Jobbra is nézz!

A “Választások” óta mi, a Zemberek, mást sem látunk/hallunk/olvasunk, mint elemzéseket. Az ilyen-olyan “oldali” sajtó, a fizetett és önkéntes bloggerek, “közeli” és “távoli” analitikusok “értelmezik” az április hatodikán beállt régi-új helyzetet, ezen belül pediglen “A Baloldal Válságát“. Amivel azonban alig-alig lehet találkozni, az “A Jobboldal Válsága“. Mert ha “valami” ma igazán nagy bajban vagyon Orbanisztánban, az bizony maga a politikai Jobboldal!

Amikor kies hazánkban már lehetett Politológiát is tanulni sőt, a Modern Politológiához is hozzá férhettünk (az 1980-es esztendők vége), egyik professzorom egy igen érdekes ténnyel szembesített minket. A “hagyományos“, tehát káeurópai és marxistának hazudott személetmód a különböző pártokat, mozgalmakat ideológiáik és propagandáik alapján egy lineáris skálán helyezte el. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy idehaza (is) mindmáig fennmaradt a “baloldali” és a “jobboldali” fogalompár, holott ennek manapság már nem sok (maximum propagandisztikus) értelme van. Eme skála két végpontján állanak a “szélsőségesek“, amelyek így, ebben az ábrázolásban tökéletes ellentétei egymásnak.

Ámde az a helyzet kollégák, hogy ez és így egyáltalán nem igaz!” – mondotta a professzor. Szerinte, ha alaposan megvizsgáljuk a mindkétoldali “centristák” és “szélsőségesek” által hangoztatott nézeteket, a különböző társadalmi-gazdasági problémákra javasolt megoldásaikat, akkor arra az érdekes következtetésre juthatunk, hogy a valódi ellentét a Centrum és a Periféria között feszül, míg a centrum-centrum, illetve a periféria-periféria viszonylatban csupán árnyalatnyi, de időnként persze nem lényegtelen különbségek vannak.

A ‘Periferistáknál’ a gazdasági problémákra általában az Államosítás, a társadalmi feszültségek feloldására pedig az ‘Egységes Nemzet‘ megteremtése a javasolt válasz. Mindezt összefoglalva azt mondhatjuk: alapeszméjük a Totális Állam, azaz a Diktatúra bevezetése. Az, hogy az egyikük a ‘jobboldali’, a másikuk pedig a ‘baloldali’ csupán egy olyan, magukra aggatott hazugság, mely azt a célt szolgálja, hogy legalább ennyiben meg tudják különböztetni magukat egymástól.

A “Prof” szerint senkit ne tévesszen meg az, hogy a két Periferistát sokan hajlamosak úgy differenciálni, hogy a jobbos az “nacionalista és rasszista“, míg a balos pedig “internacionalista és antirasszista“! Az előbbinek ugyanis az az oka, hogy a magát “Jobboldalnak” nevező társaság jóval korábban jött létre, mint az állítólagos “Baloldal”, így a “nemzeti” jelzőt az előbbiek már lefoglalták maguknak. Utóbbiaknak így nem maradt más választásuk, mint az “internacionalista” címkét magukra ragasztani, holott nekik pontosan annyi közük volt a “Nemzetekfelettiség“-hez, mint utóbbiaknak a valódi, tehát a pozitív értelemben vett (mondjuk a gróf Széchenyi által képviselt) “Nacionalizmus“-hoz. Ha ugyanis megvizsgáljuk például Rákosi rendszerének szimbolikáját és szlogenjeit és kivonjuk belőlük a sztálinizmus által, mint egyfajta kötelezően alkalmazni előírt “know-how“-t, az jön ki az “egyenletből”, hogy az bizony keményen nacionalista volt!
*
Azt már csak én és most teszem hozzá: ugyanez a Kádár-rendszerre is vonatkozott, bár sokkal szelídebb/szolídabb módon. Az a tény, hogy a korabeli magyar Állampárt nem csak eltűrte, de egyenesen támogatta is azt a népvélekedést, miszerint a miénk a szovjet gyarmatvilág “Legvidámabb Barakkja“, ahol “sokkal jobban” élünk – hála Kádár Apánknak! – mint bárki más, még maguk a “szovjetek” is, tulajdonképpen nem volt más, mint a nacionalizmus sőt, a nemzeti felsőbbrendűség, azaz a sovinizmus érzetének, talmi tudatának gerjesztése. Ez mindmáig hat is, annak ellenére, hogy manapság sokan – vagy tudatlanságból, vagy ami még rosszabb: tudatosan – nemzetellenesnek titulálják azt a pártállami berendezkedést, mely 1957-88 között létezett!
*
Ami pedig a Rasszizmust illeti, a Tanár Úr szerint itt sem fedezhető fel alapvetően ideológiai különbség a két Periferista között. Az egyik bizonyos, szerinte alsóbbrendűnek tekintendő “Fajhoz” (vallási, avagy népcsoporthoz) való vélt, avagy valós tartozás alapján tett hátrányos megkülönböztetést ember és ember között a hatalmas hullahegyek tanúbizonysága szerint is. Ámde ebben nem sokban különbözött a másik sem, hiszen az pedig bizonyos, szintén alsóbbrendűnek minősített társadalmi rétegekhez, az úgynevezett “osztályokhoz” való vélt avagy valós tartozás alapján tette ugyanezt! Ez pedig ugyanolyan rasszizmus még akkor is, ha (ennek alapján) sokkal kevesebb halottat produkált … bár a “mennyiségtan” ebben az esetben nem alkalmazható!

Ezzel szemben a ‘Centristák’ alapvetően elfogadják a Demokráciát és a Piacgazdaságot, eszük ágában nincs ezeket felszámolni. Ami különbözőség van közöttük, az is csupán a ‘Társadalmi Igazságosság’ létrehozásában és megőrzésében való állami szerep kérdésében lelhető fel. A ‘jobbosok‘ a háttérbe vonuló, s általában passzív adminisztrációt tekintik a legjobb megoldásnak, mert szerintük a Piac öntörvényei, így például a munkaadók és a munkavállalók közötti, államilag garantált egyeztetések (tehát a munkaerő ‘piaci árának’ meghatározása a ‘kereslet-kínálat’ alapján!), automatikusan és organikusan teremtik meg a jövedelmek igazságosabb elosztását. … A ‘balosok‘ azonban az aktívabb államban gondolkodnak, mert szerintük a többségükben munkavállalókból (ők ide sorolják az egyéni és kisvállalkozókat is!) álló társadalom által demokratikusan megválasztott adminisztrációnak kötelessége az érdekegyeztetés folyamatát szorosan ellenőrizni, a jövedelemelosztás alapvető szabályait pedig pontosan meghatározni. … Ha tehát mindezek alapján akarjuk kategorizálni a különböző politikai csoportosulásokat, mozgalmakat és pártokat, arra a következtetésre juthatunk, hogy tulajdonképpen csakis két, egymással sehol nem érintkező Halmaz létezik: a Demokrácia és a Diktatúra híveié!

Ha mindezeket alaposan átolvasva és megfontolva rápillantunk arra a Magyarországra, ami ma létezik, ugyan miféle következtetésekre juthatunk? Valóban a Jobb- és a Baloldal között húzódik a Szakadék? Nem esetleg arról van szó, hogy a Demokrácia és a Diktatúra támogatói csoportosultak két “szekértáborba”? Valóban a Baloldal van most válságban, mert április hatodikán nem tudott győzni? Valóban a Jobboldal éli most Aranykorát, lévén ugyanezen a napon ismételten Kétharmadhoz jutott? Az valóban “A Jobboldal” volt? És főleg: létezik-e még egyáltalán “A Jobboldal” hazánkban?

Ha a huszonéve elhalt “Prof” tökéletesen levezetett kategorizálását vesszük alapul, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy Április Hatodikán nem a Jobboldal triumfált! Az a két párt (Fidesz, Jobbik), amelyik megszerezte a leadott és érvényes szavazatok 65(!) százalékát, csupán az egykori, a marxistának hazudott káeurópai, de már évtizedek óta meghaladott csoportosítás alapján tekinthetők jobboldaliaknak! Valójában a “Diktatúra-halmaz“-ba illeszthetőek, lévén a fentebb ismertetett és csak nagyon nagy nehézségek (azaz csűrcsavarós hazudozás) árán megcáfolható ismérvek alapján pontosan azok, amik: szociális demagógiával élő populisták, aki egybites válaszokat adnak roppant bonyolult és sok esetben önmaguk által létrehozott problémákra! Velük pedig egy olyan társaság nyert magának ismételt omnipotenciát, amelynek “tábora”, egészen pontosan pedig “udvartartása” olyan “személyiségekből” áll, akiket egyik kedvenc bloggerem emígyen jellemzett: “… volt kiszesek, a kiugrott kommunisták, a foggal körömmel védett háromperesek, a vidéki téeszelnökök, meg a pesti szállodaigazgatók. … És velük együtt maradt a túlbuzgó és jellemtelen és idióta csinovnyikhad is“.

Ennél egy picit szofisztikáltabb megfogalmazással, de a lényegét érintve alig különbözőbb megállapításra jutott Jakab Attila, a Galamuson bő egy hete megjelent írásában, aki szerint A Vezér körül immáron évek óta komplett Személyi Kultusz alakult ki, amelyet olyan személyiségek lihegnek fel a sztratoszféráig, akik abban, a sokunk által meghaladottnak vélt Rezsimben szocializálódtak, amelyben pont ez (tehát a kritikátlan nyalás és hódolat) volt az egzisztencia megalapozásának, fenntartásának és fokozásának alapkritériuma. Az ilyen Szubhumán Lények, illetve Ázalékállatkák , de úgy is írhatnám, hogy a “Nemzethy Csőcselék” (jujj, de sokan vannak!) közül is kiemelkedik például az Erdélyből, a helyi magyar közösség többsége által joggal kiutált Tőkés László (hűbére egy magyarországi EP-mandátum!), vagy a cím- és rangkórsága okán magának “doktori” titulust vásárló “Álamelnök“, a magyar “Hejesírás Balynoka” (hűbére az élethosszig tartó, állami luxuskoszt és -kvártély … plusbonus némi “zsebpénz”, no meg a felcsúti Pancholó Stadizóleum nyálasan gusztustalan avatóbeszéde! – Hja kérem! Aki “korpa” közé keveredik és még a disznókat is szereti…!). … De térjünk vissza a lényegre!

Szóval hol is vagyon most a politikai Jobboldal? A Bal – bár temetik – köszöni szépen, még létezik, legalább nyolc képviselője (DK és E-PM) vagyon az “Országgyűlés“-nek nevezett, egyébként abszolute törvénytelen testületben (a huszonnyolc szocit egyelőre nem tudom besorolni, lévén eddig csak a pártvezetésről derült ki, hogy a Puchpithecus főpincér által a Simicskasaurus konyhájáról felszolgált ételt eszi!). De hány igazán jobboldali honanya/atya ücsörög majd a parlamentben május hatodikától kezdve? Segítsek: egy sem! És ez az állapot 2010 óta totális, lévén a megsemmisült MDF (melynek elnökasszonya sajnos csak 2006-ban jött rá, hogy mégis “ért a focihoz” – meg az Orbanizmus lényegéhez is!), a még tavaly ősz végén, amolyan utódpártként, többségében “bűnbánó és megtért/felvilágosodott emdéefesekből” létre hozott Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) is elveszti egyetlen EP-képviselőjét (Bokros Lajos), lévén nem tudták összekaparni azt a 20 ezer aláírást sem, mely csupán csak az elinduláshoz szükséges lett volna. Pedig ha igazuk lenne az “elemzőknek” és tényleg a Bal vagyon válságban, akkor most nem nyolc gyurcsanyista/bajnaista ülne be a Kövér Házmester dühösen konyuló bajusza elé, hanem mondjuk a MoMá-ba tömörült, valódi jobberek!

Érdekes, hogy ezek a nyilvánvaló jelenségek mennyire nem érdeklik az “Elemzőket”, akik szerint a Baloldal Bukásának oka, hogy egyrészt nem tudták “megszólítani” a választókat, másrészt az ország “alapvetően jobboldali beállítódottságú”! Osztán az is nagyon érdekes, hogy az egy szem Heim Péteren kívül (aki ráadásul még csak nem is társadalomtudós!), senki nem tette fel a Viktor-pártnak, hogy hová az Úristenbe is bitangolt el tőlük 2010-óta az a majd’ 700 ezer szavazó és mitől lett oly’ népszerű a Dülledtszemű neonáci pártja? De ez még hagyján(?): az a kérdés sem tevődött fel, hogy vajh hány jobbikos volt, aki “racionális megfontolásból” inkább a Maffiapártra adta le voksát?!

Tudom, hogy ez egyáltalán nem helyettesíti a “tudományos felmérést”, de mint “jelenség” talán figyelembe vehető! A minap ugyanis fültanúja voltam egy kocsmai beszélgetésnek (sem a társalgók, sem pedig én nem voltunk ittasak!), melynek során a Magas azt mondta az Alacsonynak, hogy ő egy “rendes, becsületes és keresztény magyar ember” aki ugyan nagyon békés és tulajdonképpen senkivel semmi baja, de nagyon utálja a cigányokat, a kommunistákat a zsidókat és az Európai Uniót. A cigányokat azért mert “lopnak“, a kommunistákat azért, mert “eladták az országot“, a zsidókat azért mert “megvették“, az EU-t meg azért, mert “bár belőlünk élősködik, mégis belepofázik mindenbe“! Azt mondta, hogy ő ugyan “szíve szerint jobbikos, de az esze alapján fideszes“. Azért, mert bár “Viktorék rettenetesen sokat lopnak“, de legalább “meg tudják védeni az Országot Brüsszeltől“. Gáborék meg ugyan “pontosan tudják, hogy mi az ország baja és ezekre jó válaszaik is vannak“, de még túl fiatalok, tanulniuk kell. “Úgyhogy majd 2018-ban …!“. … No, erre kössön pántlikát minden “Szakértő”!

Még a ’80-as évek közepén, a gépjárműoktatóm azt mondta nekem intelemként: “Jobbra is nézz! Ha folyton csak balra nézel, jobbról kapod a karambolt.“. Milyen igaza volt!

… és ezt …

szendamondja!

Advertisements

3 hozzászólás on “Jobbra is nézz!”

  1. öregszeder szerint:

    Az, hogy a választások tétje nem a jobb-és balodal, hanem a demokrácia és a diktatúra közötti választásról szól, ez nem újság. Ezt a “kormányváltók” is igyekeztek hangsúlyozni, de a kóbor kutyát sem érdekelte, főleg nem a véleményformáló bloggereket, elemzőket, műsorvezetőket, egyéb értelmiségieket. Nem is ment át ez az üzenet. Utólag rájönni erre olyan, mint feltalálni a csőben a lukat. Ezzel nem ennek a posztnak az érdemeit szeretném csökkenteni. Sőt, éppen ez világít rá erre az evidenciára, amelyet az érintettek oly magától értetődően hagytak figyelmen kívül. Na de ide vigyázzon mindenki, maj’most elmondják a tutit, hiszen most is szeretnek rohangálni az ATV-be Olgikához.
    A szélsőségesekkel kapcsolatban azért van egy kis fenntartásom. Szerintem nem lehet őket így en block egybe mosni. A fasizmus és a marxizmus közé nem lehet csak így leegyszerűsítve egyenlőség jelet tenni. Szerintem ez is félrevezető. Különösen nem lehet ez alapján elintézni a kádár-korszakot. Szeretném figyelmedbe ajánlani Kertész Ákos: Kádár népe? című dolgozatát. Idéznék belőle néhány általam fontosnak tartott gondolatot:
    “a Kádár korszak arról szólt, mondta Gyurcsány, hogy a magyarok odaadták a szabadságukat, függetlenségüket a hamis biztonságért és jó életért.
    Ez azt föltételezi, hogy a magyaroknak volt valaha is szabadságuk és függetlenségük, amivel üzletelni lehetett. Megegyeztek Kádárral.
    „Kádár elvtárs, mi adjuk a szabadságunkat és a függetlenségünket, maga cserébe nekünk jó életet és biztonságot nyújt.”

    Ahogy azt a kis Móricka elképzeli…

    Nézzük csak: mijük volt a magyaroknak Kádár előtt?

    A balsorsuk. Meg a forradalomnak nevezett „sajnálatos ötvenhatos események”, amit a szovjet tankok eltapostak.”

    Véleményem szerint ezt nem lehet összemosni a fasiszta kommunizmussal ,” amit József Attila már a harmincas évek közepén meglátott a bolsevizmusban, és a kommunisták moszkovita magyarországi pártjában.”
    Bocs, hogy hosszúra sikerültem.

    • öregszeder szerint:

      Az meg később jutott az eszembe, hogy a bolsevizmus sem a baloldalhoz, vagy a demokráciához köthető, hanem a teljes diktatúrához. A “bolse” (politikai többség) kizárólagos uralma mindörökké a kisebbségek fölött. Pontosan ez orbán filozófiája, csak a többség nem oszály alapon hanem nemzeti alapon határozódik meg még. A magyar többség uralma a deviáns liberálbolsevikzsidócigány idegenszívűek fölött, akik nem is magyarok, csak amolyan megtűrt idegenek, de ha sokat ugrálnak, majd elhajtjuk őket (hová), a vagyonukat meg elvesszük. Majd ha kialakulnak az új társadalmi osztályok, visszatér filozófiájában is az osztályharchoz. Színtiszta bolsevizmus.

  2. bonhomme szerint:

    Kedves szendam!

    Figyelemre méltó a profod tanítása alapján írt eszmefuttatásod, akárcsak

    öregszeder
    kiegészítése. Én a magam részéről csak annyit tennék, hozzá, hogy mivel az idióta baloldal – hadd maradjak ennél a meghatározásnál – karba tett kézzel nézte-tűrte, hogy a fideSS megszerezze magának az egész elektronikus médiát, sajnálatos módon nem maradt médiafelület, ahol eljuttathatták volna a választási üzenetüket – “Rabok legyünk, vagy szabadok?” Diktatúrát vagy demokráciát akartok? – azon választóknak, akiknek a mindennapi fideSS-tévénézéstől lett átmosva az agyuk, és még mindig az öszödi beszéd fideSS-es zanzájánál tartanak agyilag. Meg a “libás Gordon”-nál. És fel sem merül bennük az igény hogy egy objektív, vagy legalább másik oldalról közelító hírforrást keressenek maguknak. Szóval pontosan olyan egybites szavazódroidok lettek, mint amilyeneket a Führer mindig is szeretett volna, de főleg négyévente tavasszal.

    Közben újabb opuszom született, ami a posztod témájához képest off ugyan, de talán van értelme. Főleg ha a pszihopata Führer még jobban összeszarja magát tőle, és újabb száz TEK-es legénnyel kísérteti magát nyilvánosan. Kezd egyre nevetségesebb lenni az üldözési mániája, meg a bolhaszaros életének a féltése.

    A Xanax-pálesz urai

    Vajon mit szívhatnak az ország “urai”?
    Jól el vannak szállva…! Egészen fura, mi?
    Hiszik: a mentelmi jog mindentől megvéd,
    akár egy firnyákos, Torgyán-féle ügyvéd.

    Rossz hírem van fiúk: a népetek bátor!
    Illene félnetek gyűlő haragjától!
    Nemsoká megleli forradalmi lángját,
    amely alattatok meggyújtja a máglyát!

    Közeleg a nap, hogy felébred az ország:
    öntudatra ébred, s kézbe veszi sorsát.
    Attól a naptól, hogy ép eszét meglelé,
    nem robogunk tovább a szakadék felé.

    Akkor nem lesz pardon: dicsőségtek múló;
    segít rajta néhány acélmagvas skúló.
    Jól tudja mindaz, ki eléggé fineszes:
    a döglött fideSS-es a legjobb fideSS-es.

    El lesz takarítva minden mocskos alak,
    akár a kályhából az ott maradt salak.
    Herkulesi munka lesz ez, szó se róla:
    akár Augiász király istállója!

    Az eredmény megér minden fáradságot:
    fasiszta-mentessé tesszük az országot!
    Új nap virrad erre a szenvedő földre:
    egén béke kékje, füvén remény zöldje.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s