Káderek, temetők

Ha valaki a saját cége élére nem a szakértelem, hanem “egyéb” szempontok alapján nevez ki egy agyalágyult idiótát, ahhoz senkinek semmi köze: övé a vállalkozás, azt csinál vele, amit akar. Magánügy. Ám ha egy ilyen emberből, hasonló módszerek alapján valaki egy közhivatal vezetőjét csinál, az már nem az ő dolga. Közügy!

Fantasztikus, de hazánk jelenére roppant jellemző hírecskét olvastam ma a 168ora.hu-ban. A beszámoló szerint Érpatak mélán elhíresült polgármestere, Orosz Mihály Zoltán ügyfélszolgálati csoportvezetőt, saját megfogalmazása szerint “kvázi-aljegyzőt” keres maga mellé. Elősegítendő “a gyümölcsöző és hosszú távú közös munka megalapozását szolgáló helyes és adekvát döntésünk meghozatalát″, a jelentkezőnek – nem kötelező jelleggel – néhány roppant egyszerű kérdésre köll csupán megválaszolnia. A polgármester kíváncsi például arra, hogy az aspiránsnak mi a személyes véleménye mondjuk “a média tudatformáló tevékenységéről“, a “szólásszabadságról“, az “Ombudsman-ok” (sic!), illetve a jogvédő szervezetek hazai tevékenységéről, Gáspár Győzőről, Stohl Andrásról, Alföldi Róbertről, Kálmán Olgáról, Horthy Miklósról és Budaházy Györgyről, a “meleg büszkeségről” … és így tovább egészen 191 ponton keresztül!

Akit érdekelnek a helyesírási hibáktól hemzsegő kérdések, innen linkelve elolvashatja, de szerintem ennyi is bőven elég ahhoz, hogy megállapíthassuk: az időnként terepfoltos egyenruhában és rohamsisakban páváskodó érpataki “pémester” egyáltalán nem “kvázi-aljegyzőt” keres magának, hanem egy hozzá hasonlóan agyalágyult idiótát, akivel majd együtt játszadozhat. Nem is lenne ezzel nekem semmi bajom, hogy ha ezt a maga által létrehozott és finanszírozott klubban művelné – a legszentebb magánügye! – , de a leendő “ügyfélszolgálati csoportvezető” bizony abból az önkormányzati kasszából fogja kapni majd a fizetését, melyből például a helyi cigányok csak akkor részesedhetnek (rászorultsági alapon járó segélyek formájában), ha teljesítik az Orosz által a “takarékosság” és egyéb, “népnemzeti” alapelvek szerint felállított kritériumokat.

Hát most őszintén: nem “aranyos” ez az egész? Még tán szörnyülködhetnénk is rajta, ha ilyesmi csakis Érpatakon fordulna elő, de nem így van! Jelenleg, az egész, Orbán által eluralt országban szinte nem találni már egyetlen olyan közhivatalt sem, melynek élén nem a miniszterelnök egyik “játszótársa” ücsörögne. Nem csak iszonyú fizetésért, de ráadásul még úgy is, hogy az illetőre tulajdonképpen semmi szükség, mert eredeti jogköreinek elsöprő többségét, azok leglényegesebb részeit már régen megvonta tőle a saját Kinevezője, azaz a pasas lényegében egy olyan eunuch, akit a Főnöke (személyes juttatásként) évekre előre befizetett a kuplerájba … cserébe a kiherélésért!

Az egyik ilyen “Papírcsődőr“, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Juhász Miklós is. A manus már több, mint három esztendeje vezeti azt a hivatalt, melynek legszentebb és törvényes kötelezettsége, hogy megakadályozza a piaci versenyt korlátozó kartellezést, illetve bizonyos cégfúziók megtiltásával a monopóliumok kialakulását. Tennie köll pedig mindezt azért, hogy a maga eszközeivel garantálja a “fogyasztói jólétet”. Ámde nemrégiben az Ezerharmad (tehát a miniszterelnök, valamint az ő üzlettársai és barátai) úgy döntött, hogy bizonyos esetekben igenis engedélyezhetőek a monopóliumok kialakulásai, azaz a “közérdek” és a “versenyképesség” érdekében korlátozható a közérdek és a versenyképesség (Fura, nem? De nincs min csodálkozni, így működik a Fidesztől már megszokott inverz logika!). Ezért osztán gyorsan össze is tákoltattak egy olyan törvényförmedvényt, miszerint a GVH a jövőben bizonyos cégfúziókat (ha azok “nemzetstratégiai jelentőségűek“) már nem akadályozhat meg, azok engedélyezése kizárólagos kormányzati hatáskör. Elkerülendő az ilyenkor elvileg kötelező “társadalmi vitát” és “hatásvizsgálatot”, a Pártállam a megszokott eszközéhez nyúlt: a jogszabályt egyéni képviselői indítvány formájában terjesztette az Országgyűlés elé, a zabigyerek “apaságát” pedig nemzetünk egyik nagyja, a mandátumának prolongálására ácsingózó Koszorús László képviselő “úr” vállalta magára. Hogy a pasasnak mennyire köze nincs a “saját” törvényjavaslatához, kitűnően példázza az, hogy amikor az újságírók a változtatás indoklását kérték tőle, az némi vállvonogatás után a Fidesz sajtóosztályához utasította őket! Igaz, okadatolni és érvelni még akkor sem tudott volna, ha tudná, mi is szerepel valójában az “önálló” indítványában, ugyanis az egésznek sem a jog, sem pedig az eddigi tapasztalat alapján semmi értelme. A GVH elnöke ugyanis nem adott okot erre a kiherélésre, több mint három esztendeje anyatigrisként védi a házi oligarchák jólétét a Fogyasztói Jóléttel szemben, tehát jó káder, megbízható nertárs (olyannyira, hogy még csak nem is sírt elveszített heregolyói után!).

Ugyanilyen kitűnő káder és megbízható nertárs Kövesdi Zoltán, a focirajongó szombathelyi ügyvéd, a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) elnöke is, aki harmadik esztendeje ül a posztján, s egyelőre még megőrízhette hatásköri “férfiasságát”. Mindezt annak köszönhette, hogy hol egy szerződés megkötésének engedélyezésével, hol pediglen annak megtíltásával egyengette a miniszterelnöki vejkó, Tiborcz István családjának vállalkozását, pontosabban a cég “közbe’ szerzését”.

A 2009-ben megalakult Tiborcz-cég az elmúlt esztendőkben hatalmas karriert futott be: két esztendő alatt háromszázszorosára(!), összesen 3 milliárd forintra növelve árbevételét több, mint 200 millió forint osztalékot fizetett ki gazdáinak! A közvilágításban, illetve napkollektorok/erőművek létesítésében piacvezetővé vált cég az utolsó fillérig mindent közbeszerzéseken kasszírozott, fantasztikus pályafutását pedig a méltán híres “Közgép” védnöksége (résztulajdonlása) alatt Hódmezővásárhelyen kezdte, ahol sikerült megnyernie a város közvilágításának modernizálására kiírt, összességében 590 milliósra “becsült”, végül 750 millióra “hízott” pályázatot. Eme szerencséjét annak köszönhette, hogy az akkor már tokától bokáig eladósodott (20 milliárd forint!) város polgármestere (na, ki?!) olyan “ügyesen” szerkesztette meg a tender pontozását (a közzététel fantasztikusan “kreatív” időpontjának megválasztásáról már ne is beszéljünk!), hogy abban a “szubjektív rész” sokkal nagyobb súllyal esett a latba, mint az objektív (pl.: cégmúlt, referenciák … nem ismerős ez valahonnan?!). Így osztán az akkor még mindössze pár hetes vállalkozás (5 milliós alaptőke és 1, azaz egy! alkalmazott) simán elvitte a megbízást a nálánál sokkal nagyobb és ehhöz minden létező háttérrel rendelkező “Tungsram-Schréder” nevű cég elől. Utóbbi ugyan elébb pereskedni akart, de osztán jobb belátásra tért: beállt alvállalkozónak a “győztes” E-OS Innovatív (később “E-OS Holding“, ma pedig már “Elios“) Zrt. mögé, s azóta is annak elégedett partnere.

Innentől kezdve megállíthatatlan volt a Tiborcz-cég felemelkedése, amelyből a Közgép éppen az idén nyáron, nem sokkal a Bazinagy Kormánylagzi előtt “szállt ki”. Nyakra-főre nyerte el a különböző pályázatokat. Tavaly például Siófok gondolta úgy, hogy nekije korszerűsítenie köll a közvilágítását közel 300 milláért (itt zökkenő nélkül a Tiborcz-cég nyert), aztán következett Paks (itt volt egy kis “bibi”, nem az E-OS lett az első, de a KD “besegített”), majd az újszilvási naperőmű (itt a jogorvoslati eljárás ellenére a KD engedélyezte a szerződéskötést, s így az E-OS lett a kivitelező), majd a Szegedi Tudományegyetem hasonló projektje (ahol meg a jogorvoslati eljárásra hivatkozva a KD nem engedélyezte az eredeti győztessel való aláírást, s így lett az E-OS a kivitelező! … Hát, nem mindegy, hogy honnan is fütyül az a bizonyos “rigó”. Ugyi?).

Az utóbbiban történt ugyan még egy kisebb baki, ugyanis az 500 milliós projekt tényleges kivitelezőjét Tiborczék elfelejtették kifizetni, s az kénytelen volt perre menni az elmaradt 200 millájáért, no de az ilyesmi nem rengeti meg egy olyan család “nerpolgári öntudatát”, amelyik nem csak a közbeszerzésekből, de az állami földbérletekből is dögre kereste már magát, ám ennek ellenére képes a más (“Natura 2000”-es) erdejéből fát lopni (olyan ügyetlenül, hogy a “bűnöző traktort” még a helyszínen is felejtik!), s magától érthetődőnek tekinti, hogy a “szerény tanyájukra” vezető, évtizede elhanyagolt magánútjukat 1,7 millió forintnyi közpénzből újítja fel az erre szakosodott állami vállalat, néhány nappal a Jelentős Esemény, azaz a Kézfogó előtt, rohamtempóban. Mindez nem számít, csak az, hogy egy ilyen família ilyen kölkében látja a legmegfelelőbb férjet a Miniszterelnök Úr a legidősebb leánya számára, illetve a legmegfelelőbb apát, leendő unokái felnevelésére (… a Nererkölcs jegyében! Ugyi?).

Hát ilyen “káderek” temetőjévé és “nemzetes urak” dagonyázó helyévé vált ez a mi Szerelmetes Országunk, ahol a címek és rangok adományozásának alapja a gerinctelen csúszás-mászás, a vagyonjuttatásé pedig a legteljesebb orcátlanság és gátlástalanság! Ámde biztonságban azért egyikük se érezze magát, még az se, aki különösebb zokszó nélkül eltűri a nyílvános eunuch-há tételét. A fideszes szétalkotmányozás, illetve az AB kiherélésével szemben csupán csekélyke ellenállást kifejtő Paczolay Péter például “bizalomvesztés” okán nem lehetett a Velencei Bizottság ország-delegált tagja, míg a budapesti XVIII. kerülethez tartozó “Cséry-telepen” három esztendő alatt minimum 9 ezer tonnányi(!) veszélyes hulladékot elásató, s ezzel a környék vízbázisát teljesen tönkre tevő Wohner Zsolt meg börtöntöltelék helyett a Fővárosi Vízművek agyonfizetett, vezető beosztású munkatársa!

Mottó: “Nermagyarországon nem elég gazembernek látszani, hanem annak is köll lenni!

… és ezt …

szendamondja!

Advertisements

7 hozzászólás on “Káderek, temetők”

  1. emigrant szerint:

    Hát ez van, drága köztársaim! És még sorolhatnánk napestig. És nem történik semmi.

    • bonhomme szerint:

      Rajtunk múlik!
      Tegyük élhetővé ez a putrivá züllesztett országot, “amelynek bűzében rablók vedelnek, s a porontyaik ott henteregnek a padlón a kutyák között… Rátok már régóta vár a bitó. Nyakatokon a hurok, csak lassan szorul meg, de végül annál szorosabban és keményebben!…” (Tolkien: Szarumán hangja)

      Még egyszer mondom: rajtunk múlik!
      Rajtunk múlik, ki is lesz az, akinek a nyakán végül megszorul a hurok!

      • szendam szerint:

        Ahha, ahha!
        Tényleg Rajtunk Múlna, ha tudná a sok Birka, hogy Rajtunk Múlna. Ámde mivel nem tudják: Rajtuk Múlik (szó szerint és főleg “el”) mindnyájunk jövője … a Gyermekeinkéi is! … Nem vígasztal, hogy a sajátjaikét is elbaszarintják a pillanatnyi érdekeik szerint (ld.: miféle nevelésben fognak majd részesülni Tiborcz István és Felesége gyermekei?!).
        Köztársi üdvözlettel:
        szendam!

    • szendam szerint:

      Kedves és Drága Barátom, Köztársam!
      Hát persze, hogy nem történik semmi … mindaddig, míg ki nem töröljük a csipát! … mert akkor meg (ld.: az előző posztomat!).
      Köztársi és baráti üdvözlettel innen, a messzi, “Abszurdisztán” nevű Káder- és Erkölcs-temetőből:
      szendam!

  2. bonhomme szerint:

    Békéscsaba online nincs még,
    így hát most offolok,
    bonhomme költé újabb versét,
    mit ide posztolok:

    FideSS-terror Békésen

    Jelzem, Békéscsaba sem lesz békés, Csaba!
    Nagyon olcsó pénzből megy majd itt a zaba!
    Egy tányér lencséért simán eladhatod
    Trógerváltást érő drága szavazatod.

    Szepessy Zsolt ismét gulyáságyút hozott;
    miben mesterkedik megint az átkozott?
    Egy adag kolbászos lecsó lesz az ára,
    csak szavazz a fideSS-es terroristára!

    Mondod, fázol télen? Kell egy kis tűzifa?
    Egy szavadba kerül! Máris jön az IFA!
    Mindjárt kézhez kapod ingyentelefonod,
    csak fényképezd majd le párthű szavazatod!

    FideSS-kocsik mindig a nyomodban járnak,
    puszta jelenlétükkel terrorizálnak:
    ha nem vagy barátjuk, inkább el se gyere,
    ám ki ott van, ikszét a fideSS-re tegye!

    Hangszórójuk folyvást a füledbe harsog:
    imígyen hirdeti a gyűlöletharcot.
    Az egész egy bizarr választási horror!
    Békéscsabán tombol a fideSS-es terror.

    Ám ha végül győzünk, akkor sem lesz nyugtunk;
    mivel három éve igen sokat buktunk.
    Azt mondom, jöhet még a derűre ború:
    készülőben immár a polgárháború.

    Mert a Vezér könnyen nem adja hatalmát
    – előbb zabálna fel egy kosár vadalmát -,
    annak mámorától van megrészegülve:
    élete végéig Árpád trónján ülne.

    Mein Führer, azért ne légy biztos benne,
    hogy a néped ilyen jámbor birka lenne!
    Immáron felébredt áldatlan álmából,
    és kibújik végre a fideSS jármából.

    Kedves szendam,
    íme az újabb kritizálnivaló! 🙂
    Olvass a jövőbe! 🙂

    • emigrant szerint:

      Már megijedtem, hogy vers nem lesz! Ez most a szokásosnál is szórakoztatóbb. Köszi és gratula!

      • bonhomme szerint:

        emigrant,
        ne nekem köszönd, hanem a Feleselő nicknevű AN-es kommentelőnek.
        Az ő hsz-e – Békéscsaba sem lesz békés csaba – indította el a “brainstormingomat”. 🙂


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s