Akkutöltés

Azért legyünk egy kicsit néha igazságosak is Orbánnal szemben, s ismerjük el: nem mindíg hazudik. Még az év elején mondta állítólag szűk körben azt, hogy “Ha az IMF visszajön, én el!“. És így is lett.

Persze akkor sokan hitték azt, hogy ez a mondat azt jelenti, a Mi Boldogságunk azonnal lemond kormányfői posztjáról, ha az ország ismételten kénytelen lesz a Valutaalap igájába hajtani a fejét. Ezek a reménykedők, ezek az (ál)naív csodavárók azonban nem vették figyelembe azt a másik, immáron klasszikussá vált orbáni mondtatot, miszerint “Ne arra figyeljenek, amit … mondok, hanem arra, amit teszek!“, ráadásul ebben az “…én el!“-ben sehol nem hangzik el az, hogy ez az az “el“, amire idehaza már sok-sok millió ember várakozik egyre türelmetlenebbül és mind szegényebben. Az idézett mondat tehát teljes valójában úgy értendő, hogy “Ha az IMF visszajön, én el…megyek szabira!”, s így is lőn!

Mert a Fényességes Vezérnek bizony lemerültek az akkujai. A kétesztendei kormányzás “sokkal több energiát igényelt“, mint amire eredetileg számított, ezért most engedélyezte magának eddigi pályafutása “leghosszabb szabadságát“, s két hétig a chargerre kapcsolja önmagát. De hol is? A rossznyelvek persze a szokásos pletykát (grazi ideg- és elmeszanatórium) terjesztik. Az Állampárt hivatalos közleménye azonban a Család szerény felcsúti vityillóját (meg annak zsebkendőnyi konyhakertjét), illetve a Balatont emlegeti, a miniszterelnökségi sajtófőnök meg egy horvátországi luxusszállóról beszél. (Mondjuk az utóbbiaknak sem ártana némi feltöltés. Az elmúlt két év annyira kifárasztotta őket, hogy egy ilyen pimf ügyben sem tudnak már azonosat hazudni! Ejnye-bejnye!)

Hogy mi is az igazság, az lényegében most nem(sem) számít. A fontos sokkal inkább az, hogy ez a két hét nem csupán a megfáradt miniszterelnöki test és elme rekreációja, hanem tulajdonképpen jutalomüdülés is. Szerény prémium azért cserébe, hogy Mein Vezér az EU-val szemben folytatott, másfél esztendei szabadságharcot győzelemre vezette, s mint ahogyan azt a Faszbúkra föltett háromperces videójában kijelentette: “Brüsszel minden, Magyarország számára kirótt büntetést, fenyegetést, megtorlási kísérletet, lebeszélést abbahagyott, visszavont, felhagyott ezzel“. No persze lesznek még utócsatározások, hiszen július 17.-én érkezik meg Magyarországra a kolonialista EU-IMF hiteltárgyaló csapata, de ezekhez már nem szükségeltetik sem az államfői, sem pedig a “Jobbkézi” jelenlét (Érdekes véletlen, hogy Gyurci is éppen erre az ominozus időszakra kért /kapott?, küldték?/ szabit! Nem?), s különben is, ha már a Führer hónapokat várt rájuk hiába – töltve azt a drága idejét és fölöslegesen merítve az aksiait -, akkor most érjék csak be Varga Misuval! Izzadni, meg hazudni ő is tud - csak nem olyan büdöset és átlátszót, mint Ovitéz -, s őt talán még emberszámba is veszik, nem úgy, mint Tündérgyurcyt. Há’ nemigaz?

Miközben Törperős és Unorthodoxka az akkukat töltögetik majd valahol, az utóbbi néhány hét kormánypárti főhőse, Nagybajuszú Dulifuli kénytelen idehaza és szolgálatban maradni. Márpedig ha közülük valaki, akkor ő tényleg nagyon le lehet már merülve (bár szerintem őbenne a biztosíték olvadt ki már sok esztendővel ezelőtt!), s az emiatti depressziója okán általában fűnek-fának neki szokott rontani. A néhány nappal ezellőtt a “Magyar Hírlap” címen megjelenő nyomdaipari mellékterméknek adott interjúját elemezve, a Republikon Intézet összeállított egy listát azon személyekről és szervezetekről, országokról, melyekbe Kövér Laca egyetlen nyilatkozat keretén belül képes volt belerúgni (a lista itt olvasható és tanulságos!). Márpedig ha a házelnök ezt így folytatja tovább, mire Vikus haza érkezik addigra ő már hadat is üzent legalább egy szomszédos államnak, hiszen az egyetlen Káder Janó, aki Hektoron kívül még talán lefoghatná a kezét meg a Londoni Olimpián fog izgulni Orbán helyett!

De mit csináljon az átlagmagyar honpolgár, míg a Szeretett Vezető kövérprédának vetve, magára hagyja őt? Nos, Nemzetünk Atyja a fentebb említett videoüzenetében gondoskodott arról, hogy ne maradjunk nyári elfoglaltság nélkül. Mivel nyaralni úgysincs egy kanyi vasunk sem – pénztárcáinkat csontig leszívta a nemzeti köz(g)éposztály finanszírozása – , az esetleges tétlenség pedig talán gondolkodásra ösztönözhetne bennünket, hát adott nekünk egy kis házi feladatot: míg ő az akkuit, addig mi pedig az inzultációs kérdőíveket töltögessük szorgalmasan!

Eközben pedig gondoljuk Rá és Jobbkezére hálásan, mivel a zseniális gazdaságpolitikájuk megóv bennünket attól, hogy a dögletes hőségben utazgatni legyünk kénytelenek! Hiszen Ők sem szórakozásból, hanem muszájból mentek nyaralni!

… és ezt …

… szendamondja!

About these ads

---