A magyar nemes “szabadságvágya”

Francis Fukuyama, japán-amerikai filozófus-politológus egyik megalapozója az Egyesült Államok neokonzervatív (“neokon“) mozgalmának. Mindezen túl pedig egyik kezdeményezője a hírhedt 9/11-et követő amerikai ellenlépéseknek. Fukuyama tehát “baloldali elhajlással” még nyomokban sem vádolható. Sőt! Ámde számára is létezik egy határ, amelyen túl egy pártot már nem jobboldalinak, hanem netto populista-nacionalistának, egy államot pedig nem demokráciának, hanem csökött kis diktatúrának tekint. Az alábbi írás a nepszava.hu oldalán jelent meg.

“Éberen figyeljük!”

Magyarországtól többet vártunk -a minap a Figyelőben Francis Fukuyamával közölt telefoninterjú címe volt ez. Ebben kifejti: még nem tudható, hogy a válságból való kilábalásig hátra lévő időben milyen kárt tud okozni a populista érzelmek szítása, amely nem egy európai országba felütötte a fejét. “Remélem, hogy ez a jelenség nem hatol túl mélyre, de a veszély mindenképpen fennáll… Abszolút semmi sem szavatolja, hogy a demokráciának és a törvény hatalmának bármilyen szintjét elérve lehetetlen legyen visszafordítani a dolgokat… Az európai demokráciát jelentős veszély fenyegeti.”

Ez is érzékelteti, hogy a világhírű kutató folytatja annak a tézisének csiszolását, hozzáigazítását a történelmi eseményekhez – mondhatni annak korrekcióját -, amely a “történelem végét” az autokratikus rendszerek bukásával és a modellértékű liberális demokrácia kiteljesedésével kapcsolta össze. Ehhez kapcsolódhat az is, hogy – mint az interjúkészítő Purger Tibornak elmondta – legutóbbi könyvében önálló fejezetet szentel a magyar históriának. Noha, a múltból nem lehet leképezni a mai magyar helyzetet, e könyvfejezet mégis a retusálatlan múlt és a jelen figyelemreméltó kapcsolatát érzékelteti: “A szabadság, amelyre a magyar nemesi osztály ácsingózott, a parasztok még keményebb kiszipolyozásának szabadsága volt, és ehhez az erős központi állam hiánya éppen kapóra jött nekik…

Az igazi szabadság általában a társadalom elit szereplőinek hatalmi egyensúlyából bontakozik ki, márpedig ezt Magyarországnak soha nem sikerült elérnie”. (Sommázata a történelmi trendről felkínálja az összevetést azzal, amit a miniszterelnök bírt mondani fél éve a “központi erőről”, amelyre a múltja okán a magyarnak szüksége volt, van, lesz. “Az összefogás – így Orbán – nem szándék, hanem erő kérdése… Egy ilyen félázsiai népség, mint mi, akkor tud összefogni, ha erő van. Ez nem zárja ki a konzultációt, a demokráciát, de kell egy központi összefogás, ami az ország történelmi tapasztalataiból is levonható…” ) Fukuyama utal arra is, hogy mára az egyes térségbeli államokra vonatkozó korábbi elképzelését is korrigálni kell. Ő, aki a térségből mindenképpen Magyarországot állította első helyre a demokráciát és piacgazdaságot kiteljesíteni képes államok között, most ezt írja: meglepetést és csalódást okozott neki Magyarország letérésének híre a demokratikus gyakorlat útjáról, amit azzal is példáz, hogy az alkotmányozás megújításakor nem törekedett a Fidesz egy “nagyon erős” konszenzusra. “Senkit sem szeretnék megsérteni Romániában vagy Bulgáriában, de Kelet-Európa más országaival szemben őszintén szólva alacsonyabb várakozásokat tápláltunk, mint Magyarországgal szemben..”

A kormány, amely már másfél éve tisztán látja a fényt az alagút végén, megteheti, hogy ezúttal nem is reagál annak a tudósnak kritikájára, aki az USA “neokon” mozgalmainak egyik alapozója volt, és egyik kezdeményezője a szeptember 11-ét követő kormányzati ellenlépéseknek. Vagy egy másik tudós világhálóra (alapblog.hu) felkerült szavaira, aki csaknem ugyanekkor válaszolt Zentai Péter kérdéseire. Jacob Funk Kirkegaard, az ismert filozófus leszármazottja, egy új generáció reprezentánsa a tudományos életben. Elvégezte a dán hadsereg hírszerzési és nyelvi akadémiáját, a Columbia egyetemet, és jelenleg a washingtoni Peterson intézetben végez transzatlanti kutatásokat.(Ez az intézmény az ország legjobb think-tankja címet kapta meg: a Fehér Ház is a Peterson megrendelői közé tartozik.). interjújában új előrejelzései is szerepelnek: már sikeresnek minősíti az EU válsággal kapcsolatos német taktikát, az euró- és a déli országok megerősítését; közli azt is, hogy borítékolható a britek többségének voksolása az unióban maradás mellett, és nem tart a Klaus utáni Csehországban sem az EU-ellenesek felülkerekedésétől.

Magyarország ügyét ő sem kerüli ki, felel arra a kérdésre: tudja-e, hogy nálunk sokan gyarmattartó mentalitásnak tartják Brüsszel magatartását. “Ezzel tökéletesen tisztában vagyok én is…. Magyarországot éberen figyeljük mindannyian, mert kiemelkedő példa annak alátámasztására, hogy micsoda politikai, gazdasági különbség létezik az euróövezet és az EU perifériája között. Az euroszkepszisnek jobboldali, nacionalista-populista vonulata azonban eddig egyedül Magyarországon került kormányra… Ez szerintem önöknél történelmi okokkal, a Trianonban elszakított területek iránt felelevenített nosztalgiával hozható összefüggésbe. Azzal, hogy óriási számban élnek magyarok a szomszédos országokban… Kialakult egy olyan belpolitikai helyzet, hogy a nacionalisták egyre nagyobb emberi tartalékot, óriási választói bázist tudtak felhalmozni. Ennek a helyzetnek tükröződéseként történt hatalomváltás Magyarországon, és kormányoznak ma ott úgy, ahogy kormányoznak.”

Mint kitetszik, két különböző indíttatású, világlátású tudós Magyarországot is néven nevezve fejezi ki gyakorlatilag ugyanazt: a populista nacionalizmust tartják az EU-t fenyegető jelentős politikai veszélynek. Olyan kutatókról van szó, akiket “odaát” bevonnak a döntés előkészítésbe, nekünk negligálni lehet őket, de nem biztos, hogy érdemes…Ha a veszélyes izoláló trend folytatódik és a következmények megmutatkoznak, az “úgy kormányozók” nem mondhatják, hogy nem jött figyelmeztetés…

Vajda Péter újságíró /
Advertisements

One Comment on “A magyar nemes “szabadságvágya””

  1. bonhomme szerint:

    Utolsó figyelmeztetés

    Hogyan képzeltétek, ti fasiszta férgek?
    Alig kezdtétek el az utolsó évet,
    Amit hatalomban tölthettek, mert vége!
    Ennyi ba(lf)… romságnak az lesz majd a vége,

    Hogy a birka népnél elszakad a cérna,
    Több lesz majd a teher, mint amit még bírna;
    Éhségmenet, tüntetések egymás hátán…
    Senki sem fog többé meglapulni gyáván!

    És ami a legfőbb, forrong a diákság!
    Ez volt a létező legoltáribb f… gazság,
    Hogy belebarmoltok a közoktatásba!…
    Egymillió ember érintett e tárgyba’:

    Fiatalok, szülők, nagypapák és nagyik,
    Mindenki látja már: ti vagytok a gagyik!
    Bangán ötletelő dilettáns pancserek!
    Szerintetek meddig tűrik az emberek

    a nincstelenséget, éhezést, fagyhalált,
    azt, hogy a gazdaság fejlődése megállt…
    Mit megállt? Majdnem hét százalékot csökkent!
    Magánnyugdíjvagyon a semmibe röppent,

    Nincs itt pénz semmire, kivéve a focit..
    Nincs, ki pofán b.. vágná a felcsúti g… bocit?
    Térne magához az akut agyhalálból,
    És nézne már körül: mi lett az országból?

    Tényleg azt hiszitek, mehet ez még tovább?
    Elviseljük majd a nyomor újabb fokát?
    Cárnak, bojároknak hiszitek magatok’?
    Akkor megzápult a maradék agyatok!

    Nem először, de tán utoljára mondom:
    Nem sokáig lesztek ti itt a porondon!
    Elsöpör titeket majd egy népmozgalom,
    Tudjátok? Úgy hívják ezt, hogy FORRADALOM!


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s