Levél a “Zemútnyócegy”-ről

Kedves Külhoni Barátom!

Nagy örömömre szolgált, hogy megkaphattam leveledet. Időnként komolyan elgondolkodva, néha meg jókat mosolyogva olvastam soraidat, s megállapítottam: bár nagyon sokat tudsz mirólunk, legalább annyival nem vagy tisztában. Ámde emiatt most ne szégyenkezz, ne tarts önvizsgálatot, s a jövendőben se akard megfontoltabban fogalmazni az esetleges újabb leveleidet, ugyanis az a helyzet, hogy mi, az abszurdisztáni Kísérleti Kutató Intézet lakói még annyit sem tudunk magunkról, mint Te! … Igaz, emiatt többségünk egyáltalán nem szégyenkezik, nem tart önvizsgálatot, a jövőbeni megfontoltabbságról pedig már ne is beszéljünk.

Leveledben olyan sok kérdést és megállapítást tettél, hogy most igazából azt sem tudom, hol kezdjem a megválaszolásukat. Ráadásul én nem “távolról és felülről” nézem az itthoni eseményeket, hanem naponta tapasztalom őket, így bár elvárható lenne tőlem a relative objektivitás, de valószínűleg nem vagyok rá képes. Ennek ellenére megpróbálom, s még arra a két dologra (szégyen, önvizsgálat) is kísérletet teszek, melyekre mi – ahogyan azt fentebb is említettem – híresen nem vagyunk képesek.

Ámde mivel is kezdjem a válaszadást? Talán a legkönnyebbel, azzal tehát, amit a mi “nemzeti válogatottunk” labdarúgás címén művelt pénteken. Bevallom őszintén, nem néztem meg a meccs közvetítését, így csak közvetett élményeim vannak. Nem csak azért nem, mert az a kétségtelen mazochizmusom (mely leginkább – s ebben nagyon igazad volt! – abban jelentkezik, hogy én még mindíg nem mentem külföldre, s erre az egyre borzalmasabb és abszurdabb országra pazarlom az erőmet, az energiáimat, az időmet, az idegeimet, az egészségemet és a tehetségemet is … az “egyebekről” már nem is beszélve!) odáig már nem terjed, hogy ilyen tévéműsorokat bámuljak (tévét sem nézek már évek óta!), de azért sem, mert engem egyszerűen már hosszú-hosszú ideje nem érdekel ez az egész. Ha törődöm is vele, az azért van, mert ez a “labdarúgás” nevű honi izé az egyik olyan dolog, amitől tisztességes embernek tömény hányingere támad: “profi” játékosoknak és edzőknek hazudozott, agyonfizetett, szélhámos kóklerek, főleg közpénzek ipari szintű ellopása, korrupció, tömény hazudozás jellemzi az egész “ágazatot”. De persze nem csak ezek, hanem a teljesítmény és az erre való törekedés egyre nyílvánvalóbb és szembeötlőbb hiánya, amely (sok évtizedes) folyamat mára odáig fajult, hogy mindezt az érintettek még csak nem is szégyenlik, sőt igyekeznek azt rajtuk kívülálló okokra fogva meg is “magyarázni”. … Ráadásul mindezt sértődött hangnemben. Az, amit a mi “labdarúgó válogatottunk” a hollandoktól kapott, nem csak kiérdemelt volt, de a legtermészetesebb, tehát várható dolog is (bár a “bünti” mértéke kétségtelenül sokkoló volt).

Egyik, sok esztendeje meghalt humoristánk (nevét nem említem, mert Számodra nem jelentene semmit) megállapítása szerint: “Magyarországon két dologhoz ‘ért’ mindenki: a focihoz és a politikához!”. Nos, ami a futballal kapcsolatos szakértelmet illeti, azzal minimum péntek óta mindenki tisztában lehet: az évtizedek, de különösen az elmúlt három esztendő során abba belezúdított állami százmilliárdok csakis annyit tudtak eredményezni, hogy mégnagyobb és mégbűzlőbb trágyadombbá vált az egész. Ugyanez vonatkozik arra is, amit mi idehaza nem átallunk “politikának” nevezni. Ebbe az “iparágba” még a focinál is több közmilliárdot voltunk kénytelenek beleölni az elmúlt, majd’ két és fél évtized alatt, s talán éppen ezért itt, még a labdarúgásnál is szembeötlőbb az elsilányulás. Ma már ott tartunk, hogy a legelképesztőbb figurák, nettó köztörvényes bűnözők szaladgálnak itten fel és alá Boss-öltönynek mondott, ötszáz-zsebes overallokban, melyeknek csupán az egyikéből fityeg ki mondjuk a polgármesteri, a törvényhozói, az államtitkári, avagy a miniszteri megbízólevél, a maradék 499-ben az államkaszából exkavátorral kimarkolt adóforintok (és trafik-engedélyek, vagy mondjuk állami földbérleti szerződések) dúzzadnak. És minél többet lehetett markolni, annál silányabb alakok jelenhettek meg a “Döntéshozók Klubjában”, ahonnan pedig annál több, arra minden szempontból méltó polgártársunk csöppent ki. … Ha egyszer időd engedi, nézd meg: kik voltak az országgyűlési képviselőink 1990-94 között, s kik ma! Kiáltó a különbség!

Úgy 16 esztendővel ezelőtt még országos közfelháborodást váltott ki egy 800 milliós lenyúlás (ez volt az a bizonyos “Tocsik-ügy”, de ez is csak olyan, ami számunkra emblematikus). Egy évre rá bele is bukott az akkori kormány. Öt esztendővel később egy immáron 2,5 milliárdos mutyi (a “Milleneumi Országjáró” című, alaposan túlszámlázott kormánypropaganda-kiadvány) vált olyan botránytényezővé, amely – számos egyéb, ehhöz hasonlatos mértékű és “minőségű” bizniszelgetésekkel párosulva – eredményezte az akkori kabinet menesztését igaz, csak paraszthajszálnyi többséggel. Nem sokkal volt nagyobb ez a majoritás négy esztendővel később, amikor a 2002-ben megbukott kormánypárt annak ellenére megőrizhette parlamenti jelenlétét, hogy elnökéről (a volt kormányfőről) kiderült: saját és családjának vagyonnövekedése messze nem indokolható bármilyen, addig szerzett jövedelmével azaz, “szerzett jószágai” kétség kívül illegális forrásokból származtak.

Ma, immáron több, mint három és fél éve ismét ugyanez a silány alak országunk kormányfője, aki ráadásul egy akkora törvényhozási többségen “ül”, amely bármit (szó szerint bármit! – lévén az általa személyesen kiválogatott, még nálánál is silányabb alakokból áll!) megszavaz neki, kezdve a nyílvánvalóan egyes személyek érdekében hozott törvényeket (sőt, alkotmánymódosításokat!), folytatva az államkassza köztörvényes kirablását utólagosan legalizáló jogszabályokkal, avagy mondjuk a választási törvények olyaténkénti (többszörös) átírásaival, melyek a legalpáribb csalásokat is jogszerűnek minősítenek. Ezen esetekben nem csak arról vagyon szó, hogy manapság már olyanok is kaphatnak (vásárolhatnak!) állampolgárságot, s ezzel szavazati jogot is, akik talán még a Google segítségével sem találnák meg a térképen a “hazájukat”, hanem arról is, hogy ezek az elvetemült jóemberek úgy adhatják le majd voksaikat, hogy azok eredetiségét (tehát jogszerűségét) a világon senki nem ellenőrízheti, kivéve a kizárólag kormánypártiakból (tehát alaposan érdekeltekből) álló választási bizottságot.

Abból pediglen, hogy egy ilyen “bizottság” milyen “kreatívan” képes értelmezni a választási szabályokat, már kellő ízelítőt kaphattunk az elmúlt hetek bajai eseményeiből. Leveledből kiderül, hogy ölég jól “képben vagy” arról, hogy mi is történt eme dél-alföldi kisvárosban. Két hete sem a helyi, sem pediglen a megyei grémium nem talált abban semmi kivetni valót, hogy egyesek szervezetten szállítottak szavazni bizonyos (sajnos cigány) honfitársainkat, akik így abban a bizonyos “32. szavazókörben” a többitől életszerűtlenül nagy, mandátum-döntőnek képzelt mértékben eltérő voksokat adtak le az egyébként ott szinte senki által nem ismert fideszes jelöltre. A végül ítélkezni merészelő kecskeméti bíróság is csupán annyira volt bátorsága ellenállni a kormánypárti akaratnak, hogy nem “csalást”, csupán “kampánycsend-sértést” állapított meg, de ez is ölég volt ahhoz, hogy megismételtessék az eljárást. Ez meg ippeg elégséges volt ahhoz, hogy mégjobban kitörjön a gyalázat, s a megbukottak mégtovább merészkedjenek az alpáriaskodás mezején: bár nekik volt “papírjuk” a törvénysértésről, azzal a vétlen felet vádolták meg, majd a prolongált kampány során a fideszes polgármester (parlamenti képviselő és pártszóvivő!) által vezetett, fideszes önkormányzat által bérelt, állítólag importált, de fizetett!(?) és fideszes “aktivisták” által vezetett volkswagenekkel követték nyomon az Ellenzék közös jelöltnőjét (egy normál állam normál-módon működő polgári bírósága simán megítélte volna a személyes zaklatást!), illetve ugyancsak bérelt, megafonos járművekkel teleharsogták a körzet választóinak kagylófüleit azzal, hogy ez a nőci egy “gyűlöletkeltő”, aki ellen “mindenkit megvéd a Fidesz”, meg annak verekedős, biztonságiőr jelöltje! No, ebben már csak a helyi bizottság nem talált kivetni valót, a megyei viszont már igen (eddig tartott a tisztesség és a párthűség “összehangolása”?!), s bár a kormánypárt el lett tiltva ezen kampánymagatartástól, az leszarta ezt is, s mindent úgy csinált tovább, mint addig.

Amikor ezen sorokat írom Neked, még nem tudhatom, hogy mi is lesz a bajai választás eredménye. Ámde azt már most megmondhatom, hogy valójában mi ennek a “tétje”: KÖZJOGILAG SEMMI! Különös tekintettel arra (s ez egy újabb válaszom az egyik kérdésedre!), hogy Idehaza legfeljebb az 1990-92 közötti időszakban létezett az a fajta önkormányzatiság, illetve annak szinte valósághű utánzata, ahol Te élsz. Nálatok a tartományoknak önálló kormányaik, adóbevételeik és költségvetésük van, s a központi törvényhozás által meghatározott kereteken belül azt tehetnek, amit akarnak. Minálunk meg úgy áll a helyzet, hogy ugyanezen helyhatóságok elébb csak “bevarrt zsebbel”, tehát a központi törvényhozás által nekik átengedett bevételekből gazdálkodhattak, ma pedig már ahhoz sincs joguk, hogy az állami adminisztráció engedélye nélkül letolják a gatyájukat … kakálás előtt! Utóbbi azon, 2010 óta kormánypárttá vált “politikai közösség” tevékenységének eredménye, amely még ellenzéki korszakában az “önkormányzatiság alkotmányos elvének megsértését” látta abban, hogy az általuk “birtokolt” helyhatóságok 2006 óta tartó mértéktelen (deviza-alapú!) hitelfelvételeit az akkori kormányzat (Gyurcsány-, majd Bajnai-kabinet) pénzügyminisztériumi engedélyhez akarta kötni. És most? … Hát lásd fentebb, már ami a gatyaletolást illeti!

De akkor “mi az értelme egy kisvárosi önkormányzat semmit el nem döntő mandátumának megszerzése, akár bármi áron is?”. Teljesen jogos a kérdésed, csakhogy Te – és itt jön be az a tényező, hogy Te racionálisan gondolkodsz egy javarészt racionálisan működő állam polgáraként, mi meg itten, Abszurdisztánban csinálunk úgy, mint ha képesek lennénk a kognitív tevékenységre! – nem értheted az itteni viszonyokat, sőt iszonyokat, lévén nem tapasztalod a mi hétköznapjainkat. Itt ugyanis már nagyon régóta nem a polgárok (jelenlegi kormánypártunk kedvenc kiszólása szerint: a “zemberek”) érdekeiről, jólétéről folyik a diskurzus (az már régóta nem, hiszen a “táborok” jószerint szóba sem állnak egymással!), hanem arról, hogy ippeg  és punkt és aktuálisan melyik az a relatív többség, amelyik ráerőltetheti a saját “ízlését” és akaratát a másikra. Igaz, van különbség a két szekértábor között, mondjuk az, hogy az itten “baloldalinak” nevezettek még soha nem próbálták meg alkotmányosan/alaptörvényesen mindenki számára előírni az ők elképzeléseiknek és világlátásuknak megfelelően kötelező “vallását”, míg ugyanezt a magát “jobboldalinak” nevező és “kereszténynek” hazudozó banda már sokszorosan is megkísérelte (lásd: a magyar “Alaptörvény” társadalomra oktrojálását, majd annak ötödszöri, alkalmasan kreatív és hatalomérdeki módosítgatását!). Ámde a helyzet az, hogy a zsigeri szembenállást, melyet legelsősorban a Közkasszához való hozzáférés lehetősége diktál, egyik társaság sem volt képes igazából meghaladni. Hol azért, mert nem is akarta (jobboldal), hol meg azért, mert nem volt rá fogadókészség (a baloldal), de a mesterségesen gerjesztett szembenállás mindkét oldal számára tökéletesen megfelelt ahhoz, hogy a közpénzlenyúlásokat (ebben a “jobboldal” a mértéktelenebb) törzsi, avagy inkább vallási háborúknak álcázzák (ebben ismételten a “jobboldal” a szemtelenebb és gátlástalanabb!).

Kedves Barátom!

Nem tudom, képes voltam-e feltárni Előtted azokat a Számodra valószínűleg felfoghatatlan viszonyokat, melyek Abszurdisztán hétköznapjait immáron évtizedek óta, de egyre elfajultabban meghatározzák. Teljes mértékben elhiszem, hogy nagyon nehéz a dolgod, hiszen az, ami Itten és nálunk folyik, még a mindenkori Hatalombirtoklók számára is (pláne a “zembereknek) kontraproduktív, de csak középtávon. Nekik meg csakis a rövidtávú meggazdagodás a lényeg (főleg a “jobboldaliaknak”), lévén annyira műveletlenek, kultúrálatlanak és parvenük … majd’ mindegyikük “elsőgenerációs értelmiségi” – élükön a miniszterelnökkel! De mi is csak “elsőgenerációs”, tehát parvenü demokraták vagyunk, lévén évszázadok óta mást sem “tanultunk” mint hogy a Jog csupán arra való, hogy azt megkerüljük, kinyaljuk a Hatalmasok azon seggét, melybe rögtön bele is harapunk, ha már nem érezzük őket öléggé hatalmasoknak!

Ma még sokan elhiszik, hogy Orbán Viktor egy nagyonhatalmas ember, így simán eltűrik neki, hogy 3,6 milliárdnyi közpénzből magánstadiont építtessen magának (meg annak a “magyar futballnak”, amely pénteken bebizonyította “képességeit”), hozzá pedig 600 állami millióból kisvasutat is. Elnézik neki azt is, hogy a gauleiterei a még érvényben lévő választási törvényt is megszegjék, meg azt is, hogy miközben az egész Díszes Társaság szakmányban rabolja ki az országot, még büntetlenül hadováljon arról, hogy az Ellenzék az országkifosztó és a nemzetáruló. Közben pedig – mert tudom, hogy így van! – arról hazudoznak a közvéleménykutatóknak, hogy ők a Vezér Országára akarnak szavazni.

Baja ebből a szempontból nem fog eldönteni semmit. Legfeljebb annyit, hogy mennyi a megvásárolható és mennyi a kiváró (tehát lusta) polgártársainknak száma … egy “kismintás” véleménykutatás szerint!

Baráti üdvözlettel:

szendam!

Reklámok

One Comment on “Levél a “Zemútnyócegy”-ről”

  1. bonhomme szerint:

    Biztos, ami biztos, ide is, ha már “témánál vagyunk”, mert a jövő már Baján elkezdődött:

    FideSS-terror Békésen

    Jelzem, Békéscsaba sem lesz békés, Csaba!
    Nagyon olcsó pénzből megy majd itt a zaba!
    Egy tányér lencséért simán eladhatod
    Trógerváltást érő drága szavazatod.

    Szepessy Zsolt ismét gulyáságyút hozott;
    miben mesterkedik megint az átkozott?
    Egy adag kolbászos lecsó lesz az ára,
    csak szavazz a fideSS-es terroristára!

    Mondod, fázol télen? Kell egy kis tűzifa?
    Egy szavadba kerül! Máris jön az IFA!
    Mindjárt kézhez kapod ingyentelefonod,
    csak fényképezd majd le párthű szavazatod!

    FideSS-kocsik mindig a nyomodban járnak,
    puszta jelenlétükkel terrorizálnak:
    ha nem vagy barátjuk, inkább el se gyere,
    ám ki ott van, ikszét a fideSS-re tegye!

    Hangszórójuk folyvást a füledbe harsog:
    imígyen hirdeti a gyűlöletharcot.
    Az egész egy bizarr választási horror!
    Békéscsabán tombol a fideSS-es terror.

    Ám ha végül győzünk, akkor sem lesz nyugtunk;
    mivel három éve igen sokat buktunk.
    Azt mondom, jöhet még a derűre ború:
    készülőben immár a polgárháború.

    Mert a Vezér könnyen nem adja hatalmát
    – előbb zabálna fel egy kosár vadalmát -,
    annak mámorától van megrészegülve:
    élete végéig Árpád trónján ülne.

    Mein Führer, azért ne légy biztos benne,
    hogy a néped ilyen jámbor birka lenne!
    Immáron felébredt áldatlan álmából,
    és kibújik végre a fideSS jármából.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s