Ilyen egyszerű!(?)

Az alábbi írást még csütörtökön olvastam a nepszava.hu-n. Logikai levezetésével és megállapításaival egyetértek, megoldási javaslatai elfogadhatóak, de valóban ilyen egyszerű lenne visszaállítani Magyarországon a demokráciát, a jogállamiságot és az alkotmányosságot?

A semmiségi törvény

Az Alaptörvény legfontosabb rendelkezése a nemzeti hitvallásban található: “Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.” Ennek a szerződésnek azonban van egy nagy hibája, hogy nem jött létre, mivel csak az egyik fél, a hatalom képviselői írták alá. Ehhez kétség sem férhet, hiszen a holtakkal és a meg sem fogantakkal kizárt dolog bármilyen megállapodást kötni, nevükben és helyettük nem lehet nyilatkozatot tenni. A ma élők pedig akkor tudták volna szentesíteni az okiratot, ha népszavazásra bocsátják azt. Miután pedig ez nem történt meg, ki lehet jelenteni, hogy ez a szerződés nem létezik, mivel a szerződés létrejöttéhez a polgári jog általános elvei szerint a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésére van szükség.

Ezt a szerződést egyébként akkor sem lehetne létezőnek elfogadni, ha eltekintenénk a létrejötte körüli ellentmondásoktól. Ez a szerződés ugyanis létrejötte esetén is semmis szerződés lenne. Semmis az a szerződés, amelyik jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek. Ennek a szerződésnek az elkészítésekor pedig megszegték az Alkotmány több rendelkezését, így például azt az előírást, hogy az előkészítő eljárásban a társadalmi szervezetekkel egyeztetni kell. Az Országgyűlés a gyakorlatban olyan törvényt fogadott el, amelynek országgyűlési vitája nem zajlott le, ezáltal sérült az Alkotmánynak az a rendelkezése, miszerint az Országgyűlés alkotja a törvényeket.

Az Alaptörvény elfogadásakor ugyanis zárószavazás előtti módosító javaslatokkal számos lényeges kérdésben megváltoztatták az Országgyűlés által már megvitatott és elfogadott szöveget. A zárószavazást pedig nem előzi meg országgyűlési vita. Nem tartották meg a jogszabályok előkészítésére vonatkozó rendelkezéseket sem, nem készültek hatásvizsgálatok, nem biztosították a széleskörű társadalmi részvétel lehetőségét az előkészítés során. Nemcsak ezen okoknál fogva semmis ez a szerződés, hanem azért is, mivel a valóságos tartalma rejtve maradt. Az alaptörvény látszólag a hatalommegosztásra épülő jogállam kereteit szabályozza. Valójában a titkolt, a színlelt cél a hatalomkoncentráció egy pártszövetség kezében. Látszólag minden kellék adott, ami kell egy demokratikus ország működéséhez. Valójában az alaptörvény megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy sarkalatosnak elnevezett törvényekkel felszámoljanak minden féket és ellensúlyt. Ezért ez egy színlelt szerződés, amely semmis.

A semmisséghez súlyos jogkövetkezmény kapcsolódik: az érvénytelenség. A semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

A következő Országgyűlés a választóktól kapott felhatalmazást alapján, úgy tudja helyreállítani az eredeti állapotot, hogy megalkotja a semmisségi törvényt. Ennek a törvénynek a lényege, hogy megállapítja az Alaptörvény és a sarkalatos törvények, valamint a rájuk épülő kinevezések érvénytelenségét, továbbá a nem létező törvényekkel hatályon kívül helyezett Alkotmány és más törvények visszaemelését a jogrendbe.

Az orbáni Jó Állam lebontásához a kormányrúd megragadása kevés. Ez ma még jobban látszik, mint 2012. februárjában, amikor ezt a írást az “ÉS” először közölte. A köztársasági elnök például a törvényeket rendre megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Ha a Költségvetési Tanács “úgy akarja”, az Országgyűlés nem tudja elfogadni az éves költségvetésről szóló törvényt – mivel nem adja meg hozzá az előzetes hozzájárulást. A köztársasági elnök pedig feloszlathatja az Országgyűlést. A jogállam helyreállításához ezért elengedhetetlen a semmis törvények kiemelése a jogrendből.

Szüdi János drsudi.hu

Szerintem szavazzunk!

Advertisements

3 hozzászólás on “Ilyen egyszerű!(?)”

  1. emigrant szerint:

    Én igennel szavaztam, mert ez a része tényleg ilyen egyszerű. Feltéve, hogy a baloldal egyszerű többséget szerez a parlamentben. Az összes többi lesz csak nehéz. Amint elkezdenek tiltakozni az intézkedések ellen, a hangadókat le kell tartóztatni, a zavargásokat pedig el kell fojtani. Az lesz egy feladat. Konszenzussal itt egy darabig nem lehet kormányozni. Ha nem lesz többség, akkor eljő az összeomlás, és utána a romokon majd csak lesz valamiféle konszenzus. Vákuum nem keletkezhet egy ország helyén. (Vagy tévednék?)

  2. bonhomme szerint:

    Igen, ilyen egyszerű, bár miként
    emigrant
    köztársunk is felhívta rá a figyelmet, a gyakorlati megvalósítás során bizony keménynek kell lenni mint Nicolas Sarkozynek a lázongások leverésekor.
    Nem szabad puhapöcsűnek lenni (copyright by Czeglédy Csaba, MSZP 🙂 )!
    Egyébként a közjogi érvénytelenség kérdésének felvetése nem újszerű, most csak egy cikket linkeltem be:
    http://mostmegmondjuk.blog.hu/2013/03/02/jo_ha_tudjuk_az_alaptorveny_kozjogilag_ervenytelen

    • bonhomme szerint:

      “…keménynek kell lenni mint Nicolas Sarkozynek a lázongások leverésekor.”
      …vagy mint a tavaly márciusi hóvihar! 😀 😀 😀


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s