A működés képtelensége

Mi a hasonlatosság a szélsőjobb és a szélsőbal között? Bármilyen meglepő is: rengeteg … sokkal több, mint ami elválasztja őket egymástól! … Az argumentációt lásd a posztban!

A minap (így a nyári szünidő vége felé), teljesítvén a Családi Munkamegosztás egyik, rám háruló részét, összegereblyéztem az itt-ott nyaralgató srácaimat, s Budapest egyik pályaudvaráról (mint “gyűjtőtáborból”) megindultunk hazafelé. Azt nem kívánnám külön ecsetelgetni, hogy a korra és nemre való tekintet nélkül megvásárlandó “gyorsvonati pótjegy“-ért cserébe miféle MÁV-élményben volt részünk (dögletes hőségben kipárolgó húgy- és hónaljszag … kézmosó- és wc-öblítő víz szempontjából az “ózdi állapotok” már szinte Mennyországnak tekinthetőek!) az óránként 55 kilométeres átlagsebességgel cammogó, minden második bánatos bokornál percekig rostokló “sebes vonaton“. … Ez nem érne meg még egy egyetlen mondatos posztot sem, melynek címe és tartalma is azonos: “Anyátokat!“. … A pótjegyes, alig 22 percet késett viciniálison szerzett és említésre méltó élményem – mely e poszt megírására ösztönzött – ugyanis az utasok közötti beszélgetések voltak.

A Főtéma, szombat lévén (aug. 17.) – a MÁV “Pótjegyes Jóidösnyján” kívül – természetesen a Lövöldözős Idióta volt, aki elmegyenge durrogtatásai után a saját, a tetthelyen felejtett(?) személyes cuccaival volt kedves önnön nyomára vezetni a Szerveket. Azokat a Hatóságokat, melyek ezt a manapság 26 esztendős Közveszélyest már esztendők óta jól ismernek, hiszen tavaly májusban 22 embertársa legyilkolására tett, lelepleződött előkészületei okán az első fokon eljáró bíróság már egyszer letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Ámde ügyvédje, Futó Barnabás (! – miért is védi a Fidesz-maffia közismert jogásza ezt a szocio- és pszichopata jurátust?! … e jogos kérdést eleddig még senki nem tette fel!) addig fellebbezett, meg csűrte és csavarta a szót, míg a pasit a másodfokú ítélet kihirdetéséig szabadlábra helyezték, mivel a T. Illetékes szerint S. Ábel esetében sem az “elrejtőzés“, sem pedig a “bűnismétlés” lehetősége nem áll fenn. … Nos, mindkettő “fennállt”!

A pótjeggyel megvásárolt MÁV-minőséget együtt “élvező” utasok közül e témában egy terebélyesen hatvanas hölgy vitte a szót, aki egy unokának látszó, kitikkadt rongybabába igyekezett bele diktálni a “kazán-hűvösségű” vagonban röpke óra alatt felforrt “Ice Tea“-t: “Egyszerűen fel nem foghatom, hogy ha erről az Ábelről már évek óta tudják, hogy közveszélyes gyilkos, akkor hogyan engedhették ki közénk?! Nem ölt meg ugyan még senkit, de mi lett volna, ha abban a mekdonáldszban nem csak a plafonba, hanem a vendégekbe lődöz bele? No akkor az ügyész, az ügyvéd meg a ‘szakértő’ hogyan tudott volna elszámolni a lelkiismeretével?“. Egy testes, ötvenes úr erre közbeszólt: “Asszonyom! Az Ügyészség meg a rendőrség nem ér rá ilyen ‘csekély jelentőségű’, elmebeteg bűnözőkkel foglalkozni. Nekik ‘A Párt’ azt adta ki, hogy a sokkal veszélyesebb bűnözőkkel kell foglalkozniuk. Az olyanokkal, mint például a Hunvald! Igaz ugyan, hogy ez a pasas soha senkit meg nem akart ölni és még csak nem is közveszélyes, de a Főnök őt jelölte ki az egyik Elsőszámú Bűnözőnek! …

…. Tecciktudni itten arról van szó, hogy ezt a Hunvaldot lehetett évekig előzetesben ‘tárolni’ mindenféle ítélet nélkül, mer’ ő volt a Vezír egyik Komcsibűnözője. Akin el köll vernije a port a Nép okulására. A Zábel meg csak egy joghallgató hülye és bár akármikor, akármelyikőnket legyilkolhatná, de az Üket egyáltalán nem érdekli, mer’ őket védi a TEK, a Zábelből meg nem lehet kampánytémét csinálni!“.

No ez volt az a gondolatmenet (mely egyébként kiváltotta a húgy/hónalj-szagú, pótdíjas vagon népének szinte teljes egyetértését!), amiből kiindulva e poszt megírására vetemedtem! … Annak megfogalmazására, hogy ebben a (gyurcsányosan) Kurva Magyarországban tulajdonképpen semmi nem működik, ami meg úgy tűnik, csak csupán a látszat, egy Közös Játék, melyet a “Döntéshozó” és a neki kiszolgáltatott, “végfizetőZember együtt művel!  /: http://www.youtube.com/watch?v=6rS6CsOrimo :/

Az előbbinek nyílvánvalóan fogalma nincs arról, hogy a Felülről kapott “saját véleménye” alapján meghozott intézkedése kikre és mikre miféle hatást gyakorol. Az utóbbi pedig ugyan tudja, mert a saját bőrén tapasztalja, de az Össznemzeti Társasjáték szabályai alapján vagy halelújázik (mert “Az Élcsapat” tagjának tudja/hiszi! magát), vagy befogja a pofáját és csak egy fogak között elmorzsolt kurvaanyázással minősíti az egyébként ippeg pont ezzel Feljebbvalóknak tekintetteket, akik igazából még fizikailag sem létezhetnének, ha a “Jelenlegi Elit” által “plebsznek” tekintettek ezt a művi alá/fölérendeltségi viszonyt nem vennék abszolute természetesnek! … De annak veszik, hiszen a többség szocializáltsága erre predesztinál!

De mi is ennek az oka? Hát pontosan az a “kérdés”, melynek “megfejtését” posztom leadjében kértem Olvasóimtól! Az, hogy ugyan mi a hasonlatosság a (magyar?) széljobb és szélbal között azon kívül, hogy mindnyájan egy-egy Széllelbélelt Ostobaságot, az egyén, a nemzet és az ország sorsát rontó Idiotizmust képviselik (a jobbosok némi népírtási szándékkal is … korra és nemre való tekintet nélkül!)? … Nos a helyes válasz erre ippeg pont az “Idiotizmus!

Az a teljesen elmebeteg elképzelés, hogy itten majd mindenféle problémát (társadalmi, gazdasági, etc.) az Erős Állam fog megoldani … hatalmi szóval, … tehát Diktatúrával … kikapcsolva a “nagyon drága és lassú” Demokráciát! … Mert ugye “Mi Magyarok“, “Európa egyetlen keresztényi/keresztyéni Kultúrnemzete” (150 esztendei “Védelem” után!) ilyesféle jogállami, európai érdekegyeztetéses pepecselésre nem érünk rá! Mer’ mi szegények vagyunk – nem úgy, mint a “rajtunk élősködő Nyugat“! – ezér’ osztán nekünk csak olyan Európa köll, mely adja a lovettát, de nem kérdi, mire kőtjük! … Mer Mink Önállóak vagyunk, de a markunkat ugyi tartjuk … nem is eccer! (bocsika, de ez nettó “cigánytempó!”! – pedig ugye ÉPPEN ŐKET szokás utálni!) … Ráadásul akkor, amikor kőtünk (“abból”) olyan falkaforradalmian függetlenek vagyunk (meg “ügyesek“), hogy csak na, … ámde amikor kérjük azt a bizonyos lóvét, hát olyan alázatos ebecskék, hogy az én hét esztendős Dönci kutyám inkább elsüllyedne szégyenében, sem hogy egyen! (… “neki” van tartása és mégse’ miniszeterelnök! … pedig tán’… 😉 !)!

Ámde az itten a nagy bűzös helyzet, hogy ez az bizonyos “Erős Állam“, a jobb- és balszél Kedvence nem hogy MŰKÖDÉSKÉPTELEN, hanem ippeg pont KÉPTELEN A MŰKÖDÉSRE! … Lássunk példákat!

Vityu kán, Abszurdisztán teljesen ázsiai Főfejedelme kitalálja, hogy a sajtó megrendszabályozására (azaz: lábhoz szoktatására) létre köll hozni a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot (NMHH), melynek élére egy olyan “illetőt” köll állítani, aki teljesíti a “törvény” azon feltételeit, miszerint a neve “Sz”-szel kezdődik és “alaiannamáriá”-ra végződik! Ez sikerült is, lévén megtalálták a jogszabálynak egyedül megfelelő Szannamáriát, akinek (szó szerint) a testére szabták az egész Médiatörvényt, ő meg a szokásos, évtizedeken át pavlovizált reflexei alapján kitűnően tudta ellátni a Párt által előírt feladatát … ellentétben a Törvény szabta kötlezettségeivel! Csakhogy Szannamária teste cserben hagyta a Vezért (és a Vezérgondoltatot!), tavasszal engedve az Aljas Kórnak átköltözött a (fidesz) “Mennyországba”, cserben hagyva Vezérét és Hazáján belül neki kijelölt Hazáját! … A Hosszú Néma Csönd után – gondolom kegyeleti okokból – a nagynehezen megváltoztatott Médiatörvény örve alatt végre sikerült megtalálni az Utódot!

A nőci ugyan a világon semmit nem ért az NMHH feladataihoz, de bő 500 elvesztett médiapere után már pontosan tudja: kiket köll elnémítania és kiket felhangosítania! … No az már egy másik kérdés, hogy Nagy Elődje úgy baszarintotta széjjel a szélessávú mobilinternet frekvenciák széjjelosztását mint a Kancsal Varga a szövet méretezését, de nicsevo: majd valahogyan megélünk ebből is! … Az persze igaz, hogy a (Karas)Mónikashow keményen oda fog lépni mindenféle magyar (tehát: kormány-)ellenes médiának! Az olyan tuti,  mint hogy én és fiaim egy pótdíjjas, büdösen lassú viciniálison tettünk meg Négy Öl/Miatyánk távolságot! Csakhogy van itten egy másik dóga is: az Elődje által összevasvellázott Frekvenciaosztást úgy köllene helyre toszítania, hogy még annyit sem ért a dologhoz, mint a a törvényre szabott, de amatőrnek bizonyult, poszt tőzeg hivatalalapítója!! … Nem alkalmas rá!

Ámde az, hogy ilyen pimf (média) ügyekben valaki amatőrnek bizonyult még nem veszélyezteti az ZÁllamot és a ZTársadalmat! Az azonban már igen, hogy a jelenlegi kormány az EU-pénzek lehívása terén már ott tart, mint a hitleri III. Birodalom az Összeomlás előtti három hónapban! Ugyanis1945.februárjában történt meg az, hogy Adolf Hitler az általa alapított Abszolut Állam vezetését átengedteaz SS-nek, személyesen pedig Heinrich Himmler, SS-Reichführernek annak érdekében, hogy a Csodafegyverek (“Wunderwaffe“) hadrendbe állításáig felügyelje a Reich teljes közigazgatását! …

Pont úgy, ahogy az EU-pénzpánikban Orbahnführer átadta a vezérletet Lázár Unterreich-tabaccoführernek, aki osztán azzal virított, hogy: no akkor majd én és nagyonosztán … Grrr! … Mert ugye kurvára le vagyunk maradva az Emúthárom évben az EU-pénzek osztogatásában, meg kurvára szabálytalanok is vótunk! Ezérosztán mostan minden fel lesz turbózva, mer’ azt az ezeregyszáz milliárd forintnyi fejlesztési pízt a Nemzeti (Közgép)Fejlesztési Ügynökség (ami az “emútháromévben DISZNÓÓL vala”!), meg a hüjje minisztériumok (haveros misztériumok? … hehehe! … nem viccőtem!!!) elbaszarintottak, most osztán én, a Liebstanadrte Orbahnviktor dzsordzmájkelre fazonríozott, Antipolipos és Antiuzsorásos parancsnoka, a Führer parancsára azonnal és üstöllést visszakaparintom! … Kezdem mingyá’ azzal, hogy azt a bizonyos általunk kinevezett Közgépfejlesztési Ügynökség EU-pénzek kiutalásában alaposan elmaradt apparátusát …! …. Azemútnyócév szabálytalanságainak kivizsgálására utasítom! … Így lesz majd teljesülve Unser Vezér kívánsága … papíron és habonyárpiailag!

Közben meg minden szépen tönkre megy, mert a bíró nem mer egy kicsitnáci, a Maffia-ügyvéd által képviselt közveszélyes, felfegyverzett idiótát elkülöníteni a társadalomtól, mert az erre hivatott Intézmény erre nem kapott konkrét utasítást a Főnökségtől; a Karasmónikashow csakis a médiák forszírozását tudja elvégezni, de a szintén pártosan tehetségtelen Elődje által reá hagyott frekvenciaosztás trágyahalmát oszt’ még annyira sem, a NemzKözFejlÜgyn. pedig az általa elveszejtett uniós pénzek előkeresése helyett, pártpolitikai és választási autodafékra vesztegeti a NEKÜNK DRÁGA IDEJÉT!

És ami e poszt címét illető magyarázat: vannak bizonyos dolgok, amik egyszerűen működésképtelenek, mert szar (! igen, az!) a jogi, humán és gazdasági körülményeik. … Láttunk már ilyesmit (főleg a köz- és államigazgatási, 98%-os adóval kirúgdosott szakemberei), tehát est factum

Vannak azonban olyan szisztémák is, melyeknél a Működés egyszerűen Képtelenség! No ilyen ez a mai magyar NER-állam!

… és ezt …

szendamondja!

 


Bónusz és Málusz

Azt, hogy a Felcsúti Gazdi a Saját Pártjának bel- és külberki embereit “Pavlov kutyája“-ként kezeli, már korábban is ismeretes volt. Ehhöz képest a Vakhitűek és Reménykedők által alkotott “Idióta-halmaz“, bő három esztendővel ez előtt 2,7 millió (agyatlan “fő”-t) számláló “elemei” képesek voltak abszolut hatalomhoz juttatni ezt az önnön kicsinységét és pondróságát megalo- és cezaromániával kompenzáló, elborult elméjű, pszicho- és szociopata, bűzlő fehérjezacs … khm … személyt!

Pavlov állatkísérlete, az elterjedt vélekedésekkel szemben, nem csak arról szólt, hogy annak a bizonyos blökinek elindul-e a nyálelválasztása, ha meglátja a “Jelzést“, hanem arról is, hogy ez a “feltételes reflex” működik-e “büntetés” esetén is. A viselkedéstudomány eme orosz úttörője bebizonyította: úgy a “bonus“, mint a “malus” reflexét is be lehet idomítani! Később pedig az ő kutatási eredményeit nem átallották “átvinni” az emberi társadalomra is! … Lehet, hogy nem is tudtak róla, de a behaviorizmus és az “anti-egzisztencializmus” filozófusai tulajdonképpen (“vicaverza“?) a pavlovi megfigyelésekre alapozták az egész Emberiségre vonatkozó elképzeléseiket … Murphy” pedig a “törvényeit”!

Hogy ez/ezek mennyire igaz/ak, azt/azokat évszázados történelme alapján maga Magyarország tudja leginkább igazolni! Minálunk mindig azon múlott “A Nemzet” és “Az Ország” (manapság: “A Zemberek“) Jelene és Jövendője (időnként – pl. legújabban! –  pedig még a Múltja” is!), hogy az “ippeg aktuális Pavlov” miként és mennyire tudja paríroztatni a Zország Aktív Kutyáinak jelentős többségét, a bonus/malus módszere alapján a “lábhoz” szoktatni!

Mielőtt még a jelenlegi Bal– és Jobboldal Blökiei agyarkodva körbekaffognák a bokámat, kijelentenék rólam, hogy A Népet ostoba, tekintélytisztelő idiótáknak tartom (annak!), illetve azt, hogy mindenféle globalista, ballib eszmék rabszolgáivá akarom tenni (de jó lenne!) A Zembereket, szeretnék mindössze két (minapi) példát felhozni arra, hogy miként is “működik” ez a Mai Magyarország, melyet Bal- és Jobberek a legteljesebb sikerrel alakítottak ki! Ezen belül pedig arra, hogy egyesek (kiemelt köztisztviselők!) hogyan képesek idomulni a pavlovi (hatalmi!) bonus/malus-hoz!

Magyarországon már legalább hatvan esztendeje nem folyt Kémper vezető beosztású politikusok, illetve magas rangú állami tisztviselőkkel szemben. A méltán elfeledett, rákosista (kommunista?) hagyományt azonban a “Rendszerváltás” utáni, Znemzetileg Zleginkább Zfelhatalmazott és Znagyonharmados(?) kormány azonban volt szíves feleleveníteni ezen Zörökséget a hírhedt Szilvásy-Laborc-Galambos-per formájában.

A nevezett Znemzetárulóknak a Znemzeti Zhadbíróság előtt hivatalosan (a koncepció szerint!) azért köllöt felelniük, mert a per negyedrendű vádlottja cégének (“Zömök” Kft.) lehetővé tették, hogy a nevezett vállalkozás “mögött” álló Zbolgár Ztitkosszolgálaton keresztül, a magyar hírszerzés “szenzitív információit” a Zputyinista orosz kémszervezethez jussanak el. A valódi Zbűncselekményük azonban az volt, hogy kipicsázták a Znemzeti Zellenzék és Zoligarchia által üzemeltetett magán-titkosszolgálatot (ZÚDé Zrt.) a Köztársaság által a Köztársaság érdekében finanszírozott hírszerző ügynökségeiből! Mivel a Zügyészség által semmiféle bizonyítékkal alá nem támasztott vádat az első fokon eljáró Zdebreceni Zkatonai Zbíróság megalapozottnak találta, a Zeljáró Zhadbíró, meg a Zegyik Zkatonai Zülnök ítélete alapján Szilvásyra és Galambosra 2 év 10 hónap letöltendőre (utóbbi volt a “Zkém”, előbbi meg a “Zfelbujtó”!), Laborcra meg – mint Zbünsegédre – felfüggesztett elzárást rótt ki. … A tényleges kémkedést elkövető cég vezetőjét pediglen felmentette!

Hogy mi köze ennek Pavlov professzorhoz? A bonus/malus viselkedés-kondícionáláshoz? … Nos az, hogy a Debreceni Katonai Bíróság azon bizonyos “ülnöke”, aki a nevezett “kémek” szigorú elítélésére szavazott, valószínűleg az a Dr. Böröndi Gábor (balról az első!) …

Debrecen, 2013. augusztus 14. Takács Attila ezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár új parancsnoka (k), Böröndi Gábor leköszönő dandártábornok (b) és Benkő Tibor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke (j) a lövészdandár ünnepi állománygyűlése után Debrecenben 2013. augusztus 14-én. Az állománygyűlésen bejelentették, hogy Böröndi Gábor dandártábornok lett a Magyar Honvédség (MH) Összhaderőnemi Parancsnokság szárazföldi haderőinek új parancsnoka, aki a Bocskai-lövészdandár eddigi parancsnoka volt.
(Én elítéltem Őket! Rám ne nézzen!)

… dandártábornok volt (ez biztos!), akit a szigorú kémítéletes szavazata után alig pár héttel a Cívisvárosban laktanyázó “5. Bocskai István Lövészdandár“-t vezénylő beosztásából a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága Szárzföldi Haderőinek parancsnokává neveztek ki! … Na ugyan “Ki?!

Ez tehát az Orbánkutyává alacsonyodott közkatona-tábornok “feltételes bónusza” a “reflexei” alapján! … Lehet ezt ugyan “magyarázni”, de az ok-okozatot és az időrendi sorrendet megfigyelni képes Olvasónak, Szemlélőnek fölösleges koptatni a Pártelkötelezett Köpködő Vakok számára eleve letiltott kommentoldalt!

Ámde  ha már Pavlovra és a bonus/malusra akartam “kihegyezni” a posztomat, akkor illő, hogy a “büntetettekre”, az “értük járó máluszokra” is adjak legalább egyetlen, de tagadhatatlan példát!

(Parancsoljon, M’lord!)
Azt írja ugyanis az újság, hogy Paczolay Pétert, az Alkotmány(?)bíróság(?)  elnökét a Magyar Exköztársaság Ura és Parancsolója … igen, Ő! … statáriális eljárással (talán még fő- és vagyonvesztéssel is?) el kívánja távolítani az Európai Unió politikailag teljesen független, jogértelmező testületének, a Velencei Bizottságnak (VB) alelnöki posztjáról. Helyére pedig azt a maffiaközeli “jogászt” óhajtja állítani, akit önmaga javasolt az “alapjogi ombudsmann” pozíciójára. Székely László ugyanis sokkal szervilisebben fogja majd képviselni a a Nemlétező Magyar Jogállamiság abszoljate nemlétező “elveit”, mint Paczolay, aki a “Jobb híján Jogász” …

…. (uralkodói) szemében mélységesen lejáratta magát azzal, hogy a VB-n belül nem volt képes eléggé hathatósan érvelni a Bizottság Magyarországot (azaz OVitézt!) elítélő állásfoglalásai ellen! … Sőt, még volt orcája idehaza egy zárt körű rendezvényen olyasmit állítani, hogy a VB állásfoglalásaiak voltak “jogi alapjai” is!

Ez tényleg tűrhetetlen! Paczolay kvázinertárs akár milyen “hősiességgel” (befogott orral!) is igykezett “servinet regis”-nek mutatkozni, akármiféle falkaforradalmi buzgalommal próbálta tolerálni az AB hatáskör-megvonásait (egy hódmezőlázárhelyi Nullakarcsi javaslata alapján), alázatosan megfogalmazni, a “Legfőbb Jógőri Testület” ítéleteit (a leginkrimináltabb ügyekben – pl.: közigazgatási tisztviselők büntetőadós, indoklásmentes kirúgdosásai; Manyup-pénzek kizsarolása, etc. – szándékos, az ügyben érintettek jogvesztésével járó időhúzással!), hiába köszönte meg hálásan a Vezérnek, hogy az AB-be oda nem való, a minimális törvényi feltételeknek sem megfelelő emberszabásúakat neveztet ki, s azt az Aranypöcsétjébe kapaszkodva némán tűrte … mindez kevés volt a “bónuszhoz”!
A Legfőbb Kegyúr, az Over(dose)lord “úgy” döntött! Ez pedig a Dandártábornoknak (egyetlen “ítélete” alapján) Bónuszt, az eddigi, sorozatosan alázatos ítéletei alapján a Főbírónak pedig Máluszt jelentett! … Az előbbi látszólag “Felfelé” léphetett, utóbbi meg látszólag “helyben” maradhatott!
Egyiküknek sincs sok “hátra”! Közöttük azonban annyi a különbség, hogy az Utóbbi (talán) élete végéig szégyenkezni fog, s azon gondolkodni, hogy “… hol rontottam el?!” … amikor az Új Köztársaságban szemen köpik … az “uccán”!
… és ezt …
szendamondja!
PS.: Van Nekünk, a Szendam-Családnak immáron hét esztendeje egy négylábú tagja! “Fajtájára” nézvést “játszótéri keverék“, neme szerint “kan“, termete “közepes“, szőre színe pedig “fekete“. … Ja, és “Dönci” a neve!
Ha én Döncinek bármiféle bónusz/málusz módszer alapján be akarnám tanítani, hogy bármikor harapjon csak bele a Három Fiam bármelyikébe … valószínűleg engem “kóstolna” meg! … Döncinek ugyanis van esze!
és ezt is szendamondja!

Reggeli tanakodás

Vannak esetek, amikor az ember fejébe szöget üt egy gondolat, órákig rugózik rajta, de képtelen kiokosítani önmagát. Most pont éppen ebben a “cipőben” járok, s ezért úgy döntöttem: klaviatúrát ragadok, s e poszt formájában Olvasóim segítségét kérem!

Még kora reggel olvastam a hírt, hogy a “Napi Gazdaság” print-kiadását gondozó céget felvásárolta a köztudomásúan orbánnyalonc “SzázadvégGazdaságkutató Zrt. Azóta hiába tanakodom, képtelen vagyok dűlőre jutni két kérdésben.

Az egyik az, hogy “A Maffiaállam számára vajon mi az a propagandabónusz, melyhez a ‘Napi’ nyomtatott változata kiadási jogának megvásárlásával jutott?“. Azt az ócska dumát, hogy a “tudományos műhelyként” a világon sehol nem jegyzett Századvég, majd a maga szakértői bázisával és nemzetközi(?) kapcsolataival “piacvezetővé” és “tekintélyessé” fogja tenni a lapot, nyugodtan elfelejthetjük! Tehetjük pedig ezt azért, mert a piaci és a gazdaságtudományi élet mértékadó szereplői már régen “beárazták” ezt az állami milliárdokkal vastagon kitömött “kutató” cégizékét (meg az egész díszes “szakember-gárdáját”), így ha egy üzleti napilap arra hivatkozik, hogy mögötte ez a társaság áll (különösen, hogy még az új főszerkesztőt is innen importálták!), hát abból az orgánumból akkor lesz hiteles, tekintélyes és piacvezető újság, amikor a Szaharában, a méteres hótorlaszok miatt leáll a teveforgalom. Azt persze megpróbálhatják – bár semmi értelme, de éppen ezért fogják ezt tenni! – , hogy a lap minden oldalát tele tömik a matolcsyzmus badar szózagyvalékaival (Bogár László “közgazdász” elemez! – hehehe!), meg a kapitalista munka frontjáról érkező, hurráoptimista győzelmi jelentésekkel, no de egy szaklap (szak)olvasóinál mindezzel csak annyit tudnak elérni, hogy azok még annyi pénzt sem lesznek majd hajlandóak Magyarországon befektetni, amennyibe a Napi Gazdaság előfizetése kerül. Így osztán a Napi megszerzése legfeljebb annyi propagandabónuszt hozhat a konyhára, hogy majd ezzel és nem a teljesen lejáratódott “Agyarnemzeti Hírlap“-pal fogják megírattatni a karaktergyilkosságra kipécézett cégek és magánszemélyek üzleti “disznóságait”. (Akinek más a véleménye, írja le a komment-oldalon!)

A másik kérdés az lenne, hogy “Miként lehet ‘kormánypárti módon’ gazdasági napilapot szerkeszteni?“. Mondjuk úgy, hogy száraz tényként közlik a kormányzat legújabb adóemeléseit, melyektől a két “megkérdezett szakértő” (Varga Mihály – hehehe! és Matolcsy György – muhaha!) kifejezetten a gazdaság élénkülését várja? Pár hasábmilliméterrel arrébb pedig a már említett, bogaras Laci bácsi a mélyenszántó tanulmányában majd arról értekezik, hogy ez az intézkedés miként illeszkedik be a nemzetileg elkötelezett kabinet azon akciótervébe, mellyel ki akarják szabadítani az Országot a kizárólag és csakis ellene fondorkodó európai és világglobalista Fináncoligarchia ragacsos pókhálójából, s bár ez átmenetileg (néhány röpke évtized!) visszaesést (és általános nyomort!) eredményez, de az Út Végén ott a Szittya Kánaán (injekciót kérek!)!

De ne humorizáljunk és ne nevezzük László nertársatgyulladtszemű, agyhúgyköves vátesznak“, “kumisz-szagú, közgyógyos közgazdásznak” pedig pláne! Térjünk csak vissza az eredeti kérdésre, tehát hogy miként lehet “kormánypárti módon” gazdasági napilapot szerkeszteni?! Ezért osztán vegyünk egy konkrét és aktuális példát!
Azt írja az újság, hogy a Nemzeti Trafiktröszt jelenleg dzsordzsmájkelre fazonírozott üzletkötője
… (“New Designe, Old Quality” … ejnye, már megint ez az alpári humorizálás!), szóval Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki augusztus elsejétől újabb fontos beosztást, a “Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget Vezető Kormánybiztos” megbízatását kapta, tegnap sajtótájékoztatón ismertette az előtte tornyosuló feladathalmazt. Ennek legfontosabb elemei: 1.) Még az esztendő végéig kiszabadítani azt az 1000-1100 milliárd forintot, mely az EU által felfüggesztett, 13 operatív programban (az összesen 15-ből!) bent ragadt, különben az elvész; 2.) Az idő rövidsége okán, legkésőbb szeptember 15-ig peren kívüli egyezséget kötni Brüsszellel a kiszabandó uniós bírság ügyében (az Orbán-kormány által “elfogadható” összeg legfeljebb 50-60 milliárd!); 3.) Az Ügynökség mintegy 600 munkatársát, nagyobb tempóra sarkalva, arra ösztönözni, hogy a honi pályázók, ne pedig “a brüsszeli bürokraták” (sic!) érdekeit képviseljék; 4.) A Miniszterelnök tegye világossá minden tárcának, hogy költségvetési forrásaik egyenlő összegű elvonásaival fogja büntetni, ha azok, a saját hatáskörükbe tartozó, EU-finanszírozott projektekből december 31-ig akár egyetlen fillért is bent hagynak!
Ami e bejelentés hátteréhez tartozik, az a következő:
  • Ez az irgalmatlanul nagy, mintegy harmadmanyupnyi összeg azért ragadt bent a brüsszeli kasszában, mert a.) Az OVi-kormány 2010-ben szétverte az uniós projektek finanszírozását viszonylag jól menedzselő, korábbi intézmény-hálózatot, a tapasztalt munkatársakat kirúgta, helyükre pedig csupa semmirevaló, semmihez nem értő Csókost ültetett; b.) A projekt-fejezetek között, a MiniElnöktől megszokott önkényeskedéssel, úgy csoportosítottak át pénzeket, hogy ahhoz nem kérték ki a Finanszírozó egyetértését sőt, még a véleményét sem; c.) Emiatt újra kellett installálni az egész rendszert, ami összességében jó másfél esztendei késlekedést okozott.
  • A projektfinanszírozások uniós leállítása és a bírság elkerülhetetlen kiszabása azért történt, mert az újraindított rendszer is sorozatos sőt, notorikus szabálysértésekkel “működött”, Viktorék meg ahelyett, hogy az aláírt szerződéseknek megfelelő kordába terelték volna vissza az egész rendszert, inkább nekiálltak “izmozni“, azaz “szabadságharcolni” az Unióval, annak egyes tisztviselőire, illetve az egész intézményrendszerére ráuszítva kaffogó, közpénz-finanszírozott ölebeit
  • A Nagy Kapkodás most meg azért van, mert a jelentősebb összegű, tehát az “1 Simicská“-t bőven meghaladó mennyiségű, “Közbe’ szerzéssel” és “Pótmunkáztatásokkal” lenyúlható pénzek egyedüli forrása ippeg pont az EU (ahogyan azt még tavaly nyáron, az akkor még puszipajtás Demján nertárs magánkamarájának ülésén, a valószínűleg a Kszanakszpálesz Kotél hatása alatt álló Don Vittorio is elismerte!), s amelynek projektfelfüggesztései miatt már bő egy esztendeje állami előfinanszírozásból (azaz: a megemelt régi és a kiötlött új adókból) működik a Masimicska.
  • Az Orbánsimicska Állammaffiának azonban olyan “Üzleti Terve” van, melyet a hatalombitorlás garantált határidejéig (2014. május) sokkal szigorúbban köll végrehajtani, mint a vicc-kategóriába sorolható, orbanista-matolcsysta Költségvetési Törvényeket! Ezért osztán most a Szeretett Vezető a teljes apparátus nyakába ültette Korbácsos Emberét, hátha az ki tud préselni némi szakértelmet az agyilag (is) egyébként duplanullás, “köz- és államigazgatási” hivatalnokokból! (Reménytelen!) … (elnézést azért a “meme” mellett látható “1.”-ért, a szövegszerkesztő megbolondult!)

Nos ezt a hírt és hátteret köllene úgy megfogalmazni, ahogyan azt egy “mértékadó, tekintélyes és piacvezető“, de “kormánypárti módra” szerkesztett üzleti napilap megjelentetné! Mivel én nem boldogulok a magam által szabott feladattal, így kedves Olvasóimra (azaz Köztársaimra) hárítanám át a melót, az Ők (elszabadult) fantáziáikra bízva a dolgot!

Tudom, hogy jókat fogunk röhögni!
… és ezt …
szendamondja!
PS: “Alkotás” közben kéretik azt is figyelembe venni, hogy Ügynökjankó, a nagy sietség ellenére tudott időt szakítani arra is, hogy leuzsorásozza Csányi oligarcha-nertársat! Ez is megérne talán egy-két mondatot! … Várom az ötleteket! … Nem csak emigrant Köztársunktól!

VonaWehr & VonaMacht

Ez most csak egy “shortpost” lesz! Kevés link, kevés duma. … a Vonaduma meg a Kormányduma ugyanis önmagáért beszél!

A Kicsi Büdös Náci Pondró,

… a hozzá hasonló, nyálkás és gusztustalan Neonáci Csúszómászók “épülésére”, a székelyföldi Borzonton megrendezett “Gyűlöletfesztiválon” (“IX. EMI-tábor“) tulajdonképpen hadat üzent a Román Köztársaságnak! … Mandrókám az artikulált beszédre is képes, közpénznyelő szájszervén keresztül ugyanis olyasmiket bugyborékoltatott ki, hogy “Nem fogunk lemondani arról a célunkról, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen” (mivel ez “már régi programja” az alig néhány esztendeje párttá szerveződött hallgatói önkormányzatos ex-egyetemistáknak! – meg azon, kissé sokkal vénebb, megélhetési magyaroknak) és ha ez a két állam közötti konfliktussal jár, “…akkor azzal jár“!

No erre azonnal belenyilatkozott a Nagy Nemzetközi Sajtósötétségbe egy eleddig tök’ ismeretlen, román szocdem “politikus” (nevezetesen Bogdan Diaconu) mondván: Vonapondró beszéde alapján követeli a román kormánytól, hogy azonnal tiltsa be a Jobbikot, a Pondrót pedig nyílvánítsa “persona non gratá“-nak!

Erre meg a román külügyminisztérium azt válaszolta, hogy a bukaresti kormány tartja magát ahhoz a törvényhez, mely minden létező “xenofób, emberiesség ellenes szervezetet dicsőítő mozgalmakat” üldözendőnek tekint az összes olyan földrajzi és közigazgatási területen, melyre Románia jogi fennhatósága kiterjed, ilyenek működését pedig a jövőben sem fogja tűrni! (Juhé! A “magyarok” által bizonyos “történelmi és kultúrfölény” okán mélyen lenézett oláhok ezek szerint európaiabbak és keresztényiebbek, mint “Mi“? Akik ugye “évszászadokon át védelmeztük a Keresztény Európát” – és most EZ a hála! … bakkerhogynevazeg!) … Mindehhöz hozzá tette még a hungaristák által Idehaza alaposan lenézett Román Diplomácia (amely “csak” úgy másfélszáz éve “ügyesebb”, mint a magyar!), hogy nemkívánatos személlyé kizárólag diplomatákat nyilváníthatnak, s mivel Vonaizéke nem ilyen, hát nem sokat tehetnek vele szemben. Legfeljebb csak annyit, hogy a magyar kormánytól elhatárolódást kérnek.

Nos erre meg a “Jobbik” nevezetű, normálisan működő jogállamokban már régen betiltott pártocska “kapta fel a vizet“! … Szávay nevű, “kabinetvezetőIzékéjük szerint nem a párt elnöke, hanem maga a román kormány volt az, mely nem vonakodott megsérteni az 1996-os Államközi Szerződést azzal, hogy bármiféle módon minősíteni merészelte “egy magyarországi párt működését“. Kijelentette továbbá, hogy Diaconu, szocdem képviselő betiltási javaslata maga a nettó ostobaság, hiszen “a ‘Jobbik’ Romániában nincs bejegyezve“! … Mondta mindezt az a Szávay, aki “a Jobbik erdélyi (tehát romániai!) pártszervezéséért felelős” politikusizékéje!

Kisebb gondolkodási idő után megszólalt a “Magyar Viktoriánus Állam” illetékes minisztériuma is –  melynek élén(?) az a bizonyos Gazdag Jogász áll(?), aki egyszer már volt “A Jobbhíján Jogász” külügyminisztere, Sukoró-ügyi közvetítője (“Lawyer of Family“), a magát minden Orbán-kormány idején szénné égető Huszárbajusz – s közleményében kifejtette azon álláspontját, miszerint “A Jobbik egy ellenzéki párt, így nem részese a Magyar Kormány felelősségének!” … (… teszem hozzá: szerintem ippeg pont a jelenlegi magyar kormány felelőssége az, hogy egyáltalán a Jobbik létre jöhetett, létezhet és még mindig nincs betiltva! – szendam)

A “Szövetség a Nemzetért Polgári Kör“-be, még a 2002-es “Első Bukás” után személyesen annak létrehozója, Orbán Viktor (jelenlegi) miniszterelnök-féleség hívta meg alapító tagként. Vona (Zazrivecz) Gábort, mint az ELTE HÖK-elnökét, a “Jobboldali Ifjúsági Mozgalom” 2001-től 2003-ig Fidesz-tag vezetőjét! A mára (kakas által) kikotlott Záptojás úgy döntött: ha már (elaggot) Nemzőatyjának, az erdélyi Tusnádfürdőn évek óta van egy Magántábora, …

… a mindenféle “keresztyéni erkölcs” alapján bukott embernek számító “Puncipüspöke“, …

… magántulajdonú, erdélyi Euro(!)politikusa(?). … Továbbá egy ránézvést is idióta, a helyi választásokon alaposan bebuktázó, de rongyos pár (közpénz)milliárddal alaposan kitömött, budapesti “intézmény” vezetője, …

… akkor talán neki is lehet egy, a Vezértől teljesen független magántábora!  … Ahol ugyanolyan ostobaságokról beszélhet, mint a Vezére, csak (eleddig) sokkal kisebb sajtó- és diplomáciai reakciókkal!

Eddig tartott a “shortpost“!

… és ezt …

szendamondja!


Gyuri

Mielőtt még bárki pánikszerűen menekülve elkattintana a blogomról, szeretnék mindenkit megnyugtatni: ezúttal nem “Terpesz Sam“-ről a Tohuvabohu törzs gazdaságpolitikai varázslójáról lesz szó! Éppen ellenkezőleg! Most egy kedves, szelíd, tehetséges emberről fogok írni, aki hiányos önmenedzselési képessége és nem megfelelő politikai “hovatartozása” okán immáron megállíthatatlannak tűnő iramban csúszik lefelé az egzisztenciális lejtőn.

Gyuri barátom, aki tegnap töltötte be ötvenharmadik esztendejét, rendkívül tehetséges fényképész. A rendszerváltást követően karrierjének pályagörbéje együtt mozgott Orbán Viktoréval, … csak éppen ellentétes fázisban!

Miután lediplomázott a nyíregyházi tanárképző főiskolán, a debreceni egyetemen kezdett dolgozni, mint oktatástechnikus (egyetemi jegyzetekhez készített szemléltető fotókat és ábrákat, kísérleteket fényképezett le, vagy vett videóra, stb.), “mellékesként” pedig rendezvények (jellemzően: esküvők, ballagások) megörökítésével foglalkozott. Egyetemi állását 38 esztendősen majdnem pontosan azon a napon veszítette el, melyen Orbán letette első miniszterelnöki esküjét (1998. május).

Ezt követően, egyfajta “kényszervállalkozóként” az addigi mellékesével foglalkozott tovább, s mivel az akkori gazdaságpolitikát még nem kizárólag az általános elszegényedést eredményező elkurcsyzmus és a gátlástalan lopkodás jellemezte, volt fizetőképes kereslet tevékenysége iránt sőt, meglehetős gyakorisággal még külsős fotóriporteri megbízásokat is kapott a megyei napilap szerkesztőségétől. Utóbbinak köszönhetően végül állandó megbízási szerződéshez jutott a redakciótól. Az erről szóló megállapodást 2002. április 22.-én írhatta alá, 42 esztendősen … Orbán Első Bukásának másnapján!

Ez után nyolc év nyugalom és gyarapodás következett. Gyuri fő- és melléktevékenységéből annyi jövedelemre tett szert, amelyből a honi relációban “tisztes polgári“-nak nevezhető életszínvonalat tudott biztosítani fiának, feleségének és önmagának. Boldog volt és elégedett, bizalommal tekintett a Jövendője felé. (“Hja kérem! Akkor még ifjú voltam és bohó … no meg optimista!“)

Aztán következett 2010 tavasza, s mindössze öt nappal Orbán Második Triumfálása után, ötven esztendősen, kitették a szűrét a megyei laptól (“Valamelyik fideszes ‘ifjútitánnak’ megtetszett az állásom.“), újabb három nappal később pedig a lakásához közeli iskola igazgatója közölte vele, hogy tizenöt esztendei ismeretség ide, személyes rokonszenv amoda, mostantól nem készíthet több ballagási fotót, osztálytablót náluk, mivel a fenntartó (fideszes) önkormányzattól “Valakikmegüzenték, hogy ilyesmivel már csakis egy bizonyos vállalkozást “illik” megbízni!

Csupán néhány napot késett a “Harmadik Csapás“: felesége közölte Gyurival, hogy beadta a válókeresetet, majd kilenc havi huzavona után az asszonyka sikeresen kiperelte őt minden ingó- és ingatlanvagyonából.

Barátom akkor már édesapja (akivel “ápolási szerződést” kötött) düledező házában lakott. A Papa viszonylag jó, vasutas nyugdíjából, illetve Gyuri innen-onnan kapott segélyeiből, alkalmi munkáiból ha szerényen is, de éhezés nélkül meg tudtak élni. Ámde az apuka tavaly decemberben, egyik napról a másikra leesett a lábáról, s mindössze két heti, komatózus, kórházi vergődés után kilehelte lelkét. … A temetés után Barátom kénytelen volt megosztozni nővérével a hagyatékon. Ica lemondott a ház neki “járó” feléről, cserébe a Papa bankszámláján lévő pénzből egymillió forintot kért. Megkapta, Gyuri pedig a maradék kétszázezerből kifizette az ingatlanátírás költségét, a többit meg lassan elvitte a ház rezsije.

A Papa halála után ugyanis Gyuri havi jövedelme csak szerencsés esetekben lépte át a 40 ezret (“Az emberek manapság örülnek, ha ki tudják fizetni mondjuk egy lagzi költségeit, … fényképezni pedig ugye ‘mindenki tud’!“), a közüzemi számlák összegét pedig a legkeményebb takarékoskodással sem tudta 18 ezer alá szorítani, ezért osztán állandóan pótolni köllött a hagyatékpénzből. Az éhezéstől az mentette meg őt, hogy nem sokkal a temetés után egy segítőkész ismerőse beprotezsálta a közeli “Nyugdíjas Klub“-ba, ahol hetente hatszor kap ebédet (“Jól főznek és – ellentétben az iskolákkal – itt nem lopják el az adag felét!“), rendkívül kedvezményes, adagonként 160 forintos áron. … Ámde ez a viszonylag idilli(?) állapot sem tarthatott sokáig. (“Lásd: a Murphy-féle ‘Valószínűségi törvény’-t!“)

Két héttel ezelőtt az önkormányzat ugyanis értesítette Gyurit, hogy a nagylelkűen folyósított (22.800 forint!) segélyre immáron nem jogosult, de van lehetősége arra, hogy havi 36 ezer forintos “jövedelemre” tegyen szert, ha és amennyiben szerződést köt a helyi “Humánszolgáltató” kft-vel. Barátom ezt augusztus elsején meg is tette, s az aláírt kontraktus értelmében folyó hó 15-től, a fentebb jelölt összegért cserébe közmunkásként dolgozhat … október 31-ig! Hogy ezt követően miféle további “kilátásai” lehetnek, azt a cégnél senki nem tudta megmondani, de annyit azért megsúgott neki a jószándékú ügyintéző hölgy, hogy a tapasztalatok szerint a “szezon” tavasztól őszig tart (“Az, hogy a ‘szezonközi’ időszakban még is miből éljen meg egy magamfajta, a munkaerőpiacon még véletlenül sem keresett Ötvenes, nyilvánvalóan nem érdeklik a ‘jobban teljesítő’ Magyarország ‘tulajdonosait’!“)

A nagyvonalú önkormányzat persze nem felejtette el azon nyomban értesíteni a szerződéskötés tényéről a nyugdíjas klubot, melynek főnökasszonya már másnap közölte Barátommal, hogy “megváltozott jövedelmi viszonya okán” immáron nem jogosult a kedvezményes étkeztetésre, s ha továbbra is náluk óhajt ebédelni, augusztus közepétől ki köll fizetnie a teljes, adagonként 535 forintos árat (“Hiába no, ‘gazdag’ lettem!“).

***

Eddig tartott a Gyuri-sztori, … legalább is 2013. augusztus 11-ig bezáróan! Barátom, miután alaposan megünnepeltem (megetettem, megitattam) őt, haza ment. Én pedig itt maradtam az érte való aggodalmammal, meg a legmélységesebb felháborodásommal amiatt, hogy miféle Szubhumán Fehérjehalmazok irányítgatják itten ezt az Országot, … tönkre téve azt, meg egzisztenciák millióit is, melyekből csupán egyetlen, de nekem nagyon fájó példa barátom esete! … Azon való felhorgadásommal, hogy miközben (pl.) a szociális ellátások korlátozását (? … megszüntetését!) ezek a Génhibás Csúszómászók a “visszaélések megakadályozásával“, illetve a “közpénzekkel való felelős és takarékos gazdálkodással” indokolják, addig számolatlanul ömlenek a Költségvetéstől eltérített cégadó-milliárdok Viktorinhu Magánstadionába, a Miniszterelnöki Tahóság Emlékműveként szolgáló építmény-förmedvény kivitelezésébe a TAO-pénzek! … Gyalázat!

Osztán ma reggel rákattintottam az egyik rendszeresen felkeresett hírportálomra, s attól, amit ott olvastam akkora “agylobot” kaptam, mint ha még mindig negyvenfokos, afrikai hőség tombolna minálunk!

A hír szerint ugyanis szerveződik mán’ a “Bazi nagy kormánylagzi“(katt a fentebbi képre és szűk kilenc percen keresztül mindenki sírva röhöghet!), melynek minél cifrábbá és emlékezetesebbé (valamint barokkosabbá és feudalisztikusabbá!) tételétől egyetlen állami milliócskát sem sajnál a miniszterelnöki Örömapa!

Lesz ott kérem minden, mi szem-szájnak ingere: sok kilométeres körzetet hermetikusan lezáró rendőrség; hetekkel korábban elindított titkosszolgálati “felmérés” arról, hogy a környéken nem jelentek-e meg olyan “elemek” és “csoportok”, akik esetleg galád módon a Nagy Esemény megzavarására törekednének; a “civil vendégeket” kontrollálni hivatott mágneskapuk; “élelmiszervegyészek”(!), akik ellenőrzik(!) a kiszállítandó ételeket, melyek osztán csakis lepecsételt, darabonként két terrorelhárítós autóval kísért járműveken juthatnak el a Végfelhasználókhoz, akik kizárólag akkor ízlelhetik meg az étkeket, ha a plomba érkezéskor sértetlennek bizonyult!; pincéreknek, illetve tébláboló, “siket” vendégeknek (fülükből kilóg a “nagyothalló készülék”!) álcázott TEKnőcök!

Micsoda gyávaság ez?! Micsoda aránytévesztő felhajtás és pazarlás mind a két eset (és hány ilyen van még!)?! … Szavakat nem találni rájuk … pláne kultúráltakat! Miközben ez a kormányzat “rigorózus pedantériával”, darabonként számlálgatja a kulcslyukon kiadott filléreket (többek között az én Gyuri barátomnak), diadalívnyi méretű ablakon át szórja ki tonnaszám a forintokat!

Gyalázat!

… és ezt …

szendamondja!

P.S.:

 
… és ezt is …
 
szendamondja!

Olvastam valamit …

… még tegnap, a nepszava.hu oldalán! “Egyéb” elfoglaltságaim okán (egyik régi barátomat láttam vendégül “Hizlalt Hagymás Rostélyos”-ra!) csak ma tenném közzé. .. Elnézést a kulináris okokból elkövetett késlekedésért! (Az írás eredetiének linkje az utánközölt cikk címére kattintva érhető el!)

Verje meg az Isten mindet, aki koldussá tett minket!

“A történelem kontinuitása sokkal erősebb, mint amilyennek azok hiszik, akik éppen áttörni akarják ezt a folytonosságot. Erősebb nemcsak a termelőerőkben, intézményekben, hanem az egyének legbensőbb életében is.” (Ancsel Éva). … “… a történések mögött a századokon átnyúlóan, hosszú távon is bizonyos szerkezetek léteznek, amelyek a jelen számára egyszerre jelölnek ki határokat és kínálnak lehetőségeket.” (Szűcs Jenő)

Egy évtizeddel ezelőtt irtunk először arról, hogy a történelem nemcsak előre haladhat, hanem visszaállíthatja egy meghaladottnak vélt világ körülményeit is. A “Fekete égbolt alatt” senyvedő, kilátástalan paraszti sorsról egykor Féja Géza írt, Viharsarok című művében. Bár a történelem azóta hatalmas változásokat hozott és a társadalom felszínén minden megváltozott, a mélységet is látó tekintet előtt már felsejlett, hogy a rendszerváltás után az újkeletű vagyonszerzésből kimaradókat éppúgy kisemmizik, ahogy egykor a jobbágysorból felszabadított ősapáik is nincstelen agrárproletárokká váltak. Ma már érzik, hogy a rendszerváltás új, kegyetlen kizsákmányolási formákat teremtett. Becsapták őket régi-új uraik, kihasználva tudatlanságukat, jóhiszeműségüket és szervezetlenségüket (Köteles L. 2000).

Mai Tiborcok

Ülök a buszon, ami az ország keleti peremén zötyög, Körösnagyharsánytól az egykori békési megyeszékhely, Gyula felé. Igazi utakat itt sohasem építettek, hiszen ennek a vidéknek Nagyvárad volt a székhelye. 1950-ben aztán hozzácsapták Békéshez, de rendes utakat azóta sem csináltak – senkit sem érdekel az itt élők sorsa.
A beszélgetések – mint mostanában mindenhol – a szegénységről szólnak.

– Senki sem tudta, hogy mit is ér a kárpótlási jegy. Bemondták a faluban, hogy egy pesti ügyvéd 200 forintot ad készpénzben egy ezer forintos jegyért, ha eladjuk neki. Mi meg nem tudtuk, hogy azzal majd teljes áron lehet licitálni, hát eladtuk, hogy legalább valamit kapjunk érte. Aztán a földlicitnél jöttünk rá, hogy szarért-húgyért felvásárolják a földeket. Most aztán se föld, se pénz, se munka. Hazugságban és bűnben fogant ez az új világ is, nem csoda, hogy olyan ma is.”

– Aki megteheti, mind elmegy innen…- bólint egy másik.

– Csak egy-két gazdag család marad, meg az öregek, a legszegényebbek és a cigányok. Azok jönnek mindenhonnan, mert itt szinte ingyen van nekik minden. De ügyesebbek is, mint mink. A fiaik mindenfélével kereskednek, a lányok meg valahol gazdag helyen kurválkodnak. Nem ítélem el őket, mindenki úgy próbál élni, ahogy tud. A faluban még irigyek is rájuk, mert meggazdagodtak, de hát én már kurva sem lehetek…” – fakadt ki egy mezőgyáni ember.

– Elmennénk mi innen, de hová? Kinek kellenénk, hiszen a paraszti munkán kívül semmihez sem értünk… meg már öregek is vagyunk. – panaszkodik a 45 éves B. L, aki Körösnagyharsányban lakik.

– Itt minden megszűnt. Már a vonat se jár… a környéken nincs egyetlen működő gyár se, ahol dolgozni lehetne, legfeljebb Váradon. Jobb lett volna tán Romániához tartozni…

Keserves szavak. Felidézik bennem azt a gyermekkori emléket, amikor a második Trianon után újra határszélivé lett Harsányban a háborúban megrokkant vasutas mankójával a távolban felsejlő Várad felé mutatott és azt mondta, hogy a másik lábát is odaadná, ha Várad újra a magyaroké lehetne. Mi történt itt?

– Este már a saját udvarunkra se merünk kimenni, mert már senkitől se félnek a tolvajok. Biharugrán még a rendőr otthoni csirkéit is ellopták, amíg távol volt. Úgy járnak be az udvaromba lopni, mintha a boltba mennének, már fényes nappal is. A rendőr meg azt mondta, hogy értsem meg, nekik is élni kell valamiből. Azt mondják, hogy Romániából járnak át lopni. Mi lesz itt még, ha ez a kis határ is megszűnik?

– Sarkadon egyszer már fényes nappal megrohanták és kifosztották a kis Tescót is. Bementek egy csomóan és vittek mindent, fizetés nélkül.

Új földosztást?

A helyzetük egyre reménytelenebb, abban mind egyetértettek. Hogy mit lehetne tenni, hogy jobb legyen, azt csak egy embertől hallottam:

– Új földosztás kellene, meg támogatás ahhoz, hogy talpra álljunk, nem segélyek meg közmunka, mert attól még örökre koldusok maradunk. Felül kellene vizsgálni, mit kezdtek az urak a megszerzett javakkal, aztán aki csak spekulált, attól visszavenni! Legfeljebb azt a pénzt visszaadni nekik, amit befektettek.

Hallgatósága bólogatott, de csak illendőségből. Ők is érezték, hogy sorsuk, jelenük és jövőjük is mások kezében van.

Idős tanítóm mondta a kórházban, jól tudva azt, hogy csak napjai vannak hátra: “Bolondságnak tűnik, de örülök, hogy meghalok. Nemcsak azért, mert lényegében már régen egyedül vagyok, hanem azért is, mert ez a világ mindenben az ellenkezője annak, amit az emberi életről tanítottam, és amiért érdemes volna élni.”

Milyen élete lesz azoknak, akik most fiatalok, ha itt maradnak? A jövő latolgatásából kialakult kép a lassú nemzethalál egy lehetséges útját körvonalazza.

– A majdani Békésben 30-40 év múlva már csak 5-6 elviselhető város lesz, amelyik elzárkózik a környező nyomorúságos világtól. Ahogyan a középkorban volt, majd ekkor is egyenként értékelik a betelepülni akarókat, a szegényekre nem lesz szükségük. Nem építenek városfalakat, de saját csendőrségük lesz, ami mindent felügyel – fejtegeti egykori iskolatársam.

– Lehet, hogy chippekkel jelölik meg majd a bűnözőket, mint a kutyákat, hogy mindig tudják, merre járnak. De az is lehet, hogy minden emberbe tesznek, mert akkor még egyszerűbb lesz féken tartani őket – engedi szabadjára a fantáziáját a fia.

A közeli főiskolán a hallgatókat kérdezték, milyen jövőjét látják e vidéknek? “A falvak többsége elnéptelenedik. Csak egy-két gazdag család él majd ott a munkásaival meg a fegyvereseivel, mert a közbiztonság megszűnik, vagy már meg is szűnt.” “A vidéket szervezett rablóbandák tartják rettegésben, amelyek mindent elvisznek, aminek értéke van.” “Az állam lényegében már ma is a gazdagok kezében van – azt tesznek polgármesterré meg képviselővé, akit akarnak, de mind az ő szolgáik. Az állam majd rájuk biz mindent, az adószedéstől a kisebb büntetésekig, mert itt nem lesz valódi hatalma.” “Nem lesz többpártrendszer, sőt semmilyen párt, legfeljebb a látszat kedvéért. Minden a gazdagoké lesz, még jobban, mint régen volt.” “Ez az ország már nem a miénk, hanem a gazdagoké – mi csak a rabszolgáik vagyunk, vagy már annak sem kellünk. Aki emberként akar élni, annak el kell innen menni, mielőbb.”
Vajon igazuk van? Igazuk lesz?

“Felesleges emberek”

A vidéken élő társadalomkutató olyan itt, akár a kórboncnok: jól ismeri a pusztuláshoz vezető végzetes bajok mindegyikét. A nincstelenek százezres társadalmának kialakulását a kapitalista fejlődés kezdetén, a nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttét követő állandósult munkanélküliséget. A rendszerváltás utáni piacosított világban az államszocializmus mesterségesen fenntartott munkalehetőségei is megszűntek – újak pedig alig-alig jöttek létre. Mivel a térség ipara is többnyire alacsony színvonalú volt és nagy részük a változások áldozatául esett, a városokban is létrejött egy máról holnapra élő munkás réteg, a “panel-prolik” társadalma.

Ebben a gazdasági környezetben szükségképpen csekély és egysíkú képzettségű az értelmiség is. Az alkotó szellemi foglalkozást nyújtó intézmények jelentős részét felszámolták. A korábban több száz kutatói-oktatói állásnak például legfeljebb egynegyede maradt meg: az iskolák fokozatosan megszűnnek – a falvak a modernizációt közvetítő értelmiség nélkül maradnak.

A társadalomban végbement értékátrendeződés egyébként is leértékelte a szellemi foglalkozásokat. Értelmiséginek lenni ma már nem egy irigyelt életforma, hanem ugyanúgy a hatalom kiszolgáltatottjaivá lettek, mint bárki más, sőt talán még jobban. A múltból a használatba visszahozott “közszolga” kifejezés az új, feudális jellegű kapcsolat szemléletes megjelenítése. A mindent átható függőség miatt számukra is egyre fontosabbá válik a győztesekhez tartozás: különféle rejtett és nyílt érdekrendszerek épültek-épülnek ki. Ahogyan a középkorban a “cuius regio, eius religio” törvénye szerint egy-egy földesúr vallását kellett követni a jobbágyainak, ma az új hatalmasok politikai vallása szerint kell szavaznia valamennyi tőle függő embernek.

A legkétségbeejtőbb helyzetbe a cigányság került, amelyre a kibontakozott modernizációs folyamatban – elsősorban képzetlensége miatt – egyáltalán nem tartanak igényt. Katasztrofális helyzetük – más, nem anyagi jellegű tényezőkkel együtt – mára már életkilátásaik döbbenetes csökkenéséhez is vezetett (Halmosné Mészáros M. 2009). A 45 év feletti cigány férfiaknak már 1995-ben is csak 14 százalékának volt munkája – helyzetük mára már ennél is rosszabbá vált (Juhász P. 1999). Nemcsak a társadalomból “kivetett” cigányság egy részénél, hanem a létükért mindennap megküzdő magyar szegényeknél is kezd kialakulni a “társadalmon kívüli társadalom”, amelyben az Amerikában megfigyelt “Harlem-szindróma”, a többségi társadalom kárára elkövetett bűnözés elfogadottá válik, a mindennapi életvitel részévé lesz.

Mindez az etnikai ellentétek fellobbanásának veszélyét is megteremtette. Nem véletlen, hogy a szélsőséges csoportok (Betyár sereg, Magyar Nemzeti Arcvonal, Vér és Becsület, stb.) ezekben a régiókban szerveződtek meg, és itt van a Jobbik egyik bázisa is.

Tudományos Intézet, Békéscsaba. pp. 245-249.

Dr. Köteles Lajos /

***

Részemről no comment!

… és ezt …

szendamondja!


Story 4 felvonásban

Hihetetlen, hogy időnként még mindig képes vagyok elcsodálkozni két olyan dolgon, ami egyébként unásig megszokott már! Az egyik az, hogy az Állampárt micsoda pofátlansággal képes rávetni magát kiszemelt Áldozatára, a másik pedig az, hogy a “Célpont” ezt általában micsoda birkatürelemmel viseli és milyen elképesztő ügyetlenséggel próbálja kivédeni. … Konkrét esetünkben az utóbbi azért is érthetetlen, mert most egy elvileg profi, kommunikációs és marketing cég került a fideszes pitbullok agyarai közé.

Mivel egyik kedvenc Olvasóm (Köz- és Kvaterkatársam), kinek véleményére nagyon adok, tegnap lebaszarintott picinyt annak okán, hogy posztjaim mondatszerkesztései gyakorta a “Bartus-barokk” stílusjegyeit viselik (lásd pl. a most olvasottat!), s ezért elvész bennük a Lényeg, hát most igyekszem nagyon tömör lenni!

Az elektronikus tollam hegyére ezúttal tűzött történet tehát a következő: 1.)Valaki” fogott egy “Lábtörlőt” és azt “Floki kutya” elé vetette; 2.) Floki ráharapott és vígan cincálni kezdte; 3.) A Lábtörlő erre ijedten felvisított, annak “Tulajdonosa” pedig ahelyett, hogy egy jól irányzott, lendületes lábmozdulattal arrébb tessékelte volna az “inzultőr” ebet, igyekezett alázatosan bocsánatot kérni tőle; 4.) Floki erre méginkább bevadult, s immáron hörögve-nyáladzva folytatta a marcangolást. (Szövegmagyarázat: “Valaki“=”Magyar Nemzet“, “Lábtörlő“=”Szabó György, vezérigazgató“; “Floki“=”a Fidesz egyik éppen aktuális Szócipelője“; “Tulajdonos“=”Sanoma Média Budapest Zrt.“)

No ennyi lenne a “Story 4 lépésben”, tömören elmesélve, megfűszerezve néhány szavas, magvas kommentemmel! Mindenki érti a Lényeget? … Igen?! … Akkor jó! … Ennek ellenére azért néhány mondat erejéig tovább gyötörném a klaviatúrámat.

Unásig ismert koreográfia már, hogy ha az Állampárt valakit le akar karaktergyilkolászni (avagy valamit lenyúlni), akkor elébb kiagyaltat egy összeesküvés-elméletet a minden létező ténytől teljesen független “Agyarnemzés“-sel. A Pártközlöny legutóbb a múlt hónap végén szolgált egy ilyen konteóval, mely arra az alapra épült, hogy a “Story4” nevű, a “Sanoma” által birtokolt tévécsatorna állítólag elhatározta: augusztus 20.-tól hírblokkot épít be régi, de népszerű sorozatai, tévéfilmjei közé. A Nemzés szerint a tervezett hírműsor természetesen “kormányellenes” (ejnye-bejnye és pfuj!) lesz, s ennek tervét bizonyos (ürgebőrbe varrt, “könnyűbulvár”?) “médiamogulok” még június végén, egy budai luxusétteremben (és mi van a “csőszkunyhóval”?) tartott, persze szupertitkos találkozójukon agyalták ki, amelyen a “remek baloldali kapcsolatokkal rendelkező” Szabó György, Sanoma-igazgató vitte a szót.

Ugyanezen “provinciális bilderbergezésen döntés született arról is, hogy a tervezett reklámadó bevezetése miatti felhorgadásuk okán ezek a “piacvezető reklámcégek”, a jövőben mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a kormányközeli médiumok egyetlen négyzetmilliméternyi hírdetéshez se juthassanak, s így e hiteles tömegtájékoztatás Hős Vitéz(y?)ei anyagilag ellehetetlenüljenek. … Azt persze, hogy ezt az infókupacot ki és honnan vasvellázta össze, nem tudni, lévén a “szerző”, halált megvető bátorsággal, “elfelejtette” cikke alá biggyeszteni a nevét.

Az Állampárt profi kommunikátorai eme nemzetes Hírcefrét nyolc napig hagyták érlelődni, majd (aug. 5.) megtöltötték az üstöt, alágyújtottak, s az Ostobaság kipárolgó Pálinkájával Kocsis “Nyócker” Máté, …

… pártkommunikációs igazgató kínálta meg a “Leleplezett Baller Összeesküvések” zamatát mindenkoron élvezni vágyó, esztendők óta hótrészeg  Jobbkonz Fogyasztókat. E piáltatás során Nyóckermáté, miután hangot adott nemzetesen visszafogott felháborodásának, rögvest felszólította a szanomás igazgatót, hogy “tisztázza magát“!

A “Fidesz Floki” agyarai közé került Szabó “Lábtörlő” György ezzel nem is maradt adós, s személyes megtámadtatása okán kiadott egy alázatos exkuzációval megspékelt nyilatkozatot: “A Sanoma Media Budapest tevékenységét kizárólag üzleti célok, és az üzleti hatékonyság vezérli … A vállalat portfóliójába tartozó termékek szórakoztató jellegük miatt alkalmatlanok is arra, hogy  azokban politikailag elfogult tartalmak jelenhessenek meg.“.

De ha azt hitte, hogy ezzel ez a mondvacsinált, koteós műbalhé le van zárva, akkor nagyot tévedett! A Fidesz egyik Floki-helyettese, a bármikor és bármire hajlandó Zsigó Róbert

… nyomban megérezte a “félelem-szagot”, s görcsbe rándult állkapocsizmokkal tovább cincálta a Lábtörlőt:

“A Fidesz méltányolja a Sanoma Media Budapest Zrt. reakcióját, ám a kérdések címzettje Szabó György vezérigazgató volt, aki továbbra is adós maradt az egyenes válaszokkal – jelentette ki Zsigó Róbert, a nagyobbik kormánypárt szóvivője pénteken, az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írta: méltányolják, hogy a több tucat magyar magazint kiadó és internetes portált működtető Sanoma fontosnak tartja a „politikai szereplőktől való távolságtartás” elvét. Ugyanakkor azt kérdezte: miként fordulhat elő, hogy „olyan személy ül a vezérigazgatói székben, aki a hírek szerint nyíltan kormányellenes, torzított híradásra buzdítja a magyar médiapiac többi szereplőjét?”
A szóvivő szerint valótlan Szabó György azon kijelentése, miszerint a Sanoma termékek alkalmatlanok arra, hogy azokban politikailag elfogult tartalmak jelenjenek meg, hiszen számos termékükben rendszeres a szórakoztató, könnyed stílusú politikai tartalom.
Ameddig Szabó György nem cáfolja egyértelműen, hogy kormányellenes összefogásra buzdította a magyar médiapiac egyes szereplőit, a Sanoma által kiadott nyomtatott és elektronikus magazinoktól az emberek a legcsekélyebb mértékben sem várhatják az objektív tájékoztatást, hiszen ezek a termékek, olyan ember kezében vannak, aki „a bukott baloldal egyik legelkötelezettebb szolgája” – zárult Zsigó Róbert közleménye. (kiemelések tőlem! – szendam)

Nos, ha én lettem volna a “Lábtörlő”, akkor rögtön a konteós cikk megjelenésének másnapján akkora sajtó- és rágalmazási pert akasztok a Nemzés nyakába, hogy belefeketedjen! Ezzel párhuzamosan és ugyanazon a napon pedig közzé tettem volna egy nyilatkozatot, melyben a kreativ.hu cikkére hivatkozva felhomályosítok mindenkit arról, hogy igazából kik is azok a bizonyos “Médiamogulok“!

… Később ugyanezen infografikát nyomtam volna Nyóckermáté orra alá, amikor azt akarta “tisztáztatni” velem: miként lehetséges az, hogy a Médiasekrestye Sovány Egerei, rá akarnak támadni a Reklámkatedrális Elhízott Elefántjaira?! Legkésőbb tegnap pedig fel tettem volna a nyilvános kérdést Zsigócának: “Melyik az az Ezerharmad által megszavazott Alap-, avagy egyéb törvény, amely kötelezi valamennyi, Magyarországon bejegyzett cég (bel-, avagy külföldi) tulajdonosát, hogy vállalkozásainak vezető tisztviselőit csakis az Állampárt egyetértésével nevezheti ki?!” Ha pediglen ilyen törvényhelyet idézni nem tud, akkor takarodjon a jóbüdös QA-ba!

Ideje lenne már, hogy mindenki (cégtulaj, cégvezető, politikus és mezei választó) tudomásul vegye: ezzel a Bandával kizárólag karakánul, az Erő Nyelvén lehet “tárgyalni”! Feltéve, ha nem akar alattvaló lenni.

… és ezt …

szendamondja!