Amatőrök!

Emlékezzünk csak vissza arra, hogy kevés interjúinak egyikében mit is mondott Wermer András, a Fidesz 1998-as kampányguruja: “Egy politikai párt is csak olyan, mint a mosópor: mindkettőt el kell tudni adni!“. (Kuncze Gábor reakciója: “Akkor már értem, miért habzik a szájuk!“) Az egykori tanácsadó bonmotja talán kissé durva, de fedi a valóságot. Nem értem, hogy erre a mai Demokratikus Ellenzék még miért nem jött rá?

Anno nekem sem tetszett ez a wermeri mondat, de ha kibontjuk a mögöttes tartalmát, megállapíthatjuk: a pasinak igaza volt. Egy választási kampányban az adott politikai párt üzeneteit pont úgy köll belesújkolni a köztudatba, mint egy a piacra frissen bevezetett termék nevét; kapcsolni kell hozzá egy rendkívül lényegretörő, pár szavas jelmondatot, s azt minden létező csatornán át, napi 24 órában árasztani szükséges. Ez lenne az “alaptétel”, melyet aztán a helyi sajátosságokhoz alkalmaztatott “kiegészítők”-kel kell még megspékelni. Utóbbi a magyar közélet esetében az, hogy az átlagos honi választó bizony “irígy”, “államhitű”, “tekintélytisztelő” de mégis “kuruckodó”, s mindezeken túl bizony még “xenofób” is, amely még a saját, határokon túl élő nemzettestvéreivel szemben is gyakorta megnyílvánul, feltéve ha azok át merészelnek települni (veszélyeztetve a munkahelyeket), avagy odakint maradva a honi államkasszába akarnának belenyúlni (szociális-, oktatási és egyéb támogatások). Annak legelső bizonyítéka pediglen, hogy mindezeket sikerrel lehet alkalmazni minálunk, nem más mint az Orbánpárt 1998-as győzelme, bár ez ugyan kissé necces volt, hiszen csupán paraszt(kisgazda)hajszálon múlott a kormányalakítás.

Wermer ugyan már halott, de megüresedett állását sikerrel töltötte be a közkeletűen csak “Habonyárpi” néven ismert pasas, aki további eszközökkel gyarapította a wermeri hagyatékot. Ez a nóvum az eladdig nem, avagy csak alig alkalmazott “karaktergyilkosság” volt. Hogy ez miként működött, azt mindnyájan tapasztalhattuk: a Fidesz összefogdosta a ballib kormánypártok minden létező “szúnyogját“, azt rákötötte a propaganda-pumpára, s hatalmas “botrányelefánttá” puffasztva azt éjjel-nappal, minden mikrofont és diktafont azonnal megtaláló “szóvivők” tucatjai (“Papagájkommandó” – ©: ismételten Kuncze Gábor) útján szajkózták orrvérzésig. A siker nem hogy nem maradt el, de jóval nagyobb is lett a vártnál (meg a kívánatosnál).

A mai, Demokratikus Ellenzék azonban nyílvánvalóan képtelen arra, hogy a pártpropagandás “kommunikáció” terén felvegye a tempót az általa állítólag legyőzni akart mai kormánypárttal. Nem azt mondom, hogy nekik is minden szúnyogból elefántot köllene csinálniuk, de ha ebben a “Közélet” nevezetű langyosan bűzlő mocsárban elúszik mellettük a maffiaállam legújabb (törvényesített) bűncselekményeinek egy-egy olajtankernyi bálnája (farkával alaposan kupán legyintve úgy őket, mint a társadalmat – a demokratikus és alkotmányos jogállamról már nem is beszélve!), akkor azt talán észre vetethetnék egy-egy fűrészfogúra kifent egyszerű és lényegretörő nyilatkozattal, melyet osztán napokon át, minden lehetséges fórumon tucatnyian hangoztatnának (egyetlen bötű eltérés nélkül)! Ahelyett, hogy trafik-, föld- és egyéb mutyik ügyében azt kiabálnák szét, hogy “Kéremszépen, ezek itten lopnak és százezreket juttatnak koldusbotra tíz-húsz csókos meggazdagítása kedvéért!” (ld.: Gyurcsány legutóbbi beszéde!), azt halljuk, hogy “Ejnye!“, meg “Bejnye!“, s aztán nevek(!) helyett (ami érdekelné “Mari bácsit“) adatokat(!) kezdenek sorolni (ami nem érdekli “Józsi nénit“). Ennél már csak az a rosszabb, ha egy ügyben nem a lényegről beszélnek, vagy egyáltalán említést sem tesznek róla. Álljon itten két, eklatáns példa!

“Spontán” tiltakozás Kolozsvárott

Azt írja az újság, hogy egy Sorbán Attila Örs nevű pasi (aki állítólag az “Erdélyi Magyar Ifjak“, az EMI elnöke – a szervezet “diszkrét átmenetet” képez a honi Magyar Gárda és a Jobbik között! – szendam), pénteken azzal zavarta meg Bajnai Gordon kolozsvári látogatását, hogy egy “Túrista vagyok, nem magyar!” feliratú pólót “ajándékozott” neki. Sorbán (az “s” híján jó lenne a név!) nyilatkozatában azt mondta, hogy az akcióval afölötti felháborodásukat akarták kifejezni, hogy a volt miniszterelnök miként “viszonyul a határon kívüli magyarokhoz“, hiszen míg kormányfő volt egyszer sem látogatott Erdélybe, de bezzeg most, a választások előtti évben “szavazatokért kuncsorogni jött ide“. Erre Bajnaitól mindössze annyi tellett ki, hogy az “ajándékozást” a “modern politika” egyik elfogadható eszközének tekinti, megsértődni nem fog, bár ő Erdélyben is magyarnak érzi magát, s a jövőben úgy kíván kormányozni, hogy azzal az erdélyiek is elégedettek legyenek.

Nos, ha én lettem volna Bajnai helyében, akkor egy (pláne!) erdélyi látogatás előtt felkészíttetem magamat a nyílvánvalóan elkerülhetetlen, közvetve avagy közvetlenül Fidesz-inicializálta provokációra. S amikor ez bekövetkezik, előveszem a szürkeállományomban tárolt mondatkliséket, s azokat az alkalomhoz illő körítéssel folyékonyan, dadogás nélkül, malíciózus mosollyal a szájam szögletében elmondom. Valahogy így:

“Megtisztelőnek tartom, hogy az ‘Erdélyi Magyar Ifjak’ olyannyira fontosnak tartják személyemet, hogy már napok óta készülődnek kolozsvári látogatásomra. Hiszen ahhoz, hogy ezen akciójuk az igényeikhez képest kellően hatásosra sikeredjen, több napnyi gondolkodásra, tervezésre volt szükségük – akárcsak az ‘ajándék’ legyártatásához. Remélem, hogy az utóbbi bekerülési költségét az Orbán Viktor és üzlettársai által teljes mértékben felügyelt, s a magyarországi adófizetők pénzéből működő ‘Bethlen Gábor Alapítvány’ az utolsó lejig megtéríti! Ami a szavazatokért való ‘kuncsorgást’ illeti megjegyezném: Orbán Viktor, a magyar kormány miniszterelnöke az, aki olvadozó, honi szavazógárdáját igyekszik határokon kívüli ‘vendégmunkásokkal’ megerősíteni, s ezen magyarországi, hatalmi céljai érdekében több esetben sem átallotta súlyosan kockáztatni az erdélyi magyarság romániai, politikai képviseletét azzal, hogy magyarországi adófizetők pénzein két, Fidesz-klón pártot is létre hozott. Előbb a Szász Jenő-féle MPP-t, majd annak sikertelensége után a Tőkés László-féle EMNP-t. Nem Orbán Viktoron, nem Szász Jenőn, nem Tőkés Lászlón és nem az itt megjelent Sorbán elnök úron múlott, hogy az erdélyi magyarságnak ennek ellenére és még mindíg befolyásos politikai képviselete van úgy a magyarlakta megyékben, mint a bukaresti törvényhozásban. Kolozsvári látogatásomról pedig csupán annyit: annak célja – ellentétben Orbán Viktorral – nem a szavazatszerzés. Természetesen alázattal fogom megköszönni voksát minden olyan erdélyinek, aki bizalmára fog méltatni, de legfőbb célom most megtudni, hogy miután a Demokratikus Ellenzék eltakarította a magyar törvényhozás és a kormányzat éléről az összmagyarság jövőjével bárkivel, még egy azeri diktátorral is gátlástalanul üzletelő, Orbán Viktor nevével fémjelzett maffiát, az új magyar kormány milyen intézkedéseket és politikai lépéseket tegyen az erdélyi magyarság érdekében?!”

Ennyi! Slussz és passz! … Bár lehet, hogy én vagyok tévedésben. … Szokás szerint!

A kübekházi példa

De most induljunk vissza Erdélyből, s átlépve a magyar határt, álljunk meg egy pillanatra Kübekházán! Ez a határszéli falu ugyanis az egyik legszebb példája: hogyan bánik a Maffia-adminisztráció a számára gazdaságilag és politikailag haszontalannak ítélt kistelepülésekkel, illetve milyen impotens a Demokratikus Ellenzék a sorozatosan érkező és a sztratoszférig emelt “magaslabdák” lecsapkodásában!

Azt írja az újság, hogy a kübekházi önkormányzat képviselőtestülete a minap, az anyagi ellehetetlenülés miatti végső kétségbeesésében kénytelen volt visszautalni a Magyar Államkincstárnak az az által, a település működési költségeinek támogatására kifizetett összeget. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha egy falu ekkora anyagi kakiban van, akkor miért adja vissza az állam által folyósított pénzt? Nos azért, mert az inkriminált összeg – mely oly’ kitűnően példázza az orbáni Maffia-állam nagyvonalúságát – egészen pontosan 3.478 (mondd: háromezer-négyszázhetvennyolc!) pengő magyar forintra rúgott! Egy teljes hónapra, s azok után, hogy idén volt két olyan hónapjuk is (április és május), amikor mégy ennyit sem kaptak – egészen pontosan 0, azaz nulla forintot! Történt mindez azért, mert miután a hitelképesség szempontjából háromszoros “bóvli”-ban lévő Orbállam úgymond “átvállalta” a települések adósságállományainak egy részét, a közigazgatási feladatok úgy 10 százalékát pedig (“könnyítésként”) a csókosok államilag finanszírozott szinekúrához juttatása érdekében gründolt járásokhoz tette át, rögtön be is hajtotta ezen községeken/falvakon a “szívesség” ellenértékét – többszörösen! Kübekháza esetében például kirepült az ablakon az szja. helyben maradó részének 30, a gépjárműadó 60, a helyi iparűzési adó 20 százaléka, azaz évi 32 millió forint (hogy mennyi volt az átvállat adósság, arról nem tudni). Ugyanakkor a településnek kell finanszíroznia a napi 6 órás (32 fő!) közmunkás fizetésének 30 százalékát, miközben a közeli Hódmezőlázárhelyen 300 közmelós, 8 órás fizetését úgy vállata 100 százalékban az állam, hogy az adósságátvállalás mértéke és mennyisége nagyságrendileg volt nagyobb, mint Kübekházán! … És mi volt erre az irgalmatlanul magas labdára a t. Demokratikus Ellenzék reakciója (két nap után)? Pont annyi, mint Kübekháza április-májusi, állami támogatása, azaz Nulla! Pedig akár kiadhattak volna egy közleményt is. Valahogy így:

“Az Orbán Viktor és üzlettársai által vezérelt Maffia-állam ismét megmutatta valódi arcát! A tavalyi esztendőben rászoruló polgártársainknak meg kellett barátkozniuk a gondoltattal, hogy jogosultságuk ellenére kizárólag közmunkáért kaphatják meg támogatásaikat, s ez az összeg napi nyolc óra után mindössze 47 ezer forint. A vagyongyarapodásáról elszámolni képtelen, miskolci Zsiga Marcell orbánpárti képviselőtől, akinek háza előtt a helyi önkormányzat ingyen aszfaltoztatott, aki ugyanezen várostól hónapokig vett fel jogtalanul több százezer forintnyi költségtérítést, aki fiatal kora (és mindössze pár esztendei, templomi kórista-múltja) ellenére közel milliós havi jövedelemben részesül, ugyanezek a többségükben idős polgártársaink megtudhatták, hogy szerinte ennyi is elegendő a megélhetéshez. Az Orbán Viktor által vezetett Maffia-kormány belügyminisztere, a közel kétszázezres nyugdíja mellett még milliós miniszteri fizetést és gyanúsan szerzett cégeiből sok százmilliós jövedelmet húzó Pintér Sándortól pedig ugyanezen, éhbéren tartott polgártársaink azt tudhatták meg, hogy ha van egy kecskéjük, akkor szerinte már minden megélhetési problémájuk meg van oldva. Idén ezen rászorulók, tartósan munkanélküliek azt hallhatták ugyanezen, Orbán Viktor által vezetett Maffia-kormánytól, hogy már csupán havi 36 ezer forint is elegendő a megélhetésükhöz, lévén ennyit szán az Orbán Viktor-féle Nemzeti Együttműködés Rendszere egyetlen emberre! Olyanokra, akiktől 2010-ben még a szavazataikat kérte a felemelkedés érdekében. Most kiderült, hogy az emberek még ennél is kevesebbet érnek az Orbán Viktor vezette Maffia-kormánynak! Miközben a fideszes irányítású Győrben 4 milliárd forintért építhet az Orbán Viktor miniszterelnök üzlettársa, Simicska Lajos által birtokolt cég egy háromszintes mélygarázst, addig a magyar-román határ mentén lévő Kübekháza működésre az Orbán Viktor-féle állam mindössze havi 3.478 forintot szán úgy, hogy áprilisban és májusban még ezt az összeget sem volt hajlandó a településnek átutalni! Eközben – bár a kormány közfeladatainak 10 százalékát a saját kitartottjai számára, tehát teljesen fölöslegesen létre hozott járáshoz telepítette – elvonta annak bevételei felét, úgy hogy Kübekházát közben arra kötelezte: közmunkásai fizetésének 30 százalékát maga fedezze. Havi 3.478 forintból? Harminckét embert?! … Ugyanakkor a közeli Hódmezővásárhelyen  –  amelyet Lázár János, Orbán Viktor miniszterelnök államtitkára, volt helyi polgármester és az Országgyűlés fideszes frakciójának egykori vezetője  –  sok tízmillárdos adósságba hajszolt, teljes az állami finanszírozás, teljes az állami adósságátvállalás és nincsenek kormányzati elvonások. Meddig tűrjük még ezt?! Meddig tűri még a vidék Magyarországa, annak lakói, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök és maffiózó üzlettársai által irányított állam az ő bőrükön, az ők elszegényítése árán gazdagítson még tovább néhány milliárdos vállalkozót, trafikosok tízezreinek, földművesek százezreinek koldusbotra juttatásával adjon néhány száz bűntársának sokmilliós jövedelmeket?!”

Ennyi! Cakli-pakli és semmi több, ámde ezt naponta minimum húsz alkalommal, az összes mikrofon, diktafon és kamera előtt elmondva, egységesen!

Persze tudom: én tévedek!

… és ezt …

szendamondja!

 

Advertisements

3 hozzászólás on “Amatőrök!”

  1. talalom szerint:

    Drága szendam! Ezúttal beleestél a magad ásta csapdába. Az általad írt “közlemények” hossza és bonyolultsága éppen hogy “Mari bácsi” és “Józsi néni” számára teszi emészthetetlenné az infót.
    Ajánlanék jobbakat.
    1. eset: “Köszönöm. Mennyibe került? Kifizetném, mert nem szeretnék a magyarországi adófizetők pénzén gazdagodni.”
    2. eset: “A kübekházi polgárok éppen (3478:lélekszámmal=x) x fillért érnek a kormánynak. Ám ha városban, méghozzá miniszteriális ember városában laknak, akkor x forintot. Jól van ez így?”
    ’89 táján magam is megtapasztalhattam, mennyire nehéz fegyelmezetten mindig, mindenhol ugyanazt mondani, szégyelltem állandóan magamat ismételgetni, pedig figyelmeztettek. Nem is lettem sikeres “politikus”. Ugyanezen az elven épülnek a direkt értékesítési rendszerek – be kell látnom, ebből sem tudnék megélni. Pedig nem ítélem el az ügynököket, sokat kell dolgozniuk, és kell hozzá egy bizonyos fajta vakhit. Azon buktam el, hogy pl. egyfajta biztosításnak nemcsak az előnyeit, hanem a következményeit is elmondtam az ügyfélnek. Jóval sikeresebbek voltak azok az üzletkötők, akiknek egyébként fingjuk nem volt a biztosításról, mint gazdasági mechanizmusról, és tartották magukat a felkészítőkön hallott szövegekhez.

    • szendam szerint:

      Kedves talalom!
      Én is úgy “talalom”, hogy a magamnak ásott dugába dőltem 😀 … bocsika, a szándékos képzavarért! Az elképzelt Bajnai-féle nyilatkozatot azonban nem tekintem teljes kudarcnak, lévén az nem egy “szlogen” lenne (a második “tervezetem” azonban már “bartusi” méreteket öltött – belátom!). No de, én sem volta soha sikeres a direct marketingben, mivel nem vagyok képes betanult kilisék szájbarágós szövegeit “echo(TV)”-zni! 😉
      Köztársi üdvözlettel: szendam!
      (PS.: ma megint “elkövettem” valamit!)

  2. Klári szerint:

    Helló köztársak!
    Esetleg viszonozhatta volna az ajándékot, minden fecsegés és locsogás helyett:


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s