Maca

Marianna, azaz “Maca” volt a gimiben az egyik legszabb csaj. Számos évfolyam- és osztálytársamnak lógott ki a nyelve érte, s “dongták körül, mint húst a légy”. Magam soha nem tartoztam az imádói közé, fiúsan vagány stílusát bár nagyon kedveltem, de csak barátként. Nemrég – több esztendei kihagyás után – ismét találkoztunk, s kénytelen vagyok kijelenteni: ez az egykor feltűnően szép és élénk nő ma romokban hever. … “Hála” a Mi Fényességes Boldogságunknak!

Maca nem csak szép volt, hanem okos és szorgalmas is. Ezért osztán – ellentétben a még a megszólításra is méltatlan miniszterelnök urunkkal – nem csupán “jobb híján” lett jogász. Hogy az egyetem elvégzése után pontosan hogyan alakult az élete nem tudom, mivel az első érettségi találkozónkat ki köllött hagynom, az utána következőeken pedig valahogy nem találtunk időt egymásra. Aztán a 2006-os alkalommal már végre alaposan ki tudtuk beszélgetni magunkat. Ekkor tudtam meg róla azt, ami elébb csak döbbenettel töltött el, ma már azonban mélységes tisztelettel.

*

Még valamikor a 2011-es esztendő végén (avagy a rákövetkező elején?) Tamás Gáspár Miklós az egyik írásában – túl azon, hogy amorális, sértődékeny és túlkoros tinédzsereknek nevezte Vityu kánt és hordáját – azt találta megjegyezni, hogy véleménye szerint az, hogy még mindíg nem omlott össze az egész államgépezet, csupán néhány elhivatott és becsületes közigazgatási szakembernek köszönhető, akik a pártkinevezett fidesznyikek tájfun-szerű ellenszelében is igyekeznek végezni munkájukat, azaz a Köz szolgálatát. No erre rímelt Forgács Imre azon cikke, mely ippeg pont Szenteste napján jelent meg a nepszava.hu oldalán. Ebben a szerző rövid szemlét tart azon társadalmi rétegek és szakmai csoportok fölött, melyek a legnagyobb megaláztatásokat szenvedték el “…egy akarnok – az európai jogállami normákat semmibe vevő – hatalom ámokfutása következtében“, majd megállapítja, hogy …

Szinte semmit nem beszélünk azonban a “köz” azon láthatatlan szolgáiról, akik úgy-ahogy összetartják a már szétvert jogállam rogyadozó épületét, és még mindig működtetik a közigazgatás bonyolult gépezetét. (…) Nem beszélünk róluk, pedig a 2010-es kormányváltás óta nekik is sokat kellett elviselniük. Sok százan váltak a minisztériumokban a kormányváltás után zajló tömeges politikai tisztogatások áldozataivá, tőlük vették el – ráadásul visszamenőleges hatályú jogszabályokkal – a törvényesen járó végkielégítést. A regnáló hatalom, mint tudjuk, indokolni sem kívánta a felmentéseket, s az sem érdekli különösebben, hogy a nemzetközi és – szerencsére – hazai bírói fórumok is sorra hozzák a munkaviszonyt helyreállító ítéleteket. …

*

Maca a tanulmányi eredményei alapján lehetett volna akár jólmenő ügyvéd is. Netalán nagyhatalmú ügyész, avagy tekintélyes bíró, ámde őt kizárólag a közigazgatás érdekelte. Az egyik fővárosi kerület polgármesteri hivatalának igazgatási osztályán eltöltött néhány esztendő után, 1999-ben pályázati úton sikerült elnyernie egy minisztériumi állást. Barátném szerint ugyan már akkor is sok “Narancstelefonos Gesenkiházzy” hízlalta a seggét és pusztította érdemtelenül az adófizetők pénzét a különböző felsővezetői beosztásokban, de az alsóbb szinteken háborítatlanul folyhatott a munka. Ez pedig annak volt köszönhető, hogy “…ezeket – miniszterelnökig bezárólag – akkoriban még jobban érdekelte a munka nélkül zsebre vágható fizu, a szolgálati kocsi, meg a korrupció, mint a hatalmaskodás, tehát elsősorban kleptomániásak voltak és nem cezarománok.

Aztán jött a 2002-es kormányváltás, meg az ilyenkor várható tisztogatás is, ámde az utóbbi Maca szerint csak nagyon tessék-lássék módon, mindössze a “felszíni port” letörölgetve. Medgyessy például “iszonyú ügyetlen” volt. Kirúgdalt ugyan pár “Nagylófaszt“, akikről “messziről virított az Orbánc“, de azokat is hatalmas végkielégítésekkel, “nem létező becsületük” helyben hagyásával, pedig “…elég lett vona egy picinyke szakértelemmel és némi komoly szándékkal végrehajtott revízió, s pucér seggükön a fegyelmi bakancsának taplenyomatával repülhettek volna a ‘Melegebb Égtájak’ felé“. Maradhattak viszont azok, akik hajlandóak voltak legalább mímelni a lojalitást, ezért aztán “…még Gyurcsány idejében is annyi fidesznyik ücsörgött nálunk, hogy két párt-alapszervezetet is kitettek volna, a bizalmas iratokat, a szolgálati titkokat pedig börönd-számra hordták ki a Pártközpontba! Ez 2006 után napi gyakorlattá vált!“. S hogy milyenek voltak a szocik kinevezettjei? “Tisztában voltak vele, hogy valalkiknek működtetniük is kell a kuplerájt. Ezért aztán cezaromániának nyoma sem volt bennük. Ami minimálisan kellett (ld.: Forgács már idézett és linkelt cikkét! – szendam), azt megadták nekünk. … Többségük csak lopott, minden mást, hellyel-közzel ránk bíztak. … Aztán jött 2010 és vele együtt sajna nem a ‘Tenkes kapitánya’!

*

Azzal, hogy a közigazgatás egy szakma, amely elsősorban nem kizárólag képzéssel, hanem sokkal inkább tapasztalással sajátítható el, még a miniszterként meglehetősen “harmatos” Lamperth Mónika is tisztában van. Kár, hogy hivatali ideje alatt ennek sem ő, sem pedig az általa szolgált szoclib kormány nem adta sok tanújelét. A “közigazgatási államtitkár” funkciójának korabeli megszűntetése ugyanis ezen ma képviselt vélemény őszinteségét bizony alaposan kérdésessé teszi. A fentebb már idézett Forgács Imre szerint ugyan az akkor elkövetett hibák még csak nem is hasonlíthatóak ahhoz a dúláshoz, melyet az Akarnok produkáltatott mamelukjaival, de az “eredendő bűn” ennek ellenére mégis 2010 előttre datálódik! Úgy véli, hogy manapság egy bármiféle törvényjavaslat megszövegezése olyan bonyolult, többszörös szakmai egyeztetést kívánó feladat, amit egy akármennyire is jól képzett, de tapasztalatlan “személyzet” egyszerűen képtelen elvégezni.

A jelenlegi kinevezési gyakorlat (alapja minimum a nepotizmus) azonban pont ilyeneket juttat funkciókba, s ráadásul ezeknek az alakoknak még megfelelő képzettségük sincs! A teljesen feleslegesen létre hozott járások élén ma olyanok ücsörögnek, kiknek többsége még a legjobb indulattal sem nevezhető szakembernek – az meg egyenesen nevetséges, hogy közigazgatási gyakrolatnak tekinthető az Országgyűlés, avagy valamely települési önkormányzat képviselő testületében bólintójánosos gombnyomogatással, fizetés-felnyalintással és korrupcióval végigalibizett öt esztendő! Hát hogyan várható el, hogy kiugrott rendőr-nyomozók, katasztrófavédelmisek, informatikusok sőt, az egyik “vitézi rend” megyei székkapitánynője majd képes lesz elboldolgulni egy-egy járás igazgatásának ügyes-bajos dolgaival különösen úgy, hogy még alattasaik is a Párt és a Rokonság belberkeiből fognak kikerülni? Hogyan fognak ezek egy sima helyi rendeletet többé-kevésbbé elfogadható minőségűre és működőképesre sikeríteni?

A közismert “Lex Nertársak és Oligarchák egyéni képviselői indítványok formájában benyújtott, személyekre és napi érdekekre szabott törvényjavaslatait különböző ügyvédi irodák és tanácsadó cégek szövegezik meg … elképesztő összegekért és elképesztő szakmai (nem egyszer helyesírási!) hibákkal. Márpedig ha a viszonylag jónak nevezhető, de ilyesmiben járatlan fővárosi jogászok ezen területen nem képesek elfogadható minőségben dolgozni (tapasztalat híján? hogyan?!), akkor mi várható vajon majd a vidéki budaigyuláktól és papcsákoktól, azoktól a zugügyvédektől, akik mindössze a “Helyi Fideszes Csávó” titulusára pályázhatnak? És vajon miféle közszolgáltatásokra számíthatnak majd ilyenektől a helyi “polgárok”? Akkor majd a “zemberek” joggal kezdenek olyan számítgatásokba fogni, amit Bartus Laci is indokoltan tett közzé az Amerikai Népszavában:

Mennyibe kerül Kövérné és a többi komisszár?

*

Macával nem tudtam összefutni a 2011-es érettségi találkozón. Neki még az elején el kellett mennie én meg csak a végére tudtam beesni. Éppen ezért teljesen megdöbbentem, amikor most, Karácsony előtt megláttam az egyik áruházban. Az élénk, tűzről pattant, szemrevaló és vagány “csaj” helyett egy összeaszott, mélységes fáradtságot és letargiát sugárzó tekintetű “néni” állt előttem. Azt mondta, hogy az elmúlt harminc orbanista hónap minden létező erejét, kitartását és optimizmusát kipréselte belőle. “Az első hetekben megjelentek a szabóerikás lakitelkiek (a Tákolmányasztalok felállítását elrendelő Szabó Erika államtitkár volt az, aki 2009-ben Lakitelken képezte ki a Fidesz jövendő közigazgatási szakembereit … egy három hetes gyorstalpaló dzsemborin! – szendam) és szinte mindenkit lapátra tettek. A kábé hetven fős szakember-gárdából ma már csak tizenketten maradtunk. Velünk ‘működtetik’ a közel kilencszáz fős minisztériumot, ámde munkánk jelentős része mindössze annyi, hogy a kívülről kapott anyagokat, meg a három nap alatt összevasvellázott hülye törvényeknek még a helyesírási hibáit is kijavítgassuk … persze utólag. Közben pedig állandóan fenyegetnek. Engem például egy alig harminc esztendős nyikhaj tart szemmel, s naponta kétszer jegyzi meg, hogy neki úgy öt percébe se’ kerülne kirúgatni engem. … Ezt nem lehet már sokáig bírni! Fizikailag, lelkileg a tönk szélén vagyunk. Már csak az tartja bennünk a lelket, hogy ha mi összeomlunk, gyakorlatilag összeomlik a komplett magyar közigazgatás is! … Tudod sokan hiszik azt, hogy a minisztériumban tombol a korrupció, pedig ez nem igaz. Itt már mindenki pusztán félelemvezérelte, utasításvégrehajtó biodroid. Én félek a Nyikhajtól, ő a felettesétől, az pedig – és mindnyájan együtt – az ‘Őrült’-től! … Ezt nem lehet már sokáig bírni!

*

Azok is, akik eddig maradhattak, állandó félelemben végzik munkájukat, s másoknak is aggódniuk kellene értük. (…) Ám a hivatalok élére sorra érkeznek a politikai kinevezettek. Ha ugyanis a kormányváltás után az új főnökök nem feleltek meg a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges jogi feltételeknek, akkor a kétharmados szavazógép készségesen módosította a jogszabályokat. (…) A személyes kivételekre épülő törvények sorozata rajtunk kívül egyetlen európai uniós államban sem képzelhető el, emellett a jog tekintélyét és az abba vetett társadalmi közbizalmat is súlyosan rombolja. Nem csoda, ha az ilyen közhivatalokban a félelem lesz úrrá. Ilyen kinevezési gyakorlat mellett ugyanis aligha várható, hogy a hivatal személyzeti politikájában az ott dolgozók szakmai tapasztalatai, netán szolgálati tudása bármit is számítana.” /Forgács/

*

Amikor elváltunk, percekig néztem hogyan botorkál tovább az egykori “Maca“, a mai “Marianna néni“, s én is arra gondoltam: vajon meddig bírja még, mikor fogja ledönteni lábáról az állandó stressz hű kísérője, az a bizonyos “Aljas Kór”, melynek végstádiumos betegeitől egy miniszterré avanzsált református lelkész, amúgy a Krisztusi Szeretet (meg a Nemzet Együttműködés Rendszere) jegyében mindenféle szégyenkezés nélkül(!) tagadta volna(?) meg a gyógyszerezést? Arra gondoltam, hogy talán Isten ad még ennek az értékes embernek annyi erőt, hogy túlélje az “Aljasok Uralmát”.  …

Aztán meg arra, hogy amit EZEK vele, meg velünk műveltek/művelnek, az egyszerűen megbocsájthatatlan!

… és ezt …

szendamondja!

Reklámok

22 hozzászólás on “Maca”

  1. valaki szerint:

    Sajnálom, hogy Marianna nem tudott kiszállni ebből a játszmából.Bár nem tudom megbocsátást kapott volna-e. Lehet hogy akkor sem lenne boldog. Velem elhagyatták az orzságot a konzekvens szakmai véleményemért, még szemét zsidó is lettem akivel nem lehet együtt dolgozni. Gyakorlatilag 3 éve menekülök a családommal előlük. Szívből kívánom, hogy kapják meg aut amit megérdemelnek. Szabó Erikáról meg inkább nem írok semmit.

    • szendam szerint:

      Kedves “valaki”!
      Üdv a blogomon és köszönöm a kommentet – remélem nem ez volt az első és az utolsó!
      A hsz.-oddal úgy általában egyetértek (pláne, hogy Te is szenvedő alany voltál/vagy), ámde vannak bizonyos élethelyzetek, amikor sajna nem lehet csak úgy “kiszállni”. Van, amikor egyszerűen lehetetlen felpakolni az Családot, aztán valahol (általában a “Haldokló Nyugat”-on) új Hazát és Életet keresni.

      Jut eszembe! Nem kísérteties ez az egész orbanista “Keleti Szél”-duma, meg a “Haldokló Nyugat”-os elmerengés? Kik is használták pontosan ugyanezen terminus technikusokat? … És még Ők az “antikomcsik”! … Na ja!. Mint pl. a Tákolmány-koncepcionyer Pozsgay Et./NerT!

      Hogy az a jó büdös … stb.!
      Üdv! szendam

  2. h.kovacs szerint:

    hiánypótló cikk, sosem értettem, a szocik, miért hagyták a fideszhű hivatalnokréteg aljas ténykedéseit, ami most folyik a közigazgatásban, azt meg k*rva nehéz lesz helyreállítani, hiszen egyre kevesebb tapasztalt szakember marad.

    • szendam szerint:

      Kedves “h.kovacs”!
      Köszönöm a kommentedet és örülök, hogy Számodra ez “hiánypótló” volt.
      Ámde számomra nem, mert ezen első kézből származó élménybeszámolóból egyáltalán nem derült ki, hogy a szocik miért is hagyták funkciókban a “fideszhű” hivatalnokokat. Arra azonban mindenképpen rávilágít, hogy hogyan is jutottunk idáig és miféle viszonyok/iszonyok uralkodnak a közigazgatáson belül.
      Abban azonban tökéletesen egyetértünk, hogy az ezen területen is végbe vitt rombolást újjáépíteni évtizedek munkája lesz! … Akárcsak az összes többi szegmensben (gazdaság, jogállamiság, eü., oktatás, stb.) is!
      Üdv! szendam

      • h.kovacs szerint:

        félreértettél, nem nekem volt hiánypótló, hanem azt gondolom, az a tény, hogy az ország sorsát döntően befolyásoló, közigazgatásban dolgozó réteg nagy része a szocik alatt a felcsúti kedvéért elárulta az országot sokkal több elemzést és írást igényelne,
        hogy a szocik miért hagyták, szerintem egyszerűen azért mert balf*szok

        üdv

  3. emigrant szerint:

    Valami fatális véletlen miatt a helyükön hagyott egykori kollégáim (szintén az államigazgatás vezető posztjain) most engem irigyelnek, aki segédmunkás Németországban. A magyar közigazgatásban, ahogy a költő fogalmazta: “fortélyos félelem igazgat”. És ne feledjük Lenin intelmét sem: “A hülyeség nem termelőerő!”

    • szendam szerint:

      Tudtam!
      Tudtam, hogy ha írok egy posztot a honi közigazgatás “mohács-utáni” állapotjairól, akkor emigrant “medve” végre kíbújik a barlangjából és kommentelni kezd!
      Üdv, kedves Köztársam!
      szendam

  4. Observer szerint:

    Össze fog dőlni az ország, csak idő kérdése. Hamarosan irányíthatatlanná és működésképtelenné válik az egész rendszer… Jobb híján fogalmaztam így, ezt ugyanis nem lehet rendszernek tekinteni: ez maga a káosz. Minden agyaglábakon áll: a gazdaság, a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer. Egyedül a törvényesített, állami szintre emelt korrupció és rablás virágzik. Pénzügyi területen dolgozó, a folyamatokba jól belelátó ismerősöm mondta a napokban: a Simicska-Nyerges csoport ma már gyakorlatilag A-tól Z-ig magához vonta a magyar gazdaság irányítását (vagy ahogy ő fogalmazott, az Asztalterítőtől a Zsebnaptárokig bezárólag minden az ő bizniszük). A képlet egyszerű: a legfontosabb cégeket fokozatosan államosítani, a többit megölni vagy kiszorítani. Ezután már lopni sem kell, hiszen minden bevétel az államé. “Az állam én vagyok!” – mondja Lajos. Nem a XIV. Lajos. A Simicska Lajos… Orbán, Matolcsy, meg a többiek – csupán parasztok a sakktáblán. Kérdezhetné bárki: jó, jó, de egyszer minden elfogy. Magánnyugdíj-pénztári vagyon, pénzpiacról felvett kölcsönök, uniós pénzek, MNB-tartalékok – egyre megy, egyszer majd nem lesz több lenyúlható pénz. Mi lesz akkor? Nos, akkorra ők már nem lesznek itt. Valahol a világ másik szegletében fogják élvezni áldásos tevékenységük gyümölcseit.
    Ráadásul hátrahagyják nekünk Orbánt, Matolcsyt, Kisrogánt, Áderjanit, és a többi “kisrablót”…

    Hatalmas robajjal omlik majd össze minden. És mi a romok alatt leszünk eltemetve…

    • szendam szerint:

      Kedves Observer!
      Az ország már régen összedőlt, s immáron irányíthatatlan. Az csak egy “dolog”, hogy itten még a kormányzás látszattevékenysége folyik, de már legalább egy esztendeje igazából nem működik semmi!
      Látszólag még vannak pl. okmányirodáink, de valójában már nem. Tavaly, az én 14 esztendős fiam 3+6 hét alatt kapta meg a személyi igazolványát meg a lakcímkártyáját. Szomszédom kölke két évvel idősebb, mint ő, így 2010 februárjában ugyanez mindössze egyetlen hetet vett igénybe! … igaz, közben alaposan emelkedett az eljárási illeték is!
      A helyesírási hibáktól (is) hemzsegő, ráadásul elfogadott/megszavazott törvényekről már ne is beszéljünk. Ahogy arról sem, hogy mekkorát romlott az eleddig sem túlságosan izmos honi eü. szolgáltatási színvonala, meg arról se, hogy milyen viszonyok uralkodnak manapság az oktatásban (alaptól felsőig)!
      Szóval … no, de inkább hagyjuk! Bizonyos kifejezések még egy magánblog kommentoldalaira sem használatosak!
      Üdv! szendam

  5. bonhomme szerint:

    Kedves szendam!

    Teljesen véletlenül ma kapott el az ihlet, és mit ad isten – no meg a járási párttitkár -, ont egy erre rímelő verset írtam:

    Meddig tarthat még…?

    Bűnöző-arcú politikusok
    Irányítják ma drága hazánkat;
    Arrogáns, dilettáns akarnokok..
    Meddig tarthat még ez a gyalázat?

    Meddig tűri még nyomorgó népe
    A nyakába tett fideSS-rabigát?
    Mikor sokall be, és mondja végre:
    Eddig tartott! Egy perccel sem tovább!!

    Mikor fog össze végre az ország?
    Mikor lesz nagy, milliós tüntetés?
    Mikor veszi önkezébe sorsát,
    És hajtja el a búsba a Vezért?

    “Similis simili gaudet”, ihol / A “Similis simili gaudet”
    Egy latin bölcsesség kivonata,
    S valóban: egyként nyakunkon trónol / S valóban: egyként nyúzza a népet
    Tucatnyi őrült, s egy pszichopata.

    Mindük közül is kirí a Vezér,
    Egy komplett elmekórtani eset,
    S bár a többi is megéri pénzét;
    Hazudtak-loptak nem is keveset,

    Fejétől büdöslik itt most a hal!
    A diktatúra egy főre épül,
    S ha az az egy fő váratlan kihal,
    Az egész ország jól járna végül.

    Jámborok mondják: talán megjavul…
    Mondjunk érte pár őszinte fohászt!
    Jobb egy assassin intézné flottul!…
    Kibírnám érte a nenzeti gyászt.

    Amúgy ismeretlenül sajnálom szegény Macát.

    Én – pusztána lelki egészségem megóvása érdekében – már régen beszóltam volna annak a nyikhajnak: “Rúgassál csak ki, te agyatlan barom, és öt perc alatt összeomlik az egész Minisztérium! (ez már majdnem vers lett megint 🙂 ) Te olyan töketlen vagy, hogy a farkadat sem tudnád azonnal előkapni, ha az kéne a munkádhoz, öcsipöcs! Van róla fogalmad, hogy tucatnyian végezzük itt 900 ember munkáját? Tudod mit? Rúgass ki mindünket, aztán majd meglátjuk, mire mentek szakemberek nélkül!”

    Aztán megnéztem volna, hogy esik le az álla a padlóig.
    Mivel ebben az “ötpercenkénti” megjegyzésben az is benne van: a szarházi pontosan tudja, ki végzi ott az érdemi munkát, de könnyebb azt a párat basztatni, mint tanulni tőlük, vagy akárcsak beismerni: segghülye vagyok ahhoz, amiért fizetnek.

    • bonhomme szerint:

      Na, a billentyűzet megint…

      -> …pont egy erre rímelő verset írtam:

      -> Amúgy ismeretlenül is sajnálom szegény Macát.

  6. talalom szerint:

    Nem tudom, visszajöttök-e még ide. Azért írok. Az én tapasztalataim szerint a közalkalmazotti réteg – és a pedagógusok is vastagon ide tartoznak – alapvetően konzervatív beállítottságú. Másképp nem tudna megfelelni a követelményeknek. Ez nem is baj, hiszen egy hivatalnoktól azt várjuk, hogy a fennálló törvények szerint rendezze az ügyünket, nem azt, hogy világmegváltó eszméket hangoztasson.
    A baj az, hogy nálunk a “konzervativ” világlátás abból áll, hogy “legyen tekintélye” pedagógusnak, orvosnak, hivatalnoknak. Így volt ez a Kádár rendszerben is, a közalkalmazottak az “államot” szolgálták és nem az állampolgárt. A tekintély mellett persze a felkent szolgák elvárják a jobb életet, az átlagnál több pénzt. Ezt ígérte meg nekik azorbán, ennek dőltek be. Egyébként teljesíti is: kiemelt támogatású nemzetvédelmi (ez meg mi a franc) egyetemmel, diákhitel elengedésével (a jövőben), korábban a lakáshitelek állami garanciavállalásával, százféle kedvezménnyel, ami a munkavállalóknak csak járhat (ha a magasságos magántulajdonos is úgy gondolja). A közszolgák azzal nem számoltak, hogy ezt a réteget orbán mindenképpen személyesen akarja kiválogatni, és nincs helyük azoknak közöttük, akik valamennyire is a józan ésszel gondolkodnának, és a köz szolgálatát tartanák szem előtt, nem pedig a fennálló rendszer maximális kiszolgálását.
    A korábbi kormányok jól felidegesítették pl. a tanárokat, hogy próbáljanak meg legalább XX. századi módon gondolkodni, meg beleszólást adtak a diákoknak, szülőknek iskolai kérdésekbe. Hallatlan! Pálinkás József (elsőorbán kultuszminiszter) még azt a megjegyzést is megengedte magának, hogy botrányos, hogy a hülye (ezt a kifejezést használta) szülők is beleszólhatnak abba, mi történjék az iskolában.
    Navracsics a minap Kálmán Olgánál fejtette ki, hogy az új (újabb) járási hivatalok majd barátságosak lesznek, mosolygó ügyintézők várják az ügyfeleket. Olgica csak azt felejtette el megkérdezni a miniszterelnök-helyettes úrtól, hogy ehhez barátságos, érthető, alkalmazható, egymásnak nem ellentmondó törvényeket is mellékelnek majd? Tiszta röhej. Ma van már az ök-k mellett ügyfélszolgálat, okmányiroda, majd most lesz kormányiroda is, csak éppen az ügyed lesz olyan bonyolult, hogy ember nincs, aki ki tudná bogarászni, hogy mégis, mit kell tenned, ha a törvények szerint akarnál eljárni.
    A pedagógusok, hivatalnokok ma sem azért lázadoznak, mert használhatatlan szart kell tanítaniuk az iskolában, idétlen, a józan észnek ellentmondó rendeleteket, törvényeket kell végrehajtatniuk az állampolgárral, hanem azért, mert “nincsenek megbecsülve”.

    • szendam szerint:

      Kedves talalom!
      Tyűha! Te most itten leírtál egy rendkívül tartalmas “shortpost”-ot!
      Erre egy rekommentben reflektálni baromi nehéz lenne. Kellő ihlet esetén egy posztban ezt meg fogom kísérelni!
      Egyelőre annyit, hogy kiválló meglátásaid vannak, sok bennük az igazság … de nem mind az!
      Üdv! szendam

  7. talalom szerint:

    Kedves Szenda! Várom a posztot!

  8. Mayer Anna szerint:

    Kedves Szenda! Már régóta figyelmesen olvasom az írásaidat. Gügyeségem miatt nem sikerült eddig véleményt írnom.De ezentúl… Szeretem olvasni az írásaidat , és számtalanszor gondoltam, hogy halleluja valaki leírja a gondolataimat. Írjál sokat . Kívánok hozzá jó szemeket, halló füleket.

    • szendam szerint:

      Kedves Anna!
      Nem az a fontos, hogy kommentelj! Fontosabb, hogy olvasd és pláne terjeszd!
      Mindaz, amit itt leírok nem csak a szemek felnyitása, de a lázítás miatt is teszem!
      Üdv! szendam

  9. […] ismerősöm, a még az új esztendő elején írt, “Maca” című posztommal kapcsolatosan feltette nekem a kérdést, hogy ugyan miért nem írtam le […]

  10. Okibo szerint:

    Kedves Szendam! (Szenda?)
    A cikked fergeteges, most olvastam először az oldalad, de még párszor biztos meglátogatom.
    A történet háttere természetesen egy “siralomház”, de sajnos ebben a világban élünk. Én nem vagyok egyik oldalon sem, mert belefáradtam abba a gyalázatba, amit a mai politikusok megengednek maguknak. Nagyon várom már, hogy legyen egy új irány, egy új alternatíva, de valahogy, aki a politikába bekerül, az előbb-utóbb – hogy a Te szavaiddal éljek – elaljasodik.
    Azt már csak mellékesen szeretném megjegyezni, hogy külön köszönet azért, hogy valaki egy helyesírási hibáktól mentes blogot ír, mert ma már ez is nagy szó. (És közben építjük le az oktatásunkat, tesszük tönkre a két tanítási nyelvű iskolákat is, – ráadásul mindezt egy olyan országban, ahol jóval alacsonyabb az idegen nyelveket beszélők aránya, mint bárhol, más civilizált helyen a világon -, a lényeg, hogy minél több “birka nőjön fel, akik már csak bólogatni képesek….)
    Egyszóval: köszönöm!
    Üdv.:
    Okibo

    • szendam szerint:

      Kedves Okibo!
      Mindenek előtt üdv a blogomon, mint Elsőkommentes!
      Köszönöm a megtisztelő figyelmedet, pláne a dícséretedet is (bár én sem röstelkedem időnkén “hejesírási” hibákat véteni, … a gépelésiekről pediglen már ne is beszéljünk! … gyakoriak!).
      Szóval az a Lényeg, hogy szívesen venném Tőled is a minél gyakoribb és minél lényeglátóbb kommenteket, hiszen én is olyan vagyok, mint “A Géza”: a “zemberek” mondandóiból szűröm le a “Lényeg”-et!
      (A moderációra való hosszas várakozásodért elnézésedet kérem: nem a posztírás a megélhetési alapom, időnként “egyéb jövedelemszerző tevékenység”-gel is fogalalkoznom köll! – Három fiam van, a legidősebb is még csak alig 15 esztendős!
      További kommenteidet várva, Köztársi (a szendamondja törzskommentesei “köztárs”-aknak titulálják egymást!) üdvözlettel:
      szendam

  11. […] A többség azonban “csak” amatőr, vagy inkább: innovatív gondolkodásra képtelen! Azért az, mert belepunnyadt egy tankönyvszagú formalizmusba és képtelen alkalmazkodni a teljesen amorális, fideszes Joggyár “termékeihez”. Abból az alapvető tévedésből indul ki, hogy például a 2012-től többször is módosított, az országra oktrojált Választójogi Törvény egy zárt, kikezdhetetlen egységet alkot (más jogszabályokkal, így a Tákolmánnyal is), mely alapján a “Választások”-nak csupán egy-két (nem túl jelentős) momentumát lehet megkérdőjelezni, nem pedig A TELJES EGÉSZET! Márpedig a Zemútnégyév tapasztalatai alapján ők is tudhatnák (sőt, ők tudhatnák a legjobban!), hogy az Állampárt olyan, a közigazgatási joghoz egyáltalán nem értő, de százmilliókkal dotált ügyvédi irodákkal skribáltatják a törvényjavaslataikat, amelyek ugyan első blikkre tökéletesen kiszolgálják az aktuális érdekeket, de valójában fércművek, amelyek nem csak más törvényekkel kapcsolatosan mutatnak súlyos koherenciazavarokat, de még a magyar helyesírási és nyelvhelyességi szabályoknak is súlyosan ellent mondanak! (Erről ihol vagyon egy igencsak szemléletes beszámoló!) […]

  12. […] akik napi negyvennyolc órában a legalapvetőbb (pl.: “hejessírási” – lásd itt!) hibák kijavításán robotoltak úgy, hogy fölöttük meg ott lógott a Magyar […]

  13. […] már akkor is voltak trehányságra utaló jelek. Mivel a törvények megszövegezése “kiszerveződött” a köz- és […]


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s