Orvost! De nekem!

Miközben október 23.-án lezajlott Budapesten az elmúlt bő két évtized egyik legjobb, leghangulatosabb és főleg legnagyobb (mintegy 100 ezres!) tüntetése, melyen okos és ütős beszédeket hallhattunk, Pártjuk és Kormányunk gondoskodott arról, hogy ezen a napon se maradjunk gyomorforgatóan álszent szónoklat és sületlenül ostoba nyilatkozat nélkül. Köszönjük Pali és köszönjük Viktor!

Komolyan mondom szinte bepánikoltam, amikor kiderült, hogy lefújták a Fidesz astoriás dzsemboriát, ráadásul a legvigyorosabb beszédeket tartani szokott közjogi “méltóságaink” is szanaszét futnak a Világba. Orbán a belföldi helyett a külföldi “égést” választotta (Brüsszel), Tömjén (Pacsirtavadász) Zsolti Ausztráliába ment szafarizni, Simicskó főhadügyér Kanadában szervezi a Magyar Önkéntes Idegenlégiót, Kövér (Kötél) László Braziliában és Uruguayban múlatja az időt és a Szabadság Ünnepét a jobbikos Balczó társaságában (no, ez meg mi az ördögöt keres ott és főleg kinek a pénzén?), a mi kedves Gojostolunk pedig Bécsben fogja gyakorolni a magyar helyesírást.

Hát akkor ki az ördög fog nekünk idehaza, az ’56-os Forradalom apropóján hülyeségeket beszélni? – tettem fel magamnak a kérdést riadtan. De még szinte be sem fejeztem eme mondatot, máris kiderült, meg van oldva a problémám: Pali Bá’ bécsi programját egy nappal előre hozták, így lesz valaki idehaza is a Nemzeti Kurzus, a NER képviseletében, aki talán hajlandó lesz tisztességesen megemlékezni arról a párezer halottról, akik 55 esztendővel ezelőtt reménytelen kűzdelmet vívtak a gyarmatosító szuperhatalom tömeghadserege ellen.

Pali Bá’-nak persze nem volt könnyű dolga. Miután előző nap a Bécsben tartott ’56-os megemlékezésen úgy odakozmált, mint nagylángon felejtett puding két óra alatt (a Népszava erről szóló tudósítását lásd itt !), emberes elhatározás kellett ahhoz, hogy a “közszolgálati” tévé kamerái elé ülve Esti Mesét mondjon a zembereknek. De megtette, s ez aztán ki is verte nálam a biztosítékot, de rendesen.

De lássuk csak, miket is mondott Gojostol? (minden idézet a 168 Óra cikkéből származik, a zárójeles megjegyzések pedig tőlem!)

Pákó bácsi szerint “…Magyarországnak ma fegyverek nélkül ugyan (nincs két hete, hogy az utolsó kalasnyikovot eladtuk Kadhafinak, de az a piszok fizetés nélkül megmurdelt?!), mégis ezer fronton kell megvédenie polgárai érdekét. “. De semmi vész, szorgos népünk győzni fog, hiszen “a magyarokban sokkal több van annál, semhogy játékszerei vagy elszenvedői legyenek a sorsnak. ” (legfeljebb csak akkor, ha a “Sors”-ot mondjuk Orbán Viktornak hívják.). Mert mi, magyarok “világrengető dolgokra voltunk képesek (Kósa és Szíjjártó pl. tőzsdéket rengetett meg!), és halálos sebet adtunk egy embertelen világhatalomnak…” (amely hatalom 12 évvel később még jó alaposan belerúgott Csehszlovákiába – némi magyar segítséggel, s az ’56-ban kapott halálos sebbe csak alig 35 esztendővel később halt bele!). Schmitt szerint azok, akik 1956. októberében “…az utcára vonultak, mind érezték, hogy Magyarország nem a helyes úton jár, a tüntetők ezért mondták azt: elég volt, eddig és ne tovább!” (ez a Pali véletlenül nem cserélte el a papírját és nem a pár órával korábbi Millás tüntetés egyik beszédéből idézett?). A hatalom pedig félni kezdett, “…mert látta, hogy az emberek az igazságért jönnek, és a magyar valóságot akarják.” (most már biztos, hogy a Millás tüntetésről beszél!). Beszédét az elnök így folytatta: “…mit ér nekünk, mai magyaroknak a szabadság, fel tudjuk-e fogni az értékét, meg tudunk-e rendülni azon, hogy mit adott érte az a generáció? “, majd a korabeli hősök áldozatát méltatva kijelentette, hogy “…56 mércéjéhez odaállva mindent el kell vetnünk, ami méltatlan az értünk is vállalt áldozathoz!

Nem tudom, mondtam-e már, hogy Schmitt beszédeitől általában sikítófrászt szoktam kapni. Ennek ellenére ezt a szövegét egészen békés nyugalommal voltam képes tűrni, s csak az idézett utolsó mondatainál karmoltam kissé bele a fotel karfájába. Mert nehogy már egy Fidesz-lakáj kezdjen szónokolni a szabadság értékeiről! Egy olyan párt távirányított zsebdroidja, mely párt minden eddigi tevékenysége csak mélységes lealázása volt mindannak, amelyért az ’56-os felkelők harcoltak és meghaltak!

Ízzot már a biztosíték az agyamban, de amikor ez a karrierista, mindíg az élet napos oldalán járt seggfej azt merészelte mondani, hogy “…az országnak ma harcolnia kell az adóssággal, a nemzetközi válság pénzügyi hullámaival, és meg kell állítania milliók elszegényedését.“, végképp kisült bennem minden jómodor. Hát nem szégyelli magát ez a pasas? Pont ő beszél itt milliók elszegényedéséről, akinek pártja éjjel-nappal mindent megtesz ennek érdekében, a szegénységet pedig büntetőjogi kategóriának tekinti (lásd a nyóckeres hajléktalanüldöző polgármester “hajléktalan-ügyi kormánybiztossá” való egészen arcátlan kinevezését!)?! Hát elmész Te a Jófenébe Palikám, de nagyon gyorsan!

Már azt hittem, vége megpróbáltatásaimnak, de csalódnom kellett. Mert bizony a Szeretett Vezető, a Kárpát-medence Géniusza sem bírt nyugton megülni a seggén, s muszály volt neki Brüsszelből belenyilatkoznia a hazai közvélemény kagylófüleibe! Hát, amikor ezt a vasárnap délelőtt a Magyar Rádiónak adott nyilatkozata kivonatát elolvastam a Népszavában, kiabálni kezdtem: Orvost! De nekem!

Őfelsége ugyanis azt kegyeskedte mondani, hogy “…szükség van közös döntésekre – ellenkező esetben ugyanis az európai gazdaság hanyatlásba zuhan -, de minden országnak lehetőséget kell adni arra, hogy a saját útját járja. Magyarország is ‘nagyon gyakran, a többi európai országtól eltérő intézkedésekkel próbál úrrá lenni’ saját nehézségein“.

(Hát ez tényleg így van, wazzekém! Kaptunk is a fejünkre jó alaposan. Bepanaszoltak minket a telekom-cégek, a bankok hamrost csimbókos pert akasztanak a nyakunkba, vonul ki szépen a tőke Magyarországról, melyet hamarosan a gagyi-kategóriába fognak besorolni a hitelminősítők, a gazdasági növekedésünk pedig – hála neked meg annak a barom Eltolcsynak – szépen beleállt fejjel a nullába!)

De a Királyi Fenség nem állt ám meg az EU-ellenesség útján. Mert méltóztatott arra is felhívni mindenki figyelmét, hogy Brüsszelben bizony születhetnek Magyarország számára ártalmas intézkedések is. Példaként az Únió adóharmonizációs elképzelését hozta fel, mint ami kedvezőtlen lenne hazánk számára. Szerinte ugyanis “…Magyarország versenyképessége éppen az egyszerű, rugalmas, gyors és alacsony adókulccsal operáló adórendszerében van“!

(Hogy mi az Isten van? Méghogy “rugalmas,egyszerű és gyors” adórendszer! A “Doing Business” idei versenyképességi felmérése szerint, melyet szombaton ismertetett a Népszava, Magyarországon egy cégnek évente 13 adófizetési kötelezettségnek kell eleget tennie, bevallásra és adminisztrációra 277 munkaórát fordít, profitarányosan pedig 52,4% adót és járulékot kell befizetnie, ami bőven meghaladja a 43%-os OECD-átlagot!)

S ha a komplett dührohamhoz ez még nem lett volna elég, Viki Mouse elmondta azt is, hogy Európa gazdasági talpra állításának egyik legfontosabb feltétele az, hogy “…szakítani kell néhány olyan dologgal, amely jégre vitt bennünket, így a hitelből éléssel“! Pozítív példa gyanánt pedig természetesen Magyarországot hozta fel kijelentvén (most kapaszkodjon mindenki a nyugtatójába!):

Saját lábunkon állunk, futjuk a saját kockázatunkat, nem további nemzetközi hitelekből, hanem a nemzetközi pénzpiacon felvett hitelekből finanszírozzuk Magyarországot.” 

Anyám! Itt valaki egészen pofátlanul hazudik! Itt valaki orcátlan módon hülyének néz mindenkit! Az nem lehet, hogy valaki egy ilyen önelletmondásoktól hemzsegő nyilatkozatot adjon és nincs se a sajtóban, se a “Hivatásos Ellenzék”-ben senki, aki beleverhetné ebbe az orrát! Hát miféle országban élünk mi, ahol egy ilyen Macskajancsi ilyesmit simán megengedhet magának?

… és ezt …

szendamkérdi!

Advertisements

One Comment on “Orvost! De nekem!”

  1. kekec szerint:

    Egész a végéig bólogattam és/vagy nevettem – de ebben az utolsóban kivételesen igaza van. Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy a nemzetközi piacról azért sikerül még pénzt szereznünk, mert ELŐRE eladósította az országot 10-30 évre. Egy tisztességes gazdasági tevékenység általában 8 %-os jövedelmet képes termelni. Ha a fizetendő kamat megközelíti ezt a szintet – ráadásul hosszú távra – akkor nekünk annyi. Ha valóban hosszabb távon akarna uralkodni -akkor ezt látnia kellene. Kezd a hátamon felállni a szőr, ha jobban belegondolok.
    Nem érdekli az államcsőd lehetősége? A támogatóit se?


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s