Kábulat

Európa legmocskosabb választási kampányfinisének napjait éljük mostanság Magyarországon. A Magyar Nemzet szerkesztősége előtt hosszú, tömött sorokban ácsorognak a karaktert gyilkolászni szándékozó sértett szeretők, elhagyott feleségek; utcáinkon menetel és plakátol a Béke; hírcsatornáinkból pedig vastagon gomolyog ki a dumákony gőze: “Rezsiharc!“, “Éljen Paks (és Moszkva)!“, “Az EU kapja be!“, no és persze a maffiás “wunderwaffe”: “Államosítást!“. … Iszonyú fejfájás lesz ennek a vége!

Tegnap este egyik öreg barátom becsábított egy olyan kocsmába, ahová már legalább két esztendeje nem tettem be a lábam. “Leszokásom” oka az volt, hogy mint önálló gondolkodásra és véleményalkotásra alkalmas ember, egyszerűen nem bírtam elviselni azt az ájultan kritikátlan Orbán-imádatot, melyet az ottani törzsgárda minimum 90 százaléka “képviselt”. “Nyugodtan bejöhetsz. Itt azóta már jelentős ‘rendszerváltozás’ történt.” – mondta Sanyi bácsi, és tulajdonképpen igaza is lett. A korábban tucatnyi tagot számláló Fidesz-gyülekezet mindössze négy főre olvadt, akik ugyan továbbra is a megszokott stílusban hergelték egymást és terjesztették az Igét, de hívek híján ezt már csak az asztal fölött és a majdnem elviselhető piánóban.

A “Kocsmai Pártelit által taglalt “headline“-ok tulajdonképpen szórol-szóra megegyeztek, a köz- és egyébszolgálati hírorgánumoknál tapasztalhatókkal: A szoci Simon Gábor, aki az osztrákoknál parkoltatta a lopott milliárdjait (sic!) egy “kommunista maffiózó”, az őt megbuktató exfeleség pedig “rendes, magyar asszony” (ezzel szemben, a tokaji szőlő-mutyit anno felplankoló Mayer Aranka viszont egy “aljas némber és zsidókurva” volt)!; Putyinnál pitizni Orbánnak “államférfiúi bölcsesség”, Paks 2.-re ismeretlen kondíciójú, minimum 10 milliárd eurós gigahitelt felvenni pedig az “évszázad üzlete” (ezzel szemben Gyurcsánynak, az immáron “egyetlen lehetőségnek” tekintett “Déli Áramlat” nevű gázvezeték megvalósításáról a Cárral tárgyalni “puccsista hazaárulás”, az IMF-WB-EU trojkától pontosan meghatározott feltételekkel, alacsony kamatozással kölcsönt felvenni “az ország eladósítása”)!; Sorozatosan megsérteni az EU-val aláírt csatlakozási szerződés szinte valamennyi pontját, az  “szabadságharc”, ennek ellenére zsebre vágni (és szabálytalanul elkölteni) Brüsszel pénzét az “teljesen jogos, mer’ az nekünk jár”, ám ha ezt az Unió kifogásolja és kötelezettségszegési eljárást indít, az maga “a kettős mérce alkalmazása” (kivéve, ha az még a Zemútnyócévben indult – ld.: Túlzottdefcit-eljárás – pláne fideszes “feljelentésre” – ld.:  a Gyurcsány-kormány által “meghamisított” országjelentés ügye 2006-ban)!; Ugyancsak a legjogosabb dolog a világon a Rezsiharc, hiszen az ugyi arról szól, hogy a kormány “megvédi a magyar Zembereket az energiaszolgáltató multik profitéhségétől” és “gondoskodik” arról, hogy a fűtés és a világítás “elérhető árú” legyen (bezzeg az, hogy 2010-ig a kisfogyasztású családok jelentős, de a jövedelmükkel fordítottan arányos számlatámogatást kaptak, pl. a manapság ismét extraprofitot termelő, állami tulajdonú MVM rovására, az nem volt más, mint az “ingyenélők, főleg a cigányok pénzelése” az úgynevezett “rendes magyar emberek” rovására … arról már nem is beszélve, hogy talán nem a kiadási, hanem a bevételi oldallal vagyon itten nagyobb baj)!; A “Vívmányokat” pedig meg köll védeni, s ennek legfőbb eszköze ugyi az államosítás, mert csakis az Állam, illetve az annak élén álló Szeretett és Bölcs Vezető képes arra, hogy a Nemzet Érdekeit mindenkoron és mindenkivel szemben képviselje és érvényesítse!

Leginkább ez az utóbbi kijelentés volt az, ami megrezgette a dobhártyámat olyannyira, hogy e poszt megírására késztessen. A “Kocsmai Pártelit” valamennyi tagja ugyanis bőven elmúlt már ötven esztendős, így elméletileg bőséges tapasztalatokkal köllene rendelkeznie azokról az időkről, mikor hazánkban szinte csakis és kizárólag állami tulajdonú vállalatok generálták a nemzeti összjövedelmet. Tapasztalatokkal például arról az “AFIT”-ról, melynél évekig kellett sorba állni egy aranyáron mért, de “utószerelés” nélkül alig használható autóért. Tapasztalatokkal például azokról a daliás időkről, amikor az állami vízmű – az elmaradt beruházások és a pocsék karbantartás okán – a legnagyobb kánikula idején csak a negyedik emeletig tudta felnyomni az ivóvizet, vagy amikor ugyancsak a hőség kellős közepin olvadt le a hűtő, mert az állami tulajdonú áramszolgáltató aktuális, ötéves tervébe újfent nem fért be a hetente kigyulladó trafóház felújítása. Vagy például arról, hogy az állami Posta oly’ tökéletes munkát végezve “fejlesztette” a telefonhálózatot, hogy pártösszeköttetés és/vagy jattolás, tehát netto korrupció nélkül elébb évekig várt arra, hogy egyáltalán “jogosult” legyen egy vonalra, aztán további esztendőket arra, hogy azt be is szereljék neki … meg az “ikrének”!

Jó, rendben van! A mai ötvenesek, kellő pártelkötelezettség esetén simán hajlandóak elfeledni az 1970-80-as években tapasztaltakat sőt, azokat a mindent megszépítő nosztalgia ködébe burkolni. Ámde mi a helyzet a mai harmincasokkal? Ők miért veszik be ezt a borzalmasan együgyű ostobaságot és alpári kampánykamudumát?! Hiszen tapasztalataik már nekik is lehetnének! De ha ezeket nem is veszik figyelembe: ott van nekik a net, ahonnan különösebb erőfeszítés nélkül elérhetnék azokat az információkat, melyek az állami cégek, különösen a monopol helyzetben lévőek működéséről szólnak! Néhány kattintással megtudhatnák, hogy az állami MVM egykori vezérigazgatója, Kocsis nertárs hány milliárdot síbolt ki a horvátországi szálloda-bizniszével egy a neje tulajdonában álló offshore-cégnek. Avagy azt, hogy – ha már az offsórnál tartunk – hogyan tömött ki netto 55 milliárd forinttal egy ciprusi vállalkozást az Orbán-kormány azzal, hogy az állami vésztartalékból, hivatalosan a válságba került távfűtőművek megsegítésére, mélyen a piaci ár alatt adott el földgázt neki, melyet az osztán – köztes kereskedőként – tovább adott a bajba jutottaknak. Vagy mondjuk arról, hogy az évről-évre ordas veszteségeket felhalmozó, még mindig állami tulajdonú és többé-kevésbé még mindig monopol helyzetű Posta miket is művel immáron esztendők óta?

Utóbbiról álljon itt egy kitűnő példa, amihez még a net sem köll, csak annyi, hogy megkérdezzük a házunkhoz/lakásunkhoz elvileg naponta belátogató gyalogpostást. Néhány esztendővel ezelőtt az állami posta államilag kinevezett vezetősége kitalálta azt az okosságot, hogy a vasútról közútra telepíti át a küldemények szállítását. Szerintem azt még egy maszületett is tudja, hogy a közúti transzport drágább, mint a vasúti (lehet hogy Magyarország ebben is kivétel?). A levélelosztó központot pedig a Keleti Pályaudvar mellől áttelepítette Budaörsre. Ha ma, egy (pl.) kisvárdai illető felad egy levelet mondjuk a közvetlen szomszédjának és azt nem “elsőbbségi”-vel teszi, akkor az a küldemény elébb teherautón elutazik Budaörsre, ott szétválogatják, majd ismét teherautón visszautazik Kisvárdára. Eközben eltelik kb. három nap, elpöfög pár tízliternyi (baromi drága) gázolaj, elkopik pár milliméternyi (baromi drága) gumi, azaz keletkezik egy horribilis költség, miközben a szolgáltatás minősége (ennek egyik ismérve a gyorsaság!) meg a bányászbéka segge alá kerül. A túlköltekezős rendszer okán a Posta irgalmatlanul veszteséges, egymás után rugdossa ki az alkalmazottait, a megmaradt gyalogpostásoknak akkora a bejárásuk, hogy az már embertelen (de cserébe legalább nem kapnak tisztességes fizetést, a caffeteriát pedig megvonták!). Mert a “humán erőforrásra” nincsen pénz, de a TakarékBank állami megszerzésére (amit meg most “re”privatizálnak, de rohamtempóban!) futotta pár száz milliárdocska … a deficitből! … Tenne ilyesmit egy “szarszemét”, tehát profitorientált magántulajdonos?

Másik jó példa a tankönyvellátás államosítása. Tekintettel arra, hogy a kórismét tökéletes alapossággal Andor Mihály már leírta a “Galamus“-on (ld.: a bekezdésben megadott linket!), én csupán “schlagwort”-okra szorítkoznék. Tehát a Csodaállam úgy dönt, hogy a “tankönyvellátás biztonsága érdekében” a terjesztést egyetlen, állami tulajdonú cég kezébe adja. Ez lett a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (“Kello“). Ennek élére olyanokat nevez ki, kiknek egyetlen közös tulajdonságuk, hogy mindnyájan az esztergomi fideszhez kötődnek, illetve soha a büdös életben nem foglalkoztak tankönyvterjesztéssel, de még könyvkiadással sem. Közülük az egyetlen kivétel Bakos Erika (Meggyes Tompy expolgármester extanácsadója), aki exférjével, Kövér SzilárddalA Házmester öcsikéje!) már jelentős tapasztalatokra tett szert különböző nyomdák és könyvkiadó cégek megalapításában, a MiniElnök opuszainak kiadásában, illetve az ippeg aktuális cégek adófizetés nélküli fantomizálásában. Nos, a Kello, mint államilag kinevezett monopolterjesztő nem azzal kezdi a tevékenységét, hogy mondjuk gépkocsiparkot, avagy alkalmas személyzetet “vásároljon”, hanem hogy megzsarolja a tankönyvkiadókat. Ezek ugyan párhavi hezitálás (és tiltakozás), meg az EMMI illetékes államtitkársága által elkövetett netto zsarolás  után beadják a derekukat. Ezt követően megindult a “terjesztés”, melynek következtében (különböző, kikényszerített túlszámlázásokkal) sikerült úgy elintézni az egészet, hogy a tényleges melót a piacról kiszorított terjesztőkkel végeztették el, a kiadókat tisztességesen ki sem fizették, a kölkök pedig meg sem kapták rendesen a könyveiket. Az én hatodik osztályos kölköm például november végén kapta meg a történelem tankönyvét! … Hogy addig miből tanultak? Nos, az egy másik poszt témája. … A lényeg: az állami diktátummal megteremtett “ellátási biztonság” pont akkora káoszt okozott, mint amit az alap- és középfokú oktatás “megszervezésében” a KLIK, amelyről mostanság már köztudomású, hogy a lehető legpocsékabb módon működik, napi gyakorlat náluk a szerződés- és számlahamisítás, illetve a beszállítói tartozások felhalmozása (tavaly december 31.-ig, azaz egy esztendei “működés” után: 20 Mlrd.!).

Néhány héttel ezelőtt valahol azt olvastam, hogy nagyon veszélyes dolog monopóliumokat kialakulni hagyni. Egy ilyen cég (még ha magántulajdonú is), rövid időn belül “hatóságként” kezd működni és nem az ellátás biztonságára/minőségére helyezi a hangsúlyt, hanem a bevételre, illetve a “saját kényelmére”. Az ilyen típusú magatartást azonban az Állam (már ha az normálisan működik!) képes korlátozni úgy, hogy rendeletalkotói, jogalkalmazói eszközeivel, tehát piac- és fogyasztóvédelmi hatóságain keresztül gátat szab az elkanászosodásnak. Ám ha egy ilyen vállalat még állam tulajdonú is, akkor onnantól kezdve egyrészt a teljes cég működését a “felülről lefelé szólás”, illetve a “vezetőség magánérdeke”, tehát a legteljesebb és mindenoldali korrupció határozza meg. A szolgáltatás ára a csillagos égig, minősége a bányászbéka segge alá kerül (ld.: a már említett Magyar Posta!), veszteség pedig csakis akkor nem képződik, ha az adott esztendőben éppen választások vannak. (Itt egy kitűnő példa, bár ez nem egy vállalat, “csak” pártkinevezettek által irányított állami “közintézmény”!) Ami azonban permanens, az a vállalati önkény, a “hatóságként való működés”, amellyel szemben a fogyasztó/ügyfél senkinél nem léphet fel, lévén a Tulajdonos és a Szabályozó egy és ugyanaz: az úgynevezett Állam, tehát a Bürokrata! … Innentől meg egyenes az út az eddig is túlburjánzott korrupcióig!

Bocsánat, hogy ennyire túlterjeszkedtem, de kötelességemnek éreztem valamennyire rányitni a szemét úgy a tapasztalt,  de pártelkötelezett/nosztalgiázó idősebb, mint a tapasztalatlanabb, de a többrétű információszerzés iránt semmiféle igényt nem mutató ifjabbaknak! Mert ha egy picinyt sem óhajtanak észhez térni, egy esztendőn belül lesz itten nagy siránkozás, illetve fogaknak csikorgatása!

Zrínyi (nem a “kirohanós”, hanem a költő/hadvezér) még a XVII. században megtalálta a “magyar betegség” elleni receptet, melyet le is írt “Az török áfium elleni orvosság” című opuszában. Lényege: egyéni és szűk csoportérdekek helyett az Ország legyen az első! Háromszáz évvel később, egy Igazán Bölcs Ember fel tette a kérdést: “Miből készül a kábítószer? … Mákból! … A rohadt kapitalistáknál! … Mert nálunk Dumákból!“. Később pedig ugyanez a Clown még azt is megjegyezte: “A Lét határozza meg a Tudatot. Ha megiszod a Lét, elmegy a Tudat!“.

Hát ezt szeretném mindenki figyelmébe ajánlani! Azt, hogy vagyon orvosság “Az orbáni áfium” ellen, de ha benyeljük a Dumalét, tehát bekábulunk, azaz elmén a Tudat, akkor keserves másnaposságunk lesz 2014. április 7.-én!

… és ezt …

szendamondja!

Advertisements

8 hozzászólás on “Kábulat”

  1. bonhomme szerint:

    Kedves szendam!
    Érdekes volt a tudósításod a helyi gazpRomkocsmából…
    Én biztos megkérdeztem volna őket: Ugye, ti helyi hülyék vagytok? 😀

  2. bonhomme szerint:

    Egyébként meg kimaradtál a tegnap esti mókából, így most küldöm az utóbbi 12 óra agymenéseit:

    SZT. László glóriája

    Háromszor volt csak fideszes;
    persze, az még nem az SS,
    korábban meg tartótiszt is…
    Mostanában kicsit hisztis.

    Pedig pénz több van, mint posztó;
    dúskálhat benne a prosztó.
    Van itt zsé minden esetre;
    telik pár Birkamenetre.

    Azért kíváncsiak vagyunk;
    meséld már el, főhadnagyunk,
    hogy volt ez az ávéhában?
    Leültél egy kávéházban,

    s presszionáltad az embert,
    az meg, szegény, szólni sem mert;
    néhány perc alatt rávetted,
    és hipp-hopp, spiclivé tetted?

    Viktort is te szervezted be,
    vagy csak ott voltál? Ismerd be:
    összeköt közös múltatok…
    Puszipajtások voltatok?

    Merthogy most már semmi kétség:
    összetart az aljanépség.
    Vitykától van dosztig pénzed,
    cserébe meg feldicséred.

    Egyet véss jól az agyadba,
    bár úgy látom, elég gyatra:
    a jó dolgok hamar múlnak,
    reményeid vízbe fúlnak.

    Dicsőségeteknek vége:
    együtt mentetek a jégre,
    együtt szakadtok majd lékbe,
    s eltűntök előlünk végre!

    Hogy megszűnt a fideSS-átok,
    nem marad, csak glóriátok.
    Nem hagyjuk azt veszni biz’ mi:
    azzal fogunk majd frizbizni!

    Pankráció a Parlamentben

    Küzdőtérré vált ma az egész Parlament:
    a sok képviselő egymással ölre ment.
    Komány és ellenzék türelmüket veszték:
    összekaptak, s egymás haját nem ereszték.

    Szittya Suttyó fejét bikamód leszegve
    ront ellenfelére, a gyűlölt Keszegre,
    aki lenyom neki egy akkora sallert..!
    Csoda, hogy tökfeje mégsem kapott gellert.

    Lendvai ugrik most neki Gabikának,
    s rendezi át tollát a Garbie-babának:
    csomókban tépi ki jópár szőke tincsét;
    kócos foga mellett legféltettebb kincsét.

    Török Zsolt Semjénnel kel éppen birokra,
    s fogja a szentfazék két fülét marokra.
    Akkorát fejel az ájtatos képébe,
    hogy fel sem kel többet, csak fekszik vérébe’.

    – Most verem le rajtad végre a gázárat!
    Szanyi ront így neki dühödten Lázárnak:
    megragadja, s veri falba becses fejét;
    Balogh ápolhatta így le kecses nejét.

    Megy a csihipuhi a padsorok között;
    soha a két tábor így meg nem ütközött.
    Ütések zuhognak szitkokkal kísérve;
    hol ennek, hol annak spriccolhat ki vére.

    A pankráció kezd nagyon eldurvulni:
    derék honatyáknak így begorombulni..!
    Ámde ekkor végre beront a házőrség,
    hogy a rendbontókat egyként elvezessék.

    Azaz, helyesbitek, csak az ellenzéket;
    másnak meg porolják ám a bársonyszéket:
    – Üljön le, Elnök úr! Nincsen semmi baja?
    Nem szenvedett hiányt őszbe fordult haja?

    Szegény Kövér úrnak a fél bajsza bánja,
    hogy rárontott arra a mocsok Gyurcsányra!
    De meg is lakolt ám érte az a szemét:
    a Házelnök s.k. nyomta ki a szemét!

    – Meg is érdemelte! Ezt helyesen tetted!
    Így hát nem is rovom fel brutális tetted.
    Hanem fiúk, ilyen többet nem történhet!
    Lackó, terád bízom! Holnap elintézed!

    Ha kell, kerítsél egy megfelelő embert:
    tán a Terminátort, azt a Schwarzeneggert!
    – Jawohl, mein Führer! Már holnap elintézem!
    Ilyen többet nem lesz, becsszóra ígérem!

    ..Reggelre kelve az újabb ülésnapon
    kormány és ellenzék meglepődik nagyon.
    Az új képviselőt a T. Ház elibe
    a Kövér Házmester maga vezeti be.

    A tegnapi boksztól el vannak gyötörve;
    Laca pedig így szól, fél bajszát pödörve:
    – Nem lesz pankráció a T. Házban mától!
    Erről gondoskodik Hulk Hogan szenátor!

    Akasztófavirágok

    Szép jó napot kívánok,
    akasztófavirágok!
    Már nem vagytok királyok:
    leszarnak a sirályok…!

    Reményeink sivárok
    attól, amit csináltok.
    senkinek sem kívánok
    ilyen barbár világot!

    Ti mindent elcsiváztok,
    amit csak megkívántok!
    S van még, aki vivátoz,
    pedig más már kiátkoz.

    Egyelőre kivárok;
    mit műveltek, zsiványok?
    Ameddig nem fikázok,
    örülhettek, pirátok*!

    Egy kaput még kitárok;
    akadnak még irányok..
    Nincs már szükség tirátok:
    mentsétek az irhátok!

    Ma még arról vitáztok:
    vannak még milliárdok,
    amikkel ha bírnátok,
    zsírosabbra hiznátok.

    Nem kellenek sirámok:
    nincs szükségünk tirátok!
    Megfogant ezer átok,
    s visszahullott reátok!

    Rossz nap köszönt tirátok,
    ha szólnak a “gitárok”…!
    Már hiába rinyáltok:
    végetek van, zsiványok!
    (ráb@sztok mind, zsiványok!)

    * az angolban éles különbség van kalóz és kalóz között:
    a “corsair” királyi pátens birtokában kalózkodott,
    míg a “pirate” a saját szakállára, magyarán:
    köztörvényes bűnöző volt

    • bonhomme szerint:

      alternatív befejezés:

      Ma még arról vitáztok:
      mit “paksolt” el Vityátok.
      Atommag-“billiárdból”
      riszt van négymilliárdból.

      Nem kellenek triádok**:
      legfeljebb csak tribádok***!
      Már hiába rinyáltok:
      végetek van, zsiványok!

      Rossz nap virrad tirátok,
      ha szólnak a “gitárok”…!
      Mostantól, mákvirágok,
      nem esztek több piláfot****!

      * az angolban éles különbség van kalóz és kalóz között:
      a “corsair” királyi pátens birtokában kalózkodott,
      míg a “pirate” a saját szakállára, magyarán:
      köztörvényes bűnöző volt
      ** kínai titkos szövetség, manapság inkább mint maffia ismert
      *** leszbikusok, tágabb értelemben: homoszexuálisok
      **** ázsiai rizses hús

  3. egy 50-en túli szerint:

    Amikor AFIT-ot mondasz, nem MERKUR-ra gondolsz?
    Az egyik javította, a másik értékesítette a gépkocsikat.

    • szendam szerint:

      Kedves “egy 50-en túli”!
      Üdv a blogomon, mint Első Kommentest!
      Egyébként igazad van, tényleg MERKUR!
      Kicsit tévesztettem a dolgon, lévén én még csak 46-on túli vagyok!
      Ámde szerintem a többi állításom maxi megállja a helyét!
      Nemde?!
      Köztársi üdvözlettel: szendam!

      • egy 50-en túli szerint:

        Nemde!
        Bizony, megállja a helyét!
        Üdvözöl: az “egy 50-en túli” (hazudtam a lényeget tekintve, 60-on is bőven túli vagyok :-)).

      • szendam szerint:

        Nem baj!
        Legközelebb írd hozzá, hogy “+ áfa”! 😉
        Üdv: szendam!


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s