Orbán a tanulatlan diktátor

Nem értem, nem értem!” – mondja a novicius, amint maga elé meredve sétálgat a kolostor kerengőjén. “Mit nem értesz? Majd én megmagyarázom!” – ajánlkozik egy idősebb fráter. “Hát magyarázni azt én is tudom, de akkor sem értem!” – hangzik a válasz.

Szeretve tisztelt emlékű gimis tanárom annak idején azt mondta: a történelem eseményeit roppant egyszerű megérteni, ha sikerül megtalálni azon egyéni és/vagy csoportérdekeket, melyek a különböző folyamatok mozgatórugóiként szolgáltak. E módszert alkalmazva később, már politológiai tanulmányaim során, rendkívül egyszerűnek bizonyult megérteni a hogyanok és miértek azon összefüggéseit, melyek csoporttársaim többségének alaposan feladták a leckét. Más dolgokban pedig – ezen “Kályha-szabály“-on kívül – a szociálpszichológia segített sokat. Például abban, hogy hogyan alakul ki egy diktatúra, miért tűnik kezdetben kimagaslóan produktívnak (a demokráciához képest), aztán pedig hogyan és miért bukik meg, törvényszerűen bele dőlve saját módszereinek dugáiba.

Az, hogy a magyar társadalom egyszerűen beteg, vitathatatlan tény. Miként az is, hogy sajnos nincs “betegség-tudata“. Előbbire bizonyítékok halmaza szolgál, hiszen elég csak végig tekinteni történelmünk elmúlt bő ötszáz esztendején: Hunyadi Mátyás halálától kezdve szakmányban halmoztuk fel  a csata-, a háború-, a szabadság-, a terület- és a lakosság-vesztéseket annak okán, hogy a “Járt utat a járatlanért…“-elve alapján ugyanazon, már tegnap sem bevált módszerekkel akartuk megoldani azokat a problémákat, melyek e módszerek alkalmazása nélkül nem is léteztek volna (ld.: a hibás paradigma, illetve aktuálisan: az orbán-matolcsysta gazd.pol.!). Utóbbira pedig az az okadat, hogy valamennyi önbuktázásunkat a “belső” és a “külső” ellenség “aknamunkájával” szeretjük magyarázni (hogyan is lehetne másként, amikor mi ugye a “világ legtehetségesebb népe” vagyunk?! … de majd’ minden esetben és csakis “külföldön”!), kollektív tudatunkba tehát mélyen beágyazódott úgy a “történelmi viktimológia”, mint a xenofób paranoia, illetve a “hatalmasságokat” (meg a szabályokat) nem tisztelő, azokat csak kicselezni (kibekkelni) akaró, de ellenük tenni semmit nem hajlandó viselkedésünk.

Egy ilyen szociálpszichológiai kondíciókkal rendelkező nép csakis termékeny táptalaja lehet az olyan diktátori célokat dédelgető néptribunoknak, mint például Orbán Viktor. Hiszen egyszerű a dolga: a “nagyság” ígéretével erősítenie kell a kisebbségi komplexust (micsoda antagónia! … és még rendszeresen be is válik! … újabb bizonyítéka a “betegsének”!), a társadalmat a “Jók” (“magyarok, keresztény-nemzetiek és jobboldaliak“) és a “Rosszak” (“nemzetellenesek, baloldaliak és liberálisok“), egymással mereven szembe álló szekértáborára osztva “nemzeti összefogást” hírdetni (ld: “Nemzeti Együttműködés Rendszere“! – újabb sikeres antagónia, ami még csak fel sem tűnik “Átlagék“-nak!), amely úgy oldja meg majd “azemútnyócév” mindent “túlegyeztető”, s ezért mindent romba döntő “antidemokratikus töketlenkedéseit”, hogy demokratikus alapon(!) “erős központi akaratot“(!) hoz létre (megint egy sikeres antagónia!), s “A Nemzetnek” csupán annyi a dolga, hogy csak egyetlen egyszer helyesen szavazva “Fülkeforradalmár”-rá váljon (a “felülről” érkező “csoda” iránti várakozás, ergo az öntevékenységre és -gondoskodásra való hajlandótlanság felerősítése!).

A történelem tanúbizonysága szerint diktatúra úgy alakulhat ki, hogy az addigi (félig-meddig) demokratikus rendszer nem képes (a külső és belső egyeztetések szabályainak betartási kényszere miatt) kellően gyors megoldást kínálni egy akkut társadalmi (pl.: “cigánybűnözés”?), de főleg gazdasági (pl.: “eladósodottság”?) válságra. Ilyenkor a XIX.század egyik legnagyobb politikai gondolkodója, Lord Acton szerint az a helyzet áll elő, hogy a “Jog” nem képes “uralkodni” az emberek fölött (ld.: pl. Weimari Köztársaság, avagy a Harmadik Magyar!), ezért a nép olyan váteszek hangjára hallgat (ld.: pl. Hitler, avagy Orbán hatalomra jutását!), akik ennek ellenkezőjét, tehát a “zemberek uralmát a Jog fölött” hírdetik meg, mint egyedüli kiláballási lehetőséget. Azt tehát, hogy egy demokratikus felhatalmazással (vissza)élve megváltoztassák a szabályokat, s egy bizonyos gazdasági (mondjuk szektoriális “válságadók”, illetve “rögzített árfolyamú végtörlesztés”?), avagy társadalmi rétegre (mondjuk az egyházügyi törvény nyílt önkénye, avagy a Manyup-pénzek állami kizsarolása?) rákényszerítsék azokat egy félretájékoztatott és relatív többség pillanatnyi, de múlandó akarata alapján. Ámde ez a pillanatnyi akarat nem csak arra jó, hogy az Útált Rétegtől vonjon meg jogokat a Csodaígérő Hatalom hanem arra, hogy a Csodaváró Társadalomtól is, lévén ez az ilyen uralmi rendszer “normál üzemmódja”!

A XX. század történelme mindössze három olyan diktátort ismer, akik nem voltak kénytelenek megélni saját rendszerük bukását (az öngyilkos Hitlert kivéve), ergo “sikeresnek” tekinthetőek. Abc-sorrendben Franco, Kádár és Sztalin. Előbbi egy, a spanyol katonai iskolák drilljén alaposan megfegyelmezett tiszt volt, s így – meg nemesi származása okán – pontosan tudta: mit engedhet meg magának és mit nem, mi az, amit a spanyol gazdasági oligarchia, meg az Egyház érdekeit még nem sérti, s mi az, ami már igen. A mélyszegénységből feltört Kádár, aki pontosan tisztában volt azzal, mi a köznép elvárása (egzisztenciális biztonság), s élete utolsó másodpercéig megőrízte plebejusságát (ellentétben “kommunista” diktátor-társainak többségével!) elsősorban a “plebsz” megelégedettségére és nem pedig az általa sokáig uralt “elit” kívánalmaira alapozva uralkodott. Sztalin pedig azzal volt tökéletesen tisztában, hogy miként “működik” az orosz nép, s hogyan a “politikai elit”: előbbi megszokta már a kancsukát és az éhezést, utóbbinak pedig a címek/rangok/kiváltságok, mindkettejüknek meg az Orosz Birodalom világhatalmának tudata a fontos. Orbán azonban egyik “kondícióval” sem rendelkezik: az “úri elit” számára csak egy pillanatnyilag hasznos (de mára a fejükre nőtt) parvenü, fegyelemre soha nem szoktatták, nem jött mélyszegénységből és egy alapvetően szabálykerülő, rebellis nép fölött próbál felkészületlenül, gyerekszoba híján “felvilágosult”, de valójában bepiált/begombázott/begyógyszerezett zsarnokként uralkodni.

Pedig Orbán nem egy tehetségtelen ember (ha lehet “tehetségnek” nevezni a nyílvánvaló elmebomlásból, a cezaro- és megalomániából, a pszicho- és szociopatizmusból származó kvázi-zsenialitást?! – nem ő lenne “kollégái” között hasonló tünetekkel az egyetlen!), hiszen hosszú évek kitartó munkájával szerezte meg mai, mindenféle korlátoktól mentes hatalmát, a még ugyan hivatalosan ki nem nyílvánított, de tagadhatatlan diktátorságát! Mindezt pedig a “Magyar Néplélek” ismeretére bazírozva, s mindmáig látszólag sikeresen! Sikeresen, hiszen mindenféle különösebb ellenállás nélkül vonta meg az emberi, polgári és politikai alapjogokat polgártársaitól, s legújabb elképzelése, a “választói felíratkozás” nyílvánvaló célokból kitalált ideája is “törvény” lesz nemsokára Magyarországon, ráadásul szinte NULLA ellenállással (ahogy megszokta)! Ez pedig ugyan egy közismert és sok esetben sikeres módja a parancsuralmi sőt, egyszemélyi rendszer “törvényes” bevezetésének, de a “tehetséges” Orbán  tényszerűen nem tudja – nyílvánvaló műveletlensége okán pedig nem is tudhatja! – , hogy egy diktatúra nem az Alaptörvényei, hanem a “Működési Elvei” okán szokott megbukni, melynek határidejét csupán közelebb hozza a teljesen ostoba szociál- és gazdaságpolitika!

Az egyik gond az, amire anno Trockíj mutatott rá Lenindemokratikus centralizmus” nevű elképzelését véleményezve. Szerinte ennek csupán egyetlen következménye lehet: “…előbb a Párt dönt a munkásosztály nevében, aztán a Politbüro a Párt nevében, végül a Vezér (“Der Führer”, avagy “Generalníj Szekretar”? – szendam) a Politbüro nevében“. Trockíj kiválóan mutatott rá a logikai sorrendre: előbb-utóbb egyetlen személy vonja magához a döntéshozatal kizárólagos jogát (ld. Orbántól:  a felsőoktatási keretszámok meghatározása(!), avagy az Operaház főigazgatójának személye(!), stb.!). Márpedig ez az Egyetlen Személy szellemi kapacitása nem lehet akkora, hogy mindent figyelemmel kísérjen és mindenről helyes döntéseket hozzon. Ugyanakkor egy diktatúra mindíg retteg a saját alattvalóitól, így azoktól hivatalokon keresztül (bürokrácia) igyekszik elzárkózni. A különböző posztokra pedig a nepotizmus, azaz a “csoporthoz való tartozás” (no, meg a feltétlen hűség) alapján neveznek ki mindenkit, akiknek egyik legfőbb ismérvük a Főnök (főnökök) pozícióit soha nem veszélyeztető ostobaságuk, döntéshozói alkalmatlanságuk, autonomia-hiányuk (mindezekről kitűnő “beszámolók” olvashatóak itt!). Ezek a mamelukok pedig olyanokat választanak ki a maguk alantasainak, kik még náluknál is alkalmatlanabbak, tehetségtelenebbek. Így aztán a Főnökhöz irányuló információs csatorna tele van egyéni félelmekkel, a “felfelé nyalás” kényszerével, ergo: az egész úgy rossz, ahogy van, a Főnök képtelen helyes döntéseket hozni! Ha pedig az Az Egyetlen, aki a Döntéshozatalra Jogosult hülyeségeket parancsol, azonnal megy a szakadékba az egész rendszer … a zemberekkel együtt!

A másik gond, amit Kádár ugyan tudott, de Orbán pedig nyílvánvalóan nem tud, hogy Magyarisztánban csakis úgy működhet egy Parancsuralmi, Tekintélyelvű Rendszer, ha legalább annak működtetői (“alap”-tól a “felépítmény”-ig) meg vannak fizetve, ki vannak államilag stafírozva! Márpedig erről az Orbanista Rezsim nyílvánvalóan nem vesz tudomást, lévén saját alkalmazottjait is kofosztja, egzisztenciálisan gyökértelenné teszi, s csupán egy összlétszámban úgy 500 ezres rétegnek (ebben Ők, “Viki Bunkó és Barátai” is benne vannak) akar kedvezni. Márpedig a magyar történelem sokszorosan bebizonyította: korgó gyomrú alattvalókra hosszú távon autokráciát alapozni nem lehet!

Orbán bukása tehát kódolt, elkerülhetetlen: a józan észre ugyan soha, de hasára mindíg hallgató Magyar jelentős része ugyan ma még azt hazudja a közvéleménykutatók kérdezőbiztosainak, hogy a Fideszre akar szavazni (miközben tízből nyolc szerint “rossz felé mennek a dolgok“!), de már feni a kést, hogy a Félt és Útált Urát a legelső alkalommal hátba döfje!

Mélységesen szomorú leszek, ha Orbán éppen és csakis a “korgó gyomor” okán bukik majd meg! Ebben az esetben ugyanis Viktátornak teljesen igaza volt: “félázsiai népség” vagyunk mi!

… és ezt …

szendamszégyelné!

Reklámok

30 hozzászólás on “Orbán a tanulatlan diktátor”

  1. bonhomme szerint:

    szendam,
    Eagle olvtársunk jóvoltából ismét megindult az agyam.
    Felturbóztam kissé a versét, így most az elsők között olvashatod közös “klasszikusok elleni merényletünket”.

    A MAGYAR BÁRDOK
    .
    Orbán kagán, dravida kán
    Országol kisbuszán
    Hadd látom, úgymond, mennyit ér
    A magyar tartomány
    .
    Van-e ott zsozsó és bankja jó?
    Házelnök-e még a Kövér?
    Megosztott-e az ellenzék:
    Alvadt a szittya vér?
    .
    S a nép, az istenverte nép,
    Mind rám szavaz-e majd
    Mint akarom, s mint a barom,
    Fejet igámba hajt?
    .
    Felség! Valóban uralmad
    Legjobb fogása lesz:
    Földet, zsozsót, lenyúlni jót,
    Aranyat benne lelsz.
    .
    S a nép, magántulajdonod
    Olyan bamba rajta, Sire!
    Ellenzéked hallgatva, csak
    Pár kósza blogger ír.
    .
    Orbán kagán, dravida kán
    Országol kisbuszán:
    Sleppje mit “ment”, tönkre is ment –
    S Kusza Szem néz bután…
    .
    Felcsút a putrisor neve,
    Hol aznap este szállt;
    TEK-esek hada vigyázza
    A botlábú csatárt.
    .
    Hurkát és házipálinkát –
    Szem-szájnak ingere –
    Sürgő csoport, száz szolga hord,
    Hogy nézni is tereh;
    .
    S mind, mit a hon, s EUnion
    Pénzt, jólétet terem;
    Azt mind “Offshore” gyűjt a lator
    Túl messzi tengeren.
    .
    Ti urak, ti urak! hát senkisem
    Hoz nékem több dohányt?
    Ti urak, ti urak! fukar ebek!
    Ne éljen a kagán?
    .
    Földet, zsét, s mi az ég alatt
    Zsebemnek kellemes
    Az kapok én: de irigy rám
    Minden fideSS-zsebes
    .
    Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
    Ne éljen a kagán?
    Hol van, ki zengje tetteim –
    Elő egy magyar bárd!
    .
    Egymásra néz a sok mohó
    FideSS-es sírrabló;
    Orcáikon a félelem
    Hamuszínbe hajló.
    .
    Szó bennszakad, hang fennakad,
    Lehellet megszegik. –
    Ajtó megől fehér galamb,
    Ősz bárd emelkedik.
    .
    Itt van, király, ki tetteidet
    Elzengi, mond az agg;
    S százezrek emigrálnak el
    Amint húrjába csap.
    .
    “Százezrek emigrálnak el
    Az ország mélybe száll,
    Vérszagra gyűl sok spekuláns
    Te tetted ezt, király!
    .
    Elűzve adózók ezreit
    Lenyúlva milliárdokat
    Siratja, aki épp hogy él,
    A nyugdíjalapokat!”
    .
    Kokit neki! Igen kemény –
    Parancsol a kagán –
    Ha! Lágyabb ének kell nekünk;
    A Bódi Guszti tán?
    .
    “Ah! lágyan kél a végbélszél
    Az árnyékszék felé
    Hárommiliió éhező
    Panasza nyög belé.
    .
    Ne szülj fideSS-rabot, szűz! Anya
    Ne szoptass csecsemőt!…”
    S int a kagán. S kokizzák már
    A bátor verselőt.
    .
    De vakmerőn s hivatlanúl
    Dopeman rappelni kezd
    Torkán a dal trágár, de hajh!
    Kiosztja a fideSS-t.
    .
    “Közröhej tárgya vagy te már
    No halld meg óh, kagán
    Államfő, aki meghívna
    Baszki, nincs is talán.
    .
    Hülyét csináltál magadból
    No halld meg óh, kagán
    És ennek issza most levét,
    Egész Orbánisztán.”
    .
    Meglátom én! – S parancsot ád
    A kán rettenetest;
    Kokizni kell! S TEK vigyen el
    Minden gaz énekest!
    .
    TEK-Audik szágudanak
    Országszerte tova
    Szalmacsűrben biz’ így esett
    A cujkás lakoma. –
    .
    S Orbán kagán, dravida kán
    Száguld a kisbuszán
    Belében ég a cujka még,
    S a bőrkárpitra hány.
    .
    Tízmillió önként süllyedt
    Nyomorba bús magyar,
    De egy se bírta mondani:
    Kán, takarodj hamar! –
    .
    Ha, ha! mi zúg?… mi éji dal
    Ittas fejemben ez?
    Lekokizom az Uniót,
    Ha bosszant bármi nesz!
    .
    Áll néma csend; kritika bent,
    Se künn, nem hallatik:
    “Fejére szól, ki szót emel!
    A kán nem alhatik.”
    .
    Ha, ha! elő sör, bor, cefre, ,
    Narancs szavazó cédula
    Négy év után is maradok
    Enyém a palota!
    .
    De túl unorthodoxián,
    S populizmuson át:
    Egy ország várja szenvedőn:
    “Csak nyelne már ciánt!”

    • szendam szerint:

      Kedves “bonhomme”!
      Bocs, hogy csak most reagálok költői munkásságod eme ékes termékére, de tegnap este óta nem volt alkalmam netközeli helyzetbe kerülni.
      Ámde a lényeg: QA JÓ a vers! Van “vénád”, használd máskor is!
      Üdv! szendam

    • bonhomme szerint:

      Kedves szendam!
      Köszi az elismerést. Mint mondottam volt, ez most közös projekt: Eagle kezdte, én felturbóztam, ő meg utána átvette a szimpatikus elemeket az ő versébe. Az ő koncepciója más; amennyire lehet, meghagyta az eredeti versszakokat, és Orbánra hegyezte ki a dolgot.
      Alább olvashatod a végső verziókat:

      Arany János – Eagle: A magyar bárdok

      Orbán király, dravida kán
      Országol kisbuszán
      Hadd látom, úgymond, mennyit ér
      A magyar tartomány
      .
      Van-e ott lóvé és bankja jó?
      Legel-e még füvet Kövér
      Használt-e a megöntözés:
      A sok nyugdíjas vér?
      .
      S a nép, az istenverte nép,
      Mind rám szavaz-e majd
      Mint akarom, s mint a barom,
      Melyet igámba hajt?
      .
      Felség! valóban bankszámlád
      Legszebb gyémántja ez:
      MNB aranyat, EU segélyt,
      Oligarchát benne lelsz.
      .
      S a nép, magántulajdonod
      Olyan vak rajta, Sire!
      Budapest is már sötét, mint
      Mint megannyi puszta sír.
      .
      Orbán király, dravida kán,
      Országol kisbuszán:
      Körötte sleppje amerre ment
      És kifosztott tartomány.
      .
      Felcsút a helye neve,
      Hol aznap este szállt;
      TEK-esek hada vigyázza,
      A focista királyt.
      .
      Hurkát és házipálinkát
      Szem-szájnak ingere
      Sürgő csoport, száz szolga hord,
      Hogy nézni is tereh;
      .
      S mind amiket a haza az EU
      Pénzt, jólétet terem;
      S mind amit csak lehet s amit
      Offshore számlára tehet.
      .
      Ti urak, ti urak! hát senkisem
      Hoz nekem több dohányt?
      Ti urak, ti urak! fukar ebek!
      Ne éljen a kagán ?
      .
      Pénzt és EU segélyt, s mi az ég alatt
      Zsebemnek kellemes
      Az kapok én: de ördög itt
      Belül minden Fideszes
      .
      Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
      Ne éljen a kagán?
      Hol van, ki zengje tetteim –
      Elő egy magyar bárd!
      .
      Egymásra néz a sok vitéz
      A Fideszes urak;
      Orcáikon, mint félelem,
      Sápadt el a harag.
      .
      Szó bennszakad, hang fennakad,
      Lehellet megszegik. –
      Ajtó megől fehér galamb,
      Ősz bárd emelkedik.
      .
      Itt van, király, ki tetteidet
      Elzengi, mond az agg;
      S százezrek emigrálnak el
      Amint húrjába csap.
      .
      “Százezrek emigrálnak el
      Az ország sírba száll,
      Vérszagra gyűl sok spekuláns
      Te tetted ezt, király!
      .
      Elűzve adózók ezreit
      Lenyúlva milliárdokat
      Siratja, aki épp hogy él,
      A nyugdíjalapokat!”

      Kokit neki! Igen kemény –
      Parancsol Orbán –
      Ha! Lágyabb ének kell nekünk;
      S belép egy ifju bárd.
      .
      “Ah! lágyan kél az esti szél
      Felcsúti stadion felé
      Húszezer éhező gyermek
      Panasza nyög belé.
      .
      Ne szülj fideSS rabot szűz! Anya
      Ne szoptass csecsemőt!…”
      S int a király. S kokizzák már
      A bátor verselőt.
      .
      De vakmerőn s hivatlanúl
      Előáll harmadik;
      Kobzán a dal magára vall,
      Ez íge hallatik:
      .
      “Közröhej tárgya vagy te már
      No halld meg oh Orbán
      Államfő, aki meghívna
      Világon nincs egy se már.
      .
      Hülyét csináltál magadból
      No halld meg oh kagán
      S ennek issza most levét,
      Az egész Orbánisztán.”
      .
      Meglátom én! – S parancsot ád
      Király rettenetest;
      Kokizni kell, s TEK vigyen el,
      Minden gaz énekest!
      .
      TEK audik száguldanak,
      Ország-szerin, tova
      Felcsúton így esett
      A cujkás lakoma. –
      .
      S Orbán király, magyar király
      Száguld a kisbuszán
      Belében ég a cujka még,
      S a bőrkárpitra hány.

      Tízmillió, az mind önként ment
      Nyomorba a magyar
      De egy se bírta mondani
      Orbán takarodj hamar –
      .
      Ha, ha! mi zúg?… mi éji dal
      Ittas fejemben ez?
      Lekokizom az EU-t,
      Ha bosszant bármi nesz!
      .
      Áll néma csend; légy szárnya bent,
      Se künn, nem hallatik:
      “Fejére szól, ki szót emel!
      Orbán nem alhatik.”
      .
      Ha, ha! elő sör, bor, cefre,
      Narancs szavazócédula
      Négy év után is maradok
      Enyém a palota!
      .
      De túl unorthodoxián,
      S populizmuson át:
      Egy ország szenvedheti el
      Az őrült kiskirályt.

      Arany János – bonhomme: A magyar bárdok 2.0
      .
      Orbán kagán, dravida kán
      Országol kisbuszán:
      Hadd látom, úgymond, mennyit ér
      A magyar tartomány.
      .
      Van-e ott zsozsó és bankja jó?
      Házelnök-e még a Kövér?
      Megosztott-e az ellenzék:
      Alvadt a szittya vér?
      .
      S a nép, az istenverte nép,
      Mind rám szavaz-e majd
      Mint akarom, s mint a barom,
      Fejet igámba hajt?
      .
      Felség! valóban uralmad
      Legjobb fogása lesz:
      Földet, zsozsót, lenyúlni jót,
      Aranyat benne lelsz.
      .
      S a nép, magántulajdonod
      Oly bamba rajta, Sire!
      Ellenzéked hallgatva, csak
      Pár kósza blogger ír.
      .
      Orbán kagán, dravida kán
      Országol kisbuszán:
      Sleppje mit “ment”, tönkre is ment –
      S Kusza Szem néz bután…
      .
      Felcsút a putrisor neve,
      Hol aznap este szállt;
      TEK-esek hada vigyázza
      A botlábú csatárt.
      .
      Hurkát és házipálinkát –
      Szem-szájnak ingere –
      Sürgő csoport, száz szolga hord,
      Hogy nézni is tereh;
      .
      S mind, mit a hon, s EUnion
      Pénzt-jólétet terem;
      Azt mind “Offshore” gyűjt a lator
      Túl messzi tengeren.
      .
      Ti urak, ti urak! hát senkisem
      Hoz nékem több dohányt?
      Ti urak, ti urak!… fukar ebek!
      Ne éljen a kagán?
      .
      Földet, zsét, s mi az ég alatt
      Zsebemnek kellemes,
      Az kapok én: de irigy rám
      Minden fideSS-zsebes.
      .
      Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
      Ne éljen a kagán?
      Hol van, ki zengje tetteim –
      Elő egy magyar bárd!
      .
      Egymásra néz a sok mohó
      FideSS-es sírrabló;
      Orcáikon a félelem
      Hamuszínbe hajló.
      .
      Szó bennszakad, hang fennakad,
      Lehellet megszegik. –
      Ajtó megől fehér galamb,
      Ősz bárd emelkedik.
      .
      Itt van, király, ki tetteidet
      Elzengi, mond az agg;
      S százezrek emigrálnak el
      Amint húrjába csap.
      .
      “Százezrek emigrálnak el,
      Az ország mélybe száll,
      Vérszagra gyűl sok spekuláns:
      Te tetted ezt, király!
      .
      Elűzve adózók ezreit,
      Lenyúlva milliárdokat…
      Siratja, aki épp hogy él,
      A nyugdíjalapokat!”
      .
      Kokit neki! Igen kemény –
      Parancsol a kagán –
      Ha! Lágyabb ének kell nekünk;
      A Bódi Guszti tán?
      .
      “Ah! lágyan kél a végbélszél
      Az árnyékszék felé;
      Hárommiliió éhező
      Panasza nyög belé.
      .
      Ne szülj fideSS-rabot, szűz! Anya
      Ne szoptass csecsemőt!…”
      S int a kagán. S kokizzák már
      A bátor verselőt.
      .
      De vakmerőn s hivatlanúl
      Dopeman rappelni kezd;
      Torkán a dal trágár, de hajh!
      Kiosztja a fideSS-t:
      .
      “Közröhej tárgya vagy te már –
      No halld meg óh, kagán:
      Államfő, aki meghívna?
      Baszki, nincs is talán.
      .
      Hülyét csináltál magadból –
      No halld meg óh, kagán:
      És ennek issza most levét
      Egész Orbánisztán.”
      .
      Meglátom én! – S parancsot ád
      A kán rettenetest;
      Kokizni kell! S TEK vigyen el
      Minden gaz énekest!
      .
      TEK-Audik száguldanak
      Országszerte tova.
      Szalmacsűrben biz’ így esett
      A cujkás lakoma. –
      .
      S Orbán kagán, dravida kán
      Száguld a kisbuszán;
      Belében ég a cujka még,
      S a bőrkárpitra hány.
      .
      Tízmillió önként süllyedt
      Nyomorba bús magyar,
      De egy se bírta mondani:
      Kán! Takarodj hamar! –
      .
      Ha, ha! mi zúg?… mi éji dal
      Ittas fejemben ez?
      Lekokizom az Uniót,
      Ha bosszant bármi nesz!
      .
      Áll néma csend; kritika bent,
      Se künn, nem hallatik:
      “Fejére szól, ki szót emel!
      A kán nem alhatik.”
      .
      Ha, ha! elő sör, bor, cefre,
      Narancs szavazócédula:
      Négy év után is maradok!
      Enyém a palota!…
      .
      De túl unorthodoxián,
      S populizmuson át,
      Egy ország várja szenvedőn:
      “Csak nyelne már ciánt!”

      • szendam szerint:

        Kedves “bonhomme”!
        Úgy igazából nem izgat, hogy ki készítette azt az ételt, amit elém tesznek egy étteremben, s mindenféle szempontból tökéletes. Csupán a gratuláció szempontjából szeretem tudni. Így aztán summa cum laude Neked és “eagle”-nek, mert remek munkát végeztetek!
        Jut eszembe: ma du. a http://www.ellenszek.nolblog.hu címén “Harunalrasid” utánközlésével olvastam a Ti szösszeneteket. Szerettem volna közölni a magáról olykor megfeledkező bloggerrel, hogy ki/kik a copyright tulajdonos(ai), de infóhiány miatt nem mertem egy kommentben megjelölni Téged és Szerzőtársadat! Javaslom: kattints a linkre és egy hsz.-ben nevezd meg a Szerzői Jogok Tulajdonosát!
        /: csak magunk között: Harun gyakorta idéz “ismeretlen forrásból” származó bejegyzéseseket. Néhány hónapja Bartus Laci egyik AN-jegyzetét közölte azzal a címkével, hogy “valakitől kaptam”. Miután megadtam neki a forráslinket, “megköszönte”. De azért egy igazi blogger ugye nem utánközöl semmit a saját blogján, amiről nem tudja honnan származik?! Nemde?!:/
        Üdv! szendam

      • bonhomme szerint:

        Kedves szendam!
        Igazad is van, meg nem is:
        A copyrightra vonatkozó észrevételed jogos, viszont itt egy speciális helyzet állt elő.
        Eagle az egyik kommentben azt nyilatkozta, hogy mivel ő közkinccsé tette, innentől mindenki azt csinál vele, amit akar. Szóval kiengedte a dzsinnt a palackból, Harunalrasid meg élt a lehetőséggel.
        Szó se róla, odaírhatta volna a nicknevünket, nem beszélve az eredeti szerző valódi nevéről, de – ahogy írod – ő egy ilyen pasas.
        Megküzdjek vele a nicknevünk felkerüléséért?

      • szendam szerint:

        Kedves “bonhomme”!
        Ha rám hallgatsz, akkor azt csinálsz, amit akarsz.
        Szerintem nincs különösebb értelme kűzdeni a semmiért! A “nolblog” (kattints rá az ilyen kiterjesztéső blogoldalakra!) eléggé belterjes abból a szempontból, hogy az egyes posztok kommentjeinek 70-75%-a más “nolbloggerek”-től származik, ráadásul szinte minden esetben nélkülözik a linkelés okadatoltságát! A nekik nem tetsző kommenteseket meg úgy küldik el az anyjukba (nem velem történt!), hogy az ember néha arra gondol: a “kurucz.info”-ra küldött egy erősen filoszemita hsz.-t!
        Tehát, ahogy gondolod!
        Üdv! szendam

  2. emigrant szerint:

    Kedves Szendam! Ez egy nagyon jó írás! Egyetértek, és a végső konklúzióval különösen. Szerintem is az a baj a fiúkkal, élükön orbánnal, hogy műveletlenek, neveletlenek és kulturálatlanok. Ettől lesznek emberileg is elviselhetetlenek, de szerintem ettől lett maga orbán diktátor. A műveltség és kultúra gátlásokkal jár együtt, orbán pedig gátlástalan. Amit leírsz a bürokrácia elhülyüléséről, azt szemléletesen és szórakoztatóan írja le Parkinson az ő egyik törvényében. Erről eszembe jutott egy korábbi történet, még a szocialista kormány idejéből, amikor még én is egy területi szerv vezetője voltam. A közigazgatási államtitkár vezetésével a minisztériumunk és területi szerveinek – egyébként értelmetlen és céltalan, valamint hatástalannak bizonyult – átszervezéséről hívtak össze megbeszélést. Szünetben párokra szakadva folytattuk a vitát, és ennek a közig. államtitkárnak én Parkinson törvényére hivatkoztam. Az kicsoda, kérdezte ő? Láttam, hogy minden további érv, megnyilvánulás felesleges, nem beszélünk egy nyelvet, nem tartozunk ugyanahhoz a kultúrkörhöz. (Mint később kiderült, az egész egyeztetés csak látszat volt, előre eldöntötték az új szervezeti felállást, a szakmai javaslatokkal természetesen éppen ellentétes módon. Az előző garnitúra sem volt fenékig tejfel, de a csúcsokon azért viszonylag kulturált figurák csücsültek.) Az orbáni antidemokratikus fülkepuccs után egyébként a területi szervek vezetőinek több, mint a felét az utcára tették, és nem értettük, hogy miért, és miért pont minket. Aztán rájöttünk, hogy nem illettünk az általad olyan szépen megfogalmazott “autonómiahiányos” karakterbe. Utódomnak konkrétan diplomája sincs, valamint önálló elképzelése, és döntési képessége sincs, de rendkívül elégedettek vele az egyébként szintén működésképtelen minisztériumban. A bukás tehát elkerülhetetlen, mert – ha te Trockijt idéztél, akkor én Lenint (igaz, hogy ez csak álidézet, de jobban hangzik, mint ha tőlem származna) -: “a hülyeség nem termelőerő!” A kérdés – és nem költői – tehát az, hogy ez a bukás mikor következik be, és hogyan lehetne siettetni, esetleg előidézni. Hagyni kell-e teljesen elfajulni a helyzetet, hogy mindenki számára világossá váljék, miről is van szó, vagy meg lehet úszni valami békésebb, kevesebb áldozattal járó megoldással? Utóbbi nem jár-e azzal a veszéllyel, hogy a történtek újra megismétlődhetnek? És ezt emigrant kérdezi!

    • szendam szerint:

      Kedves “emigrant”!
      Köszi a kommentet és a dícséretet is (igyekszem a jövőben is kiérdemelni)!
      Ami Parkinsont illeti: sok-sok évvel ezelőtt olvastam belőle kivonatolt részleteket, s ezek megállapításait gyakorta használom fel írásaimban. Ha jól emlékszem a “Stupido Gigantik GmbH.” példáján keresztül mutatja be a bürokrácia agymentes és “autonomiahiányos” működési “elveit”. Ámde soha nem volt alkalmam elolvasni a TELJES művet. Van esetleg egy linked, ahonnan letölthető lenne? Megköszönném, s ha mással nem is, de még jobb firkálmányokkal!
      Üdv! szendam

      • emigrant szerint:

        Kedves Szendam!
        Sajnos nem adták ki Cyril Northcote Parkinson minden művét magyarul, így például a Parkinson második törvényét azért nem, mert az az adózásról szól, és ezt az akkori szocializmusban érdektelennek, a magyarok számára érthetetlennek tartották. Egyébként ezek valójában esszégyűjtemények. Három kötetét antikváriumokban, így a netes üzletekben is be lehet még szerezni. Az első a Parkinson törvénye, a második a Parkinson újabb törvényei, a harmadik a Parkinsonné törvénye címmel keresendő. Az első letölthető: http://data.hu/get/4917666/parkinson_c_northcote_parkison_torvenye_hu.doc?pid=3612024477, a többit még nem találtam. Megjelent még egy kedves regénye is, Póni-parádé címmel, mely póniknak szól kislányokról, ez most irreleváns, csak én persze ezt is elolvastam, és most kérkedek a műveltségemmel. A mek.oszk.hu -n megtalálható egy történelemkönyve is, Kelet és Nyugat címmel. És most jöhetnek azok a firkálmányok.
        Mit Grüßen: emigrant

      • szendam szerint:

        Kedves “emigrant”!
        Köszi a linket! Letöltöttem, de csak mentettem … nincs ma időm elolvasni.
        Amit elfelejtettem viszontkommentelni: Te állami bürokrata voltál az éppen aktuális ancient régime idején? Nem is gondoltam volna, mivel “túl normális” vagy. Igaz, annak alapján, amit leírtál a két dolog egyáltalán nem zárja ki egymást! 😉
        Üdv! szendam

      • emigrant szerint:

        Kedves Szendam!
        Akkor válaszolok a költői kérdésedre. Igen, én vezető (főosztályvezetői besorolásban) voltam egészen a Horn-kormánytól kezdve a második orbán-rémuralomig. Mindig voltak konfliktusaim a minisztériumi vezetőkkel, de elsősorban a költségvetéssel kapcsolatban (a mi területi szervünk méltánytalanul, és igazságtalanul alacsony támogatást kapott, miközben mi voltunk az egyetlen nettó befizetők), a szakmai kérdésekbe, döntésekbe érdemben nem szóltak bele, sőt általában támogattak, a pályázatainkhoz például mindig megadták a szükséges önrészt. Az orbán-torgyán időszak azért nem volt ilyen egyszerű, de akkor nem értek odáig, hogy az összes döntést magukhoz vonják, el voltak foglalva a kicsinyes belharcaikkal. A minisztériumban akkor is megjelentek idióták és/vagy köztörvényes bűnözők, de még voltak lenyúlható központi források, nem foglalkoztak a vidékkel. Munkámért később megkaptam a szakma legrangosabb kitüntetését. A második orbán kormány (nevezzük annak, bár nem felel meg a kritériumoknak) azzal kezdte működését, hogy három hónapig nem szólt hozzánk, a régi minisztériumi vezetők elbúcsúztak, az újak nem mutatkoztak be. Majd hoztak egy új törvényt, hogy ezentúl a vezetőket nem leváltják (visszavonják a vezetői megbízásukat), hanem indoklás nélkül, lehetőleg üres zsebbel az utcára tehetik. Ugyanis lecsökkentették a felmentési időt két hónapra (az én esetemben hétről), és bevezették a pofátlanul magas végkielégítésekre vonatkozó 2 millió fölötti büntetőadót is. (A felmentési idő bérét rendkívül aljas módon összeadták a végkielégítéssel, tehát a bttó. két millió fölötti pénzt mindenhogy lenyúlták.) Mire a jogszabály hatályba lépett, a mi felmentésünk már alá volt írva, ugyanis a hatályba lépéskor az aláíró miniszter már egy hete szabadságon volt. Azonnal ki is kézbesítették mindnyájunknak. Az enyémre elfelejtettek utólag dátumot írni. Volt aki nyert a munkaügyi perében plusz két hónapnyi bért, de a munkahelyét nem kapja vissza senki. Ebben a helyzetben úgyse tudna ezekkel mit kezdeni, másnap magától felmondana. Közben kiderült, hogy a jogszabály minden eleme alkotmányellenes, és a nemzetközi jogot is sérti, de a dolog elérte célját, megszabadultak az “autonómiahiányban nem szenvedő” vezetőktől, majd az új vezetők a hasonló adottságú beosztottaktól. A többieket folyamatosan megfélemlítik. Így lehet törvénytelenül, de alaposan – és főként büntetlenül – tönkretenni egy egész ágazatot. Sorstársaim megpróbáltak otthon elhelyezkedni, de mindenhová utánuk nyúlnak, még az egyetemek se merik őket alkalmazni, azóta alkalmi munkákból tengődnek, a szerencsésebbek nyugdíjba tudtak menni. Én a majd három évtizedes állami szolgálatom alatt elfelejtettem vagyon gyűjteni, céget alapítani és más efféle létbiztonsági intézkedéseket hozni, ezért Németországban lettem segédmunkás, és – igaz nagyon kemény munkával – de az egykori vezetői béremet keresem meg. És nagyon értékelem az itteni életet, igyekszem minél többet tanulni, tapasztalni, azzal a nem titkolt céllal, hogy majd egyszer otthon kamatoztassam, ha elkezdődhet az újjáépítés a romokon. Remélem, még megérem. És az otthon maradottak is megérik. Gondolom, megéri.

      • szendam szerint:

        Kedves “emigrant”!
        Bocsika, ha esetleg megsértettelek volna a “jééé! … túl normális vagy”-beszólásommal! (V.színűleg ezt tagadod, de írásodból kiérződik! Ergo: a “Nehézlovasság Szabályai szerint …”, tehát ha egyszer Idehaza összetalálkoznánk, a “becsület Sörrel Teli Mezején” 😉 elégtételt vehetsz rajtam! Én fizetek!:-) ).
        Amit leírtál, az viszont már egy netto post! És jó!
        Köszönöm!
        Üdv! szendam

      • emigrant szerint:

        Kedves Szendam!
        Nem, dehogy sértődtem meg, inkább hízelgőnek találtam az elszólásodat. Mindenesetre jellemzi az állami bürokrácia általános megítélését, amiről nem te tehetsz. (Ld. “állami vízfej”, mint politikusi és újságírói sztereotípia.) Van jó bürokrata, és rossz bürokrata, jó szakember és dilettáns Én pályám elején szerencsés voltam, és megtanultam az akkori főnökeimtől, hogyan kell az állami szolgálatot tisztességgel végezni, azaz jó bürokratává válni. (És idejében összehozott a sors az igazi csibészekkel is.) A magyar államigazgatás tele van ilyen elkötelezett, szakmáját szerető, az orránál lényegesen tovább látó emberrel. Soha nem kaptak a lózungokon túli (“életpálya program”, főtisztviselői kar, garantált előmenetel és jövedelem – egyik rendszer se tartott soha tovább három évnél) valódi megbecsülést, pedig ők képezik az állam gerincét. Minden újabb gengszterváltás után jött egy politikai garnitúra, aki különös élvezetet talált a megalázásunkban (eskük, átvilágítások, szakvizsgák, létszámleépítések, stb.), de aztán valahogy mindegyik elfogadta, hogy nélkülünk nem boldogulnak, a hülyeség (abból nekik mindig volt bőven) nem termelőerő. Most ezt a gerincet roppantották meg végzetesen. Akik maradtak, azokon ott a kollaboráció bélyege. Ez olyan súlyos csapás az államra, amely például az 1989-90-es rendszerváltáskor fel sem merült. Az első intő jel éppen simicska adóhivatali elnöksége volt. Nem lesz egyszerű helyrehozni. De nem is azért csináljuk, mert könnyű. A holdraszállást se azért csinálták. (A lenini álidézetek mellett a legjobban a J.F.Kennedy idézeteket szeretem.) De nem folytatom. Majd egy sör (pontosabban kettő, egy neked, egy nekem) mellett. Beszélni még jobban szeretek, mint írni. Vedd fenyegetésnek!
        Baráti üdvözlettel: emigrant (nem kell idézőjelbe tenni, ez az igazi nevem. Hehe…)

      • szendam szerint:

        Kedves emigrant!
        Mint látod, már komolyan is vettem a “fenyegetést”, s idézőjel nélkül írtam a “nevedet”!
        Örülök, hogy nem “gyalogoltam Beléd”! … időnként sajna azt a Magaslabdát is lecsapom, amit talán pattani kéne hagyni! … túl ifjonc (45 meg három fiú!) vagyok még!
        Azt a sörözést komolyan veszem, s beszélni legalább olyan jól tudok mint írni (tehát szinte sehogy!). Sörözni viszont annál jobban! Úgyhogy … ezt inkább Te vedd fenyegetésnek!
        Üdv! szendam
        PS.: a mai poszt-cenzus teljesítése után, tekintettel a baromi melegre (38,9°C !!!)), meg hogy elkészült a csülkös pacal, holnapig kikapcsolok! Sör is van! … kb. 6 liter/fő! … öt félázsiai kanszagúnak tán elég lesz! Meghívnálak, ha nem Deutschlandban, hanem mondjuk a szomszéd településen laknál (taxis haverom ingyé’ visszavinne! – a kocsi belső kitakarítása a Te dolgod!)

  3. Barina szerint:

    Jó kis írás.

    Egy kis humor:

    Egy szép napon az Úr magához rendeli Obamát, Medvegyevet
    Simon Peresz-t és Orbánt. Összehúzza szemöldökét és így szól
    hozzájuk:

    Ti odalent a Földön egész életetekben csak hazudoztatok. A
    világot elárasztotta a gonoszság, a kapzsiság, a hazugság.
    Nem érdemlitek meg, hogy éljetek! Most menjetek haza és
    mondjátok el a népeteknek, hogy egy hét múlva özönvizet
    bocsátok a földre és minden el fog pusztulni!

    A három elnök hazamegy.

    Az amerikai összehívja a kongresszust: – Uraim, van egy jó,
    meg egy rossz hírem. A jó hír, hogy akiben mindig is
    bíztunk, létezik. Isten van, beszéltem vele. A rossz hír,
    hogy egy hét múlva el fogja pusztítani a világot. Menjetek
    haza és élvezzétek az utolsó hetet.

    Hazamegy az orosz elnök is és összehívják a Dumát. – Uraim
    van két rossz hírem: Az első, hogy amit hirdettünk, amiben
    hittünk, sajnos nem igaz. Isten mégis van, beszéltem vele. A
    másik, hogy egy hét múlva el fogja pusztítani a világot.
    Menjetek haza és térjetek meg.

    Orbán is hazajön és összehívja az Fideszt: – Uraim és
    Elvtársaim, van két jó hírem! Mint tudjátok, hosszú évek óta
    azt hazudjuk, hogy mi elfogadjuk Isten létezését. Nos, ezt
    jól tettük, ugyanis Isten tényleg van, beszéltem vele. A
    másik jó hírem, hogy szívélyes, megbeszélésünkből
    egyértelműen kiderült: biztos, hogy Gyurcsány nem lesz még
    egyszer miniszterelnök!

    Izraeli is haza megy és rendkívüli bejelentést tesz a
    tv-ben: Uram két jó hírem van: Első: Istenünk él és
    uralkodik, második kaptunk tőle egy hetet, hogy megtanuljunk
    víz alatt élni!

    • szendam szerint:

      Kedves “Barina”!
      Köszi a jó viccet! Engedelmeddel – valamilyen formában – hamarost közzé teszem! De nem schmittelve, hanem a szerző/közlő pontos megnevezésével!
      Üdv! szendam

  4. kekec szerint:

    szendam – pedig ha egyáltalán bukik, az a gazdasági helyzet tarthatatlansága miatt lesz. Mi azzal a gond? Én első perctől kezdve ezt állítom: diktatúrát csakis cukormázba csomagolva veszik be az emberek. Anélkül jönnek a taxissztrájkok, meg szociális népszavazások: amelyek több embert mozdítanak meg, mint egy választás.

    • szendam szerint:

      Kedves “kekec”!
      Bocs’, de látsz itt akár még előkészületben is “szociális népszavazás”-t, avagy mondjuk egy “taxissztrájkot”?
      Birkák (abból is a félázsiai fajta) lévén itt most nem diktatúra épül egyébként, hanem a BEEEE-tartás Demokráciája! 😉
      A “cukormázzal” egyetértünk … éppen erről írtam!
      Üdv! szendam

  5. Wolffie szerint:

    Nagyon jó írás, szép összefoglalása a jelenkor eseményeinek, és a várható végkifejletnek.
    Gratulálok hozzá.
    Egy barátom kérdezte tőlem tavaly, hogy mit várok megoldásnak a diktatúra esetében. Én akkor azt mondtam neki, hogy változás akkor lesz, ha a nép a gyomrán érzi meg a diktatúra hatalmának következményeit.
    Már csak az a kérdés, hogy ez mikor és hogyan fog bekövetkezni?!

    • Barina szerint:

      Kedves Wolffie!

      A diktatúrák nem demokratikus átmenet során szoktak megszűnni, a diktátorok meg nem szokták demokratikus úton átengedni a terepet másoknak. Az idő múlásával egyre több ember lesz a diktátor elkötelezettje, függőségbe kerülve, a diktatúra kiszolgálóivá válva. Nekik sem lesz visszaút, mert egyre több lesz a vesztenivalójuk Orbán bukása esetén. Orbán bűntársakká teszi az őt kiszolgáló embereket, egyre többet követelve tőlük, a „nincs visszaút”-at tudatosítva bennük. A megtorlástól is tartó szolgák pedig mindenre képesek, lásd a történelmet. Szerintem, ez a nép, saját magától, önerőből, külső segítség nélkül, nem tud megszabadulni jelenkori diktátorától és bandájától. A hatalom és az erő olyan mértékű koncentrációját építette ki Orbán, hogy demokratikus kezdeményezéseknek esélyt nem adok. Az ellenzék megosztott, kétes emberek vezetnék a diktatúra elleni harcot. A Jobbik esetében pedig még ellenzékről sem beszélhetünk igazából, ők inkább a működtetők sorába tartoznak, Orbán csahos kutyái, barnaingesei. Éhséglázadás? Ugyan már, ki hisz ebben? Orbán inkább egy másfajta zavargást robbantana ki, esetleg egy polgárháborút a cigányokat és a Jobbikot felhasználva, mint simán vegye a kalapját. A végső megoldás inkább a nagykoalíció lenne Orbán számára, mint bármi más demokratikus lépés. A nagykoalíciót megindokolnák azzal, hogy az ország érdekében tennék, amire a mi balos „feketepétereink” is vevők lennének, csak mi nem, akiknek teljesen elegük van már ebből a 23 éve tartó rémálomból, ezekből a magukat politikusnak nevező élősködőkből és tetteik következményeiből. Külső segítségben meg nem reménykedhetünk, mivel a történések azt bizonyítják, hogy az EU-t irányítok benézik Orbánéknak mindaddig a torzulásokat, amíg kiszolgálja őket Orbán a legfőbb gazdasági kérdések tekintetében. Az EU várható összeomlását és a gazdasági válság elmélyülését figyelembe véve, úgy látom, hogy az EU urainak egy erőskezű Orbán a megfelelőbb ember az ország irányítására, mint zavarodott ellenzékiek. Szerintem, amennyiben az EU vezetői el szeretnék távolítani Orbánt, úgy Orbán még nagyobb „forradalmár” lenne, Inkább kivezetné népét az EU-ból, megszabadítva minket a rabigától…. A nép sorsa ennél az eshetőségnél se számítana semmit, csak Orbánéké, nyerhetnének még pár évet – talán. Már nem tudok álmodozni, bízni a jövőben. A legnagyobb baj azonban az, hogy egyre többen vélekednek hasonlóan hozzám, kilátástalanságban tengődve. Nálam az optimizmus a Scifi kategóriával egyenértéküvé vált.
      Wolffie, „vigasztalásul” még annyit mondanák neked, hogy Orbánék betiltották a gumilövedék használatát és amennyiben zavargások törnének ki, sok éhes ember menne az utcára, követelnék Orbánék távozását, akkor biztosan nem gumilövedékkel lövetne Orbán a tömegbe, miután Orbán provokátorai se csak köveket dobálnának valószínűsíthetően….. Mindenre lenne megfelelő válasz, az aljasság nem ismer határokat. A reménykedő tudatlanokból áldozatok lennének, leszámolna velük ez a rendszer. A remény utoljára hal meg? Nálam a remény már meghalt, látva az ellenzéknek nem nevezhető csoportosulásokat és azok vezetőit. Egyetlen egy olyan karizmatikus vezetőt sem látok, aki képes lenne összekovácsolni az ellenzéket, olyan harcba vezetni minket, aminek végén győzhetnénk, megszabadulhatnánk diktátorunktól és bandájától.

      • Wolffie szerint:

        Kedves Barina!

        Köszönöm szépen rövidke szerény kommentemre írt válaszodat, igazán olvasmányos volt, oylan, amely megmozgatja az ember gondolatait. Erre bizonyosság, hogy eme rövidke bevezető után mindjárt a tárgyra térek.
        Műkedvelőként, tehát nem hivatásosként ugyan, de mindíg érdekelt a történelem, és ezirányú tanulmányaim során megtanultam, hogy diktatúra és demokrácia között nincs békés átmenet. Demokrácia és diktatúra között lehet, de fordítva nem. Például ez is jelzi, hogy 23 évvel ezelőtt nem volt igazából diktatúra Magyarországon. De ez most már kérdés, ezt hagyjuk. Egyetértek, hogy a mostani rendszer létrehozza a maga klienseit, kitartottjait, és azzal is egyet értek, hogy az értelmiség egy részét megvették, egy része önként feküdt le a rendszernek, a maradék pedig fajsúlytalan, figyelemre nem kellően méltatott, vagy méltatható. Az is megérne egy vitát, hogy ez miért és hogyan alakulhatott ki. Azzal is egyetértek, hogy a demokratikus ellenzék megosztott. De azzal nem, hogy “kétes elemek” irányítanák egy esetleges rendszerváltás folyamatát. Kit neveznél te “kétes elemnek”? Én egyiket sem nevezném annak, mert tudtommal, a mai demokratikus ellenzék soraiban szóba jöhető rendszerváltó vezéri szerepre aspiráltatható személyek közül egy sincs elitélve jogerősen! És ez az egyetlen, amitől valaki “kétes elemmé” válhatna, minden más esetben politikai célból végrehajtott ellehetetlenítésről beszélhetünk. Ha mégis ez utóbbira gondoltál, akkor itt jegyezném meg, hogy nem tud érdekelni évtizedes karaktergyilkosság szövege. Egyedül egyetlen dolog érdekel csak…. Az, hogy mit tett hatalomban, és azt hogyan tette. Minden más harmadrendű kérdés.
        “Szerintem, ez a nép, saját magától, önerőből, külső segítség nélkül, nem tud megszabadulni jelenkori diktátorától és bandájától.” Szerintem pedig meg fog tudni szabadulni. Vagy így, vagy úgy, de meg fog szabadulni. Kétféle módot látok rá pillanatnyilag reálisnak. Az egyik az, hogy a rendszer fenntarthatatlanná válik, és az így létrejött kaotikus állapotok között ellenzéki csoportok elindítanak egy olyan eseményt, amely láncreakció szerűen végigsöpör az egész társadalmon, országon, elsöpörve a mi “Fényességünket”. A másik mód lenne az, ha a népnek már nem lenne mit zabálnia, azaz a legszegényebbek egyszerűen éhség lázadnának, amelyet rendszerváltó csoportocskák kihasználhatnának. Emlékeztetlek téged arra, hogy egy kellően felspilázott tömegben elég egy ember is, aki elsőnek elordítja magát “halál a zsarnokra”, és onnan nincs megállás, vagy a tömeg, vagy a zsarnok. Az, hogy egy ilyen helyzetben OV nem gumival lövetne a tömeg közé? Ezt is megteheti, de nem lenne célszerű számára, két okból. Először azért, mert mindennek ellenére elég sok fegyver beszerezhető ebben az országban, és arról se feledkezzünk meg, hogy a fegyveres testületekben sem mindenki rajong OV uralmáért, tehát ha nem is elsőre és azonnal, de lenne olyan, aki visszalőne. A másik pedig, hogy ezzel a tömegbelövetéssel okot szolgáltatna arra, hogy a nyugat beavatkozzon fegyveresen is, mint a Balkán esetében láttuk. Ne adj isten, hogy oda jussunk, mint voltak ők. A másik ok a nyugat beavatkozására az lesz, ha OV elkezdi beteges rendszerszintű elméleteit exportálni környező államok önjelölt népvezérei számára. Mert feltételezhető, hogy a nyugat ezt sem hagyná egy bizonyos idő után, mert nagyon nem szeretnék újra forrásban látni a balkánt. És sajnos az ő szemükben mi már balkán vagyunk a magunk furcsa elképzeléseinkkel, szokásainkkal, gondolkodás módunkkal. Mert amíg a nép csöndben tűr idehaza, addig ott kint nem mozdulnak, és ez teljesen jogos is. Csak akkor mozdulnak, ha az ő biztonságuk kerül veszélybe, és ez teljesen érthető is. Mert ott nyugaton úgy gondolják, hogy ez az alak a mi kis saját diktátorocskánk, hát takarítsuk el mi.
        Azzal sem értek egyet, hogy az EU összeomlása várható. Ez nem várható. A közös valuta van gondban, nem maga a rendszer. És a közös valuta gondja mindenki által tudható okok miatt van gondban. Maga a rendszer nem fog megszűnni, összeomlani, ahogy írod, ugyanis az a benne lévők mindegyikének jó, hasznos. A közös valuta sem biztos, hogy megszűnik, de az elképzelhető, hogy visszaszorul, és a pénzügyileg és gazdaságilag fejletlenebb déli államok, valamint a szintén fejletlenebb új belépőket kivéve a gazdaságilag és pénzügyileg erős mag megtartja magának az eurót. Mindenki más pedig visszatér a régi nemzeti valutájához (líra, peseta, escudo, drachma, korona, stb, stb) Szóval az EU-t azért még nem temessük, a közös valutát se feltétlenül, mert alaptalan és meggondolatlan dolog lenne. Az EU összeomlását OV vizionálja erősen, és sugallja néhány értelmiségin keresztül, mert számára meg kell ideologizálni azt, hogy miért viselkedik ellenségesen az unióval, és később miért vezetné ki az unióból Magyarországot. És ha jól belegondolunk, akkor ez a lépés az első évben halálos lenne az országnak, mert ne felejtsük el, hogy a mai Magyarországon ami befektetés történik, az mind EU forrásból származik.
        Vígasztalásul már csak annyit, hogy ne veszítsd el a reményt, mert soha nem tudhatod mikor és merről érkezik a felmentés. És minnél nagyobb a kilátástalanság, annál nagyobb a kegyelem!

    • szendam szerint:

      Kedves “Wolfie”!
      Kösznöm a dícséretet! 😀 Írj gyakrabban!
      Üdv! szendam

  6. stefanvarga9251 szerint:

    Ennyi komcsi nyugaton hihetetlen szinten ervelkednek .
    .

    • szendam szerint:

      Kedves “stefan”!
      Mindenek előtt üdvözöllek a blogomon és köszönöm a kommentedet. Ugyanakkor szeretném megjegyezni: hozzászólásod kissé kaotikus, nem tudom kihüvelyezni belőle a lényeget! Szóval?
      Várom további kommentjeidet, melyek mostantól fogva előzetes moderáció nélkül, azonnal meg fognak jelenni!
      Üdv! szendam

  7. kekec szerint:

    stefanvarga9251
    Tényleg elég Püthiásra sikeredett a kommented. A mérgező gőzöktől elkábult jósnőtől még elmegy az értelmetlen hablatty- de mellette volt egy egész papi kaszt, amelyik viszont azt megmagyarázta és értelmezte. Mivel neked ilyen nincs, kénytelen leszel magad elmagyarázni.
    1. Kiket minősítesz “ennyi komcsi”nak?
    2. hihetetlen magas vagy hihetetlenül alacsony a szint?
    3. nyugaton sok minden van, miért éppen az itteni magas/alacsony szint lenne ott hihetetlen?
    4. “érvelkednek”?! Gondolom a szótő az “érvel” de hogyan sikerült ezt ragoznod?

    • szendam szerint:

      Kedves “kekec”!
      Már megint elvetetted a sulykot!
      Én sem értem “stefan” kommentjét, ezért megkérdeztem Tőle, hogy mégis mit akart írni. Gondolom azóta -Hozzám hasonlóan – Te sem olvastál még semmiféle magyarázó viszontkommentet.
      Ennek ellenére máris lerohantad!
      Gondolod, hogy ez helyes? 😦
      Üdv! szendam

  8. gondolkodo szerint:

    “Mélységesen szomorú leszek, ha Orbán éppen és csakis a “korgó gyomor” okán bukik majd meg!”
    Márpedig a jóllakott – akár naponta többször is – réteg soha nem volt forradalmi.
    Szellemi vezérletű forradalomról csak mélázhatunk, ugyanis a jelenlegi értelmiséget vagy megvették, vagy pedig önként, a konc reményében állt be a sorba.
    A vagyonosak – bárhogy is jutottak hozzá: legálisan, féllegálisan vagy illegálisan – szintén nem kívánják a forradalom semmilyen formáját, félvén attól, hogy őket is elsöpri.
    Kik maradnak? Csak és csupán a korgó gyomrúak, akik semmit nem veszíthetnek, remélt győzelmük esetén viszont többet fogják hallani gyerekük nevetését, mint a mostani éhség-sírását!
    Csupán a tárgyilagosság kedvéért: az épülő szocializmusban kevesebb cigány ült kmk-ért (közveszélyes munkakerülés), mint most a munkanélküliek közül kikerülő tolvajlásért. Természetesem itt kizárólag a “megélhetési bűnözőkre” gondolok, akiknek azért nincs, mert nincs munkahelyük, a segélyt sem elivásra fordítják!
    Ne adjanak segélyt munkaképeseknek! Létesítsenek mukahelyeket, követeljék meg a TERMELŐ munkát – és ha akkor sem hajlandó valaki dolgozni, vissza kmk-t.
    Még csak annyit: “megfúrni” senki nem meri Orbánt, hiszen az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok annak bizonyítéka (is), hogy nem tudják, ki kivel van!
    Marad tehát a cigányvajda “víziójának”, az éhséglázadásnak beteljesülése. Az pedig nagyon rossz lenne, mert eltünne a mostani kevéske józan ész is, csak az indulatok vezérelnék az embereket.

  9. kekec szerint:

    szendam
    Bocs, de tényleg kíváncsi voltam! Lehet, hogy ilyen a jó komment: “gondolatébresztő”
    Egyébként a szociális népszavazás és a taxissztrájk is a gazdasági helyzettel való elégedetlenséget fejezte ki, ennyiben tehát cáfolja az általad írt ideális ellenállás lehetőségét. A magyarok többsége szemében a demokrácia önmagában nem olyan érték, amiért ki kellene állni – különös tekintettel arra, hogy a korábbi Kádár”diktatúrához” képest igencsak ráfázott.
    De a gazdasági helyzet romlását nehezen tolerálják. Márpedig a diktatúrába kódolt – és általad igen jól leírt módszer eleve biztosítja a leszakadásunkat és ezt az idő előrehaladásával egyre nehezebben lehet majd az előző időszakra fogni. Azaz még a hülyék is rájönnek, hogy valami hibádzik. Egyébként a nép nem teljesen reménytelen: minden sikerpropaganda ellenére is 80 % szerint “rossz irányba mennek a dolgok”

    • szendam szerint:

      Kedves “kekec”!!
      Valamit félreértettél!
      Én ugyanis azt KÉRDEZTEM tőled, hogy látod-e nyomát bármiféle szoc.népszavazásnak, avagy taxissztrájknak?! Magad adtad meg a választ: nem! Hogy miért nem, arra megint Magad feleltél: lusta a Jónép és inkább “kibekkel”!
      Akárcsak a Diszes Ellenzék pártjai is – különös tekintettel a kellő infrastruktúrával rendelkező Emeszpére! – , “akik” az egymástútáláson kívül a világon semmivel nincsenek elfoglalva!
      Kiváló példa erre az “Ez nem vicc!” c. posztomban felvetett kérdésem: Orbán azon bevartyogására, hogy “talán” (oh!, minő kedvesség a Diktátortól!) nem lesz szükség egy a “demokráciától eltérő” társadalmi rendszer bevezetésére melyik ellenzéki párt, avagy jogvédő szervezet tett feljelentést? Segítsek? Egy sem!!!!!! 👿
      És miért nem? Mert inkább egymással vannak elfoglalva. Mert tudni vélik, hogy ’14-ben bárkinek állhat a zászló, kivéve az orbanistáknak, s azt hiszik: a Jónép majd “jobbhíján” fog rájuk szavazni (ennek legfőbb képviselője maga az Emeszpé!).
      Ki lesz így a “törvényes választási csalás” legfőbb haszonélvezője?!
      Nos?!
      A választ tudod!
      Üdv! szendam


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s