Szégyenmű a Szabadság téren

A Nemzeti Együttműködés Kormánya, élén a Brüsszelita Gyarmatosítás ellen Szabadságharcot hirdető orbán viktor (a kisbetűk szándékosak!) “miniszterelnökkel”, elrendelte a Szabadság térre már hónapokkal ezelőtt felállítani tervezett “Megszállási Emlékmű” befejezését. Mindezt az éj leple alatt, suttyomban, elképesztő méretű rendőri biztosítással, azaz a szokásosan halált megvető bátorsággal!

Sajtószemle következik:

A briganti önkény arcunkba köpött

Mindenkiébe, aki Orbán és bandája engedélye nélkül magyarnak, a  despota kedve és akarata ellenére demokratának tartja magát; mindenkiébe, akit ez a hitvány önkényúr és szervezete már ellenzékből is számtalanszor kitagadott a nemzetből.

Sunyin – álmunkban, éjszaka –, erős rendőri biztosítással köpött szemen minket az álszent, pofátlanul hazudozó, gyáván agresszív önkény – mégis: erősebb megvilágítást az orbáni uralom aljassága, Döbrögi-természete nem kaphatott volna. Nem tudom, van-e példa arra, hogy a gyűlölködő-gyűlöletes hatalom önmagának, önmagáról ilyen körülmények között állítson emlékművet…

Orbán(ia) fölállítja hát hitványsága emlékművét – tudtuk, hogy így lesz, de azt mégsem gondoltuk, hogy ilyen nyomorultul teszi. Méltó mű, kétségtelen: méltó megrendelőjéhez és alkotójához! Gyalázatosan hazug, falvédősen kegyes, ájtatoskodó szimbolika – minden a megrendelő „nemzeti ízlése” szerint. S e mű története is illik a hatalomhoz: az első pillanattól fogva olyan hazugságok tapadnak hozzá, amelyek még az orbáni uralomban is párjukat ritkítják. Pofátlanul „kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűnek” minősítették ezt a szart, megmutatván, bármit megtehetnek, bármiről bármit hazudhatnak. S miért is ne, mikor az általuk teremtett és használt újbeszél csakis hazudozásra és gyűlöletkeltésre alkalmas.

(Steiner Pál általam ostobaságnak tartott népszavazási kezdeményezését a Fővárosi Törvényszék állítólag e kormányrendeletre hivatkozva utasította el. Ha ez igaz, laikusként is megkockáztatom: elképesztő jogi abszurditással állunk szemben.)

Szép egy hazugság volt az is, amikor a Kedves Vezető egyeztetést ígért húsvét utánra…

*

Mit üzen nekünk, a hatalom által leköpötteknek, a Szabadság térre állított ocsmányság?

Mindenekelőtt azt, hogy hazánkat rabló természetű, bugris, agresszív banda tartja megszállva – az emlékmű e banda dicsőségét hirdeti. S ameddig hirdetheti, addig azt is üzeni: a Fidesz megszállta ország nem demokrácia, nem szabad ország. Nem vagyunk szabad emberek.

Alighanem ostobaságot csinált a magát kontrollálni nem képes gőgös despota: tárgyiasította mindazt, amit értelmes és tisztességes emberek utálni kénytelenek benne és „kormányzásában”. Feladatot jelölt ki, amely összeránthatja ellenfeleit, a szimbólumok iránt igenis érzékeny embereket.

Ez a szobor – a műnek és megrendelőinek alpári ízléstelensége és az orbáni önkényt legitimálni hivatott aljasul hazug „mondanivalója” miatt – ledöntésre ítéltetett. Nem elpusztításra: áthelyezésre. Hogy sose feledjük, mi történt velünk 2010 óta, s gondolkodjunk azon is, hogyan és miért.

De amíg a förtelem a Szabadság téren áll, hivalkodón hirdeti a hazánkat ma megszállva tartó bugris, „nemzetikeresztény” maffia hatalmának korlátlanságát, öröknek vélt dicsőségét.

Gusztos István, Gépnarancs

Végképp

A kérdés: az avatás úgy lesz-e, hogy az egyre gyávább Orbán majd rábízza valamelyik gátlásvedlett alvezérére… Vagy esetleg mégis avat az éjszaka mélyén, esernyők alatt… Vagy egy hadseregnyi rendőrrel és más fegyveressel – hogy őket is bepiszkolja – kivonul a térre, és hamar odaavat egyet. Az is elképzelhető persze, hogy a CÖF elvállalja az arkangyal miheztartás végett való közmegerőszakolásának szerepét, és odaáll egy csoportképre a szerencsétlen Orbánnal.

Sok vita volt az utóbbi hetekben arról, hogy Orbán miért halogatta hónapokon át az emlékmű befejezését.  Ma már legalább az vélhető erősen, hogy a foci világbajnokság utáni közeli hétvége volt a titkos hadműveleti tervben. Miután Merkel német kancellár nyilván többször fölhívta Orbán figyelmét arra, hogy az emlékmű fölállítását a németek megsértésének tekinti – róluk hazudik a legsunyibban ugyanis -, Orbán nem akart feszültséget a VIP páholyban. Ennyi.

Ott voltam sokszor a száz napos tiltakozáson. Pontosan tudom, miért nem merte Orbán fényes nappal dolgoztatni a szolgáit. Jó, ha tudja: soha nem lesz nyugta, amíg az orbánság emlékműve áll. Azért ő a vesztes, mert végképp odalett a méltósága.

Andrassew Iván, Népszava

Gyalázat!

(Orbán Viktor szégyenműve)

A Szabadság téren az éj leple alatt, vasárnap reggelre felállították a Német megszállás áldozatainak emlékművét. A gyalázatos szobor az Orbán-rezsim mementója. A történelemhamisító emlékmű ellen több mint száz napja tiltakoznak civilek. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

A történelem gaztetteit szinte mindig éjszaka követik el. A németek 1939. szeptember 1-jén éjjel indítottak bombázókat Lengyelország ellen. A Berlini Falat 1961. augusztus 13-ra virradóan építették fel. Nagy Imrét és mártírtársait 1958 júniusában végezték ki a sötét börtönudvaron. A diktátorok a piszkos munkát gyáván, az éj leple alatt végeztetik.

De azt nem gondoltuk volna, hogy a rendszerváltás után huszonöt évvel rendőrállami módszerekkel, éjszaka, titokban fogják felállítani az önkényuralom emlékművét. Az Orbán-kormány utasítására szombat éjjel vaskordonokkal körülvették a Szabadság teret, fekete ponyvákkal elkerítették és rendőröket vezényeltek a helyszínre. Vasárnap már állt a „német megszállás áldozatainak emlékműve”.

A közpénzből épített monstrumot rendőrök védték a köztől. A téren vasárnap reggel több száz tiltakozó állampolgár jelent meg: döbbenten, felháborodva nézték a rácsok mögött magasodó történelemhamisítást. „Demokráciát! Demokráciát!” – skandálta a tömeg, s többen megpróbálták lebontani a kordonokat. Ám „Gábriel arkangyal” védelmi osztaga szorosan összezárt a „birodalmi sas” körül. Ilyet még nem láttunk demokráciában.

A politikai katasztrófaturizmus központja lehet mostantól Budapest.

Az orbáni szégyenmű előtt senki nem mondott avatóbeszédet.

Egyetlen fideszes politikus sem volt a téren. Felfegyverkezett őreik mögé sem mertek elbújni.

Persze tudtuk, a szobrot felépítik. Ám hogy mikor, azt szinte hadititokként kezelte a kormány. Az első dátum március 19-e volt, de a parlamenti választás miatt halasztottak. Majd május 31-re, Orbán Viktor születésnapjára hirdettek szoboravatót: akkor is elmaradt. Az emlékmű oszlopai félkészen, szégyenszemre meredeztek ki a földből néhány hónapig. Legutóbb elterjedt: talán csak az őszi önkormányzati választások után fejezik be az alkotást, nem kockáztatják, hogy a budapesti főpolgármesteri szavazás előtt ellenzéki zavargások helyszínévé váljon a tér.

Lehet, csak így akarták elaltatni a figyelmet, kihasználni a nyári politikai uborkaszezont. Hadd foglalkozzon most újra hetekig „Gábriellel” a média. Miközben zárolták a minisztériumok pénzeit, tovább csökkentik például a szociális támogatásokat, a lakosság 40 százaléka létminimum alatt tengődik, a kormány azt gondolhatta: kisebb kockázat számukra a Szabadság téri emlékmű botránya, mint ha a nép ráeszmél nyomorára. Persze a stadionépítésekre szánt milliárdokat továbbra is bőkezűen osztogatja Orbán.

Az emlékmű ügyét a magyarok többsége, sajnos, közönnyel figyelte eddig. Ám a Facebookon szerveződő civilek csoportja több mint száz napja tüntet a Szabadság téren: a megmozdulásokat Magyar Fruzsina, Zoltai Andrea, Mécs Imre, Sebő Gábor és Popper Gábor szervezték. A demonstrációk amolyan szabad egyetemi előadásokká alakultak át, történészek, művészek, politikusok, jogvédők szólaltak fel itt. Csak néhány az előadók közül: Kovács M. Mária, Karsai László, Ludassy Mária, Vásárhelyi Mária, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Grecsó Krisztián, Bíró Kriszta, Láng Balázs, Kerekes Viktória, Kulka János, Mohácsi András és sokan mások. Magyar Fruzsina és Fischer Ádám együtt szervezte meg nemrég a közös éneklést: a világhírű magyar karmester az Örömódát vezényelte a tömegnek.

Új fejezet ez honi civil történelemben.

Eddig a sajtóból csak az emlékmű látványtervét ismertük. Már a vázlat is elborzasztó volt. A megvalósult mű azonban minden képzeletet felülmúl. Gábriel arkangyal félszárnyú hermafrodita: női arccal és kigyúrt izmokkal. Kezében aranylóan fénylő országalma kettős kereszttel. Egyértelműen üzenve: a német megszállás áldozata nem a nép, s főleg nem a zsidók voltak. Hanem a keresztény magyar állam. Szent István birodalma.

Az emlékmű nemcsak a holokauszt áldozatait szégyeníti meg, hanem az egész társadalmat, a magyar kultúrát. De sorsa nem kétséges: Orbán rendszere sem tart örökké. A diktatúrák gyűlölt mementói szoborparkokban végzik – az enyészet martalékaként.

A tüntetések szervezői folytatják a demonstrációt.

Sorok a talapzatra

Nagy konfabulálás közepette helyére került hát a német megszállás emlékműve, hogy legalább is hosszabb időre megcsúfolja a neki helyet adó Szabadság tér nevét.

A vasárnapra virradó éjszaka történtek után teljesen mindegy már, kinek mit mond vagy miről árulkodik a szobor. Mindegy, hogy szobor-e egyáltalán, vagy csak a hatalom ócska kísérlete, hogy maradandóvá tegye a nemzet megbékélt egységéről szóló erőszakos hazugságát. Mindegy, hogy birodalmi-e a sas, vagy náci, amely lecsap az ártatlan Gábrielre, tartson akár országalmát a jobbjában, vagy éjjeliedényt. Mindegy, mit gondolnak bal- vagy jobboldali, hatalomtól független, vagy a hatalomnak a maguk lelkét eladó történészek, filozófusok, esztéták, mit gondolnak-éreznek a hajdan meggyilkolt zsidók és nem zsidók megcsúfolt utódai. Mindegy lett, mit gondol a tébláboló Európa, amely mint futóbolondra tekint a határtalan közösségben önmagát ketrecbe záró magyar közösségre. Mindegy, mit gondol a demokratikus, polgári Németország arról, hogy a daru – az ízléstelenség dicséretére – aznapra virradóra állította talapzatára az orbáni rémálmot, amikor éppen hetven éve, hogy von Stauffenberg gróf, ha megkésve is, de legalább megkísérelte a Führer meggyilkolását. (Agyonlőtték, társai meztelenül, henteskampón végezték.)

Mindez mindegy.

A szobor vasárnaptól nem a nemzeti megbékélés egységének, hanem egy ócska kor ócska hatalmának a szimbóluma. Annak a hatalomra méltatlan hatalomnak a jelképe, amely gyáván, a nyár eddigi legmelegebb éjszakájának félhomályában meri csak a nemzet arca elé tolni “megbékélt egységének” emlékművét.

Mindezért én nem bontanám el soha ezt a szobrot. Nem dobálnám meg tojással, rothadó paradicsommal, nem átkoznám el tiltakozva. A helyén hagynám, boldogabb korokban majd megállnék előtte, csendben körbe járnám, s emlékeznék oly sanyarú időkre, amikor ez a szabadságszeretetét emlegetve orrát fennen hordó büszke nemzet, megalkuvóvá silányodva némán tűrte egy aljas hatalom regnálását.

Friss Róbert, Népszava

  Bazánth Ivola felvételei

No comment! … Egyelőre!

… és ezt …

szendamondja!

Reklámok

6 hozzászólás on “Szégyenmű a Szabadság téren”

  1. bonhomme szerint:

    Jók a cikkek.

    TUAREG
    mégis más oldalról közelíti meg az emlékmű kérdését, igazolván a régi mondást, hogy az éremnek három oldala van: az én véleményem, a te véleményed, meg az igazság.
    http://tuaregblog.blogspot.hu/2014/07/orban-szobra.html

    Egy mindenesetre biztos: ez a “műalkotás” teljesen Hellfire-érett.

  2. bonhomme szerint:

    Csak vigasztalásképpen én is alkottam: itt van egy

    Bökvers a felcsútiról

    Próbálkozhatna akárki:
    még a széles Magyarhonban,
    többszáz üres stadionban
    sem tudna senki találni
    rajta kívül olyan gügyét,
    ki fenntartás nélkül hinné,
    és győzelemre is vinné
    a nemzeti focializmus ügyét.

  3. Irene Horvat szerint:

    Félelmetes a sas a tetején˘! Történelem orákon én ugy tanultam,hogy azˇ ˛/ alma/ országot jelenti ! Orbánisztánba nem ? ,A sas mindent visz,zsidót,cigányt magyart stb igy mentünk volna el,ha nem jön ˇ”akkor” a Szovjet hadsereg,/amerikai˛/ segitséggel.Tiszta vért akart a festő-mázoló.Zsidok voltak az elsők, mert kellett a vagyonuk!!!!

    • szendam szerint:

      Kedves Irene!

      EZEKNEK IS CSAK AZ KELL! … Ámde már csak párt-alapon válogatnak: van “józsidó” (az övék), meg “korcs-zsidó” (a nem-övék – komolyan mondom, hogy ez a “meghatározás”: hónapok óta hallom ezt a környékem egyik Főfideszesétől!). No meg van a “komcsi” (aki maximum KISZ-tag volt), meg van a Tisztes Jobboldali (aki alig korábban lépett be az MSZMP-be, mint hogy az feloszlott … Martonyi!).

      Úgyhogy IGAZUNK VAN!
      … és ezt …
      … szendamondja!

  4. emigrant szerint:

    Szerintem nem kerülhet a szoborparkba. Mindennek van határa! Beolvasztani, különben a “művész” örökre szégyenben marad! Az országalma jól mutat majd egy gyűjtő vitrinében, mint annak idején Sztálin keze, amit Pécsi Sándor menekített haza.
    Persze ez vandálbiztos! Aki mondja, nyilván nem találkozott még vandállal. Személyes javaslatom: benzinmotoros gyorsvágó.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s