Én vagyok a hibás!

Postokat én úgy szoktam írni, hogy a véleményemet és az állításaimat linkekkel okadatolom. A minap meg is kaptam ennek kritikáját: “Te nem egy sima blogger, hanem igazából publicista vagy!”

Bevallom őszintén: tényleg van e kritikában valami (oh!, milyen szerénytelen vagyok!), bár én semmilyen módon nem érek fel olyan, ténylegesen publicisztikát “megvalósító” bloggerekkel, mint pl. “maroz” az “Örülünk, Vincent!“-ről! … wazze! … már megint linkeltem!

De amiért most írni kezdtem, az a magam felelősségének kényszerű elismerése! Mert bizony nincs más választásom, mint töredelmesen bevallani, hogy “Én vagyok a hibás!” Én vagyok a hibás mindenért, ami 1990(?) óta a mai napig, ebben az “Erkölcs“-ből és “Józan Ész“-ből (már évszázadokon át) kivetkőzött országban megtörténhetett.

Én és személy szerint azért vagyok hibás, mert bár 1989-90-es “Daliás Idők“-ben  – alig több, mint 20 esztendős fiatal “felnőtt”-ként – nem győztem eleget tüntetni, “alternatív mozgalmat” (azaz ellenzéki pártot) alapítani, osztán még (ifjoncként) önkormányzati képviselő (s szinte ezzel párhuzamosan “hivatásos” újságíró) is lenni, s még sem értem el semmit!

Semmit, az eredetileg kitűzött Célokból! … melyek nem volt azonosak sem a Zárosztály-szökevény Kétharmad-Napoleon személyes elkötelezettségeivel, sem pedig az “anno” mellettem (tisztelet a kivételnek!) ülő SZDSZ-es, MDF-es és MSZP-s és főleg Fideszes képviselő társaim többségének “távlati tervei”-vel. Utóbbiak közül ma sokan módos emberek, önkormányzati megrendelésekkel kitömött vállalkozások tulajdonosai, illetve önkormányzati cégek topmanager-fizetéssel járó vezető tisztviselői annak ellenére, hogy egyikük közokirathamisítás, másikuk pedig hűtlen kezelés miatt volt kénytelen végig hallgatni a bírói ítélethozatalt.

Én vagyok a hibás, mert amikor még szólnom lehetett volna csak keveset hangoskodtam … ilyen-olyan okoknál fogva ezt-azt elhallgattam, a szőnyeg alá söpörtem (nem anyagi indíttatásból!). Amikor pedig már “jártatni kezdtem a pofámat”, már szinte teljesen mindegy volt. Addigra már úton voltunk a szakadékba, s nem csak helyileg, de országos viszonylatban is.

Történt, ami történt … évtizedeken át. Most ott tartunk, ahol “a part szakad”. Mindez pedig úgy “sikerült” mindnyájunknak, hogy 2010-ben Agyalágyult Idióták kezébe adta a törvényhozás maximális jogosultságát (2/3-ad!) néhány – 2 millió 700 ezernyi – agyalágyult idióta.

Most ott tartunk, hogy egy az elmeosztály kezeléseire joggal és tényszerűen rászoruló, “takarékoskodás” címén a megszorultaktól vesz el százmilliárdokat, s mindezt csakis azért, hogy a rá nem szorulók (pl. maga a kormányfő!) hatalmas állami támogatásokban részesüljenek.

Most ott tartunk, hogy alig másfél esztendő alatt egy “irányított demokrácia”, azaz “alkotmányos diktatúra” telepedett rá az országlakosok nyakára.

Most ott tartunk, hogy szeretett hazánknak egyszerűen nincsenek már sem támogatói, sem pedig szövetségesei, s mindez annak ellenére, hogy elvileg tagjai vagyunk a legerősebb katonai (NATO) és az egyik legerősebb gazdasági/jogi szövetségnek (EU).

Most ott tarunk, hogy ezen “klubokból” éppen ki akarnak bennünket tiltani, mert egy netto elmebeteg 2010-ben kormányt, illetve személyes igényekre szabott “Alaptörvény”-t alakíthatott.

Most ott tartunk, hogy mindezen diktatúrát célzó ámokfutást, állampolgárok jog- és tulajdonfosztását vétkes tétlenséggel nézte végig egy olyan testület (Alkotmánybíróság), melynek feladata éppen ennek megakadályozása lett volna!

Most ott tartunk … ahol a Második Világháború befejezése után: épületeink ugyan nincsenek romokban, de gazdaságunk és elsősorban TÁRSADALMUNK, annak ÖSSZEKÖTŐ SZÖVETEI azonban igen!

Mindez pedig csakis azért, mert amikor kellett és lehetett volna ÉN nem nyitottam ki kellően a pofámat!

Húsz esztendőmet hagytam ellopni! Meg a fiaim jövőjét is!

Ezért pedig Én vagyok a hibás! … s rajtam kívül még jónéhányan!

… és ezt …

szendamondja!

Reklámok

4 hozzászólás on “Én vagyok a hibás!”

  1. öregszeder szerint:

    Szendam! Csatlakozom, mert hibásnak érzem magam és bocsánatot akarok kérni a tévedéseimért, amelyeket itt most nem akarok részletezni, mert nem ez a lényeg. Meg akarok tisztulni, hogy az életem hátra lévő részét emelt fővel élhessem le, és az utódaimnak ne kelljen miattam szégyenkezniük. Azért is teszem ezt, hogy ebből mások is erőt gyűjtsenek saját felelősségük fel-és elismeréséhez, amely által egy új, tisztult lelkű, példamutató, mértékadó közösség jöhet létre. Kell valamilyen utat találni az elveszett társadalmi szolidaritás újrateremtéséhez. Kell a remény, hogy tudunk normális társadalmat csinálni. Nem tudom jobban megfogalmazni, de fontos közügynek tartom ezt.

    • szendam szerint:

      Kedves “öregszeder”!
      Kérhetünk mi bármikor elnézést az Utánunk Következőktől, de amit MI elbasztunk (bocsánat!), azt “…utólag már szabhatjuk!” (copyright by Hofi Géza).
      Nagyon, de nagyon szomorú vagyok!
      És nem csak a magam (által is) elbaszott bő 20 esztendőim, hanem, főleg és elsősorban a fiaim elkúrt jövöje miatt (emiatt szívesen felakasztanám “Orbanicus Féregicus Victoricus”-t, ha “ab origine” egy agresszív pasas lennék … nem vagyok az!) vagyok nagyon elkeseredve!
      Most kezdhetjük előről az EGÉSZET!
      Erre ment el húsz esztendőm abban bízva, hogy fiaimnak ezt a kállót már nem kell kifizetniük!
      De ki fogják fizetni … hogy az a Jó Büdös Q..a Élet b@…ná meg az egészet! …, mert egy pszicho- és szociopata 2010 tavaszán, mindössze 2,7 milliónyi csodaváró, AGYALÁGYULT IDIÓTA szavazatai alapján megkaparinthatta az Országot!

      “öregszeder”! Én itt most befejezném az írást. … nagyon el vagyok már “ragadtattva”!

      • öregszeder szerint:

        Valamiben hinnem kell, hogy eszemet ne veszítsem. Tudom, hogy van olyan hit , ami valamilyen tudattompító mákony, én azonban olyan hitet akarok, ami előre visz, erőt, higgadtságot ad. Egész életemben a “kelj fel Jancsi!” effektust gyakoroltam. Most is fel kell tudni állni, és úgy gondolom ez a kiállás az első lépés. Néha elgondolkodom, milyen lehetett a nagyapámnak úgy részt vennie két világháborúban is, hogy egyik sem az ő háborúja volt, közben még a hazáját is elvesztette kétszer is ilyen idegbeteg állatok miatt, mint orbánék és a jobbikosok. Többször leírtam, hogy most is könnyen így járhatunk és akkor a mai helyzet az elkövetkezőkhöz képest vasárnapi körmenet lesz.
        Bocs a moralizálásért!

      • szendam szerint:

        Kedves Öreg(szeder) Barátom!
        Bocsánat, hogy “barátom”-nak neveztelek, de írásaid alapján úgy gondolom: fel vagyok jogosítva rá.
        No nehogy már PONT TŐLEM kérj elnézést a “moralizálás” miatt! Hát én mi az (öreg)ördögöt csinálok itt, a saját(os) blogomonban?
        Pontosan azt érzem én is, amit Te most itt leírtál! Azt, hogy az elbaszarintott bő 20 esztendőnk ellenére is hinnünk kell abban, hogy újra lehet kezdeni az EGÉSZET! (bárcsak újra lehetne írni az egész történelmet!)
        Érdekes, hogy az én anyai nagyszüleim is pontosan ugyanazt a pályát futották be: két világháború, gyakori állampolgárság-váltás (ugyanazon lakhelyről el sem mozdulva!), aztánt (nagyanyám) a hontalanság (Ungvárról úgy települt át, hogy nem vette fel a magyar állampolgárságot, s miután megszűnt a SZU, Ukrajna csakis azokat tekintette saját polgárainak, akik akkor és éppen a maga területén éltek!), mint a Tieid!
        Öreg(szeder) Barátom!
        Azért nem válaszoltam azonnal a hsz.-ra, mert egyik kezemmel éppen egy új posztot írtam (tudod hol olvashatod!), a másikkal pedig bőséges vacsorát és ezzel párhuzamosan egy jó habos fürdőt készítettem a három fiamnak (7-10-13 év). A “romeltakarítás” után pedig kint, az udvaromon elszívtam egy jó cigit (bizonyos “Kozel” nevű söröcske elfogyasztása mellett). Közben felpillantottam az égre, s nem hiszed el mit láttam: szakadozott, de hótol vemhes felhők vonultak északról déli irányba, s ezeket a felhőket a már magasan álló és szikrázóan fényes Hold világította meg! Két felhőrongy között pedig (magasan fölöttem) idönként kiviláglott a Cassiopeia “W”-je, kicsit délebre a “Lant/Lyra” legfényesebbje, a Vega, megint délebbre pedig az Orion (hét gyönyörűségesen fényes csillagával!), majd megint egy kicsit délebbre (és keletebbre) az egyiptomiak szent csillaga, a Szíriusz!
        No ez a látvány nyugtatott meg kicsinyt, mert ráébresztett arra, amit bár eddig is tudtam, de gyakorta feledem: senkik és semmik, másodpercnél rövidebb életű, a föld sarába ragadt pondrók vagyunk MI a Hatalmas és Végtelen Világegyetemhez képest!
        És ha MI EZEK vagyunk, akkor ugyan ki és mi egy “orbán” és egy “vona”?! …
        … az “ajánlottól eltérő higiéniánk” miatt rajtunk megtelepedett paraziták!
        Kellemes és jó éjszakát kívánok Neked IS!
        (Jé! Ez is egy poszt volt!)


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s