Puccs-program

Holnap délután az Országgyűlés kormánypárti többsége úgy fogja miniszterelnökké választani Orbán Viktort, hogy a régi-új kormányfő sem a mögötte álló ciklusról nem von mérleget (ahogy szokás), sem pedig a következőre vonatkozó prioritásait nem hajlandó meghatározni. Nem is csoda, hiszen a suttyomban, immáron kétkamarássá puccsolt parlament régóta nem az a fórum, ahol a jelentős ügyek eldőlnek, arról pedig nem is beszélve, hogy a Kedves Vezető már egyszer programot hirdetett (“Folytatjuk!“), a konkrétumokat pedig éppen tegnap fejtette ki … Németországban!

Európa válaszút előtt címmel tartott húsz perces, angol nyelvű előadást a Mi Boldogságunk a WDR német regionális közszolgálati műsorszóró társaság “Európa Fórum” nevet viselő berlini konferenciáján. Az erről beszámoló tudósítás (lásd itt!) ugyan nem informál arról, kikből is állt az a “több száz érdeklődő”, akik végighallgatták a Csúti Chavez fejtegetéseit, de vagy lila fingjuk sem volt az Orbanisztánná puccsolt Magyarország valódi állapotairól (s ezért nem tört ki soraikban már Pusztaputyin első mondatai után a gyalázat), vagy nagyon is tisztában voltak mindennel, s ezért taknyosra röhögték a zsebkendőiket … persze csak diszkréten, ahogyan azt az “ajrópai stíl” megköveteli.

Fényességünk ugyanis azzal kezdte, hogy “Európában nem élhetünk más pénzén!“. Gondolom ezzel az EU nettó befizető államainak polgárai élénken egyetérteni kezdtek, lévén köreikben is egyre szaporodik az azon véleményt képviselők száma, miszerint az EU gyakorlatilag elpazarolja az adóeurókat azzal, hogy az Európai Bizottság nagyvonalúan, jószerint ellenőrzés nélkül finanszírozza az olyan Balkáni Oligarchátusokat, mint például Magyarország. Amikor pedig a Führer azzal folytatta, hogy “Senki sem reménykedhet abban, hogy valaki más pénzén győzi le saját gazdasági bajait!“, feltételezhetően sokan összenéztek (homlokuk előtt lengetve tenyerüket), hiszen köztudomású tény: Mutyisztánban már esztendők óta nem raktak odébb egyetlen kavicsot sem, ha az EU azt nem finanszírozta (és most legalább őszig nem is fogja tenni!).

Ezt követően Viktátor összehordott még hetet-havat, magára öltve a rajta még elhízottsága ellenére is alaposan lötyögő “europolitikusi”, illetve “kormányfői” zakót, s olyanokat kezdett mondani, hogy “Európa csak a munka révén boldogulhat“, s ebből a szempontból tanuljon csak bátran Magyarországtól, ahol az Állam úgy törekszik a “teljes foglalkoztatottságra“(!!!), hogy ha a magánszféra nem tud elegendő munkahelyet nyújtani, akkor ő maga ad “segély helyett munkát“. Ennek lesz osztán majd köszönhető, hogy Kelet-Európa, azon belül is Orbanland, hamarosan a “gazdasági fejlődés motorjá“-vá válik. (“Közép-Európa nem köztes Európa többé, hanem a kontinens okkal megbecsült régiója, amely az európai gazdasági növekedési motorja lesz“)

Gondolom ekkor megint többen összenéztek, s már nem a tenyerüket lengették a homlokuk előtt, hanem a mutatóujjukat fúrták bele a halántékukba. A hallgatók azzal talán nem voltak tisztában, hogy az Orbán-banda többsége (és maga a MiniElnök is) életükben nem dolgoztak még öt percet sem egy polgári értelemben vett munkahelyen, alapos (többségüknél a hivatalos jövedelmükkel arányban nem álló) megtollasodásukat pedig egyedül és kizárólag a Közkassza (no meg az uniós források) fosztogatásának köszönhetik. Így osztán részükről “Munkaalapú” társadalomról beszélni minimum röhejes. Ámde azzal talán már igen, hogy a kizárólag költségvetési forrásokból finanszírozott, tehát “Hozzáadott Értéket” és valódi adóbevételt nem eredményező, magyarországi Közmunka-program egyáltalán nem alkalmas a GDP növelésére. Még akkor sem, ha a közmelósokat immáron nem csak a (pl. dinnyetermesztő) vidéki, fideszes polgármesterek “alkalmazhatnak”, hanem mondjuk a különböző magánvállalkozások is “kölcsön kaphatnak”. Rosszul fizetett, s ráadásul hozzá nem is értő munkások ugyanis a világon semmiféle “érték” előállítására nem alkalmasak! Ezzel pediglen bárki tisztában lehetne, aki valaha is működtetett már egy olyan magáncéget, melynek árbevétele kizárólag a “Piacon” mérhető teljesítményétől függött, nem pedig az Állami Csöcs megfejési képességétől!
*
Erről eszembe jutott egy 1983-as esetem, mikor is részt vettem életem első és egyben utolsó “Éptőtábor”-ában. Szállásunk a Tarcalhoz közeli, “Sárga Borház” néven ismert épület mögött volt, feladatunk pedig az, hogy a tolcsvai Pincészethez tartozó szőlőket kapáljuk. Semmiféle szándékosság nem volt a dologban, csak a teljes amatörizmusunk, hogy két napi “munkavégzés” után a Pincészet úgy döntött: a hátra lévő 12 napot “havajozzuk” el csak nyugodtan, az ő költségükre, mert így sokkal kevesebb káruk keletkezik! … hehehe!
*

Később Urunk és Parancsolónk szót ejtett még arról is, hogy a versenyképesség szempontjából a legfontosabb a Rezsicsökkentés, azaz: “A mai rendszer vereségre ítél bennünket. (…) A jövő Európájában az energiaárakat radikálisan le kell szorítani!“, s ehhöz képest “… minden más, egyébként fontos szabályozási kérdés csak másodlagos!“. Arról ugyan nem beszélt, hogy abban a Németországban (melynek fővárosában ő emígyen hadovált) 2010-től kezdődően 30 százalékkal csökkent az elektromos energia ára (tekintettel a megújuló forrásokra alapított túltermelésre), közben pedig Orbanisztánban a Rezsicsökkentés ellenére is ma 10 százalékkal magasabb ugyanez, mint négy esztendeje volt. Nem beszélt ilyesmiről, lévén akkor meg köllött volna magyaráznia, hogy miért vezette be Európa legmagasabb, az energiaszolgáltatásra is vonatkozó áfáját (27%). De arról sem, hogy miként csökkenti Magyarország az államadósságát úgy, hogy közben 10 milliárd euró (minimum 3.000 milliárd forint!) hitelt vesz fel a Paks-II. projektre! (Az hogy ez lényegében az államadósságot növeli, már nem lehet vitatéma, hiszen a Kúria ippeg a minap utasította el az ezzel kapcsolatos népszavazási indítványt azzal az indokkal, hogy “államközi szerződés“-ről vagyon szó, ebbe pedig a Társadalomnak nincs joga beleugatnia … csak fizetnie majd a csökkentve megemelt áramszámláját is!)

Ámde hagyjuk már ezt a Berlini Blablát, melyben a Legfőbb Oligarcha kifejtette még azon véleményét is, hogy szerinte (például) Európa nyugati felének nem a bevándorlás elősegítésével köllene megoldania a munkaerőhiányát, hanem az aktívabb keféléssel (“A történelem megmutatta, hogy az olyan civilizációk, amelyek nem képesek biológiailag fenntartani magukat, el fognak tűnni!” – ezér’ van neki öt kölke?), meg hogy a Nyugat majd akkor fog kikapaszkodni a válságából, ha végre tudomásul veszi: Kelet-Európának is vannak olyan érvényes és értékes megoldásai, amelyek ugyan talán elütnek a megszokottaktól, de megfontolásra és tiszteletre méltóak, akárcsak a nemzeti önállóság is (“Ma azt várjuk, a Nyugat fogadja el (…), hogy Közép-Európának és benne Magyarországnak is van saját javaslata, ajánlata egész Európának. Azt várjuk, hogy a Nyugat fogadja el: amit mi képviselünk, az nem ostobaság, nem unortodoxia, hanem Közép-Európa gondolata“), ami ugyi meg lényegében azt jelenti, hogy “Hoci a Pízt!“, közben meg fogadják el: egy észak-balkáni, oligarchák által irányított állam egyszerűen így működik! … Oszt’ Jónapot!

Közben meg azt olvasom, hogy a Gyurcsányahibás nevével fémjelzett Demokratikus Koalíció négy képviselője (akik a “szokásos véletlennek” köszönhetően ismételten nem alakíthatnak önálló frakciót!) nem lesznek jelen a holnapi Miniszterelnök-avatón, lévén az ezen funkcióra a saját párttársa által “felkért” manus, egyszerűen nem hajlandó kormányprogramot meghirdetni. Dicséretes ugyan ez az igyekezet, de a kormányprogramot Unser Vezér már meghirdette! Igaz ugyan, hogy Berlinből (akárcsak akkor, amikor anno egy bulgáriai képeslapon üzente meg a Kétharmadnak, hogy Schitt Plagit akarja “álamelnöknek”!) , de akkor is lehet tudni, hogy “Folytatjuk!” a közszolgáltató cégek tönkretételét, majd azoknak az Államba beköltözött oligarchák általi felvásárlását. Hogy “Folytatjuk!” az EU-ellenes “Szabadságharcot“, s mindezt a szokásos módon:

Több tiszteletet” követelve ugyan magának, de a Maffia-kormány abszolute leszarja a “vicaverzát”! Azaz a legalapvetőbb Tisztességhez sem hajlandó tartani magát, pedig ez ugyi egy magát “konzervatív közép“-nek nevező bandától minimum elvárható lenne, legalább a látszat megőrzése kedvéért!

Ámde ezen sincs mit csodálkozni! Hiszen a magyar Országgyűlés ma már egy nagy Nulla, ahol csakis azért ücsöröghetnek (kormánypárti … és ellenzéki) képviselő-féleségek (és feleségek), hogy a Rendeleti Kormányzás elé egyfajta “spanyolfalat” lehessen állítani. Ebben meg aktívan segédkeznek a magukat “demokratikusnak” nevező pralamentereink is, hiszen szó nélkül eltűrték, hogy még az előző ciklus során a Maffiapárt suttyomban kétkamarássá tegye a parlamentet! Ez úgy történt, hogy a május elsejétől hatályos Házszabály szerint léteznek ugyan szakbizottságok, ahol a vonatkozó, ágazati törvénytervezeteket a (szó szerint!) képviselők megtárgyalnak, de valamennyi javaslatukat egy Szuperbizottság vizsgálja felül, melynek 40 tagja (a 199-ből! – maffiapárti többséggel!) arra jogosult, hogy a szakbizottságokban már elfogadott törvényjavaslatokat szupervizálja, majd csakis ezek után, az arra “illőnek” találtakat továbbítsa szavazásra az Országgyűlésnek. Ott pediglen, a plenáris (azaz köznyilvános) ülésen a képviselgők részletes vita nélkül kötelesek szavazni ezekről!

Ez pedig ugyi azt jelenti, hogy a különböző törvényekről szóló elvi-politikai viták csakis és kizárólag a köznyilvánosság elől elrejtett grémiumokban folyhatnak le, a különböző (pl.: módosító) javaslatokat “másodfokon!“, a Felsőháznak számító, s az ifjonc Gulyás Gergely által vezetett Szuperbizottság bírálja el (felül!). És csak ez után kerülhet bármi is (a néma!) szavazásra!

Amikor néhány héttel ezelőtt (többek között általam is) felszólíttattak a magukat demokratáknak tekintő parlamenterek arra, hogy ne tegyék le az esküt az illegitim Tákolmányra és ne vegyenek részt aktívan az “Országgyűlés”-nek nevezett, orbáni Bábszínházban, az érintettek azzal védekeztek: a beszűkült kommunikációs csatornák közül az Országgyűlés nyílt ülése az egyetlen, ahol az Ellenzék hallathatja szavát, így osztán eme bojkott-javaslat csakis és kizárólag kontraproduktív lehet!

A május elsejétől érvényes Házszabályt tavaly novemberben szavazta meg az orbanista Ezerharmad! Azóta volt (lett volna) elegendő idő arra, hogy minden érintett elolvassa és értelmezze ezt. Kivéve az Ellenzéknek?!

Ebben az esetben pedig felmerül a jogos kérdés: Ha a “demokratikus” Ellenzék ezzel nem volt tisztában, akkor minő alapon jelentkezett be az Ország vezetésére?; Ha pedig tudott erről, milyen alapon nevezi magát “demokratikus”-nak?! … A kettő együtt nem “jön” össze!

… és ezt …

szendamondja!

Advertisements

3 hozzászólás on “Puccs-program”

  1. emigrant szerint:

    Kedves Köztársam és Barátom, Szendam!
    Meg kell állapítanom, hogy jót tett neked a környezetváltozás. Megint egyre jobbakat írsz. Gratula! Magyarországról, meg a zellenzékéről nincs mit hozzátennem. Csak egy poétikus kérdés: És akkor kormányon mitől lennének különbek? (Na ki szavazott rájuk?) Tragédia ez, még ha legott komédiának nézzük is.
    Üdvözöl: emigrant

  2. bubu64 szerint:

    Szia Szendam!
    Megosztottam többek között ezt az írásodat a FACE-n. Egy Németországban élő ismerős ezt reagálta rá.
    ” ehhez csak annyit, hogy nálunk Németországban az elektromos energia ára 2010 óta 25,5%-kal drágult! Aki nem hisz nekem, az interneten utána tud nézni!”
    Sajnos a német tudásom megkopott, így nem tudom mi az igazság. Üdv.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s