A Viktornép szava

Szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki időnként tényleg elképedten és értetlenül nézi azt a “különös anyagból gyúrt” … khm … proteinhalmazt, amit általában csak “Fideszes“-nek nevezünk. … Azt hiszem végre sikerült megtalálnom a magyarázatot. Eljutott hozzám ugyanis a Viktornép szava!

Néhány nappal ezelőtt baráti társaságban és főzőcskézés (csülkös pacal, gombával!) közben azon morfondíroztunk, vajon miért olyan nagy a támogatottsága a Maffia-pártnak? Miért van az, hogy az egyre nyilvánvalóbb diktatúra, az egyre fokozódó nyomor és a korrupció ellenére, még ma is ez a … khm … szervezet a legnépszerűbb?

Természetesen szóba került a magát demokratikusnak nevező Ellenzék gyakorta egészen elképesztő ostobaságai, hajmeresztő politikai/taktikai/stratégiai hibái is. Ezzel kapcsolatosan pedig a “kínálat-hiány”, azaz: nincs kire/mire szavazni.

Ámde ez csupán a mérleg egyik serpenyője.Jó lenne tudni,” – mondotta egyikünk – “hogy mi is vagyon a másikban? Hogy mi is az, ami annyira lehúzza azt a másikat? Hogy mi vesz rá bő kétmilliónyi embert arra, hogy EZEKRE szavazzon? Pláne EZEK után! Hogy mi ez az őrülten perverz, gyakorlatilag mazochista vonzalom a Diktatúra iránt?“.

A kérdések jogosak. Ezek kifejtésére született is már számos elemző cikk, blogbejegyzés (tőlem is), de valódi válaszok, jól érzékelhető és felfogható magyarázatok alig-alig. Pláne nem olyanok, melyekre valamiféle taktikát, stratégiát lehetett volna alapozni annak érdekében, hogy sikerüljön visszaterelni az országot az egyetlen járható (de tartósan szinte soha ki nem próbált) útra: az Alkotmányos Köztársaság, a Demokratikus Jogállam.

Ma reggel kaptam egy elektronikus levelet. Ebben egyik köztársunk (forrás és dátum megjelölése nélkül) elküldött nekem egy olvasói levelet, melyet a lakóhelyén megjelenő napilapban olvasott. Tegyük most ezt mi is! (A szövegből kisebb részeket kihagytam, de betűhív!)

“Április 6-án majd május 25-én beigazolódott, sok politikus nem tudta, mi kell a magyarnak. A kormányváltók gyülekezetét vezetők biztosan nem, annyira nem, hogy Mesterházy Attila a választás után is azt állította, kormányváltó hangulat van az országban. (…) Mi a tévé előtt ámultunk a sok mocskolódáson és felelőtlen igérgetéseken, de nem gondoltuk, hogy kormányváltó hangulat lenne, arra meg pláne nem, hogy erre Mesterházyék lennének a legalkalmasabbak. Inkább azt találgattuk, vajon hány emberbe tudják beleszuggerálni ezt a gondolatot. Már tudjuk, mindenre van ember, mert rendkívül sokfélék vagyunk. Erre rásegítettek a nagy történelmi események – tatárjárás, törökdúlás, a soknemzetiségű monarchiában élés – , nagy volt itt a vérkeveredés. Bizony nem mindenki magyar, aki annak látszik. Ennek köszönhető, hogy országunkat 136 párt akarja 1360-féleképpen rendbe tenni, felvirágoztatni, valószínű, hogy pont ezért nem sikerült ezidáig, és nem is fog, mert az emberi butaság mindennél és mindenkinél hatalmasabb, miközben kis Svájc lehetnénk!
Az viszont biztos, hogy Mesterházyt leváltották a kormányváltó hangulatban lévő párttársai, kizavarták a paradicsomból, vagy mondhatjuk, hogy az Isten nem ver bottal. Mi, az istenadta nép, soha nem bocsájtjuk meg neki, hogy a hátán és a pártja hátán becipelte a parlamentbe azokat, akik egyébként kívül rekedtek volna, ezzel rákos sebet ejtve a parlament testén. Belopta őket arra a jó kis munkahelyre, ráadásul onnantól kezdve mi fizetjük Bajnait és Gyurcsányt hűséges fegyverhordozóikkal együtt azért, hogy mindennap gátolják a kormány munkáját és a kormány ellen uszítsák az arra hajlamosakat. (…) De hát ez a demokrácia, ami úgy kellett nekünk, mint púp a hátunkra.
Mi, akik Kádár emlőin meg a jó kis puha diktatúrájában nevelkedtünk, bevallhatjuk, hogy nem tudunk megfelelően élni ezzel a fene nagy demokráciával, mert úgy nőttünk fel, hogy nem kellett beleszólni semmibe, most meg azt hisszük, hogy mindenbe bele kell szólni, és ami még rosszabb, azt hisszük, hogy mindenhez értünk is.
Pedig ez így nem fog menni. Azért kell a kétharmados kormánytöbbség, hogy amíg a kutya ugat, a karaván addig is halad.”

Nos, most már mindössze az a kérdésem, hogy mindenki érti-e: mit is akart mondani ez a Viktoriánus Díszpéldány? Hogy mi is jár pontosan abban a félbites pontagyában? Felteszem, hogy igen, ezért meg sem próbálom tömören összefoglalni (nem is beszélve arról, hogy eleve hányingerem van!).

Annyit azonban megjegyeznék, hogy az ilyen evolúciós zsákutcákkal bármiféle kiegyezést keresni körülbelül pontosan annyira “demokratikus”, mint Miskolcon “közös” polgármester-jelöltet “csinálni” a cigányozó ex-főrendőrből!

… és ezt …

… szendamondja!

Reklámok


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s