Orbán-róka kottája

Az Orbán-rezsimet a legegyszerűbben úgy lehet legyőzni, hogy a saját fegyverét fordítják ellene. Ez a fegyver azonban nem a népámítás populista kottája, melyből daloltatva Orbán-róka megpróbálja kiénekeltetni Magyarország-holló csőréből a maradékdemokrácia sajtjának utolsó morzsáit is, hanem az a ‘bináris’ választójogi törvény, amely a korábbinál is jobban torzítva el a polgárok akaratát, csupán két lehetsőséget kínál az aspiránsoknak: hatalmas győzelem, avagy teljes vereség!

Az Ünnep előtti napon a “Szokásos Szombati Ultiparti“-ra űlt össze a “Négy Jómadár“. A szereplők: Peti bácsi (nyugalmazott közgazdász: “P.“), Laci (kereskedő: “L.“), Karcsi (mat.-fiz. szakos középskolai tanár: “K.“) és Ádám (politológia-filozófia szakos … csontkovács!: “Á.“). A helyszín: “Valahol Magyarországon”. Az általános hangulat: nyomott. A “lap”: “nem mént”. … Annál inkább a szöveg! Utóbbiból nyújtanék egy kissé dramatizált összefoglalót, amúgy látleletként Hungaroabszurdisztán állapotjairól.

P. (a tőle megszokott, érdes hangon): Értékelném, ha az urak végre odafigyelnének a játékra! Laci Úr itten “ultit” jelent be “betli” lapokra, s én hiába kontrázom, Kracsi Úr elfelejt alámjátszani. Ráadásul ez az indiszpozíció már legalább egy órája jellemző az egész társaságra! Így ebből nem lesz élvezetes játék!
K. (exkuzálva): Bocs’ Peti bá’, de most nem itt jár az eszem … mint nyílvánvaló.
P.: És Magának, Laci Úr! Hol kódorog az elméje?
L.: Hol másut, mint az “üzlet” körül. … Egyre rosszabb a helyzet!
P.: Na jó! Akkor most hagyjuk egy kicsit az elmejátékot, mert nyílvánvalóan nem megy. (bedobja lapjait és hátradől) Mindenki adja elő a nyomorát, de gyorsan, mert fogy a partiidő, s ha elkésünk hazulról, hát az asszonyaink alaposan lebaszarintanak bennünket! … Szóval, Karcsi Úr?!
K.: Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből a szerdai, tantestületi gyűlést.
Á.: Csak tán’ nem a “Klik”-fejtágító?!
K.: De! “Klébersbergék gauleitere” felhomályosított bennünket az “épülő-szépülő” Jövendőről. Honnan tudtad?
Á.: Feleségemék iskolájában is szerdán volt a “Nagy Felviágosítás”. Nejem tajtékozva jött haza.
P.: A tárgyra, Uraim! A tárgyra!
K.: Oké, hát akkor tömören: mostantól fogva mindent csakis engedéllyel tehetünk, még arra is írásbeli felhatalmazást köll kérnünk, hogy kimehessünk a vécére! Az igazgatónknak minden hónap utólsó keddjén beszámolót kell írnia arról, hogy a tantestület tagjai megfelelően látták-e el az ügyeleti kötelezettségeiket, esetlegesen melyik napon és összesen hány percet késtek (avagy mentek-e el a meghatározottnál korábban az iskolából). A beszámolónak tartalmaznia kell azt is, hogy kinek mi a (hangoztatott) véleménye a kormányzati oktatáspolitikáról, mennyire hajlandó “együttműködni” a tankerületi felügyelőséggel …
Á.: … és bármiféle beszerzési és egyéb igényeikkel minden héten csakis kedden és csütörtökön fordulhatnak a helyi Klik-főnökhöz, aki aztán továbbítja azt a Főnökséghez, amely arra harminc napon belül köteles csak “válaszolni”!
K.: Igen, “válaszolni”, de nem intézkedni!
L.: És ezzel most mégis mi a gond? Hiszen valahogyan rendet kell teremteni! Valahogyan gátját kell szabni a fegyelmezetlenségnek és a pazarlásnak!
Á.: Lacikám! Igaz, hogy esztendők óta jóhaverok vagyunk, s ennyi idő alatt már valamennyire megszoktuk a “fideszes akcentusodat“, de …
K.(indulatosan): … de talán nem kéne beleszólnod abba, amihez nem értesz! Méghogy “rendet” kell teremteni?! Hiszen éppen pont a Klik létrehozása és “működése”, meg a teljes kormányzati oktatáspolitika okozta a káoszt! Egy iskolának bármikor felmerülhetnek költségigényei, avagy szükségletei arra, hogy ilyen-olyan okoknál fogva máról holnapra rendeljen meg valamilyen szolgáltatást, esetleg beszerzést! Pazarlás? Fegyelmezetlenség? Tudod Te, hogy mit beszélsz? Mi 2009 óta egyetlen fillér béremelést nem kaptunk, annál több kifizetetlen sőt, kötelezővé tett túlórát! A fideszes önkormányzat pedig még 2010-ben (persze csak az őszi választások után!) szüntette meg a caffeteriánkat, ami írd és mondd havi 1.200 forint volt, arra való hivatkozással, hogy nincs pénze! Ugyanakkor egy Lengyelországból megrendelt harangot állítattott az iskola udvarára állítólag “csak” 300 ezerért! De folytathatnám azzal, hogy …
Á.: Hogy a feleségem tavaly május óta nem kapta meg a fizetési átsorolását sőt, a februárban folyósított első “Klik”-es bére is csupán az alappal volt egyenlő. Ráadásul a múlt hónapban nem tudtak megrendezni egy informatikai versenyt sem, mivel számítógépeik többsége – szerződtetett rendszergazda híján – egyszerűen leállt!
L.: Miért nem szóltak időben?
Á.: Megtették, még januárban! Csakhogy az okozott káosz kellős közepén a Klik, meg a “Tankerületi Felügyelő” nem ért rá ilyesmivel foglalkozni!
K.: Ahogyan a mi törvényes fizetésünk kiutalásával sem. Még most, március végén is van olyan kollégám, aki továbbra sem fogja megkapni a teljes fizetését! Azaz kevesebbet, mint a januárban folyósított önkormányzatit. Eközben pedig neki ugyanúgy fizetnie köll a közüzemi és egyéb számláit, s ha esetleg az elmaradás miatt nála kikapcsonák mondjuk a gázt, avagy az áramot, akkor nem mutogathat az Államra, mert az senkit nem fog érdekelni!
L.: A rezsiköltségeket az Állam már január óta nem kevesebb, mint 10 százalékkal csökkentette. Ez nem lehet tehát gond.
P.: No álljunk már meg egy kicsit, Laci Úr! Jobb lenne talán nem itten csinálnia a gázfáklyás békemenetet. Én nem tudhatom, hogy Magának mennyi volt a saját lakásának gáz- és áramköltsége még a januári számlázáskor, de abban biztos vagyok, hogy a vállalkozásáé most magasabb, mint akkor. Ugyanis az utóbbira már nem vonatkozik ez a parasztvakításos intézkedés, ami ráadásul csakis a gazdagokat támogatja, iszen minél magasabb a fogyasztás, annál több az a bizonyos tízszázalékos megtakarítás.
L.: De az is valami! Nem?
P.: Hát nem! Ezzel ugyanis a Maga kedvenc kormánya ugyanazt csinálta, mint a hírhedt egykulcsos szja.-val: minél nagyobb volt a vonatkozó összeg, annál nagyobb a megtakarítás, miközben a minimálbéresek már 2011 februárjában is 11 ezerrel kevesebb nettót kaptak. Arról pediglen már ne is beszéljünk, hogy (az elszegényítésen kívül) ezekkel eddig már mennyi pénzt dobtak ki az ablakon. Az szja.-val két esztendő alatt minimum 1100 milliárdot, a teljesen fölösleges MOL-kivásárlással 508-at, az E.ON gázüzletágának megvételével pedig 264 milliárd plusz áfát!
L.: Ugyan miért baj az, ha az energiaszolgáltatóink fölött mi magunk rendelkezhetünk? Ha nem egy német banda társalog/mutyizik az oroszokkal a mi gázárainkról, hanem mi magunk?
P.: Azért, Laci Úr, mert a mai világban, ráadásul EU-tagként az energiaellátásunk biztonságához semmi köze nincs ahhoz, hogy miféle nacionáléja van a beszerző/szolgáltató cég tulajdonosainak. Tudja Maga, Laci Úr, hogy mennyi Magyarország éves földgázigénye? Megmondom: 6 milliárd köbméter. Tudja Maga, hogy az a bizonyos német E.ON mennyit vásárolt eleddig az oroszoktól? Megmondom: évi 42 milliárd köbmétert. No, akkor most felteszem Magának a végtelenűl egyszerű és közgazdasági kérdést: ha be megy magához két vevő és az egyik 42, a másik pedig összesen hat fürdőkádat akar megvásárolni, akkor melyiknek fog Maga nagyobb árengedményt adni? Melyiknek tud?!
L.: Hát, világos, hogy az előbbinek, lévén a költségek így elteríthetőbbek.
P.: No, akkor ebben megállapodtunk. … Osztán aról se feledkezzünk már meg, hogy az E.ON csakis úgy tárgyalhatott – avagy, ahogyan Maga mondta: “társalgott/mutyizott” – az oroszokkal a beszerzési árakról, hogy a minket érintő részről eleddig is csak az állam beleegyezésével állapodhatott meg, a viszonteladási árait pedig ugyanezen állam a “Magyar Energia Hivatal”-on keresztül határozta meg. Ez pediglen még ma is úgy néz ki, hogy amikor az a bizonyos orosz (köbméterenként 94 forintos) földgáz beérkezik a határon, a ráterhelt áfa okán rögtön 120 forintossá válik, melyet a szolgáltató 136 forintért adhat Magának, meg nekem és nekünk, mint lakossági felhasználónak. Ha ebből levesszük a 10 százalékot akkor marad mindössze 2 forint 40 fillér (azaz évente 14,4 milliárd) bruttó árrés, melyből fizetni köll a hálózat fenntartását, az alkalmazottak fizetését, meg az ezekből származó egyéb adókat és járulékokat. Akkor most hol van a probléma? Pontosabban: akkor most mi is oldódott meg? Az energiaellátásunk biztonsága? Mert a gázt ugye nem továbbra is az oroszoktól kapjuk, ráadásul csökkent beszerzési/paci súllyal?
L.: Lehet ezen cégeket nonprofit alapon is működtetni. Ugye?
P.: Laci Úr! Én azért ennél többet néztem ki Magából! “Nonprofit” alapon? Abból a megmaradt 14,4 milliárdból, ami Magának úgy látszik extraprofitnak tűnik, ha valamennyi regionális szolgáltató, az összességében jó 10 ezernyi alkalmazottját csakis és egyöntetűen minimálbéren (bruttó 98 ezer, nettó 64 ezer) fizeti, akkor is 1,38 milliárd lesz az éves költsége. És az amortizáció, ami éves szinten és eszközarányosan minimum 20%? Ami csakis a szintentartást és nem a fejlesztést jelenti … nem számolva az éppen mostanság jelentkezett, extrém időjárási körülmények okozta pluszköltségeket! … Ha elfogadjuk, hogy az E.ON gázüzletága valóban ért 264 milliárdot (az áfát nem is számolva), akkor csak az amortizáció pótlása évente 52,8 milliárd, amelyhez jön még a minden alkalmazottat minimálbéren tartó 1,38 milliárd! Nos, akkor az összesen közel 55 milliárdnyi minimális költségigényhez képest a 14,4 milliárdos bruttó (tehát adózás előtti) “haszon” közötti különbözetet Maga szerint, Laci Úr mégis ki fogja állni? He?!
L.: Hát, majd az állam kigazdálkodja.
P.: És mégis hogyan? Miből? Kiktől?
Á.: Laci szerint az állam valamiféle önálló lény, saját bevételekkel, melyek forrásai függetlenek a polgáraitól. Kivéve akkor, amikor a közszolgáltatásokra, mondjuk ippeg pont az oktatásra (avagy az egészségügyre) köllene pénzt fordítani!
K.: Na, ja! A legaranyosabb példa erre: “önfenntartó” felsőoktatás és “államilag finanszírozott” foci! … Vazze!
Á.: Így van! Az iskolákra nuku! Oda csak az ’50-es évek hangulat- és feljelentgetős világa jut, pénz meg semmi! Mennyi is volt eleddig a pazarlás?
P.: Hát, ha a Manyupokat is, meg a mostani E.ON-ügyletet is beleszámoljuk, akkor …
Á.: Minimum 5000 milliárd?
P.: Meg a “reszt”, azaz az innen kivonuló tőke által okozott munkanélküliség.
K.: Ami 5000 milliárdot akár az oktatásra is fordthattak volna! Különösen a felsőoktatásra!
L.: Most kaptak újabb 27 milliárdot!
Á.: Na ja! Ingatlanfejlesztésekre, meg PPP-projektek kiváltására, de nem az oktatás közvetlen finanszírozására! Utóbbi az elmúlt három év alatt 40 százalékkal csökkent, ráadásul ippeg az év fordulóján kényszerítették 7,2 milliárdos elvonással “szénszünetre” az egyetemeinket, amire példát sem tudnék mondani!
P.: De, az ötvenes években nem egyszer volt ilyen.
K.: Mint ahogyan akkor dívott a most bevezetendő iskolai feljelentgetések és hangulatjelentések írosgatása is!
Á.: Akárcsak a “B”-kategóriázás is! A szarfaszú Orbán-állam maga dönti el, hogy kit lehet ingyenes felsőoktatásra felvenni. Mindössze 10.500 kölök! A többi, meg oldja meg, ahogyan tudja!
L.: A keretszámokat eltörölték!
Á.: Persze, akárcsak a tandíjat! Ugye?
K.: Hát ezaz! Hivatalosan már keretszám sincs, csak bármikor megváltoztatható, önkényes döntés. A mi kölkeink a mi adónkból csak 10.500-an (de lehet, hogy még ennyien sem) tanulhatnak egyetemeinken, de bezzeg a “Külhoni Magyarok”! Erdélyből, Szlovákiából, a Délvidékről és Kárpátaljából összesen hatezren tanulhatnak nálunk! Ingyé’! Bérmentve!
L.: Támogatnunk kell őket!
K.: Tényleg?! A mi pénzünkből, a mi kölkeink rovására?! Utóbbiaknak alá köll írniuk a “Hallgatói Szerződést”, az előbbieknek meg nem? Mert ők a “szegény határontúliak”? Akiknek több joguk van, mint nekünk? Akik majd mindenféle felelősség nélkül szavazgathatnak idehaza arról, hogy ki mondja majd meg nekünk, hogy mennyi legyen az adónk és azért mit kapunk cserébe?! Bazze!
P.: És akiknek a “Jolly Joker”-szavazataival fog csalással nyerni az Orbán-banda!
Á.: Bocs’ Peti bácsi, de azért ez nem lehetséges!
P.: Dehogynem!
Á.: Nem, mert ha még tényleg sikerül is összegereblyézniük azt a félmilliónyi “újpolgárt”, és azok ténylegesen mindegyike szavazni is fog, akkor sem tudnak 5-6 mandátumnál többről dönteni.
L.: Miért csak annyiről?
Á.: Lacikám, úgy látom egyáltalán nem ismered kedvenc kormányod és annak ezerharmada által hozott törvényt!
L.: Hagyjatok már ezzel a “kedvenc”-ezéssel! Nekem nincs elég bajom velül?
K.: Nem elég! Quod erat demonstrandum!
P.: Csatlakozom az előttem szólóhoz! No, de hagyjuk már Ádám Urat okfejteni!
Á.: Szóval a helyzet az, hogy ha ez az ideáltipikusan elképzelt félmillió újpolgár egyöntetűen a Fideszre adja le a szavazatát, még akkor is csupán pártlistára teheti! Márpediglen a 2014-es választásokat nem ez (53), hanem az egyéni körzetek (116!) döntik el! Márpedig ezekben a mandátumszerzést egyetlen forduló és a matematikai többség dönti el, ráadásul úgy, hogy az úgynevezett “kompenzáció”, tehát a választási listára írandó töredékszavazatok mennyisége is ezen relatív győztest – pontosabban annak pártját – erősíti.
K.: És miért fontos ez? Hiszen a Fidesz népszerűsége az egeket ostromolja, az MSZP-é pedig minden idők negatívumát érte el, mindössze azért, mert Orbánék nekiálltak úgymond “rezsit csökkenteni”.
Á.: És ki beszélt itt az MSZP vonzerejéről?
P.: Hiszen az a legnagyobb ellenzéki párt! Nemde?
L.: A Fidesz pedig a legnépszerűbb!
Á.: Mindkét állítás igaz. Legalább is a közvéleménykutatások szerint. Csakhogy én voltam már ilyen cégnél alkalmazásban és pontosan tudom, hogy miután a kérdezőbiztos leellenőrízhetősége végett nevet, címet és elérhetőséget is kérünk, hát sokan döntenek úgy, hogy nem az őszinte véleményüket, hanem az “elvárt választ” adják meg.
K.: Akkor ezért ennyire “népszerű” az Orbánpárt?
Á.: Is. De nem ez a lényeg, hanem a jelenlegi ellenzék népszerűtlensége. Az, hogy jelenleg nincs kire szavazni.
L.: Hát nincs is! Tán a szocikra?! Na ne!
P.: Vagy Bajnaira?! Főleg azután a hülye összehasonlítás után? … Ki alatt mennyibe került a tojás. Köszönöm!
Á.: Peti bá’! Neked igazad van, csakhogy nézd már meg mi folyik itt! Egy olyan társadalom, melynek 4 millió tagját a jelenlegi kabinet a létminimum alá préselte, képes lenne ismét megszavazni ezt a bandát csakis azért, mert a “rezsicsökkentés” álságosságával átmenetlieg és látszólag visszaadják az ezredét annak, amit eddig elvettek. Hát ezek után mt várjunk a Bajnai-féle társaságtól, ha csak ilyesmiből ért Józsi néni, meg Mari bácsi? Olyanok ők, mint a méretes szabó: hozott/kapott anyagból dolgoznak. Ráadásul mit is csinál a Tisztelt Ellenzék? Beáll a sorba, s Orbán kottájából énekli azt a dalt, ami csakis Orbánnak kedvez! … Erről eszembe jutott, hogy két hete ismét volt nálam a “Tuggyátokki“.
P.: Az a befolyásos pasas?
K.: Akinek eleddig minden jóslata bejött?
L.: Az emigráns, mi!?
Á.: Igen, ő az, de nem emigráns. Csak a szülei voltak azok, s ez a pasi szebben beszél magyarúl, mint Te Laci és helyesebben ír, mint a Te “Álamelnököd”! Szóval ő azt mondta, hogy: “Az Orbán-rezsimet a legegyszerűbben úgy lehet legyőzni, hogy a saját fegyverét fordítják ellene. Ez a fegyver azonban nem a népámítás populista kottája, melyből daloltatva Orbán-róka megpróbálja kiénekeltetni Magyarország-holló csőréből a maradékdemokrácia sajtjának utolsó morzsáit is, hanem az a ‘bináris’ választójogi törvény, amely a korábbinál is jobban torzítva el a polgárok akaratát, csupán két lehetsőséget kínál az aspiránsoknak: hatalmas győzelem, avagy teljes vereség!“.
K.: Akkor tehát összefogás, vagy halál?
Á.: Tulajdonképpen igen.
K.: És mennyi időnk van még?
Á.: Szerinte legfeljebb két hónap.
P.: Egyetértek!

Én is!

… és ezt …

szendamondja!

About these ads

2 hozzászólás on “Orbán-róka kottája”

  1. emigrant szerint:

    Kedves Köztársam, Szendam!
    Nem gondolod, hogy ez az Ádám nevű csontkovács, pontosabban magyar származású ismerőse kissé túl optimista? Még O’Toole-nál is optimistább.
    A fideSS, ha gazemberségről van szó, pontosan tudja, hogy mit csinál. Csak az ettől távoleső dolgokban idióta.
    Üdv.: emigrant

  2. Avi szerint:

    Kedves Szendam!
    Szerintem mivel a nép döntő többsége csak az ovodások szintjén képes felfogni dolgokat ezért csak azon a szinten szabad velük beszélni. Képzeld el, ahogy a cikkedben “P” úr barátod levezette a gáz árának alakulását, hány átlagember értette volna meg?
    Szerintem 1000-ből maximum 1.


MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 80 követőhöz