjaikkal!) De ha mégis, hát akkor inkább a sokkal biztonságosabb és megbízhatóbb Svájcon keresztül fogják intézni az ilyesmit, nem pedig egy elmeháborodott szociopata által ide-odarángatott államocskán át. Nemde?! (muhahaha!)

Azt kérdik, hogyan juthatott idáig az ország? Nos, többek között azért, mert ilyen az értelmisége. Példamutatás, kiút keresés helyett vagy behódolnak, vagy szót dagasztanak, elméleteket gyártanak, azaz önfényeznek, katasztrófaturistáskodnak!

… és ezt …

szendamondja!

A Mozgalom legújabb híreit Tuaregtől, lásd itt!
Reklámok

2 hozzászólás on “Szódagasztók, elméletgyárosok”

  1. bonhomme szerint:

    Legfrissebb zöngeményem a Mozgalomnak:

    “Szabó Gábor már tudja, hogy itt vannak a demokraták, és hogy terveik formát öltöttek.
    Meg kell győznie a kétkedő országot, hogy az Ellenállás megkezdődött.”
    (via Támadás egy idegen bolygóról)

    Nem, nem, nem

    Nem, nem, nem,
    nem, nem, nem,
    nem megyünk mi innen el,
    míg a rohamosztag minket gumibottal ki nem ver.

    Nem, nem, nem,
    nem, nem, nem,
    nem megyünk mi innen el,
    míg a rohamosztag minket vízágyúval ki nem ver.

    Ha nem tetszik a Führernek,
    hogy mi itten tüntetünk,
    hordja az irháját innen,
    mert mi végül büntetünk!

    Ámde van egy feltételünk:
    amit lopott, hagyja itt!
    És ugyanerre kérjük meg
    Orbánisztán “nagyjait!”

    Eleget loptál már,
    vigyen el az ördög már!
    Totál üres a kincstár:
    nincs itt mit lenyúlni már.

    Nem, nem, nem,
    nem, nem, nem,
    nem megyünk mi innen el,
    míg népünk egy miniHitlert az országból ki nem ver!

    Nem, nem, nem,
    nem, nem, nem,
    nem megyünk mi innen el,
    míg népünk egy miniHitlert az országból ki nem ver!

    Ha nem tetszik a Führernek,
    hogy békésen tüntetünk,
    még csempébben fog nézni majd,
    amikor NER-t szüntetünk!

    Lehet, nem is sokára lesz,
    tán egy kurta év múlva,
    amikor ellátogathat
    vasra verve Strasbourgba!

    Nem egyedül megy: kíséri
    a sok bukott fidesznyik.
    Ezerötszáz év fejenként?
    Jó emberek, mi lesz itt?

    Megszűnik a diktatúra,
    újjáépül az ország,
    ha felébred végre a nép,
    s kezébe veszi sorsát.

    Nem, nem, nem,
    nem, nem, nem,
    nem megyünk el: maradunk!
    Pusztán azért, Viktor-piktor, mert az ország MI VAGYUNK!!

    Nem, nem, nem,
    nem, nem, nem,
    nem megyünk el: maradunk!
    Amit rablóbandád elkúrt, rendbe tesszük MI MAGUNK!!


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s