Rezsi és Katasztrófa

Már többször szerettem volna írni egy tőlem megszokott, tehát csípősen karcos posztot a “Rezsicsökkentés“-ről, illetve a “Rezsiharc“-ról, de mindíg közbe jött valami és nem is éreztem magam alkalmasnak ahhoz, hogy az Átverést pontosan dokumentáljam is.

Ámde tegnap olvastam valamit, ami a lehető legpontosabban tárja fel azt, hogy Vityu kán kivel is fizetteti meg a saját választási kampányát (takarékosan, tehát velünk!):

A Fidesz vezetői nem tanulnak a múltból:

Rémisztő ötletelés a rezsicsökkentésről

A kormányzati nyilatkozatok szerint a jövő évi költségvetésben minden a rezsicsökkentésről szól, de jó lenne tudni, hogy ez konkrétan miben nyilvánul meg, a számokból ugyanis nem derül ki. A választási kampány jegyében újabb rezsicsökkentési hullámmal kecsegtetnek, miközben jól tudják, hogy ebben a formában hosszabb távon az eddigi lépések sem fenntarthatóak.

Már hozzászoktunk ahhoz, hogy a permanens rezsiharc időszakát éljük, a botrányok mellett leginkább erről szól a választási kampány is. A jövő évi, egyébként nagy meglepetéseket és kirívóan irreális számokat nem tartalmazó büdzséről is azt tartotta fontosnak kiemelni az illetékes miniszter, hogy abban minden a rezsicsökkentésről szól. Ez persze nem igaz, nem is lehet az, hiszen az egész rezsiharcos csodafegyver lényege, hogy a Fidesz a költségvetést látszólag kímélve a közszolgáltató cégekkel – és közvetve a lakossággal – fizetteti meg a népszerűségnövelő kampányát.

Az eddigi erőltetett árcsökkentéssel Orbánék már elérték azt, amit most az alkotmányban is rögzíteni akarnak, azaz a nonprofit közműszolgáltatást. Túl is lőttek a célon, mert a lakossági gáz- és áramszolgáltatók masszívan veszteségessé váltak, akárcsak távfűtő és vízmű cégek. Az előbbiek működésképtelenek is lennének, ha nem kapnának százmilliárdos állami támogatást, természetesen az adófizetők pénzéből. A szemétszállítás több helyen ténylegesen ellehetetlenült, mert a mesterségesen lefaragott tarifák tönkretették a helyi cégeket, hasonló helyzet állt elő egyes kéményseprő vállalatoknál is.

Nem kell ahhoz gazdasági szakértőnek lenni, hogy tudjuk: az Orbán-kormány-féle fűnyírószerű, az érintettek tényleges költségeit és működési feltételeit teljesen figyelmen kívül hagyó árcsökkentés nem tartható fenn hosszabb távon, mert tönkreteszi a közműcégeket. Az eddigi 20 százalékos bevételkiesés jóval nagyobb, mint az ezeken a területeken szokásos nyereségráta, és belső racionalizálással nem kompenzálható, azaz törvényszerű a veszteséghalmozás. Ez előbb-utóbb működési bajokhoz vezet, amit a fogyasztók éreznek meg, elsősorban a szolgáltatás minőségében. /Lehet, hogy véletlen, de ahol e sorok írója lakik, évek óta nem volt váratlan és elhúzódó áramszünet, az utóbbi három hónapban azonban legalább négy./

Az alacsonyabb közműdíjak csak akkor tarthatók fenn, ha a fogyasztói árstruktúra összetevői jelentősen csökkenthetők, és nem a minőség rovására. Az energia-szolgáltatóknál ehhez részben a beszerzési árak, részben a hálózati költségek csökkenése szükséges, az előbbi a világpiaci tényezőktől, az utóbbi viszont az állami MVM díjszabásától függ. Ott van ezeken túl persze a teljes fogyasztói ár csaknem harmadát kitevő adótartalom, amely a legnagyobb teret adná a csökkentéshez. Különösen igaz ez a többi közműcégre, ahol az egyetlen lényeges költséglefaragás a hatékonyságnövelés lenne, de ebben nincs 20 százalékos tartalék, azaz maradna az adócsökkentés. Erről azonban a kiélezett költségvetés miatt a kormány hallani sem akar.

Ilyen körülmények között józan gazdasági szempontból teljesen irracionális újabb rezsicsökkentési lépéseket ígérni, márpedig a Fidesz-propaganda ezt teszi. Vajon milyen szolgáltatásokat és mennyire akarnak tovább sarcolni? A cél vélhetően az érintett cégek teljes ellehetetlenítése, vagy legalábbis az ezzel való fenyegetés. Erre utal, hogy Orbánék már többször kifejtették, újra állami kézbe vennék a közműcégek többségét, egy-kettőt közülük már az idén. Ez persze sok százmilliárdba kerülne, és a fedezet nem látszik a büdzsében még jövőre sem. A legjobb módszer tehát lerontani a cégek értékét, kemény veszteségbe döntve őket, hogy a tulajdonos inkább olcsón megszabaduljon tőlük.

A legnagyobb szolgáltatóknál azonban ez aligha válik be, mert a többnyire multinacionális anyavállalat túl sokat fektetett be ahhoz, hogy mindent elkótyavetyélve kivonuljon. Ezekben az ágazatokban a beruházók évtizedekben gondolkodnak, és olyan háttérrel rendelkeznek, hogy nehéz őket sarokba szorítani. Illúzió tehát azt hinni, hogy olcsón meg lehet szabadulni tőlük, lásd az E.On mostani kivásárlását, amely csaknem 300 milliárd forintunkba került, szakértők szerint kétszer annyit fizettek érte Orbánék, mint amennyit ér. Ha így akarják „kiebrudalni” a többi multicéget is, ingünk-gatyánk rá fog menni.

És vajon mit érünk el vele? Ki hiszi el az elmúlt 60 év tapasztalatai alapján, hogy az állam jobb gazda lesz, mint a magáncégek? A tények ennek pont az ellenkezőjét mutatják: az állami vállalatok kevésbé hatékonyak, ráadásul a politikai jutalomosztás és a korrupció melegágyai. Ebből aligha lesz kisebb költség és fogyasztói ár, hacsak az utóbbit nem tartják mesterségesen alacsonyan. Akkor viszont visszatér az állami dotáció rendszere, a piaci viszonyoktól való teljes elszakadás, de sajnos már láttuk, ez hová vezet. A számlát persze akkor is, most is mi fizettük és fizetjük.

A közelmúlt elrettentő példái a jelek szerint a Fideszt nem zavarják. A mindenható állam erőszakos építése és ennek révén a saját holdudvar erősítése töretlenül folyik, sőt újabb és újabb rémisztő ötletek merülnek fel. Jellemző példája ennek a hatósági húsár bevezetésének eszement gondolata: elképesztő és ijesztő, hogy ez egyáltalán felmerülhet a Fidesz vezetőinek a fejében. Úgy tűnik, ők semmit sem tanultak a múltból, és a jelen realitásai sem hatnak rájuk: a hatalmi mámor tényleg teljesen elvakítja az embert.

Lengyel L. László
Advertisements

3 hozzászólás on “Rezsi és Katasztrófa”

  1. talalom szerint:

    A hatósági húsár után szükségszerűen jön a hatósági húselosztás: annál is inkább, mert az állattartók ellehetetlenítése miatt (kihúzták alóluk a takarmánytermelő földeket) várhatóan a mainál is jobban visszaesik a hústermelés. Egyetlen reményünk lehet, hogy azért az eu-s kereskedelem határait nem zárják le – legalábbis 2014 előtt. Legjobb barátaim is hülyének néztek, amikor győzködtem őket, hogy az élelmiszerárak a rendszerváltás után fokozatosan csökkentek. Pedig: 1969-ben 44 ft. volt egy kiló karaj, és 1700 forint egyhavi fizetésem (jó átlagnak számított, 22 évesen). Ebből 38 kiló 63 deka karajt tudtam venni, míg ma 90 ezer forintos jövedelemből (ez alsókategóriás nettó) 75 kiló 1200 forintos karajra futja, de még a 49 ezer forintos fideszes “álomjövedelemből” is 40 kilóra telik. Ugyanez 3,60-as kenyérrel 472,2 kiló, 25 ezer! kiló és 13 ezer 611 kiló! A krumplit, almát nem is számolom, a banánt meg végképp nem, mert az olcsóbb, mint az alma. Szóval nem a kaja áráról van szó, az olcsóbb lett, főként a nagyobb áruválaszték miatt. Az áfa meg azért akkora, mert az élelmiszer termelők döntő többsége egyáltalán nem fizet adót, és a kereskedelem 25-30%-a feketén zajlik, még a hazai üzletláncokban is. Ilyen marhaságokkal azokat lehet megetetni, akik könnyezve gondolnak arra, hány 40 filléres kiflit vehetnének a MAI jövedelmükből. Tényleg a rezsi lett drágább, de nézzük meg, tényleg? Mi öten egy szoba-konyhás lakásban laktunk, aminek a havi rezsije kb. 200 forint volt, az egyetlen vaskályha fűtéséhez nagyjából elég volt a 900 forintos tüzelőutalvány – ez a téli hónapokra elosztva 150ft/hó +-t jelentett. Ez évi 3300 forint volt, apám pedig 14400 forintot keresett egy évben. Így a szoba-konyhás lakás rezsije apám fizetésének a 29,3%-át tette ki. Ma a kettesben lakott lakás rezsije az én jövedelmem 53%-a. De a lakás 100 négyzetméteres ház, gázfűtéssel, kábeltévével, internettel, autóbiztosítással és telefonnal + mobillal. A probléma az, hogy az, aki dolgozik (nekem szerencsére nyugdíjam van, és ha nem is nagyon magas, azért meg lehet élni belőle) képtelen annyit keresni, hogy elérhető közelségbe kerüljön egy lakás bérének (tanácsi lakásról ne is beszéljünk, gyakorlatilag nincs), rezsijének kifizetése, plusz 1-2 gyerek etetése ruházása, iskoláztatása. Ráadásul a bérek is nagyon elszakadtak egymástól: egy munkahelyen ma a főnök és közvetlen beosztottja fizetése között többszörös a különbség (régen úgy 20-30%-os volt), arról nem is beszélve, hogy 2-3 fokkal feljebb már felmérhetetlen a különbség. Maradjunk csak a bankoknál: a fiókban reggeltől estig ülő ügyintéző keres havi nettó 120-150 ezer forintot, míg a fiókvezető ennek minimum a kétszeresét, sőt még ingyen gépkocsi és telefon is “jár neki”. A bankvezérek havi millióiról, meg egyéb “menedzseri” juttatásairól – nyugdíjpénztár, egészségbiztosítás havi százezerért – ne is beszéljünk. Ugyanígy a gyárakban, bár ott még legalább fizetés van. A mezőgazdaságban pedig az sincs, csak feketepénz, ha jut.
    Az a bizonyos 170 ezer forint körüli nettó átlagjövedelem bizony úgy jön ki, hogy százan keresnek 100 ezer forintot, százan meg 49 ezret, hogy egynek jusson 1-2 millió.
    Nem vagyok híve a nivellálásnak, mert az megöli az ambíciót. De az is megöli a tettrevágyást, ha valaki azt látja: míg ő havonta küzd a számláival, a főnöke nevetve megkeresi az ő pénzének a többszörösét.
    Ami meg a rezsicsökkentés nevű legújabb fideszes parasztvakítást illeti: kikérem magamnak ezt az úri tempót! A kormány ne jótékonykodjon, hanem gondoskodjon olyan megbízható gazdasági szabályozásról, ahol a munkás munkája és bére is biztonságban van, majd abból kifizeti az általa használt áruk és szolgáltatások árát!

    • szendam szerint:

      Kedves “talalom” Köztársam!
      Túl azon, hogy tökéletesen egyetértek Veled (pedig egy “huszassal” vagyok fiatalabb!), szeretném Tőled megkérdezni, hogy Te ugyan hol “talalom” manapság azt a bizonyos 1.200 Ft.-os karajt? Ugyanis ha én egy ilyen üzletet “talalom”, hát a nem túl vén seggemet verdesném örömömben a földhöz! Minálunk-felé a legócsóbb (tehát szar!) karaj már hónapok óta 1500-1700 között vagyon!
      De minden másban tök’ egyetértek Veled!
      Köztársi üdvözlettel:
      szendam!


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s