VonaWehr & VonaMacht

Ez most csak egy “shortpost” lesz! Kevés link, kevés duma. … a Vonaduma meg a Kormányduma ugyanis önmagáért beszél!

A Kicsi Büdös Náci Pondró,

… a hozzá hasonló, nyálkás és gusztustalan Neonáci Csúszómászók “épülésére”, a székelyföldi Borzonton megrendezett “Gyűlöletfesztiválon” (“IX. EMI-tábor“) tulajdonképpen hadat üzent a Román Köztársaságnak! … Mandrókám az artikulált beszédre is képes, közpénznyelő szájszervén keresztül ugyanis olyasmiket bugyborékoltatott ki, hogy “Nem fogunk lemondani arról a célunkról, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen” (mivel ez “már régi programja” az alig néhány esztendeje párttá szerveződött hallgatói önkormányzatos ex-egyetemistáknak! – meg azon, kissé sokkal vénebb, megélhetési magyaroknak) és ha ez a két állam közötti konfliktussal jár, “…akkor azzal jár“!

No erre azonnal belenyilatkozott a Nagy Nemzetközi Sajtósötétségbe egy eleddig tök’ ismeretlen, román szocdem “politikus” (nevezetesen Bogdan Diaconu) mondván: Vonapondró beszéde alapján követeli a román kormánytól, hogy azonnal tiltsa be a Jobbikot, a Pondrót pedig nyílvánítsa “persona non gratá“-nak!

Erre meg a román külügyminisztérium azt válaszolta, hogy a bukaresti kormány tartja magát ahhoz a törvényhez, mely minden létező “xenofób, emberiesség ellenes szervezetet dicsőítő mozgalmakat” üldözendőnek tekint az összes olyan földrajzi és közigazgatási területen, melyre Románia jogi fennhatósága kiterjed, ilyenek működését pedig a jövőben sem fogja tűrni! (Juhé! A “magyarok” által bizonyos “történelmi és kultúrfölény” okán mélyen lenézett oláhok ezek szerint európaiabbak és keresztényiebbek, mint “Mi“? Akik ugye “évszászadokon át védelmeztük a Keresztény Európát” – és most EZ a hála! … bakkerhogynevazeg!) … Mindehhöz hozzá tette még a hungaristák által Idehaza alaposan lenézett Román Diplomácia (amely “csak” úgy másfélszáz éve “ügyesebb”, mint a magyar!), hogy nemkívánatos személlyé kizárólag diplomatákat nyilváníthatnak, s mivel Vonaizéke nem ilyen, hát nem sokat tehetnek vele szemben. Legfeljebb csak annyit, hogy a magyar kormánytól elhatárolódást kérnek.

Nos erre meg a “Jobbik” nevezetű, normálisan működő jogállamokban már régen betiltott pártocska “kapta fel a vizet“! … Szávay nevű, “kabinetvezetőIzékéjük szerint nem a párt elnöke, hanem maga a román kormány volt az, mely nem vonakodott megsérteni az 1996-os Államközi Szerződést azzal, hogy bármiféle módon minősíteni merészelte “egy magyarországi párt működését“. Kijelentette továbbá, hogy Diaconu, szocdem képviselő betiltási javaslata maga a nettó ostobaság, hiszen “a ‘Jobbik’ Romániában nincs bejegyezve“! … Mondta mindezt az a Szávay, aki “a Jobbik erdélyi (tehát romániai!) pártszervezéséért felelős” politikusizékéje!

Kisebb gondolkodási idő után megszólalt a “Magyar Viktoriánus Állam” illetékes minisztériuma is –  melynek élén(?) az a bizonyos Gazdag Jogász áll(?), aki egyszer már volt “A Jobbhíján Jogász” külügyminisztere, Sukoró-ügyi közvetítője (“Lawyer of Family“), a magát minden Orbán-kormány idején szénné égető Huszárbajusz – s közleményében kifejtette azon álláspontját, miszerint “A Jobbik egy ellenzéki párt, így nem részese a Magyar Kormány felelősségének!” … (… teszem hozzá: szerintem ippeg pont a jelenlegi magyar kormány felelőssége az, hogy egyáltalán a Jobbik létre jöhetett, létezhet és még mindig nincs betiltva! – szendam)

A “Szövetség a Nemzetért Polgári Kör“-be, még a 2002-es “Első Bukás” után személyesen annak létrehozója, Orbán Viktor (jelenlegi) miniszterelnök-féleség hívta meg alapító tagként. Vona (Zazrivecz) Gábort, mint az ELTE HÖK-elnökét, a “Jobboldali Ifjúsági Mozgalom” 2001-től 2003-ig Fidesz-tag vezetőjét! A mára (kakas által) kikotlott Záptojás úgy döntött: ha már (elaggot) Nemzőatyjának, az erdélyi Tusnádfürdőn évek óta van egy Magántábora, …

… a mindenféle “keresztyéni erkölcs” alapján bukott embernek számító “Puncipüspöke“, …

… magántulajdonú, erdélyi Euro(!)politikusa(?). … Továbbá egy ránézvést is idióta, a helyi választásokon alaposan bebuktázó, de rongyos pár (közpénz)milliárddal alaposan kitömött, budapesti “intézmény” vezetője, …

… akkor talán neki is lehet egy, a Vezértől teljesen független magántábora!  … Ahol ugyanolyan ostobaságokról beszélhet, mint a Vezére, csak (eleddig) sokkal kisebb sajtó- és diplomáciai reakciókkal!

Eddig tartott a “shortpost“!

… és ezt …

szendamondja!


Gyuri

Mielőtt még bárki pánikszerűen menekülve elkattintana a blogomról, szeretnék mindenkit megnyugtatni: ezúttal nem “Terpesz Sam“-ről a Tohuvabohu törzs gazdaságpolitikai varázslójáról lesz szó! Éppen ellenkezőleg! Most egy kedves, szelíd, tehetséges emberről fogok írni, aki hiányos önmenedzselési képessége és nem megfelelő politikai “hovatartozása” okán immáron megállíthatatlannak tűnő iramban csúszik lefelé az egzisztenciális lejtőn.

Gyuri barátom, aki tegnap töltötte be ötvenharmadik esztendejét, rendkívül tehetséges fényképész. A rendszerváltást követően karrierjének pályagörbéje együtt mozgott Orbán Viktoréval, … csak éppen ellentétes fázisban!

Miután lediplomázott a nyíregyházi tanárképző főiskolán, a debreceni egyetemen kezdett dolgozni, mint oktatástechnikus (egyetemi jegyzetekhez készített szemléltető fotókat és ábrákat, kísérleteket fényképezett le, vagy vett videóra, stb.), “mellékesként” pedig rendezvények (jellemzően: esküvők, ballagások) megörökítésével foglalkozott. Egyetemi állását 38 esztendősen majdnem pontosan azon a napon veszítette el, melyen Orbán letette első miniszterelnöki esküjét (1998. május).

Ezt követően, egyfajta “kényszervállalkozóként” az addigi mellékesével foglalkozott tovább, s mivel az akkori gazdaságpolitikát még nem kizárólag az általános elszegényedést eredményező elkurcsyzmus és a gátlástalan lopkodás jellemezte, volt fizetőképes kereslet tevékenysége iránt sőt, meglehetős gyakorisággal még külsős fotóriporteri megbízásokat is kapott a megyei napilap szerkesztőségétől. Utóbbinak köszönhetően végül állandó megbízási szerződéshez jutott a redakciótól. Az erről szóló megállapodást 2002. április 22.-én írhatta alá, 42 esztendősen … Orbán Első Bukásának másnapján!

Ez után nyolc év nyugalom és gyarapodás következett. Gyuri fő- és melléktevékenységéből annyi jövedelemre tett szert, amelyből a honi relációban “tisztes polgári“-nak nevezhető életszínvonalat tudott biztosítani fiának, feleségének és önmagának. Boldog volt és elégedett, bizalommal tekintett a Jövendője felé. (“Hja kérem! Akkor még ifjú voltam és bohó … no meg optimista!“)

Aztán következett 2010 tavasza, s mindössze öt nappal Orbán Második Triumfálása után, ötven esztendősen, kitették a szűrét a megyei laptól (“Valamelyik fideszes ‘ifjútitánnak’ megtetszett az állásom.“), újabb három nappal később pedig a lakásához közeli iskola igazgatója közölte vele, hogy tizenöt esztendei ismeretség ide, személyes rokonszenv amoda, mostantól nem készíthet több ballagási fotót, osztálytablót náluk, mivel a fenntartó (fideszes) önkormányzattól “Valakikmegüzenték, hogy ilyesmivel már csakis egy bizonyos vállalkozást “illik” megbízni!

Csupán néhány napot késett a “Harmadik Csapás“: felesége közölte Gyurival, hogy beadta a válókeresetet, majd kilenc havi huzavona után az asszonyka sikeresen kiperelte őt minden ingó- és ingatlanvagyonából.

Barátom akkor már édesapja (akivel “ápolási szerződést” kötött) düledező házában lakott. A Papa viszonylag jó, vasutas nyugdíjából, illetve Gyuri innen-onnan kapott segélyeiből, alkalmi munkáiból ha szerényen is, de éhezés nélkül meg tudtak élni. Ámde az apuka tavaly decemberben, egyik napról a másikra leesett a lábáról, s mindössze két heti, komatózus, kórházi vergődés után kilehelte lelkét. … A temetés után Barátom kénytelen volt megosztozni nővérével a hagyatékon. Ica lemondott a ház neki “járó” feléről, cserébe a Papa bankszámláján lévő pénzből egymillió forintot kért. Megkapta, Gyuri pedig a maradék kétszázezerből kifizette az ingatlanátírás költségét, a többit meg lassan elvitte a ház rezsije.

A Papa halála után ugyanis Gyuri havi jövedelme csak szerencsés esetekben lépte át a 40 ezret (“Az emberek manapság örülnek, ha ki tudják fizetni mondjuk egy lagzi költségeit, … fényképezni pedig ugye ‘mindenki tud’!“), a közüzemi számlák összegét pedig a legkeményebb takarékoskodással sem tudta 18 ezer alá szorítani, ezért osztán állandóan pótolni köllött a hagyatékpénzből. Az éhezéstől az mentette meg őt, hogy nem sokkal a temetés után egy segítőkész ismerőse beprotezsálta a közeli “Nyugdíjas Klub“-ba, ahol hetente hatszor kap ebédet (“Jól főznek és – ellentétben az iskolákkal – itt nem lopják el az adag felét!“), rendkívül kedvezményes, adagonként 160 forintos áron. … Ámde ez a viszonylag idilli(?) állapot sem tarthatott sokáig. (“Lásd: a Murphy-féle ‘Valószínűségi törvény’-t!“)

Két héttel ezelőtt az önkormányzat ugyanis értesítette Gyurit, hogy a nagylelkűen folyósított (22.800 forint!) segélyre immáron nem jogosult, de van lehetősége arra, hogy havi 36 ezer forintos “jövedelemre” tegyen szert, ha és amennyiben szerződést köt a helyi “Humánszolgáltató” kft-vel. Barátom ezt augusztus elsején meg is tette, s az aláírt kontraktus értelmében folyó hó 15-től, a fentebb jelölt összegért cserébe közmunkásként dolgozhat … október 31-ig! Hogy ezt követően miféle további “kilátásai” lehetnek, azt a cégnél senki nem tudta megmondani, de annyit azért megsúgott neki a jószándékú ügyintéző hölgy, hogy a tapasztalatok szerint a “szezon” tavasztól őszig tart (“Az, hogy a ‘szezonközi’ időszakban még is miből éljen meg egy magamfajta, a munkaerőpiacon még véletlenül sem keresett Ötvenes, nyilvánvalóan nem érdeklik a ‘jobban teljesítő’ Magyarország ‘tulajdonosait’!“)

A nagyvonalú önkormányzat persze nem felejtette el azon nyomban értesíteni a szerződéskötés tényéről a nyugdíjas klubot, melynek főnökasszonya már másnap közölte Barátommal, hogy “megváltozott jövedelmi viszonya okán” immáron nem jogosult a kedvezményes étkeztetésre, s ha továbbra is náluk óhajt ebédelni, augusztus közepétől ki köll fizetnie a teljes, adagonként 535 forintos árat (“Hiába no, ‘gazdag’ lettem!“).

***

Eddig tartott a Gyuri-sztori, … legalább is 2013. augusztus 11-ig bezáróan! Barátom, miután alaposan megünnepeltem (megetettem, megitattam) őt, haza ment. Én pedig itt maradtam az érte való aggodalmammal, meg a legmélységesebb felháborodásommal amiatt, hogy miféle Szubhumán Fehérjehalmazok irányítgatják itten ezt az Országot, … tönkre téve azt, meg egzisztenciák millióit is, melyekből csupán egyetlen, de nekem nagyon fájó példa barátom esete! … Azon való felhorgadásommal, hogy miközben (pl.) a szociális ellátások korlátozását (? … megszüntetését!) ezek a Génhibás Csúszómászók a “visszaélések megakadályozásával“, illetve a “közpénzekkel való felelős és takarékos gazdálkodással” indokolják, addig számolatlanul ömlenek a Költségvetéstől eltérített cégadó-milliárdok Viktorinhu Magánstadionába, a Miniszterelnöki Tahóság Emlékműveként szolgáló építmény-förmedvény kivitelezésébe a TAO-pénzek! … Gyalázat!

Osztán ma reggel rákattintottam az egyik rendszeresen felkeresett hírportálomra, s attól, amit ott olvastam akkora “agylobot” kaptam, mint ha még mindig negyvenfokos, afrikai hőség tombolna minálunk!

A hír szerint ugyanis szerveződik mán’ a “Bazi nagy kormánylagzi“(katt a fentebbi képre és szűk kilenc percen keresztül mindenki sírva röhöghet!), melynek minél cifrábbá és emlékezetesebbé (valamint barokkosabbá és feudalisztikusabbá!) tételétől egyetlen állami milliócskát sem sajnál a miniszterelnöki Örömapa!

Lesz ott kérem minden, mi szem-szájnak ingere: sok kilométeres körzetet hermetikusan lezáró rendőrség; hetekkel korábban elindított titkosszolgálati “felmérés” arról, hogy a környéken nem jelentek-e meg olyan “elemek” és “csoportok”, akik esetleg galád módon a Nagy Esemény megzavarására törekednének; a “civil vendégeket” kontrollálni hivatott mágneskapuk; “élelmiszervegyészek”(!), akik ellenőrzik(!) a kiszállítandó ételeket, melyek osztán csakis lepecsételt, darabonként két terrorelhárítós autóval kísért járműveken juthatnak el a Végfelhasználókhoz, akik kizárólag akkor ízlelhetik meg az étkeket, ha a plomba érkezéskor sértetlennek bizonyult!; pincéreknek, illetve tébláboló, “siket” vendégeknek (fülükből kilóg a “nagyothalló készülék”!) álcázott TEKnőcök!

Micsoda gyávaság ez?! Micsoda aránytévesztő felhajtás és pazarlás mind a két eset (és hány ilyen van még!)?! … Szavakat nem találni rájuk … pláne kultúráltakat! Miközben ez a kormányzat “rigorózus pedantériával”, darabonként számlálgatja a kulcslyukon kiadott filléreket (többek között az én Gyuri barátomnak), diadalívnyi méretű ablakon át szórja ki tonnaszám a forintokat!

Gyalázat!

… és ezt …

szendamondja!

P.S.:

 
… és ezt is …
 
szendamondja!

Olvastam valamit …

… még tegnap, a nepszava.hu oldalán! “Egyéb” elfoglaltságaim okán (egyik régi barátomat láttam vendégül “Hizlalt Hagymás Rostélyos”-ra!) csak ma tenném közzé. .. Elnézést a kulináris okokból elkövetett késlekedésért! (Az írás eredetiének linkje az utánközölt cikk címére kattintva érhető el!)

Verje meg az Isten mindet, aki koldussá tett minket!

“A történelem kontinuitása sokkal erősebb, mint amilyennek azok hiszik, akik éppen áttörni akarják ezt a folytonosságot. Erősebb nemcsak a termelőerőkben, intézményekben, hanem az egyének legbensőbb életében is.” (Ancsel Éva). … “… a történések mögött a századokon átnyúlóan, hosszú távon is bizonyos szerkezetek léteznek, amelyek a jelen számára egyszerre jelölnek ki határokat és kínálnak lehetőségeket.” (Szűcs Jenő)

Egy évtizeddel ezelőtt irtunk először arról, hogy a történelem nemcsak előre haladhat, hanem visszaállíthatja egy meghaladottnak vélt világ körülményeit is. A “Fekete égbolt alatt” senyvedő, kilátástalan paraszti sorsról egykor Féja Géza írt, Viharsarok című művében. Bár a történelem azóta hatalmas változásokat hozott és a társadalom felszínén minden megváltozott, a mélységet is látó tekintet előtt már felsejlett, hogy a rendszerváltás után az újkeletű vagyonszerzésből kimaradókat éppúgy kisemmizik, ahogy egykor a jobbágysorból felszabadított ősapáik is nincstelen agrárproletárokká váltak. Ma már érzik, hogy a rendszerváltás új, kegyetlen kizsákmányolási formákat teremtett. Becsapták őket régi-új uraik, kihasználva tudatlanságukat, jóhiszeműségüket és szervezetlenségüket (Köteles L. 2000).

Mai Tiborcok

Ülök a buszon, ami az ország keleti peremén zötyög, Körösnagyharsánytól az egykori békési megyeszékhely, Gyula felé. Igazi utakat itt sohasem építettek, hiszen ennek a vidéknek Nagyvárad volt a székhelye. 1950-ben aztán hozzácsapták Békéshez, de rendes utakat azóta sem csináltak – senkit sem érdekel az itt élők sorsa.
A beszélgetések – mint mostanában mindenhol – a szegénységről szólnak.

– Senki sem tudta, hogy mit is ér a kárpótlási jegy. Bemondták a faluban, hogy egy pesti ügyvéd 200 forintot ad készpénzben egy ezer forintos jegyért, ha eladjuk neki. Mi meg nem tudtuk, hogy azzal majd teljes áron lehet licitálni, hát eladtuk, hogy legalább valamit kapjunk érte. Aztán a földlicitnél jöttünk rá, hogy szarért-húgyért felvásárolják a földeket. Most aztán se föld, se pénz, se munka. Hazugságban és bűnben fogant ez az új világ is, nem csoda, hogy olyan ma is.”

– Aki megteheti, mind elmegy innen…- bólint egy másik.

– Csak egy-két gazdag család marad, meg az öregek, a legszegényebbek és a cigányok. Azok jönnek mindenhonnan, mert itt szinte ingyen van nekik minden. De ügyesebbek is, mint mink. A fiaik mindenfélével kereskednek, a lányok meg valahol gazdag helyen kurválkodnak. Nem ítélem el őket, mindenki úgy próbál élni, ahogy tud. A faluban még irigyek is rájuk, mert meggazdagodtak, de hát én már kurva sem lehetek…” – fakadt ki egy mezőgyáni ember.

– Elmennénk mi innen, de hová? Kinek kellenénk, hiszen a paraszti munkán kívül semmihez sem értünk… meg már öregek is vagyunk. – panaszkodik a 45 éves B. L, aki Körösnagyharsányban lakik.

– Itt minden megszűnt. Már a vonat se jár… a környéken nincs egyetlen működő gyár se, ahol dolgozni lehetne, legfeljebb Váradon. Jobb lett volna tán Romániához tartozni…

Keserves szavak. Felidézik bennem azt a gyermekkori emléket, amikor a második Trianon után újra határszélivé lett Harsányban a háborúban megrokkant vasutas mankójával a távolban felsejlő Várad felé mutatott és azt mondta, hogy a másik lábát is odaadná, ha Várad újra a magyaroké lehetne. Mi történt itt?

– Este már a saját udvarunkra se merünk kimenni, mert már senkitől se félnek a tolvajok. Biharugrán még a rendőr otthoni csirkéit is ellopták, amíg távol volt. Úgy járnak be az udvaromba lopni, mintha a boltba mennének, már fényes nappal is. A rendőr meg azt mondta, hogy értsem meg, nekik is élni kell valamiből. Azt mondják, hogy Romániából járnak át lopni. Mi lesz itt még, ha ez a kis határ is megszűnik?

– Sarkadon egyszer már fényes nappal megrohanták és kifosztották a kis Tescót is. Bementek egy csomóan és vittek mindent, fizetés nélkül.

Új földosztást?

A helyzetük egyre reménytelenebb, abban mind egyetértettek. Hogy mit lehetne tenni, hogy jobb legyen, azt csak egy embertől hallottam:

– Új földosztás kellene, meg támogatás ahhoz, hogy talpra álljunk, nem segélyek meg közmunka, mert attól még örökre koldusok maradunk. Felül kellene vizsgálni, mit kezdtek az urak a megszerzett javakkal, aztán aki csak spekulált, attól visszavenni! Legfeljebb azt a pénzt visszaadni nekik, amit befektettek.

Hallgatósága bólogatott, de csak illendőségből. Ők is érezték, hogy sorsuk, jelenük és jövőjük is mások kezében van.

Idős tanítóm mondta a kórházban, jól tudva azt, hogy csak napjai vannak hátra: “Bolondságnak tűnik, de örülök, hogy meghalok. Nemcsak azért, mert lényegében már régen egyedül vagyok, hanem azért is, mert ez a világ mindenben az ellenkezője annak, amit az emberi életről tanítottam, és amiért érdemes volna élni.”

Milyen élete lesz azoknak, akik most fiatalok, ha itt maradnak? A jövő latolgatásából kialakult kép a lassú nemzethalál egy lehetséges útját körvonalazza.

– A majdani Békésben 30-40 év múlva már csak 5-6 elviselhető város lesz, amelyik elzárkózik a környező nyomorúságos világtól. Ahogyan a középkorban volt, majd ekkor is egyenként értékelik a betelepülni akarókat, a szegényekre nem lesz szükségük. Nem építenek városfalakat, de saját csendőrségük lesz, ami mindent felügyel – fejtegeti egykori iskolatársam.

– Lehet, hogy chippekkel jelölik meg majd a bűnözőket, mint a kutyákat, hogy mindig tudják, merre járnak. De az is lehet, hogy minden emberbe tesznek, mert akkor még egyszerűbb lesz féken tartani őket – engedi szabadjára a fantáziáját a fia.

A közeli főiskolán a hallgatókat kérdezték, milyen jövőjét látják e vidéknek? “A falvak többsége elnéptelenedik. Csak egy-két gazdag család él majd ott a munkásaival meg a fegyvereseivel, mert a közbiztonság megszűnik, vagy már meg is szűnt.” “A vidéket szervezett rablóbandák tartják rettegésben, amelyek mindent elvisznek, aminek értéke van.” “Az állam lényegében már ma is a gazdagok kezében van – azt tesznek polgármesterré meg képviselővé, akit akarnak, de mind az ő szolgáik. Az állam majd rájuk biz mindent, az adószedéstől a kisebb büntetésekig, mert itt nem lesz valódi hatalma.” “Nem lesz többpártrendszer, sőt semmilyen párt, legfeljebb a látszat kedvéért. Minden a gazdagoké lesz, még jobban, mint régen volt.” “Ez az ország már nem a miénk, hanem a gazdagoké – mi csak a rabszolgáik vagyunk, vagy már annak sem kellünk. Aki emberként akar élni, annak el kell innen menni, mielőbb.”
Vajon igazuk van? Igazuk lesz?

“Felesleges emberek”

A vidéken élő társadalomkutató olyan itt, akár a kórboncnok: jól ismeri a pusztuláshoz vezető végzetes bajok mindegyikét. A nincstelenek százezres társadalmának kialakulását a kapitalista fejlődés kezdetén, a nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttét követő állandósult munkanélküliséget. A rendszerváltás utáni piacosított világban az államszocializmus mesterségesen fenntartott munkalehetőségei is megszűntek – újak pedig alig-alig jöttek létre. Mivel a térség ipara is többnyire alacsony színvonalú volt és nagy részük a változások áldozatául esett, a városokban is létrejött egy máról holnapra élő munkás réteg, a “panel-prolik” társadalma.

Ebben a gazdasági környezetben szükségképpen csekély és egysíkú képzettségű az értelmiség is. Az alkotó szellemi foglalkozást nyújtó intézmények jelentős részét felszámolták. A korábban több száz kutatói-oktatói állásnak például legfeljebb egynegyede maradt meg: az iskolák fokozatosan megszűnnek – a falvak a modernizációt közvetítő értelmiség nélkül maradnak.

A társadalomban végbement értékátrendeződés egyébként is leértékelte a szellemi foglalkozásokat. Értelmiséginek lenni ma már nem egy irigyelt életforma, hanem ugyanúgy a hatalom kiszolgáltatottjaivá lettek, mint bárki más, sőt talán még jobban. A múltból a használatba visszahozott “közszolga” kifejezés az új, feudális jellegű kapcsolat szemléletes megjelenítése. A mindent átható függőség miatt számukra is egyre fontosabbá válik a győztesekhez tartozás: különféle rejtett és nyílt érdekrendszerek épültek-épülnek ki. Ahogyan a középkorban a “cuius regio, eius religio” törvénye szerint egy-egy földesúr vallását kellett követni a jobbágyainak, ma az új hatalmasok politikai vallása szerint kell szavaznia valamennyi tőle függő embernek.

A legkétségbeejtőbb helyzetbe a cigányság került, amelyre a kibontakozott modernizációs folyamatban – elsősorban képzetlensége miatt – egyáltalán nem tartanak igényt. Katasztrofális helyzetük – más, nem anyagi jellegű tényezőkkel együtt – mára már életkilátásaik döbbenetes csökkenéséhez is vezetett (Halmosné Mészáros M. 2009). A 45 év feletti cigány férfiaknak már 1995-ben is csak 14 százalékának volt munkája – helyzetük mára már ennél is rosszabbá vált (Juhász P. 1999). Nemcsak a társadalomból “kivetett” cigányság egy részénél, hanem a létükért mindennap megküzdő magyar szegényeknél is kezd kialakulni a “társadalmon kívüli társadalom”, amelyben az Amerikában megfigyelt “Harlem-szindróma”, a többségi társadalom kárára elkövetett bűnözés elfogadottá válik, a mindennapi életvitel részévé lesz.

Mindez az etnikai ellentétek fellobbanásának veszélyét is megteremtette. Nem véletlen, hogy a szélsőséges csoportok (Betyár sereg, Magyar Nemzeti Arcvonal, Vér és Becsület, stb.) ezekben a régiókban szerveződtek meg, és itt van a Jobbik egyik bázisa is.

Tudományos Intézet, Békéscsaba. pp. 245-249.

Dr. Köteles Lajos /

***

Részemről no comment!

… és ezt …

szendamondja!


Story 4 felvonásban

Hihetetlen, hogy időnként még mindig képes vagyok elcsodálkozni két olyan dolgon, ami egyébként unásig megszokott már! Az egyik az, hogy az Állampárt micsoda pofátlansággal képes rávetni magát kiszemelt Áldozatára, a másik pedig az, hogy a “Célpont” ezt általában micsoda birkatürelemmel viseli és milyen elképesztő ügyetlenséggel próbálja kivédeni. … Konkrét esetünkben az utóbbi azért is érthetetlen, mert most egy elvileg profi, kommunikációs és marketing cég került a fideszes pitbullok agyarai közé.

Mivel egyik kedvenc Olvasóm (Köz- és Kvaterkatársam), kinek véleményére nagyon adok, tegnap lebaszarintott picinyt annak okán, hogy posztjaim mondatszerkesztései gyakorta a “Bartus-barokk” stílusjegyeit viselik (lásd pl. a most olvasottat!), s ezért elvész bennük a Lényeg, hát most igyekszem nagyon tömör lenni!

Az elektronikus tollam hegyére ezúttal tűzött történet tehát a következő: 1.)Valaki” fogott egy “Lábtörlőt” és azt “Floki kutya” elé vetette; 2.) Floki ráharapott és vígan cincálni kezdte; 3.) A Lábtörlő erre ijedten felvisított, annak “Tulajdonosa” pedig ahelyett, hogy egy jól irányzott, lendületes lábmozdulattal arrébb tessékelte volna az “inzultőr” ebet, igyekezett alázatosan bocsánatot kérni tőle; 4.) Floki erre méginkább bevadult, s immáron hörögve-nyáladzva folytatta a marcangolást. (Szövegmagyarázat: “Valaki“=”Magyar Nemzet“, “Lábtörlő“=”Szabó György, vezérigazgató“; “Floki“=”a Fidesz egyik éppen aktuális Szócipelője“; “Tulajdonos“=”Sanoma Média Budapest Zrt.“)

No ennyi lenne a “Story 4 lépésben”, tömören elmesélve, megfűszerezve néhány szavas, magvas kommentemmel! Mindenki érti a Lényeget? … Igen?! … Akkor jó! … Ennek ellenére azért néhány mondat erejéig tovább gyötörném a klaviatúrámat.

Unásig ismert koreográfia már, hogy ha az Állampárt valakit le akar karaktergyilkolászni (avagy valamit lenyúlni), akkor elébb kiagyaltat egy összeesküvés-elméletet a minden létező ténytől teljesen független “Agyarnemzés“-sel. A Pártközlöny legutóbb a múlt hónap végén szolgált egy ilyen konteóval, mely arra az alapra épült, hogy a “Story4” nevű, a “Sanoma” által birtokolt tévécsatorna állítólag elhatározta: augusztus 20.-tól hírblokkot épít be régi, de népszerű sorozatai, tévéfilmjei közé. A Nemzés szerint a tervezett hírműsor természetesen “kormányellenes” (ejnye-bejnye és pfuj!) lesz, s ennek tervét bizonyos (ürgebőrbe varrt, “könnyűbulvár”?) “médiamogulok” még június végén, egy budai luxusétteremben (és mi van a “csőszkunyhóval”?) tartott, persze szupertitkos találkozójukon agyalták ki, amelyen a “remek baloldali kapcsolatokkal rendelkező” Szabó György, Sanoma-igazgató vitte a szót.

Ugyanezen “provinciális bilderbergezésen döntés született arról is, hogy a tervezett reklámadó bevezetése miatti felhorgadásuk okán ezek a “piacvezető reklámcégek”, a jövőben mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a kormányközeli médiumok egyetlen négyzetmilliméternyi hírdetéshez se juthassanak, s így e hiteles tömegtájékoztatás Hős Vitéz(y?)ei anyagilag ellehetetlenüljenek. … Azt persze, hogy ezt az infókupacot ki és honnan vasvellázta össze, nem tudni, lévén a “szerző”, halált megvető bátorsággal, “elfelejtette” cikke alá biggyeszteni a nevét.

Az Állampárt profi kommunikátorai eme nemzetes Hírcefrét nyolc napig hagyták érlelődni, majd (aug. 5.) megtöltötték az üstöt, alágyújtottak, s az Ostobaság kipárolgó Pálinkájával Kocsis “Nyócker” Máté, …

… pártkommunikációs igazgató kínálta meg a “Leleplezett Baller Összeesküvések” zamatát mindenkoron élvezni vágyó, esztendők óta hótrészeg  Jobbkonz Fogyasztókat. E piáltatás során Nyóckermáté, miután hangot adott nemzetesen visszafogott felháborodásának, rögvest felszólította a szanomás igazgatót, hogy “tisztázza magát“!

A “Fidesz Floki” agyarai közé került Szabó “Lábtörlő” György ezzel nem is maradt adós, s személyes megtámadtatása okán kiadott egy alázatos exkuzációval megspékelt nyilatkozatot: “A Sanoma Media Budapest tevékenységét kizárólag üzleti célok, és az üzleti hatékonyság vezérli … A vállalat portfóliójába tartozó termékek szórakoztató jellegük miatt alkalmatlanok is arra, hogy  azokban politikailag elfogult tartalmak jelenhessenek meg.“.

De ha azt hitte, hogy ezzel ez a mondvacsinált, koteós műbalhé le van zárva, akkor nagyot tévedett! A Fidesz egyik Floki-helyettese, a bármikor és bármire hajlandó Zsigó Róbert

… nyomban megérezte a “félelem-szagot”, s görcsbe rándult állkapocsizmokkal tovább cincálta a Lábtörlőt:

“A Fidesz méltányolja a Sanoma Media Budapest Zrt. reakcióját, ám a kérdések címzettje Szabó György vezérigazgató volt, aki továbbra is adós maradt az egyenes válaszokkal – jelentette ki Zsigó Róbert, a nagyobbik kormánypárt szóvivője pénteken, az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írta: méltányolják, hogy a több tucat magyar magazint kiadó és internetes portált működtető Sanoma fontosnak tartja a „politikai szereplőktől való távolságtartás” elvét. Ugyanakkor azt kérdezte: miként fordulhat elő, hogy „olyan személy ül a vezérigazgatói székben, aki a hírek szerint nyíltan kormányellenes, torzított híradásra buzdítja a magyar médiapiac többi szereplőjét?”
A szóvivő szerint valótlan Szabó György azon kijelentése, miszerint a Sanoma termékek alkalmatlanok arra, hogy azokban politikailag elfogult tartalmak jelenjenek meg, hiszen számos termékükben rendszeres a szórakoztató, könnyed stílusú politikai tartalom.
Ameddig Szabó György nem cáfolja egyértelműen, hogy kormányellenes összefogásra buzdította a magyar médiapiac egyes szereplőit, a Sanoma által kiadott nyomtatott és elektronikus magazinoktól az emberek a legcsekélyebb mértékben sem várhatják az objektív tájékoztatást, hiszen ezek a termékek, olyan ember kezében vannak, aki „a bukott baloldal egyik legelkötelezettebb szolgája” – zárult Zsigó Róbert közleménye. (kiemelések tőlem! – szendam)

Nos, ha én lettem volna a “Lábtörlő”, akkor rögtön a konteós cikk megjelenésének másnapján akkora sajtó- és rágalmazási pert akasztok a Nemzés nyakába, hogy belefeketedjen! Ezzel párhuzamosan és ugyanazon a napon pedig közzé tettem volna egy nyilatkozatot, melyben a kreativ.hu cikkére hivatkozva felhomályosítok mindenkit arról, hogy igazából kik is azok a bizonyos “Médiamogulok“!

… Később ugyanezen infografikát nyomtam volna Nyóckermáté orra alá, amikor azt akarta “tisztáztatni” velem: miként lehetséges az, hogy a Médiasekrestye Sovány Egerei, rá akarnak támadni a Reklámkatedrális Elhízott Elefántjaira?! Legkésőbb tegnap pedig fel tettem volna a nyilvános kérdést Zsigócának: “Melyik az az Ezerharmad által megszavazott Alap-, avagy egyéb törvény, amely kötelezi valamennyi, Magyarországon bejegyzett cég (bel-, avagy külföldi) tulajdonosát, hogy vállalkozásainak vezető tisztviselőit csakis az Állampárt egyetértésével nevezheti ki?!” Ha pediglen ilyen törvényhelyet idézni nem tud, akkor takarodjon a jóbüdös QA-ba!

Ideje lenne már, hogy mindenki (cégtulaj, cégvezető, politikus és mezei választó) tudomásul vegye: ezzel a Bandával kizárólag karakánul, az Erő Nyelvén lehet “tárgyalni”! Feltéve, ha nem akar alattvaló lenni.

… és ezt …

szendamondja!


Ózd, a Micsodák csodája

Ma Magyarországon (amely – mint tudjuk – “jobban teljesít“!) hárommillió ember(!) “él” koldusbotra támaszkodva, mélyszegénységben, s közülük 350 ezer a gyerek. … Szomorú!  … A “keresztény” és “demokrata” kormányzat szerint fölösleges rájuk pazarolni az egyébként is szűkös, költségvetési erőforrásokat, mert rajtuk “úgy sem lehet segíteni“. … Elképesztő! … Ha tagadjuk, ha nem, de tény: a kabinet ezen hozzáállása a Társadalom jelentős többségének “oldalfüggetlen” egyetértésével találkozik. … Borzasztó! … Így osztán nem csoda, hogy Ózd lett a Micsodák “nemzetközileg elismert” csodája!

Azt mondja Király Gábor,

… a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke, a vele készült népszavás interjúban, hogy az általános elszegényedés, a “lecsúszás” ma már a társadalom mintegy 80 százalékát érinti, a mindennapos éhezés pedig bő hárommillió honfitársunk, közöttük pedig körülbelül 350 ezer gyermek osztályrészévé vált. Ehhöz képest a kormányzat részéről semmiféle, a probléma pozitív irányú megoldására törekvő erőfeszítés nem tapasztalható. Sőt, éppen ellenkezőleg! Egyrészről egy “társadalomtudós” …

… (a havi milláért Orbahnführernek tanácsokat osztogató Hegedüs Zsuzsa) által kiagyalt tudománytalan segélyprogramokra (a H.Zs.-féle “Minden gyerek lakjon jól!” nevű alapítvány vetőmag/naposcsibe/malac- és ki tudja még miféle ostobaságokat osztogató akciói) pazarolja az egyébként is nagyon szűk marokkal mért adóforintokat, másrészt primitív és demagóg hangulatkeltéssel a Nincstelenekre uszítják a lassan Elnincstelenedőket úgy, hogy a szegénységet, az éhezést “családtervezési” és “életvezetési hibának”, deviáns, társadalomellenes magatartásnak állítják be. … Előbbivel kapcsolatosan az elnök kitűnően fogalmazva meg is jegyzi: “Nem is tudom, milyen filozófiai, politikai rendszernek nevezzem azt, amelyik bele akar szólni abba, hogy egy család hány gyereket vállaljon. … Nem tudom minősíteni, nincsenek szavak arra, hogy állami, vagy önkormányzati szintre akarják emelni a családtervezést. … Menjen a fenébe, aki így gondolkodik.

Márpedig vannak itten számosan, akik el mehetnének a fenébe! Somfai Péter például, a nepszava.hu oldalán ma napvilágot látott jegyzetében megemlít egy közelmúlt béli esetet, melyet a szegénységet, mint társadalmi problémát már évtizedek óta kutató Ferge Zsuzsa professzor-asszonytól hallott. …

… Állítólag az egyik kormányközeli politikus szerint a szegényekkel úgy köll “eljárni”, mint “egy katasztrófa áldozataival”, azaz ” a ‘menthetetlenekre’ nem szabad elpazarolni“(!) a rendelkezésre álló “keveset”. Ennek a Szubhumán Mandrónak persze egyetlen arcvonása sem jelezte, hogy tudatában van-e annak: hárommilliónyi ember- és honfitársáról beszél, s ezzel úgy 350 ezernyi gyerekről (is!) jelentette ki kvázi azt, hogy le köll őket dobni eme Modern Taigetos-ról, amelyet “Munkaalapú Társadalom“-nak merészel úton-útfélen nevezni (többek között) az Ország Eltartottja és Ápoltja, kinek saját tulajdonú kormánya a rászorulóknak “Segély helyett Munkát” ad – szó szerint!

Az meg mégperszébb, hogy egyetlen mukkal sem óhajtotta megindokolni: vajh’ miért is oly’ kevés az a “Kevés“, amikor az állampárti/pártállami propagandisták szerint e Honban az Egész Világ (sőt, az Ismert Világegyetem!) Legsikeresebb Gazdaságpolitikája érvényesül?! … Mert ugye ha ez igaz, akkor vagy “Bőven“-nek kéne lennie annak a “Kevés”-nek, avagy egyáltalán nem köllene szegényeknek, éhezőknek lenniük!

Hát nincsenek is! Legalább is abban a Magánállamban, Privát Univerzumban, Csinált Valóságban, melyben az Örökös MiniElnök, az általa mesterségesen kitenyészett, a szegények kiolvasztott/kipréselt zsírján felhízlalt “Középosztály” felkapaszkodott és bunkó Parvenüinek kábé kétszázezerje, meg a hithű, mindenféle tekintélyelvű, diktatórikus rendszer iránt beteges vonzalmat tanúsító Szubhumán Alattvalók úgy másfélmilliója létezik.

Utóbbiak igényeit könnyű sőt, kifejezetten olcsó kielégíteni. Ölég nekik egy-két Horthy-szobor, néhány Tormay Cécileszbika-elmléktábla (mielőtt még a jobberek “megdobálnának”: semmi bajom a nem-heteroszexuálisokkal … ellentétben velük!), pár darab (Alaptantervbe emelt!) Wa(ffen-)ss Albert- és Nyírócska-kötet, nem is beszélve az ők alapjogait is minimálisra korlátozóAlaptörvény” dísz- és egyéb-kötéses példányairól, melyek előállítási költségeit az ippeg pont általuk elvárt (hehehe!) “Társadalmi Igazságosság” (az ózdi pémester szerint pl. “igazságtalan“, hogy a vezetékes vízszolgáltatással el nem látott településrészeken – ahol ippeg ezért nem fizethetnek víz- és csatornadíjat –  kötelezően fenntartandó közkutakból “egyesek ingyé’ veszik/lopják?!” a vizet  –  muhaha!) jegyében, a Reinkarnált (és Retardált) Mátyás király a “deviáns”, s ezért “törvényesen” üldözött nélkülözőktől elvont adóforintokból fedez!

Előbbiek azonban már nem érik be a “Látványpékség termékeivel“, a kerényiimrék és bayerzsoltok által rendezett autodafékkal, a különböző békategóriás, betanított politikai segédmunkások szócipelő hazudozásaival. Nekik valódi “Zsé”, elkölthető forint köll (persze) a Közkasszából, “Közbe’ szerzéssel” még akkor is, ha azoknak csupán a töredékét tarthatják meg maguknak, lévén ők cégeik “élén” csupán kirakati figurái “csendestársuknak”, az egyébként Ordító VikiMouse-nak.

Róluk emlékezett meg tegnap egyik kedvenc publicistám, Dési János, kinek írásából schwarz-um-weiss kiderül: aljas rágalom, hogy minden közbeszerzési pályázatot csakis Simicska(orbán) Lajos nyerhet el. Nő még ezen a réten másoknak is virág! Így például (vitéz strohmanházi) Mészáros Lőrincnek is, …

… akinek saját(?) tulajdonú cége tavaly 4,6 milliárd forintnyi árbevételt volt képes elérni, melyből bő 800 milliót tudott nyereségként kiosztani (kiknek/kinek és?). No az igaz, hogy a felcsúti polgármester (és fociakadémia-elnök) az összes, minimálbér-közeli melósának egész évben pusztán ötödét osztotta ki fizetés gyanánt, no de a “takarékos gazdálkodás elvárható magatartása“, pláne az ilyen “nemmegszorításokkal” leküzdött, “Sosemvoltválság”-ot követő időszakban olyan alapvető, cégvezetői(?) kötelesség, melytől eltekinteni még akkor sem lehet, ha “Magyarország jobban teljesít!“. … Ezért jut Lőrinc nertársnak (?) a (takarékoskodó) közpénzes megrendelőitől csupán 30 százalék közeli nyereség, A felcsúti Pémester-strohmann alkalmazottjainak csak minimálbéres fizetés, a három milliónyi nincstelennek (közöttük 350 ezernyi éhező kölöknek) meg “A Semmi“! … Elképesztő?

Lehet, hogy az ép erkölcsi érzékkel rendelkező Köztársaimnak az! De vegyük (elképedt szomorúsággal) tudomásul, hogy bizony Mi Vagyunk A Kisebbség! Ahogyan azt nemrégiben Németországból haza látogatott Barátom is mondta: a magyar társadalom annyira atomizálódott már, hogy szűk csoport- és családi érdekein kívül semmit nem hajlandó észre venni. Azt például, hogy ha az őket is kizsigerelő Hatalomnak zokszó nélkül (sőt, azzal egyetértve) megengedik a legelesettebb társadalmi rétegek jogfosztását, kriminalizálását, akkor (talán még rövidtávon belül is) a saját jogaikról mondanak le, utat nyitva önmaguk lecsúszásához, elszegényedéséhez, s ez által “bűnözőkké” nyílvánításához! …  Azaz a mai, “politikusoknak” becézgetett Micsodák feudalisztikus “jogszerzéseihez”, amely bármikor vezethet ahhoz, hogy bárkinek a településén, az általa is megválasztott képviselők, polgármesterek, a “jobbkonz Micsodácskák” simán elvegyék tőle azt a minimális közszolgáltatást is, melyet “iható folyóvíz“-nek neveznek! … Ahogyan ezt tették Ózdon, s aztán lehet majd csodálkozni! … Mindezt pedig csakis azért, mert a saját nyomorukat a mégnyomorultabbaktól féltve inkább rábólogatnak leendő önmaguk(!) társadalomból való kirekesztésére is, csakhogy egy-két percet/évet még eltölthessenek a Fejőstehenek Karámjában! … Van néhány(?) hithű “baller” ismerősöm, akik ugyan “nem rasszisták“, de kifejezetten helyeslik a munkanélküliek (jellemzően a cigányok) jog- és munkalehetőség-fosztását, miközben bele sem gondolnak abba, hogy néhányan hamarost ebbe a kategóriába fognak tartozni, … sokuk pedig már legalább egy esztendeje “A Klub” tagja! … Ez előbbiek azért nem adakoznak, mert “ki tudja kire/mire (netán cigányokra?!) használják azt a pízt“, az utóbbiak azért, mert “nincs és nekem sem ad senki!“.

Király Gábor, a posztom elején már említett alapítványi elnök, az (ugyanott linkelt) interjújában rendkívül találó hasonlattal élve kijelenti:

“Az emberek éhezése 7000 évvel ezelőtt is nagyon súlyos politikai kérdés volt. Nem véletlen, hogy hatalmas állami gabonaraktárakat tartott fönn Egyiptom. Egy állam, annak vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy tömegével éhezzenek az alattvalói. Az alattvaló kifejezés persze attól függ, hogy melyik évszázadban vagyunk. Most éppen nem tudom, hogy melyikben, ezért használtam általánosságban ezt a fogalmat.”

Hát, igazából én sem tudom mindíg, hogy melyik évszázadban (? … évezredben!) van időnként ez az Önsorsrontó Ország? Valószínűleg ez is eklektikus: egy kicsiny(?) ősközösségi Ököljog és Cserekereskedelem, egy kis(?) ókori Rabszolgatartás, néminemű(?) modernizált középkori Feudalizmus, ötvözve az (államilag engedélyezett) újkori Szabadversenyes Monopol-kapitalizmussal, melyeket a modrenkori “jobbkonz kereszténydemokráciával” felturbózott “(Közpénz)Proletárdiktatúra” segítségével erőltettek rá a nyílvánvalóan ennek (sem) ellenállni nem hajlandó Birkanépre!

A Gyermekétkeztetési Alapítvány ma már az Egyesült Államokban igyekszik adományokat fellelni. Azért, mert az elnök tapasztalatai szerint: “Jobb a gyűjtést olyan helyen folytatni, ahol az emberek jelentős többségének tudatában a rasszizmus egy elmebeteg ocsmány disznóság.“!

… és ezt nem csak …

szendamondja!

P.S.: Nem tudom miért jutott ez az eszembe, de még a Kádár-korszak utolsó dekádjában volt egy kitűnő vicc, ami szerint: “Miért a Szocializmus a Világ Legfejlettebb Társadalmi rendszere? … Azért, mert ötvözi az addigi Korok valamennyi vívmányait! Így például az Ősközösségből a ‘technikai fejlettséget’, a Rabszolgatartó Korszakból az ‘egyéni érdekeltséget’, a Feudalizmusból a ‘kiskirályokat’, a Kapitalizmusból pedig a ‘rothadást’ …!” 😉  😀


Intelmes ének szócipelőknek

Egyik kedvenc Olvasóm, “bonhommeKöztársunk az előző posztomhoz fűzött kommentjével ismételten remekelt. A pártszóvivőkhöz intézett, intelmes versét ezért most, önálló posztként, teljes terjedelmében utánközlöm … csak hogy lássuk, kikkel vagyunk mink itten körülvéve!

Kormányszócipelők, hazugsághordozók

Régen nem nézem már a fideSS-híradót
Néha látok csak pár fideSS-es főtahót,
De úgy látom, mindig akad a bagázsból,
Kit rá lehet venni: hazudjon kapásból!

Kocsis “Ficsúr” Máté, fideSS-esek gyöngye!
Nem mondták, még neked: érvelésed gyönge!
Egy húron pendülsz a Szőke Piranhával,
Meg az ördög-képű Girnyó-Szász Andrással!

Rezzenetlen arccal szemünkbe hazudni…
Tudsz te aztán éjjel nyugodtan aludni?
Vagy Xanax-kúrán vagy, mint a fővezéred,
Csak hogy el ne veszítsd közben hidegvéred?

Zsigó Robi, téged el is feledtelek!
Nem győzöm jegyezni az újabb neveket!
Látom, osztódással megy a szaporodás…
De mindnek kapásból megy a hazudozás!

Hoppál Péter teszi teljessé a mezőnyt,
Szíjjártó meg szerzett sok-sok lépéselőnyt:
Böven megszolgálta a fideSS-es bárcát;
Egyedül hogy is tud vinni ennyi tárcát?…

Túl sok a demagóg és parttalan duma!
Ha vízből lenne, már áradna a Duna!
Tényleg azt hiszitek, hogy mindent beveszünk?
Hogy értünk lop-csal a fideSS-es koleszünk?

Ma még hazudhattok, s holnap utoljára!..
Tudjátok: addig jár korsó a kútjára…
És ha összetörik? Mi lesz majd veletek?
Hová húzzátok majd akkor a beletek?…

Részemről no comment!

… és ezt is …

szendamondja!


Kenet

Hiába húzol rá stráfos nadrágot, a disznó akkor is csak disznó marad!“- tartja a mondás, melynek analógiájára megállapítható: “A kenetes hangon előadott, aljas szarkenést végző alak akkor is csupán egy amorális, agresszív, sötét agyú bunkó, ha az illetőt ‘fideszes szóvivőnek’ titulálják!“.

Mióta Szíjjártó Pubi, hosszú esztendők cinikus és gerinctelen hazudozásaival végre kiérdemelte, hogy az Örökös MiniElnök által megszemélyesített Állam-maffia (avagy: Maffiaállam, ha tetszik!) offshore-ügyintézője lehessen, az Állampárt szóvivői szinte osztódva szaporodnak … pláne mostanság, a választások közeledtével(?). Ha lenne hozzá kedvem (nincs!), akár össze is számolhatnám, hogy vajon hány olyan, “országgyűlési képviselőnek” nevezett, egybites, betanított (? … beidomított!) közéleti segédmunkás van még a parlamenti frakció karámjában, akit még nem állítottak be helyettes szócipelőnek a retardált Szoliszőke mellé, kinek legbájosabb mosolyához is ki kéne tenni a “18-as karikát“, lévén az nem csak a Bányarémet képes kiűzni a tárnából, de még a gyerekek normális testi-lelki fejlődését is jelentős mértékben tudja megakadályozni!

Ezen “Pótszőkék” csatasorba állításával mi, az államilag kopaszra nyírt, bégető “birkák”, csontsoványra fejt, bőgni is alig merő “tehenek”, vedlett bordájú, a gazdagok asztaláról és kegyből közénk vetett, lerágott csontokon marakodó, éhes “ebek”, … tehát a “Zemberek” olyan, “jelentősnek” is csupán milliószoros nagyításban látszó “politikusok” neveivel ismerkedhettünk meg, mint mondjuk Kovács, a Jobbikból átigazolt, “nyóckeres pémester”, Hoppéterpál (vagy valami ilyesmi!), a sima modorú, provinciális pedagógus, avagy éppen Zsigó Robi. Utóbbi éppen tegnap “alkotott” egy akkorát, amelyet ő ugyan dísztollként tűzött a csálén álló kalapja mellé, de valójában csak még mélyebbre süllyedt abba a Bűzlő Erkölcsi Mocsárba, melyet “Fidesz-MPSZ“-nek, illetve “Magyar Közélet“-nek nevezünk.

Köztudomású tény, hogy a Maffiapárt szóvivőinek “User’s Manual“-jában közvetlenül az Első Pont (“Az erkölcsi purifikátor pózát felvéve hazudd le még a csillagokat is az égről!“) után következik az, hogy “Bármi is légyen a téma, csűrd-csavard addig a szót, míg rákenhetsz valami szart Bajnaira, no meg – biztos, ami biztos – Gyurcsányra is!“. Ezt én, a csökött agyammal és a NER-hez alkalmazkodni képtelen morális érzékemmel, még akár meg is érteném. Hiszen dicsekedniük nincs mivel, lévén a társadalom, az állam, a gazdaság napról napra halmozódó, s (önnön tevékenységük okán) mind súlyosabbá váló gondjaira nincs semmilyen érvényes és megvalósítható ötletük (nem is pazarolják ezek felkutatására a nekünk drága idejüket!), ezért osztán inkább visszalépnek ahhoz a bizonyos “kályhához“, azaz a jól bevált karaktergyilkolászáshoz. Ámde a zember azt gondolná, hogy a tehetség- és teljesítmény hiányában a hatalomba és közkasszába való görcsös kapaszkodás megélhetési igyekezetében is azért vannak olyan határok, melyeket átlépni már nem csak hogy illetlenség, de veszélyes is.

A debreceni bíróság tegnap, közel négy esztendei vajjúdás után végre megszülte ítéletét a 2008-09-ben elkövetett, hírhedt Cigány-gyilkosságok ügyében. Mint ismert, négy, nagyonnemzeti nagyonfajmagyar úgy döntött, hogy a magyar cigányság jelentette szociális problémát úgy oldják meg, hogy romák lemészárlásával kivándorlásra késztetik e társadalmi csoportot. Tetteiket a Honfoglaló Szittyákhoz méltó “bátorsággal” követték el, azaz az éj leple alatt és lesből! Mindezek honoráriumaként a debreceni bíró (első fokon) hármukra “fekvőnyolcast“, negyedik (soffőrködő) társukra pedig 13 esztendei, nem enyhíthető börtönbüntetést mért ki.

Ez eddig még rendben is van, hiszen minden, magára valamit is adó állam a bizonyítottan rasszista indíttatású, ráadásul a legaljasabb módon, gyerekek terhére is elkövetett, előre kitervelt gyilkosság-sorozatokat az eszköztárában lévő legsúlyosabb büntetéssel sújtja. Az is rendben van, hogy egy ilyen kiemelt, a társadalomra nézvést rendkívül veszélyes cselekedetre kiszabott bírói ítéletet a közélet szereplői (közöttük a politikai pártok) ezt az elégedettség és a megnyugvás hangján kommentálják. Ámde az már egyáltalán nincs rendben, hogy az ezen undorító tettekre kimért bírói verdiktet egy mélységesen amorális párt elképesztően erkölcstelen és gátlástalan “szóvivője” arra használja fel, hogy az etika minimumát is félre dobva, karaktergyilkossági szándéktól hajtatva, szart kenjen a veszélyesnek ítélt politikai riválisra!

Zsigó Zigóta, a közpénzek táptalaján mesterségesen kitenyésztett fehérjehalmaz és “gyűlölet-petezsák” ugyanis a debreceni ítéletet kommentálva a következő kijelentésre ragadtatta magát:

Fidesz: Már nem lehet véletlen

A Fidesz szóvivője szerint a romagyilkosságok ügyében született ítélet ellenére is nyitva maradt még néhány kérdés, így például az, hogy miért éppen akkor, 2008-ban és 2009-ben, a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején történtek a gyilkosságok, és azok kinek álltak érdekében. Zsigó Róbert szerint az akkori nemzetbiztonsági szolgálat és az akkori Katonai Biztonsági Hivatal “nemhogy segítette a megelőzést, a felderítést és a tisztánlátását, hanem egyenesen akadályozta azt”, annyi hibát követtek el annak idején, hogy az “már nem lehet véletlen”. /forrás: nepszava.hu/

Miután alaposan kihánytam még a belemet is ezen nyilatkozat olvastán, azon kezdtem gondolkodni, hogy vajh’ mi inicializálta erre ezt a Zsigóizékét? Lehet ezt azzal magyarázni, hogy ezen Izékébe hardveresen (genetikusan?) programozott, fentebb már említett “User’s Manual” kényszerítette ki ezt a pöceszagú szózagyvalékot? Avagy azzal, hogy El- és Kitartója, az Állampárt igenis bűnösnek érzi magát (valahol, legbelül, egy grazi “ülésen” kibeszélve) a Roma-gyilkosságok miatt? Hiszen nem a Gyurcsány-Bajnai kormány, illetve a Szocik voltak azok, akik kitenyésztették a 2006-ban még hamvába holt zsidózást 2010-re, a sokkal “vonzóbb” cigányozással sikerrel kiegészítő Jobbikot, azzal általános véd- és dacszövetséget létre hozva, helyi (önkormányzati) szinten aktív tettestársi, országosan pedig “csak” – mint “Őfelsége Lojális Ellenzékével” – szándékközösséget alkotva, hatalomra jutván pedig a szociális, az oktatási és a kultúrális területen alap- és egyéb törvényekké torzítva annak valamennyi, hagymázos és ótvaros elképzelését? Netán az lehet a magyarázat, hogy a nettó cigányozásba már tavaly aktívan bekapcsolódó Orbánfő … izé … Kormányfő, a VonaKondás ,most éppen igyekszik “ellopni a show-t” fejére nőtt Nevelt Gyermekétől, hogy ne ő, hanem Ő, azaz a Maffiapárt “nyerje a legtöbbet”? Ilyesmire már vannak is találgatások, melyek szerint a Kormányzat(?) csak az erdélyi voksokból százezret vél önmagának és negyvenezret “engedményez” azoknak a gusztustalan neonáciknak, akiknek zsidózós-komcsizós, parlamenti beszólásait “ujjfelmutatással” horáló Szanyi képviselőt sok százezres “rendbírsággal” illette Kövér nertárs, a (vice)házmester!

Az meg különösen gusztustalan volt Zsigóizékétől, hogy még olyanokat is kiböfögött a biomechanikus hangképzőszervéből, hogy szerinte “kifejezetten érdekes”, hogy amióta a NER-kormány van hatalmon még egyetlen cigánygyilkosság sem történt meg. Nos ez, ebből a szempontból igaz is, lévén “egyéni kezdeményezés” ilyen célból még valóban nem jutott a tettlegesség szintjére, de szervezetten úgy országos (pl.: családi pótlék “helybentopiztatása”, szociális rászorultság alapján adandó segélyek értelmetlen közmunkákhoz kötése, az álláskeresési támogatás három hónapra csökkentése azoknak is, akik 1991 óta fizetik azt a bizonyos 1,5%-os járadékot és 30 esztendő után lettek munkanélküliek!), mint önkormányzati szinten, az úgynevezett “prokrusztika” módszerével zavartalanul, alap- és egyéb törvényesen (s ha az annak mégis ellent mondana, hát … le van szarva!) folyik … illetve nem folyik … a közkútból a víz!

Ózdon, az eredetileg “függetlenként” megválasztott Fürjes pémester ippeg pont a Harmadfokú Kánikularisztás napján döntött úgy, hogy a város 123 közkútjából huszonhetet lezárat, hatvankettőt pedig “szűkíttet” (50 l/perc-ről 5l/perc-re), a maradék harminckettőt pedig “normál állapotban” hagy. Az előbbi kutak jellemzően az ózdi cigánytelepen találhatóak, utóbbiak pediglen (jellemzően) nem ott! Az állítólag még tavaly télen elfogadtatott önkormányzati rendelet azt hivatott megakadályozni, hogy egyesek lajtos kocsival, kocsimosásra, szórakozásra, illetve kertöntözésre cipeljék el az ingyenvizet, ami már csak azért is disznóság (Fürjes szerint), mert “mások tisztességesen fizetik a közműdíjat”, ráadásul a közkutak üzemeltetése 13 milliójába fáj az egyébként is veszteséges, 5.400 milliós költségvetésű városnak! … Annak az önkormányzatnak, amelyik 1.400 milliót kapott egy svájci alapból a romatelep vezetékes ivóvíz-ellátásának kiépítésére, 89 milliót költ a Tanuszodára és hatmilliót a helyi egyházak és “civil szervezetek” finanszírozására! … Nem mennék bele annak taglalásába, hogy az a bizonyos “5l/p.” valójában legfeljebb, ha “0,5l/perc”, abba se, hogy íme itt van a gyalogcigány lajtoskocsija:

… és abba se, ha már egyesek valóban ipari mértékben lopják a közkutak vizét, akkor esetleg ezt közterületfelügyelők járőröztetésével is fel lehetne deríteni!  Azért nem megyek bele ennek taglalásába, mert tökéletesen értem a fidesznyik független Fürjes szempontjait! Ő is csupán a Kondér mellett akar maradni, s mivel a teljesen lerohasztott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (meg az ugyanilyen sorsra jutott Szabolcs-Szatmár-Bereg) már ott tartanak a Zemberek, hogy saját nyomorukat féltik a mégnyomorultabb cigányoktól és ezért, mindenféle gondolkodás nélkül bármikor hajlandóak a Fideszre, avagy inkább a Jobbikra szavazni … s ha már ezt eszik, miért ne Törperősre és annak helyi … khm … “emberszabásúira”? … akkor szolgáljuk mán ki a “Kedves és Nemzetes Rasszista Nyomorultak” kisebbségi komplexusokból fakadó, belerúgdosási vágyait! … Hát nem?

Hát nem! Ahhoz, hogy itten minden “rendben legyen”, hogy a lehetőségekhez képest a legkevesebben nyomorogjanak egyáltalán nincs – és alapkritérum szerint nincs! – szükség semmiféle selmeczikre, hoppéterekre, zsigókra, az őket “üzemeltető” viktoriánus maffiaállamra, közgépekre (és trafikokat nyer swietelskys ügyvezető kornéliákra), lázárokra, continentálokrokra, vonákra, helyi érdekeltségű, embertelen fürjespémesterekre, a debreceni “Mr. Húsz(?)százalék”-ra … meg úgy általában az egész díszes, közpénznyelő, magának kapari, de másoktól mindent sajnáló társaságra, meg azokra sem, akik felbátorodva “Azemútnyócév” gyengekezű államvezetésének köztársasági és alkotmányos impotenciáján, ma már “meghatározó” sőt, “nemzetalkotó tényezőknek” tekintik magukat!

Nem “rajtuk“, hanem Rajtunk, az egyelőre Néma Többségen múlik itten minden! Jövő tavasszal illene alaposan benézni a “Rezsicsökkentés” és a nettó Cigányozás patyomkinos színfalai mögé is!

… és ezt …

szendamondja!


Bográcsgulyás

Így, a negyvenhatodik esztendőt taposva én, a Lelkes Amatőr, aki a szakácsművészetet nagy kedvvel, s egyesek szerint még gyakorta teljes sikerrel is művelem, számos bográcsgulyást megfőztem már – több receptet is kipróbálva … kiegészítve saját tapasztalataimmal és kulináris fantáziámmal. Ámde a Törperős-féle, unorthodox , azaz “Államfocista-módra” való elkészítési metódusát még csak meg sem kísérelném megvalósítani!

A Főkormányzó “Úr”, azaz Felcsút és a “Részek” Örökös Ura (“Részek“= 93 ezer km² “Magyarország”—Felcsút és Vidéke Magánbirtok – tokkal-vonóval, állami bérletes termőföldekkel, trafikokkal és Magánstadionnal), …

… a maga által a mi pénzünkből(!) alapított “Labdarúgó Akadémia” honlapján egy olyan nyilatkozatot tetetett közzé, miszerint Nekije mindössze három (de küzdelmesen nehéz, napi 72 óra munkát igénylő – a fennmaradó, további órák A Haza? és a Köz(g)éposztályra! fordíttattak!) miniszterelnöki esztendővel sikerült átugrania a Haldokló Nyugatöt évtizedes “focievolúcióját”, kiküszöbölvén ennek “vadhajtásait” is! … Ez egészen pontosan (szerinte) azt jelenti, hogy: “A magyar profi futball teljesen életképes. Ha végignézzük, lassan és biztosan gyarapszik azoknak a kluboknak a száma, amelyek mögött jelentős gazdasági szereplők állnak”. … Ugyanakkor:  “… a futballklub nem gazdasági vállalkozás. Aki nem így gondolja, félreérti a helyzetet. Egy vállalkozásnak egyetlen szempontja van, hogy tulajdonosának minél nagyobb hasznot hozzon. A futballban ez lehetetlen!”  … Ugyanakkor a Kiakadt Agyú Közgazdász, és a Nullum Cum LaudeJobbhíján”-Jogász (aki mindössze HAT hónapig volt a kádárista Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériumának “szociológusa” – Kövérexelvtárs … insitu-nertárs jóvoltából! – mint első és egyben legutolsó “alkalmazotti jogviszonya“) szerint  a Fociban az az “okés”, ha abban nincsen semmi profit, ha olyan mint egy “bográcsgulyás”, azaz: “…mindent bele rakunk, de soha semmit nem veszünk ki belőle!” … Persze vannak itten Nagyongazdag Klubcspatok is, de ez annak következménye, hogy az EU (“… nem ellenében mondom, de az hozta ránk ezt a szerencsétlenséget…“) az ún. “Bosman-perben” megállapította a munkaerő unión belüli szabad vándorlásának elvét megsértő francia gyakorlatot, melyben ha Első Viktormihály szerint egy magyar, általában szolnoki, avagy kecskeméti Bíróság (Handóné Szájer Tünde Főbíró “kiosztása” szerint) ítélkezhetett volna, ma az egész EURÓPA (“fociilag sem”) itt állna!

És közben az elpocakodottsága és hajahullása, meg notorikus eszevesztése, hatalomimádata miatt “Drogfüggő”, Maródi Maradona ,úgy általában és simán megzsarolja a Személyes Dilije finanszírozása okán a teljes magyar magánszférát (kivéve a “Közgép“-et, lévén az egy Nerállmi Kiemelten “Köz”hasznú Magánvállalkozás!), arról merészel dumálni, hogy a TAO-pénzeket a vállalkozások vezetői úgy adják át a csapatoknak, hogy ” … sportvezetők és magántőkések leülnek, beszélnek egymással és gondoskodnak arról, hogy megvalósuljon, ami fontos a számukra, s arra kölcsönösen áldoznak, az egyik a munkáját, a másik a pénzét.” … Mindezt “nonprofit” alapon, a magántőkések munkásai által megtermelt, előállított, a fociba profit elvárása nélkül (? … nem úgy mint a Hülye Nyugaton!) számolatlanul öntött milliókkal-százmilliókkal-milliárdokkal, miközben a “Tőkés” (nem a Puncipüspök!!! )teljesítményt vár el a melósától, … attól, akinek produktumából, a Nemzeti Tőkés (nem a Puncipüspök!!!) finanszírozza a Nemzeti Focistától kapott Baksisokat!

Ámde az a Lényeg, hogy itten baromira épülnek a Stadionok! … De még is, kiknek is, és miből is? … A fentebb linkelt cikket szerettem volna egy kellően “ütős” komment-poszttal véleményezni, ámde egy “Debreceni Valaki” (ifjú! … kollégám?) alaposan megelőzött! … Küldött nekem egy, az egyébként Kósa-drill alatt álló “megyei napilap” online oldaláról egy jegyzetet, pontosabban egy linket! Lényege a következő:

“Ideje volna valaki potentátnak nem egyszerűen megfogni, hanem megmarkolni és jól megrázni a kormányfő vállát, amikor olyasmi hagyja el a száját, hogy a magyar profi futball teljesen életképes. Édes, drága miniszterelnök úr, ha nem tűnt volna fel, a magyar futball réges-rég haldoklik. Néha egy-egy pillanatra felkönyököl és zavaros fejjel körülnéz, mintha lenne remény, de aztán éppen úgy visszaesik az éberkómába, ahogy volt. Ha az ön pártját nem választják újra, az összes nagy bizniszben érdekelt menő, aki most azzal szívatja saját magát, hogy százmilliókat herdál a retardált, sehol nem jegyzett magyar bajnokságra, így biztosítva helyet az Orbán Viktor Fan klubban, úgy húz el a magyar futballból, mint a valagba lőtt vadliba.

De mindez kishitűség, egyébként pedig, hogy is volt azzal a 92. percbeli, montenegróiaktól bekapott Vidi-góllal, Bajnaikám?

Ratalics László -“

Ami pediglen azt a bizonyos “Szentséges Nézőszám“-ot illeti, melynek “NB-I“-átlaga alig ezer fővel múlja alul a Kertvégi Stadion befogadóképességét, hát álljon itt egy újabb poszt, melyet az “Örülünk, Vincent?“-en “jotunder” kolléga írt még tegnap:

“Panaszkodnak, hogy az amerikai egyetemi futballnak (ez az a sport, ami nem a rugby, de tojáslabdával kell játszani) valamivel kevesebb mostanában a nézője. Szigorúan amatőr sportról van szó, a játékosoknak azt is megtiltják, hogy a szponzoroktól sportcipőt fogadjanak el, és minden évben teljesíteniük kell egy bizonyos tanulmányi átlagot. A közép-nyugati államok elitegyetemeinek bajnokságán, az ún. Big Ten-ben, az átlagos nézőszám mérkőzésenként alig több, mint hetvenezer fő. Igen, nem elírás. Hetvenezer nézőről van szó. Nem ötszázról, mint a felcsúti “profik” meccsén. 

     A Wolverines, a University of Michigan csapata, az Ann Arbori stadionban játszik. Itt a 2012-es bajnokságban az átlagos nézőszám 112 000 fő volt (amennyire tudom, az elmúlt harminc évben minden egyes mérkőzésükön legalább százezer nézőjük volt). Az egyetem egy órányira van a súlyos pénzügyi válsággal küszködő Detroittól, ahol azért most is olyan profi csapatok játszanak, mint a Lions (futball), a Tigers (baseball), Pistons (kosárlabda) és a Red Wings (hoki). Az egyetem futball csapata legendás, számtalan kupát (Citrus Bowl, Orange Bowl, Rose Bowl) nyert, 1934-es csapatának legjobbja pedig talán még Orbán Viktornál is többre vitte, Gerald Fordnak hívták.

    A texasi középiskolás futballbajnokságban, itt már valóban gyerekekről van szó, tavaly két olyan mérkőzés is volt, ahol negyvenezernél több néző volt. 

    Amerikai emberek milliói járnak ki amatőr mérkőzésekre, mert… Mert nagyon szeretik a futballt, és mert ez az ő amerikai hagyományuk. Elviszik a gyerekeket a meccsekre, és elmesélik nekik a nagy történeteket, hogy ki hány yardot futott, hányszor szerzett labdát, és hogy 1978-ban az utolsó percben, hogyan csinálta meg a Lincoln High a Hail Maryt. Aztán vasárnap megnézik a tévében a profikat, akik közül sokakat már középiskolás korukból ismertek, mert már akkor írtak róluk a lapokban (mármint azok a sportújságírók, akiknek ez a dolguk, és nem pl. az, hogy nyilvánosan kinyalják egy bizonyos magyar miniszterelnök seggét). 

    Magyarország meghülyült. Elnézést kedves Magyarország, de teljesen megtetszett hülyülni. Miután az európai harmadvonal ripityára verte a magyar csapatokat, a miniszterelnök egy böbéjének elmagyarázza, hogy nincs itt semmi probléma, időnként előfordul az ilyesmi, mármint, hogy az összes csapatunk azonnal kiesik az összes kupából,  ezért most standepityere kell építeni egy stadiont Mezőkövesdre vagy Kozármislénybe,  és az ország nem röhögi ki egy emberként ezt a mániás majmot. Meccsre persze nem tetszenek járni, annyira azért nem tetszettek meghülyülni. 

    El kellene menni egy középiskolás mérkőzésre, Texasba, Arizonába, valahová a világ végére, és meg kellene nézni tizenhét éves gyerekek játékát, akik nem szimulálnak, nem fetrengenek, hanem törött karral akarnak visszamenni a pályára, mert tudják, hogy ez imponál a szép, szőke cheerleadernek, és mert tudják, hogy ott van a nézőtéren anya és apa, akik persze most teljesen ki vannak borulva, de egyszer majd elmesélik az unokáiknak, hogyan játszott ő azon a meccsen.  Nem, nem Orbán Viktornak akarnak imponálni, hanem annak a szőke lánynak, és anyának, és apának.  Mert a futball erről  szól, mert az élet erről szól, mert egy igazi ország, ami amúgy, csókolom, mi is lehettünk volna, erről szól. És ezt, valóban érdemes megnézni.”

… és ezt …

szenamondaná!

PS.: Abból a “csakis-beleteendő-bográcsgulyásból” mégis ki a büdös frász fog “kanalazni”? Hiszen minden étel elkészítésének mikéntje egészen pontosan és arról szól, hogy azt valaki(k) meg fogja(ák) enni! … Mi fizetünk? … Örömmel!(?) … És Ki kanalaz? (általunk fizetve! és lelkiismeretfurdalás nélkül?!) … Viktorkám! Nem mennél el már Te egy önfinanszírozott és nonprofit … khm … Intézménybe, hogy ezt az “elméletedet” (is) “szakemberekkel” egyeztesd? … Különös tekintettel az “Önfinanszírozó Felsőoktatás“(mint “szükséges rossz), meg az “Államilag Dotált Foci” (mint “alapvető kultúrális küldetés“) dichotómiája ügyében?! … Nem ártana!


Birkanyáj a lápmezőn

Annak idején, az engem betanító újságíró Mesterem, számos egyéb mellett a következő jótanácsot adta: “Ha objektíven akarsz felmérni egy helyzetet, avagy egy közösséget, lépj kettőt hátra és egyet felfelé!“, azaz próbáljam meg kivonni magam az adott szituációból, hogy az érintettség, a mindennapos megszokás “Fája” ne takarja el előlem az “Erdőt“.

Tegnap este éjszakába nyúló beszélgetést volt szerencsém folytatni egy már hetedik esztendeje Németországban élő barátommal, aki azóta sem rest szorosan nyomon követni a hazai eseményeket, s ezer kilométer távolságból is észre vesz Magyarország elmocsarasodott “erdőségében” néhány olyan, igencsak érdekes “facsoportot“, melyek nekem eleddig fel sem tűntek.

Szörnyű régen nem láttuk már egymást! Pontosan mikor is mentél ki?
– Hat éve és nyolc hónapja, konkrétan 2006. november 29.-én intettem búcsút ennek az önsorsrontó országnak.
Úgy emlékszem, hogy igencsak sebbel-lobbal távoztál.
– Egyetlen hónap alatt számoltam fel mindent, adtam el a lakásomat.
Talán kaptál valamilyen jó ajánlatot?
– Nem. Úgy ugrottam fejest a “medencébe”, hogy azt sem tudtam, mennyi víz van benne, a német nyelvtudásom pedig éppen csak a “kutyaúszásra” volt akkor elegendő.
Akkor nem értem, mire volt ez a nagy sietség. Pláne, hogy idehaza jól menő vállalkozásod volt.
– Én meg azt nem értem, hogy te mit nem értesz. Pont te, aki ölég jó ösztönnel vagy képes felismerni a folyamatokat, az azok mélyén zajló “játszmákat”? Ne mondd nekem, hogy 2006 őszén még nem érezted a “büdöset”! A készülő, fideszes Mocsárvilág rothadó bűzét! Nekem ehhöz bőven elég volt az őszi Puccskísérlet, az akkori kormány teszefoszasága, a magukat “liberális demokratáknak” sőt, “értelmiségieknek” nevező, doktríner szépelgők hozzáállása eme nettó, állam- és alkotmányellenes bűncselekményhez, meg az a háttérmutyizgatás, amit a szocik pénzemberei még ezek után is folytattak a puccsita Fidesz “Don“-jaival. … Azokkal az elefántokká nőtt piócákat, akiket sem azelőtt, sem azután soha, de soha nem akartak a jól kiérdemelt börtönökbe juttatni sőt, hagyták a maguk és az ország fejére nőni!
A Fidesz kezében volt az ügyészség, ezt ne feledd!
– Duma! 2002-től minden eszközük meg lett volna arra, hogy ha talán nem is a bíróság, de a Köz megvetése elé állítsák ezeket a figurákat. … Jó, a csetlő-botló, állandóan kiegyezésekre törekvő, gyenge Medgyessy talán erre valóban nem volt alkalmas. No, de a dinamikus, jelentős vagyona okán megvesztegethetetlen, ráadásul a “Külső Kör“-ből, a “mezei” párttagok palotaforradalmával hatalomra jutott Gyurcsánynak minden lehetősége (és köztámogatottsága!) meg volt arra, hogy felborítsa az asztalt … nyílvánosan! Nem tette, mert elébb nyerni akart, utána meg a józan észre (Magyarországon? Ugyan!) apellálva és csak négyszemközt verte azt a bizonyos borítandó asztalt. A “Beszéd“, alaposan megvagdalva nyílvánosságra került, jól elcsámcsogott rajta kormánypártitól kezdve, ellenzékin át “független értelmiségiig“, mely utóbbiak jelentős része vagy teljesen “abiotikus” hülye volt, vagy a Fidesz fizetési listáján is szereplő, számító senkiházi. … Az meg sem a szociknak, sem Gyurcsánynak eszébe nem jutott, hogy az ellenőrzésük alatt álló közszolgálati médiák útján közzé tetessék az egész Beszéd vágatlan anyagát. … Ha megteszik, talán nem itt tartunk.
No, ettől azért még nem kellett volna nagyhirtelenjében világgá futni.
– Talán, de miután azt láttam, hogy a Puccsisták nem csak hogy megússzák a dolgot, de még sikerrel állítják be magukat vétlen áldozatoknak is, Gyurcsányék meg idióta módon tartva magukat egy torz “gentleman’s agreement“-hez, a titkosszolgálatok által összegyűjtött, leleplező anyagokra “rátették a páncélszekrényt”, már tudtam, hogy az Orbanista Bűnözőknek áll a zászló, a hatalomba pedig kényelmes luxusgép (pl.: a korabeli “Sólyom” Airlines) fogja őket berepíteni, különösebb erőfeszítés nélkül. Márpedig ha ilyen alakok kaparintják meg (ismét!) a kormányrudat, akkor gazdagabb fantázia nélkül is elképzelhető, mit fognak majd művelni: áldemokráciává torzítva a köztársaságot bebetonozzák magukat, közben pedig mindent ellopnak, mindent tönkre tesznek. … Az idő engem igazolt. … Tudod, a minap ezzel kapcsolatosan láttam egy kitűnő “mémet“:

… bárki is készítette, tökéletesen beletrafált a “tízes mezőbe“!
Azóta nem is jöttél haza?
– Nem. Nem láttam értelmét és időm sem volt. Építettem az egzisztenciámat és igyekeztem beilleszkedni az ottani társadalomba. Nem mondom, hogy könnyen ment, de igazából nehéz sem volt. Németország közel sem olyan xenofób, mint Magyarország, ráadásul ott tudással és szorgalommal igenis lehet érvényesülni … nem úgy, mint idehaza.
Most miért jöttél haza még is?
– Eltemetni apámat, s hogy magammal vigyem anyámat. Nem fogom őt itt hagyni EZEKnek, s barátom, ha eszed van, te is felpakolod a Családot, a “betyárbútort” és jössz utánam! … Alig két hetet töltöttem itt, de már elegem van, s nem volt nehéz megállapítanom, hogy ennek az országnak vége van! Hosszú időre! Márpedig én, 41 esztendősen nem akarok még temetkezni, pláne nem romok alá.
Elismerem, hogy pocsék a helyzet, de Orbánéknak már csak tíz hónapjuk van hátra és mehetnek a “levesbe”.
– Drága barátom! Te most szándékosan vagy hülye, avagy csak tetteted magad? Tény, hogy az országban borzalmas az általános hangulat. Közel hét esztendei távollét után megdöbbentett az a generális nyomor, meg az az ideges, agresszív rosszindulat, ami itt tapasztalható. Nem köll ahhoz sem szociológusnak, sem politológusnak lenni, hogy az ember lássa, az államilag kedvezményezett nagyon gazdagok pár százezres és az államilag elnyomott nagyon szegények sok milliós csoportjára szétesett társadalom mennyire rettegve gyűlöli egymást, úgy táborok között, mint azokon belül is! … Az előbbiek falakkal, megerősített kerítésekkel felszerelt, biztonsági őrök által felügyelt lakóparkokba és villanegyedekbe húzódva igyekeznek elzárkózni a Plebsz elől, akiket ugyan irgalmatlanul lenéznek, de úgy félnek tőlük, mint ördög a tömjénfüsttől. Ha ki is merészkednek a Létező Magyarország ingoványos terepére, akkor azt “nyakig begombolt”, belülről blokkolt ajtajú, sok tízmilliós luxusautókon teszik, s Istent, embert, közlekedési szabályokat nem ismerve, maximális sebességgel száguldanak át az egyik “védett helyről” a másikra. Ha netalán valami (mondjuk egy nyugdíjas házaspár a hírhedt Habonyárpit) akadályozná őket a rettegő rohanásukban, hát nincs senki, aki náluknál agresszívebben viselkedne. De nem azért, mert az elé tolakodó/keveredő rozzant Suzuki, avagy a papi-mami páros miatt néhány percnyi kését szenved a “rettenetesen fontos és sürgős” dolgaik elintézése, hanem mert le kell lassítaniuk, talán még meg is állniuk, s így “közvetlen, fizikai veszélynek” teszik ki magukat! … Nem tapasztaltál ilyesmit magad is?
Jaj, de hányszor!
– Közben pedig félnek egymástól is, nehogy a másik klán egy ügyesebb és még szervilisebb seggnyalással kipottyantsa őket a Vezér által képviselt Szupermaffia kegyeiből, s ezáltal elveszítsék azon befolyásukat, vagyonaikat, kivételezett és törvényeken felül álló pozícióikat, melyeket “A Párt“-tól kaptak hasonló módszerekkel és hűbéri alapon. Ilyesmiknek is lehettünk tanúi nemrégiben.
Csányi és Demján?
– Igen! … De nézzük most a Nyomor Táborát! Utálják, gyűlölik a “törvényesen” sőt, “Alaptörvényesen” rájuk erőszakolt, felkapaszkodott és köztudomásúan amorális, bűnöző Arisztokráciát, de egyúttal félik is, mert a jelenlegi szisztémában ezeken múlik az ők … életszínvonalának? … nyomorszínvonalának(!) megőrzése. … Persze bármikor meglincselnék őket – természetesen a “legális” módszerrel, tehát választások útján – , csakhogy az “Elit” által átírt és magára szabdalt, fúrt-faragott, erkölcstelen és antidemokratikus, torz törvények okán ehhöz összefogásra lenne szükség, az általános néplélek (ha tetszik: “szociopszichózis”) miatt pedig egy Ellenzéki Vezérre. … Utóbbi azért nincs (még?), mert klikk-harcok dúlnak az Oppozíción belül, előbbi meg azért, mert a táborbéli csoportok azon dulakodnak, hogy az állami kegyből, a gazdagok asztaláról nekik leszórt/odavetett morzsákból, lerágott csontokból minél többet szerezzenek meg … a többiek, a hasonszőrűek elől.
Van még idő arra, hogy kialakuljon az összefogás és az egység is.
– Akkor pedig a határon kívüliek szavazataival fognak Orbánék nyerni!
Nem olyan népszerűek ők “Odakint”, mint ahogyan látszik.
– Nem is erről beszélek, hanem a csalás legalizált lehetőségéről. Nagyon jót röhögtem, amikor a minap azt olvastam, hogy az Ellenzék a levélben történő külhoni szavazás kérdésében azon jajongott, hogy annak a bizonyos “belső borítéknak” a hitelessége egyszerűen ellenőrizhetetlen, majd ezt a Választási Bizottság fidesznyik elnökasszonya még be is ismerte. Ámde a csalás elsődleges lehetősége ugyanis nem itt van!
Hanem?
– Barátom! Abban az országban, ahol egy kilenc esztendeje halott ember köszönőlevelet kap a miniszterelnöktől azért, mert idén tavasszal aláírta a “Rezsicsökkentés” nevű népbutítás “megvédelmezését” hivatott gyűjtőívet, … megjegyzem, erről is láttam egy nagyon jó mémet a “Varánusz“-on:

választás 2014.jpg

… ott bizony az is előfordulhat, hogy egy állampolgárságot ugyan soha nem kért külhoni, avagy kért, de voksolni eszébe sem jutó, mindezek ellenére leadja a szavazatát, s ippegpont véletlenül, amúgy “nemzeti elkötelezettségből” a Maffiapártra!  … A beérkező borítékokat meg ugye kik is ellenőrzik? Kizárólag a Pártállammegbízhatói“! Ugye?
Hát, erre még nem is gondoltam. De ennek ellenére ez az egész a szakemberek szerint ugyan tényleg csalás, de csupán 2-3 mandátum sorsáról dönthet.
– Rendben, barátom! Maradjunk akkor a te vallott “murphyzmusodhoz“, meg a Valósághoz egyáltalán nem illeszkedő optimizmusodnál! Tegyük fel hát, hogy nagyot nyer a Demokratikus Ellenzék! De utána mi lesz?
Legalább tíz év küszködés, amíg normalizálódnak a viszonyok.
– De mely viszonyok? A gazdaságiak?
Igen.
– Ahhoz elegendő 3-5 esztendő is egy következetes, nemzetileg(!) elkötelezett és rigorózusan nem korrupt politika esetén. Ámde itten nem a Matolcsyzmus irgalmatlan ostobaságai, meg az orbanista Állampárt/Pártállam legalizált szabadrablásai okozták a legfőbb gondot, hanem az, ami idáig vezetett! Az a szociálpszichológiai leromlás, az a társadalmi pszichopátia, mely már évszázadok óta jellemzi a honi társadalom jelentős többségét! … Te magad írtad, nem is egy posztodban, hogy Orbán és díszes társasága “nem a Holdból pottyant közénk, nem az ‘Epsilon Eridani’ ufonautái szállították őket ide, de még csak nem is egy Titkos Intézet génmanuipulációs végtermékei ők, hanem ‘A Zemberek’ általános hozzáállásának, nem létező polgári öntudatának látható, kézzel fogható, évtizedek óta is ható és most a Politikai Pöcegödör aljából felemelkedett eredménye!“. … Ugye ezt írtad?
Igen.
– Tartod még a véleményed?
Természetesen.
– No, akkor állapítsuk meg közösen (élve a te egyik kedvenc képzavaroddal):  az Orbanizmus annak eredménye, hogy a magyar politikai jobboldal és a kádárizmus “Elvetett mételye termőtalajba hullt“. Márpedig amíg van “métely” és van “termőtalaj”, addig jöhet koronként bármikor egy akármiféle, tisztességes szándékú Reformer (pl.: Széchenyi), egy “Politikai Lutheránus” (pl.: Gyurcsány), avagy egy nem hataloméhes, szerény, szimpatikus és jól felkészült “Gazdasági Guru” (pl.: Bajnai), minden tevékenységük néhány esztendő alatt dugába fog dőlni, mert az a Nép, amelyik a “Jövőjét” kizárólag a magának hazudott “Történelmében” látja, jogainak és életminőségének autonóm kikényszerítéséhez nem ért, évszázados hagyományaihoz híven bármikor hajlandó lesz újra a diktatúra igájába hajtani a fejét a “Régihazugok” újnak tetsző “Régihazugságaira” hallgatva! … Ergo: akinek esze van és felelősségérzete a gyermekei iránt, tudomásul veszi, hogy az, amit “Magyarország”-nak nevezünk egy “Jurassic Park“, ahol elaggot elméletek, lejárt szavatosságú eszmék dinoszauruszai kószálnak, egy “Skanzen“, ahol a feudális klerikalizmus, az idegengyűlölő nacionalizmus, a piacgazdaságnak hazudott Maffiakapitalizmus, az összehazudozott “történelem” és “kultúrfölény” düledező építményeit tatarozgatják össznépi összefogással újra és újra, néhány esztendei és hamvába holt modernizációs kísérletek után! … Aki pedig itt akar maradni, hát … “Birkanyáj a lápmezőn“. … Lesz aki kikapaszkodik lesz, akit a pásztornak és puliknak álcázott farkasok felfalnak, de mégtöbben lesznek, akik beleragadnak, s szépen lassan, hosszú kínlódás után megfulladnak!

… és ezt nem …

szendamondta!