Baltás Viktor safarovjai

A Baltás-kormány safarovjai a tegnap zárult háromnapos, Sárvárra kihelyezett frakcióülésükön úgy döntöttek, hogy teljesítik Vezérük, Baltazár Viktor óhaját, s megszavazzák a választói jog gyakorlását regisztrációhoz kötő törvényjavaslatot.

 A Giró-Szász által is megerősített hír szerint e hamarosan világra segítendő jogi szörnyszülöttet személyesen Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár veszi a nevére, s szeptember 17.-én fogja az “Országgyűlés“-nek nevezett Kúrmánygyár elé terjeszteni. Természetesen “egyéni képviselői indítvány” formájában, hogy így el lehessen kerülni úgy a szakmai, mint a társadalmi egyeztetést. Teszi mindezt annak ellenére, hogy néhány hónappal ezelőtt Berlinben még azt állította, hogy ha lesz is ilyen törvényjavaslat, az csakis az ellenzékkel való egyeztetés után kerülhet majd a parlament elé. Azt persze nem tette hozzá, hogy “ellenzék” alatt nem az országgyűlésit, hanem a párton belülit értette, de sebaj: majd ezt is megmagyarázzák a girnyószászok, a kuminopithecusok, esetleg Selmeczi, avagy Szíjjártó!

A gondos atya és városát szerető ex-polgármester – aki Boldikának gazdag svájci bankszámlát, Hódmezőlázárhelynek pedig bőséges svájci-frankhitelt gyűjtött össze – a sajtó kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy a meghozandó törvény kifejezetten “erősíti a demokráciát“, hiszen a politikusokat arra fogja késztetni, hogy a regisztrációs időszak (a tervek szerint 2013. szeptember-2014. március) alatt a minél nagyobb részvételre búzdítsanak, a választókat pedig arra, hogy eme rendkívül fontos, demokratikus joguk gyakorlására tudatosan készüljenek. Szerinte a felíratkozással kapcsolatos technikai részletekről állítólag még vita folyik a frakciófikcióban, de a jelenlegi elképzelések szerint úgy könnyítenék meg a dolgot, hogy a polgárok egy az államtól érkező válaszborítékban jelezhetik majd részvételi szándékukat. Hozzá tette még, hogy a törvényről (annak hatályba lépése előtt) mindenképpen előzetes normakontrollt fognak kérni az Alkotmánybíróságtól.

A mondás szerint ugye az ördög mindíg a részletekben bújik meg. Jelen esetben a Lázár szerint még vita tárgyát képező “technikai részletekben”. Mert afelől kétsége ne legyen senkinek, hogy az alkotmányos jogállamot, a parlamentáris demokráciát szapora szekerce-csapásokkal lefejezni igyekvő Baltás-kormány és annak megélhetési safarovokból álló segédcsapata olyan csinos kis törvényt fog nekünk összerittyenteni, amely alaposan megnehezíti majd a joggyakorlást sőt, olyan helyzetet, lehetőséget fog teremteni a regnáló hatalom számára, hogy az effektív választási csalást ne a nemzetközi figyelem által kísért voksolás idején, hanem jóval korábban, a regisztráción alapuló választói névjegyzék öszeállításakor kövessék el!

Hiszen misem egyszerűbb, mint a beérkező regisztrációs leveleket összevetni a Kubatov-listával, majd a nemkívánatos szavazók közül annyit “elveszíteni“, hogy semmi ne veszélyeztesse Baltazár újraválasztását. Ja, hogy ebből baromi nagy botrány lesz?! Hát majd széttárják a karjukat, a Postára kennek mindent, s bejelentik, hogy az egyéni panaszok kivizsgálására Szíjjártó Péter és Budai Gyula vezetésével megalakítanak egy kormánybizottságot … jelentéstételi határidő: 2014. június 30.!

Valami hasonló a helyzet az Alkotmánybírósággal is. A Baltazár seggnyalóival alaposan kibélelt testület majd szépen elmolyolgat egy ideig a regisztrációs törvényen, aztán majd valamikor jövőre, mondjuk egyetlen nappal (2013. aug 31.?) a felíratkozási időszak kezdete előtt szépen elmeszeli az egészet (ahogyan ezt a bírák kényszer-nyugdíjaztatásával is tette!). Nem is tehet mást, mivel ez a törvényförmedvény – még a szájeri Tákolmányba is ütközően – olyan módon korlátoz egy alapvető jogot (ráadásul határidőhöz kötötten és jogvesztéssel fenyegetve), mintha azt írnák elő minden honpolgárnak, hogy ha mondjuk 2014. január 1-ig nem jelenti be tulajdonigényét a saját ingatlanjára, akkor azt elveszíti!

No, ezen meg a Fidesz fog elmolyolgatni egy ideig, aztán úgy 2013. decembere környékén összerittyent egy az eredetinél mégszemetebb törvényt – ahogyan azt tavalyi év végén, az egyházak regisztrációjával kapcsolatban is tette -, mondjuk egy olyat, amilyet a múlt hónapban “Poldi bácsi” elképzelt:

… amiről aztán már nem fognak semmiféle előzetes normakontrollt kérni, mivel egyrészt “szorít az idő“, másrészt pedig a törvényt “minden szempontból az alkotmánybírósági határozat szellemének megfelelően” alkották meg. Persze az ügy előbb-utóbb ismét az AB előtt fog kikötni, de mire az egyáltal tárgysorozatba veszi, addigra Káder Janó már rég kiírta a választásokat, azok le is bonyolódtak. Az AB pedig majd úgy 2014. telén hoz egy döntést, melyben az egészet visszamenlőegesen megsemmisíti ugyan, de a határozatába majd szépen bele írja, hogy “ez nem érinti a 2014. évi országgyűlési választások eredményeit“!
 
Hogy mire alapozom ezen feltételezéseimet? Hát nem a “Xanax-Házi AdómentesOrbán-koktélja diktálta ezt nekem, hanem a tapasztalat. A tapasztalat arról, hogy a Társadalom által a polgárjogok, a demokrácia védelmével megbízott, közbizalmat élvező személyek pénzért/stallumért cserébe miként árulták el a Népet, az Országot, s juttaták hatalomra ezt a hazája becsületét még egy azeri diktátornak is eladó, Utolsó Senkiházit!
 
… és ezt …
 
szendamondja!

Abszurd

Sokan és sokszor leírták, elmondták már, mennyire jellemző a diktatúrákra a kifordított logika és a trehányság. Ezek néhány szép, magyar példányát gyűjtöttem össze, s kötöttem csokorba kedves Olvasóim okulására.

Nem csökken a rehabilitációs ellátásban is részesülő özvegyek özvegyi nyugdíja, csak szeptembertől feleannyit kapnak. Nem tilos köztörvényes bűncselekményt elkövetni, ha arra az aranyos Főnök bácsi engedélyt ad. Az unorthodox gazdaságpolitikának hála pedig csökkenve növekedett Magyarország versenyképessége. … Hát, összefoglalva ennyi a lényeg. Remélem érthető? Neeem?! No, akkor elmagyarázom.

1.)

Eleddig az volt a szabály, hogy ha egy rehabilitációs ellátásban (leánykori nevén: rokkant nyugdíj) részesülő egyén elveszítette öregségi nyugdíjas házastársát, akkor megkaphatta utóbbi nyugellátásának 60%-át. Az egyesek által még mindíg szeretve tisztelt és roppant takarékos Orbán-kormány azonban ezt a közpénzből való dőzsölést nem tűrhette tovább. Ezért aztán az “országgyűlési képviselők“-nek becézgetett, kézivezérelt, egybites biodroidjaival sürgősen (tehát a szokásos módon: rohanva és átgondolatlanul) hozatott egy roppant okos törvényt, mellyel alaposan rávágta az ajtót ezen ügyeskedő nyugdíj-rothschildokra, akik az ország lakosságának majdnem a 0,15%-át teszik ki! Erről valamennyi érintett kapott is egy nagyon humánusan (tehát ridegen bürokratikus nyelven) megfogalmazott, “dögölj-éhen-hülye-‘rokis’!“-levelet.

Ámde a botrány legye pottyant bele a cca. 0,003 simicskányi (új mértékegység: 1 simicska = kb. 300 Mlrd. forint!) költségvetési megtakarítást eredményező, gondosan kifőzott orbánmatolcsy-levesbe. “Tyűha, ajajj és bocsika! Ezt mi nem is akartuk!” – mondta a kormány, s még a nyárelőn istenbizonyra megígérték, hogy a szeptemberi hatályba lépés előtt módosítják az egyébként 2011. decemberi törvény.

Az köztudott, hogy az “Unorthodox Naptár” alapján ugyan még mindíg “azemútnyócév“-et írjuk, de sajna a hivatalosan elfogadott Gergely-féle szerint már ihol a szeptember, a törvénymódosítás azonban még a fasorban se. Mert a “Nemzeti Ügyek Kormánya” a folyamatos szarkavarás (az egyik következtében – “Baltásgate” – most éppen egy csinos kis dél-kaukázusi háború van kirobbanóban, s az egész világ úgy néz Magyarországra, mint egy darab szarra!), meg az állandó bizniszelgetés (az MTVA 20 milla összértékű, meghívásos pályázatán épp a minap győzte le “tisztességes piaci árversenyben” Simicska Lajos /Mahír/ Simicska Lajost /Publimont/!) közepette nem ért rá ilyen pimf ügyekkel foglalkozni. Az illetékes, de közpénz-zabáláson kívül másra nem alkalmas helyettes államtitkár (valami Asztalosné Zupcsán Erika) ugyan azt állította, hogy elkészült a kormány-előterjesztés (senki nem látta!) és hogy ő már írt is egy levelet a Pénztárnak, miszerint az a régi szabály szerint köteles utalni az ellátmányokat, így aztán senkit nem érhet majd kár. Szerinte itt nem a kormányzati szándék, hanem csupán egy “technikai rendszerhiba” (Na ja! Mint az SE-TF-en, amikor a fideszdékán jóvoltából hamis krediteket és áldiplomát kapott a Lasztovicza-fideszkölök! … NER-hiba!) váltotta ki a problémát.

Kedves, drága Erika! Hát dehogynem fog kár érni majd’ 15 ezer embert! Ugyanis mivel tudomásom szerint a rendeleti kormányzás jogát még nem terjesztették ki/le helyettes államtitkári szintig, írhatsz Te olyan leveleket, amilyeneket csak akarsz, a Hivatal akkor is az érvényes és hatályos jog/törvény szerint köteles eljárni! Persze akár az is elképzelhető, hogy mégsem így lesz, hiszen a Fideszmódi törvénykezés olykor rendkívüli csodákra is képes!

2.)

A július elsején életbe lépett Új Munkatörvénykönyv egyik előírása szerint bűncselekménynek minősül, ha valamely egészségügyi dolgozó hálapénzt fogad el. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a doki zsebre vágja a felkínált (avagy előre “kialkudott”) “borítékot”, máris kezdheti összekészíteni a börtönbatyut. A jogszabály által fémjelzett törekvés elvileg csakis dícséretes lehetne, hiszen egyes számítások szerint évente 10 milliárd forintnyi adózatlan pénz vándorol ilyen módon magánzsebekbe, amely nem csak a Közkasszát, de a betegeket is alaposan kifosztja.

Az orbanista törvénykezési szisztémába alaposan beágyazódott orvos-lobby azonban gondoskodott arról, hogy ezt a jogszabályt egy alig pársoros bekezdéssel teljes mértékben ki legyen herélve. Az elfogadott és hatályos törvény szerint ugyanis: nem számít bűncselekménynek a paraszolvencia elfogadása – kivéve, ha azt előre kikövetelik!  (bizonyítsd be, wazze!szendam)– , ha arra az adott egészségügyi intézmény vezetője engedélyt ad! Ez pedig ugye azt jelenti, hogy ha a Jóságos Főnökprofesszor megengedi a beosztottjainak (no meg önmagának is) a netto adócsalást, akkor az mentesül a jogkövetkezmények alól! … Jézusom!

A 168ora.hu cikke szerint a Magyar Kórházszövetség tagjai ugyan “berzenkedtek” ezen törvényi kitétel miatt, mondván: nem elfogadható, hogy a kórházi vezetők „nyakába varrják” a döntést, de aztán egyetlen hét alatt beadták a derekukat. Tették mindez azért, mert a Szövetség elnöke, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, Rácz Jenő (igen, igen! az egykori szoci eü-miniszter!!!) volt a legelső, aki a “saját” intézményében hivatalosan is engedélyezte a csúszópénzt! … Gratulálok, miniszter úr! Így köll ezt csinálni! Ugye?

Ámde volt olyan is, aki még ennél is tovább lépett. Én nem tudom, hogy Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora ezt komolyan gondolta-e, avagy csupán a törvény abszurditására akart rámutatni de tény, hogy intézményvezetői minőségében olyan belső szabályt hozott, miszerint “az intézmény valamennyi szervezeti egységében minden közalkalmazott, valamint egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy díjazást, azaz hálapénzt fogadhat el harmadik személytől!“. … Anyám, borogass!

No innetől kezdve már csupá egyetlen lépés választ el minket attól, hogy valamennyi kórházunk, egyetemünk, közintézményünk (így akár a “NAV!) falára hamarost kitegyék a táblát: “Nálunk a korrupció és az adócsalás a normál ügymenet része, s ezek nem minősülnek bűncselekményeknek!“.

Ugyanakkor azonban a feketén dolgozó kőműves János bácsit, meg a két kiló paradicsomról számlát nem adó Juli nénit úgy megbírságoltatjuk, hogy belezöldüljön! Mert ugye ebben az országban rendnek köll lennie, meg törvénytiszteletnek! … Hogy az a jó büdös QA … !

3.)

Ilyen viszonyok közepette nem is csoda, hogy a nepszava.hu mai cikke szerint jelentősen romlott Magyarország versenyképessége. Van ugyanis a világon egy “World Economic Forum” (WEF) nevezetű szervezet, amelyik azzal foglalatoskodik, hogy mintegy tucatnyi szempont szerint osztályozza a különböző államokat, majd az összesített érték alapján rangsorolja azok versenyképességét. A tavalyi adatokon alapuló, nemrég közzé tett WEF-jelentés szerint hazánk egyetlen esztendő alatt pontosan tucatnyi helyet rontott, s a 144 ország közül ma a 60. helyen áll. Ha pedig csakis a 27 EU-tagállamot vesszü számításba, ugyanezen szempontból Magyarország a 23., mivel ippeg csak egyetlen ponttal sikerült megelőznünk a mögöttünk lihegő Bulgáriát! Szakértők szerint ezen elborzasztó mértékű visszaesés oka a Magyarországon tapasztalható jogbizonytalanság, illetve a kormányzattal szembeni általános közbizalom szinte teljes hiánya!

No ehhez képest Matolcsy Játszóháza (hivatalosan ezt “Nemzetgazdasági Minisztérium“-nak és nem “Őrültek Házá“-nak nevezik idehaza!) szinte rögtön előállt egy, a WEF-értékelést abszolute pozitívnak beállító nyilatkozattal. Elkúrcsy szerint a WEF “… versenyképességi rangsora azt mutatja, hogy az elmúlt két év pénzügyi konszolidációja nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően sikeres volt: a rangsor makrogazdasági környezetet értékelő pillérén belül Magyarország 23 helyet, a tavalyi 67. helyről a 44. helyre ugrott előre. A javulásban meghatározó szerepet játszott az államháztartási egyenleg javulása, a megtakarítások bővülése és az infláció csökkenése. Az eddig végrehajtott reformok eredményei a következő években lesznek igazán érezhetőek, és amikorra a reformok beérnek, a pénzügyi konszolidáció mellett a növekedés is megmutatkozik majd”. … Injekciót kérek!

Csakhogy itt az a gond, hogy mint arra a nepszava.hu által megszóllaltatott szakértő is rámutatott: Terpesz Sam az egész adathalmazból kikapirgálta azt az egyetlen egy sámán-csontocskát, amelyik valóban pozitívumot mutat. Ez pedig az, hogy az államháztartás tavalyi, elsődleges egyenlege ugyan tényleg többletet mutatott, azonban ez egyedül és kizárólag az állammaffiás módszerekkel megzsarolt (majd később alaposan át is ejtett) Manyup-tagok befizetéseinek köszönhető, melyek nélkül az államháztartás végleges hiánya simán elérte volna az 5,2%-os mértéket! Ha pedig még ez sem lett volna, a visszaesés mértéke sokkalta nagyobb lenne. … Persze tudjuk, bármiféle erdmény is szerepelne a WEF-felmérésben, azt a kicsavart orbánmatolcsysta logika ugyanilyen simán állította volna be győzelemnek! … Mit is mondott I. Pürrhosz király a rómaiakkal ie. 279-ben, Ausculumnál megvívott csata után: “Még egy ilyen győzelem, s végképp elveszünk!“.

*

Kedves Olvasóim! Nem tudom, sikerült-e Nektek kellő érthetőséggel elmagyarázni, hogy a nyílvánvaló ellentmondások és aggasztó adatok ellenére miért is van idehaza minden a legnagyobb rendben. Ha azonban még ebből sem tudnátok levonni a “megfelelő” következtetést, talán segíteni fog majd az a tény, miszerint az Orbánpárt mostantól “kampány-üzemmódban” működik (Jézusom!), s ennek jegyében, a tegnap kezdődött (és holnapig tartó), sárvári “kihelyezett frakcióülésen” mein Vezér csakis és kizárólag a párt és a frakció működésének értékelésével, illetve a jövő feladatainak kijelölésével kíván foglalkozni. … A nénikédet, Hektor!

Igaz ugyan, hogy a szálló parkolójába érkező, önnön nagyszerűségükkel és köz(gép)hasznosságukkal eltellt, egybites szavazódroidok valóságérzékelését kissé megzavarhatta, a vasi szocik által eléjük állított plakát-teherautó

… de mire a lezserül öltözött, egyetlen hátizsákkal felszerelt Orbahnführer is beviharzott a TEK-konvoj élén, adiggra a (nácikkal szemben feltűnően tehetetlenkedő) Pintérhuszárok  sikeresen eltávolíttatták azt onnan!

Nos, aki mindezek után sem hajlandó felfogni, milyen faszányosan halad az ország szekere, annak javaslom: ne kezeltesse magát!

… és ezt …

szendamondja!


No comment 27.

Blogom törzsolvasói/kommentesei között kitört az “irodalmi láz”. Ezúttal “bonhomme” szösszenetét tenném közzé. Részemről no comment, de felhívom mindenki figyelmét, hogy olvasás közben nem árt kézügyben tartani pár papírzsebkendőt!

Ha én Viktor lennék

Ha én Viktor lennék,
jaha diha dajdl diga diga diha dajdl dum.
Éjjel-nappal, diga diga daj,
Tartana a nagy daj-daj.
Megvetném a munkát,
jaha diha dajdl diga diga diha dajdl dum.
Ország gondját másokra hagyom,
Jaj, ha egyszer kétharmadozom.

Építnék várat, benne öt purdé lenne,
Hozzá egy testőrarmadám,
És jacuzzimban seggemet áztatnám.
Nagy, széles vállú testőr: egy, aki felvisz,
És még egy – mert lefele is kell.
És kell még száz, hogy rettegjék csupán.
Lenne sok marha, bugris, barom a háznál,
Kisember átbaszni való; a hatalom illata bódító.
De addig – vákk-vákk, háp-háp, kotkoda, gágá,
Hangjukat elviszi a szél,
Hogy hirdessék, itt Kis Nagy Ember él.

Lenne teli számlám, jaha diha dajdl diga diga diha dajdl dum.
Éjjel-nappal, diga diga daj,
Tartana a nagy daj-daj.
Megvetném a munkát,
jaha diha dajdl diga diga diha dajdl dum.
Hazám kínját másokra hagyom,
Jaj, ha egyszer ki is foszthatom.

Látom már Tokaj szőlejével feleségem,
Ó, az a felcsúti sikk.
Szépen gyógyul, múlnak a kék-zöld foltok rajt.
Kínjában térül-fordul, úgy főzi nékem
A Házi Adómentest majd.
S képzeljék: ő távolságot tart.

A Közgép fővezére hajbókolna feszt nekem.
Mind a szavaimat lesnék, mint egy orákulumét.
“Csak egy szót, Don Orbán, Megbocsáss, Don Orbán”
Bölcsebb vagy a híres olasz Ducénál.
Áj-áj-áj-áj-áj-áj-áj.

Mindegy lenne, bármit lódítok,
Úgyis kussban van a nép.
Ha itt kán lennék, rögtön bölcs lennék.
Lennék én gazdag, a parlamentben ülnék,
És nem a trágya tetején.
A hazugságot mondja helyettem más.
Szétosztok földet, várost, jó borsos bizniszt,
Mindig a haverok közt én.
Lopjátok csak, itt a fél ország.

Lenne teli számlám, jaha diha dajdl diga diga diha dajdl dum.
Éjjel-nappal, diga diga daj,
Tartana a nagy daj-daj.
Megvetném a munkát,
jaha diha dajdl diga diga diha dajdl dum.
Egyezzünk meg, Istenem, Uram,
Osztozzunk meg azon, ami van.
Száz dicsőség néked odafenn!
S nékem minden pénz itt lenn!

Ha én balfasz lennék,
jaha diha dajdl diga diga diha dajdl dum.
Éjjel-nappal, diga diga daj,
Tartana a nagy daj-daj.
Bakuban mutyiznék,
jaha diha dajdl diga diga diha dajdl dum.
Én a baltást csak futni hagyom,
Hogyha kell a kétmilliárdom.


No comment 26.

Az alábbi (képzelt) telefonbeszélgetést lehallgatta, majd azeriből magyarra fordította a “szendamondja” egyik leghűségesebb olvasója és kommentese emigrant. Részemről no comment.

Pávatánc, avagy ki van itt otcsesztvo?

Orbánbasi: Heydar, Ilham! Ich bin Orbánbasi!
Aliyev: Én meg én vagyok. De a Heydar nem köszönés, te ütődött, hanem a másik nevem. Mintha azt mondanám, hogy Iljics.
Orbánbasi: Nem iljitek!
Aliyev: Nem mondtam, hogy iljits! Főleg ne hangosan! Az Iljics egy otcsesztvo, mint a Visszarionovics.
Orbánbasi: Az nekem is volt a lábszáramon, de kaptam rá egy jó kenőcsöt. Már nem fáj, csak ha megrúgják. Tudom ajánlani!
Aliyev: Akkor ezt hagyjuk, köszöntél, gyorsan mondd, mit szeretnél, de csak kíméletesen, baromi másnapos vagyok, tegnap lakásavatón voltam, tudod, az a srác kapott tőlem egy új kéglit. Szafarov.
Orbánbasi: A tiédet!
Aliyev: Na jó, hagyjuk! Látom, ma nehéz napod van. Mit akarsz, komácskám, miben segíthet neked a jó Aliyev bácsi?
Orbánbasi: Bocs, hogy itt értetlenkedek, de egyelőre nehezen megy nekem ez az azeri…
Aliyev: Most meg már dadogsz is? Nyögd már ki, mit akarsz tőlem, sietek, koszorúzásra kell mennem, utána meg egy hadnagyot léptetünk elő vérnaggyá.
Orbánbasi: Éppen erről szerettem volna veled szót váltani. Te elengedted ezt a csávót, tudod, aki az előzőleg gondosan megfent baltáját véletlenül ráejtette a grúz katonatiszt nyakára…
Aliyev: Örmény.
Obánbasi: Nem, úgy emlékszem főhadnagy volt…
Aliyev: Nem a rendfokozatáról beszélek. A nemzetisége volt örmény, nem pedig grúz.
Orbánbasi: Örmény? Még nem hallottam felőlük. Ez olyasmi, mint a székely?
Aliyev: Mondjuk. Csak ezek nem olvasnak Nyírőt.
Orbánbasi: Ez pozitív. De nem erről akartam eszmét cserélni. Te azt ígérted nekem, hogy ez a baltás kölyök nálatok fogja letölteni a börtönbüntetését, ha elengedjük.
Aliyev: Igen, és?
Orbánbasi: De hát te szabadon engedted, lakást kapott tőled, most meg még elő is lépteted!
Aliyev: Hazudtam neked. Ne is törődj vele! Barátok között ez nem okozhat problémát! A pókerben se mondasz mindig igazat!
Orbánbasi: Nem tudok sakkozni.
Aliyev: Úgy is nézel ki! Na mondjad már, mit akarsz, elhervadnak a virágok a koszorúmon!
Orbánbasi: Ne haragudj, hogy itt türelmetlenkedek, de hát az a kötvénydolog…
Aliyev: Arra a pulcsira gondolsz, amit a feleséged kötött nekem? Éjjel-nappal abban járok, amíg le nem szakad rólam…
Orbánbasi: Örülök, majd megmondom Anikónak. De nem, én az államkötvényekre gondolok…Tudod, hogy kapsz tőlünk a pénzedért olyan papírokat…jó puha papírok…
Aliyev: Ne gondolj rájuk! Már ne haragudj, de ez a gyerek állandóan az óráját nézi. Olyan régen vár már arra a vérnagyi vállapra. Igazán megértheted…
Orbánbasi: És beszéltünk arról a gázüzletről…
Aliyev: Hát az gáz! Tudod mit? Inkább verd ki a fejedből! Minek idegesíted magad ilyen piszlicsáré ügyekkel ezen a szép ünnepnapon?!
Orbánbasi: De hát arról is szó volt, hogy ha elengedem ezt a srácot, ezt a baltásat, tudod repülővel ment, meg két kísérő, az egyik a sógorom szomszédja volt, a feleségének nagyon csúnya szája van…de ne értsd félre, igazán nem akarom, hogy anyagiasnak tűnjek, de hát azt ígérted, hogy legalább az útiköltséget kifizeted, meg a napidíjat…. Ha lehetne gyorsan…

Itt megszakadt a vonal.


Viharfelhők gyülekeznek

Mivel az orbáni “Baltásgate“-botrány okán a “a nemzetközi helyzet fokozódik“, ippeg pont úgy, ahogyan azt a hozzá intézett legutóbbi levelemben megjósoltam, most egy újabbat vagyok kénytelen írni a Vezérnek abban a reményben, hogy maradt még benne egy-egy szikrája az emberségnek, a hazaszeretetnek, a józan észnek, no meg a böcsületnek.

Kedves Viktor!

Kérlek bocsáss meg nekem, hogy egy újabb, kéretlen levéllel zaklatlak, de mentségemre legyen mondva, hogy Te is ezt tetted velem – nem is egyszer. Ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy míg a Te korrespondencióidra eleddig úgy hat milliárdot voltunk kénytelenek kidobni az ablakon az egyébként is szűkös Közösből, addig az én levélkéim megírása és elküldése során csupán száz forintnyi áramot használt el a számítógépem. Ebből a szempontból (is) tehát jobb vagyok Nálad.

Amiért most ismét irok Neked, az azért van, mert sajna bekövetkezett az, amit az előző levelemben már megjósoltam: a Baltás kiadatásával elindítottál egy olyan folyamatot, amelyet nem hogy leállítani, de eszkalációját még lassítani sem tudod. Úgy jártál, mint a központi utasításra “kísérletezgető” csernobili “tudósok”, akik ugye mire észre vették hogy baj van, addigra már régen beindult a reaktor leolvadása (még most, 27 évvel a netto ostobaság után is érzékelhető, mérhető a következménye, a “párezer” halottról pedig már nem is beszélve!). Persze most megteheted (Szerinted) és meg is tetted, hogy a Magad által Hende Hadvezérnek  (is) gründolt “közszolgálati” hülyeegyetem évnyitóját követően (állítólag 50 tanonc ájult el vagy a melegtől, vagy a Te szövegedtől – avagy mindkettőtől!) a Téged “letartóztató” újságíróknak sima szájjal olyasmiket brekegj, hogy itten ugye minden “a nemzetközi jog előírásai alapján történt“, meg hogy mi jogkövetőek vagyunk ésatöbbi, de azért azt talán már nagyon nem kellett volna mondanod, hogy “tiszteljük az örményeket, és reméljük, hogy jó viszonyt ápolhatunk velük a következő évtizedekben is“!

Hát Te teljesen hülye vagy, Viktor? Teljesen hülye, avagy/és egy orcátlan, érzéketlen cinikus gazember? Ilyesmit belenyilatkozni a honi és nemzetközi közvélemény orcájába, miután teljesen nyílvánvaló, hogy a Baltás kiadatásának személyes eldöntése során úgy szartál az örményekre, ahogyan a saját Hazád azon ötmilliónyi lakosára szoktál nap-mint-nap, akik a Te jóvoltodból ma már a létminimum alatt élnek és arra a további, kb. 4,5 millióra is, akik még úgy-ahogy tartják magukat?! Szerinted erre mit fognak reagálni a már egyébként is baromira dühös örmények? Bele gondoltál Te ebbe?!

Gondolkodni, na ez az ami Nektek nem megy! Róna Péter közgazdász-jogász professzor a nepszava.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy ha már annyira ki akartátok adni a Baltást, azt lehetett volna ügyesebben, a saját seggetek lefedezése mellett is. Az az egyezmény, melyre oly’ bőszen hivatkozni szoktatok, a “12.cikkely”-ében előírja, hogy a kiadott bűnöző anyaállama a saját törvényei/alkotmánya alapján jogosult a kiszabott büntetés bármiféle mérséklésére, módosítására, így tehát az elnöki kegyelem gyakorlására is. Ámde ezt a küldő állam egy kormányközi szerződésben úgy tudja befolyásolni, hogy bármiféle ilyen szándék esetén kiköti magának az egyetértési jogot, s ha ezt az anyaállam később nem veszi figyelembe, akkor a küldő, szerződés-szegésre hivatkozva bármikor bármelyik nemzetközi fórum elé állhat.

De nem Ti, mert erről biza’ alaposan elfeledkeztetek! S miért? Mert a minisztériumaid posztjainak 90%-án már csak olyan, pártkinevezett csókosok ücsörögnek, akik ugyan tudják, hogy kiknek köll az ő seggüket nyalni (meg hogy nekik kikét), azt is, hogy ezért cserébe hányadikán és mennyi (meg nem érdemelt) közpénz érkezik “munkabér” címén a számlájukra. De egy magyarra is lefordított, 29 esztendős szerződés mindössze négy oldalát elolvasni és értelmezni? Azt már nem! A “maradék” 10% pedig inkább lapít és nem szól egy szót sem, mert neki etetnie és ruháznia köll a kölkeit, fizetnie a számláit, s egy elvetemült rasszista gyilkos kedvéért (akit hozomra adott el a Legfőbbkormányzó!) ők ugyan kockára nem tennék az egzisztenciájukat! Ezért pedig Viktor egyedül és kizárólagosan Te vagy a felelős, mert Te teremtettél ilyen viszonyokat az államigazgatáson belül, s ezeknek a következményei, a hatalmas nemzetközi diplomáciai és (bizony!) gazdasági vihart sejtető, vésztjóslóan sötétszürke felhői már itt gyülekeznek Hazánk fölött!

Mert bizony ezek gyülekeznek már! Az talán(?) még hagyján, hogy az örmény állam megszakított Magyarországgal minden kapcsolatot. Talán(?) még az is, hogy a felháborodott örmények aprópénzzel szórták tele a leszakított és megtaposott magyar zászlót, aztán el is égették azt, illetve paradicsommal dobálták meg a konzulátust, a bejárat elé, a járdára(!) pedig kiragasztották a Te fotódat “Szabad a vadászat!” felirattal. Talán(?) még afölött is el lehetne siklani, hogy az “e-Bay“-en 2-3 milliárd €-ért “árulják” Magyarországot (állítólag Te is ennyiért adtál el Minket). De az már baromi nagy baj, hogy Jereván két nagy szövetségesét, a Dél-Kaukázus békéjében (vagy legalább is “nyugalmában”) érdekelt Moszkvát és Washingtont is Magadra haragítottad! Obama elnök már reagált a Te kis azeri bizniszedre, magyarázatot kérve. De nem volt rest Putyin sem, hiszen a megfontoltságáról híres, a mindenféle ellenük elkövetett disznóságokra mindenkoron emlékezni képes orosz külügy tegnap már ki is adott egy nyilatkozatot, amiben nem csak a Téged alaposan átverő Aliyev Kollégádat, hanem Tenmagadat is a a kaukázusi béke megteremtésére vonatkozó nagyhatalmi (EBESZ) törekvések kerékkötőjének nevezett! Ráadásul már Brüsszellel is össze akadt a (félázsiai) bajuszod, mivel az Európai Bizottság a Te áldásos tevékenységed hatására kénytelen volt egy szabadkozó nyilatkozatot is kiadni, mert joggal érezték úgy, hogy az Általad kiborított, felrúgott kübliből rájuk is freccsent némi turha!

Kedves Viktor!

Én elhiszem, hogy napi két Xanax, meg egy-két lityi Házi Adómentes beszürcsölése után azt hiszed, hogy elég erős vagy felvenni a harcot három, Veled szemben rohanó elefánttal (USA, Oroszország, EU), s ezért adsz olyan nyilatkozatot, hogy az ország (mármint Te!) nem tulajdonít “különösebb jelentőséget a kialakult vitának“, mivel “képes arra, hogy minden kérdést a saját súlyának megfelelően kezeljen“. De gondolom azért vannak időnként még tiszta pillanataid is, amikor tényleg képes vagy a “saját súlyának megfelelően kezelni” a dolgokat, s ilyenkor rájönni, hogy Te csupán csak egy kicsiny, de ordítozó és hepciáskodó, közép-európai Viki Mouse vagy, aki bedrogozva és bepiálva azt hiszi, hogy a budapesti,  “Országgyűlés“-nek nevezett Kurmánygyárban lévő kétharmada okán már azt csinálhat, amit akar! Ráadásul egyedül, szövetségesek nélkül!

Mert nézz már körül kicsit, Viktor! Vannak neked még – akár ebben, akár más ügyben – szövetségeseid? Igen?! Kik? Az azeriak? Ugyan! A budapesti nagykövetük úgy dícsérte meg a Te hatóságaidnak “udvariasságát és humanizmusát” a Baltással szemben, hogy az felért egy roppant gúnyos, nemzetközi becsületsértéssel! (Egy bizonyos Eichman is valami hasonlót írt a naplójában a magyar zsidók deportálásának tipp-topp levezénylésével kapcsolatban!) Az Állami Olajalapjuk (SOFAZ) pedig egy négymondatos közleményben tudatta: lófasz lesz itt, de nem magyar államkötvény-vásárlás! Két azeri “politológus-szakértő” (véletlenül mindkettejüket “Mamedov“-nak hívják) pedig – terelve a figyelmet és hárítva az Általad is okozott baj következményeit – már Obamára és Mrs. Clintonra kenik azt a szart, amit Te meg Aliyev Kollégád produkáltatok, mondván: teljesen hiteltelen Washington felháborodása a Baltás-ügyben, hiszen Magyarország, mint a NATO tagja, bizonnyal semmiféle ehhez hasonló döntést nem hozhatott volna az USA tudta és beleegyezése nélkül! Gondolom Viktor, ezért a kis kakiszórásért Amerika még külön is hálás lesz Neked!

Kedves Viktor!

Mint azt már az előző levelemben is leírtam Neked: ez az Ország nem a Te magántulajdonod! Annak csupán átmeneti bérlője vagy, mindössze 0,00001%-nyi mértékben! Az, hogy a nyakadba rántod a húgyosszarral teli bilit, s ezért az EU, meg az USA után most már az egész Világ egy gátlástalan, érzéketlen, cinikus, hataloméhes, szocio- és pszichopatának könyvel el, aki már pusztán a pénz ígéretéérét is bármire képes, a magánügyed lenne, ha csak egy nullakarcsi ellenzéki pártocska Kertitörpe elnököcskéje lennél! Ámde tavalyelőtt óta, 2,7 millió honfitársunk fatális tévedése okán most az Ország Miniszterelnöke vagy, akinek egyszerűen nincs joga az Egész Népre rásüttetni azon jelzőket, melyeket csupán egyedül és kizárólag Te érdemeltél ki!

Ezért aztán Viktor, most lenne három nagyon fontos teendőd! Ha maradt még Benned egy-egy szikrája az emberségnek, a becsületnek, a tisztességnek és a hazaszeretetnek, akkor legelébb is elzarándokolsz az örmény diplomáciai képvislethez és térden állva, a lehető legnagyobb alázattal bocsánatot kérsz! Aztán kiadsz egy nemzetközi nyilatkozatot a világ valamennyi országának, de legfőképpen az USÁ-nak, az EU-nak és Oroszországnak címezve, melyben kifejezed mélységes sajnálatodat a Dél-Kaukázus békéjének, nyugalmának Általad történt megbontásáért, s elismered felelősségedet az esetlegesen kirobbanó háborús konfliktus valamennyi áldozatáért! Végül pedig – miután visszavonattad a választási törvényeidet, meg a Tákolmányodat – kiállsz a Parlament elé és bejelented lemondásodat!

Ha ezt megteszed, talán még visszaíratkozhatsz az “emberek”-kategóriába. Ha nem, valóra válik az Ellened szőtt “nemzetközi összeesküvés” eleddig csupán kitalációja!

Csókpusz!

szendam


Szájszag

Rágcsálja, rágcsálja az Állampárt a pénteken kirobbant “Baltásgate“-botrányt, de se kiköpni, se lenyelni nem tudja. Próbálnak ugyan nyilatkozgatni, de láthatóan nem tudnak mit kezdeni a neten megjelenő újabb és újabb háttérinformációkkal. Az viszont nyílvánvaló: a záporozó szar elől alaposan eldugták a kormány Legfőbb Hímtagját, azt aki az egészért a leginkább felelős.

Az országot ma irányítgató “tudatlan, öregedő kamaszokTGM) rohadtul meg voltak lepődve, hogy a legújabb bizniszük (melynek során Orbán némi kápéért, de az is lehet, hogy barterben, eladta azeri diktátor-kollégájának a Baltást, meg az ország becsületét!) néhány órán belül kiderült, pedig azt hitték, hogy már megint ügyesek voltak. A nagy, “kéne-valamit-mondani”-kapkodásban hirtelen nem találtak mást, mint a párt szőke nőnek festett biodroidját, akibe egy pendrive segítségével gyorsan betáplálták a szöveget: “Ez egy nemzetközi jogilag rendezett és lezárt ügy“. Persze mindezt csupán egy közleményben, nehogy valamelyik izgágább sajtómunkás feltegyen egy olyan kérdést, amelyre a pendrive-on nincs meg a kész válasz.

Selmeczi bedobása persze csak egy időnyerést szolgáló parasztáldozat volt. Hiszen azzal a habonyárpik is tökéletesen tisztában voltak, hogy Gabcsika nyilatkozatait még a legcsököttebb Fidesz-szavazó sem tudja mosolygás nélkül fogadni, tehát csak azért tolták őt a kirakatba, hogy legyen elég idejük kialakítani a végső kommunikációs stratégiát. Erre pedig nagy szükség is volt, hiszen a netből Amazonas-ként ömlöttek azon infók, miszerint az egész Baltás-ügy egy szimpla bizniszelés volt Orbán és Aliyev között, melynek során mein Vezért az azeri Führer alaposan átverte a palánkon.

Az eldöntendő kérdés tehát így az volt, hogy végül is minek állítsák be Vityu kánt: egy pénzért bármit (még a hazája becsületét is) eladni hajlandó, “vazzegolós-fukszos” vidéki Maffiózónak, avagy egy simán átverhető, felkapaszkodott alcsúti Gumicsízmás Kandúrnak? A habonyárpik, a kárminimalizálás okán az utóbbi mellett döntöttek. Be is vetették a Selmeczinél csupán egyetlen mikrogrammal fajsúlyosabb szavú Pártlapot, amely – kikerülve a nyílvánvaló blaszfémiát – arról cikkezett, hogy a Baltás kiadatásának ügyében az azeriak hazudtak, s ennek bizonyítására közzé tettek egy dokumentum faximiléjét is, melyet állítólag a bakui kormány küldött a Navracsics-minisztériumnak (…hogy miért nem a KIM állt elő ezzel, az még ma sem világos, kivéve abban az esetben, ha az a bizonyos doksi egyszerű hamisítvány – kinézem belőlük! – szendam). Ugyanezt a képet igyekezett felfesteni a budapesti autósok számára közismert Kupper (“Parkolós”) András is, aki egy facebookos kommentjében azt írja: “Világos, hogy az azeriek átvágtak minket!“.

Kedves Olvasóim! Figyeljétek csak meg a szóhasználatot:Minket” és nem az axiomatikusan csalhatatlan és zseniális Főkormányzót! Ez pedig az újabb kommunikációs színváltást jelzi, miszerint a hivatalos istenbizonyokat tevő azeriek voltak a gazemberek, akik ezekkel megtévesztették a másokról rosszat soha nem feltételező, tisztalelkű Istenkirályt, akinek így nem volt más választása, mint a nemzetközi jogot híven követve, beleegyezését adnia a Baltás kiadatásába, tehát Orbán tulajdonképpen nem egy hülye, hanem áldozat, aki a kényszerítő nemzetközi szabályok ördögi körébe került! Ezen szerecsen-mosdatásra pedig azért volt szükség, mert ippeg pont a az “átvertek minket” szövegek megjelenése előtt néhány órával látott napvilágot az azeri kormány azon nyilatkozata, miszerint a Baltás ügyében már egy esztendeje folyó titkos tárgyalásokra személyesen Orbán tett pontot a bakui látogatása során! (Megjegyzem, ezzel a habonyárpik már megint bele mentek egy másik zsákutcába, hiszen ez az egész azt jelenti, hogy a Kárpát-medence Géniusza tulajdonképpen házhoz ment bekapni a … !)

A balhé azonban csak nem akart csillapodni. Az online hírportálokon, meg a blogokon egyre szaporodtak a hírek, melyek a habonyárpik által mindenképpen elkerülni szándékozott, a “vazzegolós-fuxos”, “pénzért-az-anyját-is-eladó” Don Vidékibunkó jellemrajzát tárták a “zemberek” elé. A bel- és külföldi(!) sajtó szerint a Baltás kiadatásának ára egy, az azeri kormány által megvásárlandó, 2-3 milliárd euro?/dollár? értékű magyar állampapír lett volna. Ámde az időnként megdöbbentően jó (valószínűleg az USA kormányköreiből származó) információkkal rendelkező Amerikai Népszava a legújabb cikkében már azt állítja, hogy az Orbán-Simicska ZRt. (gyengébbek kedvéért: “Közgép“), avagy annak valamelyik off-shore cége mélyen piaci ár alatt jutna hozzá az azeri olajhoz és/vagy gázhoz, melyet a mostanság államosítani kívánt, magyarországi E.ON-cégekkel vásároltatna fel tetszőleges áron. Az AN szerint “Az itt keletkező árrés lenne a Simicska-Orbán maffia magánzsebekbe vándorló haszna.“. Ezt pedig a habonyárpik már nem hagyhatják szó nélkül, s a Vezérsegg védelme érdekében bevetik a Nagyágyút!

A mindenki számára jól ismert Szíjjártó Péter tegnap este kijelentette ugyanis, hogy “Magyarország az ügy minden részletében az Európa Tanács (ET) nemzetközi kiadatási ügyeket rendező 1983-as egyezménye szerint járt el. (…) Az igazságügyi tárca vezetője – az egyezmény előírásainak megfelelően – megkereste az azeri hatóságokat, akik jelezték, hogy a budapesti ítélet alapját képező bűncselekmény az ő államuk büntető törvénykönyve szerint is bűncselekmény, és életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető, majd közölték azt is, folytatni kívánják az ítélet végrehajtását. (…) A kiadatási eljárás teljes egészében az ET-egyezménynek megfelelően történt, amely világos jogszabály arra vonatkozóan, hogyan és milyen feltételekkel kell (kiemelés: szendam) végbemennie egy adott országban letartóztatott idegen állampolgár büntetés-végrehajtási célból való átadásának az anyaország számára. Mi ezt egy nemzetközi jogi kérdésnek tekintettük és tekintjük … (ami) tehát … egy bevett nemzetközi jogi eljárás, amelyben semmi különös nincsen, most is minden ennek megfelelően történt.” Ami pedig a Baltás ügyében történt üzletelgetésekre vonatkozó híreket illeti, Szógyártó – a maga szokásosan lekezelő stílusában – megjegyezte: “Sokaknak élénk a fantáziája, de a helyzet az, hogy egy száraz nemzetközi jogi eset és két ország gazdasági együttműködése semmilyen módon nincs hatással egymásra.

Mivel ezt a nyilatkozatot a kormánnyal szembeni elfogultságáról egyáltalán nem híres MTI-nek tette P(l)etyka, így aztán nem is merült fel néhány nagyon fontos kérdés:

  1. A hivatkozott nemzetközi egyezmény egyáltalán nem írja elő kötelező jelleggel az elítélt kiadatását (csakis megfelelő biztosítékok esetén és még akkor is csak az “elítélő” állam belátására bízva), az csupán az eljárás módjára vonatkozik. Miért egyezett bele ebbe a magyar kormány?
  2. Ha az azeri állam megszegte a kiadatás alapjául szolgáló (állítólagosan írásban tett) kötelezvényét, miért nem tiltakozott a két érintett minisztérium azonnal és erőteljesen, miért nem rendelte be a külügy azonnal az azeri nagykövetet magyarázatot kérve, miért nem fenyegette meg Bakut a diplomáciai kapcsolatok azonnali megszakításával, ha már Magyarországot az ilyen csúnyán átverte?
  3. Miért nem nyilatkozik már napok óta személyesen az ügyben rendkívül érintett külügy-, illetve igazságügyi miniszter?
  4. Miért nem nyilatkozik személyesen már napok óta a bel- és külhoni sajtó által netto korrupcióval vádolt miniszterelnök, aki az azeri kormány (nem cáfolt) kijelentése szerint: személyesen döntött a Baltás kiadatásáról?
  5. Miért és milyen minőségben nyilatkozik Szíjjártó Péter, aki sem a KüM, sem a KIM állományába nem tartozik, nem a kormány, avagy a miniszterelnök szóvivője (még a kormánypárté sem!), hanem csupán a Miniszterelnökség egyik államtitkára?
  6. És végül: ha annyira “rendben volt” minden, akkor ugyan miért szaladt fel Obama elnök szemöldöke egészen a tarkójáig, miért köll Budapestnek (ismét) magyarázkodnia, miért szakították meg az örmények a diplomáciai kapcsolatokat?

Nos, ezek azok a kérdések, melyeket egy normálisan működő demokrácia, normálisan működő sajtójától kapott volna egy kissé nemnormálisan működő államtitkár. Dehát ugye nálunk már a demokrácia is “unorthodox”, meg félázsiai (sőt, teljesen az! – q.e.d.), így aztán itt bármelyik közpénzen fizetett Lószar azt nyilatkozgathat, amit csak akar. Igaz, valahányszor csak kinyitják a bagólesőjüket, az ótvaros hazudozás rothadó szájszaga dől ki belőlük, meg az “oszt’ jónapot” netto cinizmusa.

Hát, kedves fidesznyikek! Az a helyzet, hogy példát vehetnétek Kövér polgártársotoktól! Ő bezzeg, mielőtt hazudik, pár decinyi Házi Adómentessel leöblíti a vezéri ánuszrózsából a nyelvére tapadt barna mázt, s csak azután mond olyanokat, hogy (glutty-glutty … áhhh! … brrrr!) … “erkölcsösnek lenni nem egyszerűen azt jelenti, hogy igyekszünk jók lenni, hanem azt a képességet, hogy újra és újra választani, dönteni tudunk a jó és a rossz, az igaz és a hamis között“.

Tegyetek így Ti is! Van(?) még rá pár hónapotok!

… és ezt …

szendamondja!


Hol a lóvé, Viktor?

Az elmúlt kétnap külügyi eseményei arra ösztönöztek, hogy újabb levelet írjak a Vezérnek. Az Azeri Baltás kiadatásával kapcsolatos hátteret most nem részletezném: tele vele a net, s magam is foglalkoztam már vele előző posztomban.

Kedves Viktor!

Az itten most a nagy helyzet, hogy Téged bizony alaposan beszippantott ez az azeri örmény örvény. Se kiköpni, se lenyelni nem lehet a dolgot, ráadásul harmadik napja sírva-röhögve köpköd körbe Téged az egész világ. Még az azeriak is, mivel ottani Kollégád volt az, aki úgy vert át Téged a palánkon, hogy még most sem nyekkentél: ballisztikus pályán repülve éppen most térsz vissza a sztratoszférába. S ha most fuldoklasz, az nem csak a dühtől lehet, hanem attól is, hogy abban a magasságban, ahol Vagy, meg a Magad által pénteken teremtett külpolitikai környezetben bizony baromi kevés már a levegő.

Persze azért vannak a dolognak előnyei is. Például az, hogy a jövőben több időd lesz a focira, hiszen nem köll majd fárasztó és időrabló külföldi utazásokat tenned. Mert alig hiszem, hogy a “Baltásgate” után akár egyetlen egy külhoni meghívást is kapnál, hiszen a nemzetközi porondon nem túl izmos Ruanda sem akarja majd égetni magát egy olyan lejáratódott alakkal, mint Te, aki méltán érdemelte ki az “Aliyev Seggdugasza” nevet. Gondolom, ezzel most semmi újat nem mondtam Neked, hiszen ezt valószínűleg már elmagyarázta a Te páratlanul szakavatott és karakán külügyminisztered, akit (Hozzád hasonlóan) magára valamit is adó ország az állami intézményeinek még a portásfülkéjébe sem fog beengedni. De sebaj, péntek óta vitathatatlan tény, hogy az itthoni fotelből is lehet jelentős külpolitikai és diplomáciai “sikereket” elérni.

Erről jut eszembe, Viktor! Ugyan elmodhatnád itt, csakis magunk között: miből gondoltátok, hogy ez az egész azeri biznisz titokban fog maradni? Világos volt, mint a Nap, hogy a Baltást nemzeti hősnek kijáró állami csinnadrattával fogadják majd Bakuban, s ezt Jereván pedig azonnal világgá fogja kürtölni. Hát nincs már Martonyi segge alatt egyetlen külügyi szakértő sem, aki szépen elmagyarázta volna, hogy a két ország már több, némi népírtással egybe kötött háborút vívott meg egymással? Hogy a legutóbbi óta nem Baku, hanem ippeg pont Jereván Moszkva és Washington térségi szövetségese, s ők abban érdekeltek, hogy kurva nagy legyen a csönd a Kaukázus vidékén? Erre jösz Te, a kelet-európai Viki Mouse, s egy helyes kis fegyveres konfliktust gerjesztve rálépsz az elefántok lábára! Még is mit gondolsz, mit fogsz kapni ezért Putyintól meg Obamától? Én megmondhatom: olyan kurva nagy kokikat és sallerokat, hogy belezöldülsz, fiacskám!

És ha már a kurváknál tartunk! Én még életemben nem láttam olyan prostit, aki kölcsönért sőt, annak csupán ígéretéért dugott volna. Úgy látszik Te vagy az első, s ezzel a teljesítményeddel be is fogsz kerülni a “Szopósmacák Guiness“-ébe, az tuti! Mert ugye a Baltás már Bakuban lógatja a lábát, azaz a bérdugás megtörtént, de hol az ellentételezés? Hol a lóvé Viktor?! Hát, az biza’ nincsen sehol, mert ugyan Te ahhoz voltál szokva, hogy Te versz át folyton másokat, ámde Aliyev barátod személyében emberedre találtál! Most röhög a markába, Neked meg a segged fáj, amit a két elnök hamarosan még csimbókosra is fog rúgdalni! Bár az egyik haverom szerint a kurva szerepét eredetileg az országnak szántad (miénk a baszás meg a visszafizetés dicsősége), Magadnak meg a striciét, aki fogja a pénzt és fut. Hát, Viktor: van az úgy, hogy a stricit dugják meg! Hehehe!

Ám van itt egy sanda gyanú is, Viktor! Ugyanezen haverom szerint Te nem ingyé’ baltáztad a minap (is és végképp) el az ország renoméját! Vagy ott virít már egy szép kerek összeg valamelyik Simicskával közöss off-shore bankszámládon, vagy pedig valamelyik Közgép-klón fog hamarost egy csinos állami megrendelést kapni Azerbajdzsántól. Nos, ha az utóbbi az igaz, azt látni fogjuk, azelőbbire pedig talán majd valamelyik tárgyaláson fog fény derülni, ahol nem “miniszterelnök“-nek fognak szólítani Téged, hanem úgy, hogy “vádlott“!

Kedves Viktor!

Nem akarom túlragozni ezt az egész azeri balhét, ezért már csupán csak egyetlen megjegyzésem lenne. Tudod ez a Tamás Gazsi azt írta a minap a HVG-ben Rólatok, hogy tudatlan, öregedő kamaszokként irányítjátok az államot, az ország dolgát a magánügyeteknek tekintitek, magát az országot pedig a magántulajdonotoknak, s az, hogy itten még valami is működik, csupán néhány tisztességes hivatalnoknak köszönhető. Nagy igazság ez, Viktor! Egy darabig még ugyan ugrálhattok, de fogy körülöttetek a hely és a levegő. Valahol pedig már készül a számla, s hamarost a kasszához fogunk szólítani!

Csókpusz!

szendam


A Haza árulása

Az alábbi írást a hvg.hu-n olvastam. Köszönöm “öregszeder“-nek hogy felhívta rá a figyelmemet. A többit már magam találtam és nem tudtam megállni, hogy “no comment”!

Rendezzen nálunk vérfürdőt!

Európai és amerikai diplomáciai jelentések szerint az alábbi, azonos szövegű hirdetés jelent meg több közép-ázsiai és közel-keleti napilapban.

Ön egy különösen gusztustalan, elmaradott diktatúra gyermeke, aki nehezen tud gyűlölt ellenségeihez közel kerülni, mert amazok saját államuk védelme alatt állnak, a semleges országok viszont zokon veszik a határozott közeledési kísérleteket?

Nem mellesleg Ön egy szociopata állat, aki a nemzeti büszkeségén esett sérelemért csak ököllel, szúró- és vágófegyverekkel, láncfűrésszel, lángszóróval, himnuszkifütyüléssel tud elégtételt venni?

Magyarország tárt karokkal várja!

Hangulatos leszámolások, kézi- és lőfegyverek széles választéka, garantált személyi biztonság, csendes hullák, gyors ügyintézés.

Csoportos pogromok esetén kedvezmények!

Kezdőket is szeretettel fogadunk. Részükre személyi trénert biztosítunk saját vandáljaink, illetve a környező országok robbantásos szakemberei közül.

Apró betűs rész: Amennyiben az ön állama hajlandó egy nagyobb tételt vásárolni szart sem érő állampapírjainkból, mert valamiből finanszíroznunk kell teljesen megzakkant gazdasági miniszterünk lidérces álmait és miniszterelnökünk költséges hobbijait, úgy a jegyzésről szóló igazolás kézhez vétele után postafordultával küldjük haza, és máris élvezheti a teljes szabadságot az Ön despotája jóvoltából!

Amennyiben valamilyen általunk érthetetlen oknál fogva az Ön országa vezetőinek erkölcsi kifogásaik támadnának, vagy nemzetközi kellemetlenségektől tartanának, úgy megbízható euroszkeptikus szerződéses partnereink majd meggyőzően érvelnek az európai fórumokon, hogy valójában szabadságharcot folytatunk, és nem pontosan ugyanolyan korlátokat nem tűrő, hatalommal visszaélő ormótlan gazemberek irányítanak, mint az Ön Tisztelt köztörvényes főnökei.

Nem fog csalódni!

Kiváló referenciákkal rendelkezünk.

Véres kommunista diktatúrák küldöttségei elégedetten számolnak be arról a professzionalizmusról, amellyel az ellenük tüntető nemzeti kisebbségek képviselőit lefogjuk, és megalázzuk. Mert mi akkora elvtelen girnyók vagyunk, hogy bármikor készek vagyunk elárulni azokat, akikkel egyébként a sorsközösséget hangsúlyozzuk, viszont telerinyáljuk a nyugati sajtót, hogy viharos történelmünk során milyen hálátlan volt velünk a világ.

Igazi picsogó, gerinctelen, önbecsülés nélküli taplókra vágyik?

Igen, megtalálta!

Lépjen velünk kapcsolatba most!

Ugyanitt rohadó félben lévő, saját népük ellen háborút viselő diktatúrák számára kutyakiképző exrendőrök bérelhetők!

És még …

Így lángollt a magyar zászló

Hatalmas diplomácia katasztrófát okozott a Fidesz-kormány Magyarországnak az azeri baltás gyilkos kiadásával. Az ellenzék az igazságügyi- és külügyminiszter lemondását követeli, a kormány és a Fidesz viszont lezártnak tekinti az ügyet. Érdekesség, hogy a kormány közleménye szinte szórul-szóra követi az azerbajdzsáni külügyminisztérium közleményét, csak a gyilkost nem istenítik benne.

 
A kormány mindössze egy pár soros közleményben próbálta menteni a menthetőt. Közölték: Magyarország messzemenően tiszteletben tartja a keresztény Örményországot, továbbá az örmény nép kultúráját és hagyományait. Jelezték azt is, hogy Magyarország az örmény fél diplomáciai kapcsolatokat érintő lépését sajnálatosnak tartja.
(Mi történt idáig? Cikkeinket a témában itt, itt és itt találja.)
A közlés szerint Magyarország a 2004. február 19-e óta fogva tartott, Gurgen Margaryan örmény állampolgár megöléséért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni állampolgár Azerbajdzsán részére történt átadásakor az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján járt el. Érdekesség, hogy az azeri Külügyminisztérium ugyanerre hivatkozik (elolvashatja a közleményüket angolul itt).

A két tárca arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a vonatkozó szabályokat tiszteletben tartva, transzparens módon járt el az ügyben. “Magyarország minden állam vonatkozásában tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, és nemzetközi partnereitől is ugyanezt várja el” – áll a magyar Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szombaton kiadott, az MTI-nek megküldött közleményében.

Tüntetés a magyar külképviselet előtt

Több százan tüntettek szombaton délelőtt Jerevánban a külügyminisztérium épülete és Magyarország tiszteletbeli konzuljának irodája előtt.

Az MTI szerint mintegy háromszáz fő – elsősorban fiatalok – amiatt tiltakozott, hogy a magyar hatóságok Ramil Safarov azeri katonatisztet kiadták Azerbajdzsánnak.

A tüntetők a tiszteletbeli konzul irodájánál – a rendőrök jelenléte ellenére – letépték a magyar zászlót az épület faláról, majd felgyújtották – jelentette a Novosztyi Armenyija (newsarmenia) állami hírügynökség és a panarmenian.net internetes hír- és elemző ügynökség.

Már az eBayen árulják Magyarországot

Hárommilliárd euróért árulják Magyarországot az eBayen azután, hogy a magyar állam kiadta Azerbajdzsánnak az azeri baltás gyilkos néven elhíresült, korábban életfogytiglanra ítélt Ramil Safarovot.

“Ha van néhány milliárd euród, akármit megtehetsz ebben az EU-tagállamban” – olvasható Magyarországról abban a leírásban, amit az eBayen tettek közzé. A magyar államra lehet licitálni, azért pedig, hogy a vásárlók könnyebben dönthessenek, egy rövid leírást is csatolnak az országról.

Ebben az szerepel, hogy Azerbajdzsán nemrég azt ígérte a magyar államnak, hogy 2-3 milliárd euró értékben jegyezne magyar államkötvényeket, néhány nappal később pedig Magyarország kiadta a korábban életfogytigalni börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarovot az azerieknek. A rövid bejegyzés arra is emlékeztet, hogy az azeri baltás gyilkosként elhíresült férfit Azerbajdzsánban aztán azonnal szabadon engedték.

A “termékleírásban” néhány adat is szerepel az országról, úgy mint a területe, lakossága, illetve hogy tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak és az OECD-nek is – írta a HVG.

Orbán oldalán nem lehet kommentelni

A baltásgate egyik fejleménye, hogy Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldalán megjelentek olyan, részben örmények, részben magyarok által jegyzett kommentárok, amelyek Magyarországot, a magyar kormányt vagy magát a miniszterelnököt gyalulják. Ezekből szemezgetett az ATV.Érdekes, hogy bár számos, a miniszterelnököt védő hozzászólás is olvasható Orbán Viktor Facebook-oldalán, azonban ezek írói mind magyarok, azerit egyet sem találtunk köztük. Ugyancsak figyelemreméltó, hogy magának a miniszterelnöknek a legfrissebb bejegyzése péntek délutáni, Sors Tamás paralimpiai bajnoknak gratulál, a baltásgate-ről hallgat. A mostani botránnyal kapcsolatos beírásokat kivétel nélkül a Sorsnak címzett gratulációhoz írt kommentárok között találtuk.

A neveken nem változtattunk semmit.

Նունե Բարսեղյան ezt írta: „Shame on you Hungary, Shame on you Hungary, Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary,Shame on you Hungary.”
Magyarul, erősen rövidítve:
Szégyelld magad, Magyarország.

Gombkötő Márta magyarul válaszol: Նունե Բարսեղյան Ez nem Magyarország, ez Orbán…..:/

„Szegyen!szegyen szegyen!” – fogalmaz Bogdán Gizella Uj.

Rovó Gyöngyi bejegyzése: „Én sem értem, derék örmény vendégeink miért nem valami azeri lapon vitézkednek a gyilkos örömünneplése miatt.”

„Talán azért, kedves Gyöngyi, mert ha a magyar hatóságok nem adják ki, nincs örömünnep. De a KIM-et úgy dobták ár a palánkon az azeriek, ahogy az a nagykönyvben meg van írva” – reagál Rovó Gyöngyi bejegyzésére Dávid Telegdi.

Szintén Dávid Telegdi írta: „Egyébként ha az azeriek továbbra is hülyére veszik a magyar diplomáciát (és mint láttuk, simán meg tudják tenni) megszakítják kapcsolataikat hazánkkal, mondván mi olyat soha nem mondtunk, hogy nálunk is ülni fog a gyilkos, ellenkezőleg: egyértelművé tettük, hogy nálunk nemzeti hős. A magyar külügyminisztérium hazudik, mi pedig hazugokkal nem állunk szóba. Államkötvényt meg pláne nem veszünk tőlük.”

Artashes Aramazd Mkrtchyan: Shame on you mr orban
Magyarul:
Szégyellje magát, Orbán Úr!

Gegham Azatyan: Shame you on Hungary!!!
Magyarul:
Szégyelld magad, Magyarország!!!

Ernest Margaryan nem fedi föl, hogy ki szégyellje magát. Ennyit ír: „SHAME ON YOU”
Magyarul: SZÉGYELLD MAGAD vagy SZÉGYELLJE MAGÁT, SZÉGYELLJÉK MAGUKAT, esetleg SZÉGYEN RÁTOK, tehát ez vonatkozhat Orbán Viktorra, de Magyarország összlakosságára is.

 
És még …  

TGM: Az örmény eset

Az egyszerű újságolvasó számára is nyilvánvaló kellett hogy legyen: ha kiadják a nacionalista azeri gyilkost hazájának, amelyben jelentős erők – beleértve Azerbajdzsán állam némely vezetőit – ünneplik ezt a pasast, aki álmában megölte baltával az egyik felebarátját mindössze azért, mert az illető örmény, akkor lehetséges, hogy elnöki kegyelemmel szélnek eresztik. Aki ezt a döntést Pesten meghozta, nincs eszénél. A magyar állam élén a nagyvilág ügyeiben eligazodni képtelen, agresszív és felelőtlen, vénülő kamaszok állnak.
 
 

Kis türelmet kérek az olvasótól, némi kerülővel fogok elérni

 

a címben jelzett témához, amely végül is csak napi szenzáció, bár lehet, hogy súlyosak lesznek a következményei.A komplex tömegtársadalmakban – ahol nem a személyes kapcsolatok uralkodnak, ahol a pénz és az intézményesség közvetíti az emberi viszonyokat – az esendő emberekről való gondoskodás az állam dolga.

Az állam lehetővé teszi, hogy ha baj van, egyetlen telefonhívással segítséget kérhessünk a mentőtől, tűzoltóságtól, rendőrségtől, amely díjtalanul oltalmaz meg bennünket bűnözéstől, balesettől, rosszulléttől, szerencsétlenségtől.

Az állam közutakat, vasutakat tart fönn, városi és helységközi tömegközlekedést üzemeltet, hogy eljuthassunk egyik helyről a másikra, postát tart üzemben, hogy leveleket írhassunk a távollévőknek, magáncégek közbejöttével ugyan, de tesz róla, hogy telefonálhassunk, internetünk lehessen.

Az állam gondoskodik róla, hogy mérsékelt díjszabás ellenében fűthessünk és világíthassunk, hogy legyen a lakásunkban tiszta víz, hogy elhordják a szemetet.

Az állam gondoskodik azokról, akik nem gondoskodhatnak saját magukról: nyugdíjat folyósít, segélyt oszt, segít a munkanélkülieknek az elhelyezkedésben. Oktatja a gyerekeket (díjtalanul), gyógyítja a betegeket, segít rehabilitálni a megtévedteket; tiltja, korlátozza az egészségre és közerkölcsre ártalmas gyakorlatokat (dohányzás, kábítószer, alkoholizmus, prostitúció, szerencsejáték). Fegyveres testületeivel védi az ország területét, konzuli szolgálatával segíti a külföldön tartózkodó honpolgárokat.

Az állam versenyhivatala és kereskedelmi, pénzügyi fölügyelete, árhivatala védi a gazdaságban a gyöngébbeket, nehogy visszaélés áldozataivá váljanak.

Az állam éjjelente kivilágítja az utcákat, kijavítja a járdákat, nehogy akár a kapatos polgártársaink megbotoljanak és megüssék magukat.

Az állam védi a környezetet, parkokat ültet, hogy jobb legyen a levegő. Kulturális intézményeket és kögyűjteményeket tart fönn, nehogy megbutuljunk, nehogy elvesszen kollektív emlékezetünk.

Az állam szerződéses viszonyra lép érdekképviseletekkel, a civil társadalom szervezeteivel, nonprofit szervezetekkel, alapítványokkal, egyházakkal, mert elismeri, hogy gondoskodó funkcióját nem teljesítheti pusztán a közigazgatási-hivatali eljárás alá-fölérendeltségi viszonyainak és jogi szabályozottságának a keretében. A gondoskodásra szorulóknak is van szavuk – más szóval: vannak jogaik.

Az állam (önmagának az ellenőrzése céljából) maga segít fönntartani a politikai ellenzéket és a kritikai nyilvánosságot (médiaszabadság, panasztételi jog, pörindítási jog közügyekben), és aláveti magát a jognak (ezért nincs a törvényhozás és az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalom – a kormány – alá rendelve).

Természetesen az államnak ez a képe hiányos: számos követelmény csak fölöttébb tökéletlenül teljesül. Ennek ellenére nagyjából mindannyian elismerjük, hogy a nagy terjedelmű területi államokban, a munkamegosztás és a termelés regionális aránytalanságai miatt az ún. öngondoskodás illuzórikus – hogy a társadalmi egyenlőtlenségről, a szegénységről itt ne is tegyünk említést – , ezért a humanista, gondoskodó államra múlhatatlanul szükség van, akkor is, ha sokakat aggaszt az élet minden területére befolyást gyakorló állam óriási hatalma.

Ez a csakugyan megdöbbentően nagy hatalom maga is humanizálásra szorul. Akármilyen is legyen a politikai fölfogásunk, elismerjük azt is – a legelvetemültebb szadisták kivételével – , hogy a közigazgatásnak, különösen az irányításnak nemeslelkűnek és belátónak kell lennie. Szükséges, hogy a közigazgatás (különös tekintettel a magasrangú hivatalnokokra) a társadalom- és jogtudomány széleskörű, alapos ismeretére támaszkodjék – a társadalom- és bölcsészettudományok függetlensége és bőkezű finanszírozása ezért is nélkülözhetetlen – , mert az élet pusztán intuitív-empirikus („gyakorlati”) megközelítése a modern társadalom hihetetlen bonyolultsága miatt reménytelen illúzió. A reformkor óta – megszakításokkal: a sajnos túlságosan elhúzódó diktatúrás epizódok és háborúk okozta összeomlásokkal „tarkítva” – a jogtudó és közéleti, humanista elitek arra törekedtek, hogy csökkentsék a kegyetlenséget, hogy kiiktassák a megtorlásra és büntetésre, fegyelmezésre, represszióra, konformizmusra támaszkodó eljárásokat, rutinokat és mentalitásokat.

Széchenyi, Wesselényi, Bölöni Farkas Sándor korában nagyjaink a börtönügy reformját tanulmányozták Napnyugaton. A testi fenyítés és mindenfajta, államilag szentesített megaláztatás, a halálbüntetés eltörlése együtt járt a társadalmi patológiákat okozó viszonyok megreformálására irányuló törekvésekkel – a földbirtokreformtól a nőoktatásig, az óvodától a tudományos ismeretterjesztésig, az ingyenes népoktatástól az általános, egyenlő és titkos szavazati jogig, a származási kiváltságok eltörléséig – , igaz, nagyon viszonylagos sikerrel. A kudarcok és visszaesések ellenére a kényszer megszelídítése, a hierarchia helyett az egyenlőség, a parancs helyett a megegyezés, a bántalmazás helyett a gyógyítás, a tekintélytisztelet helyett az egyenlő méltóság kivívásának szándéka így vagy úgy, de ott szerepelt az ország – és az emberiség – legjobbjainak alapvető szándékai között.

Ebben az elkerülhetetlen és szép küzdelemben ismételten fölmerült a végrehajtó hatalmat és a közigazgatást irányító, nagy hatalmú személyek és csoportok emberi (morális és intellektuális) minőségének a kényes kérdése. Nem hinném, hogy az állam humánus (gondoskodó, oltalmazó) funkcióinak visszanyesése – pl. az ingyenes, mindenkinek egyformán járó egészség- és oktatásügy megszüntetése, a közszolgáltatások értékcsökkenése, a szociális és egyéb segélyek elleni eredményes, antihumanista és antiegalitárius (nagyon sikeres) támadások – a végrehajtó hatalom és a közigazgatás vezetőinek az erkölcstelensége és hiányos tudása miatt következett be, az okok itt mélyebbek, általánosabbak és személytelenebbek. Ugyanakkor látható volt az is, hogy az antihumanista fordulat az államéletben megtalálta a maga képmutató vagy brutális képviselőit, akiket aligha illet meg a választott vezetőknek amúgy valamennyire kijáró tisztelet (amely nem a személynek, hanem az „officium”-nak, esetünkben a nép képviseletének szól).

Az azeri gyilkos szabadon engedése és az örmény—magyar diplomáciai kapcsolatok megszakítása riasztó fényt vet a magyar állam egyik fő problémájára.

Arra ugyanis, hogy az álmélkodásra méltóan gigászi hatalmú állam élén felelőtlen és tudatlan emberek állnak.

Félreértés ne essék: én nem csodálom az örmény nacionalistákat azért, mert mindenáron börtönben akarnak tartani egy elítéltet, a bosszú és a megtorlás eszméje távol áll attól a gondolatkörtől, amelyet szeretni tudok. Arról se fogok itt moralizálni, hogy Magyarország kormánya olyan diktátorokkal tart fönn intim kapcsolatokat, mint Ilham Alijev, Azerbajdzsán ura – ezt más ún. demokráciák is megtették és megteszik, élükön az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal. (És valamennyien rosszul teszik.)

Ugyanakkor az egyszerű újságolvasó számára is nyilvánvaló kellett hogy legyen: ha kiadják a nacionalista azeri gyilkost hazájának, amelyben jelentős erők – beleértve Azerbajdzsán állam némely vezetőit – ünneplik ezt a pasast, aki álmában megölte baltával az egyik felebarátját mindössze azért, mert az illető örmény, akkor lehetséges, hogy elnöki kegyelemmel szélnek eresztik. Aki ezt a döntést Pesten meghozta, nincs eszénél.

Az a tény, hogy a magyar állam élén a nagyvilág ügyeiben eligazodni képtelen, agresszív és felelőtlen, vénülő kamaszok állnak – emlékezzünk a saját megyéjében is rosszul tájékozódó debreceni és hódmezővásárhelyi polgármester világpolitikai matinéföllépéseire – , egyszerűen rémületes. (Bevallom, engem az is megriasztott, amikor a volt miniszterelnök, Gyurcsány blogot indított a rá jellemző óvatlansággal, s kiderült, mit tud a világról. Semmit.)

A magyar állam vezető személyzete – s az ellenzéket, beleértve sajnos az ellenzéki sajtó nagy részét, sem véve ki – egyáltalán nem látszik érdeklődést mutatni a külvilág, így a külföld iránt, ez kiviláglik szószólóinak az ilyesmit érintő fölületes, tudatlan, bizarr utalásaiból, történelmi érzéketlenségéből. Az is jellemző, hogy a legközhelyesebb nyugati „elemzésekből” indulnak ki akár közvetlen szomszédaink megítélésekor. Magyarországon történelmi monográfiákat lehet írni (és publikálni!) erdélyi kérdésekről román nyelvtudás nélkül. Magyarország majd fél évszázadot töltött el a szovjet érdekszférában, mégis: ellentmondás, vita nélkül lehet bármilyen légből kapott ostobaságot és kitalációt világgá kiáltani a Szovjetunióról és a szovjet rendszerről, az orosz kultúráról. Magyarország négyszáz évet töltött el a Habsburg-birodalomban, de az osztrák-cseh történelem épp oly ismeretlen itt, mint a kaukázusi.

Megint csak a félreértések elkerülése végett: én nem tekintem a világban való helyes tájékozódás ismérvének a nagyhatalmakkal szembeni szolgalelkűséget, és éppen ezen a helyen magyaráztam el, miért tartom demokratikus értéknek a nemzeti függetlenséget, a nemzeti önrendelkezést.

Egyszerűen csak azt látom, hogy államunk lelkiismeretlen vezetői minden érdemlegesebb ok nélkül veszélyeztetik Magyarország presztízsét és érdekeit. Hozzáértés nélkül, magánügyükként kezelik a külkapcsolatokat, mint az apró reneszánsz fejedelemségek uralkodói – tönkre is mentek ebbe – , holott az állam, amelyet irányítanak, nem az övék, mi több: erre az államra szükségük lenne az állam polgárainak. Minden tisztességes hivatalnok (s a legtöbb hivatalnok persze alkatilag konzervatív, ha nézeteiben olyik talán nem annyira) megmondhatja, hogy az állam ide-oda rángatása dilettáns politikai ötletek alapján nem helyi, hanem rendszerszerű károkat okoz, mert az állam intézményei összefüggenek egymással. Válság idején pedig ez katasztrofális.

Föltűnő, hogy a nemzeti retorikával kakaskodó magyarországi államvezetés mennyire nem érti a nacionalizmust. Ki gondolhatta azt, hogy a sovén okokból orgyilkosságra vetemedő azeri katonatiszt sovén okokból történt szabadon engedése nem váltja ki az Azerbajdzsánnal nemrég még háborút vívott, nacionalista lázban égő, sokat szenvedett Örményország hangos fölháborodását? Ki gondolhatta azt, hogy az amúgy is bajkeverő hírében álló magyar kormány ezt megúszhatja?

S gondoljunk bele: ezek az emberek irányítják a kórházainkat, az energiaellátásunkat, az úthálózatunkat, a hulladéktemetőinket, az atomerőművünket, a múzeumainkat, az operánkat, a hadseregünket. Örülhetünk, hogy – hála néhány becsületes tisztviselőnek – még állnak a hidak, söprik az utcát, kiviszi a postás a nyugdíjat. Annyit, amennyit.

Addig, ameddig.

S végül meggondolandó: milyen rendszer az, amely így válogatja ki a vezetőit? Milyen társadalom az, amely hagyja magát így vezetni?

Mi lesz itt, ha jön az árvíz vagy a földrengés?

Mert azt, hogy mi történik, ha menetelnek a terrorista hajlamú náci rohamosztagok, már tudjuk.

És még …

Obamát aggasztja a kegyelem, Washington magyarázatot kért Budapesttől

“Obama elnököt mélységes aggodalommal töltötte el a bejelentés, miszerint Azerbajdzsán elnöke megkegyelmezett Ramil Safarovnak” – áll a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Tommy Vietor által kiadott közleményben.
“Tolmácsoljuk az azeri hatóságoknak a Safarovnak adott kegyelem miatti csalódottságunkat. Ez a cselekedet ellentétes a regionális feszültség csökkentése és a megbékélés érdekében tett erőfeszítésekkel” – hangsúlyozta a közlemény.

A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője hozzátette, hogy Magyarországot is megkérték arra, magyarázza meg a Safarov hazaküldésével kapcsolatos döntését.

Közleményt adott ki pénteken az üggyel kapcsolatban Patrick Vetrell, az amerikai külügyminisztérium szóvivője is, aki úgy fogalmazott: “További részleteket várunk Magyarországtól azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy Safarovot átengedte Azerbajdzsánnak”.
A külügyi állásfoglalás is arról szólt, hogy az Egyesült Államokat aggasztja a kegyelem, amelyben az azeri elnök a Bakuba pénteken hazatérő katonatisztet részesítette. A dokumentum emlékeztetett arra, hogy Safarov életfogytig tartó szabadságvesztését töltötte Magyarországon.

És még …
 
Bazdmeg Viktor! Neked volt pofád, a te “köz(g)éposztályod” finanszírozása érdekében, pár fillérnyi azeri pénzért lejáratni AZ EGÉSZ ORSZÁGOT, ELADNI ANNAK MARADÉK TEKINTÉLYÉT?! Ugye neked saválló acél-lemezből van a fizimiskád? Apád verte is azt rendesen, de sajnos nem a “húszkilós samuval“. Ezt meg most RAJTUNK vered le?! Mert nincs még elég pénzed, meg a Simicskacsányidemjánestébé haverodnak sem? Hát nem tömődött még tele a zsebetek a szegényektől sőt, az egész országtól eleddig ellopott milliárdokkal? Most még egy azeri Senkiháziseggét is ki köll nyalni, hogy legyen még pár milliárdotok az egyik off-shore bankszámlátokon?Bazdmeg Viktor! Nem kéne már elhúznod neked, meg a bandádnak is innen a jó büdös francba? Bakuban a “manat”-kötvényeitekből egy darabig el tudnátok éldegélni! Ugye, Viktor?

És tudod mit: még ki is fizetjük nektek az egészet, csak már Bakuban látnák mindannyiótokat!

… és ezt …

szendamondja!