Sótartó

A részletekben rejtezik az Ördög!” – tartja a mondás, s akinek szeme van a látásra, még egy sótartóból is észre veheti a Bolsevista Sátán munkálkodását. Ámde vakok között “mensevik” a félszemű!

Dicsőséges Pártunk és Kormányunk még a múlt esztendő őszén arra az elhatározásra jutott, hogy a megszokott bölcsességével és körültekintésével “rendet teremt” az iskolai közétkeztetésben. Bennem a vészcsengő már ekkor megszólalt, s srácaim azonnali, külföldre menekítésében csak az akadályozott meg, hogy a Pártállam eme közleményéhez nem tette hozzá: “Megvédjük!“.

Akinek van tanköteles korú gyermeke az tudja, az iskolai hétköznapok egyik neuralgikus pontja a közétkeztetés (egyesek szerint: “közmoslékoltatás“). A T. Szülő minden hónapban beballag a tanintézménybe, s ha nem jogosult semmiféle kedvezményre, a gyerek meg napközis, leszurkol egy Tizest kölkönként. Ez naponta kb. 500 forintos adagárat jelent, amihez jön még a 300 forintos állami normatíva. Ebből a durván nyolcszáz forintból köllene kihozni három adag menázsit (tízórai, ebéd, uzsonna), ami nem csak minőségben de mennyiségben is kielégíti a fejlődésben lévő, s ezért gyakorta falánk ifjoncok igényeit.

Ámde joggal merül fel a kérdés: lehetséges-e ez? A hisztis “Szolgáltató” szerint természetesen nem, illetve csak alig valamivel a nullszaldó fölött. Ennek azonban ellent mond, hogy a közétkeztetés még a mi városunkban is évi mintegy öt milliárdos forgalmat jelentő biznisz, s ha nem lenne érdemes foglalkozni vele, akkor a legutóbb tavaly előtt meghirdetett pályázaton nem tülekedtek volna egymás sarkát taposva a reménykedők, vaskos összegeket fizetve (“fű felett”) a dokumentációért, no meg (“gyep alatt”) a Bírálóknak.

Mint gyakorlott házigarázda és konyhatündér, magam is elvégeztem egy gyors számítást, s az jött ki, hogy ötünknek, napi négyezerből simán ki lehet hozni három étkezést. Persze tudom, hogy e kalkuláció bizonnyal sántít, hiszen nem számoltam energia-, bér- és szállítási költségekkel, befizetendő “egyéb” adókkal, de attól tartok: a nagy tételű beszerzés és előállítás “fajlagosan csökkentő” hatása messze “betakarja” ezt a hiátust. Ráadásul még azt a kiadást is figyelmen kívül hagytam, mely annak okán terheli meg a családi kasszát, hogy a “köz” minőségi és mennyiségi hiányosságai okán, a naponta az iskolából hazatérő gyermekeim, kiéhezett farkascsordát megszégyenítő vehemenciával vetik rá magukat az otthoni élelmiszerkészletre. Ilyesmi házi étkeztetés esetén soha nem fordul elő!

Mi az oka ennek? Természetesen ugyanaz, amit a különböző állami beruházásoknál (pl. autópálya) is tapasztalható: a fő- és alvállalkozók láncolata. Minálunk (Alföld!) hivatalosan a francia “illetőségű” Sodex.ho a nagyfőnök, de a tényleges munkát egy budaörsi(!) cég végzi. A srácok éhkoppoltatása innentől pedig már érthető: a “francia” is leveszi a maga részét a keretből, a budaörsi vállalkozás is, a konyhás dolgozótól sem idegen a “kreatív beszerzés”, s mire a produktum a láncolat végén álló kölkök tányérjára kerül, az még egy szokottnál kisebb termetű pincsinek is kevés … feltéve, ha egyáltalán hajlandó megkóstolni az étel gyanánt elé tett izét. (Még télen történt, hogy középső fiam haza hozott az iskolából egy tasakot, mely a felirata szerint “almalevet” tartalmazott. “Na ezt kóstold meg, apa!” – mondta, s tágra nyílt szemmel várta a reakciómat. Megtettem, s az “ízhatást” csakis azért nem minősítettem a legrusztikusabb kifejezésekkel, mer’ azér’ még is csak példát köll mutatni a gyereknek.)

Amikor tehát Pártunk és Kormányunk a fentebbi bejelentést tette, azzal lényegében egyet lehetett érteni. Ámde a “tőle” megszokott módon természetesen nem ott látott neki a rendteremtésnek, ahol köllött vóna (az adag- és minőségcsökkentő láncolat felszámolása), hanem a “táplálkozástudomány” terén! Ott is az ugyancsak szokásos tankönyvszagú, életidegenül idióta, bürokratikus parancsuralmi módján. A megjelent rendelet osztán szépen elő is írta, hogy a napi menünek mennyi kalóriát, vitamint, élelmi rostot és kalciumot köll tartalmaznia. Azt is, hogy mindenféle fölösleges zsír, cukor, állományjavító, ízfokozó számon vagyon űzve. Különös tekintettel a szerintük borzasztóan egészségtelen konyhasóra, amelyik még az asztalról is le lett tiltva. Így vált a Sótartó az egészséges táplálkozás legfőbb, tárgyiasult ellenségének jelképévé!

Legidősebb fiam, aki április óta már a tizenhetedik esztendejét “tapossa”, s akinek fejlődő személyiségét egyre jobban meghatározza a száraz, szarkasztikus humor, emígyen kommentálta a Rendeletet: “A ‘levesnek’ nevezett Löttynek eddig legalább ‘delikátíze’ volt Most már az se lesz. Aztán kapunk majd fűrészport (élelmi rost) mésszel (kalcium-karbonát) keverve. Sózni persze nem lehet, mert még kérésre sem adhatnak … nem mintha ez eddig másként lett volna! … Eddig is pocsék volt, de ezután kifejezetten szar lesz a kaja.“. Csak úgy, próbaként azért megkérdeztem tőle: nem tartja-e elképzelhetőnek, hogy mégis javul majd a menza. “Ugyan már, apa! EZEK?!” – hangzott a válasz, s megállapítottam: a Kölök, bő másfél évtizedes korára kielégító tapasztalatokkal rendelkezik arról, amit egy ideje már csak “Magyarország“-nak neveznek!

Ámde térjünk csak vissza a Sótartóra! Lévén ez a tárgy, pontosabban annak menzai asztalokról való letiltása két dolgot is jelképez egyszerre!

Az egyik az, amiről már fentebb írtam. Életidegen, tankönyvszagú, nettó bürokratikus intézkedés, ami semmiféle problémát megoldani nem fog, de legalább azt a látszatot kelti, mintha ez a dolog tényleg érdekelné (a frászt!) a Nemzeti Ügyek Kormányát. Nem a lényegénél (vállalkozói lánc) fogják meg a dolgot (nehogy mán ne lehessen lopni azoknak, akiknek megengedik!), hanem pont ott, ahol csak tovább lehet rontani az egészen (Egyik jóhumorú szülőtársam szerint: “Mandulaműtét végbélen keresztül!“). Kiadták az ügyet egy olyan Fidesznyik Idiótának, aki talán még életében nem találkozott fejlődésben lévő gyerekkel (gondolom, ő maga is azonnal felnőttnek született!), az meg különböző, ostoba elméletekből összebuherált egy Rendeletet (önkéntelenül felmerülő párhuzam: a Ceasusescu-rendszer, illetve személyesen Elena Elvtársnő által megalkotott “Kalória-táblázata“, mely az általános éhezést volt hivatott “tudományosan” indokolni!). Erre meg a a Plebsszel nem törődő, Tolvaj Hatalom rá is bólintott, felcímkézve az egész tohuvabohus kakikupacot a “Gyermekvédelem” parasztvakítós propaganda-matricájával. Az igaz ugyan, hogy így a Szolgáltató(k) még több dolgot tudnak kispórolni majd a kölkök menázsijából (még többet lopva!), a szülői panaszok pedig fokozódni fognak, ámde ez csak egy pluszhaszon! Hiszen ha valamelyik Oligarcha majd végre kinézi magának ezt az üzletágat is, a leporolt akták kitűnően kommunikálható indokai lesznek a kényszer-államosításnak. Az aktuális simicska persze ugyanúgy, vagy mégjobban folytatja majd a “kotyvasztást”, de abból közel sem lesz olyan (nemzetközi szintű) leégés, mint az állam tokaji borpancsolásából (lásd itt!)!

A másik pedig a Parancsuralmi Rendszer! Az, hogy ők kitaláltak valamit, ami szerintük ránk nézvést káros hatású (mondjuk a nátrium-klorid, avagy a Magán-nyugdíjpénztárak, esetleg az Alkotmányosság, avagy a Demokrácia!), s ettől akkor is “megvédenek” bennünket, ha nekünk esetleg más a véleményünk. Mert ők ugyanis egy “ügyes aritmetikával” 3,05 millióra “kerekítették” a reájuk leadott 2,2 milliónyi szavazatot, s így lett szűk 45 százalékkal bő 66 procentjük. Mivel pedig így “lezárult a rendszerváltás“, s véget ért “a parttalan viták korszaka” (az egyes pártokon felül álló “köztársasági elnök” történelmi memóriára érdemes szavai szerint), kezdetét vette az Új Rend, melyen belül a Kétharmad képviseli azt a Háromharmadot, amelyik tudomásul veszi a Tényeket, tehát az Intézkedéseket és nem vitatkozik! No, ezt hívják Diktatúrának, mégpontosabban pedig Bolsevizmusnak! (Nem fejtem ki ennek lényegét, hiszen aki tudja, annak fölösleges, aki meg nem akarja tudni, sőt, még tetszik is neki, hát dettó!)

Azt már kénytelen voltam tudomásul venni, hogy felnőtt honfitársaim jelentős része gyakorlatilag természetesnek veszi, hogy a Hatalom kénye-kedve szerint szórakozhat vele, ezért osztán már reménye sem lehet egy tisztes, polgári jólétre. Ámde az, hogy ugyanezt ugyanettől a Hatalomtól még a gyerekeinek jövendője szempontjából is ugyanilyen birkamód eltűri?! … Ez már olyan felelőtlenség, ami az ép erkölcs hiányát feltételezi!

Ippeg ezért tudom: fölösleges volt leírnom ezt a posztomat. Azok, akik a Tákolmányban sem látták meg a Bolsevista Diktatúra megnyilvánulását, egy szimpla sótartóban (annak hiányában) pláne nem fogják! Gyermekeik Ma tönkre tett Holnapját pedig majd szépen ráfogják valamilyen rajtuk kívül álló körülményre! … Ahogy szokták!

… és ezt …

szendamondja!

Advertisements

2 hozzászólás on “Sótartó”

  1. Varga Ferencné szerint:

    most “hálistennek” nincs iskoláskorú gyerek a családomban, de minden szavával egyetértek!
    Úgy gondolom viszont, hogy a szülők a felelősek ezért is és minden olyan, a gyereküket érintő atrocitás elviselése miatt (pl. kötelező hittan, egyen tankönyv, stb.), amiért nem emelnek szót! Jó lenne, ha mindenki tudomásul venné, hogy minden olyan intézkedés ellen, ami a gyerekeinket sújtja elsősorban a szülőknek kell fellépni. Gyakorlatból tudom, hogy a szülők sokasága nem törődik az iskolában történtekkel, vagy ha mégis akkor attól tart, hogy ha szót emel valami ellen, a gyereke issza meg a levét. Közel huszonöt éven keresztül mint Könyv-, és iskolai eszközöket árusító üzlet tulajdonosa tapasztaltam, hogy a szülők mindent eltűrtek amit
    az iskolák kitaláltak, csak azért nehogy a gyerekük emiatt hátrányba kerüljön. Tisztelet a kevés kivételnek !
    MÁS !
    Halkan kérdezem, hallott valamit a Gellérthegyre építendő Makovecz féle förmedvényről ?
    Erről mi a véleménye ? Egy újabb merénylet Budapest ellen !

  2. […] közétkeztetési szolgáltató, engedelmeskedvén a szintén kishibás állami előírásnak (lásd itt!), a lájtmargarinnal milliméternél vastagabban meg nem kent zsömlébe bele tett egy karikányi […]


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s